8.1.2 A tudat és tárgyai - Das Bewusstsein und seine Gegenstände
1. A fenomenológia középpontjában egy egyszerű megfigyelés áll. - Eine einfache Beobachtung steht im Herzen der Phänomenologie.
2. A tudat soha nem üres, hanem mindig valamire irányul. - Das Bewusstsein ist niemals leer, sondern immer auf etwas gerichtet.
3. Aki lát, az mindig valami konkrétat lát. - Wer sieht, sieht immer etwas Bestimmtes.
4. Aki gondolkodik, az mindig egy konkrét tárgyra gondol. - Wer denkt, denkt immer an einen bestimmten Gegenstand.
5. Aki fél, az mindig valamitől fél. - Wer sich fürchtet, fürchtet sich immer vor etwas.
6. Husserl a tudat ezen irányultságát „intencionalitásnak” nevezte. - Husserl nannte diese Gerichtetheit des Bewusstseins Intentionalität.
7. A szó a latin „intendere” szóból származik, amelynek jelentése „valamire irányulni”. - Das Wort stammt vom lateinischen "intendere", was "auf etwas hinzielen" bedeutet.
8. Ez nem a mindennapi értelemben vett szándékot jelenti, hanem egy alapvető irányultságot. - Gemeint ist nicht eine Absicht im Alltagssinn, sondern eine grundlegende Ausrichtung.
9. A tudat olyan, mint egy nyíl, amely mindig egy célra mutat. - Das Bewusstsein ist wie ein Pfeil, der stets auf ein Ziel weist.
10. Nem létezik olyan tudat, amely semmire sem irányulna. - Ein Bewusstsein, das sich auf gar nichts richtet, gibt es nicht.
11. Husserl tanára, Franz Brentano már előkészítette ezt a gondolatot. - Husserls Lehrer Franz Brentano hatte diesen Gedanken bereits vorbereitet.
12. Brentano szerint minden lelki élmény magában hordoz egy tárgyat. - Brentano sagte, jedes seelische Erlebnis enthalte einen Gegenstand in sich.
13. Husserl felvette ezt a felismerést, és továbbfejlesztette. - Husserl griff diese Einsicht auf und baute sie weiter aus.
14. Ennek során gondosan megkülönböztette az élmény két oldalát. - Er unterschied dabei sorgfältig zwischen zwei Seiten jedes Erlebnisses.
15. Az egyik oldalon áll a cselekvés, vagyis maga az élmény. - Auf der einen Seite steht der Akt, also das Erleben selbst.
16. Másik oldalon áll az objektum, amelyre az élmény irányul. - Auf der anderen Seite steht der Gegenstand, auf den sich das Erleben richtet.
17. Egy példa szemléletesen szemlélteti ezt a különbséget. - Ein Beispiel macht diesen Unterschied greifbar.
18. Ugyanazt az almát láthatjuk, emlékezhetünk rá, kívánhatjuk vagy félhetünk tőle. - Man kann ein und denselben Apfel sehen, erinnern, wünschen oder fürchten.
19. Az objektum ugyanaz az alma marad, de a cselekvés minden alkalommal más. - Der Gegenstand bleibt derselbe Apfel, doch der Akt ist jedes Mal ein anderer.
20. A látás, az emlékezés és a vágyakozás a tudatosság különböző módjai. - Sehen, Erinnern und Wünschen sind verschiedene Weisen des Bewusstseins.
21. Így kiderül, hogy a cselekvés és a tárgy mindig összetartoznak. - So zeigt sich, dass Akt und Gegenstand stets zusammengehören.
22. Mindkettő elválaszthatatlan párt alkot minden élményben. - Beide bilden ein untrennbares Paar in jedem Erlebnis.
23. Ez a felfedezés széles teret nyitott a pontos vizsgálatok számára. - Diese Entdeckung öffnete ein weites Feld für genaue Untersuchungen.
24. Husserl leírta a tudatosságnak azokat a sokféle módjait, ahogyan valamire irányulhat. - Husserl beschrieb die vielen Arten, wie sich Bewusstsein auf etwas richten kann.
25. Az észlelésnek, az ítélkezésnek, a reménykedésnek és a kételkedésnek mindegyiknek megvan a maga saját formája. - Wahrnehmen, Urteilen, Hoffen und Zweifeln haben jeweils ihre eigene Gestalt.
26. A fenomenológia így a belső élmények térképévé vált. - Die Phänomenologie wurde so zu einer Landkarte des inneren Erlebens.
27. Husserl azonban többet akart, mint csupán egyes élmények összegyűjtését. - Husserl wollte jedoch mehr als nur einzelne Erlebnisse sammeln.
28. Az egyes esetek mögött rejlő lényeget kereste. - Er suchte nach dem Wesen, das hinter den vielen Einzelfällen liegt.
29. Mi teszi minden észlelést észleléssé? - Was macht jede Wahrnehmung zu einer Wahrnehmung?
30. Mi teszi minden emléket emlékké? - Was macht jede Erinnerung zu einer Erinnerung?
31. Az ilyen kérdések megválaszolásához Husserl kidolgozta a lényeglátást. - Um solche Fragen zu beantworten, entwickelte Husserl die Wesensschau.
32. A lényegmegfigyelés egy szellemi eljárás, nem pedig a szemmel való nézés. - Die Wesensschau ist ein geistiges Verfahren, kein Blick mit den Augen.
33. Ennek során gondolatban sokféle módon megváltoztatjuk a tárgyat. - Dabei verändert man einen Gegenstand in Gedanken auf vielfältige Weise.
34. Elképzelünk egy asztalt ezerféle színben, formában és méretben. - Man stellt sich einen Tisch in tausend Farben, Formen und Größen vor.
35. Így fokozatosan levetkőzzük minden változót. - Alles Veränderliche wird so nach und nach abgestreift.
36. Megmarad a változatlan, amely nélkül az asztal nem lenne asztal. - Übrig bleibt das Unveränderliche, ohne das ein Tisch kein Tisch wäre.
37. Ezt a változatlant Husserl a dolog lényegének nevezte. - Dieses Unveränderliche nannte Husserl das Wesen der Sache.
38. A lényegmegfigyelés tehát nem az egyedit, hanem az általánost ragadja meg. - Die Wesensschau erfasst also nicht das Einzelne, sondern das Allgemeine.
39. Husserl úgy vélte, hogy ezzel az eszközzel biztos ismeretekre tehet szert. - Mit diesem Werkzeug glaubte Husserl, sichere Erkenntnisse zu gewinnen.
40. Ezeknek ugyanolyan szilárdnak kellett lenniük, mint a matematika igazságainak. - Sie sollten ebenso fest sein wie die Wahrheiten der Mathematik.
41. A háromszög lényege minden lehetséges háromszögre érvényes. - Das Wesen eines Dreiecks gilt für jedes mögliche Dreieck.
42. Hasonlóképpen az észlelés lényegének minden észlelésre érvényesnek kell lennie. - Ebenso sollte das Wesen der Wahrnehmung für jede Wahrnehmung gelten.
43. Későbbi éveiben Husserl egy új fogalom felé fordult. - In seinen späten Jahren wandte sich Husserl einem neuen Begriff zu.
44. Egyre gyakrabban beszélt az életvilágról. - Er sprach immer häufiger von der Lebenswelt.
45. Az életvilág a mindennapi élményeinkből ismerős világ. - Die Lebenswelt ist die vertraute Welt unseres täglichen Erlebens.
46. Ez a színek, illatok, hangok és mindennapi dolgok világa. - Sie ist die Welt der Farben, Gerüche, Stimmen und alltäglichen Dinge.
47. Ebben élünk, jóval azelőtt, hogy a tudomány megmérné és megmagyarázná. - In ihr leben wir, lange bevor die Wissenschaft sie vermisst und erklärt.
48. Husserl arra figyelmeztetett, hogy a modern tudomány gyakran megfeledkezik erről az életvilágról. - Husserl warnte, dass die moderne Wissenschaft diese Lebenswelt oft vergisst.
49. A meleg, megélt élményt hideg számokkal és képletekkel helyettesíti. - Sie ersetzt das warme, gelebte Erleben durch kühle Zahlen und Formeln.
50. A mért hőmérséklet nem ugyanaz, mint a nap által érzékelt meleg. - Eine gemessene Temperatur ist etwas anderes als die gefühlte Wärme der Sonne.
51. Husserl arra akart emlékeztetni, hogy minden tudomány az életvilágból származik. - Husserl wollte daran erinnern, dass alle Wissenschaft aus der Lebenswelt stammt.
52. Még a legpontosabb képlet is az egyszerű emberi élményben gyökerezik. - Selbst die genaueste Formel wurzelt im einfachen menschlichen Erleben.
53. Ezzel bezárult egy nagy kör Husserl gondolkodásában. - Damit schloss sich ein weiter Bogen in Husserls Denken.
54. Az egyes jelenségek pontos leírásától az út az élet egészéhez vezetett. - Vom genauen Beschreiben einzelner Erscheinungen führte der Weg zum Ganzen des Lebens.
55. A tudatosság mindig minden megfigyelés kiindulópontja maradt. - Stets blieb das Bewusstsein der Ausgangspunkt aller Betrachtungen.
56. És ez a tudatosság mindig a világra vonatkozóként bizonyult. - Und stets erwies sich dieses Bewusstsein als auf die Welt bezogen.
57. Az én és a világ minden élményben egymásra utal. - Ich und Welt sind in jedem Erleben aufeinander verwiesen.
58. A fenomenológia így mutatta meg az ember és a világ mély egységét. - Die Phänomenologie zeigte so eine tiefe Einheit von Mensch und Welt.
59. A magától értetődőt a gondos csodálkozás tárgyává tette. - Sie machte das Selbstverständliche zum Gegenstand sorgfältigen Staunens.
60. Így a mindennapi élmény a megismerés kimeríthetetlen területté vált. - So wurde das alltägliche Erleben zu einem unerschöpflichen Feld der Erkenntnis.
(aufklappen)magyar
1. A fenomenológia középpontjában egy egyszerű megfigyelés áll.
2. A tudat soha nem üres, hanem mindig valamire irányul.
3. Aki lát, az mindig valami konkrétat lát.
4. Aki gondolkodik, az mindig egy konkrét tárgyra gondol.
5. Aki fél, az mindig valamitől fél.
6. Husserl a tudat ezen irányultságát „intencionalitásnak” nevezte.
7. A szó a latin „intendere” szóból származik, amelynek jelentése „valamire irányulni”.
8. Ez nem a mindennapi értelemben vett szándékot jelenti, hanem egy alapvető irányultságot.
9. A tudat olyan, mint egy nyíl, amely mindig egy célra mutat.
10. Nem létezik olyan tudat, amely semmire sem irányulna.
11. Husserl tanára, Franz Brentano már előkészítette ezt a gondolatot.
12. Brentano szerint minden lelki élmény magában hordoz egy tárgyat.
13. Husserl felvette ezt a felismerést, és továbbfejlesztette.
14. Ennek során gondosan megkülönböztette az élmény két oldalát.
15. Az egyik oldalon áll a cselekvés, vagyis maga az élmény.
16. Másik oldalon áll az objektum, amelyre az élmény irányul.
17. Egy példa szemléletesen szemlélteti ezt a különbséget.
18. Ugyanazt az almát láthatjuk, emlékezhetünk rá, kívánhatjuk vagy félhetünk tőle.
19. Az objektum ugyanaz az alma marad, de a cselekvés minden alkalommal más.
20. A látás, az emlékezés és a vágyakozás a tudatosság különböző módjai.
21. Így kiderül, hogy a cselekvés és a tárgy mindig összetartoznak.
22. Mindkettő elválaszthatatlan párt alkot minden élményben.
23. Ez a felfedezés széles teret nyitott a pontos vizsgálatok számára.
24. Husserl leírta a tudatosságnak azokat a sokféle módjait, ahogyan valamire irányulhat.
25. Az észlelésnek, az ítélkezésnek, a reménykedésnek és a kételkedésnek mindegyiknek megvan a maga saját formája.
26. A fenomenológia így a belső élmények térképévé vált.
27. Husserl azonban többet akart, mint csupán egyes élmények összegyűjtését.
28. Az egyes esetek mögött rejlő lényeget kereste.
29. Mi teszi minden észlelést észleléssé?
30. Mi teszi minden emléket emlékké?
31. Az ilyen kérdések megválaszolásához Husserl kidolgozta a lényeglátást.
32. A lényegmegfigyelés egy szellemi eljárás, nem pedig a szemmel való nézés.
33. Ennek során gondolatban sokféle módon megváltoztatjuk a tárgyat.
34. Elképzelünk egy asztalt ezerféle színben, formában és méretben.
35. Így fokozatosan levetkőzzük minden változót.
36. Megmarad a változatlan, amely nélkül az asztal nem lenne asztal.
37. Ezt a változatlant Husserl a dolog lényegének nevezte.
38. A lényegmegfigyelés tehát nem az egyedit, hanem az általánost ragadja meg.
39. Husserl úgy vélte, hogy ezzel az eszközzel biztos ismeretekre tehet szert.
40. Ezeknek ugyanolyan szilárdnak kellett lenniük, mint a matematika igazságainak.
41. A háromszög lényege minden lehetséges háromszögre érvényes.
42. Hasonlóképpen az észlelés lényegének minden észlelésre érvényesnek kell lennie.
43. Későbbi éveiben Husserl egy új fogalom felé fordult.
44. Egyre gyakrabban beszélt az életvilágról.
45. Az életvilág a mindennapi élményeinkből ismerős világ.
46. Ez a színek, illatok, hangok és mindennapi dolgok világa.
47. Ebben élünk, jóval azelőtt, hogy a tudomány megmérné és megmagyarázná.
48. Husserl arra figyelmeztetett, hogy a modern tudomány gyakran megfeledkezik erről az életvilágról.
49. A meleg, megélt élményt hideg számokkal és képletekkel helyettesíti.
50. A mért hőmérséklet nem ugyanaz, mint a nap által érzékelt meleg.
51. Husserl arra akart emlékeztetni, hogy minden tudomány az életvilágból származik.
52. Még a legpontosabb képlet is az egyszerű emberi élményben gyökerezik.
53. Ezzel bezárult egy nagy kör Husserl gondolkodásában.
54. Az egyes jelenségek pontos leírásától az út az élet egészéhez vezetett.
55. A tudatosság mindig minden megfigyelés kiindulópontja maradt.
56. És ez a tudatosság mindig a világra vonatkozóként bizonyult.
57. Az én és a világ minden élményben egymásra utal.
58. A fenomenológia így mutatta meg az ember és a világ mély egységét.
59. A magától értetődőt a gondos csodálkozás tárgyává tette.
60. Így a mindennapi élmény a megismerés kimeríthetetlen területté vált.
(aufklappen)német
1. Eine einfache Beobachtung steht im Herzen der Phänomenologie.
2. Das Bewusstsein ist niemals leer, sondern immer auf etwas gerichtet.
3. Wer sieht, sieht immer etwas Bestimmtes.
4. Wer denkt, denkt immer an einen bestimmten Gegenstand.
5. Wer sich fürchtet, fürchtet sich immer vor etwas.
6. Husserl nannte diese Gerichtetheit des Bewusstseins Intentionalität.
7. Das Wort stammt vom lateinischen "intendere", was "auf etwas hinzielen" bedeutet.
8. Gemeint ist nicht eine Absicht im Alltagssinn, sondern eine grundlegende Ausrichtung.
9. Das Bewusstsein ist wie ein Pfeil, der stets auf ein Ziel weist.
10. Ein Bewusstsein, das sich auf gar nichts richtet, gibt es nicht.
11. Husserls Lehrer Franz Brentano hatte diesen Gedanken bereits vorbereitet.
12. Brentano sagte, jedes seelische Erlebnis enthalte einen Gegenstand in sich.
13. Husserl griff diese Einsicht auf und baute sie weiter aus.
14. Er unterschied dabei sorgfältig zwischen zwei Seiten jedes Erlebnisses.
15. Auf der einen Seite steht der Akt, also das Erleben selbst.
16. Auf der anderen Seite steht der Gegenstand, auf den sich das Erleben richtet.
17. Ein Beispiel macht diesen Unterschied greifbar.
18. Man kann ein und denselben Apfel sehen, erinnern, wünschen oder fürchten.
19. Der Gegenstand bleibt derselbe Apfel, doch der Akt ist jedes Mal ein anderer.
20. Sehen, Erinnern und Wünschen sind verschiedene Weisen des Bewusstseins.
21. So zeigt sich, dass Akt und Gegenstand stets zusammengehören.
22. Beide bilden ein untrennbares Paar in jedem Erlebnis.
23. Diese Entdeckung öffnete ein weites Feld für genaue Untersuchungen.
24. Husserl beschrieb die vielen Arten, wie sich Bewusstsein auf etwas richten kann.
25. Wahrnehmen, Urteilen, Hoffen und Zweifeln haben jeweils ihre eigene Gestalt.
26. Die Phänomenologie wurde so zu einer Landkarte des inneren Erlebens.
27. Husserl wollte jedoch mehr als nur einzelne Erlebnisse sammeln.
28. Er suchte nach dem Wesen, das hinter den vielen Einzelfällen liegt.
29. Was macht jede Wahrnehmung zu einer Wahrnehmung?
30. Was macht jede Erinnerung zu einer Erinnerung?
31. Um solche Fragen zu beantworten, entwickelte Husserl die Wesensschau.
32. Die Wesensschau ist ein geistiges Verfahren, kein Blick mit den Augen.
33. Dabei verändert man einen Gegenstand in Gedanken auf vielfältige Weise.
34. Man stellt sich einen Tisch in tausend Farben, Formen und Größen vor.
35. Alles Veränderliche wird so nach und nach abgestreift.
36. Übrig bleibt das Unveränderliche, ohne das ein Tisch kein Tisch wäre.
37. Dieses Unveränderliche nannte Husserl das Wesen der Sache.
38. Die Wesensschau erfasst also nicht das Einzelne, sondern das Allgemeine.
39. Mit diesem Werkzeug glaubte Husserl, sichere Erkenntnisse zu gewinnen.
40. Sie sollten ebenso fest sein wie die Wahrheiten der Mathematik.
41. Das Wesen eines Dreiecks gilt für jedes mögliche Dreieck.
42. Ebenso sollte das Wesen der Wahrnehmung für jede Wahrnehmung gelten.
43. In seinen späten Jahren wandte sich Husserl einem neuen Begriff zu.
44. Er sprach immer häufiger von der Lebenswelt.
45. Die Lebenswelt ist die vertraute Welt unseres täglichen Erlebens.
46. Sie ist die Welt der Farben, Gerüche, Stimmen und alltäglichen Dinge.
47. In ihr leben wir, lange bevor die Wissenschaft sie vermisst und erklärt.
48. Husserl warnte, dass die moderne Wissenschaft diese Lebenswelt oft vergisst.
49. Sie ersetzt das warme, gelebte Erleben durch kühle Zahlen und Formeln.
50. Eine gemessene Temperatur ist etwas anderes als die gefühlte Wärme der Sonne.
51. Husserl wollte daran erinnern, dass alle Wissenschaft aus der Lebenswelt stammt.
52. Selbst die genaueste Formel wurzelt im einfachen menschlichen Erleben.
53. Damit schloss sich ein weiter Bogen in Husserls Denken.
54. Vom genauen Beschreiben einzelner Erscheinungen führte der Weg zum Ganzen des Lebens.
55. Stets blieb das Bewusstsein der Ausgangspunkt aller Betrachtungen.
56. Und stets erwies sich dieses Bewusstsein als auf die Welt bezogen.
57. Ich und Welt sind in jedem Erleben aufeinander verwiesen.
58. Die Phänomenologie zeigte so eine tiefe Einheit von Mensch und Welt.
59. Sie machte das Selbstverständliche zum Gegenstand sorgfältigen Staunens.
60. So wurde das alltägliche Erleben zu einem unerschöpflichen Feld der Erkenntnis.
Szójegyzék – Vokabelliste
tudatosság - Bewusstsein
tárgy - Gegenstand
cselekvés - Handlung
lényeg - Wesen
életvilág - Lebenswelt
élmény - Erlebnis
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.