4.5 A misztika – Die Mystik

1. A misztika az emberiség életének egyik legrégebbi és legrejtélyesebb jelensége.

2. Szinte minden nagy vallásban vannak olyan emberek, akik nem csupán hisznek Istenben, hanem közvetlenül meg is akarják tapasztalni Őt.

3. Ezeket az embereket misztikusoknak nevezik.

4. A „misztika” szó a görögből származik, és rokonságban áll a „myein” igével, amelynek jelentése „az ajkakat vagy a szemet becsukni”.

5. Már ez az eredet is egy olyan titokra utal, amely kicsúszik a hétköznapi beszéd és látás hatóköréből.

6. Az ókori görög misztériumkultuszokban a beavatottakat titkos szertartásokba vezették be, amelyekről kifelé hallgatniuk kellett.

7. Ezek a kultuszok a résztvevőknek a szent mély megtapasztalását, néha pedig a halál utáni élet reményét ígérték.

8. Így született meg már korán a misztika alapgondolata: a Legfőbbet meg kell tapasztalni, nem csupán gondolkodni róla.

9. A későbbi misztika egyik meghatározó szellemi forrása Plotinus gondolkodó újplatonizmusa volt.

10. Plotinus azt tanította, hogy minden egyetlen forrásból származik, amelyet ő „az Egynek” nevezett.

11. Plotinus az emberi élet célját a lélek visszatérésében látta ehhez az Egyhez.

12. Ezt a visszatérést Plotinus egy ritka, boldogsággal teli egyesülésként írta le, amely csak keveseknek sikerül.

13. Az újplatonizmuson keresztül az Istennel való egység iránti vágy beépült a korai kereszténységbe.

14. A keresztény középkorban a misztika az egyik legnagyobb virágkorát élte.

15. A kolostorokban a szerzetesek és apácák imádsággal, csenddel és szigorú életmóddal keresték Isten közelségét.

16. Hildegard von Bingen apátnő a 12. században ragyogó látomásokról számolt be, amelyekben isteni igazságok tárultak fel előtte.

17. Bernhard von Clairvaux szerzetes az Isten és a lélek közötti kapcsolatot a mély érzelmek nyelvén értelmezte.

18. A késő középkorban Meister Eckhart prédikátor a német misztika egy különösen merész formáját alakította ki.

19. Meister Eckhart arról beszélt, hogy Isten az emberi lélek legmélyebb mélyén születik meg.

20. Eckhart tanítványai továbbvitték ezeket a gondolatokat, bár az egyház néhány mondatát veszélyesnek ítélte.

21. A 16. században Teresa von Ávila apáca is úgy írta le a lélek belső útját, mint egy vándorlást számos téren át Isten felé.

22. A misztika azonban soha nem korlátozódott a kereszténységre.

23. A judaizmusban a kabbala révén gazdag misztikus hagyomány alakult ki.

24. A kabbala a szent iratok betűi mögött rejtett jelentéseket és titkos erőket keresett.

25. A kabbala Istent végtelen fényként képzelte el, amely fokozatosan sugárzik le a világba.

26. Az iszlámban kialakult a szufi mozgalom, amelynek követői elsősorban a szereteten és az odaadáson keresztül keresték Istent.

27. Rumi költő lángoló verseket írt a lélek isteni eredménye iránti vágyakozásáról.

28. Egyes szufik a zene, az ének és a körbeforgó táncok révén keresték Isten közelségét.

29. Az indiai vallásokban is megtalálható az a gondolat, hogy az ember legbelsőbb énje egy az isteni világalapokkal.

30. E hagyomány misztikájában a legfőbb célnak azt tekintik, hogy ezt a rejtett egységet közvetlenül megtapasztalják.

31. A vallások minden határain túl a misztikusok beszámolói elképesztő módon hasonlítanak egymásra.

32. Ismételten szó esik egy elsöprő fényről, mély békéről és egy nagyobb egészbe való beleolvadásról.

33. Ez a hasonlóság sok kutatót arra a kérdésre vezetett, hogy vajon a misztikának van-e közös magja minden kultúrában.

34. Egyesek ebben az ember általános szellemi tapasztalatára utaló jelre látnak.

35. Mások hangsúlyozzák, hogy minden kultúra a saját képeivel és fogalmaival értelmezi tapasztalatait.

36. A misztikára jellemző az élmény és a nyelv közötti feszültség.

37. A misztikusok gyakran hangsúlyozzák, hogy tapasztalataikat szavakkal egyáltalán nem lehet megfelelően visszaadni.

38. Ennek ellenére a misztikusok számtalan könyvet, verset és levelet hagytak hátra, hogy legalább egy kis bepillantást nyújtsanak belőle.

39. A misztika feszültségteljes kapcsolatban áll a filozófiával.

40. A filozófia az ésszerűségre, a világos fogalmakra és a ellenőrizhető érvekre támaszkodik.

41. A misztika ezzel szemben a közvetlen élményre épít, amely végső soron meghaladja az ésszerűséget.

42. Mindazonáltal mindkét irányzat az évszázadok során kölcsönösen inspirálta egymást.

43. Sok jelentős misztikus egyben művelt gondolkodó is volt, aki gondosan megpróbálta elmagyarázni tapasztalatait.

44. Fordítva, egyes filozófusok misztikus gondolatokat vettek át, hogy rámutassanak a tiszta értelem hatáira.

45. A misztika emellett gyakran bonyolult viszonyban állt a hivatalos egyházakkal.

46. Aki úgy hitte, hogy közvetlenül megtapasztalta Istent, szigorúan véve nem szorult papokra, mint közvetítőkre.

47. Emiatt egyes misztikusokat csodálták, másokat viszont eretnekekként üldözték.

48. A közvetlen élmény belső szabadságot kölcsönzött a misztikusoknak, ami a hatóságok számára gyanúsnak tűnt.

49. Ugyanakkor a misztikusok a hit meleg, érzelemközpontú oldalát emelték ki.

50. Míg az iskolák tudósai a tanok felett vitatkoztak, a misztikusok a szeretetről, a vágyakozásról és a belső átalakulásról beszéltek.

51. A kora újkorban a misztikus áramlatok a kolostorokon kívül is hatást gyakoroltak, például a cipész és gondolkodó Jakob Böhme esetében.

52. Még a modern világban sem tűnt el a misztikus élmények iránti vonzerő.

53. A költők, művészek és egyes tudósok a mai napig is érdeklődést tanúsítanak a hétköznapi tudatosság határai iránt.

54. A pszichológia is elkezdte komolyan vizsgálni a misztikus élményeket, mint különleges tudatállapotokat.

55. A misztika emlékezteti az emberiséget arra, hogy nem minden, ami fontos, fogalmazható meg teljes mértékben szavakkal.

56. A misztika életben tartja a csodálkozás és a titok élményét egy pusztán számító világnézettel szemben.

57. Ugyanakkor a misztika magában hordozza a rajongás veszélyét, ha elveti az önuralmat és az ésszerűséget.

58. A misztika története ezért egyben az érzelem és az értelem közötti megfelelő egyensúlyért folytatott küzdelem története is.

59. Az évszázadok során a misztikusokat egyetlen nagy vágy köti össze: a Legfőbbhez való közvetlen közelség iránti vágy.

60. Ez a vágy teszi a misztikát az emberi szellem történetének egyik legmeghatározóbb fejezetévé.

1. Die Mystik gehört zu den ältesten und geheimnisvollsten Erscheinungen im Leben der Menschheit.

2. In fast jeder großen Religion gibt es Menschen, die nicht nur an Gott glauben, sondern Gott unmittelbar erfahren wollen.

3. Diese Menschen nennt man Mystiker.

4. Das Wort „Mystik" stammt aus dem Griechischen und ist mit dem Verb „myein" verwandt, das „die Lippen oder die Augen schließen" bedeutet.

5. Schon dieser Ursprung verweist auf ein Geheimnis, das sich dem gewöhnlichen Reden und Sehen entzieht.

6. In den antiken Mysterienkulten Griechenlands wurden Eingeweihte in geheime Riten eingeführt, über die sie nach außen schweigen mussten.

7. Diese Kulte versprachen den Teilnehmern eine tiefe Erfahrung des Heiligen und manchmal die Hoffnung auf ein Leben nach dem Tod.

8. Damit war früh die Grundidee der Mystik geboren: Das Höchste muss man erleben, nicht nur darüber nachdenken.

9. Eine entscheidende geistige Quelle der späteren Mystik war der Neuplatonismus des Denkers Plotin.

10. Plotin lehrte, dass alles aus einem einzigen Ursprung fließt, den er „das Eine" nannte.

11. Das Ziel des menschlichen Lebens sah Plotin in der Rückkehr der Seele zu diesem Einen.

12. Diese Rückkehr beschrieb Plotin als eine seltene, beglückende Vereinigung, die nur wenigen Menschen gelingt.

13. Über den Neuplatonismus floss die Sehnsucht nach der Einheit mit dem Göttlichen in das frühe Christentum ein.

14. Im christlichen Mittelalter erlebte die Mystik dann eine ihrer größten Blütezeiten.

15. In den Klöstern suchten Mönche und Nonnen die Nähe Gottes durch Gebet, Stille und strenge Lebensführung.

16. Die Äbtissin Hildegard von Bingen berichtete im zwölften Jahrhundert von leuchtenden Visionen, in denen sich ihr göttliche Wahrheiten zeigten.

17. Der Mönch Bernhard von Clairvaux deutete die Beziehung zwischen Gott und Seele in der Sprache inniger Zuneigung.

18. Im späten Mittelalter prägte der Prediger Meister Eckhart eine besonders kühne Form der deutschen Mystik.

19. Meister Eckhart sprach davon, dass Gott im tiefsten Grund der menschlichen Seele geboren werde.

20. Die Schüler Eckharts trugen diese Gedanken weiter, obwohl die Kirche manche seiner Sätze als gefährlich verurteilte.

21. Auch die Ordensfrau Teresa von Ávila beschrieb im sechzehnten Jahrhundert den inneren Weg der Seele als Wanderung durch viele Räume hin zu Gott.

22. Die Mystik blieb jedoch nie auf das Christentum beschränkt.

23. Im Judentum entstand mit der Kabbala eine reiche mystische Überlieferung.

24. Die Kabbala suchte hinter den Buchstaben der heiligen Schriften verborgene Bedeutungen und geheime Kräfte.

25. Die Kabbala stellte sich Gott als unendliches Licht vor, das in Stufen in die Welt herabstrahlt.

26. Im Islam bildete sich die Bewegung der Sufis, deren Anhänger Gott vor allem durch Liebe und Hingabe suchten.

27. Der Dichter Rumi schrieb glühende Verse über die Sehnsucht der Seele nach ihrem göttlichen Ursprung.

28. Manche Sufis suchten die Nähe Gottes durch Musik, Gesang und kreisende Tänze.

29. Auch in den Religionen Indiens findet sich der Gedanke, dass das innerste Selbst des Menschen mit dem göttlichen Weltgrund eins ist.

30. In der Mystik dieser Tradition gilt es als höchstes Ziel, diese verborgene Einheit unmittelbar zu erfahren.

31. Über alle Grenzen der Religionen hinweg ähneln sich die Berichte der Mystiker auf erstaunliche Weise.

32. Immer wieder ist von einem überwältigenden Licht, von tiefem Frieden und von einem Aufgehen in einem größeren Ganzen die Rede.

33. Diese Ähnlichkeit hat viele Forscher zu der Frage geführt, ob die Mystik einen gemeinsamen Kern in allen Kulturen besitzt.

34. Manche sehen darin einen Hinweis auf eine allgemeine geistige Erfahrung des Menschen.

35. Andere betonen, dass jede Kultur ihre Erfahrungen in ihren eigenen Bildern und Begriffen deutet.

36. Kennzeichnend für die Mystik ist die Spannung zwischen Erlebnis und Sprache.

37. Mystiker betonen oft, dass sich ihre Erfahrung mit Worten gar nicht angemessen wiedergeben lässt.

38. Trotzdem haben Mystiker unzählige Bücher, Gedichte und Briefe hinterlassen, um wenigstens einen Schimmer davon weiterzugeben.

39. Die Mystik steht in einem spannungsreichen Verhältnis zur Philosophie.

40. Die Philosophie vertraut auf die Vernunft, auf klare Begriffe und auf nachprüfbare Argumente.

41. Die Mystik dagegen setzt auf das unmittelbare Erlebnis, das die Vernunft am Ende übersteigt.

42. Dennoch haben beide Richtungen sich über die Jahrhunderte gegenseitig befruchtet.

43. Viele bedeutende Mystiker waren zugleich gebildete Denker, die ihre Erfahrungen sorgfältig zu erklären versuchten.

44. Umgekehrt griffen manche Philosophen mystische Ideen auf, um die Grenzen des reinen Verstandes aufzuzeigen.

45. Die Mystik stand außerdem oft in einem schwierigen Verhältnis zu den Amtskirchen.

46. Wer Gott unmittelbar erfahren zu haben glaubte, brauchte streng genommen keine Priester als Vermittler.

47. Aus diesem Grund wurden manche Mystiker bewundert, andere jedoch als Ketzer verfolgt.

48. Die unmittelbare Erfahrung verlieh den Mystikern eine innere Freiheit, die der Obrigkeit verdächtig erschien.

49. Zugleich brachten die Mystiker eine warme, gefühlsbetonte Seite des Glaubens zur Geltung.

50. Während die Gelehrten der Schulen über Lehrsätze stritten, sprachen die Mystiker von Liebe, Sehnsucht und innerer Verwandlung.

51. In der frühen Neuzeit wirkten mystische Strömungen auch außerhalb der Klöster, etwa beim Schuhmacher und Denker Jakob Böhme.

52. Selbst in der modernen Welt ist die Faszination für mystische Erfahrungen nicht verschwunden.

53. Dichter, Künstler und manche Wissenschaftler bewahren bis heute ein Interesse an den Grenzen des gewöhnlichen Bewusstseins.

54. Auch die Psychologie hat begonnen, mystische Erlebnisse als besondere Bewusstseinszustände ernsthaft zu untersuchen.

55. Die Mystik erinnert die Menschheit daran, dass nicht alles, was wichtig ist, sich vollständig in Worte fassen lässt.

56. Die Mystik hält die Erfahrung des Staunens und des Geheimnisses gegen eine rein berechnende Weltsicht wach.

57. Zugleich birgt die Mystik die Gefahr der Schwärmerei, wenn sie jede Selbstkontrolle und Vernunft verwirft.

58. Die Geschichte der Mystik ist deshalb auch eine Geschichte des Ringens um das rechte Maß zwischen Gefühl und Verstand.

59. Über alle Jahrhunderte hinweg verbindet die Mystiker eine einzige große Sehnsucht: die Sehnsucht nach der unmittelbaren Nähe des Höchsten.

60. Diese Sehnsucht macht die Mystik zu einem der eindrucksvollsten Kapitel in der Geschichte des menschlichen Geistes.