8.8 Francis Bacon: Tapasztalat, kísérlet és a tudás megújulása – Francis Bacon: Erfahrung, Experiment und die Erneuerung des Wissens

1. Aki a láng elé nyújtja a kezét, egyszerre tapasztalja meg a fényt és a meleget, míg a ragyogó holdfény nem melegíti fel a bőrt hasonló módon.

2. Francis Bacon az 1620-as „Novum organum”-ban ilyen jól ismert különbségekből módszertani problémát fogalmazott meg: ha a meleg gyakran együtt jár a fénnyel, az még nem magyarázza meg, mi is valójában a meleg.

3. Egy magyarázatnak azoknak az eseteknek is meg kell felelnie, amikor a feltételezett összefüggés hiányzik.

4. Éppen ez a látszólag jelentéktelen követelmény száll szembe az emberi gondolkodás egy makacs hajlamával, amely néhány illeszkedő tapasztalatból általános meggyőződést von le, majd ezt követően már csak annak megerősítéseit veszi észre.

5. Bacon számára ezért a tudás megújulása azzal a kérdéssel kezdődik, hogy hogyan tudjuk úgy rendszerezni a tapasztalatokat, hogy azok valóban próbára tegyék várakozásainkat.

6. Ehhez nem elegendő pusztán a figyelmes megfigyelésre támaszkodni.

7. Még egy lelkiismeretes megfigyelő is hoz magával fogalmakat, preferenciákat és hagyományos magyarázatokat, amelyek befolyásolják, hogy mi tűnik fel neki egyáltalán.

8. Bacon, aki 1561-től 1626-ig élt, ezt a programot az elizabethi korszak végén és a jakobita korszak elején Angliában dolgozta ki, amikor a tudományos hagyomány, a műszaki művészetek és az udvari támogatás különböző megközelítéseket nyitottak meg a természet felé.

9. Jogi képzettséggel rendelkezett, parlamenti képviselő volt, és I. Jakab király alatt lordkancellárrá emelkedett.

10. Hivatali és közigazgatási tapasztalatai magyarázzák, miért tekintette a tudás fejlesztését a szervezés és az anyagi támogatás feladatának is.

11. A kiterjedt kutatásokhoz olyan emberekre van szükség, akik összegyűjtik a megfigyeléseket, eszközöket gyártanak, kísérleteket végeznek és összehasonlítják az eredményeket.

12. 1621-ben politikai pályafutása egy vesztegetési perrel ért véget, amelyben beismerte a vele szemben felhozott vádakat.

13. Ez a bukás része életrajzának, de nem dönti el, hogy a tudásszerzésre vonatkozó javaslatai meggyőzőek-e.

14. Már 1605-ben „The Advancement of Learning” című művében vizsgálta a meglévő tudásállományt és annak hiányosságait, hogy láthatóvá tegye, hol kell célzott munkát végezni.

15. A későbbi „Novum organum” az általa befejezetlenül hagyott „Instauratio magna” részét képezte, amely a tudás megújítására irányuló átfogó terv volt.

16. A „Novum organum”, azaz „új eszköz” cím egy olyan gondolkodási eszközt hirdet, amely eltér a hagyományos, különösen Arisztotelészhez kötődő logikától.

17. Bacon nem vitatja, hogy adott előfeltevésekből következtetni lehet; azt azonban kétségbe vonja, hogy az ilyen, nem kellően ellenőrzött kiinduló fogalmakból származó következtetések megbízhatóan feltárják a természetet.

18. Aki egy megkérdőjelezhető általános állítást állít az elejére, nagy logikai ügyességgel további megkérdőjelezhető állításokat vezethet le belőle.

19. A következtetés bizonyossága ekkor eltakarja alapjának bizonytalanságát.

20. Bacon kritikája ezért elsősorban azt a tudományosságot érinti, amely a tételekről szóló vitákban eredményes, de túl kevés új ismeretet és hatékony módszert hoz létre.

21. Eközben a régebbi filozófiákat gyakran polemikusabban ábrázolja, mint ahogyan azok tényleges sokszínűsége megkívánná.

22. Sem Arisztotelész, sem a középkori tudósok nem utasították el elvben a tapasztalatot, és a gyakorlati természetismeret már jóval Bacon előtt is létezett.

23. Saját igénye a tapasztalat, a fogalmi feldolgozás és a szabályos vizsgálat megváltozott összekapcsolásában rejlik.

24. Bacon az „idolok” elméletével magyarázza, miért szükséges ez a vizsgálat; ezzel a fogalommal a megismerés mélyen gyökerező megtévesztési forrásait jelöli.

25. A törzsi idolok az ember közös tulajdonságaiból fakadnak, például abból a vágyból, hogy a dolgokban több egyformaságot és rendet találjunk, mint amennyit ténylegesen igazolni lehet.

26. Ha egy meggyőződés egyszer meggyökeresedett, akkor előnyben részesítjük az ahhoz illő anyagokat, és a zavaró megfigyeléseket jelentéktelen kivételként kezeljük.

27. A hő példájánál egy ilyen hajlam oda vezethet, hogy minden fénylő lángot megerősítésként üdvözöljünk, míg a fénytelen hő elkerül a figyelmünket.

28. Itt a hiba szemléltetéséről van szó, nem pedig egy konkrét kutató leírásáról.

29. Bacon azt akarja bemutatni, hogy a tévedés az értelem normális működéséből is fakad: elvárások nélkül aligha tudnánk kutatni, de éppen ezek az elvárások szűkíthetik a kutatást.

30. Ehhez jönnek még a barlang bálványai, mert minden ember temperamentuma, neveltetése, olvasmányai és csodált példaképei révén sajátos nézőpontot alakít ki.

31. Aki jól ismer egy eljárást, könnyen kísértésbe esik, hogy annak magyarázó erejét kiterjessze azon a területen túlra, ahol az már bevált.

32. Még ott is, ahol az emberek kordában tartják személyes hajlamaikat, a nyelv téves irányba terelheti a vizsgálatukat.

33. A piac bálványai a szavak cseréjéből keletkeznek, amelyek megszokott használata azt a benyomást kelti, hogy a jelölt dolgok is már egyértelműen megkülönböztethetők.

34. Egyetlen kifejezés alatt azonban olyan jelenségek is összefoglalhatók, amelyek eltérő magyarázatot igényelnek, míg más szavak olyan tárgyakat feltételeznek, amelyek létezése egyáltalán nem bizonyított.

35. A hővizsgálat esetében ez például azt jelenti, hogy az égő érzést nem szabad ellenőrizés nélkül úgy kezelni, mintha az ugyanazon fizikai tulajdonság bizonyítéka lenne, amelyet a felmelegített víz esetében keresünk.

36. A szó magyarázata segít, de nem helyettesíti azoknak a jelenségeknek a vizsgálatát, amelyekre a szót alkalmazzák.

37. Végül a színház bálványai átvett tanrendszerekből fakadnak, amelyek egy önmagában rendezett világot mutatnak be, és éppen zárt jellegük révén tudnak meggyőzni.

38. Akárcsak egy színdarab, egy ilyen rendszernek is van érthető cselekménye, de belső összefüggései nem garantálják a természettel való összhangot.

39. Bacon diagnózisa ezért többet követel, mint intellektuális becsületességet: a vizsgálatnak olyan eszközökre és eljárásokra van szüksége, amelyek korlátozzák a saját értelembe vetett elhamarkodott bizalmat.

40. Egy ilyen eljárásnak indukciót kell végrehajtania, vagyis az egyes esetekből általánosabb állítások felé vezető, megalapozott felépítést.

41. Egyszerű formájában az indukció csupán számos hasonló megfigyelést gyűjtene össze, és azok gyakoriságából vezetne le egy szabályt.

42. Bacon ezt az utat bizonytalannak tartja, mert még egy hosszú sorozatnyi megerősítés sem teszi megbízhatóvá egy rosszul meghatározott magyarázatot.

43. Ő kizáró jellegű vizsgálatot követel, amely a lehetséges magyarázatokat egy jelenség jelenléte, hiánya és különböző fokozatai alapján teszteli.

44. Ennek során a gondolatoknak fokozatosan kell felemelkedniük általánosabb állítások felé, ahelyett, hogy néhány tapasztalatból közvetlenül a legszélesebb körű alapelvekre ugranának.

45. A nyert megállapításoknak viszont új vizsgálatokat kell irányozniuk, így a tapasztalat és a magyarázat folyamatosan egymást alakítják.

46. Ehhez az eljáráshoz Bacon azt a reményt fűzi, hogy a megismerés kevésbé függjön a rendkívüli tehetségtől.

47. A jó szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a közönséges képességű emberek is olyan munkát végezzenek, amely túlmutat az egyes kutatók megértésén.

48. A hővel kapcsolatos vizsgálata háromféle táblázat, azaz a releváns esetek rendszerezett összeállításai segítségével szemlélteti ezt a programot.

49. A jelenléti táblázat azokat a helyzeteket sorolja fel, amelyekben hő jelentkezik, ideértve a napsugarakat, a lángokat, a felmelegített folyadékokat és a súrlódás által felmelegített testeket.

50. Ezen esetek sokfélesége kívánatos, mert a közös magyarázatnak nem csupán a legszembetűnőbb megnyilvánulásra kell vonatkoznia.

51. Mellette található egy hiánytáblázat, amely a lehető legszorosabban rokon helyzeteket gyűjti össze a keresett tulajdonság nélkül.

52. A holdfény ezért tanulságos Bacon számára, mert a napfényhez hasonlóan látható, de nem okoz ennek megfelelően érzékelhető melegedést.

53. Hasonlóképpen a látható fény nélküli forró víz is arra készteti az embert, hogy pontosabban meghatározza a hő és a fény közötti kapcsolatot.

54. Az első példa cáfolja, hogy a látható fény önmagában elegendő lenne a hő keletkezéséhez, míg a második azt mutatja, hogy a látható fény nem szükséges a hő keletkezéséhez.

55. Összességében ezek kizárják a fényt mint a keresett, a hővel folyamatosan összefüggő tulajdonságot.

56. Ez a kizárás még nem magyarázza meg, mi is a hő, de megakadályozza, hogy egy jól ismert kísérőjelenséget elhamarkodottan a hő lényegének tekintsünk.

57. A hőmérsékleti táblázat kiegészíti ezeket az összehasonlításokat olyan esetekkel, amelyekben a hő erősebben vagy gyengébben jelentkezik, és összehasonlítható más tulajdonságok változásaival.

58. Ezáltal például kérdésessé válik, hogy a nagyobb fényerő mindig nagyobb hővel jár-e együtt, vagy hogy mindkettő egymástól függetlenül változhat-e.

59. Az ilyen összehasonlítások célja annak megakadályozása, hogy a kutató pusztán azért tartson egy összefüggést alapvetőnek, mert az alkalmanként fennáll.

60. A „Novum organum” táblázatai azonban nem hibátlan gyűjteményei a modern mérési adatoknak.

61. Bacon megfigyeléseket, átvett beszámolókat és még elvégzendő kísérletekre vonatkozó javaslatokat használ, amelyek megbízhatósága változó.

62. Az emberi hőérzékelés sem semleges mérőeszköz, hiszen ugyanaz a test megváltozott érzékelési körülmények között eltérően melegnek tűnhet.

63. Bacon maga is felismeri ezt a nehézséget, és megkülönbözteti az érzékelt meleget attól a tulajdonságtól, amelyet a testben kiváltania kell.

64. Az anyag módszeres rendszerezése ezért sem az egyes eredmények ellenőrzésétől, sem az azok megszerzésére szolgáló eszközök tökéletesítésétől nem mentesít.

65. Az első kizárások után Bacon megkísérli az ideiglenes pozitív értelmezést, amelyet képszerűen az első szüretnek nevez.

66. A hő a test apró részecskéinek egy sajátos mozgása, egy táguló mozgás, amelyet gátolnak, és amely belső nyomásként nyilvánul meg.

67. Ezzel a magyarázatot a feltűnő kísérőjelenségekről olyan folyamatokra helyezi át, amelyek nem feltétlenül láthatók közvetlenül egészükben.

68. Ez az értelmezés nem egy már kidolgozott modern hőelmélet, még akkor sem, ha a mozgással való kapcsolat későbbi szemszögből ismerősnek tűnik.

69. Fogalmi kerete és bizonyítékai egy másik természetfilozófiához tartoznak, amelynek feltételezéseit nem erősíti meg egy utólagos hasonlóság.

70. Bacon a hő „formájával” azt az alapvető törvényszerűséget vagy tulajdonságot keresi, amely révén a hő különböző anyagokban keletkezik.

71. A forma itt sem egy tárgy külső alakját jelenti, sem pedig feltétlenül ugyanazt a fogalmat, amelyet Arisztotelész használt.

72. Ugyanígy leegyszerűsítés lenne, ha Bacon formafogalmát egyszerűen egy mai matematikai természeti törvénnyel azonosítanánk.

73. A keresett megértésnek ugyanis egyszerre kell megmagyaráznia, miért létezik egy tulajdonság, és megmutatnia, milyen feltételek mellett hozható létre vagy szüntethető meg.

74. Ezen a ponton nyer különös jelentőséget a kísérlet, mert egy célzott beavatkozás láthatóvá teheti azokat az összefüggéseket, amelyek puszta megfigyelés során rejtve maradnak.

75. Ha egy testet súrlódás melegít fel, a magyarázatnak figyelembe kell vennie, hogy hő keletkezhet láng közelítése nélkül is.

76. Ahhoz, hogy egy ilyen megfigyelés gyümölcsöző legyen, szükség van egy kérdésre, nyomon követhető feltételekre és annak leírására, hogy mi változott.

77. Bacon szerint a tapasztalat ezért magában foglalja mind a szokásos természeti folyamatok megfigyelését, mind a műszaki gyakorlatot, mind pedig a mesterségesen előidézett helyzeteket.

78. Ezek közül a tevékenységek közül nem mindegyik felel meg máris egy szabványosított laboratóriumi kísérletnek, de mindegyik szolgáltathat anyagot egy rendszerezett vizsgálathoz.

79. A természettörténet, amelyet ő alapként követel, ennek megfelelően a természetről és az emberi beavatkozásokról szóló megállapítások gyűjteménye, nem pedig a hosszú időtartamok alatti fejlődésük elbeszélése.

80. Különösen értékesek azok a kísérletek, amelyek az okokat derítik fel, még akkor is, ha eleinte nem ígérnek közvetlen gyakorlati hasznot.

81. Aki csak a gyorsan hasznosítható dolgokat keresi, éppen azokat az összefüggéseket hagyhatja figyelmen kívül, amelyekből később messzebb mutató lehetőségek alakulnak ki.

82. Baconnál a tudás és a hatalom viszonya a magyarázat és a létrehozás ezen összekapcsolódásából fakad.

83. Aki megérti egy hatás feltételeit, megfelelő körülmények között megtanulhatja azokat szándékosan előidézni, és kevésbé kell támaszkodnia a véletlenre vagy a hagyományból származó receptszerű tudásra.

84. Ugyanakkor a hatékony cselekvés feltétele, hogy az ember a természet összefüggéseit kövesse, ahelyett, hogy önkényes emberi vágyakat kényszerítene rá.

85. Bacon az áhított hasznot az emberi szenvedés enyhítésével, valamint a teremtés kutatásának feladatáról alkotott vallási értelmezéssel köti össze.

86. Mindazonáltal a szabályos felfedezési eljárásba vetett bizalma vitatható, mert már az esetek kiválasztása is azt feltételezi, hogy megkülönböztetünk bizonyos tulajdonságokat, és egyes különbségeket fontosnak tartunk.

87. A vizsgálat tehát nem egy teljesen előfeltevések nélküli tapasztalattal kezdődik.

88. Bacon maga is megjegyzi, hogy a homályos fogalmak a kizárást is hibássá tehetik; eljárásának ezért fokozatosan javítania kell saját megkülönböztetéseit.

89. Az összegyűjtés és a kizárás hangsúlyozása emellett más jelentőséget kölcsönöz a matematikának, mint Galilei matematikai természettudománya, anélkül, hogy a két megközelítést értelmesen egyszerű tapasztalatként és egyszerű elméletként lehetne egymással szembeállítani.

90. A szükséges anyag mennyisége a módszertől a társadalmi szerveződés felé vezet, hiszen senki sem képes egyedül összegyűjteni és ellenőrizni az összes releváns megfigyelést.

91. A posztumusz kiadott „New Atlantis” című elbeszélés-töredékben Bacon ezt a felismerést a kitalált Bensalem-szigeten található, „Salamon háza” nevű kutatóintézményként ábrázolja.

92. Az utazók más országokból szereznek ismereteket, más munkatársak könyvekből és kézműves mesterségekből gyűjtenek eredményeket, kísérleteket végeznek, vagy azok eredményeit rendszerezik.

93. Mások ebből az anyagból új kutatásokat és átfogóbb magyarázatokat dolgoznak ki, miközben a közös megbeszélések összekötik a különböző tevékenységeket.

94. Így a felfedezés tartós munkakapcsolatba kerül, amely túlmutat egy különösen tehetséges egyén ötletén.

95. Az intézmény kiterjedt helyiségekkel és műszerekkel rendelkezik, amelyek irodalmi leírása megmutatja, mennyire függ a megismerés az anyagi feltételektől.

96. Tagjai azonban arról is tanácskoznak, hogy mely eredményeket kell közzétenni, és melyeket kell titokban tartani.

97. Bizonyos ismereteket közölnek az állammal, másokat viszont még az állammal szemben is maguknak tartanak.

98. Bacon terve így ötvözi az ígért általános hasznot a tudás koncentrált rendelkezésre állásával, amelynek igazolását nem csupán a kísérletek minősége biztosítja.

99. Ez a feszültség egészen a hőpéldáig nyúlik vissza, mert az a képesség, hogy valamit létrehozzunk, még nem dönti el, milyen célra és kinek a felelőssége alatt kell azt létrehozni.

100. A „Salamon háza” tervezetében a gyógyítás és ellátás lehetőségei a technikailag továbbfejlesztett háborús eszközök mellett szerepelnek.

101. Ugyanaz a kutatás, amelynek célja az emberi sebezhetőség csökkentése, ezzel egyidejűleg megerősítheti azokat az eszközöket is, amelyekkel más embereket lehet bántani.

102. Mai szemszögből felmerül a kérdés, hogy a közvélemény hogyan vehet részt az olyan tudással kapcsolatos döntésekben, amely megváltoztatja életkörülményeit.

103. Ezt a kérdést utólag nem lehet Baconnak kész válaszként tulajdonítani, de láthatóvá teszi haszonígéretének egy határát.

104. A tudás általa véghezvitt megújulása ott nyeri el meggyőző erejét, ahol a tapasztalat az ellenpéldák, a fogalmi korrekciók és a közösségi munka révén megbízhatóbbá válik.

105. Hogy az így megszerzett képességek a közjót szolgálják-e, további vizsgálatot igényel, amely nem csupán a természet kutatásából fakad.

1. Wer vor einer Flamme die Hand ausstreckt, erfährt zugleich Licht und Wärme, während helles Mondlicht die Haut nicht auf vergleichbare Weise erwärmt.

2. Aus solchen vertrauten Unterschieden machte Francis Bacon im „Novum organum“ von 1620 ein methodisches Problem: Wenn Wärme häufig mit Licht zusammentrifft, ist damit noch nicht erklärt, was Wärme eigentlich ausmacht.

3. Eine Erklärung muss auch den Fällen standhalten, in denen die vermutete Verbindung fehlt.

4. Gerade diese unscheinbare Forderung richtet sich gegen eine hartnäckige Neigung des menschlichen Denkens, aus einigen passenden Erfahrungen eine allgemeine Überzeugung zu gewinnen und anschließend nur noch deren Bestätigungen wahrzunehmen.

5. Für Bacon beginnt die Erneuerung des Wissens deshalb bei der Frage, wie wir Erfahrung so ordnen können, dass sie unsere Erwartungen wirklich auf die Probe stellt.

6. Das bloße Vertrauen auf aufmerksame Beobachtung reicht dafür nicht aus.

7. Auch ein gewissenhafter Beobachter bringt Begriffe, Vorlieben und überlieferte Erklärungen mit, die beeinflussen, was ihm überhaupt auffällt.

8. Bacon, der von 1561 bis 1626 lebte, entwickelte dieses Programm im England der späten elisabethanischen und der frühen jakobäischen Zeit, als gelehrte Überlieferung, technische Künste und höfische Förderung unterschiedliche Zugänge zur Natur eröffneten.

9. Er war juristisch ausgebildet, saß im Parlament und stieg unter König Jakob zum Lordkanzler auf.

10. Seine Erfahrungen mit Ämtern und Verwaltung erklären, weshalb er die Verbesserung des Wissens auch als Aufgabe der Organisation und der materiellen Unterstützung betrachtete.

11. Umfangreiche Untersuchungen benötigen Menschen, die Beobachtungen zusammentragen, Geräte herstellen, Versuche ausführen und Ergebnisse miteinander vergleichen.

12. Im Jahr 1621 endete seine politische Laufbahn durch ein Verfahren wegen Bestechlichkeit, in dem er die gegen ihn erhobenen Vorwürfe eingestand.

13. Dieser Sturz gehört zu seiner Lebensgeschichte, entscheidet aber nicht darüber, ob seine Vorschläge zur Erkenntnisgewinnung überzeugen.

14. Bereits 1605 hatte er in „The Advancement of Learning“ den vorhandenen Wissensbestand und seine Lücken untersucht, um sichtbar zu machen, wo gezielte Arbeit ansetzen müsste.

15. Das spätere „Novum organum“ gehörte zu seiner unvollendet gebliebenen „Instauratio magna“, einem umfassenden Vorhaben zur Erneuerung des Wissens.

16. Der Titel „Novum organum“, also neues Werkzeug, beansprucht ein anderes Instrument des Denkens als die überlieferte, besonders mit Aristoteles verbundene Logik.

17. Bacon bestreitet nicht, dass man aus gegebenen Voraussetzungen folgerichtig schließen kann; er bezweifelt, dass solche Schlüsse aus unzureichend geprüften Ausgangsbegriffen die Natur zuverlässig erschließen.

18. Wer eine fragwürdige allgemeine Behauptung an den Anfang stellt, kann mit großer logischer Geschicklichkeit weitere fragwürdige Behauptungen aus ihr ableiten.

19. Die Sicherheit der Folgerung verdeckt dann die Unsicherheit ihres Fundaments.

20. Bacons Kritik trifft daher vor allem eine Gelehrsamkeit, die im Streit über Lehrsätze leistungsfähig ist, aber zu wenig neue Kenntnisse und wirksame Verfahren hervorbringt.

21. Dabei zeichnet er ältere Philosophien häufig polemischer, als es deren tatsächlicher Vielfalt gerecht wird.

22. Weder Aristoteles noch die mittelalterlichen Gelehrten hatten Erfahrung grundsätzlich verworfen, und praktische Naturkenntnis existierte lange vor Bacon.

23. Sein eigener Anspruch liegt in einer veränderten Verbindung von Erfahrung, begrifflicher Verarbeitung und geregelter Prüfung.

24. Warum diese Prüfung nötig ist, erklärt Bacon durch seine Lehre von den Idolen, womit er tief verwurzelte Täuschungsquellen des Erkennens bezeichnet.

25. Die Idole des Stammes entspringen gemeinsamen Eigenschaften des Menschen, etwa dem Wunsch, in den Dingen mehr Gleichförmigkeit und Ordnung zu finden, als sich tatsächlich nachweisen lässt.

26. Hat sich eine Überzeugung erst festgesetzt, suchen wir bevorzugt das Material, das zu ihr passt, und behandeln störende Beobachtungen als belanglose Ausnahmen.

27. Am Wärmebeispiel könnte eine solche Neigung dazu führen, jede leuchtende Flamme als Bestätigung zu begrüßen, während lichtlose Wärme aus dem Blick gerät.

28. Hier handelt es sich um eine Veranschaulichung des Fehlers, nicht um die Beschreibung eines bestimmten Forschers.

29. Bacon will zeigen, dass Irrtum auch aus normalen Leistungen des Verstandes hervorgeht: Ohne Erwartungen könnten wir kaum untersuchen, doch dieselben Erwartungen können die Untersuchung verengen.

30. Die Idole der Höhle kommen hinzu, weil jeder Mensch durch Temperament, Ausbildung, Lektüre und bewunderte Vorbilder eine besondere Sichtweise ausbildet.

31. Wer sich in einem Verfahren gut auskennt, ist leicht versucht, dessen Erklärungskraft über den Bereich hinaus auszudehnen, in dem sie sich bewährt hat.

32. Selbst dort, wo Menschen ihre persönlichen Neigungen kontrollieren, kann die Sprache ihre Untersuchung in eine falsche Richtung lenken.

33. Die Idole des Marktes entstehen im Austausch der Wörter, deren vertrauter Gebrauch den Eindruck erweckt, auch die bezeichneten Dinge seien bereits sauber unterschieden.

34. Unter einem einzigen Ausdruck können jedoch Erscheinungen zusammengefasst werden, die unterschiedliche Erklärungen verlangen, während andere Wörter Gegenstände voraussetzen, deren Existenz gar nicht erwiesen ist.

35. Für die Wärmeuntersuchung bedeutet dies beispielsweise, dass eine brennende Empfindung nicht ungeprüft als Nachweis derselben körperlichen Beschaffenheit behandelt werden darf, die man bei erhitztem Wasser sucht.

36. Eine Worterklärung hilft, ersetzt aber keine Untersuchung der Erscheinungen, auf die das Wort angewendet wird.

37. Die Idole des Theaters schließlich entspringen übernommenen Lehrsystemen, die eine in sich geordnete Welt darbieten und gerade durch ihre Geschlossenheit überzeugen können.

38. Wie ein Bühnenstück besitzt ein solches System eine verständliche Handlung, doch sein innerer Zusammenhang verbürgt nicht die Übereinstimmung mit der Natur.

39. Bacons Diagnose verlangt deshalb mehr als intellektuelle Redlichkeit: Die Untersuchung braucht Einrichtungen und Verfahren, die das vorschnelle Vertrauen in den eigenen Verstand begrenzen.

40. Ein solches Verfahren soll seine Induktion leisten, also der begründete Aufstieg von einzelnen Fällen zu allgemeineren Aussagen.

41. In ihrer schlichten Form würde Induktion nur zahlreiche ähnliche Beobachtungen sammeln und aus ihrer Häufigkeit eine Regel ableiten.

42. Bacon hält diesen Weg für unsicher, weil auch eine lange Reihe von Bestätigungen eine schlecht bestimmte Erklärung nicht zuverlässig macht.

43. Er verlangt eine ausschließende Untersuchung, die mögliche Erklärungen an Anwesenheit, Abwesenheit und unterschiedlichen Graden einer Erscheinung prüft.

44. Dabei sollen die Gedanken schrittweise zu allgemeineren Sätzen aufsteigen, anstatt von wenigen Erfahrungen unmittelbar zu den weitesten Grundsätzen zu springen.

45. Die gewonnenen Aussagen müssen ihrerseits neue Untersuchungen anleiten, sodass Erfahrung und Erklärung einander fortlaufend verändern.

46. Mit diesem Verfahren verbindet Bacon die Hoffnung, Erkenntnis weniger von außergewöhnlicher Begabung abhängig zu machen.

47. Gute Regeln sollen auch Menschen mit gewöhnlichen Fähigkeiten eine Arbeit ermöglichen, die über die Einsicht des einzelnen Forschers hinausführt.

48. Seine Untersuchung der Wärme macht dieses Programm an drei Arten von Tafeln anschaulich, also geordneten Zusammenstellungen einschlägiger Fälle.

49. Eine Anwesenheitstafel verzeichnet Situationen, in denen Wärme auftritt, darunter Sonnenstrahlen, Flammen, erhitzte Flüssigkeiten und durch Reibung erwärmte Körper.

50. Die Verschiedenheit dieser Fälle ist erwünscht, weil eine gemeinsame Erklärung nicht nur für die auffälligste Erscheinungsform gelten soll.

51. Daneben steht eine Abwesenheitstafel, die möglichst nahe verwandte Situationen ohne die gesuchte Eigenschaft zusammenstellt.

52. Mondlicht ist für Bacon deshalb aufschlussreich, weil es wie Sonnenlicht sichtbar ist, aber keine entsprechend wahrnehmbare Erwärmung hervorruft.

53. Ebenso zwingt heißes Wasser ohne sichtbares Leuchten dazu, die Verbindung von Wärme und Licht genauer zu bestimmen.

54. Das erste Beispiel bestreitet, dass sichtbares Licht allein für Wärme hinreicht, während das zweite zeigt, dass sichtbares Leuchten für Wärme nicht notwendig ist.

55. Zusammengenommen schließen sie Licht als die gesuchte, mit Wärme durchgehend verbundene Beschaffenheit aus.

56. Dieser Ausschluss erklärt noch nicht, was Wärme ist, verhindert aber, dass eine vertraute Begleiterscheinung vorschnell für ihr Wesen gehalten wird.

57. Die Gradtafel ergänzt diese Gegenüberstellungen durch Fälle, in denen Wärme stärker oder schwächer auftritt und sich mit Veränderungen anderer Eigenschaften vergleichen lässt.

58. Dadurch wird etwa fraglich, ob größere Helligkeit stets mit größerer Wärme einhergeht oder ob sich beide unabhängig voneinander verändern können.

59. Solche Vergleiche sollen verhindern, dass der Forscher eine Verbindung allein deshalb für grundlegend hält, weil sie gelegentlich vorhanden ist.

60. Allerdings sind die Tafeln im „Novum organum“ keine fehlerfreie Sammlung moderner Messdaten.

61. Bacon verwendet Beobachtungen, übernommene Berichte und Vorschläge für noch auszuführende Versuche, deren Verlässlichkeit unterschiedlich ausfällt.

62. Auch das menschliche Wärmeempfinden ist kein neutrales Messgerät, denn derselbe Körper kann unter veränderten Wahrnehmungsbedingungen verschieden warm erscheinen.

63. Bacon erkennt diese Schwierigkeit selbst und unterscheidet die empfundene Wärme von der Beschaffenheit, die sie im Körper hervorrufen soll.

64. Die methodische Ordnung des Materials erspart daher weder die Prüfung einzelner Befunde noch die Verbesserung der Mittel, mit denen sie gewonnen werden.

65. Nach den ersten Ausschlüssen wagt Bacon eine vorläufige positive Deutung, die er bildhaft als erste Weinlese bezeichnet.

66. Wärme soll eine besondere Bewegung der kleinen Teile eines Körpers sein, eine ausdehnende Bewegung, die gehemmt wird und sich in einem inneren Drängen äußert.

67. Damit verlagert er die Erklärung von auffälligen Begleiterscheinungen auf Vorgänge, die nicht unmittelbar als Ganzes sichtbar sein müssen.

68. Diese Deutung ist keine bereits ausgearbeitete moderne Theorie der Wärme, auch wenn die Verbindung mit Bewegung aus späterer Sicht vertraut erscheint.

69. Ihr begrifflicher Rahmen und ihre Belege gehören zu einer anderen Naturphilosophie, deren Annahmen nicht durch eine nachträgliche Ähnlichkeit bestätigt werden.

70. Bacon sucht mit der „Form“ der Wärme die grundlegende Gesetzmäßigkeit oder Beschaffenheit, durch die Wärme in verschiedenen Stoffen zustande kommt.

71. Form bedeutet hier weder die äußere Gestalt eines Gegenstandes noch ohne Weiteres denselben Begriff, den Aristoteles verwendet hatte.

72. Ebenso wäre es verkürzend, Bacons Formbegriff einfach mit einem heutigen mathematischen Naturgesetz gleichzusetzen.

73. Die gesuchte Einsicht soll nämlich zugleich erklären, weshalb eine Eigenschaft vorhanden ist, und zeigen, unter welchen Bedingungen sie sich hervorbringen oder beseitigen lässt.

74. An dieser Stelle erhält das Experiment seine besondere Bedeutung, weil ein gezielter Eingriff Zusammenhänge sichtbar machen kann, die bei bloßer Betrachtung verborgen bleiben.

75. Wird ein Körper durch Reibung erwärmt, muss die Erklärung berücksichtigen, dass Wärme ohne die Annäherung einer Flamme entstehen kann.

76. Um eine solche Beobachtung fruchtbar zu machen, braucht man eine Frage, nachvollziehbare Bedingungen und eine Beschreibung dessen, was sich verändert hat.

77. Erfahrung umfasst bei Bacon deshalb sowohl die Beobachtung gewöhnlicher Naturvorgänge als auch technische Praxis und künstlich hergestellte Situationen.

78. Nicht jede dieser Tätigkeiten entspricht bereits einem standardisierten Laborversuch, doch alle können Material für eine geordnete Untersuchung liefern.

79. Die Naturgeschichte, die er als Grundlage fordert, ist entsprechend eine Sammlung von Befunden über Natur und menschliche Eingriffe, keine Erzählung ihrer Entwicklung über lange Zeiträume.

80. Besonders wertvoll sind Versuche, die Ursachen erhellen, auch wenn sie zunächst keinen unmittelbaren praktischen Ertrag versprechen.

81. Wer nur nach dem rasch Verwertbaren sucht, könnte gerade jene Zusammenhänge übersehen, aus denen später weiterreichende Möglichkeiten entstehen.

82. Das Verhältnis von Wissen und Macht ergibt sich bei Bacon aus dieser Verbindung von Erklärung und Hervorbringung.

83. Wer die Bedingungen einer Wirkung versteht, kann unter geeigneten Umständen lernen, sie absichtlich zu erzeugen, und muss sich weniger auf Zufall oder überliefertes Rezeptwissen verlassen.

84. Zugleich setzt wirksames Handeln voraus, dass man den Zusammenhängen der Natur folgt, statt ihr beliebige menschliche Wünsche aufzuzwingen.

85. Bacon verbindet den angestrebten Nutzen mit der Linderung menschlicher Not und mit einer religiösen Deutung der Aufgabe, die Schöpfung zu erforschen.

86. Dennoch bleibt sein Vertrauen in ein geregeltes Entdeckungsverfahren angreifbar, weil schon die Auswahl der Fälle voraussetzt, dass wir bestimmte Eigenschaften unterscheiden und manche Unterschiede für wichtig halten.

87. Die Untersuchung beginnt also nicht mit einer vollkommen voraussetzungslosen Erfahrung.

88. Bacon bemerkt selbst, dass unklare Begriffe auch den Ausschluss fehlerhaft machen können; sein Verfahren muss deshalb seine eigenen Unterscheidungen schrittweise verbessern.

89. Seine Betonung von Sammlung und Ausschluss gibt der Mathematik zudem ein anderes Gewicht als die mathematische Naturforschung Galileis, ohne dass sich beide Ansätze sinnvoll als bloße Erfahrung und bloße Theorie gegenüberstellen ließen.

90. Die Größe des benötigten Materials führt von der Methode zur gesellschaftlichen Organisation, denn niemand kann allein alle einschlägigen Beobachtungen zusammentragen und prüfen.

91. In dem postum veröffentlichten Erzählfragment „New Atlantis“ gestaltet Bacon diese Einsicht als Forschungsinstitution namens „Salomons Haus“ auf der erfundenen Insel Bensalem.

92. Reisende beschaffen Kenntnisse aus anderen Ländern, weitere Mitarbeiter sammeln Befunde aus Büchern und Handwerken, führen Versuche aus oder ordnen deren Ergebnisse.

93. Andere entwickeln aus diesem Material neue Untersuchungen und weiterreichende Erklärungen, wobei gemeinsame Beratungen die verschiedenen Tätigkeiten verbinden.

94. Damit erhält die Entdeckung einen dauerhaften Arbeitszusammenhang, der über den Einfall eines besonders begabten Einzelnen hinausreicht.

95. Die Einrichtung verfügt über aufwendige Räume und Instrumente, deren literarische Beschreibung zeigt, wie sehr Erkenntnis von materiellen Voraussetzungen abhängt.

96. Ihre Mitglieder beraten allerdings auch darüber, welche Ergebnisse veröffentlicht und welche geheim gehalten werden sollen.

97. Einige Kenntnisse teilen sie dem Staat mit, andere behalten sie sogar ihm gegenüber für sich.

98. Bacons Entwurf verbindet auf diese Weise den versprochenen allgemeinen Nutzen mit einer konzentrierten Verfügung über Wissen, deren Rechtfertigung nicht durch die Güte der Versuche allein gesichert ist.

99. Die Spannung reicht bis zum Wärmebeispiel zurück, weil die Fähigkeit, etwas hervorzubringen, noch nicht entscheidet, zu welchem Zweck und unter wessen Verantwortung es hervorgebracht werden soll.

100. Im Entwurf von „Salomons Haus“ stehen Möglichkeiten der Heilung und Versorgung neben technisch verbesserten Kriegsinstrumenten.

101. Dieselbe Forschung, die menschliche Verletzlichkeit vermindern soll, kann damit auch die Mittel verstärken, andere Menschen zu verletzen.

102. Aus heutiger Sicht lässt sich daran fragen, wie die Öffentlichkeit an Entscheidungen über Wissen beteiligt werden kann, das ihre Lebensbedingungen verändert.

103. Diese Frage darf Bacon nicht nachträglich als fertige Antwort zugeschrieben werden, macht aber eine Grenze seines Nutzenversprechens sichtbar.

104. Seine Erneuerung des Wissens gewinnt ihre Überzeugungskraft dort, wo Erfahrung durch Gegenfälle, begriffliche Korrektur und gemeinschaftliche Arbeit belastbarer wird.

105. Ob die dadurch gewonnenen Fähigkeiten dem gemeinsamen Wohl dienen, verlangt eine weitere Prüfung, die sich nicht allein aus der Erforschung der Natur ergibt.