4.3.2 Ész és kinyilatkoztatás – Vernunft und Offenbarung

1. Minden embernek két módja van arra, hogy megismerje a világot.

2. Az egyik módszer az értelem, a saját gondolkodás és a vizsgálódás.

3. A másik módszer a kinyilatkoztatás, az Istentől származó üzenet.

4. Az iszlám világban heves viták folytak e két módszer viszonyáról.

5. Amíg mindkettő ugyanazt mondta, nem volt vita.

6. A helyzet akkor vált bonyolulttá, amikor az értelem és a hit egymásnak ellentmondónak tűnt.

7. Erre példa volt a világ kezdetével kapcsolatos kérdés.

8. A szentírás azt tanította, hogy Isten egyszer teremtette a világot.

9. A görög filozófia ezzel szemben a világot örökkévalónak tartotta.

10. Arisztotelész szerint a világnak sem kezdete, sem vége nem volt.

11. Itt két meggyőződés ütközött egymással.

12. Teremtették-e a világot, vagy mindig is létezett?

13. Egyes gondolkodók az ésszerűséget minden más fölé helyezték.

14. Mások ebben a hitre jelentett veszélyt látták.

15. A filozófusok legélesebb bírálója Al-Ghazali volt.

16. Al-Ghazali eleinte maga is a filozófia jártas ismerője volt.

17. Éppen azért, mert ismerte a filozófiát, felismerte annak a hitre jelentett veszélyeit.

18. Írt egy híres könyvet a filozófusok ellen.

19. A címe nagyjából így hangzott: „A filozófusok összeomlása”.

20. Ebben azzal vádolta őket, hogy fontos kérdésekben tévednek.

21. Különösen elítélte a világ örökkévalóságáról szóló tanításukat.

22. Egy örök világ – úgy vélte – nem szorul teremtőre.

23. Ez azonban veszélybe sodorta az Istenbe vetett hitet.

24. Al-Ghazali nem bízott a tiszta értelem gőgében.

25. A hitet és a belső élményt biztonságosabb utaknak tartotta.

26. Támadása mélyen megrázta a filozófia hírnevét.

27. A filozófia azonban egy hatalmas védelmezőt is talált.

28. Ez a védelmező Averroes volt, a spanyol Córdobából.

29. Averroes saját művel válaszolt Al-Ghazalira.

30. Gúnyosan „Az összeomlás összeomlása” címmel nevezte el.

31. Averroes meg volt győződve arról, hogy az értelem és a hit összeegyeztethetők.

32. Számára mindkettő ugyanattól az Istentől származik.

33. Ezért végső soron nem állhatnak egymással ellentétben.

34. Ha ellentmondás látszik fennállni, a hiba a megértésben rejlik.

35. Ilyenkor a szentírást mélyebben és helyesen kell értelmezni.

36. Averroes szerint a Szentírás gyakran képekben szól.

37. Az egyszerű hívő ezeket a képeket szó szerint érti.

38. A filozófus viszont felismeri a mögöttük rejlő mélyebb igazságot.

39. Így a hit és az értelem végül ugyanahhoz a célhoz vezetnek.

40. Averroes számára olyanok voltak, mint két út ugyanazon csúcs felé.

41. Később Averroesnak gyakran tulajdonítottak egy „kettős igazságot”

42. Ez a tanítás azt állította, hogy valami a hit szerint igaz, az értelem szerint pedig hamis lehet.

43. Így minden területnek meglenne a maga különálló igazsága.

44. Averroes maga valószínűleg nem tanította ezt ilyen szigorú formában.

45. Neki egyetlen igazságról volt szó, amelyhez két különböző út vezet.

46. Ennek ellenére a kettős igazság gondolata elterjedt Nyugaton.

47. Az európai egyetemeken nagy feltűnést keltett.

48. Néhány keresztény tudós hivatkozott rá, hogy szabadabban gondolkodhasson.

49. Az egyház azonban ebben a hit komoly fenyegetését látta.

50. Így folytatódott Európában az értelem és a kinyilatkoztatás körüli vita.

51. Thomas Aquin gondolkodó később tartós békét keresett.

52. Ő is össze akarta hangolni a hitet és az ésszerűséget.

53. Ennek során mind Averroestől, mind annak ellenfeleitől tanult.

54. Az iszlám e kérdés körüli küzdelme így hatott Európára.

55. Lényegében mindig ugyanarról a nagy kérdésről volt szó.

56. Meddig juthat el az emberi értelem önmagában?

57. És hol kell a hitre bízni magát?

58. Az iszlám gondolkodók erre nagyon különböző válaszokat adtak.

59. Éppen ez a nyílt vita tette gondolkodásukat olyan élénkvé.

60. A mai napig kíséri az ésszerűség és a hit kérdése az emberiség gondolkodását.

1. Jeder Mensch besitzt zwei Wege, um etwas über die Welt zu erfahren.

2. Der eine Weg ist die Vernunft, das eigene Nachdenken und Prüfen.

3. Der andere Weg ist die Offenbarung, die Botschaft, die von Gott kommt.

4. In der islamischen Welt wurde das Verhältnis dieser beiden Wege heftig diskutiert.

5. Solange beide dasselbe sagten, gab es keinen Streit.

6. Schwierig wurde es, wenn Vernunft und Glaube sich zu widersprechen schienen.

7. Ein Beispiel war die Frage nach dem Anfang der Welt.

8. Die heilige Schrift lehrte, dass Gott die Welt einst erschaffen hat.

9. Die griechische Philosophie dagegen hielt die Welt für ewig.

10. Nach Aristoteles hatte die Welt weder Anfang noch Ende.

11. Hier prallten zwei Überzeugungen unmittelbar aufeinander.

12. War die Welt erschaffen worden, oder hatte sie immer schon bestanden?

13. Manche Denker stellten die Vernunft über alles andere.

14. Andere sahen darin eine Gefahr für den Glauben.

15. Der schärfste Kritiker der Philosophen hieß Al-Ghazali.

16. Al-Ghazali war zunächst selbst ein gelehrter Kenner der Philosophie.

17. Gerade weil er sie kannte, erkannte er ihre Gefahren für den Glauben.

18. Er schrieb ein berühmtes Buch gegen die Philosophen.

19. Sein Titel lautete sinngemäß "Der Zusammenbruch der Philosophen".

20. Darin warf er ihnen vor, in wichtigen Fragen zu irren.

21. Besonders verurteilte er ihre Lehre von der Ewigkeit der Welt.

22. Eine ewige Welt, so meinte er, brauche keinen Schöpfer.

23. Damit aber sei der Glaube an Gott bedroht.

24. Al-Ghazali misstraute dem Hochmut der reinen Vernunft.

25. Er hielt den Glauben und das innere Erleben für sicherere Wege.

26. Sein Angriff erschütterte das Ansehen der Philosophie tief.

27. Doch die Philosophie fand auch einen mächtigen Verteidiger.

28. Dieser Verteidiger war Averroes aus dem spanischen Córdoba.

29. Averroes antwortete auf Al-Ghazali mit einem eigenen Werk.

30. Er nannte es spöttisch "Der Zusammenbruch des Zusammenbruchs".

31. Averroes war überzeugt, dass Vernunft und Glaube zusammenpassen.

32. Beide stammen für ihn von demselben Gott.

33. Darum können sie sich am Ende nicht widersprechen.

34. Scheint ein Widerspruch zu bestehen, liegt der Fehler beim Verstehen.

35. Dann muss man die heilige Schrift tiefer und richtig auslegen.

36. Averroes meinte, die Schrift spreche oft in Bildern.

37. Der einfache Gläubige verstehe diese Bilder wörtlich.

38. Der Philosoph aber erkenne die tiefere Wahrheit dahinter.

39. So führten Glaube und Vernunft am Ende zum selben Ziel.

40. Sie waren für Averroes wie zwei Wege zu demselben Gipfel.

41. Später wurde Averroes oft eine "doppelte Wahrheit" zugeschrieben.

42. Diese Lehre besagte, etwas könne im Glauben wahr und in der Vernunft falsch sein.

43. So hätte jeder Bereich seine eigene, getrennte Wahrheit.

44. Averroes selbst lehrte das vermutlich nicht in dieser strengen Form.

45. Ihm ging es um eine einzige Wahrheit auf zwei verschiedenen Wegen.

46. Dennoch verbreitete sich die Idee der doppelten Wahrheit im Westen.

47. An den Universitäten Europas erregte sie großes Aufsehen.

48. Manche christlichen Gelehrte beriefen sich darauf, um freier zu denken.

49. Die Kirche aber sah darin eine ernste Bedrohung des Glaubens.

50. So wurde der Streit um Vernunft und Offenbarung in Europa fortgesetzt.

51. Der Denker Thomas von Aquin suchte später nach einem dauerhaften Frieden.

52. Auch er wollte Glaube und Vernunft in Einklang bringen.

53. Dabei lernte er sowohl von Averroes als auch von dessen Gegnern.

54. Das Ringen des Islam um diese Frage wirkte so in Europa nach.

55. Im Kern ging es stets um dieselbe große Frage.

56. Wie weit darf der menschliche Verstand allein gehen?

57. Und wo muss er sich dem Glauben anvertrauen?

58. Die islamischen Denker gaben darauf sehr verschiedene Antworten.

59. Gerade dieser offene Streit machte ihr Denken so lebendig.

60. Bis heute begleitet die Frage nach Vernunft und Glaube das Nachdenken der Menschheit.