4.2.2 Tél, fagyok és viharok – Winter, Fröste und Stürme

1. Télen napokig sűrű köd boríthatja a magyar alföldet, miközben a közeli hegyeken kék ég és enyhe levegő uralkodik.

2. A földről nézve ez ellentmondásnak tűnik, meteorológiai szempontból azonban a medencei fekvés tipikus következménye.

3. A hideg levegő nehezebb, mint a meleg, ezért inkább a Kárpát-medence alacsonyabban fekvő részein gyűlik össze.

4. Ott – akárcsak a víz egy tálban – megrekedhet, ha egy magasnyomású terület gátolja a légmozgást.

5. A hideg réteg felett egyidejűleg melegebb levegő is elhelyezkedhet, amely megakadályozza a magassággal való cserét.

6. Ezt a fordított hőmérséklet-eloszlást inverziónak nevezik, mert a hőmérséklet a magassággal nő, ahelyett, hogy csökkenne.

7. Ilyen helyzetben egy domb néha melegebb, mint a domb lábánál fekvő rét.

8. Magyarország déli fekvése ezért nem véd meg megbízhatóan az országot a súlyos fagyoktól.

9. Nem annyira az Egyenlítőtől való távolság a döntő, hanem inkább a légtömegek eredete és mozgása.

10. Télen a kelet-európai és az Eurázsia belsejéből érkező kontinentális hideg levegő nyugat és dél felé terjedhet.

11. Ez nagy szárazföldi területek felett alakul ki, amelyek télen gyorsan elveszítik hőjüket.

12. A hideg talaj felett a levegő szintén lehűl, és csak kevés nedvességet tart meg.

13. Amikor ez a levegő eléri a medencét, sík területen terjed szét, és először a mélyebb rétegeket tölti ki.

14. A Kárpátok íve nem tartja vissza a levegőt, mint egy zárt fal, de korlátozza a környező területekkel való cserét.

15. A Magyar Alpok ezért nem egy teljesen zárt edény, hanem olyan táj, ahol a hideg levegő különösen könnyen terjedhet.

16. Gyenge szél esetén ez a rétegződés stabilizálódik.

17. Az alsó légrétegek éjszaka a talaj sugárzása miatt tovább hűlnek.

18. A tiszta éjszakák fokozzák ezt a folyamatot, mert a talaj akadálytalanul adja át hőjét az égnek.

19. A nedves talajok, a folyóparti síkságok és a mélyedések egyúttal vízgőzt is szolgáltatnak, amelyből köd képződhet.

20. A köd visszatartja a sugárzás egy részét, és gyakran még hosszabb ideig fenntartja a talajközeli hideget.

21. Egy ilyen hideglevegő-tó nem csupán egy kép, hanem a légkör mérhető állapota.

22. A Magyar Meteorológiai Szolgálat kutatásai kimutatták, hogy az ilyen téli hideglevegő-felhalmozódások a Nagy-Alföld nagy részén is kiterjedhetnek.

23. Időtartamuk egy éjszakától több napig terjedhet.

24. Minél hosszabb ideig marad fenn a hideg réteg, annál nagyobb a hőmérséklet-különbség a völgyfenék, a síkság és a magasabb területek között.

25. A hegyekben a nap felmelegítheti a melegebb levegőt, míg lent a dér nem tűnik el.

26. A városokban az inverzió különösen problémás, mert a köd és a gyenge szél a kipufogógázokat a talaj közelében tarthatja.

27. A hideg ilyenkor nem mindenhol egyformán erős, hanem a talaj domborzatát követi.

28. A kis mélyedések hamarabb fagyosodnak meg, mint a nyílt, enyhén lejtő területek.

29. A folyóvölgyekben megmaradhat a fagy, noha néhány kilométerre onnan már fagymentes a terület.

30. Ilyen különbségek döntik el tavasszal a virágok túlélését.

31. A magyar tél azonban nem csupán bezárult hidegből áll.

32. Az Atlanti-óceánról érkező alacsony nyomású területek vagy nyugati áramlatok újra és újra elérik a medencét.

33. Velük együtt enyhébb, többnyire nedvesebb levegő érkezik, amely gyorsan enyhítheti a fagyot.

34. Néhány fokos hőmérséklet-emelkedés a fagyott talajt sárrá, a havat pedig vízzé alakítja.

35. Az olvadás után nem ritkán újra fagy következik, amikor a enyhe levegőt a kontinentális hideg kiszorítja.

36. Ez a jelenség változékonynak tünteti fel a telet, még akkor is, ha az egész évszak átlaghőmérséklete nem túl szélsőséges.

37. Egy-egy hónap szokatlanul enyhe lehet, míg a következő jelentős hideghullámot hoz.

38. Fordítva: egy rövid, erős fagy is beágyazódhat egy összességében enyhe télbe.

39. Az átlagérték ezért elnyomja az emberek és a növények téli tapasztalatainak egy részét.

40. A vízvezetékek, az utak és a gyümölcsrügyek számára nem csak az átlaghőmérséklet számít, hanem a fagy és a meleg közötti pontos váltakozás is.

41. Az 1991 és 2020 közötti időszak éghajlati átlaga szerint január a leghidegebb hónap Magyarországon, de ez nem feltétlenül igaz minden egyes télre.

42. Egyes években február lehet hidegebb, más években pedig december.

43. A téli időszakban az évről évre tapasztalható ingadozás nagyobb, mint nyáron.

44. Ez annak köszönhető, hogy télen a nagy léptékű légáramlás különösen változatos légtömegeket irányíthat Közép-Európába.

45. Az északi vagy keleti áramlás hideget hozhat, míg a nyugati vagy déli áramlás enyhe levegőt hoz.

46. E légtömegek közötti határ nem állandóan ugyanazon a helyen húzódik.

47. Ha Magyarország felett eltolódik, az időjárás egy napon belül is megfordulhat.

48. Reggel dér borítja a mezőket, délután pedig eső esik, miközben a hőmérséklet fagypont felett van.

49. Az azt követő éjszaka során ez a nedvesség újra megfagyhat.

50. A tél így kevésbé tűnik zárt évszaknak, mint inkább ellentétes állapotok közötti ingadozásnak.

51. A növények számára ez az ingadozás veszélyesebbé válik, amint a tél vége felé vagy tavasszal jelentkezik.

52. Egy hosszabb enyhe időszak a gyümölcsfákat hajtásba és virágzásba hozhatja.

53. Ha ezt követően ismét kontinentális hideg levegő érkezik, a fagyos hőmérséklet olyan szöveteket érint, amelyek már kiléptek a téli nyugalmi állapotból.

54. Ez a késői fagy nem a naptár szerint szokatlan fagy, hanem a biológiai szempontból nem megfelelő időben bekövetkező fagy.

55. A kajszibarack, őszibarack, cseresznye és más gyümölcsfák virágai ekkor károsodhatnak.

56. Az egész évi termés csökkenhet, annak ellenére, hogy a tél összességében nem volt különösebben hideg.

57. A veszély a fajtától, a fejlődési stádiumtól, a tereptől és a hideg időtartamától függ.

58. Egy hideg éjszaka egy védett lejtőn kevesebb kárt okozhat, mint egy enyhébb fagy egy völgyben.

59. A talaj nedvességtartalma és a felhőzet is befolyásolja, hogy a felszín milyen mértékben hűl le.

60. A mezőgazdasági fagyriadókat ezért figyelembe kell venniük a kis területi különbségeket.

61. Egy másik téli veszély akkor alakul ki, amikor enyhe és nedves levegő csúszik fel a talajközeli fagyos réteg fölé.

62. A csapadék a melegebb magasságban esőként kezdődhet.

63. Amikor áthalad a hideg rétegen, lehűl, anélkül hogy azonnal megfagyna.

64. Ha ez a túlhűtött eső az utakra, ágakra vagy vezetékekre ér, azonnal megfagy.

65. Jégeső alakul ki, amely egy vékony vízréteget vastag jégréteggé alakíthat.

66. Az ágak ekkor nem csupán a szél miatt törnek el, hanem a jég többletsúlya miatt is.

67. A járművek elveszítik a tapadást az úttesthez, a járdák pedig rövid időn belül veszélyesen csúszóssá válnak.

68. A jégeső ezért jó példa arra, hogy a enyhe levegő nem feltétlenül jelent ártalmatlan időjárást.

69. A sűrű köd is nulla fok alatti hőmérsékleten jégréteget képezhet a fák és a műszaki berendezések felületén.

70. A látható táj ekkor fehérré válik, annak ellenére, hogy nem esett hó.

71. A hó kialakulása szintén a levegő rétegződésétől függ, és nem kizárólag a talaj hőmérsékletétől.

72. Egy több hőmérsékletváltozást tartalmazó légoszlop a havat részben megolvaszthatja, majd azt újra megfagyaszthatja.

73. Ezért előfordulhat, hogy hó, havas eső, eső és jégeső rövid távolságokon belül egymás mellett jelennek meg.

74. A síkság lapos domborzata miatt ezek az átmenetek nem mindenhol egyformán láthatóak, hanem a hideg levegő határainak mentén oszlanak el.

75. Magasabb tengerszint feletti magasságokban a csapadék formája eltérhet a lenti síkságétól.

76. A hegyek ekkor nem csupán akadályok, hanem önálló időjárási térségek, amelyek hőmérséklete, felhőzete és havazási valószínűsége eltérő.

77. Ha alul hideg levegő van, a magasabb területeken az időjárás viszonylag kellemes és napos is lehet.

78. Ha viszont egy nedves front halad át az ország felett, a lejtőkön további csapadék hullhat.

79. A magyar tél ezért térbelileg sokkal tagoltabb, mint amire az ország kis mérete alapján számítani lehetne.

80. Egy olyan időjárási térkép, amelyen az egész országot egyetlen szín jelöli, ezeket a különbségeket csak hiányosan tudja visszaadni.

81. A hideg levegő téli ellenfelei közé tartozik a szél.

82. A nyílt síkságon kevesebb természetes akadályba ütközik, mint a sűrűn erdős vagy erősen tagolt tájakon.

83. Az erős légáramlatok eloszlathatják a hideg talajréteget, és feloldhatják az inverziót.

84. Ekkor a talajszinten enyhébb lesz az idő, még akkor is, ha a magasabb rétegekben a levegő eleinte alig melegedett fel.

85. Ugyanez a szél fokozhatja az érzékelt hideget, mert a mozgó levegő gyorsabban vezeti el a hőt a bőrről és a ruházatról.

86. Fagypont körüli hőmérsékletek esetén ezért a szélsebesség dönti el, hogy a kültéri tartózkodás csupán kellemetlen vagy veszélyes lesz-e.

87. Magyarországon a hosszú távú átlag szerint a leggyakoribb szélirány északnyugati, emellett a déli áramlások jelentik a második leggyakoribb irányt.

88. A tényleges irány azonban az adott időjárási helyzettől, a tájtól és a tengerszint feletti magasságtól függ.

89. A vihar nem csupán azért alakul ki, mert egy terület nyílt.

90. Ehhez elegendő nyomáskülönbségre van szükség, amely felgyorsítja a levegőt, és gyakran egy időjárási frontra vagy egy erős alacsony nyomású területre is.

91. Ha enyhe és hideg légtömegek találkoznak, az ilyen nyomáskülönbségek erős széllökésekkel járhatnak.

92. A téli viharok ilyenkor nemcsak szelet hoznak, hanem gyakran esőt, havat, hóviharokat vagy hirtelen hőmérséklet-változásokat is.

93. A nyílt síkságon a szél elsodorhatja a havat, és a csekély csapadékmennyiség ellenére is járhatatlanná teheti az utakat.

94. A fák, oszlopok, tetők és villamosvezetékek különösen veszélyeztetettek, ha nedves hó vagy jég is tapad rájuk.

95. A vihar okozta károk tehát a szél, a csapadék és az előzetes terhelés együttes hatásának eredményeként keletkeznek.

96. A száraz viharos szél letörheti az ágakat, míg a jégvihar már a legerősebb széllökés előtt is megtörheti ugyanazokat az ágakat.

97. A szél iránya is befolyásolja a veszélyt, mivel az épületek, fasorok és lejtők helyenként felgyorsítják vagy elterelik az áramlást.

98. A meteorológiai figyelmeztetéseknek ezért a szélsebesség mellett a széllökéseket, a csapadék típusát és a terepviszonyokat is figyelembe kell venniük.

99. A fagyos és viharos napok száma nem az ország változatlan jellemzője, hanem a vizsgált időszaktól és a használt definíciótól függ.

100. A fagyos nap például olyan napot jelöl, amelynek legalacsonyabb hőmérséklete legfeljebb nulla fok, míg a súlyos fagy más küszöbértékeket igényel.

101. A rekordértékek egy hosszú sorozat egyes pontjai, és nem szabad összetéveszteni őket a tipikus téllel.

102. A Magyar Meteorológiai Szolgálat hosszú távú mérési sorozatai egyúttal azt is mutatják, hogy a téli átlaghőmérséklet a 20. század eleje óta melegedési tendenciát mutat.

103. Ez a tendencia nem szünteti meg az egyes hideghullámokat, de megváltoztatja azok időtartamának és gyakoriságának valószínűségét.

104. Az egyre enyhébbé váló tél továbbra is veszélyes fagyokat, jégesőt és viharokat okozhat.

105. Sőt, még a növényekre leselkedő késői fagyveszélyt is fokozhatja, ha a hajtás átlagosan korábban kezdődik.

106. A változás tehát nem abban áll, hogy a tél hirtelen eltűnik.

107. Hanem abban, hogy a szokásos és a szokatlan téli időjárás közötti határ lassan eltolódik.

108. Az emberek számára ez kevésbé megbízható hótakaró, gyakori olvadás és egyes heves hideghullámok keverékét jelenti, ami nehezebbé teszi a tervezést.

109. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti, hogy a fagy időpontja fontosabbá válhat, mint az évszak átlagos hidegsége.

110. Az infrastruktúra számára ez azt jelenti, hogy a víz, a jég és a szél továbbra is egyszerre jelenthet veszélyt.

111. Magyarország medence alakja így két irányban is hatással van.

112. Nyáron a meleget és a száraz levegőt az alföld felett visszatartja.

113. Télen a nehéz hideg levegőt az alsó rétegekben gyűjti össze.

114. Ugyanaz a medence nem mindig ugyanazt az időjárást eredményezi, de megváltoztatja azokat a feltételeket, amelyek között az időjárás kialakul.

115. A légtömeg érkezését hosszabb ideig tartó állapotgá vagy hirtelen átmenetté alakítja.

116. A fagy és az olvadás, a köd és a nap, a jégeső és a vihar között a táj a légköri ellentétek tárházává válik.

117. Aki meg akarja érteni a magyar telet, annak ezért nem csupán a szélességi körök térképét kell figyelnie.

118. Nyomon kell követnie, honnan érkezik a levegő, hogyan rétegződik, és hogy a medence képes-e mozgatni vagy visszatartani azt.

119. A hideg így már nem a déli fekvéssel való ellentmondásként jelenik meg, hanem az ország belső geometriájának következményeként.

120. A medence alakja, amely nyáron visszatartja a hőséget, télen bezárja a hideget: ugyanaz a tál, két évszak, két börtön a levegő számára.

1. Ein zäher Nebel kann im Winter tagelang über der ungarischen Ebene liegen, während auf den nahen Bergen blauer Himmel und milde Luft herrschen.

2. Für einen Beobachter am Boden wirkt das wie ein Widerspruch, meteorologisch ist es eine typische Folge der Beckenlage.

3. Kalte Luft ist schwerer als warme Luft und sammelt sich deshalb bevorzugt in den tieferen Teilen des Karpatenbeckens.

4. Dort kann sie wie Wasser in einer Schüssel liegen bleiben, wenn ein Hochdruckgebiet die Luftbewegung dämpft.

5. Über der kalten Schicht kann gleichzeitig wärmere Luft liegen, die den Austausch mit der Höhe blockiert.

6. Diese umgekehrte Temperaturverteilung heißt Inversion, weil die Temperatur mit der Höhe zunimmt, statt abzunehmen.

7. In einer solchen Lage ist ein Hügel manchmal wärmer als eine Wiese am Fuß desselben Hügels.

8. Die südliche Lage Ungarns schützt das Land daher nicht zuverlässig vor strengem Frost.

9. Entscheidend ist weniger die Entfernung zum Äquator als die Herkunft und Bewegung der Luftmassen.

10. Im Winter kann kontinentale Kaltluft aus Osteuropa und dem weiteren Inneren Eurasiens nach Westen und Süden vordringen.

11. Sie entsteht über großen Landflächen, die ihre Wärme im Winter rasch verlieren.

12. Über dem kalten Boden wird die Luft ebenfalls abgekühlt und behält nur wenig Feuchtigkeit.

13. Erreicht diese Luft das Becken, breitet sie sich flach aus und füllt die Tiefen zuerst.

14. Der Karpatenbogen hält die Luft nicht wie eine geschlossene Mauer fest, doch er begrenzt den Austausch mit den umliegenden Räumen.

15. Die ungarische Tiefebene ist deshalb kein vollständig abgeschlossener Topf, aber eine Landschaft, in der sich kalte Luft besonders leicht ausbreiten kann.

16. Bei schwachem Wind wird diese Schichtung stabil.

17. Die unteren Luftschichten kühlen nachts durch die Abstrahlung des Bodens weiter aus.

18. Klare Nächte verstärken diesen Vorgang, weil der Boden seine Wärme ungehindert an den Himmel abgibt.

19. Feuchte Böden, Flussauen und Senken liefern zugleich Wasserdampf, aus dem sich Nebel bilden kann.

20. Der Nebel hält einen Teil der Strahlung zurück und lässt die bodennahe Kälte oft noch länger bestehen.

21. Ein solcher Kaltluftsee ist nicht bloß ein Bild, sondern ein messbarer Zustand der Atmosphäre.

22. Forschungen des ungarischen Wetterdienstes haben gezeigt, dass sich solche winterlichen Kaltluftansammlungen auch über weite Teile der Großen Ungarischen Tiefebene erstrecken können.

23. Ihre Dauer reicht von einer einzelnen Nacht bis zu mehreren Tagen.

24. Je länger die kalte Schicht bestehen bleibt, desto stärker unterscheiden sich Talsohle, Ebene und Höhenlage.

25. Auf den Bergen kann die Sonne die wärmere Luft erwärmen, während unten der Reif nicht verschwindet.

26. In Städten wird die Inversion zusätzlich problematisch, weil Nebel und schwacher Wind Abgase nahe am Boden halten können.

27. Die Kälte ist dann nicht überall gleich stark, sondern folgt den Formen des Untergrunds.

28. Kleine Mulden frieren früher als offene, leicht geneigte Flächen.

29. In Flussniederungen kann sich Frost halten, obwohl ein Ort wenige Kilometer entfernt schon frostfrei ist.

30. Solche Unterschiede entscheiden im Frühjahr über das Überleben einer Blüte.

31. Der ungarische Winter besteht dennoch nicht nur aus eingeschlossener Kälte.

32. Immer wieder erreichen atlantische Tiefdruckgebiete oder westliche Strömungen das Becken.

33. Mit ihnen kommt mildere, meist feuchtere Luft, die den Frost rasch abschwächen kann.

34. Ein Temperaturanstieg um wenige Grad verwandelt gefrorenen Boden in Schlamm und Schnee in Wasser.

35. Auf Tauwetter folgt nicht selten erneut Frost, wenn die milde Luft von kontinentaler Kälte verdrängt wird.

36. Diese Folge lässt den Winter wechselhaft erscheinen, selbst wenn die mittlere Temperatur der ganzen Jahreszeit unspektakulär bleibt.

37. Ein einzelner Monat kann ungewöhnlich mild sein, während der nächste eine markante Kältewelle bringt.

38. Umgekehrt kann ein kurzer strenger Frost in einen insgesamt milden Winter eingebettet sein.

39. Der Mittelwert verschluckt daher einen Teil der Erfahrung, die Menschen und Pflanzen mit dem Winter machen.

40. Für Wasserleitungen, Straßen und Obstknospen zählt nicht nur die Durchschnittstemperatur, sondern der genaue Wechsel zwischen Frost und Wärme.

41. Januar ist im Klimamittel der Periode 1991 bis 2020 der kälteste Monat Ungarns, doch das gilt nicht zwingend für jeden einzelnen Winter.

42. In manchen Jahren kann der Februar kälter ausfallen, in anderen der Dezember.

43. Die Schwankung von Jahr zu Jahr ist im Winter größer als im Sommer.

44. Das liegt daran, dass die großräumige Zirkulation im Winter besonders unterschiedliche Luftmassen nach Mitteleuropa lenken kann.

45. Eine nördliche oder östliche Strömung kann Kälte zuführen, während eine westliche oder südliche Strömung milde Luft bringt.

46. Die Grenze zwischen diesen Luftmassen verläuft nicht dauerhaft an derselben Stelle.

47. Verschiebt sie sich über Ungarn, kann das Wetter innerhalb eines Tages umschlagen.

48. Morgens liegt Reif auf den Feldern, am Nachmittag fällt Regen bei Temperaturen über dem Gefrierpunkt.

49. In der Nacht danach kann dieselbe Nässe wieder gefrieren.

50. Der Winter zeigt sich dann weniger als eine geschlossene Jahreszeit denn als ein Pendeln zwischen gegensätzlichen Zuständen.

51. Für Pflanzen wird dieses Pendeln gefährlicher, sobald es gegen Ende des Winters oder im Frühjahr auftritt.

52. Eine längere milde Phase kann Obstbäume zum Austreiben und Blühen bringen.

53. Kommt danach noch einmal kontinentale Kaltluft, treffen die Minusgrade auf Gewebe, das seine Winterruhe bereits verlassen hat.

54. Dieser Spätfrost ist kein ungewöhnlicher Frost im Kalender, sondern ein Frost zur falschen biologischen Zeit.

55. Blüten von Aprikosen, Pfirsichen, Kirschen und anderen Obstbäumen können dann geschädigt werden.

56. Der Ertrag eines ganzen Jahres kann sinken, obwohl der Winter insgesamt nicht besonders kalt war.

57. Die Gefahr hängt von Sorte, Entwicklungsstand, Gelände und Dauer der Kälte ab.

58. Eine kalte Nacht auf einer geschützten Hanglage kann weniger Schaden anrichten als ein schwächerer Frost in einer Mulde.

59. Auch die Feuchtigkeit des Bodens und die Bewölkung beeinflussen, wie stark die Oberfläche auskühlt.

60. Landwirtschaftliche Frostwarnungen müssen deshalb kleinräumige Unterschiede berücksichtigen.

61. Eine andere winterliche Gefahr entsteht, wenn milde und feuchte Luft über einer bodennahen Frostschicht aufgleitet.

62. Der Niederschlag kann in der wärmeren Höhe als Regen beginnen.

63. Fällt er durch die kalte Schicht, kühlt er ab, ohne sofort zu gefrieren.

64. Trifft dieser unterkühlte Regen auf Straßen, Äste oder Leitungen, gefriert er augenblicklich.

65. Es bildet sich Eisregen, der eine dünne Wasserfläche in eine schwere Eisschicht verwandeln kann.

66. Äste brechen dann nicht wegen des Windes allein, sondern wegen des zusätzlichen Gewichts des Eises.

67. Fahrzeuge verlieren den Kontakt zur Fahrbahn, und Fußwege werden in kurzer Zeit gefährlich glatt.

68. Eisregen ist deshalb ein gutes Beispiel dafür, dass milde Luft nicht automatisch harmloses Wetter bedeutet.

69. Auch dichter Nebel kann bei Temperaturen unter null zu einer Eisschicht an Bäumen und technischen Anlagen führen.

70. Die sichtbare Landschaft wird dann weiß, obwohl kein Schnee gefallen ist.

71. Schnee hängt ebenfalls von der Schichtung der Luft ab und nicht allein von der Kälte am Boden.

72. Eine Luftsäule mit mehreren Temperaturwechseln kann Schnee teilweise schmelzen lassen und anschließend wieder gefrieren.

73. Deshalb können Schnee, Schneeregen, Regen und Eisregen innerhalb kurzer Entfernungen nebeneinander auftreten.

74. Das flache Relief der Ebene macht diese Übergänge nicht überall gleich sichtbar, sondern verteilt sie entlang der Kaltluftgrenzen.

75. In höheren Lagen kann die Niederschlagsform anders sein als in der darunterliegenden Ebene.

76. Die Berge sind dabei nicht nur Hindernisse, sondern eigene Wetterräume mit anderer Temperatur, Bewölkung und Schneewahrscheinlichkeit.

77. Wenn kalte Luft unten liegt, kann die Höhe sogar vergleichsweise freundlich und sonnig sein.

78. Wenn eine feuchte Front über das Land zieht, können die Hänge dagegen zusätzliche Niederschläge erhalten.

79. Der ungarische Winter ist deshalb räumlich stärker gegliedert, als die geringe Größe des Landes vermuten lässt.

80. Eine Wetterkarte mit einer einzigen Landesfarbe kann diese Unterschiede nur unvollkommen wiedergeben.

81. Zu den winterlichen Gegenspielern der Kaltluft gehört der Wind.

82. Über der offenen Ebene findet er weniger natürliche Hindernisse als in dicht bewaldeten oder stark gegliederten Landschaften.

83. Kräftige Luftströmungen können die kalte Bodenschicht ausräumen und die Inversion auflösen.

84. Dann wird es am Boden milder, auch wenn die Luft in der Höhe zunächst kaum wärmer geworden ist.

85. Derselbe Wind kann die gefühlte Kälte verstärken, weil bewegte Luft die Wärme schneller von Haut und Kleidung abführt.

86. Bei Temperaturen um den Gefrierpunkt entscheidet die Windgeschwindigkeit daher darüber, ob ein Aufenthalt draußen nur unangenehm oder gefährlich wird.

87. Die häufigste Windrichtung in Ungarn ist im langjährigen Mittel nordwestlich, daneben treten südliche Strömungen als zweites Maximum auf.

88. Die tatsächliche Richtung hängt jedoch von der jeweiligen Wetterlage, der Landschaft und der Höhe ab.

89. Ein Sturm entsteht nicht einfach deshalb, weil ein Land offen ist.

90. Er braucht einen ausreichenden Druckunterschied, der die Luft beschleunigt, und oft eine Wetterfront oder ein kräftiges Tiefdruckgebiet.

91. Treffen milde und kalte Luftmassen aufeinander, können solche Druckunterschiede mit starken Böen verbunden sein.

92. Winterstürme bringen dann nicht nur Wind, sondern häufig auch Regen, Schnee, Schneetreiben oder rasche Temperaturwechsel.

93. Auf der freien Ebene kann der Wind Schnee verwehen und Straßen trotz geringer Niederschlagsmenge unpassierbar machen.

94. Bäume, Masten, Dächer und Stromleitungen werden besonders gefährdet, wenn nasser Schnee oder Eis zusätzlich an ihnen haftet.

95. Die Schäden eines Sturms entstehen daher durch das Zusammenwirken von Wind, Niederschlag und Vorbelastung.

96. Ein trockener Sturmwind kann Äste brechen, ein Eissturm kann dieselben Äste schon vor der stärksten Böe zum Versagen bringen.

97. Auch die Richtung des Windes verändert die Gefahr, weil Gebäude, Baumreihen und Hänge die Strömung lokal beschleunigen oder abschirmen.

98. Meteorologische Warnungen müssen deshalb neben der Windgeschwindigkeit auch Böen, Niederschlagsart und Gelände berücksichtigen.

99. Die Zahl der Frost- und Sturmtage ist keine unveränderliche Eigenschaft des Landes, sondern hängt vom betrachteten Zeitraum und von der verwendeten Definition ab.

100. Ein Frosttag bezeichnet beispielsweise einen Tag mit einer Mindesttemperatur von höchstens null Grad, während ein strenger Frost andere Schwellenwerte verlangt.

101. Rekordwerte sind einzelne Punkte einer langen Reihe und dürfen nicht mit dem typischen Winter verwechselt werden.

102. Langjährige Messreihen des ungarischen Wetterdienstes zeigen zugleich, dass die Wintermittel seit Beginn des 20. Jahrhunderts einen Erwärmungstrend aufweisen.

103. Dieser Trend beseitigt einzelne Kältewellen nicht, verschiebt aber die Wahrscheinlichkeit ihrer Dauer und Häufigkeit.

104. Ein milder werdender Winter kann weiterhin gefährliche Fröste, Eisregen und Stürme hervorbringen.

105. Er kann sogar die Spätfrostgefahr für Pflanzen verschärfen, wenn der Austrieb im Mittel früher beginnt.

106. Die Veränderung liegt daher nicht darin, dass der Winter plötzlich verschwindet.

107. Sie liegt darin, dass sich die Grenze zwischen gewöhnlicher und ungewöhnlicher Winterwitterung langsam verschiebt.

108. Für Menschen bedeutet das eine schwerer planbare Mischung aus weniger verlässlichem Schnee, häufigem Tauwetter und einzelnen scharfen Kälteeinbrüchen.

109. Für die Landwirtschaft bedeutet es, dass der Zeitpunkt eines Frosts wichtiger werden kann als die durchschnittliche Kälte der Jahreszeit.

110. Für die Infrastruktur bedeutet es, dass Wasser, Eis und Wind weiterhin gleichzeitig als Gefahren auftreten können.

111. Die Beckenform Ungarns wirkt damit in zwei Richtungen.

112. Im Sommer kann sie Wärme und trockene Luft über der Ebene festhalten.

113. Im Winter kann sie schwere Kaltluft in den tieferen Schichten sammeln.

114. Dieselbe Schüssel erzeugt nicht immer dasselbe Wetter, aber sie verändert die Bedingungen, unter denen Wetter entsteht.

115. Sie macht aus der Ankunft einer Luftmasse eine länger anhaltende Lage oder einen scharfen Übergang.

116. Zwischen Frost und Tauwetter, Nebel und Sonne, Eisregen und Sturm wird die Landschaft zum Speicher der atmosphärischen Gegensätze.

117. Wer den ungarischen Winter verstehen will, muss deshalb nicht nur auf die Landkarte der Breitengrade schauen.

118. Er muss verfolgen, woher die Luft kommt, wie sie geschichtet ist und ob das Becken sie bewegen oder festhalten kann.

119. Die Kälte wird dann nicht mehr als Widerspruch zur südlichen Lage sichtbar, sondern als Folge der inneren Geometrie des Landes.

120. Die Beckenform, die im Sommer die Hitze staut, sperrt im Winter die Kälte ein: dieselbe Schüssel, zwei Jahreszeiten, zwei Gefängnisse für die Luft.