7.7 A pszichoanalízis – Die Psychoanalyse

1. A pszichoanalízis a 20. század egyik legbefolyásosabb gondolati irányzata.

2. Alig van más olyan tan, amely ennyire megváltoztatta volna az ember önmagáról alkotott képét.

3. A pszichoanalízis a 19. század végén Bécsben keletkezett.

4. A pszichoanalízis alapítója Sigmund Freud orvos volt, aki 1856-tól 1939-ig élt.

5. Freud kezdetben nem filozófusnak, hanem ideggyógyásznak és természettudósnak tartotta magát.

6. Fiatal orvosként Freud az idegrendszer felépítését és működését kutatta.

7. Az idő múlásával Freud a puszta agykutatásról az ember lelki életére fordult.

8. Az akkori Bécs szigorú erkölcsökkel és sok kimondatlan tabuval jellemezhető város volt.

9. A korabeli polgárság alig beszélt nyíltan a vágyakról, különösen a szexuális vágyakról.

10. Éppen ezeket a tabutémákat helyezte Freud kutatásai középpontjába.

11. A pszichoanalízis kialakulásához azok a betegek adták az ösztönzést, akik rejtélyes lelki szenvedésektől szenvedtek.

12. Egyes női páciensek olyan bénulásokról vagy görcsökről panaszkodtak, amelyeknek nem találtak fizikai okát.

13. Az ilyen, felismerhető fizikai ok nélküli panaszokat akkoriban hisztériának nevezték.

14. Freud feltételezte, hogy ezeknek a szenvedéseknek rejtett lelki konfliktusok állnak a hátterében.

15. Freud az idősebb orvos, Josef Breuer társaságában alaposabban vizsgálta az ilyen eseteket.

16. Breuer megfigyelte, hogy a tünetek enyhültek, amikor a betegek nyíltan beszéltek emlékeikről.

17. Ebből a megfigyelésből Freud fokozatosan kidolgozta saját kezelési módszerét.

18. Ezt az új módszert Freud végül pszichoanalízisnek, azaz a lélek elemzésének nevezte.

19. A pszichoanalízis szó a görög psyche (lélek) és az analyse (elemzés) szavakból áll.

20. A pszichoanalízis középpontjában a tudattalan lelki élet feltételezése áll.

21. Freud azt állította, hogy lelki életünk legnagyobb része rejtve marad előttünk.

22. A pszichoanalízis a tudatos gondolkodást gyakran egy jéghegy csúcsához hasonlítja.

23. Freud szerint a lélek messze nagyobb része a felszín alatt, rejtve fekszik.

24. A léleknek ezt a rejtett területét Freud a tudatalattinak nevezte.

25. Freud elméletének szerint cselekedeteink nagy részét a tudatalatti irányítja.

26. A pszichoanalízis ezért mélypszichológiának is tekinthető.

27. A mélypszichológia azt jelenti, hogy a valódi ösztönzők mély, rejtett rétegekben rejlenek.

28. A puszta megfigyelésen túl Freud a viselkedés titkos okait is feltárni akarta.

29. A tudattalanhoz való hozzáférésként Freud elsősorban az álomértelmezést használta.

30. 1900-ban jelent meg Freud híres műve, az Álomértelmezés címmel.

31. Az Álomértelmezésben Freud az álmot a tudattalan kódolt üzeneteként értelmezte.

32. Freud az elszólásokat és az elfelejtett neveket is rejtett vágyakra utaló jelekként értelmezte.

33. Az ilyen apró mindennapi hibákat Freud „elnézéseknek” nevezte.

34. Freud szerint a lelki életben semmi sem történik pusztán véletlenül, mindennek van egy rejtett oka.

35. Freud különös jelentőséget tulajdonított a korai gyermekkori élményeknek.

36. Freud szerint az, amit az ember gyermekkorában átél, egész későbbi életét meghatározza.

37. Freud elsősorban a gyermek apjához és anyjához fűződő kapcsolatát helyezte előtérbe.

38. Ebből a gyermekkori kapcsolatokból vezette le Freud a felnőttkori lelki feszültségek egy részét.

39. Ilyen téziseivel Freud sok kortársában felháborodást és ellenkezést váltott ki.

40. Különösen a szexualitás erős hangsúlyozása heves elutasításba ütközött.

41. Minden kritika ellenére Freud tanítása gyorsan lelkes követőkre talált.

42. Freud köré Bécsben orvosokból és kutatókból álló kör alakult ki.

43. Ebből a körből fokozatosan nemzetközi mozgalom alakult ki.

44. Freud korai társai között volt a svájci orvos, Carl Gustav Jung, és a bécsi orvos, Alfred Adler.

45. Jungot egy ideig Freud legfontosabb tanítványának és lehetséges utódjának tartották.

46. Az évek során azonban mély szakadás jött létre Freud és Jung között.

47. Jung elutasította Freud szexuális ösztönre helyezett erős hangsúlyát, és saját utat járt be.

48. Jung kidolgozott egy saját tanítást, amelyet analitikus pszichológiának nevezett.

49. Híressé vált Jung elképzelése az összes ember kollektív tudatalattijáról.

50. Alfred Adler is elszakadt Freuddal, és saját iskolát alapított.

51. Adler nem a szexuális ösztönt, hanem az elismerés iránti vágyat tekintette fő hajtóerőnek.

52. Adler híressé vált az alacsony önértékelés fogalmával, amelyet az ember kompenzálni akar.

53. Így a korai mozgalom hamarosan több egymással versengő irányzatra szakadt.

54. Ez a különböző iskolákra való felosztódás a mai napig kíséri a pszichoanalízist.

55. Freud maga maradt az egész irányzat vitathatatlan középpontja és alapító atyja.

56. Élete során Freud folyamatosan bővítette tanítását.

57. Későbbi éveiben Freud kidolgozott egy, három területből álló pszichés felépítés-modellt.

58. Ezt a három területet Freud „Es”, „Én” és „Szuper-én” néven nevezte.

59. Ezzel a modellel Freud a lélek belső konfliktusait kívánta megmagyarázni.

60. Az „Es”, az „Én” és a „Szuper-én” pontos jelentését egy külön fejezetben fejti ki.

61. A betegek kezelése mellett Freud egy átfogó kultúraelméletet is kidolgozott.

62. Freud a pszichoanalízis eszközeivel értelmezte a vallást, a művészetet és a társadalmat.

63. Freud a vallást az emberiség egyfajta nagy vágyálmának tekintette.

64. A művészetet Freud a rejtett vágyak átalakított kiélésének tekintette.

65. Ilyen értelmezésekkel a pszichoanalízis messze túlmutatott az orvostudományon.

66. Így a pszichoanalízis az emberről szóló átfogó tanítássá vált.

67. Emiatt a pszichoanalízis a filozófiában is megtalálja a helyét.

68. A pszichoanalízis alapjaiban kérdőjelezte meg a józan észű emberről alkotott régi elképzelést.

69. Az ókor óta sok gondolkodó az embert az értelem által vezérelt lénynek tekintette.

70. Freud ezzel szemben úgy ábrázolta az embert, mint akit alig átlátott erők hajtanak.

71. Ezzel a pszichoanalízis az emberi büszkeség érzékeny pontját érintette.

72. Maga Freud az emberi önérzet megsértéséről beszélt.

73. Freud számára az első sértés az a tanítás volt, hogy a Föld nem a világegyetem központja.

74. A második sértés az a felismerés volt, hogy az ember az állattól származik.

75. A harmadik sértés Freud számára a tudattalan pszichoanalízis általi felfedezése volt.

76. Ezzel a harmadik sértéssel az ember elvesztette uralmát saját házában.

77. Freud szerint az ember még a saját lelkében sem uralkodik.

78. Ez az üzenet sok kortársára egyszerre volt ijesztő és felszabadító hatással.

79. A művészek és írók korán és lelkesen vették át Freud gondolatait.

80. A szürrealizmus mozgalom például kifejezetten hivatkozott a tudatalattira és az álomra.

81. A pszichoanalízis a 20. századi irodalomban is egyértelmű nyomot hagyott.

82. Olyan fogalmak, mint az elnyomás vagy a komplexus, bekerültek a mindennapi nyelvbe.

83. Ma szinte mindenki beszél a kiszorításról, anélkül, hogy ismerné a szó eredetét.

84. A politikai helyzet Freudot élete végén arra kényszerítette, hogy elmeneküljön Bécsből.

85. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a rezsim üldözte a zsidó tudósokat.

86. Freud, aki maga is zsidó származású volt, 1938-ban kénytelen volt Londonba emigrálni.

87. Már 1933-ban a nemzetiszocialisták nyilvánosan elégették Freud könyveit.

88. Menekülése után egy évvel, 1939-ben Freud Londonban halt meg.

89. A pszichoanalízis számos képviselője menekült azokban az években az Egyesült Államokba.

90. Ezáltal a mozgalom súlypontja Európából Amerikába helyeződött át.

91. Az Egyesült Államokban a pszichoanalízis a század közepén élte fénykorát.

92. Hosszú ideig ott a pszichoanalízis számított a pszichiátria vezető irányzatának.

93. Freud lánya, Anna Freud folytatta apja munkáját.

94. Anna Freud elsősorban a gyermekpszichoanalízist fejlesztette tovább.

95. Más kutatók, például Melanie Klein is meghatározó szerepet játszottak a későbbi pszichoanalízis alakulásában.

96. Így egy egyetlen orvos tanításából sokszólamú tudomány lett.

97. A sikerrel párhuzamosan nőtt a pszichoanalízis iránti kritika is.

98. Sok tudós azzal vádolta Freud tanítását, hogy nem ellenőrizhető.

99. Karl Popper filozófus nem tartotta a pszichoanalízist igazi tudománynak.

100. Popper szerint Freud állításait soha nem lehetett volna kísérlettel cáfolni.

101. Egy olyan tanítás azonban, amelyet nem lehet cáfolni, Popper szerint nem tudomány.

102. Más kritikusok azt kifogásolták, hogy Freud néhány esetből messzemenő következtetéseket vont le.

103. Megint mások túlzottnak tartották Freud szexualitásra helyezett erős hangsúlyát.

104. Freud egyes feltételezései ma már elavultnak vagy cáfoltnak számítanak.

105. Mindazonáltal a tudattalan alapgondolata a mai napig nagy hatással bír.

106. A modern agykutatás is foglalkozik az agyban zajló tudattalan folyamatokkal.

107. Sok olyan dolgot, amit Freud csak sejtett, ma új módszerekkel vizsgálnak.

108. A mai pszichiátria azonban már régóta nem csak a pszichoanalízist alkalmazza.

109. A pszichoanalízis mellett más módszerek is kialakultak, például a viselkedésterápia.

110. A gyógyszerek is nagy szerepet játszanak a pszichés szenvedések modern kezelésében.

111. A hosszú ülésekről ismert klasszikus pszichoanalízis ritkábbá vált.

112. Az emberről való gondolkodásra gyakorolt hatása azonban megmaradt.

113. A pszichoanalízis arra tanított, hogy az emberek viselkedése mögött rejtett okokat keressünk.

114. A pszichoanalízis rávilágított a gyermekkori élmények későbbi életre gyakorolt hatására.

115. A pszichoanalízis megmutatta, hogy a szavak és az álmok többet árulhatnak el, mint amit alkotójuk szándékozott.

116. Az orvostudományon túl a pszichoanalízis a művészetet, az irodalmat és a mindennapi nyelvet is meghatározta.

117. Alig egy másik gondolati rendszerhez hasonlóan a pszichoanalízis ötvözte a gyógyító művészetet és a világértelmezést.

118. A következő alfejezetek részletesebben bemutatják e tanítás két alap pillérét.

119. Az első alfejezet a tudattalanra, mint a lelki élet hajtóerejére összpontosít.

120. A második alfejezet Freud lelkemodelljét ismerteti, amely az „Es”, az „Én” és a „Szuper-én” elemeiből áll.

1. Die Psychoanalyse gehört zu den einflussreichsten Denkströmungen des zwanzigsten Jahrhunderts.

2. Kaum eine andere Lehre hat das Bild des Menschen von sich selbst so stark verändert.

3. Ihren Ursprung nahm die Psychoanalyse in der Stadt Wien am Ende des neunzehnten Jahrhunderts.

4. Begründer der Psychoanalyse war der Arzt Sigmund Freud, der von 1856 bis 1939 lebte.

5. Freud verstand sich zunächst nicht als Philosoph, sondern als Nervenarzt und Naturforscher.

6. Als junger Mediziner erforschte Freud den Bau und die Arbeitsweise des Nervensystems.

7. Mit der Zeit wandte sich Freud von der reinen Hirnforschung dem Seelenleben des Menschen zu.

8. Das Wien jener Jahre war eine Stadt strenger Sitten und vieler unausgesprochener Tabus.

9. Über Wünsche, besonders über sexuelle Wünsche, sprach das Bürgertum dieser Zeit kaum offen.

10. Gerade diese verschwiegenen Themen rückte Freud ins Zentrum seiner Untersuchungen.

11. Den Anstoß zur Psychoanalyse gaben Kranke, die unter rätselhaften seelischen Leiden litten.

12. Manche Patientinnen klagten über Lähmungen oder Krämpfe, für die sich kein körperlicher Grund fand.

13. Solche Beschwerden ohne erkennbare körperliche Ursache nannte man damals Hysterie.

14. Freud vermutete, dass hinter diesen Leiden verborgene seelische Konflikte steckten.

15. Gemeinsam mit dem älteren Arzt Josef Breuer untersuchte Freud solche Fälle genauer.

16. Breuer hatte beobachtet, dass sich Beschwerden besserten, wenn Kranke offen über ihre Erinnerungen sprachen.

17. Aus dieser Beobachtung entwickelte Freud nach und nach eine eigene Behandlungsmethode.

18. Diese neue Methode nannte Freud schließlich Psychoanalyse, also Zergliederung der Seele.

19. Das Wort Psychoanalyse setzt sich aus dem griechischen psyche für Seele und Analyse für Zergliederung zusammen.

20. Im Mittelpunkt der Psychoanalyse steht die Annahme eines unbewussten Seelenlebens.

21. Freud behauptete, dass der größte Teil unseres Seelenlebens uns selbst verborgen bleibt.

22. Das bewusste Denken vergleicht die Psychoanalyse oft mit der Spitze eines Eisbergs.

23. Der weitaus größere Teil der Seele liegt nach Freud unter der Oberfläche im Verborgenen.

24. Diesen verborgenen Bereich der Seele nannte Freud das Unbewusste.

25. Aus dem Unbewussten heraus werden nach Freuds These viele unserer Handlungen gesteuert.

26. Die Psychoanalyse versteht sich daher auch als eine Tiefenpsychologie.

27. Tiefenpsychologie bedeutet, dass die eigentlichen Antriebe in tiefen, verborgenen Schichten liegen.

28. Über reine Beobachtung hinaus wollte Freud die geheimen Ursachen des Verhaltens aufdecken.

29. Als Zugang zum Unbewussten diente Freud vor allem die Deutung von Träumen.

30. Im Jahr 1900 erschien Freuds berühmtes Werk mit dem Titel Die Traumdeutung.

31. In der Traumdeutung sah Freud den Traum als verschlüsselte Botschaft des Unbewussten.

32. Auch versprochene Wörter und vergessene Namen deutete Freud als Hinweise auf verborgene Wünsche.

33. Solche kleinen Versehen im Alltag nannte Freud Fehlleistungen.

34. Nichts im Seelenleben geschieht nach Freud rein zufällig, alles hat eine verborgene Ursache.

35. Besondere Bedeutung maß Freud den Erlebnissen der frühen Kindheit bei.

36. Was ein Mensch als Kind erlebt, prägt nach Freud sein ganzes späteres Leben.

37. Vor allem die Beziehung des Kindes zu Vater und Mutter rückte Freud in den Vordergrund.

38. Aus diesen Kindheitsbeziehungen leitete Freud manche seelische Spannung des Erwachsenen ab.

39. Mit solchen Thesen löste Freud bei vielen Zeitgenossen Empörung und Widerspruch aus.

40. Besonders die starke Betonung des Sexuellen stieß auf heftige Ablehnung.

41. Trotz aller Kritik fand Freuds Lehre rasch begeisterte Anhänger.

42. Um Freud bildete sich in Wien ein Kreis von Ärzten und Forschern.

43. Aus diesem Kreis entwickelte sich allmählich eine internationale Bewegung.

44. Zu den frühen Mitstreitern Freuds gehörten der Schweizer Arzt Carl Gustav Jung und der Wiener Arzt Alfred Adler.

45. Jung galt eine Zeit lang als Freuds wichtigster Schüler und möglicher Nachfolger.

46. Im Lauf der Jahre kam es jedoch zwischen Freud und Jung zu einem tiefen Bruch.

47. Jung lehnte Freuds starke Betonung des Sexualtriebs ab und ging eigene Wege.

48. Jung entwickelte eine eigene Lehre, die er analytische Psychologie nannte.

49. Berühmt wurde Jungs Vorstellung von einem kollektiven Unbewussten aller Menschen.

50. Auch Alfred Adler trennte sich von Freud und gründete eine eigene Schule.

51. Adler sah nicht den Sexualtrieb, sondern das Streben nach Geltung als Hauptantrieb.

52. Bekannt wurde Adlers Begriff des Minderwertigkeitsgefühls, das ein Mensch ausgleichen will.

53. So zerfiel die frühe Bewegung schon bald in mehrere konkurrierende Richtungen.

54. Diese Aufspaltung in verschiedene Schulen begleitet die Psychoanalyse bis heute.

55. Freud selbst blieb der unbestrittene Mittelpunkt und Gründervater der gesamten Strömung.

56. Im Lauf seines Lebens erweiterte Freud seine Lehre immer wieder.

57. In späteren Jahren entwarf Freud ein Modell des seelischen Aufbaus aus drei Bereichen.

58. Diese drei Bereiche nannte Freud Es, Ich und Über-Ich.

59. Mit diesem Modell wollte Freud den inneren Widerstreit der Seele erklären.

60. Die genaue Bedeutung von Es, Ich und Über-Ich wird in einem eigenen Kapitel entfaltet.

61. Neben der Behandlung Kranker entwickelte Freud auch eine umfassende Theorie der Kultur.

62. Freud deutete Religion, Kunst und Gesellschaft mit den Werkzeugen der Psychoanalyse.

63. Religion betrachtete Freud als eine Art großer Wunschvorstellung der Menschheit.

64. Kunst verstand Freud als ein verwandeltes Ausleben verborgener Wünsche.

65. Mit solchen Deutungen reichte die Psychoanalyse weit über die Medizin hinaus.

66. So wurde die Psychoanalyse zu einer Lehre über den Menschen im Ganzen.

67. Aus diesem Grund findet die Psychoanalyse auch in der Philosophie ihren Platz.

68. Die Psychoanalyse stellte die alte Vorstellung vom vernünftigen Menschen grundlegend infrage.

69. Seit der Antike galt der Mensch vielen Denkern als ein vom Verstand geleitetes Wesen.

70. Freud dagegen zeigte den Menschen als getrieben von Kräften, die er kaum durchschaut.

71. Damit traf die Psychoanalyse den menschlichen Stolz an einer empfindlichen Stelle.

72. Freud selbst sprach von einer Kränkung des menschlichen Selbstgefühls.

73. Die erste Kränkung war für Freud die Lehre, dass die Erde nicht der Mittelpunkt ist.

74. Die zweite Kränkung war die Einsicht, dass der Mensch vom Tier abstammt.

75. Die dritte Kränkung war für Freud die Entdeckung des Unbewussten durch die Psychoanalyse.

76. Mit dieser dritten Kränkung verlor der Mensch die Herrschaft im eigenen Haus.

77. Der Mensch ist nach Freud nicht einmal Herr in seiner eigenen Seele.

78. Diese Botschaft wirkte auf viele Zeitgenossen erschreckend und befreiend zugleich.

79. Künstler und Schriftsteller griffen Freuds Gedanken früh und begeistert auf.

80. Die Bewegung des Surrealismus etwa berief sich ausdrücklich auf das Unbewusste und den Traum.

81. Auch in der Literatur des zwanzigsten Jahrhunderts hinterließ die Psychoanalyse deutliche Spuren.

82. Begriffe wie Verdrängung oder Komplex gingen in die Alltagssprache ein.

83. Heute spricht fast jeder von Verdrängung, ohne den Ursprung des Wortes zu kennen.

84. Die politische Lage zwang Freud am Ende seines Lebens zur Flucht aus Wien.

85. Nach der Machtübernahme der Nationalsozialisten verfolgte das Regime jüdische Wissenschaftler.

86. Freud, selbst jüdischer Herkunft, musste im Jahr 1938 nach London auswandern.

87. Schon 1933 hatten die Nationalsozialisten Freuds Bücher öffentlich verbrannt.

88. Ein Jahr nach seiner Flucht starb Freud 1939 in London.

89. Viele Vertreter der Psychoanalyse flohen in jenen Jahren in die Vereinigten Staaten.

90. Dadurch verlagerte sich der Schwerpunkt der Bewegung von Europa nach Amerika.

91. In den Vereinigten Staaten erlebte die Psychoanalyse in der Mitte des Jahrhunderts ihre größte Blüte.

92. Lange Zeit galt die Psychoanalyse dort als führende Form der Seelenheilkunde.

93. Freuds Tochter Anna Freud führte die Arbeit ihres Vaters fort.

94. Anna Freud entwickelte vor allem die Psychoanalyse des Kindes weiter.

95. Auch andere Forscherinnen wie Melanie Klein prägten die spätere Psychoanalyse.

96. So wurde aus der Lehre eines einzelnen Arztes eine vielstimmige Wissenschaft.

97. Mit dem Erfolg wuchs zugleich die Kritik an der Psychoanalyse.

98. Viele Wissenschaftler warfen Freuds Lehre vor, sie sei nicht überprüfbar.

99. Der Philosoph Karl Popper hielt die Psychoanalyse für keine echte Wissenschaft.

100. Nach Popper konnte man Freuds Behauptungen niemals durch ein Experiment widerlegen.

101. Eine Lehre aber, die sich nicht widerlegen lässt, ist nach Popper keine Wissenschaft.

102. Andere Kritiker bemängelten, dass Freud aus wenigen Fällen weitreichende Schlüsse zog.

103. Wieder andere hielten Freuds starke Betonung des Sexuellen für übertrieben.

104. Manche Annahmen Freuds gelten heute als überholt oder widerlegt.

105. Dennoch bleibt der Grundgedanke des Unbewussten bis heute wirkungsmächtig.

106. Auch die moderne Hirnforschung beschäftigt sich mit unbewussten Vorgängen im Gehirn.

107. Vieles, was Freud nur erahnte, wird heute mit neuen Methoden untersucht.

108. Die heutige Seelenheilkunde nutzt allerdings längst nicht nur die Psychoanalyse.

109. Neben der Psychoanalyse entstanden andere Verfahren wie die Verhaltenstherapie.

110. Auch Medikamente spielen in der modernen Behandlung seelischer Leiden eine große Rolle.

111. Die klassische Psychoanalyse mit ihren langen Sitzungen ist seltener geworden.

112. Ihr Einfluss auf das Denken über den Menschen aber ist geblieben.

113. Die Psychoanalyse lehrte, hinter dem Verhalten von Menschen nach verborgenen Gründen zu suchen.

114. Die Psychoanalyse öffnete den Blick für die Macht der Kindheit über das spätere Leben.

115. Die Psychoanalyse zeigte, dass Worte und Träume mehr verraten können, als ihr Urheber beabsichtigt.

116. Über die Medizin hinaus prägte die Psychoanalyse Kunst, Literatur und Alltagssprache.

117. Wie kaum ein anderes Denkgebäude verband die Psychoanalyse Heilkunst und Weltdeutung.

118. Die folgenden Unterkapitel zeigen die zwei Grundpfeiler dieser Lehre genauer.

119. Das erste Unterkapitel widmet sich dem Unbewussten als treibender Kraft des Seelenlebens.

120. Das zweite Unterkapitel erläutert Freuds Modell der Seele aus Es, Ich und Über-Ich.