1.2.2 Az átmenet a mítosztól a logoszig – Der Übergang vom Mythos zum Logos

1. Több ezer éven át a mítoszok magyarázták az embereknek a világot.

2. De Kr. e. 600 körül valami új dolog történt egy bizonyos helyen.

3. Ez a hely Milétosz városa volt Kis-Ázsia partvidékén.

4. Milétosz egy gazdag kereskedőváros volt, ahol sok nép és gondolat találkozott.

5. Aki idegen országokkal kereskedik, az idegen istenekről és történetekről is hall.

6. És aki sokféle mítoszt ismer, az akaratlanul is összehasonlítani kezdi őket.

7. Ezzel kapcsolatban felmerült egy kényelmetlen kérdés.

8. Ha minden népnek teljesen más istenei vannak, akkor melyik történet az igaz?

9. Talán – gondolták egyesek – az istenek valójában egyáltalán nem magyarázzák a világot.

10. Ebből a kételyből egy teljesen új gondolat született.

11. Hiszen meg lehetne próbálni a természetet az istenek nélkül is megmagyarázni.

12. Ahelyett, hogy egy istenség akaratát kérdezték volna, a dologban rejlő okot keresték.

13. Ezt a fordulatot a mítoszról a logoszra való átmenetnek nevezik.

14. A görög „logosz” szó értelmet, szót és értelmes rendet jelent.

15. A logosz nem történetet keres, hanem okot.

16. Nem azt kérdezi: „Melyik isten volt az?”, hanem: „Miért történik ez?”.

17. Így a mesélés helyébe először lépett az indoklás.

18. Egy állításnak immár nem kellett érvényesnek lennie pusztán azért, mert régi és szent volt.

19. Azért kellett érvényesnek lennie, mert jó okok szóltak mellette.

20. A jobb ok mércéje minden ésszerű gondolkodás magja.

21. A milétosziak először a természetre alkalmazták ezt.

22. Tudni akarták, miből áll a világ, és hogyan változik.

23. Ez az okra vonatkozó kérdés akkoriban hallatlan dolog volt.

24. Hiszen azt feltételezte, hogy a természetnek egyáltalán vannak szilárd szabályai.

25. A mítoszban a világ szeszélyes volt, mert az istenek szeszélyesek voltak.

26. A logoszban a világ megbízhatóvá vált, mert szilárd törvényeket követ.

27. Pontosan ez a gondolat jelenti a tudomány születését.

28. Az első ilyen új gondolkodó egy Thales nevű férfi volt Milétoszból.

29. Ő nem azt kérdezte, melyik isten küldi a vizet, hanem azt, hogy milyen szerepet játszik a víz a természetben.

30. Ezzel magát a természetet tette a kutatás tárgyává.

31. Az ilyen embereket ma az első filozófusoknak nevezzük.

32. A filozófia szó a bölcsesség iránti szeretetet jelenti.

33. A filozófia története ezért a milétoszi gondolkodókkal kezdődik.

34. Ők egyben az emberiség első természettudósai is voltak.

35. Eszközük nem az áldozat volt, hanem a megfigyelés és a tiszta gondolkodás.

36. Az égre tekintettek, nem azért, hogy imádkozzanak, hanem hogy megértsék.

37. Így Thales még egy napfogyatkozást is előre tudott jelezni.

38. Egy ilyen jóslat azonban olyasmi, amit egy mítosz soha nem tudna megtenni.

39. Aki kiszámítja a jövőt, az már egy kicsit átlátja a természetet.

40. Ezzel az új gondolkodásmód ereje teljesen gyakorlati módon megnyilvánult.

41. A logosz terjedésével együtt nőtt a régi istenhit nyílt kritikája is.

42. Néhány gondolkodó gúnyolódott azzal, hogy az emberek maguk találták ki az isteneiket.

43. Ha a lovaknak is lennének isteneik – vélték –, akkor azok az istenek lovakhoz hasonlítanának.

44. Ezzel egy veszélyes, de felszabadító gondolatot fogalmaztak meg.

45. Az istenek talán nem a világ eredetei voltak, hanem az ember képei.

46. Az ilyen kijelentések merészek voltak, mert a legszentebbet érintették.

47. De az egyszer felébredt értelem már nem hagyta magát megnyugtatni.

48. Az ember elkezdte saját erejéből megmagyarázni a világot.

49. Ez nem jelentette azt, hogy a vallás azonnal eltűnt volna.

50. A mítosz és a logosz még hosszú ideig egymás mellett létezett.

51. A nagy filozófusok is továbbra is istenekről és az isteni természetről beszéltek.

52. De a mércéje örökre megváltozott.

53. Ettől kezdve minden magyarázatnak igazolnia kellett magát az értelem előtt.

54. Ez a fordulat az indoklás felé az egész emberiség történelmének egyik legfontosabbja.

55. A csodálkozó nézőt kérdéseket feltevő kutatóvá változtatta.

56. A történetekbe vetett hitből okok keresése lett.

57. És ebből a keresésből született meg mindaz, amit ma tudománynak nevezünk.

58. A milétoszi út szinte egyenes vonalban vezet a mai laboratóriumokig.

59. Valahányszor a „miért” kérdését tesszük fel, tovább haladunk ezen az ősi úton.

60. Így kezdődött el egy kis kikötővárosban az ésszerű gondolkodás nagy kalandja.

1. Über viele tausend Jahre erklärten die Mythen den Menschen die Welt.

2. Doch um etwa 600 vor Christus geschah an einem bestimmten Ort etwas Neues.

3. Dieser Ort war die Stadt Milet an der Küste Kleinasiens.

4. Milet war eine reiche Handelsstadt, in der viele Völker und Ideen zusammentrafen.

5. Wer mit fremden Ländern handelt, hört auch von fremden Göttern und Geschichten.

6. Und wer viele verschiedene Mythen kennt, beginnt sie unwillkürlich zu vergleichen.

7. Dabei stellte sich eine unbequeme Frage.

8. Wenn jedes Volk ganz andere Götter hat, welche Erzählung ist dann die wahre?

9. Vielleicht, so dachten einige, erklären die Götter die Welt gar nicht wirklich.

10. Aus diesem Zweifel wuchs ein völlig neuer Gedanke.

11. Man könnte die Natur doch auch ohne die Götter zu erklären versuchen.

12. Statt nach dem Willen einer Gottheit zu fragen, fragte man nach der Ursache in der Sache selbst.

13. Diese Wende nennt man den Übergang vom Mythos zum Logos.

14. Das griechische Wort Logos bedeutet Vernunft, Wort und sinnvolle Ordnung.

15. Der Logos sucht nicht nach einer Geschichte, sondern nach einem Grund.

16. Er fragt nicht "Welcher Gott war das?", sondern "Warum geschieht das?".

17. Damit trat an die Stelle der Erzählung zum ersten Mal die Begründung.

18. Eine Behauptung sollte nun nicht mehr gelten, nur weil sie alt und heilig war.

19. Sie sollte gelten, weil gute Gründe für sie sprachen.

20. Dieser Maßstab des besseren Grundes ist der Kern allen vernünftigen Denkens.

21. Die Menschen in Milet wandten ihn zuerst auf die Natur an.

22. Sie wollten wissen, woraus die Welt besteht und wie sie sich verändert.

23. Diese Frage nach der Ursache war damals etwas Unerhörtes.

24. Denn sie setzte voraus, dass die Natur überhaupt feste Regeln besitzt.

25. Im Mythos war die Welt launisch, weil die Götter launisch waren.

26. Im Logos wurde die Welt verlässlich, weil sie festen Gesetzen folgt.

27. Genau dieser Gedanke ist die Geburtsstunde der Wissenschaft.

28. Der erste dieser neuen Denker war ein Mann namens Thales aus Milet.

29. Er fragte nicht, welcher Gott das Wasser schickt, sondern welche Rolle das Wasser in der Natur spielt.

30. Damit machte er die Natur selbst zum Gegenstand der Untersuchung.

31. Solche Männer nennt man heute die ersten Philosophen.

32. Das Wort Philosophie bedeutet die Liebe zur Weisheit.

33. Mit den Denkern von Milet beginnt deshalb die Geschichte der Philosophie.

34. Sie waren zugleich die ersten Naturforscher der Menschheit.

35. Ihr Werkzeug war nicht das Opfer, sondern die Beobachtung und der klare Gedanke.

36. Sie schauten zum Himmel, nicht um zu beten, sondern um zu verstehen.

37. So konnte Thales sogar eine Sonnenfinsternis vorhersagen.

38. Eine solche Vorhersage aber ist etwas, das ein Mythos niemals leisten kann.

39. Wer die Zukunft berechnet, hat die Natur ein Stück weit durchschaut.

40. Damit zeigte sich die Stärke der neuen Denkweise ganz praktisch.

41. Mit dem Logos wuchs auch eine offene Kritik am alten Götterglauben.

42. Manche Denker spotteten, dass sich die Menschen ihre Götter selbst erfunden hätten.

43. Hätten Pferde Götter, so meinten sie, dann sähen diese Götter wie Pferde aus.

44. Damit war ein gefährlicher, aber befreiender Gedanke ausgesprochen.

45. Die Götter waren vielleicht nicht der Ursprung der Welt, sondern ein Bild des Menschen.

46. Solche Sätze waren mutig, denn sie rührten an das Heiligste.

47. Doch der einmal geweckte Verstand ließ sich nicht mehr beruhigen.

48. Der Mensch hatte begonnen, die Welt aus eigener Kraft zu erklären.

49. Das bedeutete nicht, dass die Religion sofort verschwand.

50. Mythos und Logos lebten noch lange Zeit nebeneinander her.

51. Auch große Philosophen sprachen weiterhin von Göttern und vom Göttlichen.

52. Doch der Maßstab hatte sich für immer verschoben.

53. Von nun an musste sich jede Erklärung vor der Vernunft rechtfertigen.

54. Diese Wende zum Begründen ist eine der wichtigsten in der ganzen Menschheitsgeschichte.

55. Sie verwandelte den staunenden Zuschauer in einen fragenden Forscher.

56. Aus dem Glauben an Geschichten wurde die Suche nach Gründen.

57. Und aus dieser Suche ist alles entstanden, was wir heute Wissenschaft nennen.

58. Der Weg von Milet führt in fast gerader Linie bis in die Labore von heute.

59. Jedes Mal, wenn wir nach dem Warum fragen, gehen wir diesen alten Weg weiter.

60. So begann in einer kleinen Hafenstadt das große Abenteuer des vernünftigen Denkens.