7.2 A pozitivizmus – Der Positivismus

1. Az emberek évszázadok óta keresik azt a szilárd alapot, amelyre a biztos tudás épülhet.

2. Egy meghatározó válasz szerint: Csak az biztos, amit meg lehet figyelni, mérni és ellenőrizni.

3. Ezt az alapálláspontot a filozófiában pozitivizmusnak nevezik.

4. A latin „positivus” szó jelentése: „adott” vagy „ténylegesen létező”.

5. A pozitivizmus tehát tudatosan a megadott tényeken, az ellenőrizhető tényeken alapul.

6. E gondolkodásmód gyökerei messzire nyúlnak vissza, egészen az angol empirizmusig.

7. Már Francis Bacon is azt követelte a 17. században, hogy a tudást megfigyelésből és kísérletekből nyerjék.

8. A skót David Hume a 18. században kijelentette, hogy minden ismeret a tapasztalatból származik.

9. Ezen az alapon alakult ki a 19. században egy önálló filozófiai irányzat.

10. A francia gondolkodó, Auguste Comte 1830 körül alkotta meg a „pozitivizmus” fogalmát.

11. Comte a francia forradalom utáni nagy változások idején élt.

12. Az egyház és a nemesség régi rendjei összeomlottak, és sok minden bizonytalannak tűnt.

13. Comte ezért új, szilárd támaszt keresett a gondolkodás és a társadalom számára.

14. Ezt a támaszt Comte a természettudomány példájában találta meg.

15. A fizika és a kémia bebizonyította, mennyire megbízható a mérésekből származó tudás.

16. Comte ezt a sikeres módszert az élet minden területére át akarta ültetni.

17. Elsősorban magát a társadalmat kellett a tudomány eszközeivel kutatni.

18. Így Comte-ot a szociológia, az emberi együttélés tanának alapítójának tekintik.

19. A pozitivizmus elutasította mindazokat a kérdéseket, amelyekre a tapasztalat nem ad választ.

20. Különösen a metafizikát, amely végső és rejtett okokat keres, elavultnak tartották.

21. Comte értelmetlennek tartotta a dolgok „lényegére” vagy „miértjére” vonatkozó kérdéseket.

22. Csak a „hogyan” volt fontos: hogyan zajlanak a dolgok, és milyen törvények kötik össze őket.

23. Ebből a szemléletből alakította ki Comte híres három szakasz törvényét.

24. E törvény szerint az emberi gondolkodás három nagy szakaszon megy keresztül.

25. Először az ember istenekkel magyarázza a világot, majd absztrakt erőkkel, végül a természet törvényeivel.

26. Comte a pozitív, azaz tudományos szakaszt tekintette e fejlődés érett végpontjának.

27. A 19. században a pozitivizmus gyorsan elterjedt Franciaországon túl is.

28. Angliában John Stuart Mill gondolkodó hasonló, tapasztalatra épülő meggyőződéseket vallott.

29. A tudomány általi haladásba vetett hit az egész 19. századot jellemezte.

30. A vasutak, a gyárak és az új gépek mintha megerősítették volna a tények diadalát.

31. A 19. század vége felé Ernst Mach fizikus nagy befolyásra tett szert.

32. Mach azt követelte, hogy a tudomány szigorúan korlátozódjon a megfigyelhetőre.

33. Azokat a fogalmakat, amelyek nem vezethetők vissza érzéki benyomásokra, Mach üres szavaknak tartotta.

34. Ezen a gondolaton alapult a 20. században egy új mozgalom.

35. Az 1920-as években Ausztriában alakult meg az úgynevezett Bécsi Kör.

36. Ez a kutatócsoport tanítását logikai pozitivizmusnak nevezte.

37. Legfontosabb képviselői közé tartozott Moritz Schlick és Rudolf Carnap.

38. A logikai pozitivizmus ötvözte a régi tapasztalati elméletet a modern logika eszközeivel.

39. E mozgalom központi eszköze az úgynevezett verifikációs elv volt.

40. Ezen elv szerint egy mondat csak akkor bír értelmet, ha tapasztalat útján ellenőrizhető.

41. Az Istenről, a létezésről vagy az abszolútumról szóló mondatokat a bécsi kutatók értelmetlennek tartották.

42. Az ilyen mondatok nem hamisak, hanem sem igazak, sem hamisak, mert nem állítanak semmit, ami ellenőrizhető lenne.

43. Ezzel a szigorú mércével a Bécsi Kör véglegesen ki akarta iktatni a metafizikát.

44. A cél egy egységes tudomány volt, amelyben minden tudományág ugyanazt a tárgyilagos módszert alkalmazza.

45. A nemzetiszocializmus felemelkedése azonban az 1930-as években szétszórta a Bécsi Kört.

46. A kör számos tagja az Egyesült Államokba menekült, és ott meghatározó szerepet játszott a tudományos gondolkodás alakításában.

47. Így a pozitivizmus a 20. század egyik legbefolyásosabb irányzatává vált.

48. Ez a tárgyilagos hozzáállás a mai napig tükröződik sok természettudós önképében.

49. A pozitivizmus azonban nem maradt éles kritikák nélkül.

50. Karl Popper filozófus azzal érvelt, hogy egyetlen általános törvény sem bizonyítható véglegesen.

51. A megerősítés helyett Popper a cáfolatot helyezte a tudomány középpontjába.

52. Egy állítás nem bizonyítható tapasztalattal, viszont egyetlen ellenpéldával cáfolható.

53. Egy további kifogás a verifikációs elv lényegét érintette.

54. Hiszen a „Csak az ellenőrizhetőnek van értelme” mondat maga sem ellenőrizhető tapasztalattal.

55. Saját mércéje szerint tehát ez az elv maga is értelmetlen lenne.

56. Későbbi gondolkodók ráadásul rámutattak arra, hogy a puszta megfigyelés sem jöhet ki teljesen elmélet nélkül.

57. Már az is, hogy mi számít fontos ténynek, fogalmaktól és elvárásoktól függ.

58. Ezáltal a szigorú pozitivizmus a 20. század végén jelentősen elvesztette érvényességét.

59. Mindazonáltal maradandó öröksége nagy: a tapasztalat, a mérés és a ellenőrizhető tények elsőbbsége.

60. A pozitivizmus megtanította a modern gondolkodást arra, hogy minden állítás előtt bizonyítékokat keressen.

1. Seit Jahrhunderten suchen Menschen nach einem festen Boden, auf dem sicheres Wissen stehen kann.

2. Eine einflussreiche Antwort lautet: Sicher ist allein, was sich beobachten, messen und überprüfen lässt.

3. Diese Grundhaltung trägt in der Philosophie den Namen Positivismus.

4. Das lateinische Wort "positivus" bedeutet "gegeben" oder "tatsächlich vorhanden".

5. Der Positivismus baut also bewusst auf dem Gegebenen, auf den nachprüfbaren Tatsachen, auf.

6. Die Wurzeln dieser Denkweise reichen weit zurück bis zum englischen Empirismus.

7. Schon Francis Bacon forderte im 17. Jahrhundert, das Wissen aus Beobachtung und Versuch zu gewinnen.

8. Der Schotte David Hume erklärte im 18. Jahrhundert, dass alle Erkenntnis aus der Erfahrung stamme.

9. Auf diesem Fundament entstand im 19. Jahrhundert eine eigene philosophische Strömung.

10. Der französische Denker Auguste Comte prägte um 1830 den Begriff "Positivismus".

11. Comte lebte in einer Zeit großer Umbrüche nach der Französischen Revolution.

12. Die alten Ordnungen aus Kirche und Adel waren zerbrochen, und vieles wirkte unsicher.

13. Comte suchte deshalb nach einem neuen, festen Halt für das Denken und die Gesellschaft.

14. Diesen Halt fand Comte im Vorbild der Naturwissenschaft.

15. Die Physik und die Chemie hatten gezeigt, wie verlässlich Wissen aus Messung entsteht.

16. Comte wollte diese erfolgreiche Methode auf alle Bereiche des Lebens übertragen.

17. Vor allem die Gesellschaft selbst sollte mit den Mitteln der Wissenschaft erforscht werden.

18. So gilt Comte als Begründer der Soziologie, der Lehre vom menschlichen Zusammenleben.

19. Der Positivismus lehnte alle Fragen ab, die sich nicht durch Erfahrung beantworten lassen.

20. Besonders die Metaphysik, die nach letzten und verborgenen Gründen sucht, galt als überholt.

21. Comte hielt es für sinnlos, nach dem "Wesen" oder dem "Warum" der Dinge zu fragen.

22. Wichtig sei allein das "Wie": wie die Dinge ablaufen und welche Gesetze sie verbinden.

23. Aus dieser Haltung formte Comte sein berühmtes Gesetz der drei Stadien.

24. Nach diesem Gesetz durchläuft das menschliche Denken drei große Stufen.

25. Zuerst erklärt der Mensch die Welt durch Götter, dann durch abstrakte Kräfte, zuletzt durch Naturgesetze.

26. Die positive, also wissenschaftliche Stufe galt Comte als der reife Endpunkt dieser Entwicklung.

27. Im 19. Jahrhundert verbreitete sich der Positivismus rasch über Frankreich hinaus.

28. In England vertrat der Denker John Stuart Mill ähnliche, erfahrungsnahe Überzeugungen.

29. Der Glaube an Fortschritt durch Wissenschaft prägte das ganze 19. Jahrhundert.

30. Eisenbahnen, Fabriken und neue Maschinen schienen den Triumph der Tatsachen zu bestätigen.

31. Gegen Ende des 19. Jahrhunderts gewann der Physiker Ernst Mach großen Einfluss.

32. Mach forderte, die Wissenschaft müsse sich streng auf das Beobachtbare beschränken.

33. Begriffe, die sich nicht auf Sinneseindrücke zurückführen lassen, hielt Mach für leere Worte.

34. Auf diesem Gedanken baute im 20. Jahrhundert eine neue Bewegung auf.

35. In den 1920er-Jahren bildete sich in Österreich der sogenannte Wiener Kreis.

36. Diese Gruppe von Forschern nannte ihre Lehre den logischen Positivismus.

37. Zu ihren wichtigsten Köpfen zählten Moritz Schlick und Rudolf Carnap.

38. Der logische Positivismus verband die alte Erfahrungslehre mit den Werkzeugen der modernen Logik.

39. Das zentrale Werkzeug dieser Bewegung war das sogenannte Verifikationsprinzip.

40. Nach diesem Prinzip hat ein Satz nur dann Sinn, wenn er sich durch Erfahrung prüfen lässt.

41. Sätze über Gott, das Sein oder das Absolute galten den Wiener Forschern als sinnlos.

42. Solche Sätze seien nicht falsch, sondern weder wahr noch falsch, weil sie nichts Prüfbares aussagen.

43. Mit diesem strengen Maßstab wollte der Wiener Kreis die Metaphysik endgültig ausräumen.

44. Das Ziel war eine Einheitswissenschaft, in der alle Fächer dieselbe nüchterne Methode teilen.

45. Der Aufstieg des Nationalsozialismus zerstreute den Wiener Kreis jedoch in den 1930er-Jahren.

46. Viele Mitglieder des Kreises flohen in die USA und prägten dort das wissenschaftliche Denken.

47. So wurde der Positivismus zu einer der einflussreichsten Strömungen des 20. Jahrhunderts.

48. Bis heute spiegelt sich diese nüchterne Haltung im Selbstbild vieler Naturwissenschaftler.

49. Doch der Positivismus blieb nicht ohne scharfe Kritik.

50. Der Philosoph Karl Popper wandte ein, dass sich kein allgemeines Gesetz endgültig beweisen lasse.

51. Statt der Bestätigung stellte Popper die Widerlegung in den Mittelpunkt der Wissenschaft.

52. Ein Satz sei nicht durch Erfahrung beweisbar, wohl aber durch ein einziges Gegenbeispiel widerlegbar.

53. Ein weiterer Einwand traf das Verifikationsprinzip in seinem Kern.

54. Denn der Satz "Nur Prüfbares hat Sinn" lässt sich selbst nicht durch Erfahrung prüfen.

55. Nach seinem eigenen Maßstab wäre dieser Grundsatz also selbst sinnlos.

56. Spätere Denker zeigten zudem, dass auch reine Beobachtung nie ganz ohne Theorie auskommt.

57. Schon was als wichtige Tatsache gilt, hängt von Begriffen und Erwartungen ab.

58. Dadurch verlor der strenge Positivismus im späten 20. Jahrhundert viel von seiner Geltung.

59. Sein bleibendes Erbe ist dennoch groß: der Vorrang von Erfahrung, Messung und nachprüfbaren Tatsachen.

60. Der Positivismus lehrte das moderne Denken, vor jeder Behauptung nach Belegen zu fragen.