7.3 Az utilitarizmus – Der Utilitarismus

1. Néha az embernek olyan döntést kell hoznia, amely sok más ember életét is érinti.

2. Ilyenkor felmerül egy régi kérdés: Mi is valójában a helyes cselekedet?

3. A haszonelvesség meglepően egyszerű választ ad erre a kérdésre.

4. A haszonelvesség szerint az a cselekedet helyes, amely a legtöbb ember számára a legnagyobb boldogságot eredményezi.

5. A haszonelvesség elnevezés a latin „utilitas” szóból származik, amely hasznot jelent.

6. E tanítás középpontjában tehát egy cselekedetnek az emberek jólétére gyakorolt haszna áll.

7. Egy cselekedetet nem aszerint ítélnek meg, hogy a szándék nemesnek hangzik-e, hanem aszerint, hogy milyen következményei vannak.

8. Ezt a cselekvésfelfogást következményetikának nevezik, mert kizárólag a következmények döntik el, hogy valami jó-e vagy rossz.

9. Már az ókorban is Epikuros filozófus a boldogságot nyilvánította az élet céljának.

10. A haszonelvűség azonban ezt a gondolatot kiterjeszti az egész társadalomra.

11. Nem csupán a saját boldogságunk számít, hanem minden érintett ember boldogsága egyformán fontos.

12. E gondolat előfutárai a 18. századi Angliában találhatók olyan gondolkodóknál, mint Francis Hutcheson és David Hume.

13. Hutcheson már megfogalmazta a „legnagyobb boldogság a legnagyobb számú ember számára” elvet.

14. Ezt a gondolatot azonban csak az angol jogtudós, Jeremy Bentham alakította ki teljes értékű tanítássá.

15. Bentham 1748-tól 1832-ig élt, és a jogot és a társadalmat ésszerű alapokra kívánta helyezni.

16. Bentham szerint az embert két uralkodó irányítja: a vágy és a fájdalom.

17. Bentham szerint minden cselekedet arra irányul, hogy növelje az örömöt és csökkentse a fájdalmat.

18. Ebből az egyszerű megfigyelésből Bentham mércét alkotott a helyes cselekedetek és a jó törvények számára.

19. Bentham még egyfajta számítási módszert is javasolt a boldogság mérésére.

20. Ezt a módszert gyakran örömkalkulációnak vagy hedonista kalkulációnak nevezik.

21. Benthammal az utilitarizmus a társadalmi reformok hajtóerejévé vált.

22. Bentham enyhébb büntetéseket, jobb börtönöket és több jogot követelt az elnyomott csoportok számára.

23. Tanítványa és utódja John Stuart Mill filozófus volt, aki 1806-tól 1873-ig élt.

24. Mill megvédte az utilitarizmust az ellen felhozott váddal szemben, miszerint az a disznók tanítása lenne.

25. Mill azzal válaszolt, hogy nem csupán az öröm mennyisége számít, hanem annak minősége is.

26. Egy vers megértése magasabb rendű boldogság, mint a puszta testi élvezet.

27. Mill emellett szorosan összekapcsolta az utilitarizmust a szabadság értékével.

28. Mill szerint a társadalom csak akkor korlátozhatja az egyént, ha az másoknak kárt okoz.

29. Ezt az elvet a mai napig kár elvének nevezik.

30. Mill már korán kiállt a választójog és a nők egyenjogúsága mellett.

31. Mill nyomán Henry Sidgwick filozófus nagy gondossággal finomította az utilitarista tanokat.

32. Sidgwick alaposan vizsgálta, hogyan lehet összehasonlítani különböző emberek jólétét.

33. A 20. században az utilitarizmus különböző irányzatokra szakadt.

34. A cselekvés-utilitarizmus minden egyes cselekvést önmagában vizsgál a hasznossága szempontjából.

35. A szabály-utilitarizmus ezzel szemben azt vizsgálja, mely általános szabályok hoznak hosszú távon a legtöbb boldogságot.

36. Egy olyan szabályt, mint a „Tartsd be az ígéreteidet!”, azért indokolnak, mert összességében hasznos.

37. Richard Hare filozófus az utilitarizmust az erkölcsi nyelv alapos elemzésével ötvözte.

38. Napjainkban különösen az ausztrál filozófus, Peter Singer vált híressé.

39. Singer az „a legnagyobb boldogság” elvét alkalmazza az állatok szenvedésére.

40. Ha az állatok képesek fájdalmat érezni, akkor Singer szerint szenvedésük ugyanolyan fontos, mint az embereké.

41. Ebből a gondolatból született az állatvédelem erős filozófiai indoklása.

42. Singer azt is felveti, hogy a gazdag emberek miért nem tesznek sokkal többet a világ szegénysége ellen.

43. Ilyen megfontolásokból alakult ki az effektív altruizmus mozgalma.

44. Az effektív altruizmus arra törekszik, hogy adományokkal a lehető legtöbb mérhető jót tegyen.

45. Így hat az utilitarista alapelv a mai, segítségnyújtásról és igazságosságról szóló vitákra is.

46. A gazdaságban és a politikában is mindenütt jelen van a haszon- és költségszemlélet.

47. Amikor egy állam egy törvényről szavaz, gyakran mérlegeli az állampolgárok számára jelentkező előnyöket és hátrányokat.

48. Ez a fajta mérlegelés a haszonelvű gondolkodás közvetlen öröksége.

49. Az utilitarizmus ellen azonban már a kezdetektől fogva súlyos kifogások merültek fel.

50. Az első kifogás az, hogy a boldogság és a szenvedés egyáltalán nem mérhető pontosan.

51. A második kifogás az egyénnel szembeni igazságosságot érinti.

52. Hiszen a többség legnagyobb boldogsága igazolhatná a kisebbséggel szemben elkövetett súlyos igazságtalanságot.

53. Ha a többség profitál belőle, úgy tűnik, még néhány ártatlan ember szenvedése is megengedhető.

54. Az ellenzők ezért azzal vádolják az utilitarizmust, hogy figyelmen kívül hagyja az egyes emberek méltóságát.

55. Immanuel Kant filozófus egy teljesen más etikai elvet képviselt, amely soha nem tekinti az embert puszta eszköznek.

56. Minden kritika ellenére az utilitarizmus a mai napig az egyik legbefolyásosabb erkölcsi tan.

57. Erőssége abban rejlik, hogy egyértelműen felveti a kérdést: milyen következményekkel jár cselekedeteink mindenki javára.

58. Gyengesége pedig abban rejlik, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az egyént feláldozzák a többség javáért.

59. Az etikáról szóló vita még ma is e két pólus között mozog.

60. Az utilitarizmus arra tanít minket, hogy mindig tegyük fel a kérdést: kinek hasznos egy cselekedet, és kinek árt?

1. Manchmal muss ein Mensch eine Entscheidung treffen, die das Leben vieler anderer berührt.

2. Eine alte Frage lautet dann: Welche Handlung ist eigentlich die richtige?

3. Der Utilitarismus gibt auf diese Frage eine erstaunlich einfache Antwort.

4. Richtig ist nach dem Utilitarismus jene Handlung, die das größte Glück für die größte Zahl von Menschen bewirkt.

5. Der Name Utilitarismus stammt vom lateinischen Wort "utilitas", das Nutzen bedeutet.

6. Im Mittelpunkt dieser Lehre steht also der Nutzen einer Handlung für das Wohl der Menschen.

7. Eine Handlung wird nicht danach beurteilt, ob eine Absicht edel klingt, sondern danach, welche Folgen sie hat.

8. Diese Sicht auf das Handeln nennt man Folgenethik, weil allein die Folgen über gut und schlecht entscheiden.

9. Schon in der Antike hatte der Philosoph Epikur das Glück zum Ziel des Lebens erklärt.

10. Der Utilitarismus weitet diesen Gedanken jedoch auf die ganze Gesellschaft aus.

11. Nicht nur das eigene Glück zählt, sondern das Glück aller betroffenen Menschen gleich viel.

12. Vorläufer dieser Idee finden sich im England des 18. Jahrhunderts bei Denkern wie Francis Hutcheson und David Hume.

13. Hutcheson prägte bereits die Formel vom größten Glück der größten Zahl.

14. Zur vollen Lehre formte den Gedanken aber erst der englische Jurist Jeremy Bentham.

15. Bentham lebte von 1748 bis 1832 und wollte das Recht und die Gesellschaft auf eine vernünftige Grundlage stellen.

16. Für Bentham wurde der Mensch von zwei Herren regiert: von der Lust und vom Schmerz.

17. Alles Handeln, so Bentham, ziele danach, Lust zu mehren und Schmerz zu mindern.

18. Aus dieser einfachen Beobachtung machte Bentham einen Maßstab für gutes Handeln und gute Gesetze.

19. Bentham schlug sogar eine Art Rechenverfahren vor, um das Glück zu messen.

20. Dieses Verfahren wird oft als Lustkalkül oder hedonistisches Kalkül bezeichnet.

21. Mit Bentham wurde der Utilitarismus zu einer Kraft für soziale Reformen.

22. Bentham forderte mildere Strafen, bessere Gefängnisse und mehr Rechte für unterdrückte Gruppen.

23. Sein Schüler und Nachfolger war der Denker John Stuart Mill, der von 1806 bis 1873 lebte.

24. Mill verteidigte den Utilitarismus gegen den Vorwurf, er sei eine Lehre für Schweine.

25. Mill antwortete, dass es nicht nur auf die Menge der Lust ankomme, sondern auch auf ihre Qualität.

26. Ein Gedicht zu verstehen sei ein höheres Glück als ein bloßer körperlicher Genuss.

27. Mill verband den Utilitarismus außerdem eng mit dem Wert der Freiheit.

28. Nach Mill darf die Gesellschaft den Einzelnen nur dann einschränken, wenn er anderen schadet.

29. Dieser Grundsatz wird bis heute als Schadensprinzip bezeichnet.

30. Mill setzte sich auch früh für das Wahlrecht und die Gleichberechtigung der Frauen ein.

31. Nach Mill verfeinerte der Philosoph Henry Sidgwick die utilitaristische Lehre mit großer Sorgfalt.

32. Sidgwick untersuchte genau, wie sich das Wohl verschiedener Menschen vergleichen lässt.

33. Im 20. Jahrhundert spaltete sich der Utilitarismus in verschiedene Formen auf.

34. Der Handlungsutilitarismus prüft jede einzelne Handlung für sich auf ihren Nutzen.

35. Der Regelutilitarismus fragt dagegen, welche allgemeinen Regeln auf Dauer das meiste Glück bringen.

36. Eine Regel wie "Halte deine Versprechen" wird so gerechtfertigt, weil sie insgesamt nützt.

37. Der Philosoph Richard Hare verband den Utilitarismus mit einer genauen Analyse der Sprache der Moral.

38. Besonders bekannt wurde der australische Philosoph Peter Singer in der Gegenwart.

39. Singer wendet das Prinzip des größten Glücks auf das Leid von Tieren an.

40. Wenn Tiere Schmerz empfinden können, dann zählt ihr Leid nach Singer ebenso wie das Leid von Menschen.

41. Aus diesem Gedanken entstand eine starke philosophische Begründung für den Tierschutz.

42. Singer fragt auch, warum reiche Menschen nicht viel mehr gegen die Armut in der Welt tun.

43. Aus solchen Überlegungen ging die Bewegung des effektiven Altruismus hervor.

44. Der effektive Altruismus versucht, mit Spenden möglichst viel messbares Gutes zu bewirken.

45. So wirkt der utilitaristische Grundgedanke bis in heutige Debatten über Hilfe und Gerechtigkeit hinein.

46. Auch in der Wirtschaft und in der Politik ist das Denken in Nutzen und Kosten allgegenwärtig.

47. Wenn ein Staat über ein Gesetz abstimmt, wägt er oft Vorteile und Nachteile für die Bürger ab.

48. Diese Art der Abwägung ist ein direkter Erbe des utilitaristischen Denkens.

49. Gegen den Utilitarismus wurden jedoch von Anfang an gewichtige Einwände erhoben.

50. Ein erster Einwand lautet, dass sich Glück und Leid gar nicht genau messen lassen.

51. Ein zweiter Einwand betrifft die Gerechtigkeit gegenüber dem Einzelnen.

52. Denn das größte Glück der Mehrheit könnte das schwere Unrecht an einer Minderheit rechtfertigen.

53. Wenn die Mehrheit profitiert, scheint sogar das Leid weniger Unschuldiger erlaubt zu sein.

54. Gegner werfen dem Utilitarismus deshalb vor, die Würde des einzelnen Menschen zu übersehen.

55. Der Philosoph Immanuel Kant vertrat eine ganz andere Ethik, die den Menschen nie zum bloßen Mittel macht.

56. Trotz aller Kritik bleibt der Utilitarismus eine der einflussreichsten Lehren der Moral bis heute.

57. Seine Stärke liegt in der klaren Frage nach den Folgen unseres Handelns für das Wohl aller.

58. Seine Schwäche liegt in der Gefahr, den Einzelnen dem Wohl der Mehrheit zu opfern.

59. Zwischen diesen beiden Polen bewegt sich die Diskussion über die Ethik noch heute.

60. Der Utilitarismus lehrt uns, immer auch zu fragen: Wem nützt eine Handlung, und wem schadet sie?