4.12.1 – A kulcscsont és a lapocka – Schlüsselbein und Schulterblatt
1. A kulcscsont egy páros, hosszú, enyhén S alakban görbült csont, amely vízszintesen helyezkedik el a nyak és a mellkas határán. – Das Schlüsselbein (Clavicula) ist ein paariger, langer und leicht S-förmig gekrümmter Knochen, der waagerecht an der Grenze zwischen Hals und Brustkorb liegt.
2. A kulcscsont a szegycsont markolatától a lapocka vállcsúcsáig húzódik. – Das Schlüsselbein (Clavicula) erstreckt sich vom Handgriff des Brustbeins (Manubrium sterni) bis zum Schulterdachfortsatz des Schulterblatts (Acromion).
3. A csontnak egy megvastagodott szegycsonti vége, egy laposabb vállcsúcsi vége és egy középső teste van. – Der Knochen besitzt ein verdicktes Brustbeinende (Extremitas sternalis), ein flacheres Schulterdachende (Extremitas acromialis) und einen mittleren Schaft (Corpus claviculae).
4. A szegycsonti vég a kulcscsont legvastagabb része, és a szegycsonttal alkot ízületet. – Das Brustbeinende (Extremitas sternalis) ist der kräftigste Teil des Schlüsselbeins und bildet mit dem Brustbein (Sternum) ein Gelenk.
5. A vállcsúcsi vég oldalirányban ellaposodik, és a lapocka vállcsúcsához kapcsolódik. – Das Schulterdachende (Extremitas acromialis) flacht sich seitlich ab und verbindet sich mit dem Schulterdachfortsatz (Acromion) des Schulterblatts.
6. A kulcscsont teste elölről nézve kettős görbületet mutat. – Der Schaft des Schlüsselbeins (Corpus claviculae) weist in der Ansicht von vorne eine doppelte Krümmung auf.
7. A belső kétharmad előrefelé domború, a külső harmad pedig előrefelé homorú. – Die medialen zwei Drittel sind nach vorne gewölbt, während das laterale Drittel nach vorne ausgehöhlt ist.
8. A kulcscsont felső felszíne viszonylag sima, és közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el. – Die obere Fläche (Facies superior) des Schlüsselbeins ist relativ glatt und liegt unmittelbar unter der Haut.
9. Emiatt a kulcscsont szinte teljes hosszában jól látható és kitapintható. – Daher ist das Schlüsselbein (Clavicula) nahezu über seine gesamte Länge gut sichtbar und tastbar.
10. Az alsó felszínen több egyenetlenség található, amelyek izmok és szalagok tapadási helyei. – Auf der unteren Fläche (Facies inferior) befinden sich mehrere Unebenheiten, die als Ansatzstellen für Muskeln (Musculus/Musculi) und Bänder (Ligamentum/Ligamenta) dienen.
11. A belső vég közelében található a borda-kulcscsonti szalag benyomata. – In der Nähe des medialen Endes liegt der Eindruck des Rippen-Schlüsselbein-Bandes (Impressio ligamenti costoclavicularis).
12. A középső szakasz alsó oldalán húzódik a kulcscsont alatti izom árka. – An der Unterseite des mittleren Abschnitts verläuft die Rinne des Unterschlüsselbeinmuskels (Sulcus musculi subclavii).
13. A külső vég alsó felszínén helyezkedik el a kúpgumó és a trapézvonal. – Auf der unteren Fläche des lateralen Endes befinden sich der Kegelhöcker (Tuberculum conoideum) und die Trapezlinie (Linea trapezoidea).
14. Ezeken a képleteken tapad a kulcscsontot a hollócsőrnyúlványhoz rögzítő erős szalagrendszer. – An diesen Strukturen setzt das kräftige Bandapparat an, der das Schlüsselbein (Clavicula) am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) befestigt.
15. A kulcscsont támasztórúdként oldalra tartja a vállat, és megakadályozza, hogy a felső végtag a mellkashoz simuljon. – Das Schlüsselbein (Clavicula) hält die Schulter wie eine Stützstrebe seitlich und verhindert, dass die obere Gliedmaße dem Brustkorb unmittelbar anliegt.
16. A felső végtagot érő mechanikai erőket a kulcscsont továbbítja a törzs csontvázára. – Mechanische Kräfte, die auf die obere Gliedmaße einwirken, werden durch das Schlüsselbein (Clavicula) auf das Rumpfskelett übertragen.
17. A kulcscsont alatt fontos erek és idegek haladnak a nyak felől a felső végtag irányába. – Unter dem Schlüsselbein (Clavicula) verlaufen wichtige Gefäße (Vas/Vasa) und Nerven (Nervus/Nervi) vom Hals zur oberen Gliedmaße.
18. A kulcscsont középső és külső harmadának határán viszonylag gyakran következik be törés. – An der Grenze zwischen dem mittleren und dem lateralen Drittel des Schlüsselbeins (Clavicula) kommt es verhältnismäßig häufig zu Knochenbrüchen.
19. A lapocka lapos, háromszög alakú csont, amely a mellkas hátulsó felszínén helyezkedik el. – Das Schulterblatt (Scapula) ist ein flacher, dreieckiger Knochen, der an der Rückseite des Brustkorbs liegt.
20. Nyugalmi helyzetben körülbelül a második és a hetedik borda magassága között található. – In Ruhestellung befindet es sich ungefähr zwischen der Höhe der zweiten und der siebten Rippe (Costa).
21. A lapockának egy bordák felé néző elülső és egy hátrafelé tekintő hátulsó felszíne van. – Das Schulterblatt (Scapula) besitzt eine den Rippen zugewandte Vorderfläche und eine nach hinten gerichtete Rückfläche.
22. Az elülső felszínt nagyrészt a széles lapocka alatti árok foglalja el. – Die Vorderfläche wird zum größten Teil von der breiten Unterschulterblattgrube (Fossa subscapularis) eingenommen.
23. A hátulsó felszínt a lapockatövis egy felső és egy alsó árokra osztja. – Die Rückfläche wird durch die Schulterblattgräte (Spina scapulae) in eine obere und eine untere Grube unterteilt.
24. A kisebb tövis feletti árok a lapockatövis felett, a nagyobb tövis alatti árok pedig alatta helyezkedik el. – Die kleinere Obergrätengrube (Fossa supraspinata) liegt oberhalb und die größere Untergrätengrube (Fossa infraspinata) unterhalb der Schulterblattgräte.
25. A lapockatövis oldalirányban kiszélesedik, és a váll legmagasabb pontját alkotó vállcsúcsban folytatódik. – Die Schulterblattgräte (Spina scapulae) verbreitert sich nach lateral und setzt sich im Schulterdachfortsatz (Acromion) fort, der den höchsten Punkt der Schulter bildet.
26. A lapockának felső, belső és külső széle, valamint felső, alsó és külső szöglete van. – Das Schulterblatt (Scapula) besitzt einen oberen, medialen und lateralen Rand sowie einen oberen, unteren und lateralen Winkel.
27. A külső szögleten található a sekély ízületi vápa, amely a felkarcsont fejét fogadja be. – Am lateralen Winkel befindet sich die flache Gelenkpfanne (Cavitas glenoidalis), welche den Kopf des Oberarmknochens (Caput humeri) aufnimmt.
28. Az ízületi vápa felett és alatt egy-egy gumó található a felkar egyes izmainak eredési helyeként. – Oberhalb und unterhalb der Gelenkpfanne liegen der Oberpfannenhöcker (Tuberculum supraglenoidale) und der Unterpfannenhöcker (Tuberculum infraglenoidale) als Ursprungsstellen bestimmter Oberarmmuskeln.
29. Az ízületi vápa felett előre és oldalra nyúlik a kampószerű hollócsőrnyúlvány. – Oberhalb der Gelenkpfanne ragt der hakenförmige Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) nach vorne und lateral.
30. A lapocka nagy felületei, szélei és nyúlványai számos izomnak biztosítanak eredési vagy tapadási helyet. – Die großen Flächen, Ränder und Fortsätze (Processus) des Schulterblatts (Scapula) bieten zahlreichen Muskeln (Musculus/Musculi) Ursprungs- oder Ansatzstellen.
(aufklappen)magyar
1. A kulcscsont egy páros, hosszú, enyhén S alakban görbült csont, amely vízszintesen helyezkedik el a nyak és a mellkas határán.
2. A kulcscsont a szegycsont markolatától a lapocka vállcsúcsáig húzódik.
3. A csontnak egy megvastagodott szegycsonti vége, egy laposabb vállcsúcsi vége és egy középső teste van.
4. A szegycsonti vég a kulcscsont legvastagabb része, és a szegycsonttal alkot ízületet.
5. A vállcsúcsi vég oldalirányban ellaposodik, és a lapocka vállcsúcsához kapcsolódik.
6. A kulcscsont teste elölről nézve kettős görbületet mutat.
7. A belső kétharmad előrefelé domború, a külső harmad pedig előrefelé homorú.
8. A kulcscsont felső felszíne viszonylag sima, és közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el.
9. Emiatt a kulcscsont szinte teljes hosszában jól látható és kitapintható.
10. Az alsó felszínen több egyenetlenség található, amelyek izmok és szalagok tapadási helyei.
11. A belső vég közelében található a borda-kulcscsonti szalag benyomata.
12. A középső szakasz alsó oldalán húzódik a kulcscsont alatti izom árka.
13. A külső vég alsó felszínén helyezkedik el a kúpgumó és a trapézvonal.
14. Ezeken a képleteken tapad a kulcscsontot a hollócsőrnyúlványhoz rögzítő erős szalagrendszer.
15. A kulcscsont támasztórúdként oldalra tartja a vállat, és megakadályozza, hogy a felső végtag a mellkashoz simuljon.
16. A felső végtagot érő mechanikai erőket a kulcscsont továbbítja a törzs csontvázára.
17. A kulcscsont alatt fontos erek és idegek haladnak a nyak felől a felső végtag irányába.
18. A kulcscsont középső és külső harmadának határán viszonylag gyakran következik be törés.
19. A lapocka lapos, háromszög alakú csont, amely a mellkas hátulsó felszínén helyezkedik el.
20. Nyugalmi helyzetben körülbelül a második és a hetedik borda magassága között található.
21. A lapockának egy bordák felé néző elülső és egy hátrafelé tekintő hátulsó felszíne van.
22. Az elülső felszínt nagyrészt a széles lapocka alatti árok foglalja el.
23. A hátulsó felszínt a lapockatövis egy felső és egy alsó árokra osztja.
24. A kisebb tövis feletti árok a lapockatövis felett, a nagyobb tövis alatti árok pedig alatta helyezkedik el.
25. A lapockatövis oldalirányban kiszélesedik, és a váll legmagasabb pontját alkotó vállcsúcsban folytatódik.
26. A lapockának felső, belső és külső széle, valamint felső, alsó és külső szöglete van.
27. A külső szögleten található a sekély ízületi vápa, amely a felkarcsont fejét fogadja be.
28. Az ízületi vápa felett és alatt egy-egy gumó található a felkar egyes izmainak eredési helyeként.
29. Az ízületi vápa felett előre és oldalra nyúlik a kampószerű hollócsőrnyúlvány.
30. A lapocka nagy felületei, szélei és nyúlványai számos izomnak biztosítanak eredési vagy tapadási helyet.
(aufklappen)német
1. Das Schlüsselbein (Clavicula) ist ein paariger, langer und leicht S-förmig gekrümmter Knochen, der waagerecht an der Grenze zwischen Hals und Brustkorb liegt.
2. Das Schlüsselbein (Clavicula) erstreckt sich vom Handgriff des Brustbeins (Manubrium sterni) bis zum Schulterdachfortsatz des Schulterblatts (Acromion).
3. Der Knochen besitzt ein verdicktes Brustbeinende (Extremitas sternalis), ein flacheres Schulterdachende (Extremitas acromialis) und einen mittleren Schaft (Corpus claviculae).
4. Das Brustbeinende (Extremitas sternalis) ist der kräftigste Teil des Schlüsselbeins und bildet mit dem Brustbein (Sternum) ein Gelenk.
5. Das Schulterdachende (Extremitas acromialis) flacht sich seitlich ab und verbindet sich mit dem Schulterdachfortsatz (Acromion) des Schulterblatts.
6. Der Schaft des Schlüsselbeins (Corpus claviculae) weist in der Ansicht von vorne eine doppelte Krümmung auf.
7. Die medialen zwei Drittel sind nach vorne gewölbt, während das laterale Drittel nach vorne ausgehöhlt ist.
8. Die obere Fläche (Facies superior) des Schlüsselbeins ist relativ glatt und liegt unmittelbar unter der Haut.
9. Daher ist das Schlüsselbein (Clavicula) nahezu über seine gesamte Länge gut sichtbar und tastbar.
10. Auf der unteren Fläche (Facies inferior) befinden sich mehrere Unebenheiten, die als Ansatzstellen für Muskeln (Musculus/Musculi) und Bänder (Ligamentum/Ligamenta) dienen.
11. In der Nähe des medialen Endes liegt der Eindruck des Rippen-Schlüsselbein-Bandes (Impressio ligamenti costoclavicularis).
12. An der Unterseite des mittleren Abschnitts verläuft die Rinne des Unterschlüsselbeinmuskels (Sulcus musculi subclavii).
13. Auf der unteren Fläche des lateralen Endes befinden sich der Kegelhöcker (Tuberculum conoideum) und die Trapezlinie (Linea trapezoidea).
14. An diesen Strukturen setzt das kräftige Bandapparat an, der das Schlüsselbein (Clavicula) am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) befestigt.
15. Das Schlüsselbein (Clavicula) hält die Schulter wie eine Stützstrebe seitlich und verhindert, dass die obere Gliedmaße dem Brustkorb unmittelbar anliegt.
16. Mechanische Kräfte, die auf die obere Gliedmaße einwirken, werden durch das Schlüsselbein (Clavicula) auf das Rumpfskelett übertragen.
17. Unter dem Schlüsselbein (Clavicula) verlaufen wichtige Gefäße (Vas/Vasa) und Nerven (Nervus/Nervi) vom Hals zur oberen Gliedmaße.
18. An der Grenze zwischen dem mittleren und dem lateralen Drittel des Schlüsselbeins (Clavicula) kommt es verhältnismäßig häufig zu Knochenbrüchen.
19. Das Schulterblatt (Scapula) ist ein flacher, dreieckiger Knochen, der an der Rückseite des Brustkorbs liegt.
20. In Ruhestellung befindet es sich ungefähr zwischen der Höhe der zweiten und der siebten Rippe (Costa).
21. Das Schulterblatt (Scapula) besitzt eine den Rippen zugewandte Vorderfläche und eine nach hinten gerichtete Rückfläche.
22. Die Vorderfläche wird zum größten Teil von der breiten Unterschulterblattgrube (Fossa subscapularis) eingenommen.
23. Die Rückfläche wird durch die Schulterblattgräte (Spina scapulae) in eine obere und eine untere Grube unterteilt.
24. Die kleinere Obergrätengrube (Fossa supraspinata) liegt oberhalb und die größere Untergrätengrube (Fossa infraspinata) unterhalb der Schulterblattgräte.
25. Die Schulterblattgräte (Spina scapulae) verbreitert sich nach lateral und setzt sich im Schulterdachfortsatz (Acromion) fort, der den höchsten Punkt der Schulter bildet.
26. Das Schulterblatt (Scapula) besitzt einen oberen, medialen und lateralen Rand sowie einen oberen, unteren und lateralen Winkel.
27. Am lateralen Winkel befindet sich die flache Gelenkpfanne (Cavitas glenoidalis), welche den Kopf des Oberarmknochens (Caput humeri) aufnimmt.
28. Oberhalb und unterhalb der Gelenkpfanne liegen der Oberpfannenhöcker (Tuberculum supraglenoidale) und der Unterpfannenhöcker (Tuberculum infraglenoidale) als Ursprungsstellen bestimmter Oberarmmuskeln.
29. Oberhalb der Gelenkpfanne ragt der hakenförmige Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) nach vorne und lateral.
30. Die großen Flächen, Ränder und Fortsätze (Processus) des Schulterblatts (Scapula) bieten zahlreichen Muskeln (Musculus/Musculi) Ursprungs- oder Ansatzstellen.