7.3.2 A haszon mint a cselekvés mércéje – Nutzen als Maßstab des Handelns

1. John Stuart Mill 1806-ban született Londonban, és rendkívül szigorú nevelésben részesült.

2. Apja Jeremy Bentham közeli barátja volt, és az utilitarizmus híve.

3. Mill már hároméves korában megtanult görögül, és gyermekkorában az ókor legnehezebb műveit olvasta.

4. Körülbelül húszéves korában Mill mély lelki válságon ment keresztül, és megkérdőjelezte egész gondolkodásmódját.

5. Ebből a válságból Mill egy érettebb és emberségesebb utilitarizmussal került ki.

6. Mill megtartotta Bentham alapgondolatát, de finomabbá és mélyebbé tette.

7. Mill számára is a haszon maradt a cselekvés döntő mércéje.

8. Egy cselekedet továbbra is akkor helyes, ha növeli a boldogságot és csökkenti a szenvedést.

9. Mill azonban egy fontos ponton túllépett tanítóján, Benthamon.

10. Bentham mindenfajta örömöt kizárólag mennyisége alapján értékelte.

11. Bentham számára egy egyszerű játék ugyanannyit ért, mint a nagy költészet olvasása, ha csak az öröm mennyisége azonos volt.

12. Mill éppen ez ellen a egyenlősítés ellen emelte fel határozottan a hangját.

13. Mill különbséget tett a magasabb rendű és az alacsonyabb rendű örömök között.

14. Az alacsonyabb rendű örömök a test egyszerű élvezetei, mint például az evés, az ivás vagy a pihenés.

15. A magasabb rendű örömök a szellem élvezetei, mint például a gondolkodás, a művészet, a barátság és az együttérzés.

16. Mill számára tehát nem csupán az öröm mennyisége számít, hanem annak minősége is.

17. Az öröm minősége határozza meg rangját és értékét egy teljes élet szempontjából.

18. Mill meg volt győződve arról, hogy a szellemi örömök felülmúlják a testi örömöket.

19. De hogyan lehet bizonyítani, hogy egy öröm magasabb rendű, mint egy másik?

20. Mill erre egy egyszerű próbát javasolt.

21. Kérdezzük meg azokat az embereket, akik saját tapasztalatból ismerik mindkét örömfajtát.

22. Ha ezek az emberek egyértelműen az egyik örömöt részesítik előnyben, akkor az a magasabb rendű.

23. Mill biztos volt abban, hogy az ilyen emberek a szellemi örömöket részesítenék előnyben.

24. Ebből a meggyőződésből származik az egész filozófia egyik leghíresebb mondata.

25. Mill azt írta, jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznónak.

26. És jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett bolondnak.

27. Mill ezzel azt akarta mondani, hogy egy igényes élet még elégedetlenségében is többet ér.

28. Aki ismeri a magasabb rendű örömöket, nem akar visszacsúszni egy alacsonyabb állapotba.

29. Ezzel a tanítással Mill megmentette az utilitarizmust a felszínesség vádjától.

30. Az ellenzők gúnyolódtak, hogy az utilitarizmus olyan tanítás, amely csak disznóknak való.

31. Mill bebizonyította, hogy az utilitarizmusban bőven van hely a szellemnek, a művészetnek és a méltóságnak.

32. A boldogságról szóló tan mellett Mill a szabadság nagy védelmezőjévé is vált.

33. „A szabadságról” című írásában Mill egy ma is fontos határt húzott.

34. Mill azt a kérdést tette fel, hogy mikor korlátozhatja egy társadalom az egyén viselkedését.

35. Válaszát a kár elve néven tették híressé.

36. A kár elve szerint embert csak akkor szabad kényszeríteni, ha ezzel másoknak okozott kárt lehet megelőzni.

37. Amíg egy ember csak saját magát érinti, a társadalom nem avatkozhat be az életébe.

38. Senkit nem szabad kényszeríteni valamire az állítólagos saját érdekében.

39. Mill ezzel minden ember jogát védte ahhoz, hogy saját meggyőződése szerint éljen.

40. Mill számára különösen fontos volt a vélemény- és a szólásszabadság.

41. Még egy téves véleményt is meg kell engedni, hogy az érvek vitájában kiderüljön az igazság.

42. Ha egy véleményt elnyomnánk, azzal egy rejtett igazságot is elnyomhatnánk.

43. Mill ezt a szabadság védelmét szorosan összekapcsolta a közjóval.

44. Hiszen a szabad és gondolkodó emberekből álló társadalom hosszú távon a legtöbb boldogságot hozza.

45. Így Millnél maga a szabadság is nagy haszonná vált mindenki számára.

46. Mill gondolkodását a politikában is bátor tettekbe ültette át.

47. Mill az angol parlament tagja volt, és ott a reformokért küzdött.

48. Mill az elsők között követelte a nők választójogát.

49. A nők szolgaságáról szóló írásában Mill élesen bírálta a nők elnyomását.

50. Mill ezt az írást felesége, Harriet Taylor gondolataival együtt fogalmazta meg.

51. Harriet Taylor nagy hatással volt Mill szabadságról és egyenlőségről alkotott gondolataira.

52. Ezzel Mill kiterjesztette a legtöbb ember legnagyobb boldogságát az eddig figyelmen kívül hagyott csoportokra is.

53. Mill így ötvözte az utilitarizmust az egyenlő jogokért folytatott küzdelemmel.

54. Mill tanítása azonban ellenvetéseket is kiváltott.

55. Egyesek azt kérdezték, hogy a magasabb és alacsonyabb rendű örömök közötti megkülönböztetés nem vezet-e be titokban a boldogságtól eltérő mércét.

56. Hiszen ha a méltóság és a szellem többet számít, akkor végül talán mégis több számít, mint pusztán az élvezet.

57. Az ilyen kérdések ellenére Mill továbbra is az újkori etika egyik legjelentősebb gondolkodója.

58. Mill az utilitarizmust a boldogságról, a minőségről és a szabadságról szóló gazdag tanítássá alakította.

59. Mill megmutatta, hogy a mindenki számára jelentkező haszon és az egyén szabadsága egymáshoz tartoznak.

60. John Stuart Mill a mai napig is meghatározó szerepet játszik a szabad társadalomban való jó életről szóló gondolkodásban.

1. John Stuart Mill wurde 1806 in London geboren und erhielt eine außergewöhnlich strenge Erziehung.

2. Sein Vater war ein enger Freund von Jeremy Bentham und ein Anhänger des Utilitarismus.

3. Mill lernte schon mit drei Jahren Griechisch und las als Kind die schwersten Werke der Antike.

4. Mit etwa zwanzig Jahren erlitt Mill eine tiefe seelische Krise und zweifelte an seinem ganzen Denken.

5. Aus dieser Krise ging Mill mit einem reiferen und menschlicheren Utilitarismus hervor.

6. Mill behielt den Grundgedanken Benthams bei, machte ihn aber feiner und tiefer.

7. Auch für Mill blieb der Nutzen der entscheidende Maßstab des Handelns.

8. Richtig ist eine Handlung weiterhin dann, wenn sie das Glück mehrt und das Leid mindert.

9. Doch an einem wichtigen Punkt ging Mill über seinen Lehrer Bentham hinaus.

10. Bentham hatte alle Arten von Lust nur nach ihrer Menge bewertet.

11. Für Bentham war ein einfaches Spiel so viel wert wie das Lesen großer Dichtung, wenn nur die Lustmenge gleich war.

12. Genau gegen diese Gleichsetzung wandte sich Mill mit Nachdruck.

13. Mill unterschied zwischen höheren und niederen Freuden.

14. Niedere Freuden sind die einfachen Genüsse des Körpers, wie Essen, Trinken oder Ausruhen.

15. Höhere Freuden sind die Genüsse des Geistes, wie Denken, Kunst, Freundschaft und Mitgefühl.

16. Für Mill kommt es also nicht nur auf die Menge der Lust an, sondern auch auf ihre Qualität.

17. Die Qualität einer Lust beschreibt ihren Rang und ihren Wert für ein erfülltes Leben.

18. Mill war überzeugt, dass die geistigen Freuden den körperlichen Freuden überlegen sind.

19. Doch wie lässt sich beweisen, dass eine Lust höher steht als eine andere?

20. Mill schlug dafür einen einfachen Prüfstein vor.

21. Man befrage Menschen, die beide Arten von Freude aus eigener Erfahrung kennen.

22. Wenn diese Menschen eine Lust eindeutig vorziehen, dann ist diese Lust die höhere.

23. Mill war sicher, dass solche Menschen die Freuden des Geistes vorziehen würden.

24. Aus dieser Überzeugung stammt einer der berühmtesten Sätze der ganzen Philosophie.

25. Mill schrieb, es sei besser, ein unzufriedener Mensch zu sein als ein zufriedenes Schwein.

26. Und es sei besser, ein unzufriedener Sokrates zu sein als ein zufriedener Narr.

27. Damit meinte Mill, dass ein anspruchsvolles Leben auch in seiner Unzufriedenheit mehr wert ist.

28. Wer die höheren Freuden kennt, will nicht in einen niederen Zustand zurückfallen.

29. Mit dieser Lehre rettete Mill den Utilitarismus vor dem Vorwurf der Plattheit.

30. Gegner hatten gespottet, der Utilitarismus sei eine Lehre, die nur für Schweine tauge.

31. Mill zeigte, dass der Utilitarismus durchaus Platz für Geist, Kunst und Würde hat.

32. Neben der Lehre vom Glück wurde Mill auch zum großen Verteidiger der Freiheit.

33. In seiner Schrift "Über die Freiheit" stellte Mill eine bis heute wichtige Grenze auf.

34. Mill fragte, wann eine Gesellschaft das Verhalten eines Einzelnen einschränken darf.

35. Seine Antwort wurde als Schadensprinzip berühmt.

36. Nach dem Schadensprinzip darf man einen Menschen nur zwingen, um Schaden an anderen zu verhindern.

37. Solange ein Mensch nur sich selbst betrifft, darf die Gesellschaft ihm nicht ins Leben greifen.

38. Niemand darf zu seinem angeblich eigenen Besten zu etwas gezwungen werden.

39. Mill verteidigte damit das Recht jedes Menschen, nach eigener Überzeugung zu leben.

40. Besonders wichtig war Mill die Freiheit der Meinung und der Rede.

41. Selbst eine falsche Meinung müsse erlaubt sein, damit die Wahrheit im Streit der Argumente klar werde.

42. Würde man eine Meinung unterdrücken, könnte man eine verborgene Wahrheit mit unterdrücken.

43. Diese Verteidigung der Freiheit verband Mill eng mit dem Wohl der Gesamtheit.

44. Denn eine Gesellschaft freier und denkender Menschen bringt auf lange Sicht das meiste Glück hervor.

45. So wurde bei Mill aus der Freiheit selbst ein großer Nutzen für alle.

46. Mill setzte sein Denken auch in der Politik in mutige Taten um.

47. Mill saß im englischen Parlament und kämpfte dort für Reformen.

48. Mill forderte als einer der Ersten das Wahlrecht für Frauen.

49. In seiner Schrift über die Hörigkeit der Frau griff Mill die Unterdrückung der Frauen scharf an.

50. Mill verfasste diese Schrift gemeinsam mit den Ideen seiner Frau Harriet Taylor.

51. Harriet Taylor hatte großen Einfluss auf Mills Gedanken über Freiheit und Gleichheit.

52. Damit erweiterte Mill das größte Glück der größten Zahl auf bislang übersehene Gruppen.

53. Mill verband den Utilitarismus so mit dem Kampf für gleiche Rechte.

54. Auch Mills Lehre rief jedoch Einwände hervor.

55. Manche fragten, ob die Unterscheidung von höheren und niederen Freuden nicht heimlich einen anderen Maßstab als das Glück einführt.

56. Denn wenn Würde und Geist mehr zählen, dann zählt am Ende vielleicht doch mehr als nur die Lust.

57. Trotz solcher Fragen bleibt Mill einer der bedeutendsten Denker der neueren Ethik.

58. Mill machte aus dem Utilitarismus eine reiche Lehre von Glück, Qualität und Freiheit.

59. Mill zeigte, dass der Nutzen für alle und die Freiheit des Einzelnen zusammengehören.

60. Bis heute prägt John Stuart Mill das Nachdenken über ein gutes Leben in einer freien Gesellschaft.