7.1.1 A létezés határozza meg a tudatot – Das Sein bestimmt das Bewusstsein

1. A filozófiában régóta vita tárgyát képezi az elme és a valóság viszonya.

2. Az egyik tábor szerint az elme vagy az ötlet jön előbb, és az alakítja a világot.

3. A másik tábor szerint az anyagi valóság jön előbb, és az alakítja az elmét.

4. Az első irányzatot idealizmusnak, a másodikat materializmusnak nevezik.

5. Az idealizmus a 19. század eleji német gondolkodásban nagyon erős befolyással bírt.

6. Különösen Hegel filozófus látta a történelem hajtóerejét egy nagy világlelkben.

7. Hegel szerint egy isteni szellem lépésről lépésre valósul meg a világban.

8. Ezzel a nézettel szemben hamarosan éles ellentmondás alakult ki a fiatalabb gondolkodók körében.

9. E kritikusok egyike Ludwig Feuerbach filozófus volt.

10. Feuerbach egyszerűen megfordította a szellem és a világ viszonyát.

11. Nem a szellem teremti a természetet, hanem a természet hozza létre a szellemet.

12. Az ember elsősorban testi lény, húsból, vérből és szükségletekből áll.

13. Csak ebből a testi életből fakad ki aztán a gondolkodás is.

14. Feuerbach a legélesebb kritikáját a vallás ellen irányította.

15. Azt állította, hogy az ember saját képmására teremtette Istent.

16. Az emberek a legjobb tulajdonságaikat, mint a szeretet, a bölcsesség és a hatalom, vették alapul.

17. Ezeket a jó tulajdonságokat a végtelenségig felnagyították, majd Istennek nevezték őket.

18. Így Isten valójában csak az ember tükörképe az égen.

19. Ezt az értelmezést projekció-elméletnek nevezik.

20. A projekció egy olyan kép, amelyet az ember magáról vet ki a külvilágba.

21. Feuerbach szerint az ember alapvetően saját lényét imádja.

22. Aki ezt átlátja, az erejét újra saját életére irányíthatja.

23. Ahelyett, hogy az eget imádná, az embernek az embert kellene tisztelnie.

24. Ezek a gondolatok nagy hatást gyakoroltak a fiatal Karl Marxra.

25. Marx dicsérte Feuerbachot azért, hogy a vallást az emberre vezette vissza.

26. Marx azonban Feuerbach materializmusát még nem tartotta elég határozottnak.

27. Feuerbach túlságosan is az embert tekintette önálló természeti lénynek.

28. Marx ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az ember mindig egy társadalomban él.

29. Az embert a munka, a vagyon és a társadalmi viszonyok alakítják.

30. Ebből a felismerésből Marx egy híres alapelvet fogalmazott meg.

31. Ez az alapelv lényegében így hangzik: A létezés határozza meg a tudatot.

32. A létezés alatt Marx a valós, elsősorban a gazdasági életet értette.

33. A tudat alatt pedig az emberek gondolatait, értékeit és nézeteit.

34. A mondat tehát azt állítja, hogy az életkörülmények alakítják a gondolkodást.

35. Nem a szép eszmék változtatják meg először a világot, hanem a világ teremti az eszméket.

36. Egy egyszerű példa szemléltetheti ezt a gondolatot.

37. Aki éhezik és szegénységben él, másképp gondolkodik, mint aki gazdagságban nő fel.

38. Az élethelyzet tehát rányomja a bélyegét a világnézetre.

39. Marx ezzel mintegy felforgatta Hegel tanítását.

40. Hegelnél a szellem állt a csúcson, az anyag pedig követte őt.

41. Marxnál az anyagi élet állt az alján, és a szellem abból nőtt ki.

42. Ezért gyakran mondják, hogy Marx Hegelt a fejére állította.

43. Ez a fordulat az idealizmus materialista kritikájának lényege.

44. Marx szerint az idealizmus úgy kezeli az eszméket, mintha azok szabadon lebegnének a világ felett.

45. Valójában azonban minden eszme gyökerei az életkörülményekben rejlenek.

46. Marx szerint a vallás, a jog és az erkölcs is a megfelelő viszonyokból fakad.

47. Marx ezeket a szellemi területeket a gazdasági alap feletti felépítménynek nevezte.

48. Maga a gazdasági alapot pedig bázisnak nevezte.

49. Marx szerint aki megváltoztatja a bázist, az hosszú távon a felépítményt is megváltoztatja.

50. Ebből következik e filozófia gyakorlati és harci jellege.

51. Aki javítani akar az emberek gondolkodásán, annak először életkörülményeiket kell javítania.

52. A puszta oktatás nem elegendő, amíg a valós viszonyok nyomorúságosak maradnak.

53. Feuerbach ellen Marx azzal érvelt, hogy nem elég csupán megmagyarázni a világot.

54. Sokkal inkább az a lényeg, hogy megváltoztassuk a világot.

55. Ez a mondat az egész marxista mozgalom vezérmotívumává vált.

56. A materialista alapelv a mai napig számos tudományágra hatással van.

57. A történészek azóta nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdaságra, a munkára és a tulajdonra.

58. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a gondolkodás több, mint a viszonyok puszta tükörképe.

59. A nagy eszmék is gyakran megváltoztatták a világot, és nem csak fordítva.

60. A materializmus és az idealizmus közötti vita így továbbra is a filozófia egyik nyitott alapkérdése marad.

1. In der Philosophie gibt es eine alte Streitfrage über das Verhältnis von Geist und Wirklichkeit.

2. Die einen behaupten, der Geist oder die Idee komme zuerst und forme die Welt.

3. Die anderen behaupten, die stoffliche Wirklichkeit komme zuerst und forme den Geist.

4. Die erste Richtung heißt Idealismus, die zweite Richtung heißt Materialismus.

5. Der Idealismus war im deutschen Denken des frühen neunzehnten Jahrhunderts sehr mächtig.

6. Besonders der Philosoph Hegel sah in einem großen Weltgeist die treibende Kraft der Geschichte.

7. Nach Hegel verwirklicht sich ein göttlicher Geist Schritt für Schritt in der Welt.

8. Gegen diese Sicht regte sich bald ein scharfer Widerspruch jüngerer Denker.

9. Einer dieser Kritiker war der Philosoph Ludwig Feuerbach.

10. Feuerbach drehte das Verhältnis von Geist und Welt einfach um.

11. Nicht der Geist schaffe die Natur, sondern die Natur bringe den Geist hervor.

12. Der Mensch sei zuerst ein leibliches Wesen aus Fleisch, Blut und Bedürfnissen.

13. Erst aus diesem leiblichen Leben entstehe dann auch das Denken.

14. Feuerbach richtete seine schärfste Kritik gegen die Religion.

15. Er behauptete, der Mensch habe Gott nach seinem eigenen Bild erschaffen.

16. Die Menschen nähmen ihre besten Eigenschaften wie Liebe, Weisheit und Macht.

17. Diese guten Eigenschaften vergrößerten sie ins Unendliche und nennten sie dann Gott.

18. So sei Gott in Wahrheit nur ein Spiegelbild des Menschen am Himmel.

19. Diese Deutung nennt man die Lehre von der Projektion.

20. Eine Projektion ist ein Bild, das man von sich selbst nach außen wirft.

21. Nach Feuerbach betet der Mensch im Grunde sein eigenes Wesen an.

22. Wer das durchschaue, könne seine Kraft wieder auf das eigene Leben richten.

23. Statt den Himmel zu verehren, solle der Mensch den Menschen achten.

24. Diese Gedanken machten auf den jungen Karl Marx großen Eindruck.

25. Marx lobte Feuerbach dafür, die Religion auf den Menschen zurückgeführt zu haben.

26. Doch Marx hielt Feuerbachs Materialismus für noch nicht entschlossen genug.

27. Feuerbach habe den Menschen zu sehr als einzelnes Naturwesen betrachtet.

28. Marx betonte dagegen, dass der Mensch immer in einer Gesellschaft lebt.

29. Der Mensch sei von Arbeit, Besitz und gesellschaftlichen Verhältnissen geprägt.

30. Aus dieser Einsicht formte Marx einen berühmten Grundsatz.

31. Dieser Grundsatz lautet sinngemäß: Das Sein bestimmt das Bewusstsein.

32. Mit dem Sein meinte Marx das wirkliche, vor allem das wirtschaftliche Leben.

33. Mit dem Bewusstsein meinte Marx die Gedanken, Werte und Anschauungen der Menschen.

34. Der Satz behauptet also, dass die Lebensumstände das Denken formen.

35. Nicht schöne Ideen verändern zuerst die Welt, sondern die Welt erzeugt die Ideen.

36. Ein einfaches Bild kann diesen Gedanken anschaulich machen.

37. Wer hungert und in Armut lebt, denkt anders als wer in Reichtum aufwächst.

38. Die Lage im Leben färbt also auf die Sicht der Welt ab.

39. Marx kehrte damit die Lehre Hegels gleichsam um.

40. Bei Hegel stand der Geist oben und der Stoff folgte ihm nach.

41. Bei Marx stand das stoffliche Leben unten und der Geist wuchs daraus hervor.

42. Man sagt deshalb oft, Marx habe Hegel vom Kopf auf die Füße gestellt.

43. Diese Umkehr ist der Kern der materialistischen Kritik am Idealismus.

44. Der Idealismus behandelt nach Marx die Ideen so, als schwebten sie frei über der Welt.

45. In Wahrheit aber hätten alle Ideen ihre Wurzel in den Lebensbedingungen.

46. Auch Religion, Recht und Moral entstehen nach Marx aus den jeweiligen Verhältnissen.

47. Marx nannte diese geistigen Bereiche einen Überbau über der wirtschaftlichen Grundlage.

48. Die wirtschaftliche Grundlage selbst nannte er die Basis.

49. Wer die Basis verändert, verändert nach Marx auf Dauer auch den Überbau.

50. Daraus folgt ein praktischer und kämpferischer Zug dieser Philosophie.

51. Wer das Denken der Menschen bessern will, muss zuerst ihre Lebenslage bessern.

52. Bloße Belehrung reiche nicht, solange die wirklichen Verhältnisse elend blieben.

53. Gegen Feuerbach wandte Marx ein, es genüge nicht, die Welt nur zu erklären.

54. Es komme vielmehr darauf an, die Welt zu verändern.

55. Dieser Satz wurde zu einem Leitwort der ganzen marxistischen Bewegung.

56. Der materialistische Grundgedanke hat bis heute viele Wissenschaften beeinflusst.

57. Geschichtsforscher fragen seither stärker nach Wirtschaft, Arbeit und Besitz.

58. Kritiker wenden allerdings ein, das Denken sei mehr als ein bloßes Abbild der Verhältnisse.

59. Auch große Ideen hätten oft die Welt verändert und nicht nur umgekehrt.

60. Der Streit zwischen Materialismus und Idealismus bleibt damit eine offene Grundfrage der Philosophie.