1.2.1 Istenségek és mítoszok mint világmagyarázat - Götter und Mythen als Welterklärung
1. Képzelj el egy éjszakát nagyon régen, jóval azelőtt, hogy iskolák és könyvek léteztek volna. - Stell dir eine Nacht vor sehr langer Zeit vor, lange bevor es Schulen und Bücher gab.
2. Vihar közeledik, az ég mintha szétszakadna, és hatalmas dörrenés rázza meg a földet. - Ein Sturm zieht auf, der Himmel scheint zu zerreißen, und ein gewaltiges Krachen erschüttert das Land.
3. Akkoriban senki sem ismerte a zivatarfrontokat, a légnyomást vagy az elektromos kisüléseket. - Niemand kennt damals Gewitterfronten, Luftdruck oder elektrische Entladungen.
4. Hogyan lehetne tehát megmagyarázni ezt a mennydörgést? - Wie also soll man dieses Donnern erklären?
5. Az akkori emberek olyan választ találtak, amely számukra teljesen logikusnak tűnt. - Die Menschen jener Zeit fanden eine Antwort, die ihnen vollkommen einleuchtete.
6. A felhők felett – így gondolták – egy hatalmas isten száguld a szekerén. - Über den Wolken, so dachten sie, fährt ein mächtiger Gott mit seinem Wagen.
7. Az északi mitológiában ez az isten Thor volt, a mennydörgés ura. - In der nordischen Mythologie war dieser Gott Thor, der Herr des Donners.
8. Kalapácsával lecsapott az óriásokra, és a csapás mennydörgésként gördült végig a világon. - Mit seinem Hammer schlug er gegen die Riesen, und der Schlag rollte als Donner über die Welt.
9. Így egy érthetetlen eseményből érthető történet lett. - So wurde aus einem unbegreiflichen Ereignis eine verständliche Geschichte.
10. Pontosan ebben rejlik a mítosz feladata. - Genau darin liegt die Aufgabe eines Mythos.
11. A mítosz olyan elbeszélés, amely a világ rejtélyét élénk képekbe önti. - Ein Mythos ist eine Erzählung, die das Rätsel der Welt in lebendige Bilder fasst.
12. Nem törvényekkel, hanem istenekkel és cselekedeteikkel magyarázza a természetet. - Er erklärt die Natur nicht durch Gesetze, sondern durch Götter und ihre Taten.
13. Minden nagy természeti erő így kapta meg saját isteni arcát. - Jede große Naturkraft erhielt auf diese Weise ihr eigenes göttliches Gesicht.
14. A mennydörgés Thoré volt, a szél és a halál pedig más erőké. - Der Donner gehörte Thor, der Wind und der Tod gehörten anderen Mächten.
15. A skandináv istenek élén Odin állt, a bölcs, egyszemű uralkodó. - An der Spitze der nordischen Götter stand Odin, der weise und einäugige Herrscher.
16. Odin feláldozta egyik szemét, hogy cserébe mély bölcsességre tegyen szert. - Odin hatte ein Auge geopfert, um dafür tiefe Weisheit zu gewinnen.
17. Már ebben a történetben is rejlik egy gondolat: az igazi tudásnak ára van. - Schon in dieser Geschichte steckt ein Gedanke: Wahres Wissen hat seinen Preis.
18. A hatalmas istenek mellett ugyanolyan hatalmas istennők is álltak. - Neben den mächtigen Göttern standen ebenso mächtige Göttinnen.
19. Frøya volt a szerelem, a termékenység és a harc istennője. - Frøya war die Göttin der Liebe, der Fruchtbarkeit und auch des Kampfes.
20. Benne egyesült az élet kialakulása a sors keménységével. - In ihr verband sich das Werden des Lebens mit der Härte des Schicksals.
21. Az istenek tehát nem voltak távoli, halvány lények. - Die Götter waren also keine fernen, blassen Wesen.
22. Szerettek, veszekedtek, megcsaltak és harcoltak, éppen úgy, mint maguk az emberek. - Sie liebten, stritten, betrogen und kämpften ganz ähnlich wie die Menschen selbst.
23. Éppen ezáltal vált a világ az emberek számára ismerőssé és megmagyarázhatóvá. - Gerade dadurch wurde die Welt für die Menschen vertraut und erklärbar.
24. A természetet úgy értették meg, hogy egy nagy istencsaládként képzelték el. - Man verstand die Natur, indem man sie sich wie eine große Familie von Göttern vorstellte.
25. Ezt a gondolkodásmódot előtudományos világképnek nevezik. - Diese Denkweise nennt man ein vorwissenschaftliches Weltbild.
26. Az előtudományos azt jelenti: a világot anélkül magyarázták, hogy megmérték vagy megvizsgálták volna. - Vorwissenschaftlich heißt: Man erklärte die Welt, ohne sie zu messen oder zu prüfen.
27. A kísérlet helyébe a szent elbeszélés lépett. - An die Stelle des Experiments trat die heilige Erzählung.
28. A természeti törvény helyébe egy isten akarata lépett. - An die Stelle des Naturgesetzes trat der Wille eines Gottes.
29. Az istenek felett azonban még egy nagyobb hatalom állt: a sors. - Über allen Göttern aber stand noch eine größere Macht: das Schicksal.
30. Végül még az istenek sem tudtak elmenekülni a sors elől. - Selbst die Götter konnten dem Schicksal am Ende nicht entkommen.
31. Az északi világban még az istenek pusztulása is előre meg volt írva. - In der nordischen Welt war sogar ein Untergang der Götter vorbestimmt.
32. Ez a gondolat komoly, szinte tragikus mélységet adott az életnek. - Dieser Gedanke gab dem Leben eine ernste, fast tragische Tiefe.
33. Hiszen ha minden eleve előre van rendelve, akkor mindenekelőtt a hozzáállás számít. - Denn wenn ohnehin alles vorbestimmt ist, kommt es vor allem auf die Haltung an.
34. A bátor és becsületes cselekedet többet ért, mint maga a győzelem. - Mutig und ehrenhaft zu handeln galt mehr als der Sieg selbst.
35. Hogy az isteneket megnyerjék maguknak, az emberek áldozatokat mutattak be nekik. - Um die Götter milde zu stimmen, brachten die Menschen ihnen Opfer dar.
36. Az áldozat a felsőbb erőknek szóló ajándék volt, gyakran állatok, ételek vagy értékes tárgyak formájában. - Ein Opfer war ein Geschenk an die höheren Mächte, oft Tiere, Speisen oder Kostbarkeiten.
37. Az áldozattal kegyelmet akartak nyerni, védelmet kérni vagy adósságot törleszteni. - Durch das Opfer wollte man Gunst gewinnen, Schutz erbitten oder eine Schuld begleichen.
38. Így alakult ki egy állandó csere az emberek és isteneik között. - So entstand ein ständiger Austausch zwischen den Menschen und ihren Göttern.
39. Az ember adott valamit, és cserébe segítségre és rendet remélt. - Der Mensch gab etwas, und im Gegenzug erhoffte er Hilfe und Ordnung.
40. Ez az adás-vétel szabályozta egy közösség egész életét. - Dieses Geben und Nehmen ordnete das ganze Leben einer Gemeinschaft.
41. Az ünnepeket, az évszakokat és a betakarításokat az istenek ritmusában ünnepelték. - Feste, Jahreszeiten und Ernten wurden im Rhythmus der Götter gefeiert.
42. A mítosz tehát nemcsak a természetet magyarázta, hanem az emberi együttélést is. - Der Mythos erklärte also nicht nur die Natur, sondern auch das menschliche Zusammenleben.
43. Elmondta az embereknek, honnan jöttek, és hogyan kell élniük. - Er sagte den Menschen, woher sie kamen und wie sie leben sollten.
44. Ezzel olyan feladatot teljesített, amely messze túlmutatott a puszta tudáson. - Damit erfüllte er eine Aufgabe, die weit über bloßes Wissen hinausging.
45. A mítosz értelmet adott az életnek. - Der Mythos schenkte dem Leben einen Sinn.
46. Nemcsak a „Hogyan?” kérdésre adott választ, hanem a „Miért?” kérdésre is. - Er beantwortete nicht nur die Frage "Wie?", sondern auch die Frage "Wozu?".
47. Ez az értelmezés talán a mítosz legfontosabb érdeme. - Diese Sinndeutung ist vielleicht die wichtigste Leistung des Mythos.
48. Az az ember, aki ismeri a helyét az isteni rendben, nem érzi magát elveszettnek. - Ein Mensch, der seinen Platz in einer göttlichen Ordnung kennt, fühlt sich nicht verloren.
49. Még a szenvedés és a halál is a mítoszban egy nagyobb egész részének tűnt. - Selbst Leid und Tod erschienen im Mythos als Teil eines größeren Ganzen.
50. Ezért nem szabad lekezelően mosolyogni a mitikus elbeszéléseken. - Deshalb darf man die mythischen Erzählungen nicht von oben herab belächeln.
51. Okos válaszok voltak olyan kérdésekre, amelyeket egyébként aligha lehetett volna elviselni. - Sie waren kluge Antworten auf Fragen, die sonst kaum zu ertragen gewesen wären.
52. Bennük rejlik az ember mély vágya, hogy megértse a világot. - In ihnen steckt das tiefe Bedürfnis des Menschen, die Welt zu verstehen.
53. És bennük rejlik egyúttal az első kísérlet is arra, hogy a láthatatlant elképzeljük. - Und in ihnen steckt zugleich der erste Versuch, das Unsichtbare zu denken.
54. De ennek a világképnek volt egy döntő korlátja. - Doch dieses Weltbild hatte eine entscheidende Grenze.
55. Aki mindent az istenek akaratával magyaráz, az semmit sem tud igazán megjósolni. - Wer alles mit dem Willen der Götter erklärt, kann nichts wirklich vorhersagen.
56. Imádkozni és áldozatot bemutatni lehetett, de a természetet nem lehetett kiszámítani. - Man konnte beten und opfern, aber man konnte die Natur nicht berechnen.
57. A mesén alapuló magyarázatot kísérlettel nem lehet cáfolni. - Eine Erklärung durch Erzählung lässt sich nicht durch einen Versuch widerlegen.
58. Pontosan ezen a határon indult később egy teljesen új gondolkodásmód. - Genau an dieser Grenze sollte später ein ganz neues Denken ansetzen.
59. Az ember azonban még mindig biztonságban és nyugalomban élt isteneinek birodalmában. - Noch aber lebte der Mensch sicher und geborgen im Reich seiner Götter.
60. A mítosz volt az első otthona a meg nem értett világ nagy sötétségében. - Der Mythos war seine erste Heimat im großen Dunkel der unverstandenen Welt.
(aufklappen)magyar
1. Képzelj el egy éjszakát nagyon régen, jóval azelőtt, hogy iskolák és könyvek léteztek volna.
2. Vihar közeledik, az ég mintha szétszakadna, és hatalmas dörrenés rázza meg a földet.
3. Akkoriban senki sem ismerte a zivatarfrontokat, a légnyomást vagy az elektromos kisüléseket.
4. Hogyan lehetne tehát megmagyarázni ezt a mennydörgést?
5. Az akkori emberek olyan választ találtak, amely számukra teljesen logikusnak tűnt.
6. A felhők felett – így gondolták – egy hatalmas isten száguld a szekerén.
7. Az északi mitológiában ez az isten Thor volt, a mennydörgés ura.
8. Kalapácsával lecsapott az óriásokra, és a csapás mennydörgésként gördült végig a világon.
9. Így egy érthetetlen eseményből érthető történet lett.
10. Pontosan ebben rejlik a mítosz feladata.
11. A mítosz olyan elbeszélés, amely a világ rejtélyét élénk képekbe önti.
12. Nem törvényekkel, hanem istenekkel és cselekedeteikkel magyarázza a természetet.
13. Minden nagy természeti erő így kapta meg saját isteni arcát.
14. A mennydörgés Thoré volt, a szél és a halál pedig más erőké.
15. A skandináv istenek élén Odin állt, a bölcs, egyszemű uralkodó.
16. Odin feláldozta egyik szemét, hogy cserébe mély bölcsességre tegyen szert.
17. Már ebben a történetben is rejlik egy gondolat: az igazi tudásnak ára van.
18. A hatalmas istenek mellett ugyanolyan hatalmas istennők is álltak.
19. Frøya volt a szerelem, a termékenység és a harc istennője.
20. Benne egyesült az élet kialakulása a sors keménységével.
21. Az istenek tehát nem voltak távoli, halvány lények.
22. Szerettek, veszekedtek, megcsaltak és harcoltak, éppen úgy, mint maguk az emberek.
23. Éppen ezáltal vált a világ az emberek számára ismerőssé és megmagyarázhatóvá.
24. A természetet úgy értették meg, hogy egy nagy istencsaládként képzelték el.
25. Ezt a gondolkodásmódot előtudományos világképnek nevezik.
26. Az előtudományos azt jelenti: a világot anélkül magyarázták, hogy megmérték vagy megvizsgálták volna.
27. A kísérlet helyébe a szent elbeszélés lépett.
28. A természeti törvény helyébe egy isten akarata lépett.
29. Az istenek felett azonban még egy nagyobb hatalom állt: a sors.
30. Végül még az istenek sem tudtak elmenekülni a sors elől.
31. Az északi világban még az istenek pusztulása is előre meg volt írva.
32. Ez a gondolat komoly, szinte tragikus mélységet adott az életnek.
33. Hiszen ha minden eleve előre van rendelve, akkor mindenekelőtt a hozzáállás számít.
34. A bátor és becsületes cselekedet többet ért, mint maga a győzelem.
35. Hogy az isteneket megnyerjék maguknak, az emberek áldozatokat mutattak be nekik.
36. Az áldozat a felsőbb erőknek szóló ajándék volt, gyakran állatok, ételek vagy értékes tárgyak formájában.
37. Az áldozattal kegyelmet akartak nyerni, védelmet kérni vagy adósságot törleszteni.
38. Így alakult ki egy állandó csere az emberek és isteneik között.
39. Az ember adott valamit, és cserébe segítségre és rendet remélt.
40. Ez az adás-vétel szabályozta egy közösség egész életét.
41. Az ünnepeket, az évszakokat és a betakarításokat az istenek ritmusában ünnepelték.
42. A mítosz tehát nemcsak a természetet magyarázta, hanem az emberi együttélést is.
43. Elmondta az embereknek, honnan jöttek, és hogyan kell élniük.
44. Ezzel olyan feladatot teljesített, amely messze túlmutatott a puszta tudáson.
45. A mítosz értelmet adott az életnek.
46. Nemcsak a „Hogyan?” kérdésre adott választ, hanem a „Miért?” kérdésre is.
47. Ez az értelmezés talán a mítosz legfontosabb érdeme.
48. Az az ember, aki ismeri a helyét az isteni rendben, nem érzi magát elveszettnek.
49. Még a szenvedés és a halál is a mítoszban egy nagyobb egész részének tűnt.
50. Ezért nem szabad lekezelően mosolyogni a mitikus elbeszéléseken.
51. Okos válaszok voltak olyan kérdésekre, amelyeket egyébként aligha lehetett volna elviselni.
52. Bennük rejlik az ember mély vágya, hogy megértse a világot.
53. És bennük rejlik egyúttal az első kísérlet is arra, hogy a láthatatlant elképzeljük.
54. De ennek a világképnek volt egy döntő korlátja.
55. Aki mindent az istenek akaratával magyaráz, az semmit sem tud igazán megjósolni.
56. Imádkozni és áldozatot bemutatni lehetett, de a természetet nem lehetett kiszámítani.
57. A mesén alapuló magyarázatot kísérlettel nem lehet cáfolni.
58. Pontosan ezen a határon indult később egy teljesen új gondolkodásmód.
59. Az ember azonban még mindig biztonságban és nyugalomban élt isteneinek birodalmában.
60. A mítosz volt az első otthona a meg nem értett világ nagy sötétségében.
(aufklappen)német
1. Stell dir eine Nacht vor sehr langer Zeit vor, lange bevor es Schulen und Bücher gab.
2. Ein Sturm zieht auf, der Himmel scheint zu zerreißen, und ein gewaltiges Krachen erschüttert das Land.
3. Niemand kennt damals Gewitterfronten, Luftdruck oder elektrische Entladungen.
4. Wie also soll man dieses Donnern erklären?
5. Die Menschen jener Zeit fanden eine Antwort, die ihnen vollkommen einleuchtete.
6. Über den Wolken, so dachten sie, fährt ein mächtiger Gott mit seinem Wagen.
7. In der nordischen Mythologie war dieser Gott Thor, der Herr des Donners.
8. Mit seinem Hammer schlug er gegen die Riesen, und der Schlag rollte als Donner über die Welt.
9. So wurde aus einem unbegreiflichen Ereignis eine verständliche Geschichte.
10. Genau darin liegt die Aufgabe eines Mythos.
11. Ein Mythos ist eine Erzählung, die das Rätsel der Welt in lebendige Bilder fasst.
12. Er erklärt die Natur nicht durch Gesetze, sondern durch Götter und ihre Taten.
13. Jede große Naturkraft erhielt auf diese Weise ihr eigenes göttliches Gesicht.
14. Der Donner gehörte Thor, der Wind und der Tod gehörten anderen Mächten.
15. An der Spitze der nordischen Götter stand Odin, der weise und einäugige Herrscher.
16. Odin hatte ein Auge geopfert, um dafür tiefe Weisheit zu gewinnen.
17. Schon in dieser Geschichte steckt ein Gedanke: Wahres Wissen hat seinen Preis.
18. Neben den mächtigen Göttern standen ebenso mächtige Göttinnen.
19. Frøya war die Göttin der Liebe, der Fruchtbarkeit und auch des Kampfes.
20. In ihr verband sich das Werden des Lebens mit der Härte des Schicksals.
21. Die Götter waren also keine fernen, blassen Wesen.
22. Sie liebten, stritten, betrogen und kämpften ganz ähnlich wie die Menschen selbst.
23. Gerade dadurch wurde die Welt für die Menschen vertraut und erklärbar.
24. Man verstand die Natur, indem man sie sich wie eine große Familie von Göttern vorstellte.
25. Diese Denkweise nennt man ein vorwissenschaftliches Weltbild.
26. Vorwissenschaftlich heißt: Man erklärte die Welt, ohne sie zu messen oder zu prüfen.
27. An die Stelle des Experiments trat die heilige Erzählung.
28. An die Stelle des Naturgesetzes trat der Wille eines Gottes.
29. Über allen Göttern aber stand noch eine größere Macht: das Schicksal.
30. Selbst die Götter konnten dem Schicksal am Ende nicht entkommen.
31. In der nordischen Welt war sogar ein Untergang der Götter vorbestimmt.
32. Dieser Gedanke gab dem Leben eine ernste, fast tragische Tiefe.
33. Denn wenn ohnehin alles vorbestimmt ist, kommt es vor allem auf die Haltung an.
34. Mutig und ehrenhaft zu handeln galt mehr als der Sieg selbst.
35. Um die Götter milde zu stimmen, brachten die Menschen ihnen Opfer dar.
36. Ein Opfer war ein Geschenk an die höheren Mächte, oft Tiere, Speisen oder Kostbarkeiten.
37. Durch das Opfer wollte man Gunst gewinnen, Schutz erbitten oder eine Schuld begleichen.
38. So entstand ein ständiger Austausch zwischen den Menschen und ihren Göttern.
39. Der Mensch gab etwas, und im Gegenzug erhoffte er Hilfe und Ordnung.
40. Dieses Geben und Nehmen ordnete das ganze Leben einer Gemeinschaft.
41. Feste, Jahreszeiten und Ernten wurden im Rhythmus der Götter gefeiert.
42. Der Mythos erklärte also nicht nur die Natur, sondern auch das menschliche Zusammenleben.
43. Er sagte den Menschen, woher sie kamen und wie sie leben sollten.
44. Damit erfüllte er eine Aufgabe, die weit über bloßes Wissen hinausging.
45. Der Mythos schenkte dem Leben einen Sinn.
46. Er beantwortete nicht nur die Frage "Wie?", sondern auch die Frage "Wozu?".
47. Diese Sinndeutung ist vielleicht die wichtigste Leistung des Mythos.
48. Ein Mensch, der seinen Platz in einer göttlichen Ordnung kennt, fühlt sich nicht verloren.
49. Selbst Leid und Tod erschienen im Mythos als Teil eines größeren Ganzen.
50. Deshalb darf man die mythischen Erzählungen nicht von oben herab belächeln.
51. Sie waren kluge Antworten auf Fragen, die sonst kaum zu ertragen gewesen wären.
52. In ihnen steckt das tiefe Bedürfnis des Menschen, die Welt zu verstehen.
53. Und in ihnen steckt zugleich der erste Versuch, das Unsichtbare zu denken.
54. Doch dieses Weltbild hatte eine entscheidende Grenze.
55. Wer alles mit dem Willen der Götter erklärt, kann nichts wirklich vorhersagen.
56. Man konnte beten und opfern, aber man konnte die Natur nicht berechnen.
57. Eine Erklärung durch Erzählung lässt sich nicht durch einen Versuch widerlegen.
58. Genau an dieser Grenze sollte später ein ganz neues Denken ansetzen.
59. Noch aber lebte der Mensch sicher und geborgen im Reich seiner Götter.
60. Der Mythos war seine erste Heimat im großen Dunkel der unverstandenen Welt.
Szójegyzék – Vokabelliste
mítosz - Mythos
isten - Gott
sors - Schicksal
áldozat - Opfer
értelmezés - Deutung
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.