8.1.1 Magukról a dolgokról - Zu den Sachen selbst
1. Minden tudomány kezdetén egy egyszerű, de merész követelés áll. - Am Anfang jeder Wissenschaft steht eine einfache, aber mutige Forderung.
2. Edmund Husserl ezt a követelést egy rövid mondatba foglalta. - Edmund Husserl fasste diese Forderung in einen knappen Satz.
3. Mottója így szólt: „A dolgokhoz magukhoz!” - Sein Leitspruch hieß: "Zu den Sachen selbst!"
4. Első pillantásra ez a mondat magától értetődőnek, szinte banálisnak tűnik. - Auf den ersten Blick klingt dieser Satz selbstverständlich, fast banal.
5. De mögötte egy forradalmian új gondolkodásmód rejlik. - Doch dahinter steckt eine umstürzende neue Art zu denken.
6. Husserl észrevette, hogy a filozófia gyakran kész elméletekkel indul. - Husserl beobachtete, dass die Philosophie oft mit fertigen Theorien beginnt.
7. A világról beszélnek, mielőtt egyáltalán alaposan megnézték volna. - Über die Welt wird geredet, bevor man sie überhaupt genau angeschaut hat.
8. Husserl ezt a sorrendet akarta megfordítani, és teljesen elölről kezdeni. - Husserl wollte diese Reihenfolge umkehren und ganz von vorn anfangen.
9. Először a dolgokat úgy kell megfigyelni, ahogyan valójában megjelennek. - Zuerst sollte man die Dinge betrachten, so wie sie wirklich erscheinen.
10. Csak ezután szabad magyarázatokat és elméleteket felállítani róluk. - Erst danach durfte man Erklärungen und Theorien über sie aufstellen.
11. Itt rejlik a leírás és a magyarázat közötti döntő különbség. - Hier liegt der entscheidende Unterschied zwischen Beschreiben und Erklären.
12. Egy természettudós elmagyarázza, miért keletkezik szivárvány az égen. - Ein Naturforscher erklärt, warum ein Regenbogen am Himmel entsteht.
13. Fénysugarakról, vízcseppekről és a színek töréséről beszél. - Er spricht von Lichtstrahlen, Wassertropfen und der Brechung der Farben.
14. Husserl ezzel szemben először egyszerűen le akarta írni a szivárványt, mint jelenséget. - Husserl dagegen wollte zuerst den Regenbogen einfach als Erscheinung beschreiben.
15. Hogyan jelenik meg az ív, milyen színekkel, milyen formában, milyen ragyogással? - Wie zeigt sich der Bogen, welche Farben, welche Form, welcher Glanz?
16. Ez a tiszta leírás megelőzi minden fizikai magyarázatot. - Diese reine Beschreibung kommt vor jeder physikalischen Erklärung.
17. A fenomenológia ezért elsősorban a pontos megfigyelés művészete. - Die Phänomenologie ist deshalb zuerst eine Kunst des genauen Hinsehens.
18. Nem azonnal az okokat keresi, hanem a tiszta megjelenést. - Sie fragt nicht sofort nach Ursachen, sondern nach dem reinen Erscheinen.
19. Ahhoz azonban, hogy valóban pontosan megfigyeljünk, különleges gyakorlásra van szükség. - Um wirklich genau hinzusehen, braucht man jedoch eine besondere Übung.
20. A mindennapokban folyamatosan a világról alkotott feltételezések vesznek körül minket. - Im Alltag sind wir ständig von Annahmen über die Welt umgeben.
21. Természetesnek vesszük, hogy a dolgok tőlünk függetlenül léteznek. - Wir setzen selbstverständlich voraus, dass die Dinge unabhängig von uns existieren.
22. Husserl nem tagadja ezt a létezést, de ideiglenesen félreteszi. - Husserl bestreitet diese Existenz nicht, aber er schaltet sie vorübergehend aus.
23. Ezt a tudatos lemondást a meggondolatlan ítéletekről epoché-nak nevezte. - Diesen bewussten Verzicht auf vorschnelle Urteile nannte er Epoché.
24. A görög epoché szó annyit jelent, mint visszafogottság vagy tartózkodás. - Das griechische Wort Epoché bedeutet so viel wie Zurückhaltung oder Enthaltung.
25. Eredetileg az ókori szkeptikusok fogalma volt, akik felfüggesztették az ítéletet. - Es war ursprünglich ein Begriff der antiken Skeptiker, die das Urteil aussetzten.
26. Husserl azonban teljesen új, módszertani értelmet adott neki. - Husserl gab ihm jedoch einen ganz neuen, methodischen Sinn.
27. Az epoché során nem tagadjuk a világot, csupán felfüggesztjük annak valóságát. - Bei der Epoché leugnet man die Welt nicht, man hält ihre Wirklichkeit nur in der Schwebe.
28. Erre a folyamatra Husserl egy szemléletes képet alkotott. - Für diesen Vorgang prägte Husserl ein anschauliches Bild.
29. Arról beszélt, hogy a világról alkotott természetes feltételezést zárójelbe tesszük. - Er sprach davon, die natürliche Annahme über die Welt einzuklammern.
30. Akárcsak a matematikában, egy kifejezést zárójelbe teszünk, és félretesszük. - Wie in der Mathematik setzt man einen Ausdruck in Klammern und legt ihn beiseite.
31. A kérdés, hogy a világ valóban létezik-e, így egyelőre zárójelbe kerül. - Die Frage, ob die Welt wirklich da ist, wird also für den Moment ausgeklammert.
32. Csak az marad, ami közvetlenül megjelenik a tudatban. - Übrig bleibt allein das, was sich im Bewusstsein unmittelbar zeigt.
33. Ez a zárójelbe tétel nem kétség és nem a valóság tagadása. - Diese Einklammerung ist kein Zweifel und keine Verneinung der Wirklichkeit.
34. Inkább egy lépés hátra, hogy szabadabban és pontosabban tudjunk megfigyelni. - Sie ist eher ein Schritt zurück, um freier und genauer beobachten zu können.
35. Egy összehasonlítás világossá teszi ennek a lépésnek az értelmét. - Ein Vergleich macht den Sinn dieses Schrittes deutlich.
36. Aki a moziban ül, pontosan tudja, hogy a történet kitalált. - Wer im Kino sitzt, weiß genau, dass die Geschichte erfunden ist.
37. Ennek ellenére nagyon pontosan érzékeli a képeket, a színeket és az érzelmeket. - Trotzdem kann er die Bilder, Farben und Gefühle ganz genau wahrnehmen.
38. Hasonlóképpen zárja zárójelbe a fenomenológus a valóság kérdését. - Ähnlich klammert der Phänomenologe die Frage nach der Wirklichkeit ein.
39. Így nyer tiszta rálátást a dolgok tiszta megjelenésére. - So gewinnt er den klaren Blick auf das reine Erscheinen der Dinge.
40. Amit hátramarad, azt Husserl szigorú értelemben vett jelenségnek nevezi. - Was bleibt, nennt Husserl das Phänomen im strengen Sinn.
41. Jelenség minden, ami a tudatban megjelenik, pontosan úgy, ahogyan megjelenik. - Ein Phänomen ist alles, was sich dem Bewusstsein zeigt, genau so, wie es sich zeigt.
42. A fa, mint jelenség, az a fa, amelyet látunk, megtapasztalunk és elképzelünk. - Ein Baum als Phänomen ist der gesehene, erlebte und gedachte Baum.
43. Hogy ez a fa a tudatán kívül is létezik-e, az egyelőre nyitott kérdés. - Ob dieser Baum auch außerhalb des Bewusstseins existiert, bleibt zunächst offen.
44. Így nyer a leírás szilárd és tiszta alapot. - Auf diese Weise gewinnt das Beschreiben einen festen und reinen Boden.
45. Husserl ehhez a legnagyobb pontosságot és türelmet követelte. - Husserl forderte dabei größte Genauigkeit und Geduld.
46. Minden színt, minden hangot és minden hangulatot gondosan rögíteni kellett. - Jede Farbe, jeder Ton und jede Stimmung sollte sorgfältig erfasst werden.
47. Semmit sem szabadott elhamarkodottan egy kész elméletre cserélni. - Nichts durfte vorschnell durch eine fertige Theorie ersetzt werden.
48. Maga az élmény vált a valódi kutatási területté. - Das Erleben selbst wurde zum eigentlichen Forschungsfeld.
49. Husserl ezt a munkát szigorúnak és tudományosnak tekintette. - Husserl betrachtete diese Arbeit als streng und wissenschaftlich.
50. Olyan filozófiáról álmodott, amely olyan biztos, mint a matematika. - Er träumte von einer Philosophie, so sicher wie die Mathematik.
51. A jelenségek tiszta leírásának általános érvényű felismeréseket kellett nyújtania. - Die reine Beschreibung der Erscheinungen sollte allgemeingültige Einsichten liefern.
52. Husserl az egyes élményekből ki akarta emelni a lényeget. - Aus dem einzelnen Erlebnis wollte Husserl das Wesentliche herausschälen.
53. Nem az ablak előtti véletlenszerű fa volt a valódi cél. - Nicht der zufällige Baum vor dem Fenster war das eigentliche Ziel.
54. Inkább azt keresték, hogy mi teszi egy fát egyáltalán fává. - Gesucht wurde vielmehr, was einen Baum überhaupt zu einem Baum macht.
55. Így a leírás összekapcsolódott a tisztaság iránti mély törekvéssel. - So verband sich das Beschreiben mit einem tiefen Streben nach Klarheit.
56. Husserl „A dolgokhoz magukhoz” című követelése a mai napig hatással van. - Husserls Forderung "Zu den Sachen selbst" wirkt bis heute fort.
57. Arra tanít, hogy felismerjük és félretegyük saját előítéleteinket. - Sie lehrt, eigene Vorurteile zu erkennen und beiseitezulegen.
58. Arra gyakoroltat, hogy friss szemmel nézzük a világot. - Sie übt darin, die Welt mit frischen Augen zu betrachten.
59. És emlékeztet arra, hogy minden magyarázat az élménnyel kezdődik. - Und sie erinnert daran, dass jede Erklärung mit dem Erleben beginnt.
60. Ezzel Husserl lefektette a teljes fenomenológia alapjait. - Damit legte Husserl das Fundament der gesamten Phänomenologie.
(aufklappen)magyar
1. Minden tudomány kezdetén egy egyszerű, de merész követelés áll.
2. Edmund Husserl ezt a követelést egy rövid mondatba foglalta.
3. Mottója így szólt: „A dolgokhoz magukhoz!”
4. Első pillantásra ez a mondat magától értetődőnek, szinte banálisnak tűnik.
5. De mögötte egy forradalmian új gondolkodásmód rejlik.
6. Husserl észrevette, hogy a filozófia gyakran kész elméletekkel indul.
7. A világról beszélnek, mielőtt egyáltalán alaposan megnézték volna.
8. Husserl ezt a sorrendet akarta megfordítani, és teljesen elölről kezdeni.
9. Először a dolgokat úgy kell megfigyelni, ahogyan valójában megjelennek.
10. Csak ezután szabad magyarázatokat és elméleteket felállítani róluk.
11. Itt rejlik a leírás és a magyarázat közötti döntő különbség.
12. Egy természettudós elmagyarázza, miért keletkezik szivárvány az égen.
13. Fénysugarakról, vízcseppekről és a színek töréséről beszél.
14. Husserl ezzel szemben először egyszerűen le akarta írni a szivárványt, mint jelenséget.
15. Hogyan jelenik meg az ív, milyen színekkel, milyen formában, milyen ragyogással?
16. Ez a tiszta leírás megelőzi minden fizikai magyarázatot.
17. A fenomenológia ezért elsősorban a pontos megfigyelés művészete.
18. Nem azonnal az okokat keresi, hanem a tiszta megjelenést.
19. Ahhoz azonban, hogy valóban pontosan megfigyeljünk, különleges gyakorlásra van szükség.
20. A mindennapokban folyamatosan a világról alkotott feltételezések vesznek körül minket.
21. Természetesnek vesszük, hogy a dolgok tőlünk függetlenül léteznek.
22. Husserl nem tagadja ezt a létezést, de ideiglenesen félreteszi.
23. Ezt a tudatos lemondást a meggondolatlan ítéletekről epoché-nak nevezte.
24. A görög epoché szó annyit jelent, mint visszafogottság vagy tartózkodás.
25. Eredetileg az ókori szkeptikusok fogalma volt, akik felfüggesztették az ítéletet.
26. Husserl azonban teljesen új, módszertani értelmet adott neki.
27. Az epoché során nem tagadjuk a világot, csupán felfüggesztjük annak valóságát.
28. Erre a folyamatra Husserl egy szemléletes képet alkotott.
29. Arról beszélt, hogy a világról alkotott természetes feltételezést zárójelbe tesszük.
30. Akárcsak a matematikában, egy kifejezést zárójelbe teszünk, és félretesszük.
31. A kérdés, hogy a világ valóban létezik-e, így egyelőre zárójelbe kerül.
32. Csak az marad, ami közvetlenül megjelenik a tudatban.
33. Ez a zárójelbe tétel nem kétség és nem a valóság tagadása.
34. Inkább egy lépés hátra, hogy szabadabban és pontosabban tudjunk megfigyelni.
35. Egy összehasonlítás világossá teszi ennek a lépésnek az értelmét.
36. Aki a moziban ül, pontosan tudja, hogy a történet kitalált.
37. Ennek ellenére nagyon pontosan érzékeli a képeket, a színeket és az érzelmeket.
38. Hasonlóképpen zárja zárójelbe a fenomenológus a valóság kérdését.
39. Így nyer tiszta rálátást a dolgok tiszta megjelenésére.
40. Amit hátramarad, azt Husserl szigorú értelemben vett jelenségnek nevezi.
41. Jelenség minden, ami a tudatban megjelenik, pontosan úgy, ahogyan megjelenik.
42. A fa, mint jelenség, az a fa, amelyet látunk, megtapasztalunk és elképzelünk.
43. Hogy ez a fa a tudatán kívül is létezik-e, az egyelőre nyitott kérdés.
44. Így nyer a leírás szilárd és tiszta alapot.
45. Husserl ehhez a legnagyobb pontosságot és türelmet követelte.
46. Minden színt, minden hangot és minden hangulatot gondosan rögíteni kellett.
47. Semmit sem szabadott elhamarkodottan egy kész elméletre cserélni.
48. Maga az élmény vált a valódi kutatási területté.
49. Husserl ezt a munkát szigorúnak és tudományosnak tekintette.
50. Olyan filozófiáról álmodott, amely olyan biztos, mint a matematika.
51. A jelenségek tiszta leírásának általános érvényű felismeréseket kellett nyújtania.
52. Husserl az egyes élményekből ki akarta emelni a lényeget.
53. Nem az ablak előtti véletlenszerű fa volt a valódi cél.
54. Inkább azt keresték, hogy mi teszi egy fát egyáltalán fává.
55. Így a leírás összekapcsolódott a tisztaság iránti mély törekvéssel.
56. Husserl „A dolgokhoz magukhoz” című követelése a mai napig hatással van.
57. Arra tanít, hogy felismerjük és félretegyük saját előítéleteinket.
58. Arra gyakoroltat, hogy friss szemmel nézzük a világot.
59. És emlékeztet arra, hogy minden magyarázat az élménnyel kezdődik.
60. Ezzel Husserl lefektette a teljes fenomenológia alapjait.
(aufklappen)német
1. Am Anfang jeder Wissenschaft steht eine einfache, aber mutige Forderung.
2. Edmund Husserl fasste diese Forderung in einen knappen Satz.
3. Sein Leitspruch hieß: "Zu den Sachen selbst!"
4. Auf den ersten Blick klingt dieser Satz selbstverständlich, fast banal.
5. Doch dahinter steckt eine umstürzende neue Art zu denken.
6. Husserl beobachtete, dass die Philosophie oft mit fertigen Theorien beginnt.
7. Über die Welt wird geredet, bevor man sie überhaupt genau angeschaut hat.
8. Husserl wollte diese Reihenfolge umkehren und ganz von vorn anfangen.
9. Zuerst sollte man die Dinge betrachten, so wie sie wirklich erscheinen.
10. Erst danach durfte man Erklärungen und Theorien über sie aufstellen.
11. Hier liegt der entscheidende Unterschied zwischen Beschreiben und Erklären.
12. Ein Naturforscher erklärt, warum ein Regenbogen am Himmel entsteht.
13. Er spricht von Lichtstrahlen, Wassertropfen und der Brechung der Farben.
14. Husserl dagegen wollte zuerst den Regenbogen einfach als Erscheinung beschreiben.
15. Wie zeigt sich der Bogen, welche Farben, welche Form, welcher Glanz?
16. Diese reine Beschreibung kommt vor jeder physikalischen Erklärung.
17. Die Phänomenologie ist deshalb zuerst eine Kunst des genauen Hinsehens.
18. Sie fragt nicht sofort nach Ursachen, sondern nach dem reinen Erscheinen.
19. Um wirklich genau hinzusehen, braucht man jedoch eine besondere Übung.
20. Im Alltag sind wir ständig von Annahmen über die Welt umgeben.
21. Wir setzen selbstverständlich voraus, dass die Dinge unabhängig von uns existieren.
22. Husserl bestreitet diese Existenz nicht, aber er schaltet sie vorübergehend aus.
23. Diesen bewussten Verzicht auf vorschnelle Urteile nannte er Epoché.
24. Das griechische Wort Epoché bedeutet so viel wie Zurückhaltung oder Enthaltung.
25. Es war ursprünglich ein Begriff der antiken Skeptiker, die das Urteil aussetzten.
26. Husserl gab ihm jedoch einen ganz neuen, methodischen Sinn.
27. Bei der Epoché leugnet man die Welt nicht, man hält ihre Wirklichkeit nur in der Schwebe.
28. Für diesen Vorgang prägte Husserl ein anschauliches Bild.
29. Er sprach davon, die natürliche Annahme über die Welt einzuklammern.
30. Wie in der Mathematik setzt man einen Ausdruck in Klammern und legt ihn beiseite.
31. Die Frage, ob die Welt wirklich da ist, wird also für den Moment ausgeklammert.
32. Übrig bleibt allein das, was sich im Bewusstsein unmittelbar zeigt.
33. Diese Einklammerung ist kein Zweifel und keine Verneinung der Wirklichkeit.
34. Sie ist eher ein Schritt zurück, um freier und genauer beobachten zu können.
35. Ein Vergleich macht den Sinn dieses Schrittes deutlich.
36. Wer im Kino sitzt, weiß genau, dass die Geschichte erfunden ist.
37. Trotzdem kann er die Bilder, Farben und Gefühle ganz genau wahrnehmen.
38. Ähnlich klammert der Phänomenologe die Frage nach der Wirklichkeit ein.
39. So gewinnt er den klaren Blick auf das reine Erscheinen der Dinge.
40. Was bleibt, nennt Husserl das Phänomen im strengen Sinn.
41. Ein Phänomen ist alles, was sich dem Bewusstsein zeigt, genau so, wie es sich zeigt.
42. Ein Baum als Phänomen ist der gesehene, erlebte und gedachte Baum.
43. Ob dieser Baum auch außerhalb des Bewusstseins existiert, bleibt zunächst offen.
44. Auf diese Weise gewinnt das Beschreiben einen festen und reinen Boden.
45. Husserl forderte dabei größte Genauigkeit und Geduld.
46. Jede Farbe, jeder Ton und jede Stimmung sollte sorgfältig erfasst werden.
47. Nichts durfte vorschnell durch eine fertige Theorie ersetzt werden.
48. Das Erleben selbst wurde zum eigentlichen Forschungsfeld.
49. Husserl betrachtete diese Arbeit als streng und wissenschaftlich.
50. Er träumte von einer Philosophie, so sicher wie die Mathematik.
51. Die reine Beschreibung der Erscheinungen sollte allgemeingültige Einsichten liefern.
52. Aus dem einzelnen Erlebnis wollte Husserl das Wesentliche herausschälen.
53. Nicht der zufällige Baum vor dem Fenster war das eigentliche Ziel.
54. Gesucht wurde vielmehr, was einen Baum überhaupt zu einem Baum macht.
55. So verband sich das Beschreiben mit einem tiefen Streben nach Klarheit.
56. Husserls Forderung "Zu den Sachen selbst" wirkt bis heute fort.
57. Sie lehrt, eigene Vorurteile zu erkennen und beiseitezulegen.
58. Sie übt darin, die Welt mit frischen Augen zu betrachten.
59. Und sie erinnert daran, dass jede Erklärung mit dem Erleben beginnt.
60. Damit legte Husserl das Fundament der gesamten Phänomenologie.
Szójegyzék – Vokabelliste
jelenség - Erscheinung
leírás - Beschreibung
magyarázat - Erklärung
zárójelbe tétel - Einklammerung
tiszta - rein
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.