4.1 Az éghajlat főbb jellemzői – Grundzüge des Klimas

1. Magyarország 1991–2020-as csapadék térképén a nedves délnyugat és a Nagyalföld száraz sávja között több száz milliméter éves csapadékkülönbség figyelhető meg.

2. Pedig mindkét terület egy olyan országhoz tartozik, amely nagyrészt ugyanazon medence területén terül el.

3. A térkép nem mutat éles határt két éghajlati övezet között.

4. Átmenetei inkább azt teszik láthatóvá, hogy a tengeri hatás, a tengerszint feletti magasság és a nedvességforrásoktól való távolság milyen eltérő módon hatnak egymásra.

5. Aki Magyarországot egyszerűen száraz, belvízi országnak nevezi, figyelmen kívül hagyja a nedvesebb nyugati részt és a csapadékosabb hegyvidéket.

6. Aki viszont egy esős tartózkodás alapján ítéli meg a helyzetet, az alábecsülheti a síkság szárazságát.

7. Mindkettő a valóság egy-egy részét tükrözi.

8. Csak akkor alakul ki használható kép, ha a térbeli különbségeket összekapcsoljuk az évszakok váltakozásával.

9. Egy esős nap elsősorban az időjárást írja le, vagyis a légkör pillanatnyi állapotát egy adott helyen.

10. Az éghajlathoz tartoznak a sok éven át meghatározott átlagértékek, ingadozások és az ilyen állapotok gyakorisága.

11. Ezért ide tartozik az is, hogy milyen gyakran fordulnak elő hosszabb száraz időszakok, vagy mennyire térnek el egymástól a különböző telek.

12. Általában a harmincéves időszakok szolgálnak közös összehasonlítási alapul.

13. Az 1991–2020 közötti időszak lehetővé teszi, hogy Magyarország különböző régióinak hőmérsékletét és csapadékmennyiségét ugyanazon időalap alapján hasonlítsuk össze.

14. Egy ilyen átlagérték sem előrejelzés, sem ígéret a következő évre nézve.

15. Egy szokatlanul csapadékos nyár is része annak a klímának, amelyben a szárazabb nyarak gyakran előfordulnak.

16. Csak egy hosszabb mérési sorozat mutatja meg, melyek a jellemző körülmények, és mennyire térnek el tőlük az egyes évek.

17. Magyarország Európa mérsékelt szélességi körökön fekszik, ahol a napsugárzás az év folyamán jelentősen változik.

18. Nyáron a Nap magasabban áll, és a hosszú napok több energiát juttatnak a Föld felszínére.

19. Télen a sugarak laposabban érkeznek, míg a rövid napok kevesebb időt hagynak a felmelegedésre.

20. Ebből egy kifejezett évszakos ritmus alakul ki.

21. Azonban az, hogy a levegő valójában mennyire melegszik fel vagy hűl le, a talajtól és a beáramló légtömegektől is függ.

22. Ezek a légtömegek nagyobb légtömegek, amelyek hőmérsékletét és páratartalmát származási helyük határozza meg.

23. A tenger felett más tulajdonságokat vesznek fel, mint egy kiterjedt szárazföldi terület felett.

24. Magyarország elhelyezkedése összekapcsolja a napenergia helyi változásait a távoli területekről érkező hatásokkal.

25. A tengernek sok energiára van szüksége ahhoz, hogy hőmérséklete megváltozzon, és a felhalmozott hőt csak lassan adja vissza.

26. A szárazföld felszíne általában gyorsabban melegszik fel és hűl le.

27. Ezért a tenger hatásának erősen kitett helyeken az évszakok hőmérsékleti különbségei kisebbek, mint a kontinens belsejében.

28. A kontinentalitás ezt a nyári meleg és a téli hideg közötti egyre növekvő ellentétet jelenti.

29. A parttól való távolság fontos támpontot nyújt ehhez, de nem magyarázza meg mindent.

30. Ugyancsak döntő jelentőségű, hogy milyen gyakran érkezik a tengeri levegő egy adott helyre, és milyen hegyvidékek állnak az útjában.

31. Magyarországnak nincs tengerpartja, de ez nem jelenti azt, hogy az óceánok hatása kívül esne.

32. Éghajlatát ezért mérsékelt kontinentálisnak, kifejezett tengeri hatásokkal jellemezhetjük.

33. Az Atlanti-óceán felől olyan levegő érkezik az országba, amely a tenger felett nedvességet vett fel.

34. Ez télen enyhébb időjárást, nyáron pedig hűvösebb időt hozhat.

35. A kontinentális levegő viszont az európai és eurázsiai szárazföld jellegzetes, erőteljesebb évszakok közötti hőmérsékleti eltéréseit hordozza magában.

36. A déli irányból érkező levegő meleget és – származási helyétől és az időjárási viszonyoktól függően – jelentős mennyiségű nedvességet hozhat magával.

37. Különösen a Földközi-tenger jelent további nedves levegőforrást.

38. Ez a három hatás nem állandó összetevő, amely naponta ugyanabban az arányban jelenik meg.

39. Az, hogy milyen levegő éri el Magyarországot, az Európán felett elhelyezkedő magas- és alacsonynyomású területek helyzetétől függ.

40. Változó elrendezésük megváltoztatja az áramlásokat, és ezzel a medence kapcsolatát a szomszédos éghajlati térségekkel.

41. Egy légtömeg megnevezése sem magyarázza teljes mértékben az időjárást.

42. Útja során a levegő a talajjal való érintkezés, a csapadék és a keveredés hatására megváltozik.

43. Az atlanti eredet ezért nem feltétlenül jelent tartós esőt.

44. Ugyanígy nem feltétlenül száraz minden déli áramlás.

45. Az ország nyugati részén általában erőteljesebben érezhető az atlanti hatás, míg keletebbre a belföldi éghajlat jellege határozottabban érvényesül.

46. Ez egy térbeli átmenet, nem pedig egy folyó vagy közigazgatási határ mentén húzódó elválasztóvonal.

47. Egyetlen alacsony nyomású rendszer is olyan viszonyokat teremthet, amelyek eltérnek a hosszú távú előrejelzésben vártaktól.

48. Pontosan ebben rejlik a különbség a klimatikus tendencia és az időjárás tényleges alakulása között.

49. A Kárpátok-medence szélén húzódó hegyek megváltoztatják ezt a levegőáramlást anélkül, hogy légmentesen lezárnák a medencét.

50. Ha a nedves levegő emelkedni kényszerül, lehűl, és vízgőzének egy része felhőcseppekké kondenzálódhat.

51. Megfelelő körülmények között ebből csapadék hullik.

52. A hegyvonulat mögött a levegő ennek megfelelően kevesebb nedvességet tud magával vinni, így a védett területek szárazabbak maradnak.

53. Ennek a hatásnak a mértéke az áramlás irányától és az akadály magasságától függ.

54. Magyarország szárazságát ezért nem lehet kizárólag egy mindenhol egyformán ható hegygyűrűvel magyarázni.

55. Ugyanakkor az országon belüli magasságkülönbségek is befolyásolják a hőmérsékletet és a csapadékot.

56. Ugyanazon kiterjedt időjárási helyzet mellett a viszonylag alacsony síkság és a közepes magasságú hegyvidékek eltérő éghajlati viszonyokat mutatnak.

57. A hőmérsékletekből kiolvasható, hogyan hatnak egymásra a belföldi elhelyezkedés és a szezonális energiaáramlás.

58. 1991–2020 között az éves átlaghőmérséklet Magyarország legnagyobb részén körülbelül 10 és 11,5 Celsius-fok között mozgott.

59. Ez az érték a meleg nyarat, a hűvös átmeneti időszakokat és a hideg teleket egy számított értékben egyesíti.

60. Ez nem felel meg olyan időjárásnak, amelyet az egész év folyamán tapasztalhatnánk.

61. A hosszú távú átlag szerint január volt a leghidegebb hónap, míg a legmelegebb időszak július vége és augusztus eleje környékére esett.

62. A magasabban fekvő területeken az éves átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az alföldeken.

63. Az alacsony éves átlaghőmérséklet tehát tükrözheti mind a tengerszint feletti magasságot, mind a hideg évszak alakulását.

64. Egy adott hely megértése szempontjából a hőmérséklet éven át tartó alakulása sokkal többet mond, mint egy egyetlen évszám.

65. Ugyanakkor nem minden tél követi azt az egyszerű mintát, hogy alul hideg van, felül pedig még hidegebb.

66. Szélcsendes körülmények között a medencében hideg légréteg maradhat fenn, amely felett melegebb levegő helyezkedik el.

67. A magassággal járó szokásos hőmérsékletcsökkenés ilyen megfordulását hőmérsékleti inverziónak nevezzük.

68. Ez azt mutatja, hogy a táj alakja befolyásolja a talajközeli levegő cseréjét.

69. A medence azonban nem önmagában okozza a téli hideget, hanem megváltoztatja annak helyi jellegét és időtartamát.

70. Hasonlóképpen a nyári meleg a napsugárzás, a talajviszonyok és a levegőáramlás együttes hatásának eredménye.

71. A felhők, a szél és a talajnedvesség tompíthatják a felmelegedést, vagy megváltoztathatják a napi hőmérséklet-változást.

72. A kontinentalitás tehát a teljes hőegyensúly egyik jellemzője, és nem csupán az egyes forró napok szinonimája.

73. A csapadék esetében az éves összeg mellett döntő fontosságú, hogy mikor és hogyan hullik a víz.

74. 1991–2020 között az átlagos éves csapadékmennyiség Magyarország nagy részén körülbelül 500 és 800 milliméter között mozgott.

75. Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméter vízszintes felületen.

76. Az éves összeg tehát egy olyan vízmennyiséget ír le, amely számos egyedi eseményre oszlik el.

77. A délnyugati és a magasabban fekvő, nedvesebb területeken ez az érték meghaladhatja ezt a tartományt.

78. Különösen száraz területek találhatók a Nagy-alföld belsejében.

79. A csapadék térkép tehát sem kizárólag az égtájat, sem egyszerűen az országhatártól való távolságot nem követi.

80. A nedvességbevitelt és a domborzat együttes hatását ábrázolja.

81. Az említett összehasonlítási időszak átlagában különösen sok csapadék hullott május és július között.

82. Ebből azonban nem következik, hogy ezekben a hónapokban rendszeresen elegendő víz állna rendelkezésre minden mezőgazdasági terület számára.

83. A havi összeg néhány erős esőzés eredményeként is kialakulhat, amelyek között hosszabb száraz időszakok vannak.

84. Az azonos nagyságú összegek ezért nagyon különböző feltételeket jelenthetnek a növények és a talaj számára.

85. A víz egy része beszivárog, egy része elfolyik, egy része pedig párolgás útján visszakerül a légkörbe.

86. Az, hogy mennyi marad rendelkezésre a gyökérzónában, a talajtól és annak állapotától is függ.

87. A hő és a víz ezért az éghajlat leírásakor csak korlátozott mértékben választható szét egymástól.

88. Különösen a növekedési időszakban a vízellátást és a vízveszteséget együttesen kell figyelembe venni.

89. Egyébként hasonló körülmények között a hőmérséklet emelkedésével nő a légkör párolgási igénye.

90. Ahol elegendő víz áll rendelkezésre, annak párolgása felemészti a rendelkezésre álló energia egy részét, és csillapítja a felszín felmelegedését.

91. Ha a talaj kiszárad, kevesebb víz áll rendelkezésre ehhez a hűtő folyamathoz.

92. Egy meleg, száraz időszak ezért más hatással lehet a talajra, mint egy ugyanolyan meleg időszak bőséges eső után.

93. Egyetlen éghajlati mutatóból ezért sem az adott év terméshozamát, sem a táj állapotát nem lehet levezetni.

94. Egy mezőgazdasági döntés szempontjából például az számít, hogy az eső egy érzékeny növekedési szakasz előtt, alatt vagy után érkezik-e.

95. A szabadban való tartózkodás szempontjából viszont a napi legmagasabb hőmérséklet, az éjszakai lehűlés és a felhőzet lehet fontosabb.

96. Ugyanazok a mérési adatok a kérdésfeltevés függvényében eltérő gyakorlati jelentőséget kapnak.

97. A csapadék térképen ez a kölcsönhatás nedves és száraz területek nyugodt egymás mellett élésként jelenik meg.

98. A színek mögött azonban folyamatosan változó légáramlatok húzódnak, amelyek a medencét hol szorosabban kötik össze a tengerrel, hol pedig erősebben a kontinentális belterülettel.

99. Egy csapadékos hét az Alföldön éppúgy nem cáfolja annak szárazabb jellegét, mint ahogy egy száraz hét nyugaton sem semlegesíti annak erősebb tengeri hatását.

100. A magyar éghajlat felismerhető mintázata éppen abból fakad, hogy ezek a kapcsolatok folyamatosan változnak, anélkül, hogy hosszú időtartamok alatt mindenhol azonos gyakorisággal érvényesülnének.

1. Auf der Niederschlagskarte Ungarns für 1991–2020 liegen zwischen dem feuchten Südwesten und einem trockenen Streifen der Großen Tiefebene mehrere Hundert Millimeter Jahresniederschlag.

2. Dabei gehören beide Räume zu einem Land, das sich weitgehend innerhalb desselben Beckens erstreckt.

3. Die Karte zeigt keine scharfe Grenze zwischen zwei Klimazonen.

4. Ihre Übergänge machen vielmehr sichtbar, wie unterschiedlich Meereseinfluss, Höhenlage und Entfernung von den Feuchtigkeitsquellen zusammenwirken.

5. Wer Ungarn einfach ein trockenes Binnenland nennt, übersieht den feuchteren Westen und die niederschlagsreicheren Berge.

6. Wer sich an einem regnerischen Aufenthalt orientiert, kann dagegen die Trockenheit der Ebene unterschätzen.

7. Beides trifft einen Teil der Wirklichkeit.

8. Ein brauchbares Bild entsteht erst, wenn man die räumlichen Unterschiede mit dem Wechsel der Jahreszeiten verbindet.

9. Ein Regentag beschreibt zunächst Wetter, also den augenblicklichen Zustand der Atmosphäre an einem bestimmten Ort.

10. Zum Klima gehören die über viele Jahre ermittelten Mittelwerte, Schwankungen und Häufigkeiten solcher Zustände.

11. Dazu zählt deshalb auch, wie oft längere trockene Abschnitte auftreten oder wie stark verschiedene Winter voneinander abweichen.

12. Üblicherweise dienen dreißigjährige Zeiträume als gemeinsame Vergleichsgrundlage.

13. Die Periode 1991–2020 erlaubt es, Temperatur und Niederschlag verschiedener ungarischer Regionen auf derselben zeitlichen Grundlage zu vergleichen.

14. Ein solcher Mittelwert ist weder eine Vorhersage noch ein Versprechen für das nächste Jahr.

15. Auch ein ungewöhnlich nasser Sommer gehört zur Erfahrung eines Klimas, in dem trockenere Sommer häufig vorkommen.

16. Erst eine längere Messreihe zeigt, welche Bedingungen typisch sind und wie weit die einzelnen Jahre davon abweichen.

17. Ungarn liegt in den gemäßigten Breiten Europas, wo sich die Sonneneinstrahlung im Jahreslauf deutlich verändert.

18. Im Sommer steht die Sonne höher, und die langen Tage bringen mehr Energie an die Erdoberfläche.

19. Im Winter fallen ihre Strahlen flacher ein, während die kurzen Tage weniger Zeit zum Erwärmen lassen.

20. Daraus entsteht ein ausgeprägter jahreszeitlicher Rhythmus.

21. Wie stark sich die Luft tatsächlich erwärmt oder abkühlt, hängt jedoch auch vom Untergrund und von den herangeführten Luftmassen ab.

22. Diese Luftmassen sind größere Luftkörper, deren Temperatur und Feuchtigkeit durch ihre Herkunft geprägt werden.

23. Über einem Meer nehmen sie andere Eigenschaften an als über einer ausgedehnten Landfläche.

24. Ungarns Lage verbindet den örtlichen Wechsel der Sonnenenergie mit Einflüssen aus weit entfernten Räumen.

25. Ein Meer braucht viel Energie, um seine Temperatur zu verändern, und gibt gespeicherte Wärme nur langsam wieder ab.

26. Die Oberfläche des Festlands erwärmt und kühlt sich im Allgemeinen rascher.

27. Deshalb bleiben die Jahreszeiten an stark vom Meer beeinflussten Orten thermisch näher beieinander als tief im Inneren eines Kontinents.

28. Kontinentalität bezeichnet diesen zunehmenden Gegensatz zwischen Sommerwärme und Winterkälte.

29. Die Entfernung zur Küste liefert dafür einen wichtigen Anhaltspunkt, erklärt aber nicht alles.

30. Entscheidend ist ebenfalls, wie häufig Luft vom Meer einen Ort erreicht und welche Gebirge auf ihrem Weg liegen.

31. Ungarn besitzt keine Meeresküste, steht aber keineswegs außerhalb des Einflusses der Ozeane.

32. Sein Klima lässt sich daher als gemäßigt kontinental mit deutlichen maritimen Einflüssen beschreiben.

33. Aus Richtung des Atlantiks erreicht Luft das Land, die über dem Meer Feuchtigkeit aufgenommen hat.

34. Sie kann im Winter mildere Bedingungen und im Sommer eine Abkühlung bringen.

35. Kontinentale Luft trägt dagegen die stärkeren jahreszeitlichen Temperaturgegensätze des europäischen und eurasischen Binnenlands mit sich.

36. Luft aus südlichen Richtungen kann Wärme und, je nach Herkunft und Wetterlage, erhebliche Feuchtigkeit zuführen.

37. Besonders das Mittelmeer bildet eine weitere Quelle feuchter Luft.

38. Diese drei Einflüsse sind keine festen Anteile, die sich täglich in derselben Mischung wiederfinden.

39. Welche Luft Ungarn erreicht, hängt von der Lage der Hoch- und Tiefdruckgebiete über Europa ab.

40. Ihre wechselnde Anordnung verändert die Strömungen und damit die Verbindung des Beckens zu seinen klimatischen Nachbarräumen.

41. Auch die Bezeichnung einer Luftmasse erklärt einen Wettertag nicht vollständig.

42. Auf ihrem Weg verändert sich die Luft durch den Kontakt mit dem Boden, durch Niederschlag und durch Vermischung.

43. Atlantische Herkunft bedeutet deshalb nicht zwangsläufig Dauerregen.

44. Ebenso wenig muss jede südliche Strömung trocken sein.

45. Im Landeswesten macht sich der atlantische Einfluss im Allgemeinen stärker bemerkbar, während das Binnenlandklima weiter östlich deutlicher hervortritt.

46. Das ist ein räumlicher Übergang, keine Trennlinie entlang eines Flusses oder einer Verwaltungsgrenze.

47. Ein einzelnes Tief kann andere Verhältnisse herstellen, als die langfristige Karte erwarten lässt.

48. Gerade darin liegt der Unterschied zwischen einer klimatischen Neigung und dem tatsächlichen Ablauf des Wetters.

49. Die Berge am Rand des Karpatenbeckens verändern diese Luftzufuhr, ohne das Becken luftdicht abzuschließen.

50. Muss feuchte Luft aufsteigen, kühlt sie sich ab, und ein Teil ihres Wasserdampfs kann zu Wolkentröpfchen kondensieren.

51. Unter geeigneten Bedingungen fällt daraus Niederschlag.

52. Hinter einem Gebirge kann die Luft entsprechend weniger Feuchtigkeit mitführen, sodass geschützte Räume trockener bleiben.

53. Wie stark dieser Effekt ausfällt, hängt von der Strömungsrichtung und von der Höhe des Hindernisses ab.

54. Man kann Ungarns Trockenheit deshalb nicht allein mit einem überall gleich wirksamen Gebirgsring erklären.

55. Zugleich verändern die Höhenunterschiede innerhalb des Landes Temperatur und Niederschlag.

56. Die relativ niedrige Ebene und die Mittelgebirge erhalten unter derselben großräumigen Wetterlage unterschiedliche klimatische Bedingungen.

57. An den Temperaturen lässt sich ablesen, wie die Lage im Binnenland und der jahreszeitliche Energiezufluss zusammenwirken.

58. Für 1991–2020 lag die Jahresmitteltemperatur im größten Teil Ungarns zwischen ungefähr 10 und 11,5 Grad Celsius.

59. Diese Zahl verbindet warme Sommer, kühle Übergangszeiten und kalte Winter zu einem rechnerischen Wert.

60. Sie entspricht keinem Wetter, das man während des ganzen Jahres erleben könnte.

61. Im langjährigen Mittel war der Januar der kälteste Monat, während die wärmste Zeit gegen Ende Juli und Anfang August lag.

62. In höher gelegenen Gebieten fallen die Jahresmittel niedriger aus als in den Ebenen.

63. Eine niedrige Jahresmitteltemperatur kann also sowohl die Höhenlage als auch den Verlauf der kalten Jahreszeit widerspiegeln.

64. Für das Verständnis eines Ortes ist der Gang der Temperatur durch das Jahr aussagekräftiger als eine einzelne Jahreszahl.

65. Dabei folgt nicht jeder Winter einem einfachen Muster aus Kälte unten und noch größerer Kälte oben.

66. Unter ruhigen Bedingungen kann sich im Becken eine kalte Luftschicht halten, über der wärmere Luft liegt.

67. Eine solche Umkehr der gewöhnlichen Temperaturabnahme mit der Höhe heißt Temperaturinversion.

68. Sie zeigt, dass die Form der Landschaft den Austausch der bodennahen Luft beeinflusst.

69. Das Becken erzeugt die Winterkälte jedoch nicht allein, sondern verändert ihre örtliche Ausprägung und Dauer.

70. Entsprechend entsteht Sommerwärme aus dem Zusammenwirken von Sonneneinstrahlung, Bodenbedingungen und Luftzufuhr.

71. Wolken, Wind und Bodenfeuchtigkeit können das Erwärmen dämpfen oder den täglichen Temperaturverlauf verändern.

72. Kontinentalität ist damit eine Eigenschaft des gesamten Wärmehaushalts und kein bloßes Synonym für einzelne heiße Tage.

73. Beim Niederschlag ist neben der Jahressumme entscheidend, wann und wie das Wasser fällt.

74. Für 1991–2020 lagen die mittleren jährlichen Mengen in weiten Teilen Ungarns ungefähr zwischen 500 und 800 Millimetern.

75. Ein Millimeter Niederschlag entspricht einem Liter Wasser auf einem Quadratmeter waagerechter Fläche.

76. Die Jahressumme beschreibt also eine Wassermenge, die sich über viele einzelne Ereignisse verteilt.

77. Feuchtere Gebiete im Südwesten und in höheren Lagen können über dieser Spanne liegen.

78. Besonders trockene Bereiche finden sich im Inneren der Großen Tiefebene.

79. Die Niederschlagskarte folgt damit weder ausschließlich der Himmelsrichtung noch einfach der Entfernung zur Staatsgrenze.

80. Sie bildet das Zusammenwirken von Feuchtigkeitszufuhr und Gelände ab.

81. Im Mittel der genannten Vergleichsperiode fiel besonders viel Niederschlag zwischen Mai und Juli.

82. Daraus folgt nicht, dass während dieser Monate regelmäßig genügend Wasser für jedes Feld bereitsteht.

83. Eine Monatssumme kann durch wenige kräftige Regenfälle zustande kommen, zwischen denen längere trockene Abschnitte liegen.

84. Gleich große Summen können deshalb sehr verschiedene Bedingungen für Pflanzen und Böden bedeuten.

85. Ein Teil des Wassers versickert, ein Teil fließt ab, und ein Teil gelangt durch Verdunstung wieder in die Atmosphäre.

86. Wie viel im Wurzelraum verfügbar bleibt, hängt auch vom Boden und von seinem Zustand ab.

87. Wärme und Wasser lassen sich bei der Beschreibung des Klimas daher nur begrenzt voneinander trennen.

88. Gerade während der Wachstumszeit müssen Wasserzufuhr und Wasserverlust gemeinsam betrachtet werden.

89. Unter sonst vergleichbaren Bedingungen steigt mit zunehmender Wärme der Verdunstungsbedarf der Atmosphäre.

90. Wo ausreichend Wasser vorhanden ist, verbraucht seine Verdunstung einen Teil der verfügbaren Energie und dämpft die Erwärmung der Oberfläche.

91. Trocknet der Boden aus, steht weniger Wasser für diesen kühlenden Vorgang bereit.

92. Eine warme, trockene Phase kann sich dadurch am Boden anders auswirken als eine ebenso warme Phase nach ergiebigem Regen.

93. Aus einer klimatischen Kennzahl allein lässt sich deshalb weder die Ernte eines Jahres noch der Zustand einer Landschaft ableiten.

94. Für eine landwirtschaftliche Entscheidung zählt beispielsweise, ob Regen vor, während oder nach einer empfindlichen Wachstumsphase eintrifft.

95. Für einen Aufenthalt im Freien können dagegen die Tageshöchsttemperatur, die nächtliche Abkühlung und die Bewölkung wichtiger sein.

96. Dieselben Messdaten erhalten je nach Fragestellung einen anderen praktischen Sinn.

97. Auf der Niederschlagskarte erscheint dieses Zusammenspiel als ruhiges Nebeneinander feuchter und trockener Räume.

98. Hinter den Farben stehen jedoch ständig wechselnde Wege der Luft, die das Becken mal enger mit dem Meer und mal stärker mit dem kontinentalen Binnenland verbinden.

99. Eine regenreiche Woche in der Tiefebene widerlegt deren trockenere Prägung ebenso wenig, wie eine trockene Woche im Westen dessen stärkeren Meereseinfluss aufhebt.

100. Das erkennbare Muster des ungarischen Klimas entsteht gerade dadurch, dass sich diese Verbindungen immer wieder ändern, ohne über lange Zeiträume überall gleich häufig wirksam zu werden.