5.5.2 Ész, haladás és tolerancia – Vernunft, Fortschritt und Toleranz

1. A felvilágosodás nem csupán bölcs gondolatok gyűjteménye volt, hanem egy harcos mozgalom is, amelynek világos célja volt.

2. Ez a cél az volt, hogy az ész fényét eljuttassák az emberi élet minden sötét zugába.

3. Már maga a „felvilágosodás” szó is hordozza ezt a képet a fényről, amely eloszlatja a ködöt és a sötétséget.

4. Angolul ezt a korszakot „Enlightenment”-nek, franciául „Lumières”-nek nevezik, ami szó szerint „a fények”-et jelent.

5. A felvilágosodás gondolkodói olyan embereknek tekintették magukat, akik fáklyákat gyújtottak egy még mindig sötét világban.

6. Számukra elsősorban az számított sötétnek, amit babonának, előítéletnek és vak engedelmességnek tartottak.

7. Az ésszerűségnek kellett az élet minden kérdésének legfőbb bírájává válnia.

8. Semmilyen király, semmilyen pap és semmilyen régi szokás nem tarthatott többé vitathatatlan jogot.

9. Mindennek felelnie kellett az értelem bírósága előtt.

10. Az a szokás, amelyet nem lehetett ésszerűen megalapozni, a felvilágosodók szemében elvesztette tekintélyét.

11. Ebből a hozzáállásból egy új, szinte dacos hit a haladásban nőtt ki.

12. A haladás azt a meggyőződést jelenti, hogy az emberiség lépésről lépésre javulhat.

13. A felvilágosodók meg voltak győződve arról, hogy a tudás és a műveltség valóban javítja az emberek helyzetét.

14. Aki többet ért, az – így remélik – bölcsebben, igazságosabban és emberségesebben cselekszik.

15. Ez a hit a világ folyamatos javulásában a kulturális optimizmus.

16. A kulturális optimizmus az a bizakodás, hogy a történelem összességében felfelé halad.

17. Ezt a képet úgy lehet elképzelni, mint egy hosszú lépcsőt, amelyet az emberiség lassan mászik fel.

18. Minden új felismerés és minden legyőzött ostobaság egy újabb lépcsőfokot jelent felfelé.

19. Ennek az optimizmusnak egy különösen merész képviselője a francia tudós, Condorcet volt.

20. Condorcet még a börtönben is, miközben a forradalom üldözte, írt egy könyvet a haladásról.

21. Ebben a műben az emberiség történetét a tudatlanságból a tudás felé vezető emelkedésként ábrázolta.

22. Condorcet szilárdan hitt abban, hogy a jövő igazságosabb és szabadabb lesz, mint a saját kora.

23. Ez a remény annál is meghatóbb, mert szerzője maga is áldozatul esett kora erőszakosságának.

24. A haladással szorosan összefüggött a tolerancia iránti igény.

25. A tolerancia azt jelenti, hogy eltűrjük mások meggyőződéseit és hitformáit, ahelyett, hogy üldöznénk őket.

26. Évszázadokon át az emberek hitük miatt üldözték, kínozták és ölték egymást.

27. A felvilágosodás gondolkodói az ilyen üldözést az ésszerűtlenség csúcspontjának tartották.

28. Meggyőződésük szerint senkit sem lehet erőszakkal a helyes hitre kényszeríteni.

29. A tolerancia leghíresebb harcosának a francia író, Voltaire számított.

30. Voltaire éles elméjű ember volt, aki gúnyolódással és szellemességgel harcolt az elnyomás ellen.

31. Fegyvere nem a kard volt, hanem a hegyes, csillogó toll.

32. Maró iróniával támadta a fanatizmust, a képmutatást és a hatalommal való visszaélést.

33. Voltaire heves valláskritikát gyakorolt, vagyis kritikus vizsgálatot folytatott az egyház és hatalma felett.

34. A valláskritika itt nem feltétlenül Isten elutasítását jelenti, hanem a vallási kényszer elleni támadást.

35. Voltaire elsősorban a vallás nevében történő, más hitűek üldözése ellen emelte fel a hangját.

36. Híressé vált Jean Calas, egy ártatlanul kivégzett protestáns melletti kiállása.

37. Voltaire évekig küzdött azért, hogy Calas ellen hozott igazságtalan ítéletet hatályon kívül helyezzék.

38. Ezen az egyetlen eseten keresztül mutatta meg, hogyan képesek az előítéletek és a vallási gyűlölet tönkretenni egy ártatlan embert.

39. Az előítéletek elleni küzdelem egyébként is a felvilágosodás egészének központi eleme volt.

40. Az előítélet olyan ítélet, amelyet az ember még azelőtt hoz meg, hogy a dolgot valóban megvizsgálta volna.

41. A felvilágosodás gondolkodói minden állítást a tapasztalat és az ész mércéje szerint akartak megvizsgálni.

42. Amit ez a két kritérium nem állt ki, azt el kellett vetni.

43. Az új ismeretek összegyűjtése és terjesztése érdekében hatalmas könyvmű született.

44. Ez a mű volt a híres enciklopédia, amelyet Diderot és d’Alembert szerkesztettek.

45. Az enciklopédia egy nagy kézikönyv, amely egy korszak teljes tudását rendszerezi.

46. A francia enciklopédia végül több mint húsz vastag, cikkekkel teli kötetet foglalt magában.

47. Ebben gyűjtötték össze a kézművesség, a tudomány, a művészet és a társadalom terén szerzett ismereteket.

48. Ezt a művet korának legnagyobb tudásgépeként lehet értelmezni.

49. A korábbi lexikonokkal ellentétben az enciklopédia nem csupán gyűjtött, hanem változtatni is akart.

50. A sorok között a szerzők gyakran bírálták az egyházat és a régi uralkodókat.

51. A tudás így olyan erővé vált, amely megingathatta a fennálló viszonyokat.

52. Az új gondolkodásmódból fakadt az elidegeníthetetlen emberi jogok eszméje is.

53. Az emberi jogok olyan jogok, amelyek minden embert megilletnek pusztán azért, mert ember.

54. Senki sem köteles kiérdemelni ezeket a jogokat, és senki sem veheti el őket önkényesen.

55. Ide tartozik a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és a önkényesség elleni védelem.

56. Ez az elképzelés akkoriban forradalminak számított, mert addig a születés és a társadalmi rang határozta meg a jogokat.

57. A felvilágosodás ezzel szemben kijelentette, hogy minden ember természeténél fogva egyenlő.

58. Ebből a meggyőződésből nőttek ki később az amerikai és a francia jognyilatkozatok.

59. Így az ész, a haladás és a tolerancia hatalmas hármasává egyesült.

60. Ez a hármas a mai napig jellemzi a nyugati világ szabad társadalmait.

1. Die Aufklärung war nicht nur eine Sammlung kluger Gedanken, sondern auch eine kämpferische Bewegung mit einem klaren Ziel.

2. Dieses Ziel hieß: das Licht der Vernunft in jeden dunklen Winkel des menschlichen Lebens tragen.

3. Schon das Wort "Aufklärung" enthält dieses Bild vom Licht, das Nebel und Finsternis vertreibt.

4. Im Englischen heißt diese Epoche "Enlightenment", im Französischen "Lumières", was wörtlich "die Lichter" bedeutet.

5. Die Denker der Aufklärung sahen sich selbst als Menschen, die Fackeln in einer noch finsteren Welt entzündeten.

6. Als finster galt ihnen vor allem das, was sie für Aberglauben, Vorurteil und blinden Gehorsam hielten.

7. Die Vernunft sollte zum obersten Richter über alle Fragen des Lebens werden.

8. Kein König, kein Priester und keine alte Gewohnheit sollte mehr unangefochten Recht behalten.

9. Alles musste vor dem Gericht des Verstandes Rede und Antwort stehen.

10. Eine Sitte, die sich nicht vernünftig begründen ließ, verlor in den Augen der Aufklärer ihr Ansehen.

11. Aus dieser Haltung wuchs ein neuer, fast trotziger Glaube an den Fortschritt.

12. Fortschritt bedeutet die Überzeugung, dass die Menschheit sich Schritt für Schritt verbessern kann.

13. Die Aufklärer waren überzeugt, dass Wissen und Bildung die Lage der Menschen wirklich verbessern.

14. Wer mehr versteht, so die Hoffnung, handelt klüger, gerechter und menschlicher.

15. Dieser Glaube an die wachsende Verbesserung der Welt heißt Kulturoptimismus.

16. Kulturoptimismus ist die Zuversicht, dass die Geschichte insgesamt einen Weg nach oben nimmt.

17. Man kann sich diese Vorstellung wie eine lange Treppe denken, die das Menschengeschlecht langsam emporsteigt.

18. Jede neue Erkenntnis und jede überwundene Dummheit bildet eine weitere Stufe nach oben.

19. Ein besonders kühner Vertreter dieses Optimismus war der französische Gelehrte Condorcet.

20. Condorcet schrieb sogar im Gefängnis, während er von der Revolution verfolgt wurde, ein Buch über den Fortschritt.

21. In diesem Werk zeichnete er die Geschichte der Menschheit als einen Aufstieg von der Unwissenheit zum Wissen.

22. Condorcet glaubte fest daran, dass künftige Zeiten gerechter und freier sein würden als seine eigene.

23. Diese Hoffnung wirkt umso bewegender, weil ihr Verfasser selbst ein Opfer der Gewalt seiner Zeit wurde.

24. Eng mit dem Fortschritt verbunden war die Forderung nach Toleranz.

25. Toleranz bedeutet, andere Überzeugungen und Glaubensformen zu dulden, statt sie zu verfolgen.

26. Über Jahrhunderte hatten Menschen einander wegen ihres Glaubens verfolgt, gefoltert und getötet.

27. Die Aufklärer hielten solche Verfolgung für einen Gipfel der Unvernunft.

28. Niemand, so ihre Überzeugung, könne mit Gewalt zum richtigen Glauben gezwungen werden.

29. Der berühmteste Streiter für Toleranz war der französische Schriftsteller Voltaire.

30. Voltaire war ein scharfer Geist, der mit Spott und Witz gegen Unterdrückung kämpfte.

31. Seine Waffe war nicht das Schwert, sondern die spitze, glänzende Feder.

32. Mit beißender Ironie griff er Fanatismus, Heuchelei und Machtmissbrauch an.

33. Voltaire übte heftige Religionskritik, also eine kritische Prüfung der Kirche und ihrer Macht.

34. Religionskritik meint hier nicht zwangsläufig die Ablehnung Gottes, sondern den Angriff auf religiösen Zwang.

35. Voltaire wandte sich vor allem gegen die Verfolgung Andersgläubiger im Namen der Religion.

36. Berühmt wurde sein Einsatz für Jean Calas, einen unschuldig hingerichteten Protestanten.

37. Voltaire kämpfte jahrelang dafür, dass das ungerechte Urteil gegen Calas aufgehoben wurde.

38. An diesem einzelnen Fall zeigte er, wie Vorurteil und Glaubenshass einen Unschuldigen vernichten konnten.

39. Der Kampf gegen Vorurteile war überhaupt ein Herzstück der ganzen Aufklärung.

40. Ein Vorurteil ist ein Urteil, das man fällt, bevor man die Sache wirklich geprüft hat.

41. Die Aufklärer wollten jede Behauptung an der Erfahrung und an der Vernunft messen.

42. Was sich vor diesen beiden Prüfern nicht halten konnte, sollte aufgegeben werden.

43. Um das neue Wissen zu sammeln und zu verbreiten, entstand ein riesiges Bücherwerk.

44. Dieses Werk war die berühmte Enzyklopädie, herausgegeben von Diderot und d'Alembert.

45. Eine Enzyklopädie ist ein großes Nachschlagewerk, das das gesamte Wissen einer Zeit ordnet.

46. Die französische Enzyklopädie umfasste am Ende mehr als zwanzig dicke Bände voller Artikel.

47. In ihr wurde das Wissen über Handwerk, Wissenschaft, Kunst und Gesellschaft zusammengetragen.

48. Man kann dieses Werk als die größte Wissensmaschine seiner Zeit verstehen.

49. Anders als frühere Lexika wollte die Enzyklopädie nicht nur sammeln, sondern auch verändern.

50. Zwischen den Zeilen kritisierten ihre Verfasser oft die Kirche und die alten Herrscher.

51. Wissen wurde so zu einer Kraft, die bestehende Verhältnisse ins Wanken bringen konnte.

52. Aus dem neuen Denken erwuchs auch der Gedanke an unveräußerliche Menschenrechte.

53. Menschenrechte sind Rechte, die jedem Menschen allein deshalb zustehen, weil er ein Mensch ist.

54. Niemand muss sich diese Rechte verdienen, und niemand darf sie willkürlich nehmen.

55. Zu ihnen zählen die Freiheit, die Gleichheit vor dem Gesetz und der Schutz vor Willkür.

56. Diese Idee war damals revolutionär, weil bis dahin Geburt und Stand über die Rechte entschieden hatten.

57. Die Aufklärung erklärte dagegen, dass alle Menschen von Natur aus gleichwertig sind.

58. Aus dieser Überzeugung wuchsen später die großen Erklärungen der Rechte in Amerika und Frankreich.

59. So verbanden sich Vernunft, Fortschritt und Toleranz zu einem mächtigen Dreiklang.

60. Dieser Dreiklang prägt bis heute die freiheitlichen Gesellschaften der westlichen Welt.