1.6.2 – A vers tartalma és költői eszközei – Inhalt und poetische Mittel des Gedichts
1. Az Ómagyar Mária-siralom vallásos költemény. – Die altungarische Marienklage ist ein religiöses Gedicht.
2. Szűz Mária szólal meg benne. – In ihm spricht die Jungfrau Maria.
3. Fia keresztje alatt áll. – Sie steht unter dem Kreuz ihres Sohnes.
4. A szeme láttára szenved és hal meg Jézus Krisztus. – Vor ihren Augen leidet und stirbt Jesus Christus.
5. E helyzetből fakadóan panaszolja el fájdalmát. – Aus dieser Lage heraus klagt sie ihren Schmerz.
6. Az egész költemény az ő egyetlen, folyamatos siralma. – Das ganze Gedicht ist ihre einzige, durchgehende Klage.
7. Nem elbeszélő szöveg. – Es ist kein erzählender Text.
8. Inkább közvetlenül egy érzést fejez ki. – Vielmehr gibt es unmittelbar ein Gefühl wieder.
9. Ezáltal a líra műneméhez tartozik. – Damit gehört es zur Gattung der Lyrik.
10. Tárgya egy anya fájdalma. – Sein Gegenstand ist der Schmerz einer Mutter.
11. Ennek az anyának végig kell néznie gyermeke halálát. – Diese Mutter muss den Tod ihres Kindes ansehen.
12. Szenvedése egyszerre emberi és szent. – Ihr Leid ist zugleich menschlich und heilig.
13. Emberi, mert egy anya fájdalma. – Menschlich ist es als Schmerz einer Mutter.
14. Szent, mert ez a gyermek a Megváltó. – Heilig ist es, weil dieses Kind der Erlöser ist.
15. A költemény összekapcsolja egymással a két szintet. – Das Gedicht verbindet beide Ebenen miteinander.
16. Mária kezdetben saját helyzetét panaszolja el. – Zu Beginn beklagt Maria ihre eigene Lage.
17. Azt mondja, hogy korábban nem ismerte a fájdalmat. – Sie sagt, dass sie den Schmerz früher nicht kannte.
18. Most azonban szenved, és elemészti a bánat. – Nun aber leidet sie und vergeht vor Kummer.
19. A fájdalom égeti és emészti. – Der Schmerz brennt und zehrt an ihr.
20. Erős, testi képekkel írja le. – Sie beschreibt ihn mit starken, körperlichen Bildern.
21. A bánat lángként szárítja ki. – Der Kummer trocknet sie aus wie eine Flamme.
22. Szívét sírás tölti el. – Ihr Herz ist von Weinen erfüllt.
23. Ezután a fiához fordul. – Dann wendet sie sich ihrem Sohn zu.
24. Gyengéd szavakkal szólítja meg. – Sie nennt ihn mit zärtlichen Worten.
25. Egy híres verssor így hangzik: „Világ világa, virágnak virága”. – Ein berühmter Vers lautet „Világ világa, virágnak virága”.
26. Ez azt jelenti: „A fény fénye, a virág virága”. – Das bedeutet „Licht des Lichts, Blume der Blume”.
27. Ezekben a szavakban szeretete fejeződik ki. – In diesen Worten drückt sich ihre Liebe aus.
28. Számára a fia mindennél drágább. – Der Sohn ist ihr das Kostbarste überhaupt.
29. Ugyanakkor halálának kegyetlenségét is panaszolja. – Zugleich klagt sie über die Grausamkeit seines Todes.
30. Látja, amint vére folyik és teste szenved. – Sie sieht sein Blut fließen und seinen Leib leiden.
31. Vérző fiának látványa gyötri. – Das Bild des blutenden Sohnes quält sie.
32. Siránkozva fordul a kínzókhoz. – Sie wendet sich klagend an die Peiniger.
33. Nem érti, miért kínozzák ilyen kegyetlenül. – Sie versteht nicht, warum man ihn so martert.
34. Fia semmilyen bűnt nem követett el. – Ihr Sohn hat keine Schuld auf sich geladen.
35. Mégis megkínozzák és megölik. – Dennoch wird er gequält und getötet.
36. Ez az igazságtalanság tovább fokozza fájdalmát. – Diese Ungerechtigkeit steigert ihren Schmerz.
37. Egy helyen Mária önmagát ajánlja fel. – An einer Stelle bietet Maria sich selbst an.
38. Inkább ő maga szeretné elszenvedni a halált. – Sie möchte lieber selbst den Tod erleiden.
39. Fia helyett akar meghalni, vagy vele együtt akar szenvedni. – Sie will für ihren Sohn sterben oder mit ihm leiden.
40. Ez a kérés szeretetének mélységét mutatja. – Diese Bitte zeigt die Tiefe ihrer Liebe.
41. Végül a körülötte állókhoz fordul. – Am Ende wendet sie sich an die Umstehenden.
42. Azt szeretné, hogy osztozzanak szenvedésében. – Sie sucht Anteilnahme an ihrem Leid.
43. Így a költemény a hallgatókat is bevonja. – So bezieht das Gedicht auch die Zuhörer ein.
44. Tartalma egyszerre egyszerű és megrendítő. – Der Inhalt ist einfach und ergreifend zugleich.
45. Teljes egészében az anya érzéseire épül. – Er beruht ganz auf dem Gefühl der Mutter.
46. Hatása éppen ebből az egyszerűségből fakad. – Gerade diese Einfachheit macht seine Wirkung aus.
47. A tartalom mellett a költői eszközök is fontosak. – Neben dem Inhalt sind die poetischen Mittel wichtig.
48. A költemény meglepő nyelvi művészetről tanúskodik. – Das Gedicht zeigt eine erstaunliche sprachliche Kunst.
49. Egyáltalán nem ügyetlen korai próbálkozás. – Es ist keineswegs ein unbeholfener früher Versuch.
50. Ellenkezőleg, tudatosan alkalmaz költői eszközöket. – Vielmehr verwendet es bewusst dichterische Mittel.
51. Fontos eszköze az ismétlés. – Ein wichtiges Mittel ist die Wiederholung.
52. Szavak és hangok többször visszatérnek. – Wörter und Klänge kehren mehrfach wieder.
53. Ezáltal nyomatékos ritmus keletkezik. – Dadurch entsteht ein eindringlicher Rhythmus.
54. Különösen feltűnő az úgynevezett figura etymologica. – Besonders auffällig ist die sogenannte figura etymologica.
55. Ennek során rokon szavak kerülnek egymás mellé. – Dabei werden verwandte Wörter nebeneinandergestellt.
56. Erre példa a „virágnak virága”. – Ein Beispiel ist „Blume der Blume”.
57. Ugyanaz a szó különböző alakban jelenik meg. – Das gleiche Wort erscheint in verschiedener Form.
58. Ez az ismétlés fokozza a kifejezőerőt. – Diese Wiederholung verstärkt den Ausdruck.
59. Kiemeli a megnevezett személy rendkívüli értékét. – Sie hebt das Kostbare des Genannten hervor.
60. Egy másik eszköz az alliteráció. – Ein weiteres Mittel ist der Stabreim.
61. Ennek során több szó ugyanazzal a hanggal kezdődik. – Dabei beginnen mehrere Wörter mit demselben Laut.
62. Ez az idézett verssorban is jól hallható. – Auch das ist im zitierten Vers deutlich zu hören.
63. A „világ” és a „virág” szavak hasonlóan hangzanak. – Die Wörter „világ” und „virág” klingen ähnlich an.
64. Az ilyen hanghatások könnyen megjegyezhetővé teszik a verssorokat. – Solche Klangwirkungen machen die Verse einprägsam.
65. Fontos eszköz az ellentét is. – Wichtig ist auch der Gegensatz als Mittel.
66. A költemény ellentétes dolgokat állít egymás mellé. – Das Gedicht stellt Gegensätzliches nebeneinander.
67. Fényt és sötétséget, életet és halált mutat. – Es zeigt Licht und Dunkel, Leben und Tod.
68. Megmutatja az anya szeretetét és az ellenségek kegyetlenségét. – Es zeigt die Liebe der Mutter und die Grausamkeit der Feinde.
69. Ezekből az ellentétekből nyeri feszültségét. – Aus diesen Gegensätzen gewinnt es seine Spannung.
70. Hasonlóképpen hatásos az anya közvetlen beszéde. – Ebenso wirkt die unmittelbare Rede der Mutter.
71. Mária egyes szám első személyben beszél. – Maria spricht in der Ich-Form.
72. Ezáltal fájdalma egészen közelivé és kézzelfoghatóvá válik. – Dadurch wird ihr Schmerz ganz nah und greifbar.
73. Az olvasó mintegy az ő szemszögéből éli át a szenvedést. – Der Leser erlebt das Leid gleichsam aus ihrer Sicht.
74. Ez a személyes beszéd erőteljes eszköz. – Diese persönliche Rede ist ein starkes Mittel.
75. Ez különbözteti meg a költeményt a puszta elbeszéléstől. – Sie unterscheidet das Gedicht von einer bloßen Erzählung.
76. A költemény versszakokra tagolódik. – Das Gedicht ist in Strophen gegliedert.
77. Szabályos, bár szabad versszerkezetet követ. – Es folgt einem festen, wenn auch freien Versbau.
78. A verssorok ritmikusan rendezettek. – Die Verse sind rhythmisch geordnet.
79. Rímek is előfordulnak benne. – Auch Reime kommen darin vor.
80. Ezzel a valódi versművészet jegyeit mutatja. – Damit zeigt es die Merkmale echter Verskunst.
81. A költő szabadon alakította át a latin mintát. – Der Dichter hat die lateinische Vorlage frei umgeformt.
82. A magyar nyelvhez igazította. – Er hat sie an die ungarische Sprache angepasst.
83. Ezáltal a költemény természetesen és könnyedén hangzik. – Dadurch klingt das Gedicht natürlich und ungezwungen.
84. Nem hat merev fordításnak. – Es wirkt nicht wie eine steife Übersetzung.
85. Inkább önálló hang szólal meg benne. – Vielmehr spricht aus ihm eine eigene Stimme.
86. Ez az önállóság figyelemre méltó. – Diese Eigenständigkeit ist bemerkenswert.
87. Tehetséges költőről tanúskodik. – Sie zeugt von einem begabten Dichter.
88. Az 1300 körüli nyelvi viszonyokhoz képest a mű meglepően érett. – Für die Sprache um 1300 ist das Werk erstaunlich reif.
89. Bizonyítja a magyar nyelv korán kialakult kifejezőerejét. – Es beweist die früh entwickelte Ausdruckskraft des Ungarischen.
90. Az anya fájdalma világos szavakat kap benne. – Der Schmerz der Mutter findet darin klare Worte.
91. Az érzést nem pusztán kijelenti, hanem művészileg megformálja. – Das Gefühl wird nicht behauptet, sondern gestaltet.
92. Ebben rejlik a költemény valódi teljesítménye. – Darin liegt die eigentliche Leistung des Gedichts.
93. Közvetlenül átélhetővé tesz egy időtlen szenvedést. – Es macht ein zeitloses Leid unmittelbar erfahrbar.
94. Minden ember képes megérteni egy anya fájdalmát. – Jeder Mensch kann den Schmerz einer Mutter verstehen.
95. Ezért a költemény mindmáig megszólítja az embereket. – Deshalb spricht das Gedicht bis heute an.
96. Vallásos tartalma és emberi lényege összekapcsolódik. – Sein religiöser Gehalt und sein menschlicher Kern verbinden sich.
97. Egyházi énekként az egyházhoz tartozik. – Als geistliches Lied gehört es zur Kirche.
98. Költeményként az irodalomhoz tartozik. – Als Gedicht gehört es zur Literatur.
99. Maradandó értéke e kettős természetében rejlik. – In seiner Doppelnatur liegt sein bleibender Wert.
100. Így a Mária-siralom a magyar költészet korai csúcspontja. – So ist die Marienklage ein früher Höhepunkt ungarischer Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. Az Ómagyar Mária-siralom vallásos költemény.
2. Szűz Mária szólal meg benne.
3. Fia keresztje alatt áll.
4. A szeme láttára szenved és hal meg Jézus Krisztus.
5. E helyzetből fakadóan panaszolja el fájdalmát.
6. Az egész költemény az ő egyetlen, folyamatos siralma.
7. Nem elbeszélő szöveg.
8. Inkább közvetlenül egy érzést fejez ki.
9. Ezáltal a líra műneméhez tartozik.
10. Tárgya egy anya fájdalma.
11. Ennek az anyának végig kell néznie gyermeke halálát.
12. Szenvedése egyszerre emberi és szent.
13. Emberi, mert egy anya fájdalma.
14. Szent, mert ez a gyermek a Megváltó.
15. A költemény összekapcsolja egymással a két szintet.
16. Mária kezdetben saját helyzetét panaszolja el.
17. Azt mondja, hogy korábban nem ismerte a fájdalmat.
18. Most azonban szenved, és elemészti a bánat.
19. A fájdalom égeti és emészti.
20. Erős, testi képekkel írja le.
21. A bánat lángként szárítja ki.
22. Szívét sírás tölti el.
23. Ezután a fiához fordul.
24. Gyengéd szavakkal szólítja meg.
25. Egy híres verssor így hangzik: „Világ világa, virágnak virága”.
26. Ez azt jelenti: „A fény fénye, a virág virága”.
27. Ezekben a szavakban szeretete fejeződik ki.
28. Számára a fia mindennél drágább.
29. Ugyanakkor halálának kegyetlenségét is panaszolja.
30. Látja, amint vére folyik és teste szenved.
31. Vérző fiának látványa gyötri.
32. Siránkozva fordul a kínzókhoz.
33. Nem érti, miért kínozzák ilyen kegyetlenül.
34. Fia semmilyen bűnt nem követett el.
35. Mégis megkínozzák és megölik.
36. Ez az igazságtalanság tovább fokozza fájdalmát.
37. Egy helyen Mária önmagát ajánlja fel.
38. Inkább ő maga szeretné elszenvedni a halált.
39. Fia helyett akar meghalni, vagy vele együtt akar szenvedni.
40. Ez a kérés szeretetének mélységét mutatja.
41. Végül a körülötte állókhoz fordul.
42. Azt szeretné, hogy osztozzanak szenvedésében.
43. Így a költemény a hallgatókat is bevonja.
44. Tartalma egyszerre egyszerű és megrendítő.
45. Teljes egészében az anya érzéseire épül.
46. Hatása éppen ebből az egyszerűségből fakad.
47. A tartalom mellett a költői eszközök is fontosak.
48. A költemény meglepő nyelvi művészetről tanúskodik.
49. Egyáltalán nem ügyetlen korai próbálkozás.
50. Ellenkezőleg, tudatosan alkalmaz költői eszközöket.
51. Fontos eszköze az ismétlés.
52. Szavak és hangok többször visszatérnek.
53. Ezáltal nyomatékos ritmus keletkezik.
54. Különösen feltűnő az úgynevezett figura etymologica.
55. Ennek során rokon szavak kerülnek egymás mellé.
56. Erre példa a „virágnak virága”.
57. Ugyanaz a szó különböző alakban jelenik meg.
58. Ez az ismétlés fokozza a kifejezőerőt.
59. Kiemeli a megnevezett személy rendkívüli értékét.
60. Egy másik eszköz az alliteráció.
61. Ennek során több szó ugyanazzal a hanggal kezdődik.
62. Ez az idézett verssorban is jól hallható.
63. A „világ” és a „virág” szavak hasonlóan hangzanak.
64. Az ilyen hanghatások könnyen megjegyezhetővé teszik a verssorokat.
65. Fontos eszköz az ellentét is.
66. A költemény ellentétes dolgokat állít egymás mellé.
67. Fényt és sötétséget, életet és halált mutat.
68. Megmutatja az anya szeretetét és az ellenségek kegyetlenségét.
69. Ezekből az ellentétekből nyeri feszültségét.
70. Hasonlóképpen hatásos az anya közvetlen beszéde.
71. Mária egyes szám első személyben beszél.
72. Ezáltal fájdalma egészen közelivé és kézzelfoghatóvá válik.
73. Az olvasó mintegy az ő szemszögéből éli át a szenvedést.
74. Ez a személyes beszéd erőteljes eszköz.
75. Ez különbözteti meg a költeményt a puszta elbeszéléstől.
76. A költemény versszakokra tagolódik.
77. Szabályos, bár szabad versszerkezetet követ.
78. A verssorok ritmikusan rendezettek.
79. Rímek is előfordulnak benne.
80. Ezzel a valódi versművészet jegyeit mutatja.
81. A költő szabadon alakította át a latin mintát.
82. A magyar nyelvhez igazította.
83. Ezáltal a költemény természetesen és könnyedén hangzik.
84. Nem hat merev fordításnak.
85. Inkább önálló hang szólal meg benne.
86. Ez az önállóság figyelemre méltó.
87. Tehetséges költőről tanúskodik.
88. Az 1300 körüli nyelvi viszonyokhoz képest a mű meglepően érett.
89. Bizonyítja a magyar nyelv korán kialakult kifejezőerejét.
90. Az anya fájdalma világos szavakat kap benne.
91. Az érzést nem pusztán kijelenti, hanem művészileg megformálja.
92. Ebben rejlik a költemény valódi teljesítménye.
93. Közvetlenül átélhetővé tesz egy időtlen szenvedést.
94. Minden ember képes megérteni egy anya fájdalmát.
95. Ezért a költemény mindmáig megszólítja az embereket.
96. Vallásos tartalma és emberi lényege összekapcsolódik.
97. Egyházi énekként az egyházhoz tartozik.
98. Költeményként az irodalomhoz tartozik.
99. Maradandó értéke e kettős természetében rejlik.
100. Így a Mária-siralom a magyar költészet korai csúcspontja.
(aufklappen)német
1. Die altungarische Marienklage ist ein religiöses Gedicht.
2. In ihm spricht die Jungfrau Maria.
3. Sie steht unter dem Kreuz ihres Sohnes.
4. Vor ihren Augen leidet und stirbt Jesus Christus.
5. Aus dieser Lage heraus klagt sie ihren Schmerz.
6. Das ganze Gedicht ist ihre einzige, durchgehende Klage.
7. Es ist kein erzählender Text.
8. Vielmehr gibt es unmittelbar ein Gefühl wieder.
9. Damit gehört es zur Gattung der Lyrik.
10. Sein Gegenstand ist der Schmerz einer Mutter.
11. Diese Mutter muss den Tod ihres Kindes ansehen.
12. Ihr Leid ist zugleich menschlich und heilig.
13. Menschlich ist es als Schmerz einer Mutter.
14. Heilig ist es, weil dieses Kind der Erlöser ist.
15. Das Gedicht verbindet beide Ebenen miteinander.
16. Zu Beginn beklagt Maria ihre eigene Lage.
17. Sie sagt, dass sie den Schmerz früher nicht kannte.
18. Nun aber leidet sie und vergeht vor Kummer.
19. Der Schmerz brennt und zehrt an ihr.
20. Sie beschreibt ihn mit starken, körperlichen Bildern.
21. Der Kummer trocknet sie aus wie eine Flamme.
22. Ihr Herz ist von Weinen erfüllt.
23. Dann wendet sie sich ihrem Sohn zu.
24. Sie nennt ihn mit zärtlichen Worten.
25. Ein berühmter Vers lautet „Világ világa, virágnak virága”.
26. Das bedeutet „Licht des Lichts, Blume der Blume”.
27. In diesen Worten drückt sich ihre Liebe aus.
28. Der Sohn ist ihr das Kostbarste überhaupt.
29. Zugleich klagt sie über die Grausamkeit seines Todes.
30. Sie sieht sein Blut fließen und seinen Leib leiden.
31. Das Bild des blutenden Sohnes quält sie.
32. Sie wendet sich klagend an die Peiniger.
33. Sie versteht nicht, warum man ihn so martert.
34. Ihr Sohn hat keine Schuld auf sich geladen.
35. Dennoch wird er gequält und getötet.
36. Diese Ungerechtigkeit steigert ihren Schmerz.
37. An einer Stelle bietet Maria sich selbst an.
38. Sie möchte lieber selbst den Tod erleiden.
39. Sie will für ihren Sohn sterben oder mit ihm leiden.
40. Diese Bitte zeigt die Tiefe ihrer Liebe.
41. Am Ende wendet sie sich an die Umstehenden.
42. Sie sucht Anteilnahme an ihrem Leid.
43. So bezieht das Gedicht auch die Zuhörer ein.
44. Der Inhalt ist einfach und ergreifend zugleich.
45. Er beruht ganz auf dem Gefühl der Mutter.
46. Gerade diese Einfachheit macht seine Wirkung aus.
47. Neben dem Inhalt sind die poetischen Mittel wichtig.
48. Das Gedicht zeigt eine erstaunliche sprachliche Kunst.
49. Es ist keineswegs ein unbeholfener früher Versuch.
50. Vielmehr verwendet es bewusst dichterische Mittel.
51. Ein wichtiges Mittel ist die Wiederholung.
52. Wörter und Klänge kehren mehrfach wieder.
53. Dadurch entsteht ein eindringlicher Rhythmus.
54. Besonders auffällig ist die sogenannte figura etymologica.
55. Dabei werden verwandte Wörter nebeneinandergestellt.
56. Ein Beispiel ist „Blume der Blume”.
57. Das gleiche Wort erscheint in verschiedener Form.
58. Diese Wiederholung verstärkt den Ausdruck.
59. Sie hebt das Kostbare des Genannten hervor.
60. Ein weiteres Mittel ist der Stabreim.
61. Dabei beginnen mehrere Wörter mit demselben Laut.
62. Auch das ist im zitierten Vers deutlich zu hören.
63. Die Wörter „világ” und „virág” klingen ähnlich an.
64. Solche Klangwirkungen machen die Verse einprägsam.
65. Wichtig ist auch der Gegensatz als Mittel.
66. Das Gedicht stellt Gegensätzliches nebeneinander.
67. Es zeigt Licht und Dunkel, Leben und Tod.
68. Es zeigt die Liebe der Mutter und die Grausamkeit der Feinde.
69. Aus diesen Gegensätzen gewinnt es seine Spannung.
70. Ebenso wirkt die unmittelbare Rede der Mutter.
71. Maria spricht in der Ich-Form.
72. Dadurch wird ihr Schmerz ganz nah und greifbar.
73. Der Leser erlebt das Leid gleichsam aus ihrer Sicht.
74. Diese persönliche Rede ist ein starkes Mittel.
75. Sie unterscheidet das Gedicht von einer bloßen Erzählung.
76. Das Gedicht ist in Strophen gegliedert.
77. Es folgt einem festen, wenn auch freien Versbau.
78. Die Verse sind rhythmisch geordnet.
79. Auch Reime kommen darin vor.
80. Damit zeigt es die Merkmale echter Verskunst.
81. Der Dichter hat die lateinische Vorlage frei umgeformt.
82. Er hat sie an die ungarische Sprache angepasst.
83. Dadurch klingt das Gedicht natürlich und ungezwungen.
84. Es wirkt nicht wie eine steife Übersetzung.
85. Vielmehr spricht aus ihm eine eigene Stimme.
86. Diese Eigenständigkeit ist bemerkenswert.
87. Sie zeugt von einem begabten Dichter.
88. Für die Sprache um 1300 ist das Werk erstaunlich reif.
89. Es beweist die früh entwickelte Ausdruckskraft des Ungarischen.
90. Der Schmerz der Mutter findet darin klare Worte.
91. Das Gefühl wird nicht behauptet, sondern gestaltet.
92. Darin liegt die eigentliche Leistung des Gedichts.
93. Es macht ein zeitloses Leid unmittelbar erfahrbar.
94. Jeder Mensch kann den Schmerz einer Mutter verstehen.
95. Deshalb spricht das Gedicht bis heute an.
96. Sein religiöser Gehalt und sein menschlicher Kern verbinden sich.
97. Als geistliches Lied gehört es zur Kirche.
98. Als Gedicht gehört es zur Literatur.
99. In seiner Doppelnatur liegt sein bleibender Wert.
100. So ist die Marienklage ein früher Höhepunkt ungarischer Dichtung.