2.3 Szókratész és a szokratikus módszer – Sokrates und die sokratische Methode

1. Körülbelül kétezerötszáz évvel ezelőtt élt Athénban egy férfi, aki soha nem írt egyetlen könyvet sem.

2. Ennek ellenére a mai napig az emberiség egyik legnagyobb gondolkodójának számít.

3. A neve Szókratész volt.

4. Nem hagyott hátra írásokat, tankönyveket, sem kész filozófiai rendszert.

5. Amit róla tudunk, az elsősorban tanítványaitól származik, elsősorban Platónból.

6. Szókratész nem íróasztalánál gondolkodott, hanem városa utcáin és terein.

7. Képzeljünk el egy mezítlábas, egyszerű köpenyt viselő férfit, aki a nyüzsgés közepén áll.

8. Nem volt sem gazdag, sem szép, és ezt a legcsekélyebb mértékben sem vette zokon.

9. Athén piacterén mindenkivel beszélgetett, akivel csak találkozott.

10. Kézművesekkel, hadvezérekkel, politikusokkal és kíváncsi fiatal férfiakkal is beszélgetésbe elegyedett.

11. Az ő ideje előtt a legtöbb gondolkodó a természettel foglalkozott.

12. Azt kérdezték, miből áll a világ, és mi rejlik a nap, a szél és a tenger mögött.

13. Szókratész azonban egészen más irányba fordította tekintetét.

14. A csillagok helyett az embert magát nézte.

15. Legfontosabb kérdése már nem az volt, hogy „Miből áll minden?”, hanem „Hogyan kell élnem?”.

16. Ezzel örökre megváltoztatta a filozófia középpontját.

17. Ugyanekkor a szofisták jártak a városban, és árulták retorikai tudásukat.

18. Megígérték, hogy bármilyen vitát megnyernek, függetlenül attól, kinek volt igaza.

19. Szókratész viszont nem kért pénzt, és nem ígért győzelmet a bíróságon.

20. Neki nem az volt a célja, hogy igazat kapjon, hanem hogy megtalálja az igazságot.

21. Módszere éppoly egyszerű volt, mint megdöbbentő: kérdéseket tett fel.

22. Nem állított semmit, csupán meg akarta érteni, mit is gondolt valójában beszélgetőtársa.

23. „Mi a bátorság?” – kérdezte egy hadvezértől, aki bátornak tartotta magát.

24. „Mi az igazságosság?” – kérdezte egy politikustól, aki azt hitte, ismeri a jogot.

25. Szinte mindig kiderült, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem tudták elmagyarázni saját fogalmaikat.

26. Amit biztos tudásnak tartottak, néhány kérdés alatt összeomlott.

27. Szókratész így leplezte le az önámítás egyik nagyon elterjedt formáját.

28. Sokan azt hiszik, hogy tudják, amit valójában csak szokásuk szerint mondanak.

29. Szókratész azonban nem emelte magát a többiek fölé.

30. Leghíresebb mondása így hangzik: „Tudom, hogy semmit sem tudok.”

31. Ezzel nem azt akarta mondani, hogy minden tudás lehetetlen lenne.

32. Úgy vélte, hogy a bölcsességhez vezető első lépés a saját tudatlanságunk beismerése.

33. Aki azt hiszi, hogy már mindent tud, abbahagyja a keresést.

34. Aki viszont tudja, hogy semmit sem tud, az csak ekkor kezd el kérdezni.

35. Szókratész számára ez a beismerés nem hiányosságot, hanem erősséget jelentett.

36. Számára az önismeret volt a gondolkodás valódi célja.

37. A delphoi templom felett az a mondás állt: „Ismerd meg önmagad”.

38. Szókratész ezt a mondatot tette egész életfelfogásának középpontjává.

39. Meg volt győződve arról, hogy egy megvizsgálatlan élet az ember számára nem élhető.

40. Ezzel arra buzdította mindenkit, hogy őszintén kérdőjelezze meg saját cselekedeteit.

41. Ezek a folyamatos kérdések nem tették őt mindenhol népszerűvé.

42. Sok tekintélyes férfi úgy érezte, hogy a közönség előtt kiszolgáltatottá és megalázottá vált.

43. Egy gondolkodó, aki a hatalmas embereket szószátyárnak leplezi le, gyorsan ellenségeket szerez magának.

44. Kr. e. 399-ben végül bíróság elé állították Szókratészt.

45. Azzal vádolták, hogy megsérti a város isteneit és rombolja az ifjúságot.

46. Valójában egyszerűen csak kényelmetlenné vált sokak számára.

47. A bírók előtt világosan védekezett, de megbánás nélkül.

48. Nem volt hajlandó könyörögni az életéért, sem megtagadni meggyőződéseit.

49. A bíróság halálra ítélte, egy pohár méreg elfogyasztásával.

50. Szókratész elmenekülhetett volna, hiszen barátai felajánlották neki a menekülést.

51. De ő maradt, és elfogadta az ítéletet, hogy hű maradjon városa törvényeihez.

52. Így halt meg az a férfi, aki csupán kérdéseket tett fel, a gondolkodás mártírjaként.

53. Halála még híresebbé tette, mint amennyire szavai önmagukban képesek lettek volna.

54. Tanítványa, Platón, eljuttatta a mester gondolatait az egész világba.

55. Platónon és annak tanítványán, Arisztotelészen keresztül Szókratész hatása a mai napig érezhető.

56. Az őt megelőző gondolkodókat ezért „szókratészi elődöknek” nevezik, mintha ő lenne a fordulópont.

57. Valójában a filozófia bizonyos értelemben Szókratész előtti és utáni időszakra oszlik.

58. Ő tette a kérdezést magát a gondolkodás legfontosabb tevékenységévé.

59. A mai napig az ő nevét viseli az a tanítási módszer, amelyben ügyes kérdésekkel vezetik el a hallgatót a megértéshez.

60. Egy férfi, aki semmit sem írt le és semmit sem állított, így lett a nyugati filozófia atyja.

1. In Athen lebte vor etwa zweieinhalbtausend Jahren ein Mann, der nie ein einziges Buch schrieb.

2. Trotzdem gilt er bis heute als einer der größten Denker der Menschheit.

3. Sein Name war Sokrates.

4. Er hinterließ keine Schriften, keine Lehrbücher und kein fertiges Lehrgebäude.

5. Was wir von ihm wissen, stammt vor allem von seinen Schülern, allen voran von Platon.

6. Sokrates dachte nicht am Schreibtisch, sondern auf den Straßen und Plätzen seiner Stadt.

7. Man stelle sich einen barfüßigen Mann mit einfachem Mantel vor, der mitten im Gewühl steht.

8. Er war weder reich noch schön, und er machte sich daraus nicht das Geringste.

9. Auf dem Marktplatz von Athen sprach er mit jedem, der ihm begegnete.

10. Mit Handwerkern, Feldherren, Politikern und neugierigen jungen Männern ließ er sich auf Gespräche ein.

11. Vor seiner Zeit hatten sich die meisten Denker mit der Natur beschäftigt.

12. Sie fragten, woraus die Welt besteht und was hinter Sonne, Wind und Meer steckt.

13. Sokrates jedoch wandte den Blick in eine ganz andere Richtung.

14. Statt zu den Sternen schaute er auf den Menschen selbst.

15. Seine wichtigste Frage lautete nicht mehr "Woraus besteht alles?", sondern "Wie soll ich leben?".

16. Damit verschob er den Mittelpunkt der Philosophie für alle Zeiten.

17. Zur selben Zeit zogen die Sophisten durch die Stadt und verkauften ihre Redekunst.

18. Sie versprachen, jeden Streit gewinnen zu können, ganz gleich, wer im Recht war.

19. Sokrates dagegen verlangte kein Geld und versprach keinen Sieg vor Gericht.

20. Ihm ging es nicht darum, recht zu behalten, sondern die Wahrheit zu finden.

21. Seine Methode war so einfach wie verblüffend: Er stellte Fragen.

22. Er behauptete nichts, sondern wollte nur verstehen, was sein Gegenüber wirklich meinte.

23. "Was ist Mut?", fragte er einen Feldherrn, der sich für tapfer hielt.

24. "Was ist Gerechtigkeit?", fragte er einen Politiker, der das Recht zu kennen glaubte.

25. Fast immer zeigte sich, dass die Befragten ihre eigenen Begriffe gar nicht erklären konnten.

26. Was sie für sicheres Wissen gehalten hatten, zerbröselte unter wenigen Fragen.

27. Sokrates entlarvte so eine sehr verbreitete Form der Selbsttäuschung.

28. Viele Menschen glauben zu wissen, was sie in Wahrheit nur gewohnt sind zu sagen.

29. Sokrates selbst aber erhob sich nicht über die anderen.

30. Sein berühmtester Satz lautet: "Ich weiß, dass ich nichts weiß."

31. Damit meinte er nicht, dass alles Wissen unmöglich sei.

32. Er meinte, dass der erste Schritt zur Weisheit das Eingeständnis der eigenen Unwissenheit ist.

33. Wer glaubt, schon alles zu wissen, hört auf zu suchen.

34. Wer aber weiß, dass er nichts weiß, beginnt überhaupt erst zu fragen.

35. In diesem Eingeständnis lag für Sokrates kein Mangel, sondern eine Stärke.

36. Für ihn war die Selbsterkenntnis das eigentliche Ziel des Denkens.

37. Über dem Tempel von Delphi stand der Spruch "Erkenne dich selbst".

38. Sokrates machte diesen Satz zum Herzstück seiner ganzen Lebenshaltung.

39. Er war überzeugt, dass ein ungeprüftes Leben für den Menschen nicht lebenswert sei.

40. Damit forderte er jeden auf, das eigene Tun ehrlich zu hinterfragen.

41. Diese ständigen Fragen machten ihn nicht überall beliebt.

42. Viele angesehene Männer fühlten sich vor Publikum bloßgestellt und gedemütigt.

43. Ein Denker, der mächtige Leute als Schwätzer entlarvt, schafft sich rasch Feinde.

44. Im Jahr 399 vor Christus brachte man Sokrates schließlich vor Gericht.

45. Man warf ihm vor, die Götter der Stadt zu missachten und die Jugend zu verderben.

46. In Wahrheit war er vielen einfach unbequem geworden.

47. Vor seinen Richtern verteidigte er sich klar, aber ohne Reue.

48. Er weigerte sich, um sein Leben zu betteln oder seine Überzeugungen zu verleugnen.

49. Das Gericht verurteilte ihn zum Tod durch einen Becher Gift.

50. Sokrates hätte fliehen können, denn Freunde boten ihm die Flucht an.

51. Doch er blieb und nahm das Urteil an, um den Gesetzen seiner Stadt treu zu bleiben.

52. So starb der Mann, der nur Fragen gestellt hatte, als Märtyrer des Denkens.

53. Sein Tod machte ihn noch berühmter, als seine Worte es allein vermocht hätten.

54. Sein Schüler Platon trug die Gedanken des Lehrers in die ganze Welt.

55. Über Platon und dessen Schüler Aristoteles wirkt Sokrates bis heute fort.

56. Man nennt die Denker vor ihm deshalb "Vorsokratiker", als sei er ein Wendepunkt.

57. Tatsächlich teilt sich die Philosophie gewissermaßen in eine Zeit vor und nach Sokrates.

58. Er hat das Fragen selbst zur wichtigsten Tätigkeit des Denkens gemacht.

59. Bis heute heißt eine Lehrweise nach ihm, bei der man durch geschickte Fragen zur Einsicht führt.

60. Ein Mann, der nichts aufschrieb und nichts behauptete, wurde so zum Vater der abendländischen Philosophie.