4.3 Az éghajlat a tájban és a mindennapi életben – Klima in Landschaft und Alltag

1. Egy napos budapesti tér és egy fák alatt húzódó árnyékos ösvény ugyanazon a levegőhőmérsékleten is nagyon eltérő hőérzetet kelthet.

2. A téren a napsugárzás közvetlenül éri a testet, és a felmelegedett járdakövek, valamint a házfalak további hőt sugároznak.

3. A fa lombkorona alatt ez a terhelés nagy része elmarad.

4. Ezért már az is érezhető megkönnyebbülést jelenthet, ha átmegyünk az út másik oldalára.

5. Egy hőmérő önmagában még nem írja le, amit az ember ezen a helyen tapasztal.

6. A különbség a földrajz egyik alapvető kérdéséhez vezet: Hogyan alakítja át a táj a légkör által biztosított körülményeket?

7. Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ahol az Atlanti-óceán, az európai szárazföld és a Földközi-tenger hatásai egymásra hatnak.

8. A magasnyomású és alacsonynyomású területek eloszlása határozza meg, milyen levegő áramlik be, és hogy felhők, csapadék vagy hosszabb száraz időszakok uralkodnak-e.

9. Ezt a nagy kiterjedésű elrendezést nevezzük általános időjárási helyzetnek.

10. Ez adja a keretet egy forró délutánhoz vagy egy hideg éjszakához, de ezen a kereten belül a helyszínek eltérnek egymástól.

11. Egy víztükör, egy beépített út és egy növényzettel borított mező eltérő módon veszi fel az energiát, és eltérő módon adja vissza azt.

12. Ezáltal a közvetlenül felettük lévő levegő is megváltozik.

13. A táj fogadja az időjárást, és egyúttal hozzájárul annak helyi megnyilvánulásához is.

14. Eközben meg kell különböztetni az időjárást és az éghajlatot.

15. Az időjárás egy adott időpontban fennálló körülményeket jelenti, például a levegő hőmérsékletét és a szelet egy délutánon.

16. Az éghajlat az ilyen körülmények hosszabb távú eloszlását írja le, beleértve azok ingadozásait és szélsőségeit is.

17. Az összehasonlítható éghajlati átértékek meghatározásához gyakran harminc éves időszakokat vesznek alapul.

18. Ha egy sűrűn beépített környezet hasonló körülmények között éjszakánként rendszeresen melegebb marad, mint a környező területek, ez a helyi éghajlat egyik jellemzőjévé válik.

19. Mikroklímának nevezzük egy korlátozott terület – például egy lejtő, egy partszakasz vagy egy városrész – éghajlati sajátosságait.

20. A még kisebb területeken, közvetlenül egy fal mellett vagy növények között fennálló viszonyokat gyakran mikroklímának nevezik, bár e fogalmak határait nem mindenhol ugyanúgy határozzák meg.

21. E különbségek közül sok kulcsa a Föld felszínén rejlik.

22. A napsugárzás energiát szolgáltat, amelynek egy része visszaverődik, egy része pedig felszívódik.

23. A felszívódott energia felmelegítheti a talajt, hő formájában juthat a levegőbe, vagy felhasználható a víz párolgásához.

24. A párolgás azt jelenti, hogy a folyékony víz vízgőzzé alakul.

25. Ez a folyamat energiát igényel, és ennek következtében hűtheti a nedves felszínt.

26. Az energia ezen útvonalak közötti eloszlása többek között a talajnedvességtől, a növényzettől és a felszín tulajdonságaitól függ.

27. Ezért ugyanaz a felhőtlen égbolt egy száraz szántóföld és egy nedves rét felett eltérő hőmérsékleti viszonyokat eredményezhet.

28. Ennek fényében az ország fényviszonyai sem egy barátságos benyomásra, sem egyetlen számra nem redukálhatók.

29. A 2001 és 2020 közötti időszakra vonatkozó magyar sugárzási adatok különösen magas éves besugárzást mutatnak az Alpokon túli síkság egyes részein, főként annak középső és déli területein, a Tisza keleti oldalán.

30. Magyarországon belül a felhőzet térbeli eloszlása fontos szerepet játszik ebben.

31. A napsütéses időtartam azt az időt jelenti, amikor kellően erős közvetlen napsugárzás van, míg a teljes sugárzás magában foglalja az égbolton szétszóródó fényt is.

32. Egy világos nap vékony felhőzet alatt ezért nem ugyanaz, mint egy folyamatos napsütéssel járó nap.

33. Egy levél vagy egy házfal esetében emellett az is számít, hogy e sugárzásból mennyi éri el a konkrét helyszínt.

34. Egy országos átlag sem egy épület árnyékát, sem egy szőlőültetvény lejtőjének tájolását nem tudja tükrözni.

35. Egy déli fekvésű lejtőn a nap – egyébként azonos körülmények mellett – gyakran kedvezőbb módon éri a talajt, mint egy északi lejtőn.

36. Magyarország szőlőtermő területein ezért a lejtő fekvése is döntő szerepet játszhat abban, hogy egy adott helyszín hogyan melegszik fel.

37. A több fény lehetővé teszi a növények számára a fotoszintézist, amelynek során a napenergia segítségével szén-dioxidból és vízből energiadús anyagokat építenek fel.

38. A hő emellett befolyásolja, hogy számos fejlődési szakasz milyen gyorsan zajlik le.

39. Ebből azonban nem következik olyan egyszerű szabály, hogy több napfény mindig nagyobb termést eredményez.

40. Vízhiány esetén a növények részben bezárhatják sztómáikat, azaz azokat a kis, szabályozható pórusokat, amelyeken keresztül szén-dioxidot vesznek fel és vízgőzt bocsátanak ki.

41. A vízveszteség elleni védelem egyúttal korlátozza az anyagtermelést is, így a bőséges fény önmagában nem biztosítja a növekedést.

42. Naplemente után megváltozik az energiafelvétel és az energialeadás aránya.

43. A talaj továbbra is hősugárzást bocsát ki, de már nem kap napfényt.

44. Különösen tiszta, szélcsendes éjszakákon a talaj felszíne jelentősen lehűlhet, és a közvetlenül felette lévő levegő is hidegebbé válhat.

45. A lejtőkön ez a sűrűbb hideg levegő lefelé áramolhat, és a mélyedésekben összegyűlhet.

46. Ezért már a kis magasságbeli különbségek is jelentősek lehetnek egy gyümölcsültetvény számára, még akkor is, ha a környezet első ránézésre síknak tűnik.

47. Egy ilyen éjszakán egy magasabban fekvő hely enyhébb maradhat, mint a völgyfenék, annak ellenére, hogy a levegő hőmérséklete általában a magassággal csökken.

48. Ez nem ellentmondás, hanem a különböző időjárási körülmények között lejátszódó eltérő folyamatok eredménye.

49. A virágzás szempontjából az a fontos, hogy a hőmérséklet eléri-e a káros határértéket, nem pedig az, hogy a régió havi átlaga kellemesnek tűnik-e.

50. Éppen az érzékeny fejlődési szakaszok miatt válnak a helyi különbségek gazdasági szempontból jelentőssé.

51. Egy védett, meleg fekvés elősegítheti a növekedést, de egyúttal előidézheti a korai rügyfakadást is, amelyet egy későbbi hideghullám veszélyeztethet.

52. Egy terület jelentősége így az év folyamán változik.

53. A nyári meleg, az őszi érés és a fagyos éjszaka kockázata nem vezethető le egyetlen tulajdonságból.

54. Aki egy területet értékel, annak a napi és az éves változásokat együttesen kell figyelembe vennie.

55. A víztestek más módon befolyásolják ezeket az időbeli folyamatokat.

56. A Balatonon mind a tó, mind a szomszédos területek befolyásolják a helyi időjárási viszonyokat.

57. A víz nagy mennyiségű hőt képes felvenni, és a mozgás révén ez a hő a közvetlen felszínenél nagyobb térfogatban oszlik el.

58. Ezért a felmelegedésre és lehűlésre másképp reagálhat, mint a szomszédos szárazföld.

59. A tó és a szárazföld közötti hőmérséklet-különbségek emellett helyi légáramlatokat is kiválthatnak, amelyek összefonódnak a régiókon átívelő széllel.

60. Az, hogy egy partot milyen mértékben befolyásolnak ezek a tényezők, ezért az évszaktól, a szél irányától és a víztől való távolságtól függ.

61. A tó közelsége helyszíni adottság, de nem jelent megbízható védelmet minden fagy vagy hőség ellen.

62. A város is megváltoztatja a hő időbeli alakulását, de felülete más anyagokból áll.

63. Budapesten az épületek és a burkolt felületek napközben energiát tárolnak, és naplemente után ennek egy részét visszaszolgáltatják.

64. Ahol kevés a növényzet, ott kevesebb víz áll rendelkezésre a hűtő hatású párolgáshoz.

65. Ez az épületek elrendezésével és a további hőveszteséggel együtt hozzájárul a városi hősziget kialakulásához, vagyis a környezethez képest magasabb hőmérsékletekhez.

66. Különösen a nyugodt nyári éjszakákon válik nyilvánvalóvá ez a különbség.

67. A városon belül azonban a parkok, a sűrűn beépített udvarok és a nyílt utcák mégis eltérőek, így még a város központja is csak részben tükrözi a tényleges életkörülményeket.

68. Egy meleg éjszaka más következményekkel jár egy felmelegedett falú lakás esetében, mint egy olyan lakásnál, amely árnyékolás és szellőzési lehetőségek révén kevesebb hőt vett fel.

69. A hő és a víz közötti kapcsolat az ilyen lakásoktól egészen az Alföld, a Nagy-síkság mezőiig terjed.

70. A növények a talajból vesznek fel vizet, és ennek nagy részét a leveleiken keresztül visszajuttatják a levegőbe.

71. A talaj és más felületek közvetlen párolgásával együtt ez a vízveszteség alkotja az evapotranszpirációt.

72. A nap, a magas hőmérséklet, a száraz levegő és a szél növelhetik a párolgási igényt, amennyiben elegendő víz áll rendelkezésre.

73. Száraz talaj esetén a tényleges párolgás elmarad ettől a lehetséges igénytől.

74. Ilyenkor kevesebb energia fordítódik a víz vízgőzzé alakulására, így több energia járulhat hozzá a felszín és a felette lévő levegő felmelegedéséhez.

75. Így áll összefüggésben egy növényállomány vízellátása és közvetlen hőmérsékleti környezete.

76. Egy terület vízháztartása leírja, mennyi víz érkezik, mennyi távozik, és mennyi marad a talajban tárolva.

77. Az eső és a párolgás mellett a beáramlások, a lefolyások és a mélyebb rétegekbe való beszivárgás is része ennek a mérlegnek.

78. Egy erős eső ezért nem feltétlenül szünteti meg a vízhiányt olyan mértékben, amilyenre a csapadékmennyiség alapján számítani lehetne.

79. Ha a víz gyorsan lefolyik a felszínen, csak egy része jut el a gyökérzónába.

80. A talajszerkezet, a gyökérzet és a talajborítás befolyásolják, hogy mennyi vizet tud a talaj felvenni és visszatartani a későbbi száraz napokra.

81. A termékeny talajnak tehát nem csupán tápanyagokra van szüksége, hiszen a növényeknek ezeket vízzel együtt kell felvenniük.

82. Még a folyó közelsége is önmagában kevéssé árulkodik arról, hogy egy adott szántóterület elegendő vízellátással rendelkezik-e.

83. Ezen a ponton a klimatikus helyszíni adottságokból a hasznosítás kérdése válik.

84. A talajborítás megvédheti a felszínt a közvetlen felmelegedéstől és az esőcseppek becsapódásától, és ezáltal csökkentheti a vízveszteséget és a lefolyást.

85. Az öntözés pótolhatja a hiányzó vizet, de ehhez rendelkezésre álló vízforrásra van szükség, és adott esetben versenghet más felhasználási módokkal.

86. Városi környezetben ugyanez az összefüggés figyelhető meg a fák esetében is, amelyek árnyékot adnak, és megfelelő vízellátás mellett párolgás révén hűtést biztosítanak.

87. Ha a körülöttük lévő talaj erősen le van burkolva, kevesebb eső szivároghat be, miközben a burkolt környezet egyúttal felmelegszik.

88. A burkolat és a szabad talajfelületek közötti választás ezért együttesen befolyásolja a vízháztartást és a hőterhelést.

89. Az ilyen döntések közvetlenül érintik a mindennapi életet.

90. A megállóhelyen lévő árnyék megváltoztatja a várakozás alatti sugárzási terhelést, még akkor is, ha a regionális időjárás-előrejelzés változatlan marad.

91. A külső árnyékolás megakadályozhatja, hogy a napenergia az ablakokon keresztül bejusson az épületbe, és ott hőt termeljen.

92. A szabadtéri munkák során a napszak, a szél és az árnyékba húzódás lehetősége jelentősen befolyásolja a terhelést.

93. Egy kert vagy gyümölcsös tervezése során viszont fontos, hogy éjszaka hol gyűlik össze a hideg levegő, és mennyi ideig tartja meg a talaj a vizet.

94. A regionális éghajlat a tipikus lehetőségeket és kockázatokat írja le, míg a helyi körülmények és az emberi döntések együttesen határozzák meg azok konkrét következményeit.

95. Nem mindenki rendelkezik ugyanolyan lehetőségekkel arra, hogy tartózkodási helyét, lakását vagy munkaidejét ezekhez a körülményekhez igazítsa.

96. A helyi különbségek értékeléséhez a méréseket is helyesen kell értelmezni.

97. A hőképen látható felületi hőmérséklet más fizikai mennyiség, mint az időjárásállomáson mért levegőhőmérséklet.

98. Hasonlóképpen, egy-egy forró délután még nem mutatja meg, hogy egy hely hosszú évek során milyen gyakran van kitéve hőterhelésnek.

99. A hosszú távú, összehasonlítható megfigyelések és a közvetlen környezet ismerete ezért kiegészítik egymást.

100. A budapesti napos téren ez az összefüggés ismét szemléletesen megmutatkozik: egy fa lombja megváltoztatja a sugárzás útját, gyökerei pedig összekötik az árnyékot a talajban lévő vízzel.

101. Hogy alatta hűvösebb tartózkodási hely alakulhat-e ki és maradhat-e fenn, az így egyszerre dől el a fejek felett és a lábak alatt.

1. Ein sonniger Platz in Budapest und ein schattiger Weg unter Bäumen können bei derselben Lufttemperatur sehr unterschiedlich heiß wirken.

2. Auf dem Platz trifft die Sonnenstrahlung unmittelbar auf den Körper, und erwärmte Pflastersteine sowie Hauswände strahlen zusätzlich Wärme ab.

3. Unter einer Baumkrone fehlt ein großer Teil dieser Belastung.

4. Schon der Wechsel auf die andere Straßenseite kann deshalb spürbare Erleichterung bringen.

5. Ein Thermometer allein beschreibt noch nicht, was ein Mensch an diesem Ort erlebt.

6. Der Unterschied führt zu einer grundlegenden Frage der Geografie: Wie verwandelt eine Landschaft die Bedingungen, die ihr die Atmosphäre liefert?

7. Ungarn liegt im Karpatenbecken, wo sich Einflüsse vom Atlantik, vom europäischen Binnenland und vom Mittelmeer überlagern.

8. Die Verteilung von Hochdruckgebieten und Tiefdruckgebieten bestimmt, welche Luft heranströmt und ob Wolken, Niederschlag oder längere trockene Abschnitte vorherrschen.

9. Diese großräumige Anordnung nennt man die Großwetterlage.

10. Sie setzt den Rahmen für einen heißen Nachmittag oder eine kalte Nacht, doch innerhalb dieses Rahmens unterscheiden sich die Orte.

11. Eine Wasserfläche, eine bebaute Straße und ein bewachsenes Feld nehmen Energie verschieden auf und geben sie verschieden wieder ab.

12. Dadurch verändert sich auch die Luft unmittelbar über ihnen.

13. Die Landschaft empfängt das Wetter und wirkt zugleich an seiner örtlichen Ausprägung mit.

14. Dabei müssen Wetter und Klima auseinandergehalten werden.

15. Wetter bezeichnet die Bedingungen zu einer bestimmten Zeit, etwa die Lufttemperatur und den Wind an einem Nachmittag.

16. Klima beschreibt die längerfristige Verteilung solcher Bedingungen, einschließlich ihrer Schwankungen und Extreme.

17. Für vergleichbare Klimamittelwerte verwendet man häufig Zeiträume von dreißig Jahren.

18. Bleibt eine dicht bebaute Umgebung unter vergleichbaren Bedingungen immer wieder nachts wärmer als ihr Umland, entsteht daraus ein Merkmal ihres örtlichen Klimas.

19. Als Kleinklima bezeichnet man klimatische Besonderheiten eines begrenzten Raumes, etwa eines Hanges, eines Uferstreifens oder eines Stadtviertels.

20. Noch kleinräumigere Verhältnisse unmittelbar an einer Mauer oder zwischen Pflanzen werden häufig Mikroklima genannt, wobei die Grenzen dieser Begriffe nicht überall gleich gezogen werden.

21. Der Schlüssel zu vielen dieser Unterschiede liegt an der Erdoberfläche.

22. Sonnenstrahlung liefert Energie, von der ein Teil zurückgeworfen und ein Teil aufgenommen wird.

23. Die aufgenommene Energie kann den Boden erwärmen, als Wärme an die Luft gelangen oder für die Verdunstung von Wasser gebraucht werden.

24. Verdunstung bedeutet, dass flüssiges Wasser in Wasserdampf übergeht.

25. Dieser Vorgang benötigt Energie und kann dadurch eine feuchte Oberfläche kühlen.

26. Wie sich die Energie auf diese Wege verteilt, hängt unter anderem von der Bodenfeuchte, der Vegetation und den Eigenschaften der Oberfläche ab.

27. Deshalb kann derselbe wolkenlose Himmel über einem trockenen Acker und einer feuchten Wiese unterschiedliche Temperaturverhältnisse hervorrufen.

28. Das Licht des Landes lässt sich vor diesem Hintergrund weder auf einen freundlichen Eindruck noch auf eine einzige Zahl reduzieren.

29. Die ungarischen Strahlungsdaten für den Zeitraum 2001 bis 2020 zeigen besonders hohe jährliche Einstrahlung in Teilen der Großen Tiefebene, vor allem in ihren mittleren und südlichen Gebieten östlich der Theiß.

30. Innerhalb Ungarns spielt die räumliche Verteilung der Bewölkung dabei eine wichtige Rolle.

31. Sonnenscheindauer bezeichnet die Zeit mit ausreichend kräftiger direkter Sonnenstrahlung, während die gesamte Einstrahlung zusätzlich das vom Himmel gestreute Licht umfasst.

32. Ein heller Tag unter dünnen Wolken ist deshalb nicht dasselbe wie ein Tag mit ununterbrochenem Sonnenschein.

33. Für ein Blatt oder eine Hauswand zählt außerdem, wie viel dieser Strahlung am konkreten Standort ankommt.

34. Ein Landesmittel kann weder den Schatten eines Gebäudes noch die Ausrichtung eines Weinberghanges wiedergeben.

35. An einem nach Süden gerichteten Hang trifft die Sonne unter sonst gleichen Bedingungen oft günstiger auf den Boden als an einem Nordhang.

36. In Ungarns Weinbaugebieten kann die Hanglage deshalb mit darüber entscheiden, wie sich ein Standort erwärmt.

37. Mehr Licht ermöglicht Pflanzen die Fotosynthese, bei der sie mithilfe der Sonnenenergie aus Kohlendioxid und Wasser energiereiche Stoffe aufbauen.

38. Wärme beeinflusst zusätzlich, wie schnell viele Entwicklungsschritte ablaufen.

39. Daraus folgt jedoch keine einfache Regel, nach der mehr Sonne immer mehr Ertrag bringt.

40. Wenn Wasser fehlt, können Pflanzen ihre Spaltöffnungen teilweise schließen, kleine regulierbare Poren, durch die sie Kohlendioxid aufnehmen und Wasserdampf abgeben.

41. Der Schutz vor Wasserverlust begrenzt dann zugleich die Stoffproduktion, sodass reichliches Licht allein das Wachstum nicht sichern kann.

42. Nach Sonnenuntergang verschiebt sich das Verhältnis zwischen Energieaufnahme und Energieabgabe.

43. Der Boden gibt weiterhin Wärmestrahlung ab, erhält aber keine Sonnenstrahlung mehr.

44. Besonders in klaren, windschwachen Nächten kann seine Oberfläche stark abkühlen und die Luft unmittelbar darüber ebenfalls kälter werden.

45. An Hängen kann diese dichtere Kaltluft abwärts fließen und sich in Mulden sammeln.

46. Bereits geringe Geländeunterschiede können daher für eine Obstpflanzung bedeutsam sein, auch wenn die Umgebung auf den ersten Blick eben erscheint.

47. Eine höher gelegene Stelle kann in einer solchen Nacht milder bleiben als der Talgrund, obwohl die Lufttemperatur im Allgemeinen mit der Höhe abnimmt.

48. Das ist kein Widerspruch, sondern das Ergebnis unterschiedlicher Vorgänge bei unterschiedlichen Wetterbedingungen.

49. Für eine Blüte zählt, ob ihre Temperatur eine schädliche Grenze erreicht, nicht ob das Monatsmittel für die Region angenehm klingt.

50. Gerade empfindliche Entwicklungsphasen machen örtliche Unterschiede wirtschaftlich wirksam.

51. Eine geschützte, warme Lage kann das Wachstum fördern, aber auch einen früheren Austrieb begünstigen, der bei einem späteren Kälteeinbruch gefährdet ist.

52. Die Bedeutung eines Standortes wechselt damit im Lauf des Jahres.

53. Sommerliche Wärme, herbstliche Reife und das Risiko einer Frostnacht lassen sich nicht aus einer einzigen Eigenschaft ableiten.

54. Wer eine Fläche beurteilt, muss den Tagesgang und den Jahresgang zusammendenken.

55. Wasserflächen verändern diese zeitlichen Abläufe auf andere Weise.

56. Am Balaton, dem Plattensee, beeinflussen sowohl der See als auch das angrenzende Gelände die örtlichen Wetterbedingungen.

57. Wasser kann viel Wärme aufnehmen, und durch Bewegung wird sie in einem größeren Volumen verteilt als an der unmittelbaren Oberfläche.

58. Dadurch kann es auf Erwärmung und Abkühlung anders reagieren als benachbartes Land.

59. Temperaturunterschiede zwischen See und Land können außerdem örtliche Luftströmungen antreiben, die sich mit dem überregionalen Wind überlagern.

60. Wie stark ein Ufer beeinflusst wird, hängt deshalb von Jahreszeit, Windrichtung und Entfernung zum Wasser ab.

61. Die Nähe zum See ist eine Standortbedingung, aber kein verlässlicher Schutz vor jedem Frost oder jeder Hitze.

62. Auch eine Stadt verändert den zeitlichen Verlauf von Wärme, doch ihre Oberfläche besteht aus anderen Materialien.

63. In Budapest speichern Gebäude und befestigte Flächen tagsüber Energie und geben einen Teil davon nach Sonnenuntergang wieder ab.

64. Wo wenig Vegetation vorhanden ist, steht außerdem weniger Wasser für die kühlende Verdunstung zur Verfügung.

65. Zusammen mit der Anordnung der Gebäude und zusätzlicher Abwärme trägt dies zur städtischen Wärmeinsel bei, also zu höheren Temperaturen gegenüber der Umgebung.

66. Besonders an ruhigen Sommernächten kann dieser Unterschied deutlich werden.

67. Innerhalb der Stadt bleiben Parks, dicht bebaute Höfe und offene Straßen dennoch verschieden, sodass auch ein Stadtmittel die tatsächlichen Lebensbedingungen nur teilweise erfasst.

68. Eine warme Nacht hat für eine Wohnung mit aufgeheizten Wänden andere Folgen als für eine Wohnung, die durch Beschattung und Lüftungsmöglichkeiten weniger Wärme aufgenommen hat.

69. Die Verbindung zwischen Wärme und Wasser reicht von solchen Wohnungen bis in die Felder des Alföld, der Großen Tiefebene.

70. Pflanzen beziehen Wasser aus dem Boden und geben einen großen Teil davon über ihre Blätter wieder an die Luft ab.

71. Zusammen mit der direkten Verdunstung von Boden und anderen Oberflächen bildet dieser Wasserverlust die Evapotranspiration.

72. Sonne, hohe Temperatur, trockene Luft und Wind können den Verdunstungsbedarf steigern, solange ausreichend Wasser verfügbar ist.

73. Bei trockenem Boden bleibt die tatsächliche Verdunstung hinter diesem möglichen Bedarf zurück.

74. Dann wird weniger Energie für den Übergang von Wasser in Wasserdampf verwendet, und mehr kann zur Erwärmung der Oberfläche und der darüberliegenden Luft beitragen.

75. So hängen die Wasserversorgung eines Bestandes und seine unmittelbare thermische Umgebung zusammen.

76. Die Wasserbilanz einer Fläche beschreibt, wie viel Wasser hinzukommt, abgegeben wird und im Boden gespeichert bleibt.

77. Neben Regen und Verdunstung gehören auch Zuflüsse, Abflüsse und die Versickerung in tiefere Schichten zu dieser Bilanz.

78. Ein kräftiger Regen beseitigt Wassermangel daher nicht zwangsläufig in gleichem Maß, wie seine Niederschlagsmenge vermuten lässt.

79. Wenn Wasser rasch oberflächlich abfließt, erreicht nur ein Teil den Wurzelraum.

80. Bodenstruktur, Durchwurzelung und Bodenbedeckung beeinflussen, wie viel Wasser aufgenommen und für spätere trockene Tage zurückgehalten werden kann.

81. Ein fruchtbarer Boden braucht somit mehr als Nährstoffe, denn Pflanzen müssen diese mit Wasser aufnehmen können.

82. Auch die Nähe zu einem Fluss sagt für sich genommen wenig darüber aus, ob eine bestimmte Ackerfläche ausreichend mit Wasser versorgt ist.

83. An diesem Punkt wird aus einer klimatischen Standortbedingung eine Frage der Nutzung.

84. Bodenbedeckung kann die Oberfläche vor direkter Erwärmung und dem Aufprall von Regentropfen schützen und dadurch Wasserverluste sowie Abfluss verringern.

85. Bewässerung kann fehlendes Wasser ergänzen, benötigt aber eine verfügbare Quelle und konkurriert gegebenenfalls mit anderen Nutzungen.

86. Im städtischen Raum lässt sich derselbe Zusammenhang an Bäumen erkennen, die Schatten geben und bei ausreichender Wasserversorgung durch Verdunstung kühlen.

87. Wird der Boden um sie herum stark versiegelt, kann weniger Regen versickern, während sich die befestigte Umgebung zugleich erwärmt.

88. Eine Entscheidung über Pflaster und offene Bodenflächen beeinflusst deshalb Wasserhaushalt und Wärmebelastung gemeinsam.

89. Solche Entscheidungen betreffen den Alltag unmittelbar.

90. Der Schatten an einer Haltestelle verändert die Strahlungsbelastung während des Wartens, auch wenn die regionale Wettervorhersage dieselbe bleibt.

91. Außenliegende Beschattung kann verhindern, dass Sonnenenergie durch Fenster ins Gebäude gelangt und dort Wärme erzeugt.

92. Bei Arbeiten im Freien machen Tageszeit, Wind und die Möglichkeit, Schatten aufzusuchen, einen wesentlichen Unterschied für die Belastung.

93. Für die Planung eines Gartens oder einer Obstpflanzung ist dagegen bedeutsam, wo sich nachts Kaltluft sammelt und wie lange der Boden Wasser hält.

94. Das regionale Klima beschreibt dabei typische Möglichkeiten und Risiken, während örtliche Bedingungen und menschliche Entscheidungen deren konkrete Folgen mitbestimmen.

95. Nicht alle Menschen verfügen über dieselben Möglichkeiten, ihren Aufenthaltsort, ihre Wohnung oder ihre Arbeitszeiten an diese Bedingungen anzupassen.

96. Um örtliche Unterschiede beurteilen zu können, müssen auch Messungen richtig eingeordnet werden.

97. Eine Oberflächentemperatur auf einer Wärmebildaufnahme ist eine andere Größe als die Lufttemperatur einer Wetterstation.

98. Ebenso zeigt ein einzelner heißer Nachmittag noch nicht, wie häufig ein Ort über viele Jahre Wärmebelastung erlebt.

99. Langjährige, vergleichbare Beobachtungen und die Kenntnis der unmittelbaren Umgebung ergänzen sich deshalb.

100. Auf dem sonnigen Platz in Budapest wird dieses Zusammenspiel wieder anschaulich: Eine Baumkrone verändert den Weg der Strahlung, ihre Wurzeln verbinden den Schatten mit dem Wasser im Boden.

101. Ob darunter ein kühlerer Aufenthaltsort entstehen und bestehen kann, entscheidet sich somit zugleich über den Köpfen und unter den Füßen.