8.3.3 Logika és ellenőrizhetőség – Logik und Überprüfbarkeit

1. Az 1920-as években Bécsben rendszeresen összejött egy gondolkodókból álló csoport, hogy együtt beszélgessenek.

2. Ez a csoport a „Bécsi Kör” néven vonult be a filozófia történetébe.

3. A Bécsi Kör tagjai között filozófusok, matematikusok és természettudósok egy színes keveréke található.

4. A kör központi alakja és szervezője a filozófus Moritz Schlick.

5. Schlick a Bécsi Egyetemen tanít, és maga köré gyűjti a csoportot.

6. A kör másik vezető alakja a logikus Rudolf Carnap.

7. Carnapot tartják e mozgalom legélesebb elméjű és legszisztematikusabb gondolkodójának.

8. A Bécsi Kör közös meggyőződését logikai empirizmusnak nevezik.

9. A kifejezés két szóból áll, amelyek pontosan leírják a programot.

10. Az empirizmus azt jelenti, hogy minden tudás végső soron a tapasztalatból származik.

11. A „logikai” azt jelenti, hogy a logika az az eszköz, amellyel ezt a tudást rendszerezzük.

12. A logikai empirizmus tehát két pillérre támaszkodik: a tapasztalatra és a logikára.

13. A tapasztalatból származnak azok az egyes tények, amelyeket megfigyelhetünk és mérhetünk.

14. A logikából származnak azok a szabályok, amelyek szerint az állításokból további állításokat vezetünk le.

15. A meggyőződés szerint ez a kettő együtt elegendő a szigorú és őszinte ismerethez.

16. A Bécsi Kör tagjai mindent, ami ezen túlmutat, feleslegesnek tartanak.

17. Különösen a metafizikát utasítják el határozottan, mivel annak állításai nem ellenőrizhetők.

18. Az ellenőrizhetőség így a értelmes állítások döntő mércéjévé válik.

19. Egy állításnak csak akkor van tudományos értéke, ha a tapasztalat dönthet igazságáról.

20. Carnap még azt is megkísérli, hogy az egész ismeretet egyszerű élményekből logikailag felépítse.

21. Olyan rendszerről álmodozik, amelyben minden fogalom egyértelműen visszavezethető a tapasztalatra.

22. Ez a szigor a filozófiát a tudomány biztos szintjére emeli.

23. A Bécsi Kör a természettudományt csodálja, mint a világos és ellenőrizhető gondolkodás példaképét.

24. Ebből a csodálatból fakad az egységes tudomány gondolata.

25. Az egységes tudomány azt jelenti, hogy valójában minden tudománynak ugyanazt a nyelvet kell beszélnie.

26. A fizika, a biológia, a pszichológia és a szociológia közös, megfigyelhető tényekre kell, hogy támaszkodjon.

27. A tudományágak közötti határok így nem falak lennének, hanem csupán munkamegosztás.

28. Az eredmény egy egyetlen, egységes, ellenőrizhető tudásépület lenne.

29. Ez az ideál jól mutatja azt a nagy ambíciót, amellyel a Bécsi Kör a világhoz fordul.

30. De éppen a ellenőrizhetőség kérdése körül hamarosan komoly vita robban ki.

31. A verifikációs elv azt követelte, hogy egy állítást tapasztalattal lehessen megerősíteni.

32. Itt azonban egy mélyreható probléma merül fel a tudomány törvényeivel kapcsolatban.

33. Egy olyan természeti törvény, mint például „Minden fém hő hatására tágul”, végtelenül sok esetre vonatkozik.

34. Valójában azonban mindig csak véges számú fémet lehet ténylegesen felmelegíteni és megfigyelni.

35. Akármennyi kísérlet is sikerül, a következő eset még mindig cáfolhatja a törvényt.

36. Egy általános törvényt tehát egyetlen megfigyelési sorozat sem tud véglegesen bizonyítani.

37. Pontosan ezen a ponton lép be a filozófus, Karl Popper, egy döntő fordulatot hozva.

38. Popper közel áll a Bécsi Körhöz, de önállóan gondolkodik, és sok tekintetben ellentétben áll velük.

39. Popper felismeri, hogy a törvényeket ugyan nem lehet bizonyítani, de cáfolni igen.

40. Egyetlen ellenpélda is elegendő ahhoz, hogy egy általános törvényt megdöntsön.

41. Ha akár csak egy olyan fémet is találunk, amely hő hatására nem tágul, a törvény cáfolva van.

42. Ebből a felismerésből kiindulva Popper egy új jellemzőt dolgoz ki a tudományos állításokra.

43. Ezt a jellemzőt Popper falszifikációnak nevezi.

44. A falszifikáció azt jelenti, hogy egy állítást tapasztalati úton cáfolni lehet.

45. Popper szerint egy állítás csak akkor tudományos, ha elvileg cáfolható.

46. Egy elméletnek meg kell határoznia, melyik megfigyelés bizonyítaná téves voltát.

47. Egy olyan elmélet, amely mindent megmagyaráz, és semmi sem cáfolhatja meg, Popper szerint nem tudomány.

48. Ezzel Popper a megerősítés kérdését a cáfolhatóság kérdésével váltja fel.

49. Nem a bizonyítás, hanem a lehetséges cáfolat lesz a tudományosság pecsétje.

50. Popper számára a tudomány abból áll, hogy merész feltételezéseket állítunk fel, és azokat szigorúan ellenőrizzük.

51. Minden elmélet ideiglenes marad, és csak addig érvényes, amíg egy megfigyelés meg nem cáfolja.

52. Popper a tudomány fejlődését a tévedések folyamatos kiszűréséhez hasonlítja.

53. A kutatók a téves feltételezésekből tanulnak, azáltal, hogy azokat bátran tesztnek vetik alá.

54. A falszifikációs elvvel Popper megoldja azt a problémát, amelyen a szigorú verifikáció kudarcot vallott.

55. Ugyanakkor Popper hű marad a Bécsi Kör szellemiségéhez, hiszen nála is a tapasztalat számít.

56. A tapasztalat azonban most nem a megerősítésre szolgál, hanem a fáradhatatlan vizsgálatra és a kiszűrésre.

57. A Bécsi Kör története politikailag tragikusan végződik, mivel a csoportot a diktatúra szétszórja.

58. Schlicket 1936-ban meggyilkolták, és sok más tag külföldre menekült, főként az USA-ba.

59. Ott gondolataik tovább élnek, és meghatározzák az angol nyelvű világ analitikus filozófiáját.

60. Így a logika és a ellenőrizhetőség a mai napig is a józan, ellenőrizhető gondolkodás vezérfonalai maradnak.

1. In den 1920er Jahren trifft sich in Wien regelmäßig eine Gruppe von Denkern zu gemeinsamen Gesprächen.

2. Diese Gruppe ist als der Wiener Kreis in die Geschichte der Philosophie eingegangen.

3. Zum Wiener Kreis gehören Philosophen, Mathematiker und Naturwissenschaftler in bunter Mischung.

4. Der Mittelpunkt und Organisator des Kreises ist der Philosoph Moritz Schlick.

5. Schlick lehrt an der Universität Wien und versammelt die Gruppe um sich.

6. Ein weiterer führender Kopf des Kreises ist der Logiker Rudolf Carnap.

7. Carnap gilt als der schärfste und systematischste Denker dieser Bewegung.

8. Die gemeinsame Überzeugung des Wiener Kreises trägt den Namen logischer Empirismus.

9. Der Begriff setzt sich aus zwei Wörtern zusammen, die das Programm genau beschreiben.

10. Empirismus bedeutet, dass alles Wissen letztlich aus der Erfahrung stammt.

11. Logisch bedeutet, dass die Logik das Werkzeug ist, mit dem dieses Wissen geordnet wird.

12. Der logische Empirismus stützt sich also auf zwei Säulen: Erfahrung und Logik.

13. Aus der Erfahrung kommen die einzelnen Tatsachen, die wir beobachten und messen können.

14. Aus der Logik kommen die Regeln, nach denen wir aus Sätzen weitere Sätze ableiten.

15. Beides zusammen, so die Überzeugung, genügt für eine strenge und ehrliche Erkenntnis.

16. Alles, was darüber hinausgeht, halten die Mitglieder des Wiener Kreises für überflüssig.

17. Vor allem die Metaphysik lehnen sie entschieden ab, denn ihre Sätze sind nicht überprüfbar.

18. Überprüfbarkeit wird damit zum entscheidenden Maßstab für sinnvolle Aussagen.

19. Ein Satz hat nur dann wissenschaftlichen Wert, wenn die Erfahrung über seine Wahrheit entscheiden kann.

20. Carnap versucht sogar, die ganze Erkenntnis aus einfachen Erlebnissen logisch aufzubauen.

21. Er träumt von einem System, in dem jeder Begriff klar auf Erfahrung zurückführbar ist.

22. Diese Strenge soll die Philosophie auf das sichere Niveau einer Wissenschaft heben.

23. Der Wiener Kreis bewundert die Naturwissenschaft als Vorbild für klares und prüfbares Denken.

24. Aus dieser Bewunderung erwächst die Idee einer Einheitswissenschaft.

25. Einheitswissenschaft bedeutet, dass alle Wissenschaften im Grunde dieselbe Sprache sprechen sollen.

26. Physik, Biologie, Psychologie und Soziologie sollen sich auf gemeinsame, beobachtbare Tatsachen stützen.

27. Die Grenzen zwischen den Fächern wären dann keine Mauern, sondern nur Arbeitsteilungen.

28. Am Ende stünde ein einziges, einheitliches Gebäude des überprüfbaren Wissens.

29. Dieses Ideal zeigt den großen Ehrgeiz, mit dem der Wiener Kreis an die Welt herangeht.

30. Doch gerade an der Frage der Überprüfbarkeit entzündet sich bald ein wichtiger Streit.

31. Das Verifikationsprinzip verlangte, dass ein Satz durch Erfahrung bestätigt werden kann.

32. Doch hier zeigt sich ein tiefes Problem mit den Gesetzen der Wissenschaft.

33. Ein Naturgesetz wie "Alle Metalle dehnen sich bei Wärme aus" spricht über unendlich viele Fälle.

34. Man kann jedoch immer nur endlich viele Metalle tatsächlich erhitzen und beobachten.

35. Ganz gleich, wie viele Versuche gelingen, der nächste Fall könnte das Gesetz noch widerlegen.

36. Ein allgemeines Gesetz lässt sich also durch keine Beobachtungsreihe endgültig beweisen.

37. Genau an diesem Punkt setzt der Philosoph Karl Popper mit einer entscheidenden Wende an.

38. Popper steht dem Wiener Kreis nahe, denkt aber eigenständig und in vielem dagegen.

39. Popper erkennt, dass sich Gesetze zwar nicht beweisen, wohl aber widerlegen lassen.

40. Ein einziger Gegenfall genügt, um ein allgemeines Gesetz zu Fall zu bringen.

41. Findet man auch nur ein Metall, das sich bei Wärme nicht ausdehnt, ist das Gesetz widerlegt.

42. Aus dieser Einsicht entwickelt Popper ein neues Kennzeichen für wissenschaftliche Sätze.

43. Dieses Kennzeichen nennt Popper die Falsifikation.

44. Falsifikation bedeutet die Möglichkeit, einen Satz durch Erfahrung zu widerlegen.

45. Nach Popper ist ein Satz nur dann wissenschaftlich, wenn er sich grundsätzlich widerlegen lässt.

46. Eine Theorie muss angeben, welche Beobachtung sie als falsch erweisen würde.

47. Eine Theorie, die alles erklärt und durch nichts widerlegt werden kann, ist für Popper keine Wissenschaft.

48. Damit ersetzt Popper die Frage nach der Bestätigung durch die Frage nach der Widerlegbarkeit.

49. Nicht der Beweis, sondern die mögliche Widerlegung wird zum Stempel der Wissenschaftlichkeit.

50. Wissenschaft besteht für Popper darin, kühne Vermutungen aufzustellen und sie streng zu prüfen.

51. Jede Theorie bleibt vorläufig und gilt nur so lange, bis eine Beobachtung sie widerlegt.

52. Popper vergleicht den Fortschritt der Wissenschaft mit einem ständigen Ausscheiden von Irrtümern.

53. Aus falschen Vermutungen lernen die Forscher, indem sie diese mutig dem Test aussetzen.

54. Mit dem Falsifikationsprinzip löst Popper das Problem, an dem die strenge Verifikation gescheitert war.

55. Zugleich bleibt Popper dem Geist des Wiener Kreises treu, denn auch bei ihm zählt die Erfahrung.

56. Erfahrung dient jetzt aber nicht dem Bestätigen, sondern dem unermüdlichen Prüfen und Aussortieren.

57. Die Geschichte des Wiener Kreises endet politisch tragisch, denn die Gruppe wird durch die Diktatur zerstreut.

58. Schlick wird 1936 ermordet, und viele andere Mitglieder fliehen ins Ausland, vor allem in die USA.

59. Dort wirken ihre Ideen weiter und prägen die analytische Philosophie der englischsprachigen Welt.

60. So bleiben Logik und Überprüfbarkeit bis heute Leitbegriffe für ein nüchternes, prüfbares Denken.