3.2.3 A Bakony és a Balaton-fennsík – Der Bakony und das Balaton-Oberland

1. A Badacsony szőlőültetvényei felett egy széles, tetején lapos szikladomb emelkedik, míg a hegy lábánál fekszik a Balaton.

2. A hegy úgy tűnik, mintha valaki levágta volna egy vulkán csúcsát.

3. Valójában mai alakját elsősorban annak köszönheti, hogy a keményebb kőzetek ellenálltak az eróziónak, míg a körülöttük lévő puhább kőzetek eltűntek.

4. Ez a kilátás két léptéket ötvöz: egy tóparti szőlőültetvényt és egy olyan tájat, amelynek sziklái, vizei és éghajlata hosszú időn át kölcsönhatásban álltak egymással.

5. A Balaton-tól északra emelkedik a Bakony, Transdanubia legnagyobb hegyvonulata.

6. Nem zárt hegygerincről van szó, hanem egy kiterjedt hegyvidékről, amely fennsíkokból, völgyekből, medencékből és egyes sziklahátakból áll.

7. Legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy, körülbelül 709 méterrel emelkedik a tengerszint felett.

8. Ez a magasság jóval alacsonyabb az Alpokénál, de a környező alacsonyabb tájakhoz képest érezhetően más körülményeket teremt.

9. Az erdők a hegyvidék nagy részét borítják, völgyei pedig olyan települések között kanyarognak, amelyek kívülről gyakran rejtve maradnak.

10. Az erdők, a nyílt lejtők és a szűk völgyek váltakozása miatt a Bakony olyan táj, amelyet egyetlen pillantással nem lehet átfogni.

11. A mészkő és a dolomit alkotja a talaj nagy részét.

12. Mindkét kőzet a korábbi tengerekben lerakódott üledékekből származik, de ásványi összetételükben különböznek egymástól.

13. A földkéreg mozgásai felemelték a rétegeket, összetörték őket, és az egyes tömböket egymáshoz képest elmozdították.

14. A folyók és patakok ezután völgyeket vájtak a megemelt terepbe.

15. Ahol ellenálló kőzetrétegek maradtak fenn, gerincek és meredek sziklafalak alakultak ki.

16. A Cuha-szurdokban ezek a lejtők különösen szorosan közelítik egymást.

17. A szurdok jól szemlélteti, hogyan tagolhatja egy vízfolyás a hegyvidéket anélkül, hogy ehhez különösen magas csúcsokra lenne szükség.

18. A fennsíkokon viszont a domborzat kiterjedtebb és enyhébb.

19. Itt már néhány kilométer is megváltoztathatja a terep jellegét.

20. Ez a tagolt domborzat magyarázza, miért követik a Bakonyban az utak, települések és hasznosított területek gyakran a völgyeket és medencéket.

21. A vízháztartás is szorosan összefügg a mészkővel.

22. Az esővíz felveszi a levegőből és a talajból a szén-dioxidot, és ezáltal enyhén savassá válik.

23. Hosszú idő alatt a mészkövet a repedések és hasadékok mentén oldja fel.

24. A kiszélesedett hasadékok a vizet a talajba vezetik, és barlangokká, illetve föld alatti lefolyási útvonalakká alakulhatnak.

25. Az ilyen, oldódási folyamatok által alakított tájat karsztnak nevezik.

26. Egy helyen a víz gyorsan beszivároghat, míg máshol egy forrásból újra a felszínre tör.

27. A felszíni vízválasztók ezért nem mindig jelzik megbízhatóan, hogy az esővíz a föld alatt merre folyik.

28. A Bakonybél közelében található Odvaskő-barlang példája a hegyvidék rejtett üregeinek.

29. A karszt azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol száraz sziklák és üres barlangok uralkodnának.

30. A talaj, a humusz és a kevésbé vízáteresztő kőzetrétegek visszatartják a vizet, és megváltoztatják annak útját.

31. Ezért előfordulhat, hogy száraz hegygerincek és nedves völgyek egymás közvetlen közelében helyezkednek el.

32. A Magas-Bakonyban kiterjedt bükkösök nőnek, míg a melegebb és nyitottabb területeken más növénytársulások találhatók.

33. Az erdők élőhelyeket biztosítanak, lassítják a felszíni lefolyást, és talajtakarójukkal visszatartják a csapadék egy részét.

34. Hatásuk azonban a talajtól, a lejtésviszonyoktól és az időjárástól függ, és nem helyettesíti a kőzetekben történő természetes víztárolást.

35. Az emberek számára az erdő évszázadokon át építőfa- és tüzelőanyag-forrás volt.

36. Ennek ellenére kolostorok, falvak és kereskedelmi útvonalak is voltak ebben az erdős térségben.

37. A Bakony tehát nem lakatlan hátország volt, hanem olyan terület, amelynek települései és közlekedési útjai alkalmazkodtak a tagolt domborzathoz.

38. A kőbányák mészkövet termeltek ki, és különböző lelőhelyek miatt a hegyvidék más részei is jelentősé váltak a bányászat szempontjából.

39. Ide tartozott többek között a szén és a bauxit, egy alumíniumban gazdag érc.

40. Az ilyen lelőhelyek helyileg korlátozottak voltak, és nem egyenletesen helyezkedtek el a hegyvidék egész területén.

41. A kitermelés nemcsak a felszínt változtatta meg, hanem a felszín alatti vízháztartásba is beavatkozott.

42. A bányák szárazon tartása érdekében a 20. században több helyen is kiszivattyúzták a karsztvizet.

43. Ezáltal a talajvízszint csökkent, és a források, valamint a barlangok kevesebb vizet tudtak vezetni.

44. A tapolcai Tó-barlangban a víz az 1980-as években tűnt el a regionális bauxitkitermeléssel összefüggésben.

45. A bányászati vízelvezetés befejezése után, az ezredforduló környékén visszatért.

46. Ez a folyamat megmutatta, hogy egy barlangtól távol eső beavatkozás is megváltoztathatja annak vízszintjét.

47. A föld alatti vízfolyások összekötik azokat a helyeket, amelyek a felszínen egymástól elválasztva tűnnek.

48. Ezért a karsztvíz hasznosítása az egész vízgyűjtő területet érintő kérdés, és nem csupán az egyes kutakat vagy aknákat.

49. A bányászat visszaszorulása után is ez az összefüggés jelentős marad a vízgazdálkodás és a természetvédelem szempontjából.

50. A karszt feletti erdő így egy nagyobb rendszer része, amelynek legfontosabb összeköttetései a föld alatt húzódnak.

51. A Bakonytól délre a hegyvidék a Balaton-felvidék felé lejt.

52. A „Balaton-felvidék” magyar elnevezés a tó északi részén elterülő, tagolt területet jelöli.

53. Dombok, kis medencék, falvak és szőlőültetvények váltakoznak ott szűk térben.

54. A mészkő, a dolomit és a vörös homokkő határozza meg a terület nagy részét, míg egyes vulkáni hegyek – különösen a Tapolcai-medencében – kiemelkednek a környezetből.

55. Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc tartoznak ezek közül a legjellegzetesebb hegyek közé.

56. Elszigetelt alakjuk miatt tájékozódási pontoknak számítanak, és egy régen eltűnt táj tanúi.

57. A vulkáni tevékenység több millió éven át formálta a tágabb Bakony–Balaton-régiót.

58. Nem volt egyetlen vulkán, és nem is csak egyféle kitörés típusa.

59. A felszínre törő magma helyenként a felszín alatti vízzel találkozott, és robbanásszerű kitöréseket váltott ki.

60. Más helyeken a láva jutott a felszínre, és bazaltként megszilárdult.

61. Ahol a kemény bazaltburkolat védte a lágyabb homok- és agyagrétegeket, az erózió a környező területeket erőteljesebben koptatta le.

62. Így maradtak fenn egyes táblahegyek, amelyek csúcsa egy korábbi felszín hozzávetőleges magasságát jelöli.

63. Magyarul ezeket a képződményeket „tanúhegynek” nevezik.

64. Ezek nem tökéletesen megőrzött vulkáni kúpok, hanem a vulkanizmus és a későbbi erózió eredményei.

65. A Szent György-hegyen oszlopszerű bazalttestek mutatják, hogyan húzódott össze a megszilárduló láva lehűlés közben, és hogyan keletkeztek repedések.

66. Szabályos éleik orgonasípokra emlékeztetnek, ám a forma nem tervszerűen, hanem a kőzet lehűlése során alakult ki.

67. A Monoszló melletti Hegyestű további betekintést nyújt egy ilyen hegy belső felépítésébe.

68. Egy korábbi kőbánya ott a hegy egy részét eltávolította, és így feltárta a bazalt oszlopszerű szerkezetét.

69. A kőzetfelület ezért egyszerre geológiai ablak és az emberi nyersanyag-kitermelés látható nyoma.

70. A Badacsony-hegyen is bázaltot bányásztak, mielőtt 1964-ben befejeződött az ottani kőbányászat.

71. Az ilyen helyeken közvetlenül felismerhető a konfliktus a kitermelhető kő és a megőrzött táj között.

72. Egy kőbánya láthatóvá teheti a geológiai szerkezeteket, ugyanakkor visszafordíthatatlanul megváltoztathatja a hegyet.

73. A Balaton-felföldön a vulkanikus csúcsok ezért nem csupán nyersanyag-tárolók, hanem a lakott tájkép meghatározó elemei.

74. E tájkép elemei közé tartoznak az erdők, a szőlőültetvények, a falvak és a tó közelsége.

75. A szőlőnövények nem egyszerűen csupasz bazalton nőnek.

76. Gyökereik olyan talajba hatolnak, amelyek mállott kőzetekből és régebbi üledékekből alakultak ki, vagy más anyagok hatására átalakultak.

77. A Balaton északi részén a talajok a meszes és márgás területektől a vörös homokkőn át a vulkáni hatású területekig terjednek.

78. Ezek a különbségek akár egy adott szőlőültetvényen belül is változhatnak.

79. A kőzet befolyásolja az ásványi anyagok rendelkezésre állását és a vízvezetést, de önmagában sem a talaj termékenységét, sem a bor ízét nem határozza meg.

80. A talaj mélysége, a lejtő meredeksége, a gondozás és az éves csapadékmennyiség szintén hatással van a szőlőre.

81. A napos lejtők általában több hőt kapnak, mint az árnyékos északi oldalak.

82. Tiszta éjszakákon a hideg levegő lefelé áramolhat a lejtőn, és mélyebb völgyekben gyűlhet össze.

83. A magasabban fekvő szőlőültetvények ilyenkor néha e hideg levegő felett helyezkednek el, de ez nem jelenti azt, hogy alapvetően védve lennének a fagytól.

84. A Balaton enyhíti a közelében tapasztalható hőmérsékleti ingadozásokat, mivel a víz lassabban veszi fel és adja le a hőt, mint a szárazföld.

85. Tavasszal a még hűvös víztükör lassíthatja a part menti területek felmelegedését.

86. Ősszel a tó leadja a tárolt hőt, és késleltetheti a környezet lehűlését.

87. A szél, a parttól való távolság és a domborzat határozzák meg, hogy egy adott szőlőültetvényen milyen erős ez a hatás.

88. A tó sem a fagyot, sem a nyári szárazságot nem akadályozza meg.

89. A napfényes fekvéssel, a talajjal és a szőlőtermelők munkájával együtt azonban éghajlata hozzájárul a szőlőtermesztés sokszínűségéhez.

90. Az Olaszrizling, németül Welschriesling, egy különösen elterjedt szőlőfajta a Balaton körüli borvidékeken.

91. Nagyon különböző talajokon terem, így érzékelteti a dűlők sokféleségét.

92. A borvidék tehát nem egyszerűen a vulkán terméke, hanem számos helyi körülmény eredménye.

93. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997 óta védi a régió értékes tájait.

94. A védett területek közé tartoznak a természetes területek, valamint a gazdálkodott tájak és szőlőterületek is.

95. A védelem célja többek között az élőhelyek, az erdők, a talajok, valamint a tó és vízgyűjtő területének vizeinek megóvása.

96. Emellett a Bakony-Balaton Geopark egy nagyobb területet ölel fel, és ötvözi a geológiai képzés, a tájgondozás és a regionális fejlesztés területeit.

97. 2015 óta viseli az UNESCO Globális Geopark elismerést.

98. Ez az elismerés méltatja a geológiai örökséget és a régióval végzett munkát, de nem biztosít automatikusan minden geopark-résznek azonos jogi védelmet.

99. A szőlőtermesztés, az erdőgazdálkodás, a települések és a látogatóforgalom ezért továbbra is olyan táj részét képezik, ahol a védelem és a hasznosítás között egyensúlyt kell teremteni.

100. A Badacsony dombon néhány méteres magasságkülönbségen belül a szőlőültetvények, az erdő és a sziklaperem közvetlenül egymás fölött helyezkednek el.

101. A vulkán adta a hegy kőzeteit, az erózió alakította ki formáját, a tó, a lejtő és az emberi munka pedig a mai napig meghatározza hasznosítását.

102. Ami messziről úgy tűnik, mintha egyetlen hegy emelkedne a víz felett, valójában egy sokkal nagyobb összefüggés látható részlete.

1. Über den Weinhängen des Badacsony erhebt sich eine breite, oben abgeflachte Felskuppe, während am Fuß des Berges der Balaton liegt.

2. Der Berg wirkt wie ein Vulkan, dessen Spitze jemand gekappt hat.

3. Tatsächlich entstand seine heutige Form vor allem dadurch, dass härtere Gesteine der Abtragung widerstanden und ihre weichere Umgebung verschwand.

4. Diese Aussicht verbindet zwei Maßstäbe: einen einzelnen Weinberg am See und eine Landschaft, deren Fels, Wasser und Klima über lange Zeit miteinander wirkten.

5. Nördlich des Balaton erhebt sich der Bakony, der größte Gebirgsblock Transdanubiens.

6. Er ist kein geschlossener Kamm, sondern ein weitläufiges Bergland aus Hochflächen, Tälern, Becken und einzelnen Felsrücken.

7. Sein höchster Gipfel, der Kőris-hegy, erreicht rund 709 Meter über dem Meer.

8. Diese Höhe bleibt weit unter den Alpen, schafft aber gegenüber den tieferen Landschaften ringsum spürbar andere Bedingungen.

9. Wälder bedecken große Teile des Berglands, und seine Täler führen zwischen Ortschaften hindurch, die von außen oft verborgen bleiben.

10. Der Wechsel von Wald, offenem Hang und engem Tal macht den Bakony zu einer Landschaft, die sich nicht mit einem einzigen Blick erfassen lässt.

11. Kalkstein und Dolomit bilden einen großen Teil seines Untergrunds.

12. Beide Gesteine gehen auf Ablagerungen in früheren Meeren zurück, unterscheiden sich aber in ihrer mineralischen Zusammensetzung.

13. Bewegungen der Erdkruste hoben die Schichten an, zerbrachen sie und verschoben einzelne Blöcke gegeneinander.

14. Flüsse und Bäche schnitten anschließend Täler in das gehobene Gelände.

15. Wo widerstandsfähige Gesteinspakete stehen blieben, entstanden Rücken und steile Felswände.

16. In der Cuha-Schlucht rücken solche Hänge besonders eng zusammen.

17. Die Schlucht macht sichtbar, wie ein Wasserlauf ein Bergland gliedern kann, ohne dass dafür besonders hohe Gipfel nötig sind.

18. Auf den Hochflächen wirkt das Relief dagegen weiter und sanfter.

19. Schon wenige Kilometer können hier den Charakter des Geländes verändern.

20. Diese kleinteilige Form erklärt, weshalb Wege, Siedlungen und Nutzflächen im Bakony häufig den Tälern und Becken folgen.

21. Auch der Wasserhaushalt hängt eng mit dem Kalkgestein zusammen.

22. Regenwasser nimmt Kohlendioxid aus Luft und Boden auf und wird dadurch schwach sauer.

23. Über lange Zeit löst es Kalk entlang von Rissen und Klüften.

24. Die erweiterten Spalten leiten Wasser in den Untergrund und können sich zu Höhlen und unterirdischen Abflusswegen entwickeln.

25. Eine solche von Lösung geprägte Landschaft heißt Karst.

26. An einer Stelle kann Wasser rasch versickern, während es andernorts an einer Quelle wieder austritt.

27. Oberirdische Wasserscheiden zeigen deshalb nicht immer zuverlässig, wohin das Regenwasser unter der Erde fließt.

28. Die Odvaskő-Höhle bei Bakonybél ist ein Beispiel für die verborgenen Hohlräume des Berglands.

29. Karst bedeutet jedoch nicht, dass überall trockene Felsen und leere Höhlen vorherrschen.

30. Boden, Humus und weniger durchlässige Gesteinsschichten halten Wasser zurück und verändern seinen Weg.

31. Daher können trockene Rücken und feuchte Mulden dicht nebeneinanderliegen.

32. Im Hohen Bakony wachsen ausgedehnte Buchenwälder, während wärmere und offenere Standorte andere Pflanzengesellschaften tragen.

33. Die Wälder bieten Lebensräume, bremsen den Oberflächenabfluss und halten mit ihrer Bodenauflage einen Teil des Niederschlags zurück.

34. Ihre Wirkung hängt allerdings von Boden, Hanglage und Wetter ab und ersetzt keine natürliche Wasserspeicherung im Gestein.

35. Für Menschen war der Wald über Jahrhunderte eine Quelle von Bauholz und Brennmaterial.

36. Klöster, Dörfer und Handelswege lagen dennoch auch in diesem bewaldeten Raum.

37. Der Bakony war also kein unbewohntes Hinterland, sondern ein Gebiet, dessen Siedlungen und Verkehrswege sich an das gegliederte Gelände anpassten.

38. Steinbrüche erschlossen Kalkstein, und verschiedene Lagerstätten machten den weiteren Gebirgsraum für den Bergbau bedeutsam.

39. Dazu gehörten unter anderem Kohle und Bauxit, ein aluminiumreiches Erz.

40. Solche Vorkommen lagen örtlich begrenzt und nicht gleichmäßig unter dem gesamten Gebirge.

41. Der Abbau veränderte nicht nur die Oberfläche, sondern griff auch in den unterirdischen Wasserhaushalt ein.

42. Um Gruben trocken zu halten, wurde im zwanzigsten Jahrhundert an mehreren Orten Karstwasser abgepumpt.

43. Dadurch sank der Grundwasserspiegel, und Quellen sowie Höhlen konnten weniger Wasser führen.

44. In der Seehöhle von Tapolca verschwand das Wasser während der 1980er Jahre im Zusammenhang mit der regionalen Bauxitförderung.

45. Nach dem Ende der bergbaulichen Wasserhaltung kehrte es um die Jahrtausendwende zurück.

46. Der Vorgang zeigte, dass ein Eingriff weit entfernt von einer Höhle deren Wasserstand verändern kann.

47. Unterirdische Fließwege verbinden Orte, die an der Oberfläche getrennt erscheinen.

48. Deshalb ist die Nutzung des Karstwassers eine Frage für den ganzen Einzugsraum und nicht nur für den einzelnen Brunnen oder Schacht.

49. Auch nach dem Rückgang des Bergbaus bleibt dieser Zusammenhang für Wasserwirtschaft und Naturschutz bedeutsam.

50. Der Wald über dem Karst ist damit Teil eines größeren Systems, dessen wichtigste Verbindungen unter der Erde verlaufen.

51. Südlich des Bakony fällt das Bergland zum Balaton-Oberland ab.

52. Der ungarische Name Balaton-felvidék bezeichnet den gegliederten Raum nördlich des Sees.

53. Hügel, kleine Becken, Dörfer und Weinhänge wechseln dort auf engem Raum.

54. Kalkstein, Dolomit und roter Sandstein prägen weite Bereiche, während einzelne Vulkanberge besonders im Tapolca-Becken aus der Umgebung hervortreten.

55. Badacsony, Szent György-hegy und Csobánc gehören zu den markantesten dieser Berge.

56. Ihre isolierte Gestalt macht sie zu Orientierungspunkten und zu Zeugen einer längst abgetragenen Landschaft.

57. Vulkanische Aktivität prägte die weitere Bakony-Balaton-Region über mehrere Millionen Jahre.

58. Es gab nicht einen einzelnen Vulkan und auch nicht nur einen Ausbruchstyp.

59. Aufsteigendes Magma traf stellenweise auf Wasser im Untergrund und löste explosive Eruptionen aus.

60. An anderen Stellen gelangte Lava an die Oberfläche und erstarrte zu Basalt.

61. Wo eine harte Basaltdecke weichere Sand- und Tonschichten schützte, trug die Erosion die umliegenden Bereiche stärker ab.

62. So blieben einzelne Tafelberge zurück, deren Gipfel die ungefähre Höhe einer früheren Oberfläche markieren.

63. Im Ungarischen heißen solche Formen „tanúhegy“, also Zeugenberge.

64. Sie sind keine perfekt erhaltenen Vulkankegel, sondern das Ergebnis von Vulkanismus und späterer Abtragung.

65. Am Szent György-hegy zeigen säulenförmige Basaltkörper, wie sich erstarrende Lava beim Abkühlen zusammenzog und Risse bildete.

66. Ihre regelmäßigen Kanten erinnern an Orgelpfeifen, doch die Form entstand ohne geordneten Bauplan durch die Abkühlung des Gesteins.

67. Der Hegyestű bei Monoszló bietet einen weiteren Einblick in den inneren Aufbau eines solchen Berges.

68. Ein früherer Steinbruch trug dort einen Teil des Berges ab und legte die Säulenstruktur des Basalts frei.

69. Der Aufschluss ist deshalb zugleich geologisches Fenster und sichtbare Spur menschlicher Rohstoffnutzung.

70. Auch am Badacsony wurde Basalt gewonnen, bevor der dortige Steinbruchbetrieb 1964 endete.

71. Der Konflikt zwischen nutzbarem Stein und erhaltener Landschaft ist an solchen Orten unmittelbar erkennbar.

72. Ein Steinbruch kann geologische Strukturen sichtbar machen und zugleich einen Berg unwiederbringlich verändern.

73. Im Balaton-Oberland sind die vulkanischen Gipfel deshalb nicht bloß Rohstofflager, sondern prägende Bestandteile eines bewohnten Landschaftsbildes.

74. Zu dessen Bestandteilen gehören Wälder, Weinberge, Dörfer und die Nähe des Sees.

75. Die Reben wachsen dabei nicht einfach auf blankem Basalt.

76. Ihre Wurzeln greifen in Böden, die aus verwittertem Gestein und älteren Ablagerungen entstanden oder durch anderes Material überprägt worden sind.

77. Am nördlichen Balaton reichen die Böden von kalkigen und mergeligen Lagen über roten Sandstein bis zu vulkanisch beeinflussten Standorten.

78. Diese Unterschiede können sogar innerhalb einer Weinlage wechseln.

79. Gestein beeinflusst Mineralstoffangebot und Wasserführung, legt aber für sich allein weder die Fruchtbarkeit noch den Geschmack eines Weins fest.

80. Bodentiefe, Hangneigung, Pflege und die Niederschläge eines Jahres wirken ebenfalls auf die Reben.

81. Sonnige Hänge erhalten meist mehr Wärme als schattige Nordseiten.

82. In klaren Nächten kann kalte Luft hangabwärts fließen und sich in tieferen Mulden sammeln.

83. Eine höher gelegene Reblage liegt dann mitunter über dieser Kaltluft, bleibt aber nicht grundsätzlich vor Frost geschützt.

84. Der Balaton mildert manche Temperaturschwankungen in seiner Nähe, weil Wasser Wärme langsamer aufnimmt und abgibt als Land.

85. Im Frühjahr kann die noch kühle Wasserfläche die Erwärmung der Uferbereiche bremsen.

86. Im Herbst gibt der See gespeicherte Wärme ab und kann die Abkühlung der Umgebung verzögern.

87. Wind, Entfernung zum Ufer und Gelände bestimmen, wie stark dieser Einfluss an einem bestimmten Weinberg ausfällt.

88. Der See verhindert weder Frost noch sommerliche Trockenheit.

89. Gemeinsam mit Sonnenlage, Böden und der Arbeit der Winzer trägt sein Klima dennoch zur Vielfalt des Weinbaus bei.

90. Olaszrizling, auf Deutsch Welschriesling, ist eine besonders verbreitete Rebsorte in den Weinbaugebieten rund um den Balaton.

91. Sie wächst auf sehr unterschiedlichen Böden und macht damit die Verschiedenheit der Lagen erfahrbar.

92. Die Weinlandschaft ist folglich kein einfaches Produkt des Vulkans, sondern das Ergebnis vieler lokaler Bedingungen.

93. Der Balaton-felvidéki Nemzeti Park, der Nationalpark Balaton-Oberland, schützt seit 1997 wertvolle Landschaften in der Region.

94. Zu den geschützten Bereichen gehören Naturflächen ebenso wie bewirtschaftete Landschaften und Weinbaugebiete.

95. Der Schutz soll unter anderem Lebensräume, Wälder, Böden und Gewässer des Sees und seines Einzugsgebiets bewahren.

96. Daneben umfasst der Bakony-Balaton-Geopark einen größeren Raum und verbindet geologische Bildung, Landschaftspflege und regionale Entwicklung.

97. Er trägt seit 2015 die Auszeichnung UNESCO Global Geopark.

98. Diese Auszeichnung würdigt das geologische Erbe und die Arbeit mit der Region, verleiht aber nicht jedem Teil des Geoparks automatisch denselben gesetzlichen Schutz.

99. Weinbau, Forstwirtschaft, Siedlungen und Besucherverkehr bleiben deshalb Teil einer Landschaft, in der Schutz und Nutzung miteinander ausgehandelt werden.

100. Auf wenigen Höhenmetern liegen am Badacsony Rebhang, Wald und Felskante direkt übereinander.

101. Der Vulkan gab dem Berg seine Gesteine, die Abtragung formte seine Gestalt, und See, Hang und menschliche Arbeit bestimmen bis heute seine Nutzung.

102. Was von weitem wie ein einzelner Berg über dem Wasser steht, ist in Wahrheit ein sichtbarer Ausschnitt aus einem viel größeren Zusammenspiel.