10.1.3 Környezetpolitika és környezeti konfliktusok – Umweltpolitik und -konflikte

1. Nagymarosnál, a Duna-kanyarban nem épült meg a tervezett vízerőmű, annak ellenére, hogy Magyarország és az akkori Csehszlovákia 1977-ben szerződésben állapodtak meg az építéséről.

2. Magyarország 1989-ben felfüggesztette a közös duzzasztórendszer építési munkálatait, majd végül teljesen felhagyott velük.

3. A környezetvédelmi aggályok is szerepeltek az általa felhozott indokok között.

4. A másik fél ragaszkodott a Duna energia-termelésre és hajózásra való felhasználásához.

5. Az építési projektből államközi vita lett.

6. 1997-ben a Nemzetközi Bíróság úgy döntött, hogy sem a magyar fél által a szerződésben vállalt munkák feladása, sem a csehszlovák helyettesítő megoldás egyoldalú üzembe helyezése nem volt jogszerű.

7. A Bíróság olyan tárgyalásokat követelt, amelyek figyelembe veszik a fennálló viszonyokat és a környezetvédelmi követelményeket.

8. Egy folyót nem lehetett sem kizárólag egy építési szerződés, sem kizárólag egy nemzeti védelmi érdek alapján kezelni.

9. Ez a történelmi konfliktus a környezetpolitika egyik alapvető problémáját mutatja be, amely Magyarországon továbbra is fennáll.

10. Ugyanaz a terület és ugyanaz a víz különböző emberek számára nagyon eltérő értékkel bírhat.

11. Egy vállalat telephelyet lát benne, egy település munkahelyeket, egy mezőgazdasági üzem öntözővizet, egy természetvédelmi szervezet pedig veszélyeztetett élőhelyet.

12. Ezek az érdekek nem feltétlenül összeegyeztethetetlenek.

13. Ugyanakkor ütközésbe kerülnek, amint egy felhasználás más felhasználásoktól elvonja a teret, a vizet vagy a cselekvési lehetőségeket.

14. A környezetpolitika határozza meg, mely határok érvényesek ebben az esetben, és ki viseli a betartásuk költségeit.

15. Döntései ezért a gazdasági lehetőségek elosztását is megváltoztatják.

16. A térképen szereplő védett terület egyben szabályt is jelent arra nézve, hogy mi marad lehetséges egy ingatlanon.

17. Sok környezeti probléma abból adódik, hogy a haszon és a kár térben elválik egymástól.

18. Aki megtrágyázza a mezőt, az a lehetséges többlethozamot közvetlenül a gazdaságában realizálja.

19. Ha a felesleges tápanyagok egy patakba kerülnek, a következmények messze a folyó alsóbb szakaszain jelentkezhetnek.

20. Egy ipari kipufogógáz-áramlás esetében a hatás szintén nem ér véget a gyárkerítésnél.

21. A közgazdászok külső költségekről beszélnek, ha ilyen hátrányok olyan embereket vagy intézményeket érintenek, akik nem vettek részt az azokat okozó döntés meghozatalában.

22. Ide tartoznak például a vízkezeléssel kapcsolatos többletköltségek.

23. A környezetvédelmi szabályok célja annak megakadályozása, hogy egy gazdaságilag kedvező megoldás csak azért legyen jövedelmező, mert a költségeinek egy részét máshol fizetik meg.

24. A szennyező fizet elv ezeket a költségeket lehetőség szerint annak terheli, aki a terhelést okozza.

25. Magyarország mezőgazdasági területein ez a kérdés különösen konkrét formát ölt.

26. A víztestek védelme megkövetelheti a műtrágyák célzottabb kijuttatását, a gazdasági trágyák tárolására szolgáló megfelelő kapacitások biztosítását, vagy bizonyos használati módok korlátozását a víztestek mentén.

27. Egy gazdaság számára ez beruházásokat és többletmunkát jelenthet.

28. A haszon viszont az ivóvízellátásra, a halállományra és a víztesteket rekreációs célokra használó emberekre oszlik.

29. Ugyanakkor téves lenne a mezőgazdasági termelőket a környezetvédelem egységes ellenfeleként ábrázolni.

30. Nekik is szükségük van termékeny talajra és megbízható vízellátásra.

31. A támogatások megkönnyíthetik az átállást a környezetre kevésbé terhelő módszerekre, ha feltételeik illeszkednek az adott gazdaság működési módjához.

32. Ha viszont a többletmunkaterhelés és a jövedelmi kockázat az egyes gazdaságokra hárul, akkor nő az ellenállás egy olyan szabály ellen, amelynek társadalmi haszna egyébként teljes mértékben elismerhető.

33. Száraz nyarakon fokozódik a vízért folyó vita.

34. A mezőgazdasági területek vagy a termelés céljára engedélyezett vízkivétel ütközhet egy olyan vizes élőhely igényeivel, amelynek növény- és állatvilága a vízszinttől függ.

35. Több, önmagában véve korlátozott vízkivétel együttesen jelentős hatást gyakorolhat.

36. Ezért a hatóságnak figyelembe kell vennie a víztest – azaz egy kijelölt víztest vagy talajvízkészlet – teljes terhelését is.

37. Az európai vízkeretirányelv ehhez célokat határoz meg a víztestek állapotára vonatkozóan.

38. Vannak kivételek, de azok bizonyos feltételekhez kötöttek.

39. A felhasználásra vonatkozó politikai döntés tehát nem helyettesíti a következmények vizsgálatát.

40. Különösen a medencében, ahol határokon átnyúló folyók találhatók, a kizárólag helyi szempontú megközelítés túl szűk lenne.

41. Hasonló elosztási kérdések merülnek fel a tiszta levegő esetében is.

42. Egy szűrő csökkentheti a kibocsátást, de beszerzési, energia- és karbantartási költségekkel jár.

43. Egy közlekedési szabály enyhítheti a lakosok terheit, ugyanakkor megváltoztathatja a szállítási forgalom vagy az ingázók útvonalait.

44. A háztartási fűtés esetében a lehetséges javulás attól is függ, hogy a háztartások rendelkeznek-e megfizethető alternatívával és megfelelően szigetelt épülettel.

45. Egy tilalom önmagában nem oldja meg ezt a gazdasági korlátot.

46. Ezzel szemben az egészségre káros kibocsátások nem tűnnek el attól, hogy elkerülésük drága.

47. A hatékony politika ezért kötelező követelményeket kell, hogy összekapcsoljon olyan intézkedésekkel, amelyek ténylegesen lehetővé teszik azok betartását.

48. Melyik kombinációt választják, az politikai és pénzügyi szempontból változó döntés marad.

49. Új utak, ipari parkok és energetikai létesítmények esetében a konfliktus gyakran már a helyszínkiválasztásnál kezdődik.

50. Egy helyszín kedvező lehet a közlekedés és az ellátás szempontjából, ugyanakkor felaprózhat egy élőhelyet.

51. Ezért még egy olyan projekt sem, amelynek célja a klímavédelem, nem feltétlenül összeegyeztethető minden természetvédelmi céllal.

52. A környezeti hatásvizsgálat a döntés meghozatala előtt feltárja a terv jelentős lehetséges hatásait, és azokat az eljárás során láthatóvá teszi.

53. Ez nem olyan minőségi tanúsítvány, amely pusztán a szakvélemény elkészítése révén járna egy projektnek.

54. Döntő fontosságúak a nyomon követhető adatok, a megvizsgált alternatívák és az eredmények tényleges figyelembevétele.

55. A korai vizsgálat enyhítheti a konfliktust, ha egy másik helyszín vagy egy módosított építési módszer elkerüli a terheléseket.

56. Ha a telkek, a szerződések és a politikai ígéretek már rögzítettek, egy ilyen változtatás gyakran lényegesen nehezebbé válik.

57. Az európai Natura 2000-területekre bizonyos élőhelyek és fajok védelmére vonatkozó további követelmények vonatkoznak.

58. A Natura 2000 egy védett területekből álló hálózat, amelyhez magyar területek is tartoznak.

59. Ez nem jelenti azt, hogy ott minden gazdasági tevékenység kizárt lenne.

60. Meghatározóak az adott terület megőrzési céljai és a hasznosításnak ezekre a célokra gyakorolt hatásai.

61. Ha egy terv jelentős káros hatásokat okozhat, akkor megfelelő környezeti hatásvizsgálat szükséges.

62. Káros hatások ellenére csak különleges feltételek mellett lehetséges az engedélyezés, amelyek közé tartozik az alternatívák hiánya és a nyomós közérdekből fakadó kényszerítő okok.

63. Ezenkívül kompenzációs intézkedésekkel biztosítani kell az európai védett területek hálózatának összefüggését.

64. Így az általános ígéret, miszerint valahol új természeti területeket hoznak létre, konkrét és ellenőrizhető jogi kötelezettséggé válik.

65. Az európai szint kiszélesíti az érintettek körét.

66. Magyarország 2004 óta tartó európai uniós tagsága környezetvédelmi politikáját a közös joghoz köti.

67. Ez többek között a vizekre, a levegőminőségre, a természetvédelemre és a hulladékkezelésre vonatkozik.

68. Az európai támogatási programok egyidejűleg támogathatnak szennyvíztisztító telepeket, élőhely-javításokat vagy egyéb környezetvédelmi beruházásokat.

69. A támogatás azonban önmagában nem oldja meg a konfliktust.

70. Egy létesítménynek a megépítése után is szüksége van személyzetre, karbantartásra és a működés finanszírozására.

71. A nemzeti fejlesztési célok és az európai környezetvédelmi követelmények kiegészíthetik egymást, de bizonyos helyszínek vagy eljárások esetében egymással is ellentétben állhatnak.

72. Hogy mely programok állnak rendelkezésre és mely projektek részesülnek támogatásban, az az adott támogatási időszaktól és a hatályos feltételektől függ.

73. A törvény és a védett víztest között a végrehajtás munkája áll.

74. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a kérelmeket, előírásokat kell megfogalmazniuk, értékelniük kell a méréseket, és jogsértések esetén intézkedniük kell.

75. Ehhez szakértelemre, személyzetre és hozzáférhető információkra van szükségük.

76. Ha nincs ellenőrzés, egy költséges szennyvíztisztítást végző vállalkozás hátrányba kerülhet egy kevésbé gondos versenytársával szemben.

77. A gyenge végrehajtás ilyenkor mind a környezetre, mind a szabályokat betartókra terhet ró.

78. Az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a környezetvédelmi jogot, és 2025-ben ismét benyújtott egy országjelentést Magyarországról.

79. Az ilyen ellenőrzések egy adott időpontra vonatkozó állapotot írnak le, és rávilágíthatnak a cselekvés szükségességére.

80. Ezek azonban sem a helyszíni ellenőrzést, sem az illetékes magyar hatóságok felelősségét nem helyettesítik.

81. A nyilvánosság is része ennek az eljárásnak.

82. Az Aarhusi Egyezmény összekapcsolja a környezeti információkhoz való hozzáférést a részvételi lehetőségekkel és a jogi felülvizsgálathoz való joggal.

83. A nyilvános meghallgatás lehetőséget biztosít az érintetteknek, hogy kérdéseket tegyenek fel és kifogásokat emeljenek.

84. Ez azonban nem garantálja számukra, hogy az általuk kívánt eredményt fogadják el.

85. Értéke attól függ, hogy a részvétel időben megvalósul-e, valamint hogy a dokumentumok érthetőek-e és ténylegesen hozzáférhetők-e.

86. Egy terjedelmes szakértői vélemény formálisan nyilvánosságra hozható, de szakmai segítség nélkül az emberek számára mégis nehezen értékelhető maradhat.

87. A környezetvédelmi szervezetek, független szakértők és helyi kezdeményezések itt egyesíthetik tudásukat.

88. A bíróságok hatáskörük keretein belül vizsgálják a döntések jogszerűségét, miközben a kívánt fejlesztéssel kapcsolatos politikai vita továbbra is fennmaradhat.

89. Hogy ezek a lehetőségek milyen mértékben érvényesülnek, az az adott politikai helyzettől is függ.

90. A kormányok eltérő súlyt helyezhetnek a gazdasági fellendülésre, az ellátásbiztonságra vagy az élőhelyek védelmére.

91. A hatáskörök, a költségvetési források és az eljárási szabályok a reformok nyomán változhatnak.

92. Ezért egyetlen hatóság megnevezése sem magyarázza meg önmagában, hogy a védelem a helyszínen mennyire hatékony.

93. Ugyanígy egy tiltakozás sem bizonyítja önmagában a környezeti kárt, és egy engedély sem annak teljes hiányát.

94. A mérhető következményeket, a jogi követelményeket és a politikai értékeléseket szét kell választani egymástól.

95. Gyakran nem csupán a természetről szóló ismeretek hiányoznak, hanem egy olyan fenntartható szabályozás is, amely meghatározza, kinek kell valamit feladnia a természet védelme érdekében.

96. Nagymaros esetében éppen a meg nem épült vízmű utal arra, hogy még egy nagyszabású építési terv is csak akkor válik megvalósíthatóvá, ha a folyóval kapcsolatos érdekek és a hasznosításának határai egymással összeegyeztethetők.

1. Bei Nagymaros am Donauknie steht das geplante Wasserkraftwerk nicht, obwohl Ungarn und die damalige Tschechoslowakei seinen Bau 1977 vertraglich vereinbart hatten.

2. Ungarn setzte 1989 Arbeiten an dem gemeinsamen Staustufensystem aus und gab sie anschließend auf.

3. Ökologische Bedenken gehörten zu den Gründen, die es dafür vorbrachte.

4. Die andere Seite hielt an der Nutzung der Donau für Energiegewinnung und Schifffahrt fest.

5. Aus einem Bauprojekt wurde ein Streit zwischen Staaten.

6. 1997 entschied der Internationale Gerichtshof, dass weder die ungarische Aufgabe der vertraglich geschuldeten Arbeiten noch die einseitige Inbetriebnahme der tschechoslowakischen Ersatzlösung rechtmäßig gewesen waren.

7. Er verlangte Verhandlungen, die den bestehenden Verhältnissen und den Umweltanforderungen Rechnung tragen sollten.

8. Ein Fluss ließ sich weder allein nach einem Bauvertrag noch allein nach einem nationalen Schutzinteresse behandeln.

9. Dieser historische Konflikt zeigt ein Grundproblem der Umweltpolitik, das in Ungarn weiterhin besteht.

10. Dieselbe Fläche und dasselbe Wasser können für verschiedene Menschen sehr unterschiedliche Werte haben.

11. Ein Unternehmen sieht einen Standort, eine Gemeinde Arbeitsplätze, ein landwirtschaftlicher Betrieb Bewässerungswasser und ein Naturschutzverband einen gefährdeten Lebensraum.

12. Diese Interessen sind nicht automatisch unvereinbar.

13. Sie geraten jedoch aneinander, sobald eine Nutzung anderen Nutzungen Raum, Wasser oder Handlungsmöglichkeiten entzieht.

14. Umweltpolitik legt fest, welche Grenzen dabei gelten und wer die Kosten ihrer Einhaltung trägt.

15. Ihre Entscheidungen verändern deshalb auch die Verteilung wirtschaftlicher Chancen.

16. Ein Schutzgebiet auf der Karte ist zugleich eine Regel darüber, was auf einem Grundstück möglich bleibt.

17. Viele Umweltprobleme entstehen, weil Nutzen und Schaden räumlich auseinanderfallen.

18. Wer ein Feld düngt, erhält den möglichen Mehrertrag unmittelbar auf seinem Betrieb.

19. Gelangen überschüssige Nährstoffe in einen Bach, können die Folgen weit flussabwärts auftreten.

20. Bei einem industriellen Abgasstrom endet die Wirkung ebenfalls nicht am Werkszaun.

21. Ökonomen sprechen von externen Kosten, wenn solche Nachteile bei Menschen oder Einrichtungen anfallen, die an der verursachenden Entscheidung nicht beteiligt waren.

22. Dazu gehören beispielsweise zusätzliche Aufwendungen für die Wasseraufbereitung.

23. Umweltregeln sollen verhindern, dass sich eine wirtschaftlich günstige Lösung nur deshalb rechnet, weil ein Teil ihrer Rechnung anderswo bezahlt wird.

24. Das Verursacherprinzip weist diese Kosten möglichst demjenigen zu, der die Belastung hervorruft.

25. Auf den landwirtschaftlich genutzten Ebenen Ungarns wird diese Frage besonders konkret.

26. Gewässerschutz kann verlangen, Dünger gezielter auszubringen, ausreichende Lagerkapazitäten für Wirtschaftsdünger vorzuhalten oder entlang eines Gewässers bestimmte Nutzungen zu beschränken.

27. Für einen Betrieb können daraus Investitionen und zusätzlicher Arbeitsaufwand entstehen.

28. Der Nutzen verteilt sich hingegen auf Trinkwasserversorgung, Fischbestände und Menschen, die das Gewässer zur Erholung verwenden.

29. Dabei wäre es falsch, Landwirte als einheitliche Gegenseite des Umweltschutzes darzustellen.

30. Auch sie brauchen fruchtbare Böden und verlässliches Wasser.

31. Förderungen können den Übergang zu weniger belastenden Verfahren erleichtern, wenn ihre Bedingungen zur jeweiligen Betriebsweise passen.

32. Bleiben Mehraufwand und Einkommensrisiko beim einzelnen Betrieb, wächst dagegen der Widerstand gegen eine Regel, deren gesellschaftlicher Nutzen durchaus anerkannt sein kann.

33. In trockenen Sommern verschärft sich die Auseinandersetzung um Wasser.

34. Eine genehmigte Entnahme für Felder oder Produktion kann mit dem Bedarf eines Feuchtgebiets zusammentreffen, dessen Pflanzen und Tiere vom Wasserstand abhängen.

35. Mehrere für sich genommen begrenzte Entnahmen können zusammen eine erhebliche Wirkung entfalten.

36. Deshalb muss eine Behörde auch die Gesamtbelastung eines Wasserkörpers betrachten, also eines abgegrenzten Gewässers oder Grundwasservorkommens.

37. Die europäische Wasserrahmenrichtlinie gibt hierfür Ziele zum Zustand der Gewässer vor.

38. Ausnahmen bestehen, sind aber an Voraussetzungen gebunden.

39. Die politische Entscheidung über die Nutzung ersetzt damit nicht die Prüfung ihrer Folgen.

40. Gerade im Becken mit seinen grenzüberschreitenden Flüssen wäre eine ausschließlich örtliche Betrachtung zu eng.

41. Ähnliche Verteilungsfragen stellen sich bei sauberer Luft.

42. Ein Filter kann Emissionen verringern, kostet aber Anschaffung, Energie und Wartung.

43. Eine Verkehrsregel kann Anwohner entlasten und zugleich Wege für Lieferverkehr oder Pendler verändern.

44. Bei der häuslichen Heizung hängt die mögliche Verbesserung auch davon ab, ob Haushalte eine bezahlbare Alternative und ein ausreichend gedämmtes Gebäude haben.

45. Ein Verbot allein behebt diese wirtschaftliche Grenze nicht.

46. Umgekehrt verschwinden gesundheitsschädliche Emissionen nicht dadurch, dass ihre Vermeidung teuer ist.

47. Wirksame Politik muss deshalb verbindliche Anforderungen mit Maßnahmen verbinden, die ihre Einhaltung tatsächlich ermöglichen.

48. Welche Kombination gewählt wird, bleibt eine politische und finanziell veränderliche Entscheidung.

49. Bei neuen Straßen, Gewerbegebieten und Energieanlagen beginnt der Konflikt häufig schon mit der Standortwahl.

50. Ein Standort kann für Transport und Versorgung günstig sein und gleichzeitig einen Lebensraum zerschneiden.

51. Auch ein Projekt, das dem Klimaschutz dienen soll, ist deshalb nicht automatisch mit jedem Naturschutzziel vereinbar.

52. Die Umweltverträglichkeitsprüfung untersucht vor einer Entscheidung erhebliche mögliche Auswirkungen eines Vorhabens und macht sie im Verfahren sichtbar.

53. Sie ist kein Gütesiegel, das einem Projekt allein durch das Erstellen eines Gutachtens zusteht.

54. Entscheidend sind nachvollziehbare Daten, geprüfte Alternativen und die tatsächliche Berücksichtigung der Ergebnisse.

55. Frühzeitige Prüfung kann einen Konflikt entschärfen, wenn ein anderer Standort oder eine veränderte Bauweise Belastungen vermeidet.

56. Sind Grundstücke, Verträge und politische Zusagen bereits festgelegt, wird eine solche Änderung oft wesentlich schwieriger.

57. Für europäische Natura-2000-Gebiete gelten zusätzliche Anforderungen zum Schutz bestimmter Lebensräume und Arten.

58. Natura 2000 ist ein Netz von Schutzgebieten, zu dem auch ungarische Flächen gehören.

59. Es bedeutet nicht, dass dort jede wirtschaftliche Tätigkeit ausgeschlossen wäre.

60. Maßgeblich sind die Erhaltungsziele des jeweiligen Gebiets und die Auswirkungen einer Nutzung auf diese Ziele.

61. Kann ein Vorhaben erhebliche Beeinträchtigungen auslösen, ist eine entsprechende Verträglichkeitsprüfung erforderlich.

62. Eine Genehmigung trotz schädlicher Auswirkungen ist nur unter besonderen Voraussetzungen möglich, zu denen fehlende Alternativen und zwingende Gründe eines überwiegenden öffentlichen Interesses gehören.

63. Außerdem müssen Ausgleichsmaßnahmen den Zusammenhang des europäischen Schutzgebietsnetzes sichern.

64. Damit wird aus dem allgemeinen Versprechen, irgendwo neue Natur zu schaffen, eine konkrete und überprüfbare rechtliche Verpflichtung.

65. Die europäische Ebene erweitert den Kreis der Beteiligten.

66. Ungarns Mitgliedschaft in der Europäischen Union seit 2004 bindet seine Umweltpolitik an gemeinsames Recht.

67. Das betrifft unter anderem Gewässer, Luftqualität, Naturschutz und die Behandlung von Abfällen.

68. Europäische Förderprogramme können zugleich Kläranlagen, Lebensraumverbesserungen oder andere Umweltinvestitionen unterstützen.

69. Fördergeld löst den Konflikt jedoch nicht von selbst.

70. Eine Anlage braucht auch nach ihrem Bau Personal, Wartung und eine Finanzierung ihres Betriebs.

71. Nationale Entwicklungsziele und europäische Umweltanforderungen können sich ergänzen, bei bestimmten Standorten oder Verfahren aber auch gegeneinanderstehen.

72. Welche Programme verfügbar sind und welche Vorhaben Unterstützung erhalten, hängt von der jeweiligen Förderperiode und den geltenden Bedingungen ab.

73. Zwischen einem Gesetz und einem geschützten Gewässer liegt die Arbeit des Vollzugs.

74. Behörden müssen Anträge prüfen, Auflagen formulieren, Messungen bewerten und bei Verstößen handeln.

75. Dazu brauchen sie Fachwissen, Personal und zugängliche Informationen.

76. Fehlen Kontrollen, kann ein Unternehmen mit aufwendiger Abwasserbehandlung gegenüber einem weniger sorgfältigen Wettbewerber benachteiligt werden.

77. Eine schwache Durchsetzung belastet dann sowohl die Umwelt als auch diejenigen, die Regeln einhalten.

78. Die Europäische Kommission überprüft regelmäßig, wie die Mitgliedstaaten Umweltrecht umsetzen, und legte 2025 erneut einen Länderbericht für Ungarn vor.

79. Solche Prüfungen beschreiben einen zeitgebundenen Zustand und können Handlungsbedarf sichtbar machen.

80. Sie ersetzen jedoch weder die örtliche Kontrolle noch die Verantwortung der zuständigen ungarischen Stellen.

81. Auch die Öffentlichkeit gehört zu diesem Verfahren.

82. Die Aarhus-Konvention verbindet den Zugang zu Umweltinformationen mit Beteiligungsmöglichkeiten und dem Zugang zu rechtlicher Überprüfung.

83. Eine öffentliche Anhörung gibt Betroffenen Gelegenheit, Fragen und Einwendungen vorzubringen.

84. Sie garantiert ihnen nicht, dass ihr bevorzugtes Ergebnis beschlossen wird.

85. Ihr Wert hängt davon ab, ob Beteiligung rechtzeitig stattfindet und Unterlagen verständlich sowie tatsächlich erreichbar sind.

86. Ein umfangreiches Gutachten kann formal veröffentlicht sein und für Menschen ohne fachliche Unterstützung dennoch schwer zu beurteilen bleiben.

87. Umweltverbände, unabhängige Fachleute und lokale Initiativen können hier Wissen bündeln.

88. Gerichte prüfen im Rahmen ihrer Zuständigkeit die Rechtmäßigkeit von Entscheidungen, während der politische Streit über die gewünschte Entwicklung weiterbestehen kann.

89. Wie stark diese Möglichkeiten wirken, hängt auch von der jeweiligen politischen Lage ab.

90. Regierungen können wirtschaftliche Beschleunigung, Versorgungssicherheit oder den Schutz von Lebensräumen unterschiedlich gewichten.

91. Zuständigkeiten, Haushaltsmittel und Verfahrensregeln können sich mit Reformen ändern.

92. Keine einzelne Bezeichnung einer Behörde erklärt daher schon, wie wirksam der Schutz vor Ort ist.

93. Ebenso wenig beweist ein Protest allein einen Umweltschaden oder eine Genehmigung dessen völlige Abwesenheit.

94. Messbare Folgen, rechtliche Anforderungen und politische Bewertungen müssen auseinandergehalten werden.

95. Oft fehlt es nicht nur an Wissen über die Natur, sondern an einer tragfähigen Regelung darüber, wer für ihren Schutz auf etwas verzichten soll.

96. Bei Nagymaros bleibt gerade das ausgebliebene Bauwerk ein Hinweis darauf, dass selbst ein mächtiger Bauplan erst Bestand gewinnt, wenn die Interessen am Fluss und die Grenzen seiner Nutzung miteinander vereinbart werden.