1.1.3 A nagy alapfogalmak: igazság, igazságosság, létezés, megismerés – Die großen Grundbegriffe: Wahrheit, Gerechtigkeit, Sein, Erkenntnis

1. Minden tudománynak megvannak a maga eszközei, és a filozófia eszközei a fogalmak.

2. E fogalmak közül néhány annyira alapvető, hogy az egész gondolkodás körülöttük forog.

3. Közülük négy emelkedik ki különösen: az igazság, az igazságosság, a létezés és az ismeret.

4. Ez a négy olyan, mint egy nagy épület tartóoszlopai.

5. Aki megérti őket, annak máris a filozófia vázlata áll a szeme előtt.

6. Kezdjük az igazsággal, a gondolkodás talán legrégebbi vágyakozási tárgyával.

7. De mit is jelent pontosan az, hogy egy mondat igaz?

8. A legegyszerűbb válasz: egy mondat akkor igaz, ha egyezik a valósággal.

9. Az „Esik az eső” mondat pontosan akkor igaz, ha odakint valóban esik az eső.

10. Ezt a nézetet az igazság megfelelési elméletének nevezik.

11. A „megfelelés” itt az állítás és a valóság közötti „egyezést” jelenti.

12. Az igazság tehát nem érzés és nem puszta vélemény, hanem egy kapcsolat.

13. Ez a kapcsolat az között, amit mondunk, és az között, ami valójában fennáll.

14. A második nagy pillér az igazságosság.

15. Az igazságosság azt a kérdést érinti, hogy az emberek hogyan kell viselkedjenek egymással.

16. Azt vizsgálja, mi jár mindenkinek, és hogyan lehet a terheket és az javakat igazságosan elosztani.

17. Ennek során két dolgot kell megkülönböztetni: a jogot és a szokást.

18. A jog az állam által kihirdetett írott törvényekből áll.

19. A szokás pedig egy közösségben érvényes, íratlan hagyományokból áll.

20. Mindkettő szabályozza az együttélést, de különböző módon.

21. Néha a jog és a szokás egybeesik, néha pedig ellentmondásba kerülnek egymással.

22. Lehet, hogy egy törvény megengedett, mégis sokan erkölcstelennek tartják.

23. A filozófia ezért olyan mércét keres, amely mindkettő felett áll.

24. Olyan igazságosságot keres, amely nem csupán szokás vagy parancs.

25. A harmadik pillér egyszerű, mégis rejtélyes nevet visel: a létezés.

26. A „létezés” egyszerűen azt jelenti, hogy valami van, hogy egyáltalán létezik.

27. Bármennyire is magától értetődőnek hangzik, a kérdés ennyire mélyre vezet.

28. Szorosan ehhez kapcsolódik a létezés és a látszat ellentéte.

29. A létezés az, ahogyan a dolgok valójában vannak.

30. A látszat az, ahogyan a dolgok csupán számunkra tűnnek.

31. Egy egyenes rúd a vízben hajlottnak tűnik, bár valójában egyenes marad.

32. Itt a látszat eltakarja a valódi létezést.

33. A filozófia megpróbál a látszat mögé tekinteni, és megragadni a létezést.

34. A filozófia azon részét, amely a létezést mint olyat vizsgálja, ontológiának nevezik.

35. A szó a görögből származik, és jelentése „a létező tanát”.

36. Az ontológia azt vizsgálja, mit jelent, hogy valami létezik, és milyen létezésfajták vannak.

37. A negyedik pillér a megismerés.

38. A megismerés azt jelenti, hogy megtanulunk és megértünk valamit a világról.

39. De nem minden, amit igaznak tartunk, érdemli meg a megismerés nevet.

40. Ezért a filozófia különbséget tesz a tudás és a vélemény között.

41. A vélemény az, amit igaznak tartunk, talán jogosan, talán véletlenül.

42. Tudásról csak akkor beszélhetünk, ha meggyőződésünknek jó indokai vannak.

43. Aki találgat, és véletlenül igaza van, még nem rendelkezik tudással, csupán szerencséje volt.

44. A tudás megalapozott és bizonyított igaz meggyőződés.

45. Ahhoz, hogy egyáltalán gondolkodni tudjon, az értelemnek két kifinomult eszközre van szüksége.

46. Az első eszköz a fogalom.

47. Egy fogalom sok egyedi dolgot foglal össze egy név alatt, például „fa” vagy „ember”.

48. A második eszköz az ítélet.

49. Egy ítéletben a fogalmakat egy állításba kapcsoljuk össze, például: „A fa zöld”.

50. Csak az ítéletben állítunk valamit, ami igaz vagy hamis lehet.

51. Minden megismerésnél emellett két oldal áll egymással szemben.

52. Az egyik oldal az alany, vagyis a megismerő ember.

53. A másik oldal a tárgy, vagyis az a dolog, amelyet megismerünk.

54. Az alany néz, az objektumot nézik.

55. Hogy pontosan hogyan találkoznak egymással, az az ismeretelmélet egyik legnagyobb kérdése.

56. Mindezek felett lebeg a valóság fogalma.

57. A valóság mindazon dolgok összessége, ami valóban létezik, függetlenül a kívánságainktól.

58. Végül szorosan ehhez kapcsolódik az érték fogalma.

59. Az érték nem azt mondja meg, hogy mi van, hanem azt, hogy mi jó, fontos vagy kívánatos.

60. Az igazság, az igazságosság, a létezés és az ismeret így maradnak azok az alapfogalmak, amelyekhez minden további gondolkodás igazodik.

1. Jede Wissenschaft hat ihre Werkzeuge, und die Werkzeuge der Philosophie sind Begriffe.

2. Einige dieser Begriffe sind so grundlegend, dass das ganze Denken um sie kreist.

3. Vier von ihnen ragen besonders heraus: Wahrheit, Gerechtigkeit, Sein und Erkenntnis.

4. Diese vier sind wie die tragenden Säulen eines großen Gebäudes.

5. Wer sie versteht, hat den Grundriss der Philosophie schon vor Augen.

6. Beginnen wir mit der Wahrheit, dem vielleicht ältesten Sehnsuchtswort des Denkens.

7. Was aber heißt es genau, dass ein Satz wahr ist?

8. Die einfachste Antwort lautet: Ein Satz ist wahr, wenn er mit der Wirklichkeit übereinstimmt.

9. Der Satz „Es regnet“ ist genau dann wahr, wenn es draußen tatsächlich regnet.

10. Diese Auffassung nennt man die Korrespondenztheorie der Wahrheit.

11. „Korrespondenz“ bedeutet hier „Übereinstimmung“ zwischen Aussage und Wirklichkeit.

12. Wahrheit ist demnach kein Gefühl und keine bloße Meinung, sondern eine Beziehung.

13. Es ist die Beziehung zwischen dem, was wir sagen, und dem, was wirklich der Fall ist.

14. Die zweite große Säule ist die Gerechtigkeit.

15. Gerechtigkeit betrifft die Frage, wie Menschen miteinander umgehen sollen.

16. Sie fragt, was jedem zusteht und wie man Lasten und Güter fair verteilt.

17. Dabei muss man zwei Dinge unterscheiden: das Recht und die Sitte.

18. Das Recht besteht aus geschriebenen Gesetzen, die ein Staat erlässt.

19. Die Sitte besteht aus ungeschriebenen Bräuchen, die in einer Gemeinschaft gelten.

20. Beide regeln das Zusammenleben, aber auf unterschiedliche Weise.

21. Manchmal stimmen Recht und Sitte überein, manchmal geraten sie in Streit.

22. Ein Gesetz kann erlaubt sein und doch von vielen als unanständig empfunden werden.

23. Die Philosophie fragt deshalb nach einem Maßstab, der über beiden steht.

24. Sie sucht nach einer Gerechtigkeit, die nicht nur Brauch oder Befehl ist.

25. Die dritte Säule trägt einen schlichten und doch rätselhaften Namen: das Sein.

26. „Sein“ bedeutet einfach, dass etwas ist, dass es überhaupt existiert.

27. So selbstverständlich das klingt, so tief führt die Frage danach.

28. Eng damit verbunden ist der Gegensatz von Sein und Schein.

29. Das Sein ist, wie die Dinge wirklich sind.

30. Der Schein ist, wie die Dinge uns bloß zu sein scheinen.

31. Ein gerader Stab sieht im Wasser geknickt aus, obwohl er gerade bleibt.

32. Hier täuscht der Schein über das wahre Sein hinweg.

33. Die Philosophie versucht, hinter den Schein zu blicken und das Sein zu erfassen.

34. Den Teil der Philosophie, der das Sein als solches untersucht, nennt man Ontologie.

35. Das Wort stammt aus dem Griechischen und bedeutet „Lehre vom Seienden“.

36. Die Ontologie fragt, was es heißt, dass etwas ist, und welche Arten von Sein es gibt.

37. Die vierte Säule ist die Erkenntnis.

38. Erkenntnis bedeutet, dass wir etwas über die Welt erfahren und begreifen.

39. Doch nicht jedes Fürwahrhalten verdient den Namen Erkenntnis.

40. Deshalb unterscheidet die Philosophie zwischen Wissen und Meinung.

41. Eine Meinung ist etwas, das man für wahr hält, vielleicht zu Recht, vielleicht zufällig.

42. Wissen liegt erst dann vor, wenn man gute Gründe für seine Überzeugung hat.

43. Wer rät und zufällig richtig liegt, hat noch kein Wissen, sondern nur Glück gehabt.

44. Wissen ist begründete und gesicherte wahre Überzeugung.

45. Um überhaupt denken zu können, braucht der Verstand zwei feine Werkzeuge.

46. Das erste Werkzeug ist der Begriff.

47. Ein Begriff fasst viele einzelne Dinge unter einem Namen zusammen, etwa „Baum“ oder „Mensch“.

48. Das zweite Werkzeug ist das Urteil.

49. In einem Urteil verbindet man Begriffe zu einer Aussage, zum Beispiel „Der Baum ist grün“.

50. Erst im Urteil wird etwas behauptet, das wahr oder falsch sein kann.

51. Bei jeder Erkenntnis stehen sich außerdem zwei Seiten gegenüber.

52. Die eine Seite ist das Subjekt, also der erkennende Mensch.

53. Die andere Seite ist das Objekt, also der Gegenstand, der erkannt wird.

54. Das Subjekt schaut, das Objekt wird angeschaut.

55. Wie genau beide zusammenfinden, ist eine der größten Fragen der Erkenntnistheorie.

56. Über all dem schwebt der Begriff der Wirklichkeit.

57. Die Wirklichkeit ist die Gesamtheit dessen, was wirklich ist, unabhängig von unseren Wünschen.

58. Eng damit verknüpft ist schließlich der Begriff des Wertes.

59. Ein Wert sagt nicht, was ist, sondern was gut, wichtig oder erstrebenswert ist.

60. Wahrheit, Gerechtigkeit, Sein und Erkenntnis bleiben so die Grundbegriffe, an denen sich alles weitere Denken ausrichtet.