1 – Bevezetés – Einführung

1.1 – Mi a filozófia? – Was ist Philosophie?

1.1.1 – A szó jelentése: a bölcsesség iránti szeretet – Wortbedeutung: die Liebe zur Weisheit

1.1.2 – Csodálkozás, kétely, kérdés – a gondolkodás gyökerei – Staunen, Zweifel, Frage – die Wurzeln des Denkens

1.1.3 – A nagy alapfogalmak: igazság, igazságosság, létezés, megismerés – Die großen Grundbegriffe: Wahrheit, Gerechtigkeit, Sein, Erkenntnis

1.1.4 – A kategóriák: hogyan rendezi a gondolkodás a világot – Die Kategorien: wie das Denken die Welt ordnet

1.1.5 – Az alágazatok: logika, etika, metafizika, ismeretelmélet – Die Teilgebiete: Logik, Ethik, Metaphysik, Erkenntnistheorie

1.2 – A mítosztól a logoszig: a mitikus világkép – Vom Mythos zum Logos: das mythische Weltbild

1.2.1 – Istenségek és mítoszok mint világmagyarázat – Götter und Mythen als Welterklärung

1.2.2 – Az átmenet a mítosztól a logoszig – Der Übergang vom Mythos zum Logos

↑ Hoch zum Seitenanfang

2 – Ókor – Antike

2.1 – A szókratészi előtti filozófusok: természetfilozófia – Die Vorsokratiker: Naturphilosophie

2.1.1 – Az őselem kérdése – Die Frage nach dem Urstoff

2.1.2 – Víz, tűz, szám – első válaszok – Wasser, Feuer, Zahl – erste Antworten

2.1.3 – Lét és változás: az állandóság és a változás – Sein und Werden: das Beständige und der Wandel

2.2 – A szofisták – Die Sophisten

2.2.1 – A retorika tanítói – Lehrer der Redekunst

2.2.2 – Az ember mint minden dolog mércéje – Der Mensch als Maß aller Dinge

2.2.3 – Igazság vagy vélemény? – Wahrheit oder Meinung?

2.3 – Szókratész és a szokratikus módszer – Sokrates und die sokratische Methode

2.3.1 – A kérdezés szülésznői művészete – Die Hebammenkunst des Fragens

2.3.2 – Tudás, erény és a jó élet – Wissen, Tugend und das gute Leben

2.3.3 – A filozófus halála és lelkiismerete – Tod und Gewissen des Philosophen

2.4 – Platonizmus: az ideák tanítása – Platonismus: Die Lehre von den Ideen

2.4.1 – A barlang-hasonlat – Das Höhlengleichnis

2.4.2 – Az ideák világa és a dolgok világa – Die Welt der Ideen und die Welt der Dinge

2.4.3 – A lélek és az emlékezet – Die Seele und die Erinnerung

2.4.4 – Az igazságos állam – Der gerechte Staat

2.4.5 – A platóni testek: a világ geometriája – Die platonischen Körper: die Geometrie der Welt

2.5 – Arisztotelész-tan – Aristotelismus

2.5.1 – Forma és anyag – Form und Stoff

2.5.2 – A négy ok – Die vier Ursachen

2.5.3 – Logika: a helyes következtetés – Logik: das richtige Schließen

2.5.4 – Az erény és a jó élet – Tugend und das gute Leben

2.6 – A sztoikus iskola – Die Stoa

2.6.1 – A természetnek megfelelő élet – Leben gemäß der Natur

2.6.2 – A szenvedélyek uralkodása – Die Beherrschung der Leidenschaften

2.6.3 – Kötelesség, ész és sors – Pflicht, Vernunft und Schicksal

2.7 – Az epikureizmus – Der Epikureismus

2.7.1 – Az élvezet mint cél – Die Lust als Ziel

2.7.2 – A megfelelő mérték – Das rechte Maß

2.7.3 – A haláltól és az istenektől való félelem legyőzése – Die Furcht vor Tod und Göttern überwinden

2.8 – Szkepticizmus és cinizmus – Skeptizismus und Kynismus

2.8.1 – A minden ismeret iránti kétely – Der Zweifel an aller Erkenntnis

2.8.2 – Az ítélet visszatartása – Die Enthaltung des Urteils

2.8.3 – A cinikusok igénytelensége és szabadsága – Bedürfnislosigkeit und Freiheit der Kyniker

2.9 – Az újplatonizmus – Der Neuplatonismus

2.9.1 – Az Egy mint eredet – Das Eine als Ursprung

2.9.2 – A létezés lépcsőzetes felépítése – Der Stufenbau des Seins

2.9.3 – A lélek visszatérése – Die Rückkehr der Seele

↑ Hoch zum Seitenanfang

3 – Európán kívüli irányzatok (csak rövid áttekintés) – Außereuropäische Strömungen (nur kurze Übersicht)

3.1 – Indiai filozófia: karma és brahman – Indische Philosophie: Karma und Brahman

3.1.1 – A cselekvés világtörvénye: a karma – Das Weltgesetz der Tat: Karma

3.1.2 – A világlélek: Brahman – Die Weltseele: Brahman

3.1.3 – A reinkarnáció körforgása – Der Kreislauf der Wiedergeburten

3.2 – Kínai filozófia: Konfuciusz és a taoizmus – Chinesische Philosophie: Konfuzius und Daoismus

3.2.1 – Rend, erény és helyes magatartás – Ordnung, Tugend und rechtes Verhalten

3.2.2 – Az út: a cselekvés nélküli cselekvés – Der Weg: das Wirken durch Nichthandeln

↑ Hoch zum Seitenanfang

4 – Középkor – Mittelalter

4.1 – A patrisztika: az egyházatyák filozófiája – Die Patristik: Philosophie der Kirchenväter

4.1.1 – Hit és értelem – Glaube und Vernunft

4.1.2 – Az ókori gondolkodás és a kereszténység összekapcsolása – Die Verbindung von antikem Denken und Christentum

4.1.3 – Idő, akarat és a gonosz – Zeit, Wille und das Böse

4.2 – A skolasztika – Die Scholastik

4.2.1 – A módszer: kérdés, ellenvetés, válasz – Die Methode: Frage, Einwand, Antwort

4.2.2 – Az univerzáliák vitája: léteznek-e a fogalmak? – Der Universalienstreit: sind Begriffe wirklich?

4.2.3 – Az Isten-bizonyítékok – Die Gottesbeweise

4.3 – Iszlám filozófia – Islamische Philosophie

4.3.1 – Az ókori örökség megőrzése – Die Bewahrung des antiken Erbes

4.3.2 – Ész és kinyilatkoztatás – Vernunft und Offenbarung

4.4 – Zsidó filozófia – Jüdische Philosophie

4.4.1 – Törvény, hit és értelem – Gesetz, Glaube und Vernunft

4.4.2 – A filozófia és a vallás összeegyeztethetősége – Die Vereinbarkeit von Philosophie und Religion

4.5 – A misztika – Die Mystik

4.5.1 – Az isteni közvetlen megtapasztalása – Die unmittelbare Erfahrung des Göttlichen

4.5.2 – Az ész és a nyelv határain túl – Jenseits von Vernunft und Sprache

↑ Hoch zum Seitenanfang

5 – Újkor – Neuzeit

5.1 – Reneszánsz és humanizmus – Renaissance und Humanismus

5.1.1 – Az ókor újrafelfedezése – Die Wiederentdeckung der Antike

5.1.2 – Az ember a középpontban – Der Mensch im Mittelpunkt

5.1.3 – A természet és a világ új képe – Das neue Bild von Natur und Welt

5.2 – A racionalizmus – Der Rationalismus

5.2.1 – A kétely mint kiindulópont – Der Zweifel als Anfang

5.2.2 – Az értelem mint a megismerés forrása – Die Vernunft als Quelle der Erkenntnis

5.2.3 – Velünk született eszmék – Angeborene Ideen

5.4 – Az empirizmus – Der Empirismus

5.4.1 – A tapasztalat mint minden ismeret forrása – Erfahrung als Quelle aller Erkenntnis

5.4.2 – Az elme, mint üres lap – Der Geist als unbeschriebenes Blatt

5.4.3 – A tudás határai – Die Grenzen des Wissens

5.5.1 – A bátorság, hogy saját értelmünkre támaszkodjunk – Der Mut, sich des eigenen Verstandes zu bedienen

5.5.2 – Ész, haladás és tolerancia – Vernunft, Fortschritt und Toleranz

5.5.3 – Természetjog és társadalmi szerződés – Naturrecht und Gesellschaftsvertrag

↑ Hoch zum Seitenanfang

6 – Német idealizmus és romantika – Deutscher Idealismus und Romantik

6.1 – Kant kritikai filozófiája – Kants kritische Philosophie

6.1.1 – Mit tudhatok? – Was kann ich wissen?

6.1.2 – Megjelenés és dolog önmagában – Erscheinung und Ding an sich

6.1.3 – Az erkölcsi törvény és a kötelesség – Das Sittengesetz und die Pflicht

6.2 – A német idealizmus – Der deutsche Idealismus

6.2.1 – Az én és a világ – Das Ich und die Welt

6.2.2 – A dialektika: tézis, antitézis, szintézis – Die Dialektik: These, Antithese, Synthese

6.2.3 – A szellem a történelemben – Der Geist in der Geschichte

6.3 – A romantika – Die Romantik

6.3.1 – Érzelem és természet a hideg ésszerűség ellen – Gefühl und Natur gegen die kalte Vernunft

6.3.2 – Vágyakozás, népi szellem és a kísérteties – Sehnsucht, Volksgeist und das Unheimliche

↑ Hoch zum Seitenanfang

7 – 19. század – 19. Jahrhundert

7.1 – Materializmus és marxizmus – Materialismus und Marxismus

7.1.1 – A létezés határozza meg a tudatot – Das Sein bestimmt das Bewusstsein

7.1.2 – Osztályok, munka és történelem – Klassen, Arbeit und Geschichte

7.1.3 – A világ megváltoztatása – Die Veränderung der Welt

7.2 – A pozitivizmus – Der Positivismus

7.2.1 – Csak a tények számítanak – Nur Tatsachen zählen

7.2.2 – Az emberi tudás szintjei – Die Stufen des menschlichen Wissens

7.3 – Az utilitarizmus – Der Utilitarismus

7.3.1 – A legtöbb ember legnagyobb boldogsága – Das größte Glück der größten Zahl

7.3.2 – A haszon mint a cselekvés mércéje – Nutzen als Maßstab des Handelns

7.4 – A pragmatizmus – Der Pragmatismus

7.4.1 – Az igazság az, ami bevált – Wahrheit ist, was sich bewährt

7.4.2 – A gondolkodás mint a cselekvés eszköze – Denken als Werkzeug des Handelns

7.5 – Az életfilozófia: Schopenhauer és Nietzsche – Die Lebensphilosophie: Schopenhauer und Nietzsche

7.5.1 – A világ mint akarat – Die Welt als Wille

7.5.2 – A hatalom akarat – Der Wille zur Macht

7.5.3 – Az értékek átértékelése – Die Umwertung aller Werte

7.6 – Darwinizmus és naturalizmus – Darwinismus und Naturalismus

7.6.1 – Származás és természetes kiválasztódás – Abstammung und natürliche Auslese

7.6.2 – A célszerű világkép vége – Das Ende des zweckhaften Weltbildes

7.7 – A pszichoanalízis – Die Psychoanalyse

7.7.1 – A tudattalan mint hajtóerő – Das Unbewusste als treibende Kraft

7.7.2 – Az „Es”, az „Én” és a „Szuper-én” – Es, Ich und Über-Ich

↑ Hoch zum Seitenanfang

8 – 20. század – 20. Jahrhundert

8.1 – A fenomenológia – Die Phänomenologie

8.1.1 – Magukról a dolgokról – Zu den Sachen selbst

8.1.2 – A tudat és tárgyai – Das Bewusstsein und seine Gegenstände

8.2 – Az egzisztencializmus – Der Existenzialismus

8.2.1 – A vallásos létezés: Kierkegaard – Die religiöse Existenz: Kierkegaard

8.2.2 – Az egzisztencia megelőzi a lényt – Die Existenz geht dem Wesen voraus

8.2.3 – Szabadság, választás és felelősség – Freiheit, Wahl und Verantwortung

8.2.4 – Félelem, értelmezés és abszurditás – Angst, Sinn und Absurdität

8.3 – Analitikus filozófia és a Bécsi Kör – Analytische Philosophie und Wiener Kreis

8.3.1 – A nyelv mint kulcs – Die Sprache als Schlüssel

8.3.2 – Ami értelmesen kimondható – Was sich sinnvoll sagen lässt

8.3.3 – Logika és ellenőrizhetőség – Logik und Überprüfbarkeit

8.4 – A hermeneutika – Die Hermeneutik

8.4.1 – A megértés művészete – Die Kunst des Verstehens

8.4.2 – A rész és az egész körforgása – Der Zirkel von Teil und Ganzem

8.5 – A kritikai elmélet (Frankfurti Iskola) – Die Kritische Theorie (Frankfurter Schule)

8.5.1 – A társadalomkritika – Die Kritik der Gesellschaft

8.5.2 – Ész, uralom és felvilágosodás – Vernunft, Herrschaft und Aufklärung

8.6 – Strukturálizmus és posztstrukturalizmus – Strukturalismus und Poststrukturalismus

8.6.1 – A gondolkodás mögött rejlő rejtett struktúrák – Die verborgenen Strukturen hinter dem Denken

8.6.2 – Jelek, nyelv és jelentés – Zeichen, Sprache und Bedeutung

8.7 – A posztmodernizmus – Die Postmoderne

8.7.1 – A nagy narratívák vége – Das Ende der großen Erzählungen

8.7.2 – Sokféleség, különbség és kétség az egyetlen igazság iránt – Vielfalt, Differenz und Zweifel an der einen Wahrheit

↑ Hoch zum Seitenanfang