4.2.2 Az univerzáliák vitája: léteznek-e a fogalmak? – Der Universalienstreit: sind Begriffe wirklich?

1. A középkorban kirobbant egy vita, amely évszázadokon át foglalkoztatta a tudósokat.

2. Ez a vita az „universalista vita” nevet viseli.

3. Az „universalie” szó nagyjából annyit jelent, mint „általános fogalom”.

4. Az általános fogalom olyan szó, amely nem egy adott dolgot jelöl, hanem egy egész csoportot.

5. Például az „ember” szó nem egy konkrét embert jelöl, hanem egyszerre az összes embert.

6. Az „fa”, a „ló” vagy a „pír” szó is ilyen általános fogalom.

7. A vita döntő kérdése egyszerűen így hangzik: Léteznek-e valóban ilyen általános fogalmak?

8. Létezik-e valahol az „ember” nemzetség, vagy csak hús-vér egyedi emberek vannak?

9. Első pillantásra ez a kérdés puszta szójátéknak tűnik.

10. A kérdés mögött azonban a valóság felépítésével kapcsolatos mély rejtély rejlik.

11. A problémát egy egyszerű példával lehet szemléltetni.

12. Három alma fekszik egy asztalon, és mindhárom piros.

13. Az egyes almákat meg lehet fogni, meg lehet mérni és meg lehet enni.

14. De hol van maga a vörösség, ami mindhárom almában közös?

15. A vörösséget nem lehet kézbe venni, mint egy almát.

16. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy létezik, mert mindenki róla beszél, és ugyanazt értik alatta.

17. Pontosan ezen a ponton oszlottak meg a gondolkodók több táborra.

18. Az első tábor neve a realizmus.

19. A realizmus hívei azt állították, hogy az általános fogalmak valóban léteznek.

20. E nézet szerint az „ember” nemzetség valami valós, és nem csupán egy puszta szó.

21. Ez a nézőpont lényegében Platónra és az ő ideák tanára vezethető vissza.

22. Platón azt tanította, hogy az ideák alkotják a valódi és magasabb rendű valóságot.

23. A szigorú realizmus hívei azt állították, hogy az általános fogalmak még az egyes dolgoknál is előbbre valók.

24. Számukra az „ember” ideája valóságosabb volt, mint bármelyik egyes élő ember.

25. A második tábor neve nominalizmus.

26. A latin nomen szó nevet jelent.

27. A nominalisták azt állították, hogy az általános fogalmak csupán nevek.

28. E nézet szerint a világban csak az egyes dolgok léteznek.

29. Tehát csak ez az ember és az a ember létezik, de nincs önmagában vett „ember” faj.

30. A „ember” szó a nominalisták számára csupán egy hasznos címke sok hasonló lény számára.

31. Ezen irányzat egyik híres képviselője Roscelin de Compiègne volt.

32. Roscelin állítólag azt mondta, hogy egy általános fogalom csupán a hang egy lehelete.

33. E két tábor között állt egy harmadik, közvetítő álláspont.

34. Ezt az álláspontot konceptualizmusnak nevezik.

35. A conceptus szó fogalmat vagy elképzelést jelent.

36. A konceptualisták szerint az általános fogalmak fogalmakként léteznek az emberi elmében.

37. E nézet szerint a külvilágban csak egyedi dolgok léteznek.

38. Az értelem azonban a hasonlóságokból egy közös fogalmat alkot.

39. E középső irányzat legfontosabb gondolkodója Peter Abaelard volt.

40. Abaelard a 12. században élt Franciaországban, és éles elméjű tanár volt.

41. Abaelard kifejtette, hogy az ember valós hasonlóságokat ismer fel a dolgok között.

42. Ebből a hasonlóságból az elme alakítja ki az általános fogalmat.

43. A fogalom tehát sem puszta név, sem térbeli dolog.

44. A fogalom inkább egy szellemi teljesítmény, amely a valóságon alapul.

45. Néhány évszázaddal később megjelent egy újabb nagy nominalista.

46. Ez a gondolkodó az angol Wilhelm von Ockham volt.

47. Ockham határozottan a nominalizmust képviselte, és a felesleges feltételezések ellen érvelt.

48. Nevéhez egy híres gondolkodási elv kapcsolódik.

49. Ez az elv Ockham borotvája néven ismert.

50. A borotva elve szerint nem szabad felesleges feltételezéseket tenni.

51. Ezen elv szerint két magyarázat közül általában az egyszerűbb a jobb.

52. A borotva képe azt jelenti, hogy minden feleslegeset el kell távolítani egy magyarázatból.

53. Ockham számára a realisták lebegő általános fogalmai pontosan ilyen feleslegnek számítottak.

54. Ha az egyes dolgok elegendőek a világ magyarázatához, akkor nincs szükség a nemzetségekre önálló lényekként.

55. Ez a gondolat később egyengette az utat a modern tudomány felé.

56. Hiszen a modern kutatás elsősorban a világ egyes dolgait figyeli meg.

57. Az univerzáliák vitája ma már egy távoli iskolai vita benyomását kelti.

58. Valójában azonban a mai napig érint egy nyitott kérdést a nyelvről és a valóságról.

59. Valahányszor egy általános szót használunk, a régi rejtély újra felmerül.

60. A kérdés továbbra is az, hogy a fogalmak rendje a dolgokban rejlik-e, vagy kizárólag a fejünkben.

1. Im Mittelalter entbrannte ein Streit, der über Jahrhunderte die Gelehrten beschäftigte.

2. Dieser Streit trägt den Namen Universalienstreit.

3. Das Wort Universalie bedeutet so viel wie Allgemeinbegriff.

4. Ein Allgemeinbegriff ist ein Wort, das nicht ein einzelnes Ding meint, sondern eine ganze Gruppe.

5. Das Wort Mensch zum Beispiel meint nicht einen bestimmten Menschen, sondern alle Menschen zugleich.

6. Auch das Wort Baum, das Wort Pferd oder das Wort Röte sind solche Allgemeinbegriffe.

7. Die entscheidende Frage des Streits lautet einfach so: Gibt es solche Allgemeinbegriffe wirklich?

8. Existiert die Gattung Mensch irgendwo, oder gibt es nur einzelne Menschen aus Fleisch und Blut?

9. Auf den ersten Blick wirkt diese Frage wie eine reine Spielerei mit Worten.

10. Doch hinter der Frage steckt ein tiefes Rätsel über den Aufbau der Wirklichkeit.

11. Man kann das Problem an einem einfachen Beispiel zeigen.

12. Drei Äpfel liegen auf einem Tisch, und alle drei sind rot.

13. Die einzelnen Äpfel kann man anfassen, wiegen und essen.

14. Aber wo ist die Röte selbst, die allen drei Äpfeln gemeinsam ist?

15. Die Röte kann man nicht in die Hand nehmen wie einen Apfel.

16. Trotzdem scheint sie etwas zu sein, denn alle reden über sie und meinen dasselbe.

17. Genau an dieser Stelle teilten sich die Denker in mehrere Lager.

18. Das erste Lager nennt man den Realismus.

19. Die Realisten behaupteten, dass die Allgemeinbegriffe wirklich existieren.

20. Nach dieser Ansicht ist die Gattung Mensch etwas Reales und nicht nur ein bloßes Wort.

21. Diese Sichtweise geht in ihrem Kern auf Platon und seine Ideenlehre zurück.

22. Platon hatte gelehrt, dass die Ideen die eigentliche und höhere Wirklichkeit bilden.

23. Strenge Realisten sagten, die Allgemeinbegriffe stünden sogar vor den einzelnen Dingen.

24. Für sie war die Idee des Menschen wirklicher als jeder einzelne lebende Mensch.

25. Das zweite Lager nennt man den Nominalismus.

26. Das lateinische Wort nomen bedeutet Name.

27. Die Nominalisten behaupteten, Allgemeinbegriffe seien bloße Namen.

28. Nach dieser Ansicht existieren in der Welt nur die einzelnen Dinge.

29. Es gibt also nur diesen Menschen und jenen Menschen, aber keine Gattung Mensch an sich.

30. Das Wort Mensch ist für die Nominalisten nur ein nützliches Etikett für viele ähnliche Wesen.

31. Ein berühmter Vertreter dieser Richtung war Roscelin von Compiègne.

32. Roscelin soll gesagt haben, ein Allgemeinbegriff sei nur ein Hauch der Stimme.

33. Zwischen diesen beiden Lagern stand ein dritter, vermittelnder Standpunkt.

34. Diesen Standpunkt nennt man den Konzeptualismus.

35. Das Wort conceptus bedeutet Begriff oder Vorstellung.

36. Die Konzeptualisten sagten, die Allgemeinbegriffe existieren als Begriffe im menschlichen Geist.

37. Nach dieser Ansicht gibt es in der äußeren Welt nur einzelne Dinge.

38. Doch der Verstand bildet aus dem Ähnlichen einen gemeinsamen Begriff.

39. Der wichtigste Denker dieser mittleren Richtung war Peter Abaelard.

40. Abaelard lebte im zwölften Jahrhundert in Frankreich und war ein scharfsinniger Lehrer.

41. Abaelard erklärte, der Mensch erkenne reale Ähnlichkeiten zwischen den Dingen.

42. Aus diesen Ähnlichkeiten bilde der Geist dann den Allgemeinbegriff.

43. Der Begriff ist also weder ein bloßer Name noch ein Ding im Raum.

44. Der Begriff ist vielmehr eine geistige Leistung, die sich auf die Wirklichkeit stützt.

45. Einige Jahrhunderte später trat ein weiterer großer Nominalist auf.

46. Dieser Denker war Wilhelm von Ockham aus England.

47. Ockham vertrat einen entschiedenen Nominalismus und stritt gegen unnötige Annahmen.

48. Mit seinem Namen ist ein berühmtes Denkprinzip verbunden.

49. Dieses Prinzip heißt Ockhams Rasiermesser.

50. Das Rasiermesser besagt, man solle keine überflüssigen Annahmen machen.

51. Von zwei Erklärungen ist nach diesem Prinzip die einfachere meist die bessere.

52. Das Bild des Rasiermessers meint, dass man alles Überflüssige aus einer Erklärung wegschneiden soll.

53. Für Ockham waren die schwebenden Allgemeinbegriffe der Realisten genau solch ein Überfluss.

54. Wenn einzelne Dinge zur Erklärung der Welt genügen, braucht man die Gattungen nicht als eigene Wesen.

55. Dieser Gedanke ebnete später den Weg zur neuzeitlichen Wissenschaft.

56. Denn die moderne Forschung beobachtet zuerst die einzelnen Dinge der Welt.

57. Der Universalienstreit klingt heute nach einer fernen Schuldebatte.

58. In Wahrheit berührt er bis heute eine offene Frage über Sprache und Wirklichkeit.

59. Jedes Mal, wenn man ein allgemeines Wort benutzt, taucht das alte Rätsel wieder auf.

60. Die Frage bleibt, ob die Ordnung der Begriffe in den Dingen liegt oder allein in unserem Kopf.