2.2.3 – Nyelvészeti kutatás: finn-ugor gyökerek – Sprachwissenschaftliche Forschung: Finno-ugrische Wurzeln
1. Képzeljük el, hogy egy nép nem kövekbe vagy tekercsekbe rejtette volna el teljes emlékezetét, hanem azokba a hangokba, amelyeket minden nap kiejt – pontosan ez a helyzet a magyarok esetében, és pontosan itt kezdődik a nyelvészet munkája. – Stellen wir uns vor, ein Volk hätte sein gesamtes Gedächtnis nicht in Steinen oder Schriftrollen verborgen, sondern in den Lauten, die es jeden Tag ausspricht – genau das ist bei den Ungarn der Fall, und genau hier setzt die Sprachwissenschaft an.
2. Míg a régészeti leletek és az írott források arról árulkodnak, hol éltek a korai magyarok és hogyan harcoltak, addig csak a nyelv ad választ a sokkal mélyebb kérdésre: ki is valójában a rokonságuk. – Während Spaten und Schriftquellen erzählen, wo die frühen Ungarn lebten und wie sie kämpften, beantwortet erst die Sprache die viel tiefere Frage nach ihrer eigentlichen Verwandtschaft.
3. A nyelv ugyanis nem úgy változik, mint egy divat, amely egy generáció alatt jön és múlik, hanem évszázadokon át szivárog át a szülőktől a gyermekekhez, lényegében szinte változatlanul. – Sprache wandert nämlich nicht wie eine Mode, die binnen einer Generation kommt und geht, sondern sie sickert über Jahrhunderte von den Eltern zu den Kindern, fast unverändert in ihrem Kern.
4. Egy kard vagy egy fülbevaló gazdát cserélhet, eladható, elrabolható vagy lemásolható – egy gyermek szókincse viszont szinte mindig a saját anyjától származik. – Ein Schwert oder ein Ohrring kann den Besitzer wechseln, kann gehandelt, geraubt oder kopiert werden – der Wortschatz eines Kindes dagegen stammt fast immer von der eigenen Mutter.
5. Pontosan ez az állandóság teszi a nyelvet olyan archívummá, amely tovább beszél, még akkor is, ha az írás hallgat, és a föld már nem ad ki több cserépdarabot. – Genau diese Beständigkeit macht Sprache zu einem Archiv, das weiterspricht, selbst wenn die Schrift schweigt und die Erde keine Scherben mehr freigibt.
6. Az a tudományág, amely ezt az archívumot értelmezi, az összehasonlító vagy történeti nyelvészet, és a magyar korai történelemre vonatkozó legfontosabb megállapítása a mai napig sok laikus számára meglepetést jelent. – Die Disziplin, die dieses Archiv liest, heißt vergleichende oder historische Sprachwissenschaft, und ihr wichtigster Befund zur ungarischen Frühgeschichte überrascht bis heute viele Laien.
7. Ez egyszerűen így hangzik: a magyar nyelv nem rokon egyetlen mai szomszédja nyelvével sem – sem a német, sem a szláv nyelvekkel, sem a román nyelvvel. – Er lautet schlicht: Ungarisch ist mit keiner der Sprachen seiner heutigen Nachbarn verwandt – nicht mit dem Deutschen, nicht mit den slawischen Sprachen, nicht mit dem Rumänischen.
8. Ezek a nyelvek mind a széles körben elterjedt indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak, egy olyan családfához, amely Izlandtól Indiáig terjed. – Diese Sprachen alle gehören zur weitverzweigten indogermanischen Familie, einem Stammbaum, der von Island bis nach Indien reicht.
9. A magyar nyelv viszont egy teljesen más nyelvcsaládban gyökerezik, a finn-ugor nyelvcsaládban, amely viszont csupán egy ágát képezi a még nagyobb uráli nyelvcsaládnak. – Ungarisch dagegen wurzelt in einer völlig anderen Familie, der finno-ugrischen, die wiederum nur einen Ast des noch größeren uralischen Baumes bildet.
10. A nyelvcsalád nem más, mint olyan nyelvek csoportja, amelyek bizonyíthatóan egyetlen, többnyire soha le nem írt ősnyelvből fejlődtek ki. – Eine Sprachfamilie ist dabei nichts anderes als eine Gruppe von Sprachen, die sich nachweislich aus einer einzigen, meist nie aufgeschriebenen Ursprache entwickelt haben.
11. Ezt a már eltűnt ősnyelvet alapnyelvnek vagy proto-nyelvnek nevezik, és a kutatók úgy tárják fel, mint a restaurátorok egy elhalványult festményt: nem kitalálással, hanem gondos rekonstrukcióval. – Diese verschwundene Ursprache nennt man Grundsprache oder Protosprache, und Forscher erschließen sie wie Restauratoren ein verblasstes Gemälde: nicht durch Erfindung, sondern durch sorgfältige Rekonstruktion.
12. Így a magyar nyelv egyfajta nyelvi szigetnek bizonyul az indoeurópai óceán közepén – ez a megállapítás már a 18. századi tudósokat is megdöbbentette. – So erweist sich das Ungarische als eine Art Sprachinsel mitten in einem indogermanischen Ozean – ein Befund, der schon Gelehrte des 18. Jahrhunderts ins Staunen versetzte.
13. Aki egyszer színekkel jelöli be a nyelvcsaládokat egy Európa-térképen, azonnal észreveszi a magyar színfoltot, amelyet minden oldalról más színű szomszédok vesznek körül. – Wer einmal auf einer Europakarte die Sprachfamilien einfärbt, erkennt sofort den ungarischen Farbtupfer, umgeben von lauter andersfarbigen Nachbarn.
14. Maga az uráli nyelvcsalád áttekinthetőbb, mint amire jelentőségét tekintve számítani lehetne: alig három tucat nyelv terjed el egy olyan területen, amely Skandináviától egészen Nyugat-Szibériáig nyúlik. – Die uralische Familie selbst ist überschaubarer, als man angesichts ihrer Bedeutung vermuten würde: Knapp drei Dutzend Sprachen verteilen sich über ein Gebiet, das von Skandinavien bis weit nach Westsibirien reicht.
15. Hagyományosan két nagy ágra osztják, a finn-ugor és a szamojéd ágra. – Man teilt sie traditionell in zwei große Zweige, den finno-ugrischen und den samojedischen.
16. A szamojéd nyelveket, például a nenz nyelvet, Szibéria legészakiabb részén élő kis népek beszélik, ott, ahol a fák véget érnek és a tundra kezdődik. – Die samojedischen Sprachen, etwa das Nenzische, werden von kleinen Völkern im äußersten Norden Sibiriens gesprochen, dort, wo die Bäume aufhören und die Tundra beginnt.
17. A finn-ugor ág tovább oszlik két alcsoportra: a finn-permi és az ugori alcsoportra. – Der finno-ugrische Zweig gliedert sich noch einmal in zwei Untergruppen, eine finno-permische und eine ugrische.
18. A finn-permi csoportba tartozik a finn, az észt, a számi, valamint kisebb orosz nyelvek, mint például a mordvin és a mari. – Zur finno-permischen Gruppe zählen das Finnische, das Estnische, das Saamische sowie kleinere russische Sprachen wie das Mordwinische und das Mari.
19. A ugro alcsoport azonban történelmünk szempontjából a legfontosabb, hiszen ehhez tartozik a magyar nyelv. – Die ugrische Untergruppe aber ist für unsere Geschichte die entscheidende, denn ihr gehört das Ungarische an.
20. És meglepően kicsi: a magyar mellett csupán két további nyelv létezik benne, a csanti és a manszi. – Und sie ist erstaunlich klein: Neben dem Ungarischen gibt es dort nur noch zwei weitere Sprachen, das Chantische und das Mansische.
21. Ezt a két nyelvet, amelyeket korábban ostjak és vogul néven ismertek, néhány ezer ember beszéli a Nyugat-Szibériai-síkságon, az Urál-hegységtől keletre, az Ob folyó mentén – innen ered az ob-ugor nyelvek elnevezés. – Diese beiden, früher unter den Namen Ostjakisch und Wogulisch bekannt, werden von wenigen tausend Menschen im westsibirischen Tiefland östlich des Urals gesprochen, am Fluss Ob – daher der Name ob-ugrische Sprachen.
22. Képzeljük el ezt a tényt: egy Európa szívében élő nép legközelebbi nyelvi rokonai Sibéria erdeiben élnek, több ezer kilométerre innen. – Man muss sich diesen Befund einmal bildlich vorstellen: Die nächsten Sprachverwandten eines Volkes, das im Herzen Europas lebt, sitzen in den Wäldern Sibiriens, Tausende Kilometer entfernt.
23. Ez azt jelenti, hogy a magyarok nyelvi ősei sem Közép-Európában, sem a török vagy iráni világban nem voltak otthon, hanem az eurázsiai erdőövezetben. – Das bedeutet, dass die sprachlichen Vorfahren der Ungarn weder in Mitteleuropa noch in der türkischen oder iranischen Welt zu Hause waren, sondern in der eurasischen Waldzone.
24. Pontosan itt merül fel egy rejtély, amely végigkíséri ezt a szakaszt és a magyar kora történelem nagy részét, hiszen egy erdei nyelv első ránézésre aligha illik egy olyan néphez, amelyet a történelem történetírók a sztyepp lovas hordájaként ismerik. – Genau hier entsteht ein Rätsel, das diesen Abschnitt und große Teile der ungarischen Frühgeschichte durchzieht, denn eine Waldsprache passt zunächst kaum zu einem Volk, das die Geschichtsschreiber als Reiterhorde der Steppe kennen.
25. Mielőtt megkísérelnénk feloldani ezt a látszólagos ellentmondást, érdemes áttekinteni azokat az eszközöket, amelyekkel a nyelvészek egyáltalán bizonyítják az ilyen rokonságokat. – Bevor wir uns an die Auflösung dieses scheinbaren Widerspruchs wagen, lohnt ein Blick auf das Handwerkszeug, mit dem Sprachforscher solche Verwandtschaften überhaupt nachweisen.
26. Legfontosabb eszközük a komparatív módszer, amelyet a 19. században fejlesztettek ki, és a mai napig alig javítottak rajta. – Ihr wichtigstes Werkzeug ist die komparative Methode, im 19. Jahrhundert entwickelt und bis heute kaum verbessert.
27. Ez egy egyszerű, de hatékony megfigyelésen: a rokon nyelvek legrégebbi szókincsében szabályos hangmegfelelések figyelhetők meg. – Sie beruht auf einer einfachen, aber mächtigen Beobachtung: Verwandte Sprachen zeigen in ihrem ältesten Wortschatz regelmäßige Lautentsprechungen.
28. A hangmegfelelés azt jelenti, hogy az egyik nyelv egy bizonyos hangja újra és újra a másik nyelv egy bizonyos hangjával áll szemben, szinte mint egy megfejthető kód. – Eine Lautentsprechung bedeutet, dass ein bestimmter Laut der einen Sprache immer wieder einem bestimmten Laut der anderen Sprache gegenübersteht, fast wie ein Code, der sich entschlüsseln lässt.
29. Az ilyen szabályszerűségeket nem magyarázza a véletlen vagy a puszta lemásolás – csak a közös eredet, ugyanabból az alapnyelvből való származás teszi ezt lehetővé. – Zufall oder bloßes Abkupfern erklären solche Regelmäßigkeiten nicht – nur eine gemeinsame Herkunft aus derselben Grundsprache tut das.
30. Egyetlen, hasonlóan hangzó szó tehát még semmit sem bizonyít, hiszen a véletlen is szolgáltat időnként ilyen egyezéseket. – Ein einzelnes ähnlich klingendes Wort beweist daher noch gar nichts, denn auch der Zufall liefert hin und wieder solche Treffer.
31. Csak akkor tekinthető bizonyítottnak a rokonság, ha egy egész hálózat ilyen hangmegfelelésekből húzódik ki számos szó között. – Erst wenn sich ein ganzes Netz solcher Lautentsprechungen über viele Wörter spannt, gilt eine Verwandtschaft als gesichert.
32. Erre kiváló példát szolgáltat maga a magyar nyelv: ahol a magyar nyelvben „h” hang szerepel, a finn nyelvben rendszerint „k” hang hallható. – Ein Paradebeispiel liefert das Ungarische selbst: Wo Ungarisch ein h spricht, spricht das Finnische regelmäßig ein k.
33. Így a magyar „hal” (hal) szónak a finn „kala” felel meg, a magyar „ház” (ház) szónak pedig egy megfelelő finn alak – és ez a minta szóról szóra megismétlődik. – So steht dem ungarischen hal für Fisch das finnische kala gegenüber, dem ungarischen ház für Haus eine entsprechende finnische Form – und dieses Muster wiederholt sich Wort für Wort.
34. Ilyen sorozatokból rekonstruálható az alapnyelv eredeti hangképe, nagyjából úgy, ahogyan egy restaurátor több átfestett réteg alól feltárja az eredeti képet. – Aus solchen Reihen lässt sich die ursprüngliche Lautgestalt der Grundsprache rekonstruieren, ungefähr so, wie ein Restaurator aus mehreren übermalten Schichten das Originalbild freilegt.
35. A kutatás a rekonstruált, tehát nem közvetlenül dokumentált, hanem rekonstruált formákat a kutatás egy előtte álló csillaggal jelöli. – Rekonstruierte, also nicht direkt belegte, sondern erschlossene Formen kennzeichnet die Forschung mit einem vorangestellten Sternchen.
36. Így jött létre a proto-uráli nyelv: nem egy valaha beszélt nyelv, hanem az összes uráli nyelv közös eredetének tudományos modellje. – So entstand das Proto-Uralische: keine je gesprochene Sprache, sondern ein wissenschaftliches Modell des gemeinsamen Ursprungs aller uralischen Sprachen.
37. A összehasonlítás különösen sokatmondó ott, ahol az úgynevezett alapszókincsről van szó. – Besonders aussagekräftig wird der Vergleich dort, wo es um den sogenannten Grundwortschatz geht.
38. Ez alatt azokat a szavakat értjük, amelyekre minden nyelvnek szüksége van az élet legalapvetőbb dolgainak kifejezéséhez, és amelyeket ezért más nyelvekből csak ritkán vesznek át. – Darunter versteht man jene Wörter, die jede Sprache für die elementarsten Dinge des Lebens braucht und die deshalb nur selten von anderen Sprachen entliehen werden.
39. Ide tartoznak a rokonsági megnevezések, a testrészek, az alacsony számnevek és a természeti jelenségekre utaló szavak. – Dazu zählen Verwandtschaftsbezeichnungen, Körperteile, die niedrigen Zahlwörter und Wörter für Naturerscheinungen.
40. És éppen ebben a központi területen mutat a magyar nyelv megdöbbentően szabályos egyezéseket a többi finn-ugor nyelvvel. – Und genau in diesem Kernbereich zeigt das Ungarische verblüffend regelmäßige Übereinstimmungen mit den übrigen finno-ugrischen Sprachen.
41. Apa, anya, kéz, szem, vér, víz, hal, az alacsony számok – mindezek a magyar nyelvben a közös uráli örökségre vezethetők vissza. – Vater, Mutter, Hand, Auge, Blut, Wasser, Fisch, die niedrigen Zahlen – sie alle gehen im Ungarischen auf das gemeinsame uralische Erbe zurück.
42. Aki már próbált bemutatkozni egy idegen nyelven, az sejti, milyen nehéz ilyen alapszavakat átvenni; éppen ezért tekintik őket a döntő bizonyítéknak. – Wer schon einmal versucht hat, sich in einer fremden Sprache vorzustellen, ahnt, wie schwer solche Grundwörter sich entlehnen lassen; genau deshalb gelten sie als der entscheidende Beweis.
43. A szókincs mellett egy második, talán még súlyosabb érv is felmerül: a nyelvtan. – Neben dem Wortschatz tritt ein zweites, vielleicht noch gewichtigeres Argument hinzu: die Grammatik.
44. A nyelvtan, azaz a nyelv felépítése, még ellenállóbbnak bizonyul a kölcsönzéssel szemben, mint maga a szókincs. – Grammatik, der Bauplan einer Sprache, lässt sich noch widerständiger gegen Entlehnung zeigen als der Wortschatz selbst.
45. A szavak könnyen vándorolnak egyik nyelvből a másikba, az egész mondatszerkezet viszont szinte soha. – Wörter wandern leicht von einer Sprache zur anderen, ganze Satzbaupläne dagegen so gut wie nie.
46. A magyar nyelv számos ilyen mélyen gyökerező szerkezeti jellemzőt oszt meg finn-ugor rokonnyelveivel. – Das Ungarische teilt mit seinen finno-ugrischen Verwandten eine Reihe solcher tief sitzender struktureller Merkmale.
47. A legszembetűnőbb az úgynevezett agglutináló szerkezet: a nyelvtani kapcsolatokat egyértelműen elkülöníthető végződések fejezik ki, amelyek gyöngyökhöz hasonlóan egy szálon lógnak a változatlan szótőre. – Am auffälligsten ist der sogenannte agglutinierende Bau: Grammatische Beziehungen werden durch klar abgrenzbare Endungen ausgedrückt, die sich wie Perlen an einer Schnur an den unveränderlichen Wortstamm hängen.
48. Egyetlen magyar főnévhez ilyen módon több ilyen végződés is egymás után sorolható, mindegyik a maga egyértelmű jelentésével. – An ein einziges ungarisches Hauptwort lassen sich auf diese Weise mehrere solcher Endungen nacheinander reihen, jede mit ihrer eigenen, klar umrissenen Bedeutung.
49. Ezzel a magyar nyelv alapvetően eltér indoeurópai szomszédjaitól, amelyek a nyelvtani viszonyokat többnyire más módon, például szórenddel vagy segédszavakkal szabályozzák. – Damit unterscheidet sich das Ungarische fundamental von seinen indogermanischen Nachbarn, die grammatische Beziehungen meist anders, etwa durch Wortstellung oder Hilfswörter, regeln.
50. Egy másik közös örökség a nyelvtani nem hiánya: a magyar nyelvben nincs sem hímnemű, sem nőnemű névelő. – Ein weiteres gemeinsames Erbe ist das Fehlen grammatischen Geschlechts: Das Ungarische kennt weder einen männlichen noch einen weiblichen Artikel.
51. Még a személyes névmás sem tesz különbséget az „ő” és a „ő” között – ez a vonás amely szintén mélyen a finn-ugor múltban gyökerezik. – Sogar das Personalpronomen macht keinen Unterschied zwischen er und sie – ein Zug, der ebenfalls tief in der finno-ugrischen Vergangenheit wurzelt.
52. Ehhez jön még a ragok – vagyis azok a végződések, amelyek jelzik, hogy egy szó milyen szerepet játszik a mondatban – figyelemre méltó gazdagsága. – Hinzu kommt ein bemerkenswerter Reichtum an Fällen, also an Endungen, die anzeigen, welche Rolle ein Wort im Satz spielt.
53. A magyar nyelvben a birtoklást nem külön szóval fejezik ki, hanem a birtokolt tárgyon közvetlenül elhelyezett végződéssel – ez is egy finn-ugor örökség. – Besitz wird im Ungarischen nicht durch ein eigenes Wort ausgedrückt, sondern durch eine Endung direkt am besessenen Gegenstand – auch dies ein finno-ugrisches Erbstück.
54. Végül a magyar nyelv, sok rokon nyelvéhez hasonlóan, a magánhangzó-harmóniát: a világos és sötét magánhangzók nem keveredhetnek tetszőlegesen egy szóban és annak végződéseiben. – Schließlich kennt das Ungarische, wie viele seiner Verwandten, die Vokalharmonie: Helle und dunkle Vokale dürfen sich innerhalb eines Wortes und seiner Endungen nicht beliebig mischen.
55. A szókincs és a nyelvtan együttesen tehát olyan sűrű bizonyítékhálót alkotnak, hogy a magyar nyelv finn-ugor hovatartozásáról ésszerű kétség nem maradhat. – Wortschatz und Grammatik zusammen ergeben somit ein derart dichtes Beweisnetz, dass an der finno-ugrischen Zugehörigkeit des Ungarischen kein vernünftiger Zweifel bleibt.
56. Hogyan jött létre egyáltalán ez a felismerés, és kik voltak azok az emberek, akik napvilágra hozták, azt a következő rövid kutatástörténet meséli el. – Wie diese Erkenntnis überhaupt zustande kam und wer die Menschen waren, die sie ans Licht brachten, erzählt die folgende kurze Geschichte der Forschung.
57. Az első feltételezések a magyar nyelv finn és számi nyelvekkel való rokonságáról már a 17. században felmerültek, még tapogatózva és szigorú módszer nélkül. – Erste Vermutungen über eine Verwandtschaft des Ungarischen mit dem Finnischen und Saamischen tauchten bereits im 17. Jahrhundert auf, noch tastend und ohne strenge Methode.
58. A döntő lépést a 18. században Sajnovics János jezsuita tette meg, aki szisztematikusan összehasonlította a magyar nyelvet a számi nyelvvel. – Den entscheidenden Schritt unternahm im 18. Jahrhundert der Jesuit János Sajnovics, der das Ungarische systematisch mit dem Saamischen verglich.
59. 1770-ben publikált egy értekezést, amely a szavak és nyelvi alakok tárgyilagos összehasonlításával igyekezett bizonyítani a két nyelv rokonságát. – 1770 legte er eine Schrift vor, die durch nüchterne Gegenüberstellung von Wörtern und Formen die Verwandtschaft beider Sprachen zu beweisen suchte.
60. Nem sokkal később a tudós Sámuel Gyarmathi kiterjesztette az összehasonlítást további finn-ugor nyelvekre, és ezzel megszilárdította a még fiatal alapokat. – Wenig später erweiterte der Gelehrte Sámuel Gyarmathi den Vergleich auf weitere finno-ugrische Sprachen und festigte damit das noch junge Fundament.
61. A 19. században ezekből a kezdetekből egy önálló kutatási ág fejlődött ki, egyre szigorúbb módszertannal. – Im 19. Jahrhundert wuchs aus diesen Anfängen ein eigenständiger Forschungszweig mit zunehmend strenger Methodik heran.
62. Kutatóutazók, mint például Reguly Antal, valóban elutaztak távoli rokonaink lakóterületeire, Oroszországba és Szibériába, és ott helyszínen gyűjtöttek nyelvi anyagot – egy olyan utazás, amelyet ma már alig lehet elképzelni: vasút nélkül, szánon és csónakon át a végtelen erdőkön keresztül. – Forschungsreisende wie Antal Reguly zogen tatsächlich in die Wohngebiete der fernen Verwandten, nach Russland und Sibirien, und sammelten dort vor Ort Sprachmaterial – eine Reise, die man sich heute kaum mehr vorstellen kann, ganz ohne Eisenbahn, mit Schlitten und Booten durch endlose Wälder.
63. Ezen fáradságosan összegyűjtött anyag alapján végül bizonyítani lehetett a magyar nyelv rokonságát a csanti és a manszi nyelvekkel. – Auf der Grundlage dieses mühsam gesammelten Materials ließ sich die Verwandtschaft des Ungarischen mit dem Chantischen und Mansischen schließlich sicher nachweisen.
64. A felfedezés azonban nem mindenhol váltott ki lelkesedést, hanem a 19. század végén heves nyilvános vitát robbantott ki, amely az ugro-török háború néven vonult be a tudománytörténetbe. – Doch die Entdeckung sorgte nicht überall für Begeisterung, sondern entzündete im späten 19. Jahrhundert einen heftigen öffentlichen Streit, der als ugrisch-türkischer Krieg in die Wissenschaftsgeschichte einging.
65. Lényegében arról volt szó, hogy a magyar nyelv finn-ugor vagy mégis török eredetű-e – egy látszólag száraz szakmai kérdés, amely gyorsan a nemzeti önkép kérdésévé nőtte ki magát. – Im Kern ging es um die Frage, ob das Ungarische finno-ugrischen oder doch türkischen Ursprungs sei – eine scheinbar trockene Fachfrage, die sich rasch zu einer Frage des nationalen Selbstbildes auswuchs.
66. A közvélemény egy része egyszerűen tiszteletreméltóbbnak tartotta a bel-ázsiai harcias lovas népekkel való rokonságot, mint a távoli északon élő kis vadász- és halásznépekkel való rokonságot. – Ein Teil der Öffentlichkeit empfand eine Verwandtschaft mit den kriegerischen Reitervölkern Innerasiens schlicht als ehrenvoller denn eine Verwandtschaft mit kleinen Jäger- und Fischervölkern im hohen Norden.
67. Ez a példa azt mutatja, hogy a büszkeséget nyilvánvalóan a családfákra is lehet vetíteni, még akkor is, ha azok nyelvi hangokból állnak, és nem címerekből. – Stolz, so zeigt dieses Beispiel, lässt sich offenbar auch in Stammbäume hineinprojizieren, selbst wenn diese aus Sprachlauten und nicht aus Wappen bestehen.
68. A szakértői vita azonban egyértelműen és határozottan a finn-ugor elmélet mellett döntött. – Die fachliche Auseinandersetzung jedoch entschied sich klar und eindeutig zugunsten der finno-ugrischen These.
69. A döntő tényező az volt, hogy éppen a kölcsönzésekkel szemben ellenálló nyelvi magterületek – az alapszókincs és a nyelvtan – hordozták a finn-ugor egyezőségeket. – Den Ausschlag gab, dass gerade die entlehnungsresistenten Kernbereiche der Sprache – Grundwortschatz und Grammatik – die finno-ugrischen Übereinstimmungen trugen.
70. A török nyelvekkel való közös vonások viszont, mint kiderült, szinte teljes egészében későbbi kölcsönzésekkel magyarázhatók, amelyek egyáltalán nem érintették a nyelv magját. – Die Gemeinsamkeiten mit den Türksprachen dagegen ließen sich, wie sich zeigte, fast vollständig als spätere Entlehnungen erklären, die den sprachlichen Kern gar nicht berührten.
71. Ezzel a magyar nyelv finn-ugor hovatartozása tudományosan eldőlt, még ha a vita társadalmi szinten még hosszú ideig visszhangzott is. – Damit war die finno-ugrische Zugehörigkeit des Ungarischen wissenschaftlich entschieden, auch wenn die Debatte gesellschaftlich noch lange nachhallte.
72. Ez az epizód a mai napig óvatosságra int: a nyelvi rokonságot józanul kell értékelni, függetlenül attól, hogy melyik eredmény lenne kellemesebb a saját nemzeti öntudat számára. – Diese Episode mahnt bis heute zur Vorsicht: Sprachverwandtschaft sollte nüchtern beurteilt werden, ganz unabhängig davon, welches Ergebnis dem eigenen Nationalgefühl angenehmer wäre.
73. Az említett török szókincs-elemek egyáltalán nem csupán mellékes téma, hanem önálló, tanulságos kutatási területet nyit meg. – Die erwähnten türkischen Wortschatzanteile sind freilich kein bloßes Randthema, sondern eröffnen ein eigenes, aufschlussreiches Forschungsfeld.
74. Hiszen a finn-ugor örökség mellett a magyar nyelv egy egész réteg idegen nyelvből származó jövevényszót hordoz magában, akárcsak egy fa az évgyűrűit. – Denn neben dem finno-ugrischen Erbe trägt das Ungarische eine ganze Schicht von Lehnwörtern aus fremden Sprachen in sich, wie ein Baum seine Jahresringe.
75. Egyszerűen fogalmazva: a jövevényszó olyan szó, amelyet egy nyelv átvett egy másikból, és saját hangrendszeréhez igazított. – Ein Lehnwort ist, einfach gesagt, ein Wort, das eine Sprache von einer anderen übernommen und ihrem eigenen Klangsystem angepasst hat.
76. A történészek számára az ilyen jövevényszavak igazi aranybányák, hiszen elárulják, kivel, mikor és hol került kapcsolatba egy nép. – Für Historiker sind solche Lehnwörter wahre Goldgruben, denn sie verraten, mit wem ein Volk wann und wo in Kontakt stand.
77. A magyar nyelv legrégebbi jövevényszavai az iráni nyelvekből származnak, és az iráni nyelvű sztyeppei népekkel való korai találkozásokra utalnak. – Die ältesten Lehnwörter des Ungarischen stammen aus iranischen Sprachen und deuten auf frühe Begegnungen mit iranischsprachigen Steppenvölkern hin.
78. A legkiterjedtebb őskori réteg azonban a török nyelvekből származik, és feltűnően gyakran érinti a gazdasági életet. – Die umfangreichste vorgeschichtliche Schicht jedoch entstammt den Türksprachen und betrifft auffällig oft das Wirtschaftsleben.
79. Számos magyar kifejezés, amely háziállatokra, gabonafajtákra és mezőgazdasági tevékenységekre utal, török eredetű. – Zahlreiche ungarische Begriffe für Haustiere, Getreidesorten und landwirtschaftliche Tätigkeiten sind türkischer Herkunft.
80. Az ilyen szavak bizonyítják, hogy a magyarok a sztyeppén töltött idejük alatt szoros kapcsolatban éltek a török népekkel, és tőlük egész gazdasági rendszereket vettek át. – Solche Wörter belegen, dass die Ungarn während ihrer Zeit in der Steppe in engstem Kontakt mit Türkvölkern lebten und von ihnen ganze Wirtschaftsformen übernahmen.
81. Így a nyelvi leletek függetlenül megerősítik azt, amit a régészet és az írott források már régóta sejtettek a magyarok sztyeppekori időszakáról. – Damit bestätigt der sprachliche Befund unabhängig, was Archäologie und schriftliche Quellen über die Steppenzeit der Ungarn längst vermuten ließen.
82. A finn-ugor örökség tehát az erdős övezetből való távoli származásra utal, a török jövevényszavak pedig a későbbi, meghatározó sztyeppekori időszakra. – Das finno-ugrische Erbe verweist also auf die ferne Herkunft aus der Waldzone, die türkischen Lehnwörter auf die spätere, prägende Zeit in der Steppe.
83. A nyelvben tehát a magyar korai történelem mindkét szakasza, akárcsak az üledékrétegek, egymásra rakódva fekszik, türelmesen várva felfedezésüket. – In der Sprache selbst liegen somit beide Etappen der ungarischen Frühgeschichte wie Sedimentschichten übereinander, geduldig auf ihre Entdeckung wartend.
84. A Kárpát-medence benépesítése után további rétegek kerültek hozzá, elsősorban a szláv, a német és a latin nyelvből. – Nach der Landnahme im Karpatenbecken kamen weitere Schichten hinzu, vor allem aus dem Slawischen, dem Deutschen und dem Lateinischen.
85. A számos szláv jövevényszó a szántóföldi gazdálkodásra, a háztartásvezetésre, a keresztény fogalmakra és az állami közigazgatásra vonatkozik – olyan területekre, amelyeken a magyarok nyilvánvalóan sokat tanultak új szomszédaiktól. – Die zahlreichen slawischen Lehnwörter betreffen Ackerbau, Hauswirtschaft, christliche Begriffe und die staatliche Verwaltung – Bereiche, in denen die Ungarn offenbar viel von ihren neuen Nachbarn lernten.
86. Ezek tanúskodnak a bevándorló magyarok és a Kárpát-medencét már lakó szláv népesség közötti szoros érintkezésről. – Sie bezeugen die enge Berührung der einwandernden Ungarn mit der slawischen Bevölkerung, die das Karpatenbecken bereits bewohnte.
87. Tehát ez a későbbi jövevényszó-réteg is nyelvi visszhangot ad annak a bevándorlók és őslakosok közötti keveredésnek, amelyre már a régészet is utal. – Auch diese jüngere Lehnwortschicht liefert also ein sprachliches Echo jener Vermischung von Einwanderern und Einheimischen, die schon die Archäologie nahelegt.
88. Egy különösen merész módszer még azt is megkísérli, a rekonstruált alapszókincsből következtetni az alapnyelv beszélőinek életkörülményeire. – Eine besonders kühne Methode versucht sogar, aus dem rekonstruierten Grundwortschatz auf die Lebensumwelt der Sprecher der Grundsprache zu schließen.
89. Az elgondolás egyszerű: egy nyelv csak olyan dolgokra rendelkezik régi, örökölt szóval, amelyek a korai beszélői számára valóban ismertek voltak. – Der Gedanke dahinter ist einfach: Ein altes, ererbtes Wort besitzt eine Sprache nur für Dinge, die ihren frühen Sprechern tatsächlich bekannt waren.
90. Ha egy adott fa vagy állat esetében rekonstruálható egy uráli szó, akkor az alapnyelv beszélői valószínűleg saját tapasztalatból ismerték ezt a lényt. – Lässt sich für einen bestimmten Baum oder ein bestimmtes Tier ein uralisches Wort rekonstruieren, kannten die Sprecher der Grundsprache dieses Lebewesen vermutlich aus eigener Erfahrung.
91. Az ilyen rekonstruált szavak összességéből megpróbálnak írni egyfajta természettudományi könyvet a nyelv ősi hazájáról. – Aus der Summe solcher rekonstruierten Wörter versucht man, gewissermaßen ein Naturkundebuch der sprachlichen Urheimat zu schreiben.
92. Ez a kutatási irányzat a „nyelvi paleontológia” szép nevet viseli, mert csontok helyett szavakból rekonstruál egy eltűnt életképet. – Diese Forschungsrichtung trägt den schönen Namen sprachliche Paläontologie, weil sie aus Wörtern statt aus Knochen ein verschwundenes Lebensbild rekonstruiert.
93. Ugyanakkor jelentős bizonytalanságok övezik, és eredményeit a kutatásban a mai napig is ellentmondásosan vitatják. – Allerdings ist sie mit erheblichen Unsicherheiten behaftet, und ihre Ergebnisse werden in der Forschung bis heute kontrovers diskutiert.
94. Az egyik fő nehézséget a jelentésváltozás jelenti: egy szó jelentése az évszázadok során úgy változhat,, akárcsak egy folyó a medrét. – Eine Hauptschwierigkeit ist der Bedeutungswandel: Ein Wort kann im Lauf der Jahrhunderte seine Bedeutung verschieben wie ein Fluss sein Bett.
95. Egy szó, amely ma egy bizonyos fafajtát jelöl, eredetileg általánosságban „fát” jelenthetett, vagy egy teljesen más fafajtát. – Ein Wort, das heute eine bestimmte Baumart bezeichnet, könnte ursprünglich ganz allgemein „Holz“ oder einen völlig anderen Baum gemeint haben.
96. Ezen fenntartások ellenére a nyelvi paleontológia döntő mértékben hozzájárult az uralai ősotthonról szóló régi vita felélénkítéséhez. – Trotz dieser Vorbehalte hat die sprachliche Paläontologie die alte Diskussion über die uralische Urheimat entscheidend mit angefacht.
97. Őshazának azt a területet nevezzük, ahol az alapnyelv beszélői éltek, mielőtt közös nyelvük a mai egyes nyelvekre szakadt volna szét. – Als Urheimat bezeichnet man jenes Gebiet, in dem die Sprecher der Grundsprache lebten, bevor sich ihre gemeinsame Sprache in die heutigen Einzelsprachen aufspaltete.
98. Hosszú ideig a rekonstruált szókincsből azt a következtetést vonták le, hogy az uralai ősotthonnak az Urál középső részétől mindkét oldalra terjedő erdős övezetben kellett lennie. – Lange schloss man aus dem rekonstruierten Wortschatz, die uralische Urheimat müsse in der Waldzone gelegen haben, beiderseits des mittleren Urals.
99. A pontos elhelyezkedés azonban a mai napig vitatott: különböző kutatók a Volga középső részétől egészen Szibériáig terjedő területeket javasolnak. – Doch die genaue Lage bleibt bis heute strittig: Verschiedene Forscher schlagen Gebiete von der mittleren Wolga bis weit hinein nach Sibirien vor.
100. A kormeghatározás, vagyis az a kérdés, hogy mennyi ideig létezett az uralai ősnyelv, a módszertől függően rendkívül eltérő eredményeket ad. – Auch die Datierung, also die Frage, wie lange die uralische Grundsprache existierte, fällt je nach Methode höchst unterschiedlich aus.
101. Csak egy dolog tűnik biztosnak: az uralai ősnyelv felbomlása több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza – egy olyan időtartamra, amely szinte felülmúlja a történelemről alkotott mindennapi elképzelésünket. – Sicher scheint nur eines: Die Aufspaltung der uralischen Grundsprache liegt mehrere Jahrtausende zurück – ein Zeitraum, der unsere Alltagsvorstellung von Geschichte beinahe sprengt.
102. A magyar őstörténet szempontjából különösen izgalmas az a kérdés, hogy mikor vált le az ugor ág a többi finn-ugor nyelvtől. – Für die ungarische Frühgeschichte besonders spannend ist die Frage, wann sich der ugrische Zweig von den übrigen finno-ugrischen Sprachen löste.
103. Ugyanilyen izgalmas a kapcsolódó kérdés is, hogy ezen ugro-finn ágon belül mikor vált el végleg a magyar nyelv a felső-ugro testvéreitől. – Ebenso spannend ist die Anschlussfrage, wann sich innerhalb dieses ugrischen Zweiges das Ungarische schließlich von seinen ob-ugrischen Geschwistern trennte.
104. Pontosan ez az elválás jelzi a független magyar nyelvtörténet kezdetét. – Genau diese Trennung markiert die Geburtsstunde der eigenständigen ungarischen Sprachgeschichte.
105. Ettől a pillanattól kezdve a magyarok nyelvi ősei megkezdték azt a hosszú utat, amely az erdős övezetből a sztyeppén át végül Közép-Európába vezetett őket. – Von diesem Moment an begannen die sprachlichen Vorfahren der Ungarn jenen langen Weg, der sie aus der Waldzone über die Steppe schließlich bis nach Mitteleuropa führen sollte.
106. A nyelvészet nem tudja közvetlenül nyomon követni ezt az utat, de a kölcsönzött szavak rétegeiből kiolvashatja annak állomásait, akárcsak az útjelzőket. – Direkt nachzeichnen kann die Sprachwissenschaft diesen Weg nicht, doch sie liest seine Stationen wie Wegmarken an den Lehnwortschichten ab.
107. Érdemes itt egy pillanatra megállni, mert itt leselkedik egy félreértés, amely a finn-ugor kutatásokat kezdeteik óta kíséri. – An dieser Stelle lohnt ein Innehalten, denn hier lauert ein Missverständnis, das die finno-ugrische Forschung seit ihren Anfängen begleitet.
108. A nyelvi rokonság ugyanis nem azonos a biológiai leszármazással vagy a genetikai – ez a különbség könnyen figyelmen kívül hagyható, de aligha lehet túlbecsülni. – Sprachverwandtschaft ist nämlich nicht dasselbe wie biologische Abstammung oder genetische Verwandtschaft – ein Unterschied, der leicht übersehen, aber kaum überschätzt werden kann.
109. Az, hogy a magyar nyelv nyelvtanilag rokon a hanti nyelvvel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mai magyarok és a mai hantiak ugyanazoktól az ősöktől származnának. – Dass das Ungarische mit dem Chantischen sprachlich verwandt ist, bedeutet keineswegs, dass heutige Ungarn und heutige Chanten von denselben Vorfahren abstammen.
110. Egy nyelvet ugyanis át lehet venni, anélkül, hogy az átvevő népesség biológiai származása a legcsekélyebb mértékben is megváltozna. – Eine Sprache lässt sich nämlich übernehmen, ohne dass die übernehmende Bevölkerung ihre biologische Herkunft im Geringsten ändert.
111. Fordítva pedig egy népesség feladhatja ősi nyelvét, és átvehet egy idegen nyelvet – egy folyamatot, amelyet a nyelvészek egyszerűen nyelvváltásnak neveznek. – Umgekehrt kann eine Bevölkerung ihre angestammte Sprache aufgeben und eine fremde annehmen – einen Vorgang, den Sprachwissenschaftler schlicht Sprachwechsel nennen.
112. Pontosan ez a nyelvváltás adja a döntő kulcsot a magyar korai történelem megértéséhez. – Genau dieser Sprachwechsel liefert den entscheidenden Schlüssel zum Verständnis der ungarischen Frühgeschichte.
113. Hiszen a finn–ugor nyelv és a sztyeppén élő nomád kultúra közötti szembetűnő feszültséget aligha lehet másképp magyarázni, mint egy ilyen folyamat révén. – Denn das auffällige Spannungsverhältnis zwischen finno-ugrischer Sprache und steppennomadischer Kultur lässt sich kaum anders erklären als durch einen solchen Vorgang.
114. A nyelv észak felé, az erdők felé mutat; a tárgyi kultúra dél felé, a sztyeppé felé – és mindkét megállapítás, önmagában véve, jól alátámasztott. – Die Sprache weist nach Norden, in die Wälder; die materielle Kultur weist nach Süden, in die Steppe – und beide Befunde sind, jeder für sich, gut gesichert.
115. A legvalószínűbb magyarázat a következő: egy finn-ugor nyelvű népesség érkezett a sztyeppékre, és ott átvette a nomád életmódot anélkül, hogy feladta volna ősi nyelvét. – Die plausibelste Erklärung lautet: Eine finno-ugrisch sprechende Bevölkerung gelangte in den Steppenraum und übernahm dort die nomadische Lebensweise, ohne ihre angestammte Sprache abzulegen.
116. Ez a nép készségesen átvette a sztyepp népek gazdaságát, fegyverzetét és kultúráját – csupán anyanyelvét őrizte meg. – Wirtschaft, Bewaffnung und Kultur der Steppenvölker übernahm diese Bevölkerung bereitwillig – nur ihre Muttersprache behielt sie bei.
117. Így jöhetett létre egy olyan nép, amely a finn-ugor nyelvet egy teljes mértékben sztyeppei nomád kultúrával ötvözte, bizonyos értelemben két örökséget egy tető alatt. – So konnte ein Volk entstehen, das eine finno-ugrische Sprache mit einer durch und durch steppennomadischen Kultur verband, gewissermaßen zwei Erbschaften unter einem Dach.
118. Egy második, szintén elképzelhető modell azt feltételezi, hogy a magyar nyelvi közösség éppen ellenkezőleg, nyelvváltás révén fogadott be idegen csoportokat, és így növekedett. – Ein zweites, ebenfalls denkbares Modell nimmt an, dass die ungarische Sprachgemeinschaft umgekehrt fremde Gruppen durch Sprachwechsel in sich aufnahm und so wuchs.
119. Mindenesetre kiderül, hogy egy nép nyelve és kultúrája külön utakat járhat, és egyáltalán nem egyszerűen egyenlővé tehető. – In jedem Fall zeigt sich, dass Sprache und Kultur eines Volkes ihre je eigenen Wege gehen können und sich keineswegs einfach gleichsetzen lassen.
120. Ez a felismerés a magyar eredetek nyelvészeti kutatásából levonható legfontosabb tanulságok közé tartozik. – Diese Einsicht zählt zu den wichtigsten Lehren, die sich aus der sprachwissenschaftlichen Erforschung der ungarischen Ursprünge ziehen lassen.
121. Arra figyelmeztet, hogy ne vonjunk elhamarkodott következtetéseket a beszélt nyelv alapján egy nép biológiai származására vagy akár csak az általa élt kultúrára vonatkozóan. – Sie warnt davor, von der gesprochenen Sprache vorschnell auf die biologische Abstammung oder auch nur auf die gelebte Kultur eines Volkes zu schließen.
122. Így a nyelvészet egy nagyon konkrét kérdésre nagy bizonyossággal ad választ – egy másikat viszont tudatosan nyitva hagy. – So beantwortet die Sprachwissenschaft eine ganz bestimmte Frage mit großer Sicherheit – und lässt eine andere bewusst offen.
123. Bizonyossággal állítható, hogy a magyar nyelv finn-ugor eredetű, és gyökerei az eurázsiai erdőövezetben vannak. – Mit Sicherheit lässt sich sagen, dass die ungarische Sprache finno-ugrischen Ursprungs ist und ihre Wurzeln in der eurasischen Waldzone hat.
124. Ugyanakkor nem tudja megválaszolni, hogy a mai magyarok valójában mely biológiai ősöktől származnak, hiszen ez egy teljesen más tudományág, a genetika kérdése. – Nicht beantworten kann sie dagegen, von welchen biologischen Vorfahren die heutigen Ungarn tatsächlich abstammen, denn das ist eine Frage für eine ganz andere Disziplin: die Genetik.
125. Így a nyelvészet végül önkritikusan rámutat saját kijelentési erejének határaira. – Damit verweist die Sprachwissenschaft am Ende selbstkritisch auf die Grenzen ihrer eigenen Aussagekraft.
126. Egyébként a finn-ugor kutatásokon belül is számos nyitott és vitatott kérdés marad fenn. – Auch innerhalb der finno-ugrischen Forschung selbst bleiben übrigens eine Reihe offener und umstrittener Fragen bestehen.
127. Vitatott például, hogy az uráli nyelvcsalád belső családfáját részletesen hogyan kell ábrázolni. – Strittig ist etwa, wie der innere Stammbaum der uralischen Sprachfamilie im Detail zu zeichnen ist.
128. Egyes kutatók még abban is kételkednek, hogy a hagyományos kétágú felosztás – egy finn-ugor és egy szamojéd ágra – valóban megfelel-e a tényleges viszonyoknak. – Manche Forscher zweifeln sogar, ob die traditionelle Zweiteilung in einen finno-ugrischen und einen samojedischen Zweig den tatsächlichen Verhältnissen wirklich gerecht wird.
129. Mások a finn-ugor ág belső egységét kérdőjelezik meg, és eltérő felosztásokat részesítenek előnyben. – Andere stellen die innere Geschlossenheit des finno-ugrischen Zweiges insgesamt in Frage und bevorzugen abweichende Gliederungen.
130. Az időbeli mélységi megközelítés, azaz az egyes nyelvi elválások időbeli datálása is heves viták tárgyát képezi. – Auch der zeitliche Tiefenansatz, also die Datierung der einzelnen Sprachaufspaltungen, wird kontrovers diskutiert.
131. Egy régebbi, glottochronológia néven ismert módszer a szókincs változásának sebességéből akarta kiszámítani a nyelvi elválások korát – ez a vállalkozás mára megbízhatatlannak bizonyult. – Eine ältere Methode namens Glottochronologie wollte das Alter von Sprachtrennungen aus der Geschwindigkeit des Wortschatzwandels berechnen – ein Vorhaben, das sich heute als unzuverlässig erwiesen hat.
132. Ez a módszer az egyenletes változási sebesség feltételezésén alapult, amely feltételezés a gyakorlatban egyszerűen nem igazolódott. – Sie beruhte auf der Annahme einer gleichmäßigen Wandlungsgeschwindigkeit, eine Annahme, die sich in der Praxis schlicht nicht bestätigen ließ.
133. A modern kutatás ezért minden időbeli adatot tekintve lényegesen nagyobb óvatossággal jár el, mint még néhány évtizeddel ezelőtt. – Die moderne Forschung verfährt deshalb bei allen zeitlichen Angaben mit deutlich größerer Vorsicht als noch vor wenigen Jahrzehnten.
134. Továbbra is vitatott kérdés marad továbbá, hogy a proto-uráli és a magyar nyelv között valóban létezett-e egységes ugro közbenső szakasz. – Strittig bleibt zudem, ob es zwischen dem Proto-Uralischen und dem Ungarischen tatsächlich eine einheitliche ugrische Zwischenstufe gegeben hat.
135. Egyes kutatók a magyar, a csanti és a mansi nyelv szoros rokonságát bizonyítottnak tartják, mások ugyanezeket az egyezéseket másképp értelmezik. – Manche Forscher halten die enge Zusammengehörigkeit von Ungarisch, Chantisch und Mansisch für gesichert, andere deuten dieselben Übereinstimmungen anders.
136. Ezek a szakmán belüli viták azonban nem változtatnak a magyar nyelv finn-ugor hovatartozásának alapvető tényén. – Diese fachinternen Debatten ändern jedoch nichts an der grundlegenden Tatsache der finno-ugrischen Zugehörigkeit des Ungarischen.
137. Ezek csupán a nyelvfa finomabb vonalazását érintik, nem pedig annak már régóta bizonyított, nagyvonalú felépítését. – Sie betreffen lediglich die Feinzeichnung des Stammbaums, nicht seine grobe, längst gesicherte Architektur.
138. Az utóbbi időben a nyelvészet emellett elkezdte összevetni eredményeit a még fiatalabb genetikai kutatások eredményeivel. – In jüngerer Zeit beginnt die Sprachwissenschaft zudem, ihre Ergebnisse mit denen der noch jüngeren genetischen Forschung ins Gespräch zu bringen.
139. Ezzel kapcsolatban egy lenyűgöző, de egyben kiábrándító megállapítás is kiderült: A nyelvi és genetikai adatok kiegészítik egymást, de nem egyszerűen lefordíthatók egymásra. – Dabei zeigt sich ein faszinierender, aber auch ernüchternder Befund: Sprachliche und genetische Daten ergänzen sich, lassen sich aber nicht einfach ineinander übersetzen.
140. A nyelvi családfa a nyelvek történetét ábrázolja, a genetikai családfa pedig a népességek történetét – két különböző könyv ugyanarról a népről. – Ein sprachlicher Stammbaum bildet die Geschichte von Sprachen ab, ein genetischer Stammbaum die Geschichte von Bevölkerungen – zwei verschiedene Bücher über dasselbe Volk.
141. Mindkét családfa átfedhet egymást, de nem feltétlenül, hiszen a nyelv és a gének teljesen különböző módon öröklődnek. – Beide Stammbäume können sich überschneiden, müssen es aber nicht, denn Sprache und Gene werden auf gänzlich verschiedenen Wegen weitergegeben.
142. Ezzel a nyelvészet önálló, semmivel sem pótolható hozzájárulást nyújt a magyar eredet tisztázásához. – Damit liefert die Sprachwissenschaft einen eigenständigen, durch nichts ersetzbaren Beitrag zur Klärung der ungarischen Ursprünge.
143. Központi eredménye egyetlen mondatban összefoglalható: a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik, és gyökerei az eurázsiai erdőövezetben vannak. – Ihr zentrales Ergebnis lässt sich in einem einzigen Satz bündeln: Die ungarische Sprache gehört zur finno-ugrischen Familie und wurzelt in der eurasischen Waldzone.
144. Ez az eredmény az alapszókincs és a nyelvtan kettős alapjain nyugszik, és így az egész magyar őstörténet legbiztosabb ismeretei közé tartozik. – Dieses Ergebnis ruht auf einem doppelten Fundament aus Grundwortschatz und Grammatik und gehört damit zu den besser gesicherten Erkenntnissen der gesamten ungarischen Frühgeschichte.
145. Ugyanakkor a jövevényszavak kutatása időbeli rétegeket mutató képet ad e nép kiterjedt vándorlásáról. – Zugleich liefert die Lehnwortforschung ein zeitlich gestuftes Bild der weiten Wanderung dieses Volkes.
146. Az iráni jövevényszavak a korai kapcsolatokról, a törökök a hosszú sztyeppek korszakáról, végül a szláv és német szavak pedig a földhódítás utáni időszakról tanúskodnak. – Die iranischen Lehnwörter bezeugen frühe Kontakte, die türkischen die lange Steppenzeit, die slawischen und deutschen schließlich die Zeit nach der Landnahme.
147. A jövevényszavak e rétegződésében a nép teljes vándorlástörténete nyelvészeti szempontból mintegy megőrződött, akárcsak a borostyánba zárt legyek. – In dieser Schichtung der Lehnwörter ist die gesamte Wanderungsgeschichte des Volkes sprachlich gleichsam konserviert, wie Fliegen im Bernstein.
148. Így a nyelvészet egy teljesen sajátos, meglepően mély idődimenzióval egészíti ki a régészetet és az írásos forrásokat. – So ergänzt die Sprachwissenschaft Archäologie und schriftliche Quellen um eine ganz eigene, erstaunlich tiefe Zeitdimension.
149. Ahol a régészeti leletek a sztyeppek korszakának küszöbén elhallgatnak, a nyelv még messze azon túlra vezet vissza, egészen az erdőövezet mélyéig. – Wo die archäologischen Funde an der Schwelle zur Steppenzeit verstummen, führt die Sprache noch weit darüber hinaus zurück, bis tief in die Waldzone.
150. Ahol az írásos források csak röviddel a terület elfoglalása előtt kezdődnek, a nyelvi bizonyíték egész évezredekkel mélyebbre nyúlik vissza a múltba. – Wo die schriftlichen Quellen erst kurz vor der Landnahme einsetzen, reicht das sprachliche Zeugnis ganze Jahrtausende tiefer in die Vergangenheit.
151. Éppen ebben a hatalmas hatótávolságban rejlik a nyelvtudományi kutatás különleges ereje. – Gerade in dieser enormen Reichweite liegt die besondere Stärke der sprachwissenschaftlichen Forschung.
152. Gyengesége viszont abban rejlik, hogy a biológiai származásról és a konkrét egyedi eseményekről egyszerűen nem tud információt nyújtani. – Ihre Schwäche liegt umgekehrt darin, dass sie über die biologische Abstammung und über konkrete Einzelereignisse schlicht keine Auskunft geben kann.
153. Nem tudja megmondani, hogy pontosan mikor történt egy vándorlás, hány ember indult útnak, vagy hogy pontosan melyik útvonalat követték. – Sie kann nicht sagen, wann genau eine Wanderung stattfand, wie viele Menschen sich auf den Weg machten oder welche Route sie genau nahmen.
154. Az ilyen kérdésekre csak más forrásfajtákkal együttműködve lehet egyáltalán közelebb kerülni a válaszhoz. – Solche Fragen lassen sich nur im Zusammenspiel mit den anderen Quellengattungen überhaupt einer Antwort näherbringen.
155. A nyelvészeti kutatásokból néhány szilárd sarokpont rajzolódik ki a magyar etnogenezis, azaz a nemzet kialakulásának összképéhez. – Aus der sprachwissenschaftlichen Forschung ergeben sich für das Gesamtbild der ungarischen Ethnogenese, also der Herausbildung des Volkes, einige feste Eckpunkte.
156. Először is, a magyar nyelv finn-ugor eredete ma már kétségtelenül bizonyított. – Erstens steht die finno-ugrische Herkunft der ungarischen Sprache heute zweifelsfrei fest.
157. Másodszor: a magyar nyelv legközelebbi nyelvi rokonai – bár nehéz elhinni – a távoli Nyugat-Szibériában találhatók, ami az erdős övezetből való távoli eredetre utal. – Zweitens liegen die nächsten Sprachverwandten des Ungarischen, kaum zu glauben, im fernen Westsibirien, was auf eine ferne Herkunft aus der Waldzone weist.
158. Harmadszor: a török jövevényszavak egy hosszú és meghatározó sztyeppekori időszakról tanúskodnak, amelynek során idegen gazdasági formákat vettek át. – Drittens bezeugen die türkischen Lehnwörter eine lange und prägende Steppenzeit, in der fremde Wirtschaftsformen übernommen wurden.
159. Negyedszer, a szláv jövevényszavak bizonyítják a magyarok és a Kárpát-medence őshonos lakossága közötti szoros keveredést. – Viertens belegen die slawischen Lehnwörter die enge Vermischung der Ungarn mit der einheimischen Bevölkerung des Karpatenbeckens.
160. Ötödször, és talán a legfontosabb, hogy maga a nyelvészet is a nyelvi rokonság és a biológiai származás szigorú elkülönítésére int. – Fünftens und vielleicht am wichtigsten mahnt die Sprachwissenschaft selbst zur strikten Trennung von Sprachverwandtschaft und biologischer Abstammung.
161. Ez az öt pont képezi a nyelvészet hozzájárulását ahhoz az összképhez, amelyet ez a könyv fokozatosan állít össze. – Diese fünf Punkte bilden den Beitrag der Sprachwissenschaft zu jenem Gesamtbild, das dieses Buch nach und nach zusammensetzt.
162. Ezek zökkenőmentesen illeszkednek az régészet és az írott források eredményeihez, feltéve, hogy a nyelvet és a kultúrát egyértelműen elkülönítjük egymástól. – Sie fügen sich nahtlos zu den Ergebnissen der Archäologie und der schriftlichen Quellen, sofern man Sprache und Kultur sauber voneinander trennt.
163. A finn-ugor nyelv és a sztyeppén élő nomád kultúra közötti látszólagos ellentét pontosan akkor oldódik fel, amint a vándorlást és a nyelvváltást magyarázatként elfogadjuk. – Das scheinbare Spannungsverhältnis zwischen finno-ugrischer Sprache und steppennomadischer Kultur löst sich genau dann auf, sobald man Wanderung und Sprachwechsel als Erklärung zulässt.
164. A magyarok így olyan népként jelennek meg, amely egy ősi erdei nyelvet, mint egy értékes poggyászt, az egész sztyeppén át egészen Közép-Európáig hordozta. – Die Ungarn erscheinen so als ein Volk, das eine uralte Waldsprache wie ein kostbares Gepäckstück durch die ganze Steppe hindurch bis nach Mitteleuropa trug.
165. Ezen a több évszázados úton idegen kultúrát, idegen gazdasági formákat és idegen népességi rétegeket vettek át anélkül, hogy valaha is feladták volna nyelvüket. – Auf diesem jahrhundertelangen Weg übernahmen sie fremde Kultur, fremde Wirtschaftsformen und fremde Bevölkerungsanteile, ohne dabei je ihre Sprache aufzugeben.
166. Pontosan erre a folyamatra utalunk, amikor egy nép etnogeneziséről beszélünk: egy nép kialakulásáról teljesen különböző alkotóelemekből. – Genau dieser Vorgang ist gemeint, wenn von der Ethnogenese eines Volkes die Rede ist: der Herausbildung eines Volkes aus ganz unterschiedlichen Bestandteilen.
167. A nyelv eközben a legállandóbb eleme, egy vörös szál, amely évezredeken át összeköti az összes szakaszt. – Die Sprache erweist sich dabei als das beständigste aller Elemente, ein roter Faden, der sämtliche Etappen über Jahrtausende hinweg verknüpft.
168. Hogy mely biológiai populációk vettek részt ténylegesen ebben az etnogenezisben, arra a nyelvészet azonban nem tud választ adni. – Welche biologischen Bevölkerungen tatsächlich an dieser Ethnogenese beteiligt waren, kann die Sprachwissenschaft jedoch nicht beantworten.
169. Ez a kérdés elkerülhetetlenül egy egészen más tudományághoz vezet, amely saját módszereivel kutatja a népességek történetét: a genetikához. – Diese Frage führt zwangsläufig zu einer ganz anderen Disziplin, die mit eigenen Methoden die Geschichte von Bevölkerungen erforscht: der Genetik.
170. Ezzel már előrevetítjük az átmenetet a következő szakaszba, amely a genetikai vizsgálatokkal és a valós népességmozgásokkal fog foglalkozni. – Damit ist der Übergang zum nächsten Abschnitt schon vorgezeichnet, in dem es um genetische Studien und reale Bevölkerungsbewegungen gehen wird.
(aufklappen)magyar
1. Képzeljük el, hogy egy nép nem kövekbe vagy tekercsekbe rejtette volna el teljes emlékezetét, hanem azokba a hangokba, amelyeket minden nap kiejt – pontosan ez a helyzet a magyarok esetében, és pontosan itt kezdődik a nyelvészet munkája.
2. Míg a régészeti leletek és az írott források arról árulkodnak, hol éltek a korai magyarok és hogyan harcoltak, addig csak a nyelv ad választ a sokkal mélyebb kérdésre: ki is valójában a rokonságuk.
3. A nyelv ugyanis nem úgy változik, mint egy divat, amely egy generáció alatt jön és múlik, hanem évszázadokon át szivárog át a szülőktől a gyermekekhez, lényegében szinte változatlanul.
4. Egy kard vagy egy fülbevaló gazdát cserélhet, eladható, elrabolható vagy lemásolható – egy gyermek szókincse viszont szinte mindig a saját anyjától származik.
5. Pontosan ez az állandóság teszi a nyelvet olyan archívummá, amely tovább beszél, még akkor is, ha az írás hallgat, és a föld már nem ad ki több cserépdarabot.
6. Az a tudományág, amely ezt az archívumot értelmezi, az összehasonlító vagy történeti nyelvészet, és a magyar korai történelemre vonatkozó legfontosabb megállapítása a mai napig sok laikus számára meglepetést jelent.
7. Ez egyszerűen így hangzik: a magyar nyelv nem rokon egyetlen mai szomszédja nyelvével sem – sem a német, sem a szláv nyelvekkel, sem a román nyelvvel.
8. Ezek a nyelvek mind a széles körben elterjedt indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak, egy olyan családfához, amely Izlandtól Indiáig terjed.
9. A magyar nyelv viszont egy teljesen más nyelvcsaládban gyökerezik, a finn-ugor nyelvcsaládban, amely viszont csupán egy ágát képezi a még nagyobb uráli nyelvcsaládnak.
10. A nyelvcsalád nem más, mint olyan nyelvek csoportja, amelyek bizonyíthatóan egyetlen, többnyire soha le nem írt ősnyelvből fejlődtek ki.
11. Ezt a már eltűnt ősnyelvet alapnyelvnek vagy proto-nyelvnek nevezik, és a kutatók úgy tárják fel, mint a restaurátorok egy elhalványult festményt: nem kitalálással, hanem gondos rekonstrukcióval.
12. Így a magyar nyelv egyfajta nyelvi szigetnek bizonyul az indoeurópai óceán közepén – ez a megállapítás már a 18. századi tudósokat is megdöbbentette.
13. Aki egyszer színekkel jelöli be a nyelvcsaládokat egy Európa-térképen, azonnal észreveszi a magyar színfoltot, amelyet minden oldalról más színű szomszédok vesznek körül.
14. Maga az uráli nyelvcsalád áttekinthetőbb, mint amire jelentőségét tekintve számítani lehetne: alig három tucat nyelv terjed el egy olyan területen, amely Skandináviától egészen Nyugat-Szibériáig nyúlik.
15. Hagyományosan két nagy ágra osztják, a finn-ugor és a szamojéd ágra.
16. A szamojéd nyelveket, például a nenz nyelvet, Szibéria legészakiabb részén élő kis népek beszélik, ott, ahol a fák véget érnek és a tundra kezdődik.
17. A finn-ugor ág tovább oszlik két alcsoportra: a finn-permi és az ugori alcsoportra.
18. A finn-permi csoportba tartozik a finn, az észt, a számi, valamint kisebb orosz nyelvek, mint például a mordvin és a mari.
19. A ugro alcsoport azonban történelmünk szempontjából a legfontosabb, hiszen ehhez tartozik a magyar nyelv.
20. És meglepően kicsi: a magyar mellett csupán két további nyelv létezik benne, a csanti és a manszi.
21. Ezt a két nyelvet, amelyeket korábban ostjak és vogul néven ismertek, néhány ezer ember beszéli a Nyugat-Szibériai-síkságon, az Urál-hegységtől keletre, az Ob folyó mentén – innen ered az ob-ugor nyelvek elnevezés.
22. Képzeljük el ezt a tényt: egy Európa szívében élő nép legközelebbi nyelvi rokonai Sibéria erdeiben élnek, több ezer kilométerre innen.
23. Ez azt jelenti, hogy a magyarok nyelvi ősei sem Közép-Európában, sem a török vagy iráni világban nem voltak otthon, hanem az eurázsiai erdőövezetben.
24. Pontosan itt merül fel egy rejtély, amely végigkíséri ezt a szakaszt és a magyar kora történelem nagy részét, hiszen egy erdei nyelv első ránézésre aligha illik egy olyan néphez, amelyet a történelem történetírók a sztyepp lovas hordájaként ismerik.
25. Mielőtt megkísérelnénk feloldani ezt a látszólagos ellentmondást, érdemes áttekinteni azokat az eszközöket, amelyekkel a nyelvészek egyáltalán bizonyítják az ilyen rokonságokat.
26. Legfontosabb eszközük a komparatív módszer, amelyet a 19. században fejlesztettek ki, és a mai napig alig javítottak rajta.
27. Ez egy egyszerű, de hatékony megfigyelésen: a rokon nyelvek legrégebbi szókincsében szabályos hangmegfelelések figyelhetők meg.
28. A hangmegfelelés azt jelenti, hogy az egyik nyelv egy bizonyos hangja újra és újra a másik nyelv egy bizonyos hangjával áll szemben, szinte mint egy megfejthető kód.
29. Az ilyen szabályszerűségeket nem magyarázza a véletlen vagy a puszta lemásolás – csak a közös eredet, ugyanabból az alapnyelvből való származás teszi ezt lehetővé.
30. Egyetlen, hasonlóan hangzó szó tehát még semmit sem bizonyít, hiszen a véletlen is szolgáltat időnként ilyen egyezéseket.
31. Csak akkor tekinthető bizonyítottnak a rokonság, ha egy egész hálózat ilyen hangmegfelelésekből húzódik ki számos szó között.
32. Erre kiváló példát szolgáltat maga a magyar nyelv: ahol a magyar nyelvben „h” hang szerepel, a finn nyelvben rendszerint „k” hang hallható.
33. Így a magyar „hal” (hal) szónak a finn „kala” felel meg, a magyar „ház” (ház) szónak pedig egy megfelelő finn alak – és ez a minta szóról szóra megismétlődik.
34. Ilyen sorozatokból rekonstruálható az alapnyelv eredeti hangképe, nagyjából úgy, ahogyan egy restaurátor több átfestett réteg alól feltárja az eredeti képet.
35. A kutatás a rekonstruált, tehát nem közvetlenül dokumentált, hanem rekonstruált formákat a kutatás egy előtte álló csillaggal jelöli.
36. Így jött létre a proto-uráli nyelv: nem egy valaha beszélt nyelv, hanem az összes uráli nyelv közös eredetének tudományos modellje.
37. A összehasonlítás különösen sokatmondó ott, ahol az úgynevezett alapszókincsről van szó.
38. Ez alatt azokat a szavakat értjük, amelyekre minden nyelvnek szüksége van az élet legalapvetőbb dolgainak kifejezéséhez, és amelyeket ezért más nyelvekből csak ritkán vesznek át.
39. Ide tartoznak a rokonsági megnevezések, a testrészek, az alacsony számnevek és a természeti jelenségekre utaló szavak.
40. És éppen ebben a központi területen mutat a magyar nyelv megdöbbentően szabályos egyezéseket a többi finn-ugor nyelvvel.
41. Apa, anya, kéz, szem, vér, víz, hal, az alacsony számok – mindezek a magyar nyelvben a közös uráli örökségre vezethetők vissza.
42. Aki már próbált bemutatkozni egy idegen nyelven, az sejti, milyen nehéz ilyen alapszavakat átvenni; éppen ezért tekintik őket a döntő bizonyítéknak.
43. A szókincs mellett egy második, talán még súlyosabb érv is felmerül: a nyelvtan.
44. A nyelvtan, azaz a nyelv felépítése, még ellenállóbbnak bizonyul a kölcsönzéssel szemben, mint maga a szókincs.
45. A szavak könnyen vándorolnak egyik nyelvből a másikba, az egész mondatszerkezet viszont szinte soha.
46. A magyar nyelv számos ilyen mélyen gyökerező szerkezeti jellemzőt oszt meg finn-ugor rokonnyelveivel.
47. A legszembetűnőbb az úgynevezett agglutináló szerkezet: a nyelvtani kapcsolatokat egyértelműen elkülöníthető végződések fejezik ki, amelyek gyöngyökhöz hasonlóan egy szálon lógnak a változatlan szótőre.
48. Egyetlen magyar főnévhez ilyen módon több ilyen végződés is egymás után sorolható, mindegyik a maga egyértelmű jelentésével.
49. Ezzel a magyar nyelv alapvetően eltér indoeurópai szomszédjaitól, amelyek a nyelvtani viszonyokat többnyire más módon, például szórenddel vagy segédszavakkal szabályozzák.
50. Egy másik közös örökség a nyelvtani nem hiánya: a magyar nyelvben nincs sem hímnemű, sem nőnemű névelő.
51. Még a személyes névmás sem tesz különbséget az „ő” és a „ő” között – ez a vonás amely szintén mélyen a finn-ugor múltban gyökerezik.
52. Ehhez jön még a ragok – vagyis azok a végződések, amelyek jelzik, hogy egy szó milyen szerepet játszik a mondatban – figyelemre méltó gazdagsága.
53. A magyar nyelvben a birtoklást nem külön szóval fejezik ki, hanem a birtokolt tárgyon közvetlenül elhelyezett végződéssel – ez is egy finn-ugor örökség.
54. Végül a magyar nyelv, sok rokon nyelvéhez hasonlóan, a magánhangzó-harmóniát: a világos és sötét magánhangzók nem keveredhetnek tetszőlegesen egy szóban és annak végződéseiben.
55. A szókincs és a nyelvtan együttesen tehát olyan sűrű bizonyítékhálót alkotnak, hogy a magyar nyelv finn-ugor hovatartozásáról ésszerű kétség nem maradhat.
56. Hogyan jött létre egyáltalán ez a felismerés, és kik voltak azok az emberek, akik napvilágra hozták, azt a következő rövid kutatástörténet meséli el.
57. Az első feltételezések a magyar nyelv finn és számi nyelvekkel való rokonságáról már a 17. században felmerültek, még tapogatózva és szigorú módszer nélkül.
58. A döntő lépést a 18. században Sajnovics János jezsuita tette meg, aki szisztematikusan összehasonlította a magyar nyelvet a számi nyelvvel.
59. 1770-ben publikált egy értekezést, amely a szavak és nyelvi alakok tárgyilagos összehasonlításával igyekezett bizonyítani a két nyelv rokonságát.
60. Nem sokkal később a tudós Sámuel Gyarmathi kiterjesztette az összehasonlítást további finn-ugor nyelvekre, és ezzel megszilárdította a még fiatal alapokat.
61. A 19. században ezekből a kezdetekből egy önálló kutatási ág fejlődött ki, egyre szigorúbb módszertannal.
62. Kutatóutazók, mint például Reguly Antal, valóban elutaztak távoli rokonaink lakóterületeire, Oroszországba és Szibériába, és ott helyszínen gyűjtöttek nyelvi anyagot – egy olyan utazás, amelyet ma már alig lehet elképzelni: vasút nélkül, szánon és csónakon át a végtelen erdőkön keresztül.
63. Ezen fáradságosan összegyűjtött anyag alapján végül bizonyítani lehetett a magyar nyelv rokonságát a csanti és a manszi nyelvekkel.
64. A felfedezés azonban nem mindenhol váltott ki lelkesedést, hanem a 19. század végén heves nyilvános vitát robbantott ki, amely az ugro-török háború néven vonult be a tudománytörténetbe.
65. Lényegében arról volt szó, hogy a magyar nyelv finn-ugor vagy mégis török eredetű-e – egy látszólag száraz szakmai kérdés, amely gyorsan a nemzeti önkép kérdésévé nőtte ki magát.
66. A közvélemény egy része egyszerűen tiszteletreméltóbbnak tartotta a bel-ázsiai harcias lovas népekkel való rokonságot, mint a távoli északon élő kis vadász- és halásznépekkel való rokonságot.
67. Ez a példa azt mutatja, hogy a büszkeséget nyilvánvalóan a családfákra is lehet vetíteni, még akkor is, ha azok nyelvi hangokból állnak, és nem címerekből.
68. A szakértői vita azonban egyértelműen és határozottan a finn-ugor elmélet mellett döntött.
69. A döntő tényező az volt, hogy éppen a kölcsönzésekkel szemben ellenálló nyelvi magterületek – az alapszókincs és a nyelvtan – hordozták a finn-ugor egyezőségeket.
70. A török nyelvekkel való közös vonások viszont, mint kiderült, szinte teljes egészében későbbi kölcsönzésekkel magyarázhatók, amelyek egyáltalán nem érintették a nyelv magját.
71. Ezzel a magyar nyelv finn-ugor hovatartozása tudományosan eldőlt, még ha a vita társadalmi szinten még hosszú ideig visszhangzott is.
72. Ez az epizód a mai napig óvatosságra int: a nyelvi rokonságot józanul kell értékelni, függetlenül attól, hogy melyik eredmény lenne kellemesebb a saját nemzeti öntudat számára.
73. Az említett török szókincs-elemek egyáltalán nem csupán mellékes téma, hanem önálló, tanulságos kutatási területet nyit meg.
74. Hiszen a finn-ugor örökség mellett a magyar nyelv egy egész réteg idegen nyelvből származó jövevényszót hordoz magában, akárcsak egy fa az évgyűrűit.
75. Egyszerűen fogalmazva: a jövevényszó olyan szó, amelyet egy nyelv átvett egy másikból, és saját hangrendszeréhez igazított.
76. A történészek számára az ilyen jövevényszavak igazi aranybányák, hiszen elárulják, kivel, mikor és hol került kapcsolatba egy nép.
77. A magyar nyelv legrégebbi jövevényszavai az iráni nyelvekből származnak, és az iráni nyelvű sztyeppei népekkel való korai találkozásokra utalnak.
78. A legkiterjedtebb őskori réteg azonban a török nyelvekből származik, és feltűnően gyakran érinti a gazdasági életet.
79. Számos magyar kifejezés, amely háziállatokra, gabonafajtákra és mezőgazdasági tevékenységekre utal, török eredetű.
80. Az ilyen szavak bizonyítják, hogy a magyarok a sztyeppén töltött idejük alatt szoros kapcsolatban éltek a török népekkel, és tőlük egész gazdasági rendszereket vettek át.
81. Így a nyelvi leletek függetlenül megerősítik azt, amit a régészet és az írott források már régóta sejtettek a magyarok sztyeppekori időszakáról.
82. A finn-ugor örökség tehát az erdős övezetből való távoli származásra utal, a török jövevényszavak pedig a későbbi, meghatározó sztyeppekori időszakra.
83. A nyelvben tehát a magyar korai történelem mindkét szakasza, akárcsak az üledékrétegek, egymásra rakódva fekszik, türelmesen várva felfedezésüket.
84. A Kárpát-medence benépesítése után további rétegek kerültek hozzá, elsősorban a szláv, a német és a latin nyelvből.
85. A számos szláv jövevényszó a szántóföldi gazdálkodásra, a háztartásvezetésre, a keresztény fogalmakra és az állami közigazgatásra vonatkozik – olyan területekre, amelyeken a magyarok nyilvánvalóan sokat tanultak új szomszédaiktól.
86. Ezek tanúskodnak a bevándorló magyarok és a Kárpát-medencét már lakó szláv népesség közötti szoros érintkezésről.
87. Tehát ez a későbbi jövevényszó-réteg is nyelvi visszhangot ad annak a bevándorlók és őslakosok közötti keveredésnek, amelyre már a régészet is utal.
88. Egy különösen merész módszer még azt is megkísérli, a rekonstruált alapszókincsből következtetni az alapnyelv beszélőinek életkörülményeire.
89. Az elgondolás egyszerű: egy nyelv csak olyan dolgokra rendelkezik régi, örökölt szóval, amelyek a korai beszélői számára valóban ismertek voltak.
90. Ha egy adott fa vagy állat esetében rekonstruálható egy uráli szó, akkor az alapnyelv beszélői valószínűleg saját tapasztalatból ismerték ezt a lényt.
91. Az ilyen rekonstruált szavak összességéből megpróbálnak írni egyfajta természettudományi könyvet a nyelv ősi hazájáról.
92. Ez a kutatási irányzat a „nyelvi paleontológia” szép nevet viseli, mert csontok helyett szavakból rekonstruál egy eltűnt életképet.
93. Ugyanakkor jelentős bizonytalanságok övezik, és eredményeit a kutatásban a mai napig is ellentmondásosan vitatják.
94. Az egyik fő nehézséget a jelentésváltozás jelenti: egy szó jelentése az évszázadok során úgy változhat,, akárcsak egy folyó a medrét.
95. Egy szó, amely ma egy bizonyos fafajtát jelöl, eredetileg általánosságban „fát” jelenthetett, vagy egy teljesen más fafajtát.
96. Ezen fenntartások ellenére a nyelvi paleontológia döntő mértékben hozzájárult az uralai ősotthonról szóló régi vita felélénkítéséhez.
97. Őshazának azt a területet nevezzük, ahol az alapnyelv beszélői éltek, mielőtt közös nyelvük a mai egyes nyelvekre szakadt volna szét.
98. Hosszú ideig a rekonstruált szókincsből azt a következtetést vonták le, hogy az uralai ősotthonnak az Urál középső részétől mindkét oldalra terjedő erdős övezetben kellett lennie.
99. A pontos elhelyezkedés azonban a mai napig vitatott: különböző kutatók a Volga középső részétől egészen Szibériáig terjedő területeket javasolnak.
100. A kormeghatározás, vagyis az a kérdés, hogy mennyi ideig létezett az uralai ősnyelv, a módszertől függően rendkívül eltérő eredményeket ad.
101. Csak egy dolog tűnik biztosnak: az uralai ősnyelv felbomlása több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza – egy olyan időtartamra, amely szinte felülmúlja a történelemről alkotott mindennapi elképzelésünket.
102. A magyar őstörténet szempontjából különösen izgalmas az a kérdés, hogy mikor vált le az ugor ág a többi finn-ugor nyelvtől.
103. Ugyanilyen izgalmas a kapcsolódó kérdés is, hogy ezen ugro-finn ágon belül mikor vált el végleg a magyar nyelv a felső-ugro testvéreitől.
104. Pontosan ez az elválás jelzi a független magyar nyelvtörténet kezdetét.
105. Ettől a pillanattól kezdve a magyarok nyelvi ősei megkezdték azt a hosszú utat, amely az erdős övezetből a sztyeppén át végül Közép-Európába vezetett őket.
106. A nyelvészet nem tudja közvetlenül nyomon követni ezt az utat, de a kölcsönzött szavak rétegeiből kiolvashatja annak állomásait, akárcsak az útjelzőket.
107. Érdemes itt egy pillanatra megállni, mert itt leselkedik egy félreértés, amely a finn-ugor kutatásokat kezdeteik óta kíséri.
108. A nyelvi rokonság ugyanis nem azonos a biológiai leszármazással vagy a genetikai – ez a különbség könnyen figyelmen kívül hagyható, de aligha lehet túlbecsülni.
109. Az, hogy a magyar nyelv nyelvtanilag rokon a hanti nyelvvel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mai magyarok és a mai hantiak ugyanazoktól az ősöktől származnának.
110. Egy nyelvet ugyanis át lehet venni, anélkül, hogy az átvevő népesség biológiai származása a legcsekélyebb mértékben is megváltozna.
111. Fordítva pedig egy népesség feladhatja ősi nyelvét, és átvehet egy idegen nyelvet – egy folyamatot, amelyet a nyelvészek egyszerűen nyelvváltásnak neveznek.
112. Pontosan ez a nyelvváltás adja a döntő kulcsot a magyar korai történelem megértéséhez.
113. Hiszen a finn–ugor nyelv és a sztyeppén élő nomád kultúra közötti szembetűnő feszültséget aligha lehet másképp magyarázni, mint egy ilyen folyamat révén.
114. A nyelv észak felé, az erdők felé mutat; a tárgyi kultúra dél felé, a sztyeppé felé – és mindkét megállapítás, önmagában véve, jól alátámasztott.
115. A legvalószínűbb magyarázat a következő: egy finn-ugor nyelvű népesség érkezett a sztyeppékre, és ott átvette a nomád életmódot anélkül, hogy feladta volna ősi nyelvét.
116. Ez a nép készségesen átvette a sztyepp népek gazdaságát, fegyverzetét és kultúráját – csupán anyanyelvét őrizte meg.
117. Így jöhetett létre egy olyan nép, amely a finn-ugor nyelvet egy teljes mértékben sztyeppei nomád kultúrával ötvözte, bizonyos értelemben két örökséget egy tető alatt.
118. Egy második, szintén elképzelhető modell azt feltételezi, hogy a magyar nyelvi közösség éppen ellenkezőleg, nyelvváltás révén fogadott be idegen csoportokat, és így növekedett.
119. Mindenesetre kiderül, hogy egy nép nyelve és kultúrája külön utakat járhat, és egyáltalán nem egyszerűen egyenlővé tehető.
120. Ez a felismerés a magyar eredetek nyelvészeti kutatásából levonható legfontosabb tanulságok közé tartozik.
121. Arra figyelmeztet, hogy ne vonjunk elhamarkodott következtetéseket a beszélt nyelv alapján egy nép biológiai származására vagy akár csak az általa élt kultúrára vonatkozóan.
122. Így a nyelvészet egy nagyon konkrét kérdésre nagy bizonyossággal ad választ – egy másikat viszont tudatosan nyitva hagy.
123. Bizonyossággal állítható, hogy a magyar nyelv finn-ugor eredetű, és gyökerei az eurázsiai erdőövezetben vannak.
124. Ugyanakkor nem tudja megválaszolni, hogy a mai magyarok valójában mely biológiai ősöktől származnak, hiszen ez egy teljesen más tudományág, a genetika kérdése.
125. Így a nyelvészet végül önkritikusan rámutat saját kijelentési erejének határaira.
126. Egyébként a finn-ugor kutatásokon belül is számos nyitott és vitatott kérdés marad fenn.
127. Vitatott például, hogy az uráli nyelvcsalád belső családfáját részletesen hogyan kell ábrázolni.
128. Egyes kutatók még abban is kételkednek, hogy a hagyományos kétágú felosztás – egy finn-ugor és egy szamojéd ágra – valóban megfelel-e a tényleges viszonyoknak.
129. Mások a finn-ugor ág belső egységét kérdőjelezik meg, és eltérő felosztásokat részesítenek előnyben.
130. Az időbeli mélységi megközelítés, azaz az egyes nyelvi elválások időbeli datálása is heves viták tárgyát képezi.
131. Egy régebbi, glottochronológia néven ismert módszer a szókincs változásának sebességéből akarta kiszámítani a nyelvi elválások korát – ez a vállalkozás mára megbízhatatlannak bizonyult.
132. Ez a módszer az egyenletes változási sebesség feltételezésén alapult, amely feltételezés a gyakorlatban egyszerűen nem igazolódott.
133. A modern kutatás ezért minden időbeli adatot tekintve lényegesen nagyobb óvatossággal jár el, mint még néhány évtizeddel ezelőtt.
134. Továbbra is vitatott kérdés marad továbbá, hogy a proto-uráli és a magyar nyelv között valóban létezett-e egységes ugro közbenső szakasz.
135. Egyes kutatók a magyar, a csanti és a mansi nyelv szoros rokonságát bizonyítottnak tartják, mások ugyanezeket az egyezéseket másképp értelmezik.
136. Ezek a szakmán belüli viták azonban nem változtatnak a magyar nyelv finn-ugor hovatartozásának alapvető tényén.
137. Ezek csupán a nyelvfa finomabb vonalazását érintik, nem pedig annak már régóta bizonyított, nagyvonalú felépítését.
138. Az utóbbi időben a nyelvészet emellett elkezdte összevetni eredményeit a még fiatalabb genetikai kutatások eredményeivel.
139. Ezzel kapcsolatban egy lenyűgöző, de egyben kiábrándító megállapítás is kiderült: A nyelvi és genetikai adatok kiegészítik egymást, de nem egyszerűen lefordíthatók egymásra.
140. A nyelvi családfa a nyelvek történetét ábrázolja, a genetikai családfa pedig a népességek történetét – két különböző könyv ugyanarról a népről.
141. Mindkét családfa átfedhet egymást, de nem feltétlenül, hiszen a nyelv és a gének teljesen különböző módon öröklődnek.
142. Ezzel a nyelvészet önálló, semmivel sem pótolható hozzájárulást nyújt a magyar eredet tisztázásához.
143. Központi eredménye egyetlen mondatban összefoglalható: a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik, és gyökerei az eurázsiai erdőövezetben vannak.
144. Ez az eredmény az alapszókincs és a nyelvtan kettős alapjain nyugszik, és így az egész magyar őstörténet legbiztosabb ismeretei közé tartozik.
145. Ugyanakkor a jövevényszavak kutatása időbeli rétegeket mutató képet ad e nép kiterjedt vándorlásáról.
146. Az iráni jövevényszavak a korai kapcsolatokról, a törökök a hosszú sztyeppek korszakáról, végül a szláv és német szavak pedig a földhódítás utáni időszakról tanúskodnak.
147. A jövevényszavak e rétegződésében a nép teljes vándorlástörténete nyelvészeti szempontból mintegy megőrződött, akárcsak a borostyánba zárt legyek.
148. Így a nyelvészet egy teljesen sajátos, meglepően mély idődimenzióval egészíti ki a régészetet és az írásos forrásokat.
149. Ahol a régészeti leletek a sztyeppek korszakának küszöbén elhallgatnak, a nyelv még messze azon túlra vezet vissza, egészen az erdőövezet mélyéig.
150. Ahol az írásos források csak röviddel a terület elfoglalása előtt kezdődnek, a nyelvi bizonyíték egész évezredekkel mélyebbre nyúlik vissza a múltba.
151. Éppen ebben a hatalmas hatótávolságban rejlik a nyelvtudományi kutatás különleges ereje.
152. Gyengesége viszont abban rejlik, hogy a biológiai származásról és a konkrét egyedi eseményekről egyszerűen nem tud információt nyújtani.
153. Nem tudja megmondani, hogy pontosan mikor történt egy vándorlás, hány ember indult útnak, vagy hogy pontosan melyik útvonalat követték.
154. Az ilyen kérdésekre csak más forrásfajtákkal együttműködve lehet egyáltalán közelebb kerülni a válaszhoz.
155. A nyelvészeti kutatásokból néhány szilárd sarokpont rajzolódik ki a magyar etnogenezis, azaz a nemzet kialakulásának összképéhez.
156. Először is, a magyar nyelv finn-ugor eredete ma már kétségtelenül bizonyított.
157. Másodszor: a magyar nyelv legközelebbi nyelvi rokonai – bár nehéz elhinni – a távoli Nyugat-Szibériában találhatók, ami az erdős övezetből való távoli eredetre utal.
158. Harmadszor: a török jövevényszavak egy hosszú és meghatározó sztyeppekori időszakról tanúskodnak, amelynek során idegen gazdasági formákat vettek át.
159. Negyedszer, a szláv jövevényszavak bizonyítják a magyarok és a Kárpát-medence őshonos lakossága közötti szoros keveredést.
160. Ötödször, és talán a legfontosabb, hogy maga a nyelvészet is a nyelvi rokonság és a biológiai származás szigorú elkülönítésére int.
161. Ez az öt pont képezi a nyelvészet hozzájárulását ahhoz az összképhez, amelyet ez a könyv fokozatosan állít össze.
162. Ezek zökkenőmentesen illeszkednek az régészet és az írott források eredményeihez, feltéve, hogy a nyelvet és a kultúrát egyértelműen elkülönítjük egymástól.
163. A finn-ugor nyelv és a sztyeppén élő nomád kultúra közötti látszólagos ellentét pontosan akkor oldódik fel, amint a vándorlást és a nyelvváltást magyarázatként elfogadjuk.
164. A magyarok így olyan népként jelennek meg, amely egy ősi erdei nyelvet, mint egy értékes poggyászt, az egész sztyeppén át egészen Közép-Európáig hordozta.
165. Ezen a több évszázados úton idegen kultúrát, idegen gazdasági formákat és idegen népességi rétegeket vettek át anélkül, hogy valaha is feladták volna nyelvüket.
166. Pontosan erre a folyamatra utalunk, amikor egy nép etnogeneziséről beszélünk: egy nép kialakulásáról teljesen különböző alkotóelemekből.
167. A nyelv eközben a legállandóbb eleme, egy vörös szál, amely évezredeken át összeköti az összes szakaszt.
168. Hogy mely biológiai populációk vettek részt ténylegesen ebben az etnogenezisben, arra a nyelvészet azonban nem tud választ adni.
169. Ez a kérdés elkerülhetetlenül egy egészen más tudományághoz vezet, amely saját módszereivel kutatja a népességek történetét: a genetikához.
170. Ezzel már előrevetítjük az átmenetet a következő szakaszba, amely a genetikai vizsgálatokkal és a valós népességmozgásokkal fog foglalkozni.
(aufklappen)német
1. Stellen wir uns vor, ein Volk hätte sein gesamtes Gedächtnis nicht in Steinen oder Schriftrollen verborgen, sondern in den Lauten, die es jeden Tag ausspricht – genau das ist bei den Ungarn der Fall, und genau hier setzt die Sprachwissenschaft an.
2. Während Spaten und Schriftquellen erzählen, wo die frühen Ungarn lebten und wie sie kämpften, beantwortet erst die Sprache die viel tiefere Frage nach ihrer eigentlichen Verwandtschaft.
3. Sprache wandert nämlich nicht wie eine Mode, die binnen einer Generation kommt und geht, sondern sie sickert über Jahrhunderte von den Eltern zu den Kindern, fast unverändert in ihrem Kern.
4. Ein Schwert oder ein Ohrring kann den Besitzer wechseln, kann gehandelt, geraubt oder kopiert werden – der Wortschatz eines Kindes dagegen stammt fast immer von der eigenen Mutter.
5. Genau diese Beständigkeit macht Sprache zu einem Archiv, das weiterspricht, selbst wenn die Schrift schweigt und die Erde keine Scherben mehr freigibt.
6. Die Disziplin, die dieses Archiv liest, heißt vergleichende oder historische Sprachwissenschaft, und ihr wichtigster Befund zur ungarischen Frühgeschichte überrascht bis heute viele Laien.
7. Er lautet schlicht: Ungarisch ist mit keiner der Sprachen seiner heutigen Nachbarn verwandt – nicht mit dem Deutschen, nicht mit den slawischen Sprachen, nicht mit dem Rumänischen.
8. Diese Sprachen alle gehören zur weitverzweigten indogermanischen Familie, einem Stammbaum, der von Island bis nach Indien reicht.
9. Ungarisch dagegen wurzelt in einer völlig anderen Familie, der finno-ugrischen, die wiederum nur einen Ast des noch größeren uralischen Baumes bildet.
10. Eine Sprachfamilie ist dabei nichts anderes als eine Gruppe von Sprachen, die sich nachweislich aus einer einzigen, meist nie aufgeschriebenen Ursprache entwickelt haben.
11. Diese verschwundene Ursprache nennt man Grundsprache oder Protosprache, und Forscher erschließen sie wie Restauratoren ein verblasstes Gemälde: nicht durch Erfindung, sondern durch sorgfältige Rekonstruktion.
12. So erweist sich das Ungarische als eine Art Sprachinsel mitten in einem indogermanischen Ozean – ein Befund, der schon Gelehrte des 18. Jahrhunderts ins Staunen versetzte.
13. Wer einmal auf einer Europakarte die Sprachfamilien einfärbt, erkennt sofort den ungarischen Farbtupfer, umgeben von lauter andersfarbigen Nachbarn.
14. Die uralische Familie selbst ist überschaubarer, als man angesichts ihrer Bedeutung vermuten würde: Knapp drei Dutzend Sprachen verteilen sich über ein Gebiet, das von Skandinavien bis weit nach Westsibirien reicht.
15. Man teilt sie traditionell in zwei große Zweige, den finno-ugrischen und den samojedischen.
16. Die samojedischen Sprachen, etwa das Nenzische, werden von kleinen Völkern im äußersten Norden Sibiriens gesprochen, dort, wo die Bäume aufhören und die Tundra beginnt.
17. Der finno-ugrische Zweig gliedert sich noch einmal in zwei Untergruppen, eine finno-permische und eine ugrische.
18. Zur finno-permischen Gruppe zählen das Finnische, das Estnische, das Saamische sowie kleinere russische Sprachen wie das Mordwinische und das Mari.
19. Die ugrische Untergruppe aber ist für unsere Geschichte die entscheidende, denn ihr gehört das Ungarische an.
20. Und sie ist erstaunlich klein: Neben dem Ungarischen gibt es dort nur noch zwei weitere Sprachen, das Chantische und das Mansische.
21. Diese beiden, früher unter den Namen Ostjakisch und Wogulisch bekannt, werden von wenigen tausend Menschen im westsibirischen Tiefland östlich des Urals gesprochen, am Fluss Ob – daher der Name ob-ugrische Sprachen.
22. Man muss sich diesen Befund einmal bildlich vorstellen: Die nächsten Sprachverwandten eines Volkes, das im Herzen Europas lebt, sitzen in den Wäldern Sibiriens, Tausende Kilometer entfernt.
23. Das bedeutet, dass die sprachlichen Vorfahren der Ungarn weder in Mitteleuropa noch in der türkischen oder iranischen Welt zu Hause waren, sondern in der eurasischen Waldzone.
24. Genau hier entsteht ein Rätsel, das diesen Abschnitt und große Teile der ungarischen Frühgeschichte durchzieht, denn eine Waldsprache passt zunächst kaum zu einem Volk, das die Geschichtsschreiber als Reiterhorde der Steppe kennen.
25. Bevor wir uns an die Auflösung dieses scheinbaren Widerspruchs wagen, lohnt ein Blick auf das Handwerkszeug, mit dem Sprachforscher solche Verwandtschaften überhaupt nachweisen.
26. Ihr wichtigstes Werkzeug ist die komparative Methode, im 19. Jahrhundert entwickelt und bis heute kaum verbessert.
27. Sie beruht auf einer einfachen, aber mächtigen Beobachtung: Verwandte Sprachen zeigen in ihrem ältesten Wortschatz regelmäßige Lautentsprechungen.
28. Eine Lautentsprechung bedeutet, dass ein bestimmter Laut der einen Sprache immer wieder einem bestimmten Laut der anderen Sprache gegenübersteht, fast wie ein Code, der sich entschlüsseln lässt.
29. Zufall oder bloßes Abkupfern erklären solche Regelmäßigkeiten nicht – nur eine gemeinsame Herkunft aus derselben Grundsprache tut das.
30. Ein einzelnes ähnlich klingendes Wort beweist daher noch gar nichts, denn auch der Zufall liefert hin und wieder solche Treffer.
31. Erst wenn sich ein ganzes Netz solcher Lautentsprechungen über viele Wörter spannt, gilt eine Verwandtschaft als gesichert.
32. Ein Paradebeispiel liefert das Ungarische selbst: Wo Ungarisch ein h spricht, spricht das Finnische regelmäßig ein k.
33. So steht dem ungarischen hal für Fisch das finnische kala gegenüber, dem ungarischen ház für Haus eine entsprechende finnische Form – und dieses Muster wiederholt sich Wort für Wort.
34. Aus solchen Reihen lässt sich die ursprüngliche Lautgestalt der Grundsprache rekonstruieren, ungefähr so, wie ein Restaurator aus mehreren übermalten Schichten das Originalbild freilegt.
35. Rekonstruierte, also nicht direkt belegte, sondern erschlossene Formen kennzeichnet die Forschung mit einem vorangestellten Sternchen.
36. So entstand das Proto-Uralische: keine je gesprochene Sprache, sondern ein wissenschaftliches Modell des gemeinsamen Ursprungs aller uralischen Sprachen.
37. Besonders aussagekräftig wird der Vergleich dort, wo es um den sogenannten Grundwortschatz geht.
38. Darunter versteht man jene Wörter, die jede Sprache für die elementarsten Dinge des Lebens braucht und die deshalb nur selten von anderen Sprachen entliehen werden.
39. Dazu zählen Verwandtschaftsbezeichnungen, Körperteile, die niedrigen Zahlwörter und Wörter für Naturerscheinungen.
40. Und genau in diesem Kernbereich zeigt das Ungarische verblüffend regelmäßige Übereinstimmungen mit den übrigen finno-ugrischen Sprachen.
41. Vater, Mutter, Hand, Auge, Blut, Wasser, Fisch, die niedrigen Zahlen – sie alle gehen im Ungarischen auf das gemeinsame uralische Erbe zurück.
42. Wer schon einmal versucht hat, sich in einer fremden Sprache vorzustellen, ahnt, wie schwer solche Grundwörter sich entlehnen lassen; genau deshalb gelten sie als der entscheidende Beweis.
43. Neben dem Wortschatz tritt ein zweites, vielleicht noch gewichtigeres Argument hinzu: die Grammatik.
44. Grammatik, der Bauplan einer Sprache, lässt sich noch widerständiger gegen Entlehnung zeigen als der Wortschatz selbst.
45. Wörter wandern leicht von einer Sprache zur anderen, ganze Satzbaupläne dagegen so gut wie nie.
46. Das Ungarische teilt mit seinen finno-ugrischen Verwandten eine Reihe solcher tief sitzender struktureller Merkmale.
47. Am auffälligsten ist der sogenannte agglutinierende Bau: Grammatische Beziehungen werden durch klar abgrenzbare Endungen ausgedrückt, die sich wie Perlen an einer Schnur an den unveränderlichen Wortstamm hängen.
48. An ein einziges ungarisches Hauptwort lassen sich auf diese Weise mehrere solcher Endungen nacheinander reihen, jede mit ihrer eigenen, klar umrissenen Bedeutung.
49. Damit unterscheidet sich das Ungarische fundamental von seinen indogermanischen Nachbarn, die grammatische Beziehungen meist anders, etwa durch Wortstellung oder Hilfswörter, regeln.
50. Ein weiteres gemeinsames Erbe ist das Fehlen grammatischen Geschlechts: Das Ungarische kennt weder einen männlichen noch einen weiblichen Artikel.
51. Sogar das Personalpronomen macht keinen Unterschied zwischen er und sie – ein Zug, der ebenfalls tief in der finno-ugrischen Vergangenheit wurzelt.
52. Hinzu kommt ein bemerkenswerter Reichtum an Fällen, also an Endungen, die anzeigen, welche Rolle ein Wort im Satz spielt.
53. Besitz wird im Ungarischen nicht durch ein eigenes Wort ausgedrückt, sondern durch eine Endung direkt am besessenen Gegenstand – auch dies ein finno-ugrisches Erbstück.
54. Schließlich kennt das Ungarische, wie viele seiner Verwandten, die Vokalharmonie: Helle und dunkle Vokale dürfen sich innerhalb eines Wortes und seiner Endungen nicht beliebig mischen.
55. Wortschatz und Grammatik zusammen ergeben somit ein derart dichtes Beweisnetz, dass an der finno-ugrischen Zugehörigkeit des Ungarischen kein vernünftiger Zweifel bleibt.
56. Wie diese Erkenntnis überhaupt zustande kam und wer die Menschen waren, die sie ans Licht brachten, erzählt die folgende kurze Geschichte der Forschung.
57. Erste Vermutungen über eine Verwandtschaft des Ungarischen mit dem Finnischen und Saamischen tauchten bereits im 17. Jahrhundert auf, noch tastend und ohne strenge Methode.
58. Den entscheidenden Schritt unternahm im 18. Jahrhundert der Jesuit János Sajnovics, der das Ungarische systematisch mit dem Saamischen verglich.
59. 1770 legte er eine Schrift vor, die durch nüchterne Gegenüberstellung von Wörtern und Formen die Verwandtschaft beider Sprachen zu beweisen suchte.
60. Wenig später erweiterte der Gelehrte Sámuel Gyarmathi den Vergleich auf weitere finno-ugrische Sprachen und festigte damit das noch junge Fundament.
61. Im 19. Jahrhundert wuchs aus diesen Anfängen ein eigenständiger Forschungszweig mit zunehmend strenger Methodik heran.
62. Forschungsreisende wie Antal Reguly zogen tatsächlich in die Wohngebiete der fernen Verwandten, nach Russland und Sibirien, und sammelten dort vor Ort Sprachmaterial – eine Reise, die man sich heute kaum mehr vorstellen kann, ganz ohne Eisenbahn, mit Schlitten und Booten durch endlose Wälder.
63. Auf der Grundlage dieses mühsam gesammelten Materials ließ sich die Verwandtschaft des Ungarischen mit dem Chantischen und Mansischen schließlich sicher nachweisen.
64. Doch die Entdeckung sorgte nicht überall für Begeisterung, sondern entzündete im späten 19. Jahrhundert einen heftigen öffentlichen Streit, der als ugrisch-türkischer Krieg in die Wissenschaftsgeschichte einging.
65. Im Kern ging es um die Frage, ob das Ungarische finno-ugrischen oder doch türkischen Ursprungs sei – eine scheinbar trockene Fachfrage, die sich rasch zu einer Frage des nationalen Selbstbildes auswuchs.
66. Ein Teil der Öffentlichkeit empfand eine Verwandtschaft mit den kriegerischen Reitervölkern Innerasiens schlicht als ehrenvoller denn eine Verwandtschaft mit kleinen Jäger- und Fischervölkern im hohen Norden.
67. Stolz, so zeigt dieses Beispiel, lässt sich offenbar auch in Stammbäume hineinprojizieren, selbst wenn diese aus Sprachlauten und nicht aus Wappen bestehen.
68. Die fachliche Auseinandersetzung jedoch entschied sich klar und eindeutig zugunsten der finno-ugrischen These.
69. Den Ausschlag gab, dass gerade die entlehnungsresistenten Kernbereiche der Sprache – Grundwortschatz und Grammatik – die finno-ugrischen Übereinstimmungen trugen.
70. Die Gemeinsamkeiten mit den Türksprachen dagegen ließen sich, wie sich zeigte, fast vollständig als spätere Entlehnungen erklären, die den sprachlichen Kern gar nicht berührten.
71. Damit war die finno-ugrische Zugehörigkeit des Ungarischen wissenschaftlich entschieden, auch wenn die Debatte gesellschaftlich noch lange nachhallte.
72. Diese Episode mahnt bis heute zur Vorsicht: Sprachverwandtschaft sollte nüchtern beurteilt werden, ganz unabhängig davon, welches Ergebnis dem eigenen Nationalgefühl angenehmer wäre.
73. Die erwähnten türkischen Wortschatzanteile sind freilich kein bloßes Randthema, sondern eröffnen ein eigenes, aufschlussreiches Forschungsfeld.
74. Denn neben dem finno-ugrischen Erbe trägt das Ungarische eine ganze Schicht von Lehnwörtern aus fremden Sprachen in sich, wie ein Baum seine Jahresringe.
75. Ein Lehnwort ist, einfach gesagt, ein Wort, das eine Sprache von einer anderen übernommen und ihrem eigenen Klangsystem angepasst hat.
76. Für Historiker sind solche Lehnwörter wahre Goldgruben, denn sie verraten, mit wem ein Volk wann und wo in Kontakt stand.
77. Die ältesten Lehnwörter des Ungarischen stammen aus iranischen Sprachen und deuten auf frühe Begegnungen mit iranischsprachigen Steppenvölkern hin.
78. Die umfangreichste vorgeschichtliche Schicht jedoch entstammt den Türksprachen und betrifft auffällig oft das Wirtschaftsleben.
79. Zahlreiche ungarische Begriffe für Haustiere, Getreidesorten und landwirtschaftliche Tätigkeiten sind türkischer Herkunft.
80. Solche Wörter belegen, dass die Ungarn während ihrer Zeit in der Steppe in engstem Kontakt mit Türkvölkern lebten und von ihnen ganze Wirtschaftsformen übernahmen.
81. Damit bestätigt der sprachliche Befund unabhängig, was Archäologie und schriftliche Quellen über die Steppenzeit der Ungarn längst vermuten ließen.
82. Das finno-ugrische Erbe verweist also auf die ferne Herkunft aus der Waldzone, die türkischen Lehnwörter auf die spätere, prägende Zeit in der Steppe.
83. In der Sprache selbst liegen somit beide Etappen der ungarischen Frühgeschichte wie Sedimentschichten übereinander, geduldig auf ihre Entdeckung wartend.
84. Nach der Landnahme im Karpatenbecken kamen weitere Schichten hinzu, vor allem aus dem Slawischen, dem Deutschen und dem Lateinischen.
85. Die zahlreichen slawischen Lehnwörter betreffen Ackerbau, Hauswirtschaft, christliche Begriffe und die staatliche Verwaltung – Bereiche, in denen die Ungarn offenbar viel von ihren neuen Nachbarn lernten.
86. Sie bezeugen die enge Berührung der einwandernden Ungarn mit der slawischen Bevölkerung, die das Karpatenbecken bereits bewohnte.
87. Auch diese jüngere Lehnwortschicht liefert also ein sprachliches Echo jener Vermischung von Einwanderern und Einheimischen, die schon die Archäologie nahelegt.
88. Eine besonders kühne Methode versucht sogar, aus dem rekonstruierten Grundwortschatz auf die Lebensumwelt der Sprecher der Grundsprache zu schließen.
89. Der Gedanke dahinter ist einfach: Ein altes, ererbtes Wort besitzt eine Sprache nur für Dinge, die ihren frühen Sprechern tatsächlich bekannt waren.
90. Lässt sich für einen bestimmten Baum oder ein bestimmtes Tier ein uralisches Wort rekonstruieren, kannten die Sprecher der Grundsprache dieses Lebewesen vermutlich aus eigener Erfahrung.
91. Aus der Summe solcher rekonstruierten Wörter versucht man, gewissermaßen ein Naturkundebuch der sprachlichen Urheimat zu schreiben.
92. Diese Forschungsrichtung trägt den schönen Namen sprachliche Paläontologie, weil sie aus Wörtern statt aus Knochen ein verschwundenes Lebensbild rekonstruiert.
93. Allerdings ist sie mit erheblichen Unsicherheiten behaftet, und ihre Ergebnisse werden in der Forschung bis heute kontrovers diskutiert.
94. Eine Hauptschwierigkeit ist der Bedeutungswandel: Ein Wort kann im Lauf der Jahrhunderte seine Bedeutung verschieben wie ein Fluss sein Bett.
95. Ein Wort, das heute eine bestimmte Baumart bezeichnet, könnte ursprünglich ganz allgemein „Holz“ oder einen völlig anderen Baum gemeint haben.
96. Trotz dieser Vorbehalte hat die sprachliche Paläontologie die alte Diskussion über die uralische Urheimat entscheidend mit angefacht.
97. Als Urheimat bezeichnet man jenes Gebiet, in dem die Sprecher der Grundsprache lebten, bevor sich ihre gemeinsame Sprache in die heutigen Einzelsprachen aufspaltete.
98. Lange schloss man aus dem rekonstruierten Wortschatz, die uralische Urheimat müsse in der Waldzone gelegen haben, beiderseits des mittleren Urals.
99. Doch die genaue Lage bleibt bis heute strittig: Verschiedene Forscher schlagen Gebiete von der mittleren Wolga bis weit hinein nach Sibirien vor.
100. Auch die Datierung, also die Frage, wie lange die uralische Grundsprache existierte, fällt je nach Methode höchst unterschiedlich aus.
101. Sicher scheint nur eines: Die Aufspaltung der uralischen Grundsprache liegt mehrere Jahrtausende zurück – ein Zeitraum, der unsere Alltagsvorstellung von Geschichte beinahe sprengt.
102. Für die ungarische Frühgeschichte besonders spannend ist die Frage, wann sich der ugrische Zweig von den übrigen finno-ugrischen Sprachen löste.
103. Ebenso spannend ist die Anschlussfrage, wann sich innerhalb dieses ugrischen Zweiges das Ungarische schließlich von seinen ob-ugrischen Geschwistern trennte.
104. Genau diese Trennung markiert die Geburtsstunde der eigenständigen ungarischen Sprachgeschichte.
105. Von diesem Moment an begannen die sprachlichen Vorfahren der Ungarn jenen langen Weg, der sie aus der Waldzone über die Steppe schließlich bis nach Mitteleuropa führen sollte.
106. Direkt nachzeichnen kann die Sprachwissenschaft diesen Weg nicht, doch sie liest seine Stationen wie Wegmarken an den Lehnwortschichten ab.
107. An dieser Stelle lohnt ein Innehalten, denn hier lauert ein Missverständnis, das die finno-ugrische Forschung seit ihren Anfängen begleitet.
108. Sprachverwandtschaft ist nämlich nicht dasselbe wie biologische Abstammung oder genetische Verwandtschaft – ein Unterschied, der leicht übersehen, aber kaum überschätzt werden kann.
109. Dass das Ungarische mit dem Chantischen sprachlich verwandt ist, bedeutet keineswegs, dass heutige Ungarn und heutige Chanten von denselben Vorfahren abstammen.
110. Eine Sprache lässt sich nämlich übernehmen, ohne dass die übernehmende Bevölkerung ihre biologische Herkunft im Geringsten ändert.
111. Umgekehrt kann eine Bevölkerung ihre angestammte Sprache aufgeben und eine fremde annehmen – einen Vorgang, den Sprachwissenschaftler schlicht Sprachwechsel nennen.
112. Genau dieser Sprachwechsel liefert den entscheidenden Schlüssel zum Verständnis der ungarischen Frühgeschichte.
113. Denn das auffällige Spannungsverhältnis zwischen finno-ugrischer Sprache und steppennomadischer Kultur lässt sich kaum anders erklären als durch einen solchen Vorgang.
114. Die Sprache weist nach Norden, in die Wälder; die materielle Kultur weist nach Süden, in die Steppe – und beide Befunde sind, jeder für sich, gut gesichert.
115. Die plausibelste Erklärung lautet: Eine finno-ugrisch sprechende Bevölkerung gelangte in den Steppenraum und übernahm dort die nomadische Lebensweise, ohne ihre angestammte Sprache abzulegen.
116. Wirtschaft, Bewaffnung und Kultur der Steppenvölker übernahm diese Bevölkerung bereitwillig – nur ihre Muttersprache behielt sie bei.
117. So konnte ein Volk entstehen, das eine finno-ugrische Sprache mit einer durch und durch steppennomadischen Kultur verband, gewissermaßen zwei Erbschaften unter einem Dach.
118. Ein zweites, ebenfalls denkbares Modell nimmt an, dass die ungarische Sprachgemeinschaft umgekehrt fremde Gruppen durch Sprachwechsel in sich aufnahm und so wuchs.
119. In jedem Fall zeigt sich, dass Sprache und Kultur eines Volkes ihre je eigenen Wege gehen können und sich keineswegs einfach gleichsetzen lassen.
120. Diese Einsicht zählt zu den wichtigsten Lehren, die sich aus der sprachwissenschaftlichen Erforschung der ungarischen Ursprünge ziehen lassen.
121. Sie warnt davor, von der gesprochenen Sprache vorschnell auf die biologische Abstammung oder auch nur auf die gelebte Kultur eines Volkes zu schließen.
122. So beantwortet die Sprachwissenschaft eine ganz bestimmte Frage mit großer Sicherheit – und lässt eine andere bewusst offen.
123. Mit Sicherheit lässt sich sagen, dass die ungarische Sprache finno-ugrischen Ursprungs ist und ihre Wurzeln in der eurasischen Waldzone hat.
124. Nicht beantworten kann sie dagegen, von welchen biologischen Vorfahren die heutigen Ungarn tatsächlich abstammen, denn das ist eine Frage für eine ganz andere Disziplin: die Genetik.
125. Damit verweist die Sprachwissenschaft am Ende selbstkritisch auf die Grenzen ihrer eigenen Aussagekraft.
126. Auch innerhalb der finno-ugrischen Forschung selbst bleiben übrigens eine Reihe offener und umstrittener Fragen bestehen.
127. Strittig ist etwa, wie der innere Stammbaum der uralischen Sprachfamilie im Detail zu zeichnen ist.
128. Manche Forscher zweifeln sogar, ob die traditionelle Zweiteilung in einen finno-ugrischen und einen samojedischen Zweig den tatsächlichen Verhältnissen wirklich gerecht wird.
129. Andere stellen die innere Geschlossenheit des finno-ugrischen Zweiges insgesamt in Frage und bevorzugen abweichende Gliederungen.
130. Auch der zeitliche Tiefenansatz, also die Datierung der einzelnen Sprachaufspaltungen, wird kontrovers diskutiert.
131. Eine ältere Methode namens Glottochronologie wollte das Alter von Sprachtrennungen aus der Geschwindigkeit des Wortschatzwandels berechnen – ein Vorhaben, das sich heute als unzuverlässig erwiesen hat.
132. Sie beruhte auf der Annahme einer gleichmäßigen Wandlungsgeschwindigkeit, eine Annahme, die sich in der Praxis schlicht nicht bestätigen ließ.
133. Die moderne Forschung verfährt deshalb bei allen zeitlichen Angaben mit deutlich größerer Vorsicht als noch vor wenigen Jahrzehnten.
134. Strittig bleibt zudem, ob es zwischen dem Proto-Uralischen und dem Ungarischen tatsächlich eine einheitliche ugrische Zwischenstufe gegeben hat.
135. Manche Forscher halten die enge Zusammengehörigkeit von Ungarisch, Chantisch und Mansisch für gesichert, andere deuten dieselben Übereinstimmungen anders.
136. Diese fachinternen Debatten ändern jedoch nichts an der grundlegenden Tatsache der finno-ugrischen Zugehörigkeit des Ungarischen.
137. Sie betreffen lediglich die Feinzeichnung des Stammbaums, nicht seine grobe, längst gesicherte Architektur.
138. In jüngerer Zeit beginnt die Sprachwissenschaft zudem, ihre Ergebnisse mit denen der noch jüngeren genetischen Forschung ins Gespräch zu bringen.
139. Dabei zeigt sich ein faszinierender, aber auch ernüchternder Befund: Sprachliche und genetische Daten ergänzen sich, lassen sich aber nicht einfach ineinander übersetzen.
140. Ein sprachlicher Stammbaum bildet die Geschichte von Sprachen ab, ein genetischer Stammbaum die Geschichte von Bevölkerungen – zwei verschiedene Bücher über dasselbe Volk.
141. Beide Stammbäume können sich überschneiden, müssen es aber nicht, denn Sprache und Gene werden auf gänzlich verschiedenen Wegen weitergegeben.
142. Damit liefert die Sprachwissenschaft einen eigenständigen, durch nichts ersetzbaren Beitrag zur Klärung der ungarischen Ursprünge.
143. Ihr zentrales Ergebnis lässt sich in einem einzigen Satz bündeln: Die ungarische Sprache gehört zur finno-ugrischen Familie und wurzelt in der eurasischen Waldzone.
144. Dieses Ergebnis ruht auf einem doppelten Fundament aus Grundwortschatz und Grammatik und gehört damit zu den besser gesicherten Erkenntnissen der gesamten ungarischen Frühgeschichte.
145. Zugleich liefert die Lehnwortforschung ein zeitlich gestuftes Bild der weiten Wanderung dieses Volkes.
146. Die iranischen Lehnwörter bezeugen frühe Kontakte, die türkischen die lange Steppenzeit, die slawischen und deutschen schließlich die Zeit nach der Landnahme.
147. In dieser Schichtung der Lehnwörter ist die gesamte Wanderungsgeschichte des Volkes sprachlich gleichsam konserviert, wie Fliegen im Bernstein.
148. So ergänzt die Sprachwissenschaft Archäologie und schriftliche Quellen um eine ganz eigene, erstaunlich tiefe Zeitdimension.
149. Wo die archäologischen Funde an der Schwelle zur Steppenzeit verstummen, führt die Sprache noch weit darüber hinaus zurück, bis tief in die Waldzone.
150. Wo die schriftlichen Quellen erst kurz vor der Landnahme einsetzen, reicht das sprachliche Zeugnis ganze Jahrtausende tiefer in die Vergangenheit.
151. Gerade in dieser enormen Reichweite liegt die besondere Stärke der sprachwissenschaftlichen Forschung.
152. Ihre Schwäche liegt umgekehrt darin, dass sie über die biologische Abstammung und über konkrete Einzelereignisse schlicht keine Auskunft geben kann.
153. Sie kann nicht sagen, wann genau eine Wanderung stattfand, wie viele Menschen sich auf den Weg machten oder welche Route sie genau nahmen.
154. Solche Fragen lassen sich nur im Zusammenspiel mit den anderen Quellengattungen überhaupt einer Antwort näherbringen.
155. Aus der sprachwissenschaftlichen Forschung ergeben sich für das Gesamtbild der ungarischen Ethnogenese, also der Herausbildung des Volkes, einige feste Eckpunkte.
156. Erstens steht die finno-ugrische Herkunft der ungarischen Sprache heute zweifelsfrei fest.
157. Zweitens liegen die nächsten Sprachverwandten des Ungarischen, kaum zu glauben, im fernen Westsibirien, was auf eine ferne Herkunft aus der Waldzone weist.
158. Drittens bezeugen die türkischen Lehnwörter eine lange und prägende Steppenzeit, in der fremde Wirtschaftsformen übernommen wurden.
159. Viertens belegen die slawischen Lehnwörter die enge Vermischung der Ungarn mit der einheimischen Bevölkerung des Karpatenbeckens.
160. Fünftens und vielleicht am wichtigsten mahnt die Sprachwissenschaft selbst zur strikten Trennung von Sprachverwandtschaft und biologischer Abstammung.
161. Diese fünf Punkte bilden den Beitrag der Sprachwissenschaft zu jenem Gesamtbild, das dieses Buch nach und nach zusammensetzt.
162. Sie fügen sich nahtlos zu den Ergebnissen der Archäologie und der schriftlichen Quellen, sofern man Sprache und Kultur sauber voneinander trennt.
163. Das scheinbare Spannungsverhältnis zwischen finno-ugrischer Sprache und steppennomadischer Kultur löst sich genau dann auf, sobald man Wanderung und Sprachwechsel als Erklärung zulässt.
164. Die Ungarn erscheinen so als ein Volk, das eine uralte Waldsprache wie ein kostbares Gepäckstück durch die ganze Steppe hindurch bis nach Mitteleuropa trug.
165. Auf diesem jahrhundertelangen Weg übernahmen sie fremde Kultur, fremde Wirtschaftsformen und fremde Bevölkerungsanteile, ohne dabei je ihre Sprache aufzugeben.
166. Genau dieser Vorgang ist gemeint, wenn von der Ethnogenese eines Volkes die Rede ist: der Herausbildung eines Volkes aus ganz unterschiedlichen Bestandteilen.
167. Die Sprache erweist sich dabei als das beständigste aller Elemente, ein roter Faden, der sämtliche Etappen über Jahrtausende hinweg verknüpft.
168. Welche biologischen Bevölkerungen tatsächlich an dieser Ethnogenese beteiligt waren, kann die Sprachwissenschaft jedoch nicht beantworten.
169. Diese Frage führt zwangsläufig zu einer ganz anderen Disziplin, die mit eigenen Methoden die Geschichte von Bevölkerungen erforscht: der Genetik.
170. Damit ist der Übergang zum nächsten Abschnitt schon vorgezeichnet, in dem es um genetische Studien und reale Bevölkerungsbewegungen gehen wird.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.