2.4.3 – Gazdaság és megélhetés: lótenyésztés és portyák – Wirtschaft und Subsistenz: Pferdezucht und Raubzüge
1. A magyarok gazdasága a földfoglalás előtt két nagy pilléren nyugodott. – Die Wirtschaft der Magyaren vor der Landnahme beruhte auf zwei großen Säulen.
2. Az első pillér az állattenyésztés volt, a második pedig a portyák a rablóhadjáratok keretében. – Die erste Säule war die Viehzucht, die zweite war der Krieg in Gestalt der Raubzüge.
3. Ez a kettő együtt biztosította a nép túlélését és jólétét. – Beide zusammen sicherten das Überleben und den Wohlstand des Volkes.
4. A mindennapi élet alapját a saját állatállományból való ellátás képezte. – Die Grundlage des täglichen Lebens bildete die Versorgung aus den eigenen Herden.
5. Ezt a tisztán önellátó gazdaságot szaknyelven önellátó gazdaságnak nevezik. – Diese Wirtschaft der reinen Selbstversorgung nennt man mit einem Fachbegriff Subsistenzwirtschaft.
6. Az önellátó gazdaságban egy közösség szinte mindent, amire az élethez szüksége van, saját maga termel. – Bei der Subsistenzwirtschaft erzeugt eine Gemeinschaft fast alles, was sie zum Leben braucht, selbst.
7. Tehát nem elsősorban eladásra, hanem a saját szükségleteik kielégítésére gazdálkodtak. – Man wirtschaftete also nicht in erster Linie für den Verkauf, sondern für den eigenen Bedarf.
8. A magyarok ebben a tekintetben nagyrészt önellátóak voltak. – Die Magyaren waren in dieser Hinsicht weitgehend auf sich selbst gestellt.
9. Állatállományuk egyszerre biztosította számukra az élelmet, a ruházatot, a szerszámokat és a tüzelőanyagot. – Ihre Herden lieferten ihnen Nahrung, Kleidung, Werkzeug und Brennstoff zugleich.
10. Az egész gazdaság legfontosabb állata a ló volt. – Das wichtigste Tier in dieser ganzen Wirtschaft war das Pferd.
11. A ló a magyar élet középpontjában állt, mint egyetlen más teremtmény sem. – Das Pferd stand im Mittelpunkt des magyarischen Lebens wie kein anderes Geschöpf.
12. Egyszerre volt lovagló- és teherhordó állat, élelmiszerforrás és státuszszimbólum. – Es war Reittier, Lasttier, Nahrungsquelle und Statussymbol in einem.
13. A ló nélkül a lovas nomádok egész életmódja nem létezhetett volna. – Ohne das Pferd hätte die ganze Lebensweise der Reiternomaden nicht bestehen können.
14. Ezért a magyarok a legnagyobb gondossággal foglalkoztak lovaik tenyésztésével. – Darum widmeten die Magyaren der Zucht ihrer Pferde größte Sorgfalt.
15. A sztyepp népek lovai kicsik, szívósak és rendkívül ellenállóak voltak. – Die Pferde der Steppenvölker waren klein, zäh und außerordentlich widerstandsfähig.
16. Nem nemes versenylovak voltak, hanem szerény igényű és kitartó állatok. – Sie waren keine edlen Rennpferde, sondern genügsame und ausdauernde Tiere.
17. Még a zord télen is képesek voltak maguknak a hó alól előásni a táplálékukat. – Selbst im harten Winter konnten sie sich ihr Futter unter dem Schnee selbst scharren.
18. Ez a képesség, hogy egész évben a szabadban túléljenek, pótolhatatlanná tette őket a nomádok számára. – Diese Fähigkeit, ganzjährig im Freien zu überleben, machte sie für Nomaden unersetzlich.
19. Egy-egy harcos gyakran több lóval is rendelkezett, amelyeket a vándorlás során felváltva lovagolt meg. – Ein einzelner Krieger besaß oft mehrere Pferde, die er auf dem Zug abwechselnd ritt.
20. Így hatalmas távolságokat tudott megtenni anélkül, hogy bármelyik állat kimerült volna. – So konnte er gewaltige Strecken zurücklegen, ohne dass ein Tier erschöpfte.
21. Ez a sok ló biztosította a magyaroknak hírhedt gyorsaságukat. – Diese Vielzahl an Pferden verlieh den Magyaren ihre berüchtigte Schnelligkeit.
22. A kancatej emellett a sztyepp népek fontos élelmiszere volt. – Die Stutenmilch war zudem ein wichtiges Nahrungsmittel der Steppenvölker.
23. Az erjesztett kancatejből enyhén bódító italt készítettek. – Aus vergorener Stutenmilch stellte man ein leicht berauschendes Getränk her.
24. Ez a lótejből készült erjesztett ital kumys néven ismert. – Dieses gegorene Getränk aus Pferdemilch ist unter dem Namen Kumys bekannt.
25. Valószínű, hogy a magyarok is készítettek kumys-t, de erre nincs kifejezett bizonyíték. – Ob auch die Magyaren Kumys bereiteten, ist wahrscheinlich, aber nicht ausdrücklich belegt.
26. A ló mellett a magyarok más állatokból is nagy állományokat tartottak. – Neben dem Pferd hielten die Magyaren auch große Herden anderer Tiere.
27. Ezek közé tartoztak elsősorban a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék. – Dazu zählten vor allem Rinder, Schafe und Ziegen.
28. A szarvasmarha húst, tejet és bőrt szolgáltatott, valamint erős vontatóállatként szolgált. – Das Rind lieferte Fleisch, Milch, Häute und diente als kräftiges Zugtier.
29. A juh gyapjút, tejet, húst és a ruházathoz szükséges szőrmét szolgáltatta. – Das Schaf gab Wolle, Milch, Fleisch und das Fell für die Kleidung.
30. De a juh elsősorban a létfontosságú nemezhez szükséges gyapjút szolgáltatta. – Vor allem aber lieferte das Schaf die Wolle für den lebenswichtigen Filz.
31. Ebből a nemezből készítették a sátrak takaróit és a meleg ruhadarabokat. – Aus diesem Filz fertigte man die Decken der Zelte und warme Kleidungsstücke.
32. Így a juh a sátor számára éppoly fontos volt, mint a ló a háborúban. – So war das Schaf für das Zelt ebenso wichtig wie das Pferd für den Krieg.
33. A kecske, mint szerény és igénytelen állat, kiegészítette a nyájakat. – Die Ziege ergänzte die Herden als genügsames und anspruchsloses Tier.
34. Ezek a különböző állatok gyakran vegyes vagy különálló nyájakban legeltek. – Diese verschiedenen Tiere weideten oft in gemischten oder getrennten Herden.
35. A nyájak őrzése állandó és fárasztó feladat volt. – Die Hut der Herden war eine ständige und mühevolle Aufgabe.
36. A pásztorok, gyakran szolgák vagy fiatal férfiak, éjjel-nappal őrizték az állatokat. – Hirten, oft Unfreie oder junge Männer, bewachten die Tiere Tag und Nacht.
37. Megvédték a nyájakat a ragadozóktól, például a farkasoktól, és az emberi tolvajoktól is. – Sie schützten die Herden vor Raubtieren wie Wölfen und vor menschlichen Dieben.
38. Hiszen a sztyeppén az állatlopás elterjedt csapás volt. – Denn der Diebstahl von Vieh war auf der Steppe ein verbreitetes Übel.
39. Egy nyáj elvesztése rövid időn belül nyomorba taszíthatta egy családot. – Der Verlust einer Herde konnte eine Familie in kurzer Zeit ins Elend stürzen.
40. Ezért az állatállományt a legnagyobb kincsnek tekintették, és szigorúan őrizték. – Darum galt das Vieh als der höchste Schatz und wurde streng gehütet.
41. Egy ember gazdagságát kizárólag az állatainak száma alapján mérték. – Der Reichtum eines Menschen bemaß sich allein nach der Zahl seiner Tiere.
42. Nem létezett a mai értelemben vett pénz, amellyel a jólétet lehetett volna mérni. – Es gab kein Geld im heutigen Sinne, das den Wohlstand hätte messen können.
43. Aki ezer lovat birtokolt, az gazdag volt, aki nem birtokolt, az szegény volt. – Wer tausend Pferde besaß, der war reich, wer keine besaß, der war arm.
44. A szarvasmarha egyszerre jelentett vagyont, élelmiszer-készletet és csereeszközt. – Das Vieh war zugleich Vermögen, Nahrungsvorrat und Tauschmittel in einem.
45. A magyarok étrendje nagymértékben állati eredetű termékeken alapult. – Die Ernährung der Magyaren war stark auf tierische Erzeugnisse gegründet.
46. A hús, a tej és a tejtermékek képezték étrendjük fő alkotóelemeit. – Fleisch, Milch und Milchprodukte bildeten die Hauptbestandteile ihrer Kost.
47. A tejből sajtot, túrót és tartós, szárított tejtermékeket állítottak elő. – Aus der Milch gewann man Käse, Quark und haltbare getrocknete Milchprodukte.
48. A szárított tej és a szárított hús hosszú ideig tárolható és magukkal vihető volt. – Getrocknete Milch und getrocknetes Fleisch ließen sich lange aufbewahren und mitführen.
49. Az ilyen tartós élelmiszer-készletek elengedhetetlenek voltak a hosszú vándorlások és hadjáratok során. – Solche haltbaren Vorräte waren auf den langen Wanderungen und Feldzügen unentbehrlich.
50. A hús saját állataikból, de vadászatból is származott. – Das Fleisch stammte von den eigenen Tieren, aber auch von der Jagd.
51. A vadászat kiegészítette az étrendet, és egyben háborús gyakorlás is volt. – Die Jagd ergänzte die Ernährung und war zugleich eine Übung für den Krieg.
52. A vadászat során a lovasok fejlesztették íjászatuk és lovaglásuk ügyességét. – Auf der Jagd schulten die Reiter ihre Geschicklichkeit mit Bogen und Pferd.
53. Olyan vadakat ejtettek el, mint a szarvasok, a vaddisznók, a mezei nyulak és mindenféle madár. – Man erlegte Wild wie Hirsche, Wildschweine, Hasen und allerlei Vögel.
54. A folyókban való halászat is hozzájárult az élelmiszer-ellátáshoz. – Auch das Fischen in den Flüssen trug zur Versorgung bei.
55. E nomád életmód ellenére a szántóföldi gazdálkodás nem volt teljesen idegen a magyaroktól. – Trotz dieser nomadischen Lebensweise war den Magyaren der Ackerbau nicht völlig fremd.
56. Valószínűleg állandó téli táborhelyeiken egyszerű növénytermesztést folytattak. – Wahrscheinlich betrieben sie an ihren festen Winterplätzen einen einfachen Anbau.
57. Ott tavasszal gabonát vethettek, nyáron pedig betakaríthatták. – Dort konnte man im Frühjahr Getreide säen und im Sommer ernten.
58. Ez a korlátozott mértékű földművelés köles és más, kevés gondozást igénylő gabonaféléket eredményezett. – Dieser begrenzte Ackerbau lieferte Hirse und andere genügsame Körnerfrüchte.
59. A köles egy igénytelen gabona volt, amely száraz talajon is jól megterem. – Die Hirse war ein anspruchsloses Getreide, das auch auf trockenen Böden gedieh.
60. Nyelvi nyomok arra utalnak, hogy a magyarok már korán ismertek földművelést. – Sprachliche Spuren deuten darauf hin, dass die Magyaren früh den Ackerbau kannten.
61. A szántóföldi gazdálkodásra és a gabonára vonatkozó számos magyar szó a török nyelvből származik. – Mehrere ungarische Wörter für Ackerbau und Korn stammen aus dem Türkischen.
62. Ez azt mutatja, hogy a magyarok a török népektől vették át a mezőgazdasági ismereteket. – Dies zeigt, dass die Magyaren landwirtschaftliches Wissen von Turkvölkern übernahmen.
63. A kazárokkal és más török népekkel való találkozás tehát nyomot hagyott a gazdaságban. – Die Begegnung mit den Chasaren und anderen Türken hinterließ also Spuren in der Wirtschaft.
64. Ennek ellenére a szántóföldi gazdálkodás mindig is kisebb jelentőségű maradt az állattenyésztéshez képest. – Dennoch blieb der Ackerbau gegenüber der Viehzucht stets von geringerer Bedeutung.
65. A magyarok elsősorban pásztorok és lovasok voltak, nem pedig földművelők. – Die Magyaren waren in erster Linie Hirten und Reiter, nicht Bauern.
66. Az önellátás mellett a kereskedelem is bizonyos szerepet játszott. – Neben der Selbstversorgung spielte auch der Handel eine gewisse Rolle.
67. Bizonyos árukat a saját gazdaságuk nem tudott előállítani. – Bestimmte Güter konnte die eigene Wirtschaft nicht hervorbringen.
68. Ide tartoztak az értékes szövetek, a jó minőségű fémből készült fegyverek és a luxuscikkek. – Dazu zählten kostbare Stoffe, Waffen aus gutem Metall und Luxusgegenstände.
69. Az ilyen árukat a letelepedett szomszédos népektől kellett cserélni vagy zsákmányként megszerezni. – Solche Waren musste man von sesshaften Nachbarvölkern eintauschen oder erbeuten.
70. Cserébe a magyarok elsősorban állataikat és termékeiket ajánlották fel. – Im Tausch boten die Magyaren vor allem ihre Tiere und ihre Erzeugnisse an.
71. A lovak, a szőrmék, a bőrök és a viasz keresett kereskedelmi áruk voltak. – Pferde, Felle, Häute und Wachs waren begehrte Handelsgüter.
72. Különösen fontos és jövedelmező kereskedelmi áru volt azonban a rabszolga. – Eine besonders wichtige und einträgliche Handelsware aber waren Sklaven.
73. A magyarok háborús foglyaikat a szomszédos népek kereskedőinek adták el. – Die Magyaren verkauften ihre Kriegsgefangenen an die Händler der Nachbarvölker.
74. Különösen a gazdag bizánciak fizettek jó árat az emberi árucikkért. – Besonders die reichen Byzantiner zahlten gute Preise für menschliche Ware.
75. Így a rabszolga-kereskedelem szorosan összekapcsolódott a gazdaság második pillérével: a háborúval. – So war der Sklavenhandel eng mit der zweiten Säule der Wirtschaft verbunden: dem Krieg.
76. Ezzel eljutunk a magyar jólét második nagy forrásának vizsgálatához. – Damit kommt die Betrachtung zur zweiten großen Quelle des magyarischen Wohlstands.
77. Ez a második pillér a fosztogató hadjárat volt, az idegen földre irányuló fegyveres zsákmányszerzés. – Diese zweite Säule war der Raubzug, der bewaffnete Beutezug in fremdes Land.
78. Egy lovas nép számára a háború nem csupán védekezés volt, hanem gazdaság is. – Für ein Reitervolk war der Krieg nicht nur Verteidigung, sondern auch Wirtschaft.
79. A fosztogató hadjáratok célja azoknak az áruknak a megszerzése volt, amelyeket maguk nem termeltek. – Der Raubzug diente dem gezielten Erwerb von Gütern, die man selbst nicht erzeugte.
80. Mondhatnánk, hogy a háború a magyarok számára a gazdálkodás egy sajátos formája volt. – Man könnte sagen, der Krieg war für die Magyaren eine eigene Form des Wirtschaftens.
81. Amit a sztyeppe talaja nem adott, azt karddal szerezték meg. – Was der Boden der Steppe nicht hergab, das holte man sich mit dem Schwert.
82. E rablóhadjáratok célpontjai a környező gazdag, letelepedett országok voltak. – Die Ziele dieser Raubzüge waren die reichen, sesshaften Länder ringsum.
83. Ott teli éléskamrák, arany, ezüst és értékes áruk csábítottak. – Dort lockten gefüllte Vorratskammern, Gold, Silber und kostbare Waren.
84. De mindenekelőtt azok az emberek csábítottak oda, akiket rabszolgaként el lehetett hurcolni. – Vor allem aber lockten dort die Menschen, die man als Sklaven fortführen konnte.
85. Egy sikeres portyával egy harcos egy csapásra meggazdagodhatott. – Ein erfolgreicher Raubzug konnte einen Krieger mit einem Schlag wohlhabend machen.
86. A zsákmányt szigorú szabályok szerint osztották szét a résztvevők között. – Die Beute teilte man nach festen Regeln unter den Teilnehmern auf.
87. A vezér kapta a legnagyobb részt, de a közönséges harcos sem maradt üres kézzel. – Der Anführer erhielt den größten Anteil, doch auch der einfache Krieger ging nicht leer aus.
88. A zsákmány reménye erős ösztönző volt a háborúban való részvételre. – Diese Aussicht auf Beute war ein starker Antrieb für die Teilnahme am Krieg.
89. Ez egyúttal szorosan összekötötte a harcosokat sikeres vezéreikkel. – Sie band zugleich die Krieger eng an ihre erfolgreichen Anführer.
90. Hiszen egy fejedelem, aki gazdag zsákmányt ígért, mindig talált hajlandó követőket. – Denn ein Fürst, der reiche Beute verhieß, fand stets willige Gefolgsleute.
91. Így a háború, a zsákmány és a társadalmi rend elválaszthatatlanul összefonódtak egymással. – So waren Krieg, Beute und die soziale Ordnung untrennbar miteinander verflochten.
92. A magyar hadviselés teljes mértékben a lovas íjászok taktikáján alapult. – Die magyarische Kriegführung beruhte ganz auf der berittenen Bogenschützentaktik.
93. Legfontosabb fegyverük a kompozit reflexív volt. – Ihre wichtigste Waffe war der zusammengesetzte Reflexbogen.
94. A reflexív több réteg fából, szarvból és ínből készült. – Ein Reflexbogen ist aus mehreren Schichten Holz, Horn und Sehne gefertigt.
95. Ez a szerkezet kis mérete ellenére hatalmas áthatolóerőt biztosított neki. – Diese Bauweise verlieh ihm bei geringer Größe eine gewaltige Durchschlagskraft.
96. A vágtázó lóról a magyarok nagy pontossággal tudták kilőni nyilaikat. – Vom galoppierenden Pferd aus konnten die Magyaren ihre Pfeile mit großer Treffsicherheit verschießen.
97. Előre, oldalra és akár hátra is lőttek a ló hátán át. – Sie schossen nach vorn, zur Seite und sogar rückwärts über den Pferderücken hinweg.
98. Ez a visszavonulás közbeni hátrafelé irányuló lövés különösen rettegett hadicsel volt. – Dieser Schuss nach hinten im Rückzug war eine besonders gefürchtete Kriegslist.
99. Egy ősi sztyeppei népről elnevezve ezt „parth lövésnek” nevezik. – Man bezeichnet ihn nach einem alten Steppenvolk als den Partherschuss.
100. Az ellenséges seregeket messziről nyilakkal árasztották el és gyengítették meg. – Die gegnerischen Heere wurden aus der Ferne mit Pfeilen überschüttet und zermürbt.
101. Csak ezután támadtak a magyarok karddal és lándzsával közelharcra. – Erst dann griffen die Magyaren mit Säbel und Lanze zum Nahkampf an.
102. Az egyik leghatékonyabb taktikájuk a színlelt visszavonulás volt. – Eine ihrer wirksamsten Taktiken war der vorgetäuschte Rückzug.
103. A lovasok látszólag menekültek, így az ellenséget üldözésre és rendezetlenségbe csábították. – Die Reiter flohen scheinbar, lockten den Feind in die Verfolgung und in die Unordnung.
104. Majd hirtelen megfordultak, és megsemmisítették a szétszóródott ellenséget. – Dann wendeten sie plötzlich und vernichteten den auseinandergerissenen Gegner.
105. Ez a fortély a lovasok vasfegyelmét és nagy tapasztalatát igényelte. – Diese List setzte eine eiserne Disziplin und große Erfahrung der Reiter voraus.
106. Gyorsaságuk lehetővé tette a magyarok számára, hogy távoli célpontokat meglepetésszerűen támadjanak meg. – Ihre Schnelligkeit erlaubte es den Magyaren, weit entfernte Ziele überraschend anzugreifen.
107. Váratlanul jelentek meg, raboltak és fosztogattak, majd eltűntek, mielőtt segítség érkezett volna. – Sie erschienen unerwartet, raubten und plünderten und verschwanden wieder, bevor Hilfe kam.
108. A letelepedett népek nehézkes seregei gyakran tehetetlenek voltak velük szemben. – Die schwerfälligen Heere der sesshaften Völker konnten ihnen oft nichts entgegensetzen.
109. Így a magyar lovasok félelmet és rettegést keltettek Európa nagy részén. – So verbreiteten die magyarischen Reiter über weite Teile Europas Angst und Schrecken.
110. Ezek a fosztogató hadjáratok később főként a mai Németország és Olaszország területét érintették. – Diese Beutezüge richteten sich später vor allem gegen das Gebiet des heutigen Deutschland und Italien.
111. Ez azonban már a területfoglalás utáni időszakba tartozik. – Doch dies gehört bereits in die Zeit nach der Landnahme.
112. A sztyeppek korszakában a rablóhadjáratok eleinte a közvetlen szomszédokra irányultak. – In der Steppenzeit galten die Raubzüge zunächst den näheren Nachbarn.
113. Megtámadták a szláv törzseket és más szomszédos népeket. – Man überfiel die slawischen Stämme und andere benachbarte Völker.
114. Ezeknél a támadásoknál állatállományt, élelmiszer-készleteket és főként foglyokat zsákmányoltak. – Bei diesen Überfällen erbeutete man Vieh, Vorräte und vor allem Gefangene.
115. A szláv szomszédok a rabszolga-kereskedelem egyik kedvelt forrását jelentették. – Die slawischen Nachbarn waren eine bevorzugte Quelle für den Sklavenhandel.
116. Itt engedhetünk meg magunknak egy színesítő spekulációt, amely nem bizonyított tény. – Hier sei eine ausschmückende Spekulation erlaubt, die kein gesichertes Wissen ist.
117. Képzeljük el egy hazatérő rablóhadjáratot, idegen zsákmánnyal megrakodva. – Man stelle sich einen heimkehrenden Raubzug vor, beladen mit fremder Beute.
118. A lovasok maguk előtt hajtották a zsákmányolt állatokat és a megkötözött foglyokat. – Vor sich her trieben die Reiter erbeutetes Vieh und gefesselte Gefangene.
119. A teherlovakon szövetekből, edényekből és háztartási cikkekből álló csomagok ingadoztak. – Auf den Packpferden schwankten Bündel mit Stoffen, Geschirr und Hausrat.
120. A táborban a hazatérést talán ünnepséggel és a zsákmány felosztásával ünnepelték. – Im Lager wurde die Heimkehr vielleicht mit einem Fest und der Teilung der Beute begangen.
121. Mindez azonban csupán elképzelés marad, mivel a források nem írják le részletesen az ilyen jeleneteket. – Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Quellen schildern solche Bilder nicht im Einzelnen.
122. Csak az biztos, hogy a zsákmány jelentősen gazdagította a magyarok gazdaságát. – Gesichert ist allein, dass die Beute die Wirtschaft der Magyaren bedeutend bereicherte.
123. A háború és a béke így ugyanazon gazdasági életmód két oldalát alkották. – Krieg und Frieden bildeten so zwei Seiten derselben wirtschaftlichen Lebensweise.
124. Békeidőben a nyájból éltek, háború idején pedig a zsákmányból. – In Friedenszeiten lebte man von den Herden, in Kriegszeiten von der Beute.
125. A háborús jövedelemszerzés egy másik formája a kényszerített adó volt. – Eine weitere Form des kriegerischen Erwerbs war der erpresste Tribut.
126. Az adó egy rendszeres fizetés, amelyet egy gyengébbnek egy erősebbnek kell teljesítenie. – Ein Tribut ist eine regelmäßige Zahlung, die ein Schwächerer einem Stärkeren leisten muss.
127. A gyengébb szomszédok ilyen fizetésekkel váltották ki magukat a portyák alól. – Schwächere Nachbarn kauften sich durch solche Zahlungen von Überfällen frei.
128. Aranyat, ezüstöt vagy árukat szállítottak, hogy megvásárolják a békét. – Sie lieferten Gold, Silber oder Waren, um ihre Ruhe zu erkaufen.
129. Maguk a magyarok is időnként adót kellett fizessenek erősebb népeknek. – Auch die Magyaren selbst mussten zeitweise Tribut an mächtigere Völker entrichten.
130. Így valószínűleg egy ideig adót fizettek a túlerőben lévő kazároknak. – So zahlten sie wohl eine Zeitlang Tribut an die übermächtigen Chasaren.
131. A tribútum, a zsákmány és a kereskedelem így sűrű hálózatba fonódott össze. – Tribut, Beute und Handel flossen so zu einem dichten Geflecht zusammen.
132. Mindez együttesen olyan gazdaságot eredményezett, amely a mozgáson és az erőn alapult. – All dies zusammen ergab eine Wirtschaft, die auf Bewegung und Stärke beruhte.
133. Rossz években sebezhető volt, de jó években rendkívül sikeres. – Sie war anfällig in schlechten Jahren, aber in guten Jahren überaus erfolgreich.
134. Egy súlyos aszály vagy egy zord tél elpusztíthatta a nyájakat. – Eine harte Dürre oder ein strenger Winter konnten die Herden dahinraffen.
135. A nyájak körében bekövetkező pusztító állatpusztulást állatjárványnak nevezik. – Ein verheerendes Tiersterben unter den Herden nennt man eine Viehseuche.
136. Az ilyen katasztrófák gyakran éppen rablóhadjáratokra kényszerítették a magyarokat. – Solche Katastrophen zwangen die Magyaren oft erst recht zu Raubzügen.
137. Aki elvesztette a nyáját, annak újat kellett zsákmányolnia, vagy éhen kellett halnia. – Wer seine Herden verloren hatte, der musste sich neue erbeuten oder verhungern.
138. Így a szükség még tovább fokozhatta a harci kedvet. – So konnte Not die Kriegslust noch zusätzlich anstacheln.
139. A sztyeppei gazdaság így szorosan kötődött a természethez és az éghajlathoz. – Die Wirtschaft der Steppe war damit eng an Natur und Klima gebunden.
140. Az ember kiszolgáltatva volt az időjárás, a fű és a víz szeszélyeinek. – Der Mensch war den Launen von Wetter, Gras und Wasser ausgeliefert.
141. Ez a függőség meghatározta a nomádok egész gondolkodásmódját és cselekvését. – Diese Abhängigkeit prägte das ganze Denken und Handeln der Nomaden.
142. Az előrelátás, a mobilitás és a háborúra való felkészültség voltak a válaszok erre. – Vorsorge, Mobilität und die Bereitschaft zum Krieg waren die Antworten darauf.
143. A Kárpát-medence elfoglalásával a gazdaság is átalakulni kezdett. – Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich auch die Wirtschaft zu wandeln.
144. Az alföld gazdag talaja egyre inkább a szántóföldi gazdálkodásra ösztönzött. – Die reichen Böden der Tiefebene luden verstärkt zum Ackerbau ein.
145. Fokozatosan a gabonatermesztés nyert jelentőséget az állattenyésztéssel szemben. – Allmählich gewann der Anbau von Getreide an Bedeutung gegenüber der Viehzucht.
146. A pásztorok generációkon át részben letelepedett parasztokká váltak. – Aus den Hirten wurden über Generationen hinweg teils sesshafte Bauern.
147. Az állattenyésztés, és különösen a lótenyésztés azonban még hosszú ideig fontos maradt. – Doch die Viehzucht und besonders die Pferdezucht blieben noch lange wichtig.
148. A zsákmányozó portyák is folytatódtak a területfoglalás után, sőt eleinte még fokozódtak is. – Auch die Raubzüge setzten sich nach der Landnahme zunächst sogar verstärkt fort.
149. Csak a 10. században elszenvedett súlyos vereségek után ért véget a fosztogató hadjáratok korszaka. – Erst nach schweren Niederlagen im zehnten Jahrhundert endete diese Ära der Beutezüge.
150. E vereségek közül a leghíresebb a 955-ös lechfeldi csata volt. – Die berühmteste dieser Niederlagen war die Schlacht auf dem Lechfeld im Jahr 955.
151. Ott a magyar sereget egy német haderő vereségre kényszerítette. – Dort wurde das magyarische Heer durch ein deutsches Aufgebot vernichtend geschlagen.
152. E vereség után a nyugat felé irányuló fosztogató hadjáratok elvesztették alapjukat. – Nach diesem Schlag verloren die Raubzüge nach Westen ihre Grundlage.
153. A magyaroknak most már teljes mértékben át kellett állniuk az letelepedett gazdaságra. – Die Magyaren mussten sich nun ganz auf eine sesshafte Wirtschaft umstellen.
154. A lovas harcosok népéből így fokozatosan parasztok és pásztorok népe lett. – Aus dem Volk der Reiterkrieger wurde so allmählich ein Volk der Bauern und Hirten.
155. Ez azonban már jóval túlmutat az itt tárgyalt sztyeppek korszakán. – Doch dies gehört bereits weit über die hier betrachtete Steppenzeit hinaus.
156. A földhódítás előtti időszakra továbbra is a két pillér képe jellemző. – Für die Zeit vor der Landnahme bleibt das Bild der zwei Säulen bestehen.
157. A lótenyésztés és az állattenyésztés békében biztosította a nép megélhetését. – Die Pferdezucht und die Viehzucht ernährten das Volk im Frieden.
158. A rablóhadjáratok és a kereskedelem pedig további gazdagságot hoztak számára. – Die Raubzüge und der Handel bereicherten es darüber hinaus.
159. Mindkettő a lóra és a lovas mozgékonyságára épült. – Beides war auf das Pferd und die Beweglichkeit des Reiters gegründet.
160. Így az állattenyésztés és a háborúzás önálló gazdasági egységet alkotott. – So bildeten Viehzucht und Krieg eine in sich geschlossene wirtschaftliche Einheit.
161. A régészeti leletek lenyűgöző módon megerősítik ezt a képet. – Die archäologischen Funde bestätigen dieses Bild auf eindrucksvolle Weise.
162. A sírokban ló-, szarvasmarha- és juhcsontokat találtak. – In den Gräbern fand man Knochen von Pferden, Rindern und Schafen.
163. Felfedeztek kantárokat, kengyeleket és nyergeket, amelyek a lovaglásról tanúskodnak. – Man entdeckte Trensen, Steigbügel und Sättel als Zeugnisse der Reiterei.
164. Nyílhegyek, szablyák és íjmaradványok tanúskodnak a harci életmódról. – Pfeilspitzen, Säbel und Bogenreste zeugen von der kriegerischen Lebensweise.
165. A zsákmányként szerzett érmék és idegen ékszerek a rablóhadjáratokat és a kereskedelmet bizonyítják. – Erbeutete Münzen und fremde Schmuckstücke belegen die Raubzüge und den Handel.
166. Így a leletek és a beszámolók összeállnak egy koherens összképpé. – So fügen sich Funde und Berichte zu einem stimmigen Gesamtbild zusammen.
167. Mindazonáltal itt is a gazdaság számos részlete homályban marad. – Dennoch bleiben auch hier viele Einzelheiten der Wirtschaft im Dunkeln.
168. Hogy mekkora volt a nyáj, mennyit termesztettek, azt nem tudjuk pontosan. – Wie groß die Herden waren, wie viel man anbaute, das weiß man nicht genau.
169. A kutatásnak ismét becslésekre és összehasonlításokra kell támaszkodnia. – Die Forschung muss sich erneut mit Schätzungen und Vergleichen behelfen.
170. Ami más sztyeppei népekről ismert, segít kitölteni a hiányosságokat. – Was bei anderen Steppenvölkern bekannt ist, hilft die Lücken zu füllen.
171. Az ilyen átvételek azonban mindig bizonytalansággal járnak. – Doch solche Übertragungen bleiben stets mit Unsicherheit behaftet.
172. Meg kell jegyezni a magyar gazdaság lényegét a földfoglalás előtt. – Festzuhalten bleibt das Wesentliche der magyarischen Wirtschaft vor der Landnahme.
173. Ez egy önellátó gazdaság volt, amely az állattenyésztésen, és elsősorban a lovon alapult. – Sie war eine Subsistenzwirtschaft, gegründet auf Viehzucht und vor allem auf das Pferd.
174. Ezt kiegészítette a korlátozott szántóföldi gazdálkodás, a vadászat és a kereskedelem. – Sie wurde ergänzt durch begrenzten Ackerbau, durch Jagd und durch Handel.
175. És mindezt a háború koronázta meg, mint a gazdasági megélhetés sajátos formáját. – Und sie wurde gekrönt durch den Krieg als eigene Form des wirtschaftlichen Erwerbs.
176. A zsákmány, a tribútum és a rabszolga-kereskedelem pótolta azt, amit a csordák önmagukban nem tudtak biztosítani. – Beute, Tribut und Sklavenhandel füllten, was die Herden allein nicht hergaben.
177. Ez a gazdaság teljes mértékben a sztyeppén való élethez igazodott. – Diese Wirtschaft war vollkommen auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.
178. Gazdaggá, mozgékonnyá és harciasá tette egyszerre a magyarokat. – Sie machte die Magyaren reich, beweglich und kriegerisch zugleich.
179. És ez a gazdaság fektette le az alapját annak a hatalomnak, amellyel meghódították a Kárpát-medencét. – Und sie legte die Grundlage für jene Macht, mit der sie das Karpatenbecken eroberten.
180. Így vezet az út a kancatejtől és a reflexív íjtól egyenesen az 896-os földhódításig. – So führt der Weg von der Stutenmilch und dem Reflexbogen geradewegs zur Landnahme von 896.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok gazdasága a földfoglalás előtt két nagy pilléren nyugodott.
2. Az első pillér az állattenyésztés volt, a második pedig a portyák a rablóhadjáratok keretében.
3. Ez a kettő együtt biztosította a nép túlélését és jólétét.
4. A mindennapi élet alapját a saját állatállományból való ellátás képezte.
5. Ezt a tisztán önellátó gazdaságot szaknyelven önellátó gazdaságnak nevezik.
6. Az önellátó gazdaságban egy közösség szinte mindent, amire az élethez szüksége van, saját maga termel.
7. Tehát nem elsősorban eladásra, hanem a saját szükségleteik kielégítésére gazdálkodtak.
8. A magyarok ebben a tekintetben nagyrészt önellátóak voltak.
9. Állatállományuk egyszerre biztosította számukra az élelmet, a ruházatot, a szerszámokat és a tüzelőanyagot.
10. Az egész gazdaság legfontosabb állata a ló volt.
11. A ló a magyar élet középpontjában állt, mint egyetlen más teremtmény sem.
12. Egyszerre volt lovagló- és teherhordó állat, élelmiszerforrás és státuszszimbólum.
13. A ló nélkül a lovas nomádok egész életmódja nem létezhetett volna.
14. Ezért a magyarok a legnagyobb gondossággal foglalkoztak lovaik tenyésztésével.
15. A sztyepp népek lovai kicsik, szívósak és rendkívül ellenállóak voltak.
16. Nem nemes versenylovak voltak, hanem szerény igényű és kitartó állatok.
17. Még a zord télen is képesek voltak maguknak a hó alól előásni a táplálékukat.
18. Ez a képesség, hogy egész évben a szabadban túléljenek, pótolhatatlanná tette őket a nomádok számára.
19. Egy-egy harcos gyakran több lóval is rendelkezett, amelyeket a vándorlás során felváltva lovagolt meg.
20. Így hatalmas távolságokat tudott megtenni anélkül, hogy bármelyik állat kimerült volna.
21. Ez a sok ló biztosította a magyaroknak hírhedt gyorsaságukat.
22. A kancatej emellett a sztyepp népek fontos élelmiszere volt.
23. Az erjesztett kancatejből enyhén bódító italt készítettek.
24. Ez a lótejből készült erjesztett ital kumys néven ismert.
25. Valószínű, hogy a magyarok is készítettek kumys-t, de erre nincs kifejezett bizonyíték.
26. A ló mellett a magyarok más állatokból is nagy állományokat tartottak.
27. Ezek közé tartoztak elsősorban a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék.
28. A szarvasmarha húst, tejet és bőrt szolgáltatott, valamint erős vontatóállatként szolgált.
29. A juh gyapjút, tejet, húst és a ruházathoz szükséges szőrmét szolgáltatta.
30. De a juh elsősorban a létfontosságú nemezhez szükséges gyapjút szolgáltatta.
31. Ebből a nemezből készítették a sátrak takaróit és a meleg ruhadarabokat.
32. Így a juh a sátor számára éppoly fontos volt, mint a ló a háborúban.
33. A kecske, mint szerény és igénytelen állat, kiegészítette a nyájakat.
34. Ezek a különböző állatok gyakran vegyes vagy különálló nyájakban legeltek.
35. A nyájak őrzése állandó és fárasztó feladat volt.
36. A pásztorok, gyakran szolgák vagy fiatal férfiak, éjjel-nappal őrizték az állatokat.
37. Megvédték a nyájakat a ragadozóktól, például a farkasoktól, és az emberi tolvajoktól is.
38. Hiszen a sztyeppén az állatlopás elterjedt csapás volt.
39. Egy nyáj elvesztése rövid időn belül nyomorba taszíthatta egy családot.
40. Ezért az állatállományt a legnagyobb kincsnek tekintették, és szigorúan őrizték.
41. Egy ember gazdagságát kizárólag az állatainak száma alapján mérték.
42. Nem létezett a mai értelemben vett pénz, amellyel a jólétet lehetett volna mérni.
43. Aki ezer lovat birtokolt, az gazdag volt, aki nem birtokolt, az szegény volt.
44. A szarvasmarha egyszerre jelentett vagyont, élelmiszer-készletet és csereeszközt.
45. A magyarok étrendje nagymértékben állati eredetű termékeken alapult.
46. A hús, a tej és a tejtermékek képezték étrendjük fő alkotóelemeit.
47. A tejből sajtot, túrót és tartós, szárított tejtermékeket állítottak elő.
48. A szárított tej és a szárított hús hosszú ideig tárolható és magukkal vihető volt.
49. Az ilyen tartós élelmiszer-készletek elengedhetetlenek voltak a hosszú vándorlások és hadjáratok során.
50. A hús saját állataikból, de vadászatból is származott.
51. A vadászat kiegészítette az étrendet, és egyben háborús gyakorlás is volt.
52. A vadászat során a lovasok fejlesztették íjászatuk és lovaglásuk ügyességét.
53. Olyan vadakat ejtettek el, mint a szarvasok, a vaddisznók, a mezei nyulak és mindenféle madár.
54. A folyókban való halászat is hozzájárult az élelmiszer-ellátáshoz.
55. E nomád életmód ellenére a szántóföldi gazdálkodás nem volt teljesen idegen a magyaroktól.
56. Valószínűleg állandó téli táborhelyeiken egyszerű növénytermesztést folytattak.
57. Ott tavasszal gabonát vethettek, nyáron pedig betakaríthatták.
58. Ez a korlátozott mértékű földművelés köles és más, kevés gondozást igénylő gabonaféléket eredményezett.
59. A köles egy igénytelen gabona volt, amely száraz talajon is jól megterem.
60. Nyelvi nyomok arra utalnak, hogy a magyarok már korán ismertek földművelést.
61. A szántóföldi gazdálkodásra és a gabonára vonatkozó számos magyar szó a török nyelvből származik.
62. Ez azt mutatja, hogy a magyarok a török népektől vették át a mezőgazdasági ismereteket.
63. A kazárokkal és más török népekkel való találkozás tehát nyomot hagyott a gazdaságban.
64. Ennek ellenére a szántóföldi gazdálkodás mindig is kisebb jelentőségű maradt az állattenyésztéshez képest.
65. A magyarok elsősorban pásztorok és lovasok voltak, nem pedig földművelők.
66. Az önellátás mellett a kereskedelem is bizonyos szerepet játszott.
67. Bizonyos árukat a saját gazdaságuk nem tudott előállítani.
68. Ide tartoztak az értékes szövetek, a jó minőségű fémből készült fegyverek és a luxuscikkek.
69. Az ilyen árukat a letelepedett szomszédos népektől kellett cserélni vagy zsákmányként megszerezni.
70. Cserébe a magyarok elsősorban állataikat és termékeiket ajánlották fel.
71. A lovak, a szőrmék, a bőrök és a viasz keresett kereskedelmi áruk voltak.
72. Különösen fontos és jövedelmező kereskedelmi áru volt azonban a rabszolga.
73. A magyarok háborús foglyaikat a szomszédos népek kereskedőinek adták el.
74. Különösen a gazdag bizánciak fizettek jó árat az emberi árucikkért.
75. Így a rabszolga-kereskedelem szorosan összekapcsolódott a gazdaság második pillérével: a háborúval.
76. Ezzel eljutunk a magyar jólét második nagy forrásának vizsgálatához.
77. Ez a második pillér a fosztogató hadjárat volt, az idegen földre irányuló fegyveres zsákmányszerzés.
78. Egy lovas nép számára a háború nem csupán védekezés volt, hanem gazdaság is.
79. A fosztogató hadjáratok célja azoknak az áruknak a megszerzése volt, amelyeket maguk nem termeltek.
80. Mondhatnánk, hogy a háború a magyarok számára a gazdálkodás egy sajátos formája volt.
81. Amit a sztyeppe talaja nem adott, azt karddal szerezték meg.
82. E rablóhadjáratok célpontjai a környező gazdag, letelepedett országok voltak.
83. Ott teli éléskamrák, arany, ezüst és értékes áruk csábítottak.
84. De mindenekelőtt azok az emberek csábítottak oda, akiket rabszolgaként el lehetett hurcolni.
85. Egy sikeres portyával egy harcos egy csapásra meggazdagodhatott.
86. A zsákmányt szigorú szabályok szerint osztották szét a résztvevők között.
87. A vezér kapta a legnagyobb részt, de a közönséges harcos sem maradt üres kézzel.
88. A zsákmány reménye erős ösztönző volt a háborúban való részvételre.
89. Ez egyúttal szorosan összekötötte a harcosokat sikeres vezéreikkel.
90. Hiszen egy fejedelem, aki gazdag zsákmányt ígért, mindig talált hajlandó követőket.
91. Így a háború, a zsákmány és a társadalmi rend elválaszthatatlanul összefonódtak egymással.
92. A magyar hadviselés teljes mértékben a lovas íjászok taktikáján alapult.
93. Legfontosabb fegyverük a kompozit reflexív volt.
94. A reflexív több réteg fából, szarvból és ínből készült.
95. Ez a szerkezet kis mérete ellenére hatalmas áthatolóerőt biztosított neki.
96. A vágtázó lóról a magyarok nagy pontossággal tudták kilőni nyilaikat.
97. Előre, oldalra és akár hátra is lőttek a ló hátán át.
98. Ez a visszavonulás közbeni hátrafelé irányuló lövés különösen rettegett hadicsel volt.
99. Egy ősi sztyeppei népről elnevezve ezt „parth lövésnek” nevezik.
100. Az ellenséges seregeket messziről nyilakkal árasztották el és gyengítették meg.
101. Csak ezután támadtak a magyarok karddal és lándzsával közelharcra.
102. Az egyik leghatékonyabb taktikájuk a színlelt visszavonulás volt.
103. A lovasok látszólag menekültek, így az ellenséget üldözésre és rendezetlenségbe csábították.
104. Majd hirtelen megfordultak, és megsemmisítették a szétszóródott ellenséget.
105. Ez a fortély a lovasok vasfegyelmét és nagy tapasztalatát igényelte.
106. Gyorsaságuk lehetővé tette a magyarok számára, hogy távoli célpontokat meglepetésszerűen támadjanak meg.
107. Váratlanul jelentek meg, raboltak és fosztogattak, majd eltűntek, mielőtt segítség érkezett volna.
108. A letelepedett népek nehézkes seregei gyakran tehetetlenek voltak velük szemben.
109. Így a magyar lovasok félelmet és rettegést keltettek Európa nagy részén.
110. Ezek a fosztogató hadjáratok később főként a mai Németország és Olaszország területét érintették.
111. Ez azonban már a területfoglalás utáni időszakba tartozik.
112. A sztyeppek korszakában a rablóhadjáratok eleinte a közvetlen szomszédokra irányultak.
113. Megtámadták a szláv törzseket és más szomszédos népeket.
114. Ezeknél a támadásoknál állatállományt, élelmiszer-készleteket és főként foglyokat zsákmányoltak.
115. A szláv szomszédok a rabszolga-kereskedelem egyik kedvelt forrását jelentették.
116. Itt engedhetünk meg magunknak egy színesítő spekulációt, amely nem bizonyított tény.
117. Képzeljük el egy hazatérő rablóhadjáratot, idegen zsákmánnyal megrakodva.
118. A lovasok maguk előtt hajtották a zsákmányolt állatokat és a megkötözött foglyokat.
119. A teherlovakon szövetekből, edényekből és háztartási cikkekből álló csomagok ingadoztak.
120. A táborban a hazatérést talán ünnepséggel és a zsákmány felosztásával ünnepelték.
121. Mindez azonban csupán elképzelés marad, mivel a források nem írják le részletesen az ilyen jeleneteket.
122. Csak az biztos, hogy a zsákmány jelentősen gazdagította a magyarok gazdaságát.
123. A háború és a béke így ugyanazon gazdasági életmód két oldalát alkották.
124. Békeidőben a nyájból éltek, háború idején pedig a zsákmányból.
125. A háborús jövedelemszerzés egy másik formája a kényszerített adó volt.
126. Az adó egy rendszeres fizetés, amelyet egy gyengébbnek egy erősebbnek kell teljesítenie.
127. A gyengébb szomszédok ilyen fizetésekkel váltották ki magukat a portyák alól.
128. Aranyat, ezüstöt vagy árukat szállítottak, hogy megvásárolják a békét.
129. Maguk a magyarok is időnként adót kellett fizessenek erősebb népeknek.
130. Így valószínűleg egy ideig adót fizettek a túlerőben lévő kazároknak.
131. A tribútum, a zsákmány és a kereskedelem így sűrű hálózatba fonódott össze.
132. Mindez együttesen olyan gazdaságot eredményezett, amely a mozgáson és az erőn alapult.
133. Rossz években sebezhető volt, de jó években rendkívül sikeres.
134. Egy súlyos aszály vagy egy zord tél elpusztíthatta a nyájakat.
135. A nyájak körében bekövetkező pusztító állatpusztulást állatjárványnak nevezik.
136. Az ilyen katasztrófák gyakran éppen rablóhadjáratokra kényszerítették a magyarokat.
137. Aki elvesztette a nyáját, annak újat kellett zsákmányolnia, vagy éhen kellett halnia.
138. Így a szükség még tovább fokozhatta a harci kedvet.
139. A sztyeppei gazdaság így szorosan kötődött a természethez és az éghajlathoz.
140. Az ember kiszolgáltatva volt az időjárás, a fű és a víz szeszélyeinek.
141. Ez a függőség meghatározta a nomádok egész gondolkodásmódját és cselekvését.
142. Az előrelátás, a mobilitás és a háborúra való felkészültség voltak a válaszok erre.
143. A Kárpát-medence elfoglalásával a gazdaság is átalakulni kezdett.
144. Az alföld gazdag talaja egyre inkább a szántóföldi gazdálkodásra ösztönzött.
145. Fokozatosan a gabonatermesztés nyert jelentőséget az állattenyésztéssel szemben.
146. A pásztorok generációkon át részben letelepedett parasztokká váltak.
147. Az állattenyésztés, és különösen a lótenyésztés azonban még hosszú ideig fontos maradt.
148. A zsákmányozó portyák is folytatódtak a területfoglalás után, sőt eleinte még fokozódtak is.
149. Csak a 10. században elszenvedett súlyos vereségek után ért véget a fosztogató hadjáratok korszaka.
150. E vereségek közül a leghíresebb a 955-ös lechfeldi csata volt.
151. Ott a magyar sereget egy német haderő vereségre kényszerítette.
152. E vereség után a nyugat felé irányuló fosztogató hadjáratok elvesztették alapjukat.
153. A magyaroknak most már teljes mértékben át kellett állniuk az letelepedett gazdaságra.
154. A lovas harcosok népéből így fokozatosan parasztok és pásztorok népe lett.
155. Ez azonban már jóval túlmutat az itt tárgyalt sztyeppek korszakán.
156. A földhódítás előtti időszakra továbbra is a két pillér képe jellemző.
157. A lótenyésztés és az állattenyésztés békében biztosította a nép megélhetését.
158. A rablóhadjáratok és a kereskedelem pedig további gazdagságot hoztak számára.
159. Mindkettő a lóra és a lovas mozgékonyságára épült.
160. Így az állattenyésztés és a háborúzás önálló gazdasági egységet alkotott.
161. A régészeti leletek lenyűgöző módon megerősítik ezt a képet.
162. A sírokban ló-, szarvasmarha- és juhcsontokat találtak.
163. Felfedeztek kantárokat, kengyeleket és nyergeket, amelyek a lovaglásról tanúskodnak.
164. Nyílhegyek, szablyák és íjmaradványok tanúskodnak a harci életmódról.
165. A zsákmányként szerzett érmék és idegen ékszerek a rablóhadjáratokat és a kereskedelmet bizonyítják.
166. Így a leletek és a beszámolók összeállnak egy koherens összképpé.
167. Mindazonáltal itt is a gazdaság számos részlete homályban marad.
168. Hogy mekkora volt a nyáj, mennyit termesztettek, azt nem tudjuk pontosan.
169. A kutatásnak ismét becslésekre és összehasonlításokra kell támaszkodnia.
170. Ami más sztyeppei népekről ismert, segít kitölteni a hiányosságokat.
171. Az ilyen átvételek azonban mindig bizonytalansággal járnak.
172. Meg kell jegyezni a magyar gazdaság lényegét a földfoglalás előtt.
173. Ez egy önellátó gazdaság volt, amely az állattenyésztésen, és elsősorban a lovon alapult.
174. Ezt kiegészítette a korlátozott szántóföldi gazdálkodás, a vadászat és a kereskedelem.
175. És mindezt a háború koronázta meg, mint a gazdasági megélhetés sajátos formáját.
176. A zsákmány, a tribútum és a rabszolga-kereskedelem pótolta azt, amit a csordák önmagukban nem tudtak biztosítani.
177. Ez a gazdaság teljes mértékben a sztyeppén való élethez igazodott.
178. Gazdaggá, mozgékonnyá és harciasá tette egyszerre a magyarokat.
179. És ez a gazdaság fektette le az alapját annak a hatalomnak, amellyel meghódították a Kárpát-medencét.
180. Így vezet az út a kancatejtől és a reflexív íjtól egyenesen az 896-os földhódításig.
(aufklappen)német
1. Die Wirtschaft der Magyaren vor der Landnahme beruhte auf zwei großen Säulen.
2. Die erste Säule war die Viehzucht, die zweite war der Krieg in Gestalt der Raubzüge.
3. Beide zusammen sicherten das Überleben und den Wohlstand des Volkes.
4. Die Grundlage des täglichen Lebens bildete die Versorgung aus den eigenen Herden.
5. Diese Wirtschaft der reinen Selbstversorgung nennt man mit einem Fachbegriff Subsistenzwirtschaft.
6. Bei der Subsistenzwirtschaft erzeugt eine Gemeinschaft fast alles, was sie zum Leben braucht, selbst.
7. Man wirtschaftete also nicht in erster Linie für den Verkauf, sondern für den eigenen Bedarf.
8. Die Magyaren waren in dieser Hinsicht weitgehend auf sich selbst gestellt.
9. Ihre Herden lieferten ihnen Nahrung, Kleidung, Werkzeug und Brennstoff zugleich.
10. Das wichtigste Tier in dieser ganzen Wirtschaft war das Pferd.
11. Das Pferd stand im Mittelpunkt des magyarischen Lebens wie kein anderes Geschöpf.
12. Es war Reittier, Lasttier, Nahrungsquelle und Statussymbol in einem.
13. Ohne das Pferd hätte die ganze Lebensweise der Reiternomaden nicht bestehen können.
14. Darum widmeten die Magyaren der Zucht ihrer Pferde größte Sorgfalt.
15. Die Pferde der Steppenvölker waren klein, zäh und außerordentlich widerstandsfähig.
16. Sie waren keine edlen Rennpferde, sondern genügsame und ausdauernde Tiere.
17. Selbst im harten Winter konnten sie sich ihr Futter unter dem Schnee selbst scharren.
18. Diese Fähigkeit, ganzjährig im Freien zu überleben, machte sie für Nomaden unersetzlich.
19. Ein einzelner Krieger besaß oft mehrere Pferde, die er auf dem Zug abwechselnd ritt.
20. So konnte er gewaltige Strecken zurücklegen, ohne dass ein Tier erschöpfte.
21. Diese Vielzahl an Pferden verlieh den Magyaren ihre berüchtigte Schnelligkeit.
22. Die Stutenmilch war zudem ein wichtiges Nahrungsmittel der Steppenvölker.
23. Aus vergorener Stutenmilch stellte man ein leicht berauschendes Getränk her.
24. Dieses gegorene Getränk aus Pferdemilch ist unter dem Namen Kumys bekannt.
25. Ob auch die Magyaren Kumys bereiteten, ist wahrscheinlich, aber nicht ausdrücklich belegt.
26. Neben dem Pferd hielten die Magyaren auch große Herden anderer Tiere.
27. Dazu zählten vor allem Rinder, Schafe und Ziegen.
28. Das Rind lieferte Fleisch, Milch, Häute und diente als kräftiges Zugtier.
29. Das Schaf gab Wolle, Milch, Fleisch und das Fell für die Kleidung.
30. Vor allem aber lieferte das Schaf die Wolle für den lebenswichtigen Filz.
31. Aus diesem Filz fertigte man die Decken der Zelte und warme Kleidungsstücke.
32. So war das Schaf für das Zelt ebenso wichtig wie das Pferd für den Krieg.
33. Die Ziege ergänzte die Herden als genügsames und anspruchsloses Tier.
34. Diese verschiedenen Tiere weideten oft in gemischten oder getrennten Herden.
35. Die Hut der Herden war eine ständige und mühevolle Aufgabe.
36. Hirten, oft Unfreie oder junge Männer, bewachten die Tiere Tag und Nacht.
37. Sie schützten die Herden vor Raubtieren wie Wölfen und vor menschlichen Dieben.
38. Denn der Diebstahl von Vieh war auf der Steppe ein verbreitetes Übel.
39. Der Verlust einer Herde konnte eine Familie in kurzer Zeit ins Elend stürzen.
40. Darum galt das Vieh als der höchste Schatz und wurde streng gehütet.
41. Der Reichtum eines Menschen bemaß sich allein nach der Zahl seiner Tiere.
42. Es gab kein Geld im heutigen Sinne, das den Wohlstand hätte messen können.
43. Wer tausend Pferde besaß, der war reich, wer keine besaß, der war arm.
44. Das Vieh war zugleich Vermögen, Nahrungsvorrat und Tauschmittel in einem.
45. Die Ernährung der Magyaren war stark auf tierische Erzeugnisse gegründet.
46. Fleisch, Milch und Milchprodukte bildeten die Hauptbestandteile ihrer Kost.
47. Aus der Milch gewann man Käse, Quark und haltbare getrocknete Milchprodukte.
48. Getrocknete Milch und getrocknetes Fleisch ließen sich lange aufbewahren und mitführen.
49. Solche haltbaren Vorräte waren auf den langen Wanderungen und Feldzügen unentbehrlich.
50. Das Fleisch stammte von den eigenen Tieren, aber auch von der Jagd.
51. Die Jagd ergänzte die Ernährung und war zugleich eine Übung für den Krieg.
52. Auf der Jagd schulten die Reiter ihre Geschicklichkeit mit Bogen und Pferd.
53. Man erlegte Wild wie Hirsche, Wildschweine, Hasen und allerlei Vögel.
54. Auch das Fischen in den Flüssen trug zur Versorgung bei.
55. Trotz dieser nomadischen Lebensweise war den Magyaren der Ackerbau nicht völlig fremd.
56. Wahrscheinlich betrieben sie an ihren festen Winterplätzen einen einfachen Anbau.
57. Dort konnte man im Frühjahr Getreide säen und im Sommer ernten.
58. Dieser begrenzte Ackerbau lieferte Hirse und andere genügsame Körnerfrüchte.
59. Die Hirse war ein anspruchsloses Getreide, das auch auf trockenen Böden gedieh.
60. Sprachliche Spuren deuten darauf hin, dass die Magyaren früh den Ackerbau kannten.
61. Mehrere ungarische Wörter für Ackerbau und Korn stammen aus dem Türkischen.
62. Dies zeigt, dass die Magyaren landwirtschaftliches Wissen von Turkvölkern übernahmen.
63. Die Begegnung mit den Chasaren und anderen Türken hinterließ also Spuren in der Wirtschaft.
64. Dennoch blieb der Ackerbau gegenüber der Viehzucht stets von geringerer Bedeutung.
65. Die Magyaren waren in erster Linie Hirten und Reiter, nicht Bauern.
66. Neben der Selbstversorgung spielte auch der Handel eine gewisse Rolle.
67. Bestimmte Güter konnte die eigene Wirtschaft nicht hervorbringen.
68. Dazu zählten kostbare Stoffe, Waffen aus gutem Metall und Luxusgegenstände.
69. Solche Waren musste man von sesshaften Nachbarvölkern eintauschen oder erbeuten.
70. Im Tausch boten die Magyaren vor allem ihre Tiere und ihre Erzeugnisse an.
71. Pferde, Felle, Häute und Wachs waren begehrte Handelsgüter.
72. Eine besonders wichtige und einträgliche Handelsware aber waren Sklaven.
73. Die Magyaren verkauften ihre Kriegsgefangenen an die Händler der Nachbarvölker.
74. Besonders die reichen Byzantiner zahlten gute Preise für menschliche Ware.
75. So war der Sklavenhandel eng mit der zweiten Säule der Wirtschaft verbunden: dem Krieg.
76. Damit kommt die Betrachtung zur zweiten großen Quelle des magyarischen Wohlstands.
77. Diese zweite Säule war der Raubzug, der bewaffnete Beutezug in fremdes Land.
78. Für ein Reitervolk war der Krieg nicht nur Verteidigung, sondern auch Wirtschaft.
79. Der Raubzug diente dem gezielten Erwerb von Gütern, die man selbst nicht erzeugte.
80. Man könnte sagen, der Krieg war für die Magyaren eine eigene Form des Wirtschaftens.
81. Was der Boden der Steppe nicht hergab, das holte man sich mit dem Schwert.
82. Die Ziele dieser Raubzüge waren die reichen, sesshaften Länder ringsum.
83. Dort lockten gefüllte Vorratskammern, Gold, Silber und kostbare Waren.
84. Vor allem aber lockten dort die Menschen, die man als Sklaven fortführen konnte.
85. Ein erfolgreicher Raubzug konnte einen Krieger mit einem Schlag wohlhabend machen.
86. Die Beute teilte man nach festen Regeln unter den Teilnehmern auf.
87. Der Anführer erhielt den größten Anteil, doch auch der einfache Krieger ging nicht leer aus.
88. Diese Aussicht auf Beute war ein starker Antrieb für die Teilnahme am Krieg.
89. Sie band zugleich die Krieger eng an ihre erfolgreichen Anführer.
90. Denn ein Fürst, der reiche Beute verhieß, fand stets willige Gefolgsleute.
91. So waren Krieg, Beute und die soziale Ordnung untrennbar miteinander verflochten.
92. Die magyarische Kriegführung beruhte ganz auf der berittenen Bogenschützentaktik.
93. Ihre wichtigste Waffe war der zusammengesetzte Reflexbogen.
94. Ein Reflexbogen ist aus mehreren Schichten Holz, Horn und Sehne gefertigt.
95. Diese Bauweise verlieh ihm bei geringer Größe eine gewaltige Durchschlagskraft.
96. Vom galoppierenden Pferd aus konnten die Magyaren ihre Pfeile mit großer Treffsicherheit verschießen.
97. Sie schossen nach vorn, zur Seite und sogar rückwärts über den Pferderücken hinweg.
98. Dieser Schuss nach hinten im Rückzug war eine besonders gefürchtete Kriegslist.
99. Man bezeichnet ihn nach einem alten Steppenvolk als den Partherschuss.
100. Die gegnerischen Heere wurden aus der Ferne mit Pfeilen überschüttet und zermürbt.
101. Erst dann griffen die Magyaren mit Säbel und Lanze zum Nahkampf an.
102. Eine ihrer wirksamsten Taktiken war der vorgetäuschte Rückzug.
103. Die Reiter flohen scheinbar, lockten den Feind in die Verfolgung und in die Unordnung.
104. Dann wendeten sie plötzlich und vernichteten den auseinandergerissenen Gegner.
105. Diese List setzte eine eiserne Disziplin und große Erfahrung der Reiter voraus.
106. Ihre Schnelligkeit erlaubte es den Magyaren, weit entfernte Ziele überraschend anzugreifen.
107. Sie erschienen unerwartet, raubten und plünderten und verschwanden wieder, bevor Hilfe kam.
108. Die schwerfälligen Heere der sesshaften Völker konnten ihnen oft nichts entgegensetzen.
109. So verbreiteten die magyarischen Reiter über weite Teile Europas Angst und Schrecken.
110. Diese Beutezüge richteten sich später vor allem gegen das Gebiet des heutigen Deutschland und Italien.
111. Doch dies gehört bereits in die Zeit nach der Landnahme.
112. In der Steppenzeit galten die Raubzüge zunächst den näheren Nachbarn.
113. Man überfiel die slawischen Stämme und andere benachbarte Völker.
114. Bei diesen Überfällen erbeutete man Vieh, Vorräte und vor allem Gefangene.
115. Die slawischen Nachbarn waren eine bevorzugte Quelle für den Sklavenhandel.
116. Hier sei eine ausschmückende Spekulation erlaubt, die kein gesichertes Wissen ist.
117. Man stelle sich einen heimkehrenden Raubzug vor, beladen mit fremder Beute.
118. Vor sich her trieben die Reiter erbeutetes Vieh und gefesselte Gefangene.
119. Auf den Packpferden schwankten Bündel mit Stoffen, Geschirr und Hausrat.
120. Im Lager wurde die Heimkehr vielleicht mit einem Fest und der Teilung der Beute begangen.
121. Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Quellen schildern solche Bilder nicht im Einzelnen.
122. Gesichert ist allein, dass die Beute die Wirtschaft der Magyaren bedeutend bereicherte.
123. Krieg und Frieden bildeten so zwei Seiten derselben wirtschaftlichen Lebensweise.
124. In Friedenszeiten lebte man von den Herden, in Kriegszeiten von der Beute.
125. Eine weitere Form des kriegerischen Erwerbs war der erpresste Tribut.
126. Ein Tribut ist eine regelmäßige Zahlung, die ein Schwächerer einem Stärkeren leisten muss.
127. Schwächere Nachbarn kauften sich durch solche Zahlungen von Überfällen frei.
128. Sie lieferten Gold, Silber oder Waren, um ihre Ruhe zu erkaufen.
129. Auch die Magyaren selbst mussten zeitweise Tribut an mächtigere Völker entrichten.
130. So zahlten sie wohl eine Zeitlang Tribut an die übermächtigen Chasaren.
131. Tribut, Beute und Handel flossen so zu einem dichten Geflecht zusammen.
132. All dies zusammen ergab eine Wirtschaft, die auf Bewegung und Stärke beruhte.
133. Sie war anfällig in schlechten Jahren, aber in guten Jahren überaus erfolgreich.
134. Eine harte Dürre oder ein strenger Winter konnten die Herden dahinraffen.
135. Ein verheerendes Tiersterben unter den Herden nennt man eine Viehseuche.
136. Solche Katastrophen zwangen die Magyaren oft erst recht zu Raubzügen.
137. Wer seine Herden verloren hatte, der musste sich neue erbeuten oder verhungern.
138. So konnte Not die Kriegslust noch zusätzlich anstacheln.
139. Die Wirtschaft der Steppe war damit eng an Natur und Klima gebunden.
140. Der Mensch war den Launen von Wetter, Gras und Wasser ausgeliefert.
141. Diese Abhängigkeit prägte das ganze Denken und Handeln der Nomaden.
142. Vorsorge, Mobilität und die Bereitschaft zum Krieg waren die Antworten darauf.
143. Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich auch die Wirtschaft zu wandeln.
144. Die reichen Böden der Tiefebene luden verstärkt zum Ackerbau ein.
145. Allmählich gewann der Anbau von Getreide an Bedeutung gegenüber der Viehzucht.
146. Aus den Hirten wurden über Generationen hinweg teils sesshafte Bauern.
147. Doch die Viehzucht und besonders die Pferdezucht blieben noch lange wichtig.
148. Auch die Raubzüge setzten sich nach der Landnahme zunächst sogar verstärkt fort.
149. Erst nach schweren Niederlagen im zehnten Jahrhundert endete diese Ära der Beutezüge.
150. Die berühmteste dieser Niederlagen war die Schlacht auf dem Lechfeld im Jahr 955.
151. Dort wurde das magyarische Heer durch ein deutsches Aufgebot vernichtend geschlagen.
152. Nach diesem Schlag verloren die Raubzüge nach Westen ihre Grundlage.
153. Die Magyaren mussten sich nun ganz auf eine sesshafte Wirtschaft umstellen.
154. Aus dem Volk der Reiterkrieger wurde so allmählich ein Volk der Bauern und Hirten.
155. Doch dies gehört bereits weit über die hier betrachtete Steppenzeit hinaus.
156. Für die Zeit vor der Landnahme bleibt das Bild der zwei Säulen bestehen.
157. Die Pferdezucht und die Viehzucht ernährten das Volk im Frieden.
158. Die Raubzüge und der Handel bereicherten es darüber hinaus.
159. Beides war auf das Pferd und die Beweglichkeit des Reiters gegründet.
160. So bildeten Viehzucht und Krieg eine in sich geschlossene wirtschaftliche Einheit.
161. Die archäologischen Funde bestätigen dieses Bild auf eindrucksvolle Weise.
162. In den Gräbern fand man Knochen von Pferden, Rindern und Schafen.
163. Man entdeckte Trensen, Steigbügel und Sättel als Zeugnisse der Reiterei.
164. Pfeilspitzen, Säbel und Bogenreste zeugen von der kriegerischen Lebensweise.
165. Erbeutete Münzen und fremde Schmuckstücke belegen die Raubzüge und den Handel.
166. So fügen sich Funde und Berichte zu einem stimmigen Gesamtbild zusammen.
167. Dennoch bleiben auch hier viele Einzelheiten der Wirtschaft im Dunkeln.
168. Wie groß die Herden waren, wie viel man anbaute, das weiß man nicht genau.
169. Die Forschung muss sich erneut mit Schätzungen und Vergleichen behelfen.
170. Was bei anderen Steppenvölkern bekannt ist, hilft die Lücken zu füllen.
171. Doch solche Übertragungen bleiben stets mit Unsicherheit behaftet.
172. Festzuhalten bleibt das Wesentliche der magyarischen Wirtschaft vor der Landnahme.
173. Sie war eine Subsistenzwirtschaft, gegründet auf Viehzucht und vor allem auf das Pferd.
174. Sie wurde ergänzt durch begrenzten Ackerbau, durch Jagd und durch Handel.
175. Und sie wurde gekrönt durch den Krieg als eigene Form des wirtschaftlichen Erwerbs.
176. Beute, Tribut und Sklavenhandel füllten, was die Herden allein nicht hergaben.
177. Diese Wirtschaft war vollkommen auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.
178. Sie machte die Magyaren reich, beweglich und kriegerisch zugleich.
179. Und sie legte die Grundlage für jene Macht, mit der sie das Karpatenbecken eroberten.
180. So führt der Weg von der Stutenmilch und dem Reflexbogen geradewegs zur Landnahme von 896.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.