4.17.1 – A csípőízület felépítése és biztosítása – Bau und Sicherung des Hüftgelenks
1. A csípőízület a medencecsont ízületi vápája és a combcsont feje között kialakuló valódi ízület. – Das Hüftgelenk (Articulatio coxae) ist ein echtes Gelenk zwischen der Hüftgelenkpfanne und dem Kopf des Oberschenkelknochens.
2. Az ízületi fejet a combcsont majdnem gömb alakú feje alkotja. – Den Gelenkkopf bildet der nahezu kugelförmige Oberschenkelkopf (Caput femoris).
3. Az ízületi vápa a medencecsont külső oldalán elhelyezkedő mély bemélyedés. – Die Gelenkpfanne ist eine tiefe Vertiefung an der Außenseite des Hüftbeins und wird als Hüftpfanne (Acetabulum) bezeichnet.
4. A vápa kialakításában a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont egyaránt részt vesz. – An der Bildung der Hüftpfanne sind Darmbein (Os ilium), Sitzbein (Os ischii) und Schambein (Os pubis) beteiligt.
5. A combcsont feje elsősorban a vápa félhold alakú ízületi felszínével érintkezik. – Der Oberschenkelkopf steht vor allem mit der halbmondförmigen Gelenkfläche (Facies lunata) der Pfanne in Kontakt.
6. A vápa közepén található árok nem vesz részt közvetlenül az ízületi felszín kialakításában. – Die in der Mitte gelegene Hüftpfannengrube (Fossa acetabuli) gehört nicht unmittelbar zur Gelenkfläche.
7. Az ízületi vápa alsó részén egy bemetszés található, amelyet egy harántszalag hidal át. – Im unteren Teil der Hüftpfanne befindet sich ein Einschnitt, der vom queren Hüftpfannenband (Ligamentum transversum acetabuli) überbrückt wird.
8. A vápa szélén rostporcos gyűrű, az ízületi ajak helyezkedik el. – Am Rand der Pfanne liegt ein faserknorpeliger Ring, die Hüftpfannenlippe (Labrum acetabulare).
9. Az ízületi ajak mélyíti a vápát, és növeli a combcsontfejjel érintkező felszínt. – Die Gelenklippe vertieft die Pfanne und vergrößert die Kontaktfläche mit dem Oberschenkelkopf.
10. A combcsont fejét majdnem teljesen üvegporc borítja. – Der Oberschenkelkopf ist nahezu vollständig mit hyalinem Gelenkknorpel überzogen.
11. A fej kis gödröcskéjének területén nincs ízületi porc. – Im Bereich der kleinen Kopfgrube (Fovea capitis femoris) fehlt der Gelenkknorpel.
12. Az ízületi tok a vápa peremén és az ízületi ajak külső oldalán ered. – Die Gelenkkapsel setzt am Rand der Hüftpfanne und an der Außenseite der Gelenklippe an.
13. Elöl a tok a combcsont két tompora közötti vonalig ér. – An der Vorderseite reicht die Kapsel bis zur Linie zwischen den beiden Rollhügeln (Linea intertrochanterica).
14. Hátul az ízületi tok már a combnyakon rögzül, a tomporok közötti taraj előtt. – Hinten setzt die Gelenkkapsel bereits am Schenkelhals vor dem Zwischenrollhügelkamm (Crista intertrochanterica) an.
15. A tok rostjai részben hosszanti, részben körkörös irányban futnak. – Die Fasern der Kapsel verlaufen teilweise längs und teilweise ringförmig.
16. A combnyakat körülvevő körkörös rostok egy övszerű képletet alkotnak. – Die ringförmigen Fasern um den Schenkelhals bilden eine gürtelförmige Zone (Zona orbicularis).
17. A csípőízület legerősebb szalagja a csípőcsont-combcsonti szalag. – Das stärkste Band des Hüftgelenks ist das Darmbein-Oberschenkel-Band (Ligamentum iliofemorale).
18. Ez a fordított Y alakú szalag elsősorban a csípőízület túlzott feszítését akadályozza meg. – Dieses umgekehrt Y-förmige Band verhindert vor allem eine übermäßige Streckung des Hüftgelenks.
19. A szeméremcsont-combcsonti szalag az ízület elülső és alsó részét erősíti. – Das Schambein-Oberschenkel-Band (Ligamentum pubofemorale) verstärkt den vorderen und unteren Teil des Gelenks.
20. Ez a szalag főként a túlzott távolítást és feszítést korlátozza. – Dieses Band begrenzt vor allem eine übermäßige Abduktion und Streckung.
21. Az ülőcsont-combcsonti szalag hátulról csavarodik a combnyak köré. – Das Sitzbein-Oberschenkel-Band (Ligamentum ischiofemorale) windet sich von hinten um den Schenkelhals.
22. Az ülőcsont-combcsonti szalag elsősorban a befelé forgatást és a feszítést korlátozza. – Das Sitzbein-Oberschenkel-Band begrenzt vor allem die Innenrotation und die Streckung.
23. A tok külső szalagjai csavarvonalban futnak, ezért a csípő feszítésekor megfeszülnek. – Die äußeren Kapselbänder verlaufen schraubenförmig und spannen sich deshalb bei der Streckung der Hüfte an.
24. Álló helyzetben a megfeszült szalagok jelentős izommunka nélkül is stabilizálják a csípőízületet. – Im Stand stabilisieren die gespannten Bänder das Hüftgelenk auch ohne erhebliche Muskelarbeit.
25. Hajlított csípő mellett a tok és a szalagok lazábbá válnak, ezért a forgómozgások terjedelme növekszik. – Bei gebeugter Hüfte werden Kapsel und Bänder lockerer, wodurch der Umfang der Drehbewegungen zunimmt.
26. A combcsont fejének szalagja a vápa területéről a combcsont fejének gödröcskéjéhez húzódik. – Das Oberschenkelkopfband (Ligamentum capitis femoris) zieht aus dem Bereich der Pfanne zur Kopfgrube des Oberschenkelknochens.
27. Ebben a szalagban egy kis artéria haladhat, amely főként gyermekkorban járul hozzá a combcsontfej vérellátásához. – In diesem Band kann eine kleine Arterie verlaufen, die vor allem im Kindesalter zur Blutversorgung des Oberschenkelkopfes beiträgt.
28. Felnőttkorban a combcsontfej fő vérellátását rendszerint a combnyak mentén futó érágak biztosítják. – Im Erwachsenenalter erfolgt die Hauptversorgung des Oberschenkelkopfes gewöhnlich durch Gefäßäste, die entlang des Schenkelhalses verlaufen.
29. A combnyak ízületi tokon belüli törése ezért veszélyeztetheti a combcsontfej vérkeringését. – Ein innerhalb der Gelenkkapsel gelegener Schenkelhalsbruch kann deshalb die Blutversorgung des Oberschenkelkopfes gefährden.
30. A csípőízület három tengely körül képes mozogni. – Das Hüftgelenk kann sich um drei Achsen bewegen.
31. Lehetséges benne hajlítás és feszítés, távolítás és közelítés, valamint befelé és kifelé forgatás. – Möglich sind Beugung und Streckung, Abduktion und Adduktion sowie Innen- und Außenrotation.
32. E mozgások egymás utáni összekapcsolásával köröző mozgás is létrejöhet. – Durch die aufeinanderfolgende Verbindung dieser Bewegungen kann auch eine Zirkumduktion entstehen.
33. A csípő hajlítása általában nagyobb mértékű, ha a térd is hajlított helyzetben van. – Die Beugung der Hüfte ist gewöhnlich stärker möglich, wenn auch das Knie gebeugt ist.
34. A mély ízületi vápa, az ízületi ajak, az erős szalagok és a környező izmok együttesen biztosítják az ízület stabilitását. – Die tiefe Gelenkpfanne, die Gelenklippe, die kräftigen Bänder und die umgebenden Muskeln sichern gemeinsam die Stabilität des Gelenks.
35. A csípőízület így nagy mozgékonyságot egyesít a testsúly viseléséhez szükséges jelentős szilárdsággal. – Das Hüftgelenk verbindet somit eine große Beweglichkeit mit der für das Tragen des Körpergewichts erforderlichen hohen Festigkeit.
(aufklappen)magyar
1. A csípőízület a medencecsont ízületi vápája és a combcsont feje között kialakuló valódi ízület.
2. Az ízületi fejet a combcsont majdnem gömb alakú feje alkotja.
3. Az ízületi vápa a medencecsont külső oldalán elhelyezkedő mély bemélyedés.
4. A vápa kialakításában a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont egyaránt részt vesz.
5. A combcsont feje elsősorban a vápa félhold alakú ízületi felszínével érintkezik.
6. A vápa közepén található árok nem vesz részt közvetlenül az ízületi felszín kialakításában.
7. Az ízületi vápa alsó részén egy bemetszés található, amelyet egy harántszalag hidal át.
8. A vápa szélén rostporcos gyűrű, az ízületi ajak helyezkedik el.
9. Az ízületi ajak mélyíti a vápát, és növeli a combcsontfejjel érintkező felszínt.
10. A combcsont fejét majdnem teljesen üvegporc borítja.
11. A fej kis gödröcskéjének területén nincs ízületi porc.
12. Az ízületi tok a vápa peremén és az ízületi ajak külső oldalán ered.
13. Elöl a tok a combcsont két tompora közötti vonalig ér.
14. Hátul az ízületi tok már a combnyakon rögzül, a tomporok közötti taraj előtt.
15. A tok rostjai részben hosszanti, részben körkörös irányban futnak.
16. A combnyakat körülvevő körkörös rostok egy övszerű képletet alkotnak.
17. A csípőízület legerősebb szalagja a csípőcsont-combcsonti szalag.
18. Ez a fordított Y alakú szalag elsősorban a csípőízület túlzott feszítését akadályozza meg.
19. A szeméremcsont-combcsonti szalag az ízület elülső és alsó részét erősíti.
20. Ez a szalag főként a túlzott távolítást és feszítést korlátozza.
21. Az ülőcsont-combcsonti szalag hátulról csavarodik a combnyak köré.
22. Az ülőcsont-combcsonti szalag elsősorban a befelé forgatást és a feszítést korlátozza.
23. A tok külső szalagjai csavarvonalban futnak, ezért a csípő feszítésekor megfeszülnek.
24. Álló helyzetben a megfeszült szalagok jelentős izommunka nélkül is stabilizálják a csípőízületet.
25. Hajlított csípő mellett a tok és a szalagok lazábbá válnak, ezért a forgómozgások terjedelme növekszik.
26. A combcsont fejének szalagja a vápa területéről a combcsont fejének gödröcskéjéhez húzódik.
27. Ebben a szalagban egy kis artéria haladhat, amely főként gyermekkorban járul hozzá a combcsontfej vérellátásához.
28. Felnőttkorban a combcsontfej fő vérellátását rendszerint a combnyak mentén futó érágak biztosítják.
29. A combnyak ízületi tokon belüli törése ezért veszélyeztetheti a combcsontfej vérkeringését.
30. A csípőízület három tengely körül képes mozogni.
31. Lehetséges benne hajlítás és feszítés, távolítás és közelítés, valamint befelé és kifelé forgatás.
32. E mozgások egymás utáni összekapcsolásával köröző mozgás is létrejöhet.
33. A csípő hajlítása általában nagyobb mértékű, ha a térd is hajlított helyzetben van.
34. A mély ízületi vápa, az ízületi ajak, az erős szalagok és a környező izmok együttesen biztosítják az ízület stabilitását.
35. A csípőízület így nagy mozgékonyságot egyesít a testsúly viseléséhez szükséges jelentős szilárdsággal.
(aufklappen)német
1. Das Hüftgelenk (Articulatio coxae) ist ein echtes Gelenk zwischen der Hüftgelenkpfanne und dem Kopf des Oberschenkelknochens.
2. Den Gelenkkopf bildet der nahezu kugelförmige Oberschenkelkopf (Caput femoris).
3. Die Gelenkpfanne ist eine tiefe Vertiefung an der Außenseite des Hüftbeins und wird als Hüftpfanne (Acetabulum) bezeichnet.
4. An der Bildung der Hüftpfanne sind Darmbein (Os ilium), Sitzbein (Os ischii) und Schambein (Os pubis) beteiligt.
5. Der Oberschenkelkopf steht vor allem mit der halbmondförmigen Gelenkfläche (Facies lunata) der Pfanne in Kontakt.
6. Die in der Mitte gelegene Hüftpfannengrube (Fossa acetabuli) gehört nicht unmittelbar zur Gelenkfläche.
7. Im unteren Teil der Hüftpfanne befindet sich ein Einschnitt, der vom queren Hüftpfannenband (Ligamentum transversum acetabuli) überbrückt wird.
8. Am Rand der Pfanne liegt ein faserknorpeliger Ring, die Hüftpfannenlippe (Labrum acetabulare).
9. Die Gelenklippe vertieft die Pfanne und vergrößert die Kontaktfläche mit dem Oberschenkelkopf.
10. Der Oberschenkelkopf ist nahezu vollständig mit hyalinem Gelenkknorpel überzogen.
11. Im Bereich der kleinen Kopfgrube (Fovea capitis femoris) fehlt der Gelenkknorpel.
12. Die Gelenkkapsel setzt am Rand der Hüftpfanne und an der Außenseite der Gelenklippe an.
13. An der Vorderseite reicht die Kapsel bis zur Linie zwischen den beiden Rollhügeln (Linea intertrochanterica).
14. Hinten setzt die Gelenkkapsel bereits am Schenkelhals vor dem Zwischenrollhügelkamm (Crista intertrochanterica) an.
15. Die Fasern der Kapsel verlaufen teilweise längs und teilweise ringförmig.
16. Die ringförmigen Fasern um den Schenkelhals bilden eine gürtelförmige Zone (Zona orbicularis).
17. Das stärkste Band des Hüftgelenks ist das Darmbein-Oberschenkel-Band (Ligamentum iliofemorale).
18. Dieses umgekehrt Y-förmige Band verhindert vor allem eine übermäßige Streckung des Hüftgelenks.
19. Das Schambein-Oberschenkel-Band (Ligamentum pubofemorale) verstärkt den vorderen und unteren Teil des Gelenks.
20. Dieses Band begrenzt vor allem eine übermäßige Abduktion und Streckung.
21. Das Sitzbein-Oberschenkel-Band (Ligamentum ischiofemorale) windet sich von hinten um den Schenkelhals.
22. Das Sitzbein-Oberschenkel-Band begrenzt vor allem die Innenrotation und die Streckung.
23. Die äußeren Kapselbänder verlaufen schraubenförmig und spannen sich deshalb bei der Streckung der Hüfte an.
24. Im Stand stabilisieren die gespannten Bänder das Hüftgelenk auch ohne erhebliche Muskelarbeit.
25. Bei gebeugter Hüfte werden Kapsel und Bänder lockerer, wodurch der Umfang der Drehbewegungen zunimmt.
26. Das Oberschenkelkopfband (Ligamentum capitis femoris) zieht aus dem Bereich der Pfanne zur Kopfgrube des Oberschenkelknochens.
27. In diesem Band kann eine kleine Arterie verlaufen, die vor allem im Kindesalter zur Blutversorgung des Oberschenkelkopfes beiträgt.
28. Im Erwachsenenalter erfolgt die Hauptversorgung des Oberschenkelkopfes gewöhnlich durch Gefäßäste, die entlang des Schenkelhalses verlaufen.
29. Ein innerhalb der Gelenkkapsel gelegener Schenkelhalsbruch kann deshalb die Blutversorgung des Oberschenkelkopfes gefährden.
30. Das Hüftgelenk kann sich um drei Achsen bewegen.
31. Möglich sind Beugung und Streckung, Abduktion und Adduktion sowie Innen- und Außenrotation.
32. Durch die aufeinanderfolgende Verbindung dieser Bewegungen kann auch eine Zirkumduktion entstehen.
33. Die Beugung der Hüfte ist gewöhnlich stärker möglich, wenn auch das Knie gebeugt ist.
34. Die tiefe Gelenkpfanne, die Gelenklippe, die kräftigen Bänder und die umgebenden Muskeln sichern gemeinsam die Stabilität des Gelenks.
35. Das Hüftgelenk verbindet somit eine große Beweglichkeit mit der für das Tragen des Körpergewichts erforderlichen hohen Festigkeit.