1.1 – Filozófiai kérdések és történelmi előfeltételeik – Philosophische Fragen und ihre geschichtlichen Voraussetzungen
1.2 – Filozófia, mítosz és vallás: összefüggések és határok – Philosophie, Mythos und Religion: Verbindungen und Abgrenzungen
1.3 – Filozófusok életvilágukban: képzés, hivatás és társadalmi helyzet – Philosophen in ihrer Lebenswelt: Bildung, Beruf und gesellschaftliche Stellung
1.4 – A gondolkodás helyszínei: iskolák, kolostorok, egyetemek és a nyilvánosság – Orte des Denkens: Schulen, Klöster, Universitäten und Öffentlichkeit
1.5 – A filozófiai szövegek átadása: kéziratok, fordítások és nyomtatott kiadások – Die Überlieferung philosophischer Texte: Handschriften, Übersetzungen und Druck
1.6 – Korszakok, iskolák és irányzatok: a besorolás lehetőségei és korlátai – Epochen, Schulen und Strömungen: Möglichkeiten und Grenzen der Einteilung
1.7 – A filozófiai kánon: ismertség, kizárás és újrafelfedezés – Der philosophische Kanon: Bekanntheit, Ausschluss und Wiederentdeckung
↑ Hoch zum Seitenanfang
2.1 – A görög világ: polis, kereskedelem és kulturális csere – Die griechische Welt: Polis, Handel und kultureller Austausch
2.2 – A miléziaiak: Thales, Anaximander és Anaximenes – Die Milesier: Thales, Anaximander und Anaximenes
2.3 – Püthagorasz és a püthagoreusok: szám, rend és közösség – Pythagoras und die Pythagoreer: Zahl, Ordnung und Lebensgemeinschaft
2.4 – Xenophanes és Herakleitosz: istenkritika, változás és logosz – Xenophanes und Heraklit: Götterkritik, Wandel und Logos
2.5 – Az eleaiak: Parmenidész, Zenón és a mozgás problémája – Die Eleaten: Parmenides, Zenon und das Problem der Bewegung
2.6 – Empedoklész és Anaxagorasz: sokféleség, keveredés és kozmikus rend – Empedokles und Anaxagoras: Vielheit, Mischung und kosmische Ordnung
2.7 – Leukipposz és Demokritosz: atomok, üresség és a természet magyarázata – Leukipp und Demokrit: Atome, Leere und Naturerklärung
2.8 – A szofisták: Protagorasz, Gorgiasz és a beszéd ereje – Die Sophisten: Protagoras, Gorgias und die Macht der Rede
2.8.1 – Oktatás és retorika az athéni politikai életben – Bildung und Redekunst im politischen Leben Athens
2.8.2 – Protagoras: az emberi ítélet és az igazság kérdése – Protagoras: Menschliches Urteil und die Frage nach Wahrheit
2.8.3 – Gorgias: Nyelv, meggyőződés és a megismerés határai – Gorgias: Sprache, Überzeugung und die Grenzen der Erkenntnis
2.8.4 – Természet és törvény: a társadalmi rend alapjairól szóló vita – Natur und Gesetz: Der Streit um die Grundlagen gesellschaftlicher Ordnung
↑ Hoch zum Seitenanfang
3.1 – Athén a demokrácia, a háború és a politikai válság között – Athen zwischen Demokratie, Krieg und politischer Krise
3.2 – Szókratész: élet, források és a történelmi portré nehézségei – Sokrates: Leben, Quellen und die Schwierigkeit eines historischen Porträts
3.3 – A szokratikus beszélgetés: a tudatlanság, a vizsgálódás és az erény kérdése – Das sokratische Gespräch: Nichtwissen, Prüfung und die Frage nach Tugend
3.4 – Szókratész pere és halála: lelkiismeret, törvény és filozófiai életvitel – Prozess und Tod des Sokrates: Gewissen, Gesetz und philosophische Lebensführung
3.5 – Platón: Életút, Akadémia és a párbeszéd formája – Platon: Lebensweg, Akademie und die Form des Dialogs
3.6 – Megismerés és valóság: Platón ideatana – Erkenntnis und Wirklichkeit: Platons Ideenlehre
3.6.1 – Vélemény és tudás: a megbízható ismeret keresése – Meinung und Wissen: Die Suche nach verlässlicher Erkenntnis
3.6.2 – Ötletek és érzéki dolgok: általános és egyedi – Ideen und sinnliche Dinge: Allgemeines und Einzelnes
3.6.3 – A nap, a vonal és a barlang példázata: megismerés és műveltség – Sonnen-, Linien- und Höhlengleichnis: Erkenntnis und Bildung
3.6.4 – A dialektika és az eszmék tanának vizsgálata a későbbi párbeszédekben – Dialektik und die Prüfung der Ideenlehre in den späteren Dialogen
3.7 – Lélek, szerelem és a jó élet – Seele, Liebe und das gute Leben
3.7.1 – A Phaidón: lélek, halál és halhatatlanság – Der Phaidon: Seele, Tod und Unsterblichkeit
3.7.2 – A Szimposzion és a Phaidrosz: Erosz és az ismerethez vezető út – Symposion und Phaidros: Eros und der Weg zur Erkenntnis
3.7.3 – A lélek részei és az emberi cselekvés rendje – Die Teile der Seele und die Ordnung des menschlichen Handelns
3.8 – Igazságosság és politika: a Politeiától a Nomoiig – Gerechtigkeit und Politik: Von der Politeia zu den Nomoi
3.9 – A természet, a kozmosz és Platón hatásának története – Natur, Kosmos und die Wirkungsgeschichte Platons
↑ Hoch zum Seitenanfang
4.1 – Az Akadémiától a Lükéionig: Arisztotelész mint tanítvány, tanár és kutató – Von der Akademie zum Lykeion: Aristoteles als Schüler, Lehrer und Forscher
4.2 – Logika és érvelés: fogalmak, ítéletek és következtetések – Logik und Argumentation: Begriffe, Urteile und Schlüsse
4.3 – Tudás és tudomány: tapasztalat, bizonyíték és elsődleges elvek – Wissen und Wissenschaft: Erfahrung, Beweis und erste Prinzipien
4.4 – Természetfilozófia: mozgás, változás és magyarázat – Naturphilosophie: Bewegung, Veränderung und Erklärung
4.4.1 – A négy ok: Különböző válaszok a „miért” kérdésére – Die vier Ursachen: Verschiedene Antworten auf die Frage nach dem Warum
4.4.2 – Lehetőség és valóság: hogyan válik érthetővé a változás – Möglichkeit und Wirklichkeit: Wie Veränderung verständlich wird
4.4.3 – Tér, idő és mozgás az arisztotelészi világképben – Raum, Zeit und Bewegung im aristotelischen Weltbild
4.5 – Metafizika: szubsztancia, forma és a létezés kérdése – Metaphysik: Substanz, Form und die Frage nach dem Sein
4.6 – Élőlények és lélek: biológia, észlelés és gondolkodás – Lebewesen und Seele: Biologie, Wahrnehmung und Denken
4.7 – Etika: boldogság, erény és gyakorlati értelem – Ethik: Glück, Tugend und praktische Vernunft
4.7.1 – Eudaimonia: Mi teszi sikeressé az emberi életet – Eudaimonia: Was ein menschliches Leben gelingen lässt
4.7.2 – Erények, megszokás és a megfelelő mérték – Charaktertugenden, Gewöhnung und das rechte Maß
4.7.3 – Önkéntesség, döntés és bölcsesség – Freiwilligkeit, Entscheidung und Klugheit
4.7.4 – A barátság és a cselekvő és a szemlélődő élet viszonya – Freundschaft und das Verhältnis von tätigem und betrachtendem Leben
4.8 – Politika, retorika és poétika: közösség, beszéd és ábrázolás – Politik, Rhetorik und Poetik: Gemeinschaft, Rede und Darstellung
4.9 – Az arisztotelészi örökség: iskola, szövegátadás és későbbi értelmezések – Das aristotelische Erbe: Schule, Textüberlieferung und spätere Deutungen
↑ Hoch zum Seitenanfang
5.1 – A hellenisztikus világ: új birodalmak és megváltozott életkörülmények – Die hellenistische Welt: Neue Reiche und veränderte Lebensbedingungen
5.2 – A cinizmus: Antiszténész, Diogenész és a társadalmi szükségletek kritikája – Der Kynismus: Antisthenes, Diogenes und die Kritik gesellschaftlicher Bedürfnisse
5.3 – Epikuros és kertje: a természet megértése, a barátság és a félelemtől való szabadság – Epikur und sein Garten: Naturverständnis, Freundschaft und Freiheit von Furcht
5.4 – A korai sztoicizmus: Zenón, Kleanthes és Chrysipposz – Die frühe Stoa: Zenon, Kleanthes und Chrysipp
5.5 – Az ókori szkepticizmus: Pyrrhon, az Akadémia és Sextus Empiricus – Der antike Skeptizismus: Pyrrhon, die Akademie und Sextus Empiricus
5.6 – Cicero és Lukrécius: görög filozófia latin nyelven – Cicero und Lukrez: Griechische Philosophie in lateinischer Sprache
5.7 – A római sztoicizmus: Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius – Die römische Stoa: Seneca, Epiktet und Mark Aurel
5.7.1 – Seneca: filozófia, gazdagság és a politikai hatalomhoz való közelség – Seneca: Philosophie, Reichtum und die Nähe zur politischen Macht
5.7.2 – Epiktétosz: Szabadság, ítélet és ami a hatalmunkban áll – Epiktet: Freiheit, Urteil und das, was in unserer Macht steht
5.7.3 – Marcus Aurelius: Egy császár önvizsgálata és felelőssége – Mark Aurel: Selbstprüfung und Verantwortung eines Kaisers
5.8 – Filozófiai életvitel: gyakorlatok, tanácsadás és az önmagunkról való gondoskodás – Philosophische Lebensführung: Übungen, Beratung und die Sorge um sich selbst
↑ Hoch zum Seitenanfang
6.1 – A későantik világ: a Római Birodalom, a vallási sokszínűség és a kulturális változás – Die spätantike Welt: Römisches Reich, religiöse Vielfalt und kultureller Wandel
6.2 – Középső platonizmus és Philo Alexandriai: filozófia és vallási értelmezés – Mittelplatonismus und Philon von Alexandria: Philosophie und religiöse Auslegung
6.3 – Plótinosz: Az Egy, a Szellem és a Lélek – Plotin: Das Eine, der Geist und die Seele
6.4 – Porphíriosz, Iamblichosz és Proklosz: az újplatonizmus kialakítása – Porphyrios, Iamblichos und Proklos: Die Ausgestaltung des Neuplatonismus
6.5 – Korai keresztény gondolkodók: Justinus, Origenész és a görög filozófia befogadása – Frühe christliche Denker: Justin, Origenes und die Aufnahme griechischer Philosophie
6.6 – Ágoston: Életút és filozófiai önvizsgálat – Augustinus: Lebensweg und philosophische Selbstprüfung
6.7 – Ágoston: Idő, akarat, a gonosz és a történelem – Augustinus: Zeit, Wille, das Böse und die Geschichte
6.7.1 – Emlékezet és idő a Confessiones-ben – Erinnerung und Zeit in den Confessiones
6.7.2 – Akarat, szabadság és kegyelem – Wille, Freiheit und Gnade
6.7.3 – A gonosz és az emberi önrendelkezés határai – Das Böse und die Grenzen menschlicher Selbstbestimmung
6.7.4 – De civitate Dei: Földi uralom és vallási történelemértelmezés – De civitate Dei: Irdische Herrschaft und religiöse Geschichtsdeutung
6.8 – Boethius, a későantik iskolák és az átmenet a középkorba – Boethius, spätantike Schulen und der Übergang zum Mittelalter
↑ Hoch zum Seitenanfang
7.1 – A középkori tudáskultúrák: Bizánc, az iszlám világ és a latin Európa – Wissenskulturen des Mittelalters: Byzanz, islamische Welt und lateinisches Europa
7.2 – A kora latin középkor: Eriugena és Anselm of Canterbury – Das frühe lateinische Mittelalter: Eriugena und Anselm von Canterbury
7.3 – Arab nyelvű filozófia: fordítások és önálló rendszeralkotás – Arabischsprachige Philosophie: Übersetzungen und eigenständige Systembildung
7.3.1 – A fordítási mozgalom és al-Kindi – Die Übersetzungsbewegung und al-Kindi
7.3.2 – Al-Farabi: Tudományok, értelem és politikai rend – Al-Farabi: Wissenschaften, Vernunft und politische Ordnung
7.3.3 – Avicenna: létezés, lényeg és emberi megismerés – Avicenna: Sein, Wesen und menschliche Erkenntnis
7.3.4 – Al-Ghazali és Averroes: A filozófia igényeiről szóló vita – Al-Ghazali und Averroes: Der Streit um die Ansprüche der Philosophie
7.4 – Zsidó filozófia: Saadia Gaon, Ibn Gabirol és Maimonides – Jüdische Philosophie: Saadia Gaon, Ibn Gabirol und Maimonides
7.5 – A skolasztikus módszer és az univerzáliák vitája: Anselm, Abaelard és az iskolák – Scholastische Methode und Universalienstreit: Anselm, Abaelard und die Schulen
7.6 – Egyetemek és az Arisztotelész-recepció: Albertus Magnus és Bonaventura – Universitäten und Aristotelesrezeption: Albert der Große und Bonaventura
7.7 – Aquinói Szent Tamás: a filozófia és a teológia mint megkülönböztethető megközelítések – Thomas von Aquin: Philosophie und Theologie als unterscheidbare Zugänge
7.7.1 – Hit és értelem: a filozófiai vizsgálódás feladatai és határai – Glaube und Vernunft: Aufgaben und Grenzen philosophischer Untersuchung
7.7.2 – Lét és lényeg: a valóság metafizikai rendje – Sein und Wesen: Die metaphysische Ordnung der Wirklichkeit
7.7.3 – Istenismeret és az öt út – Gotteserkenntnis und die fünf Wege
7.7.4 – Emberi cselekvés, természetjog és közjó – Menschliches Handeln, Naturrecht und Gemeinwohl
7.8 – Késő középkori viták: Duns Scotus és Wilhelm von Ockham – Spätmittelalterliche Debatten: Duns Scotus und Wilhelm von Ockham
7.9 – Eckhart mester és Nikolaus von Kues: misztika, megismerés és átmenetek a reneszánsz felé – Meister Eckhart und Nikolaus von Kues: Mystik, Erkenntnis und Übergänge zur Renaissance
↑ Hoch zum Seitenanfang
8.1 – Reneszánsz és humanizmus: ókori szövegek, új oktatási célok és a könyvnyomtatás – Renaissance und Humanismus: Antike Texte, neue Bildungsziele und Buchdruck
8.2 – Petrarca, Lorenzo Valla és Erasmus: nyelvkritika és tudós önvizsgálat – Petrarca, Lorenzo Valla und Erasmus: Sprachkritik und gelehrte Selbstprüfung
8.3 – Marsilio Ficino és Pico della Mirandola: platonizmus és az emberi lehetőségek – Marsilio Ficino und Pico della Mirandola: Platonismus und menschliche Möglichkeiten
8.4 – Niccolò Machiavelli: Hatalom, politikai tapasztalat és köztársasági rend – Niccolò Machiavelli: Macht, politische Erfahrung und republikanische Ordnung
8.5 – Thomas Morus és Tommaso Campanella: utópiák és a meglévő társadalom kritikája – Thomas Morus und Tommaso Campanella: Utopien und Kritik der bestehenden Gesellschaft
8.6 – Michel de Montaigne: szkepticizmus, önismeret és az emberi életformák sokfélesége – Michel de Montaigne: Skepsis, Selbsterfahrung und die Vielfalt menschlicher Lebensformen
8.7 – Giordano Bruno: A végtelen kozmosz és a filozófiai konfliktus – Giordano Bruno: Unendlicher Kosmos und philosophischer Konflikt
8.8 – Francis Bacon: Tapasztalat, kísérlet és a tudás megújulása – Francis Bacon: Erfahrung, Experiment und die Erneuerung des Wissens
8.9 – Kopernikusz, Kepler és Galilei: a világkép tudományos átalakulása – Kopernikus, Kepler und Galilei: Der wissenschaftliche Wandel des Weltbildes
↑ Hoch zum Seitenanfang
9.1 – Vallási konfliktusok, tudományos társaságok és a filozófiai közvélemény – Konfessionelle Konflikte, wissenschaftliche Gesellschaften und philosophische Öffentlichkeit
9.2 – René Descartes: Kétség, bizonyosság és a módszer keresése – René Descartes: Zweifel, Gewissheit und die Suche nach einer Methode
9.2.1 – Életút és a módszertani megújulás gondolata – Lebensweg und die Idee einer methodischen Erneuerung
9.2.2 – Módszertani kétely és a cogito – Methodischer Zweifel und das Cogito
9.2.3 – Isten létezésének bizonyítékai és a megbízható ismeret megalapozása – Gottesbeweise und die Begründung verlässlicher Erkenntnis
9.2.4 – Az elme, a test és a természet mechanikus magyarázata – Geist, Körper und die mechanische Erklärung der Natur
9.3 – Elisabeth von der Pfalz és Nicolas Malebranche: viták az elme és a testről – Elisabeth von der Pfalz und Nicolas Malebranche: Debatten über Geist und Körper
9.4 – Thomas Hobbes: természeti állapot, szerződés és állami szuverenitás – Thomas Hobbes: Naturzustand, Vertrag und staatliche Souveränität
9.5 – Baruch de Spinoza: Természet, szükségszerűség és emberi szabadság – Baruch de Spinoza: Natur, Notwendigkeit und menschliche Freiheit
9.5.1 – Életút, vallási konfliktus és filozófiai függetlenség – Lebensweg, religiöser Konflikt und philosophische Unabhängigkeit
9.5.2 – Szubsztancia, attribútumok és módok az Etikában – Substanz, Attribute und Modi in der Ethik
9.5.3 – Érzelmek, megismerés és szabadság – Affekte, Erkenntnis und Freiheit
9.5.4 – Bibliai kritika, tolerancia és a gondolkodás szabadsága – Bibelkritik, Toleranz und die Freiheit des Denkens
9.6 – John Locke: Tapasztalat, személy és politikai jogok – John Locke: Erfahrung, Person und politische Rechte
9.7 – Gottfried Wilhelm Leibniz: monádok, lehetséges világok és az értelem rendje – Gottfried Wilhelm Leibniz: Monaden, mögliche Welten und die Ordnung der Vernunft
9.8 – Blaise Pascal és Pierre Bayle: hit, szkepticizmus és a szisztematikus magyarázat határai – Blaise Pascal und Pierre Bayle: Glaube, Skepsis und die Grenzen systematischer Erklärung
↑ Hoch zum Seitenanfang
10.1 – A felvilágosodás nyilvánossága: szalonok, folyóiratok és enciklopédiák – Die Öffentlichkeit der Aufklärung: Salons, Zeitschriften und Enzyklopädien
10.2 – George Berkeley és David Hume: a tapasztalat és a bizonyosságunk határai – George Berkeley und David Hume: Erfahrung und die Grenzen unserer Gewissheiten
10.2.1 – Berkeley: Az észlelés és az anyagi szubsztancia kritikája – Berkeley: Wahrnehmung und die Kritik materieller Substanz
10.2.2 – Hume: benyomások, képzeletek és a meggyőződések kialakulása – Hume: Eindrücke, Vorstellungen und die Entstehung von Überzeugungen
10.2.3 – Okozati összefüggés, indukció és az én problémája – Kausalität, Induktion und das Problem des Selbst
10.2.4 – Erkölcsi érzés és valláskritika – Moralisches Gefühl und Religionskritik
10.3 – Montesquieu és Voltaire: uralom, tolerancia és politikai kritika – Montesquieu und Voltaire: Herrschaft, Toleranz und politische Kritik
10.4 – Diderot és a francia materialisták: a természet, az ember és a vallási tekintély – Diderot und die französischen Materialisten: Natur, Mensch und religiöse Autorität
10.5 – Jean-Jacques Rousseau: Egyenlőtlenség, nevelés és politikai szabadság – Jean-Jacques Rousseau: Ungleichheit, Erziehung und politische Freiheit
10.5.1 – A társadalmi fejlődés és a haladás kritikája – Gesellschaftliche Entwicklung und die Kritik des Fortschritts
10.5.2 – Émile: a nevelés és az ember fejlődése – Émile: Erziehung und die Entwicklung des Menschen
10.5.3 – Társadalmi szerződés és közakarat – Gesellschaftsvertrag und Gemeinwille
10.6 – A skót felvilágosodás: Adam Smith, Adam Ferguson és a társadalmi rend – Die schottische Aufklärung: Adam Smith, Adam Ferguson und die gesellschaftliche Ordnung
10.7 – Christian Wolff, Lessing és Mendelssohn: Ész, vallás és tolerancia – Christian Wolff, Lessing und Mendelssohn: Vernunft, Religion und Toleranz
10.8 – Mary Wollstonecraft és a felvilágosodásbeli egyenlőségi ígéretek határai – Mary Wollstonecraft und die Grenzen aufklärerischer Gleichheitsversprechen
10.9 – A felvilágosodás és a forradalom: az emberi jogok, a kirekesztés és Edmund Burke kritikája – Aufklärung und Revolution: Menschenrechte, Ausschlüsse und die Kritik Edmund Burkes
↑ Hoch zum Seitenanfang
11.1 – Königsberg és Kant élete: tudomány, oktatás és filozófiai fordulat – Königsberg und Kants Lebensweg: Wissenschaft, Lehre und philosophischer Umbruch
11.2 – A kritikai filozófia előtti korszaktól az ismeret feltételeinek kérdéséig – Von der vorkritischen Philosophie zur Frage nach den Bedingungen der Erkenntnis
11.3 – A tiszta ész kritikája: érzékiség és értelem – Kritik der reinen Vernunft: Sinnlichkeit und Verstand
11.3.1 – A tér és az idő mint a megfigyelés formái – Raum und Zeit als Formen der Anschauung
11.3.2 – Kategóriák és a tapasztalat egysége – Kategorien und die Einheit der Erfahrung
11.3.3 – Transzcendentális idealizmus: a jelenség és a dolog önmagában – Transzendentaler Idealismus: Erscheinung und Ding an sich
11.4 – A tiszta ész kritikája: A metafizikai igények határai – Kritik der reinen Vernunft: Die Grenzen metaphysischer Ansprüche
11.4.1 – A lélek és a racionális pszichológia kritikája – Die Seele und die Kritik rationaler Psychologie
11.4.2 – Az antinomák: az értelem ellentmondásai a világ kérdésében – Die Antinomien: Widersprüche der Vernunft bei der Frage nach der Welt
11.4.3 – Isten létezésének bizonyítékai és az értelem-ideák használata – Gottesbeweise und der Gebrauch der Vernunftideen
11.5 – Erkölcsi filozófia: autonómia, kötelesség és kategorikus imperatívum – Moralphilosophie: Autonomie, Pflicht und kategorischer Imperativ
11.5.1 – Jó szándék és kötelességből fakadó cselekvés – Guter Wille und Handeln aus Pflicht
11.5.2 – Az általános törvény és az emberiség mint öncél – Allgemeines Gesetz und Menschheit als Zweck an sich
11.5.3 – Szabadság és gyakorlati értelem – Freiheit und praktische Vernunft
11.6 – Az ítélőképesség kritikája: szépség, fenség és célszerűség – Kritik der Urteilskraft: Schönheit, Erhabenheit und Zweckmäßigkeit
11.7 – Jog, politika és történelem: szabadság, közélet és béke – Recht, Politik und Geschichte: Freiheit, Öffentlichkeit und Frieden
11.8 – Vallás és antropológia: az emberi lehetőségek és korlátok – Religion und Anthropologie: Menschliche Möglichkeiten und Grenzen
11.9 – A kritikai filozófia befogadása: korai kifogások és új gondolkodási irányok – Die Aufnahme der kritischen Philosophie: Frühe Einwände und neue Denkwege
↑ Hoch zum Seitenanfang
12.1 – Kant nyomán: Reinhold, Jacobi és a filozófia alapjának keresése – Nach Kant: Reinhold, Jacobi und die Suche nach dem Grund der Philosophie
12.2 – Johann Gottlieb Fichte: Tudománytörténet, ön tudat és szabadság – Johann Gottlieb Fichte: Wissenschaftslehre, Selbstbewusstsein und Freiheit
12.3 – Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Természet, identitás és a gonosz problémája – Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Natur, Identität und das Problem des Bösen
12.3.1 – A természetfilozófia és az élőlények fejlődése – Naturphilosophie und die Entwicklung des Lebendigen
12.3.2 – Az identitásfilozófia és a művészet szerepe – Identitätsphilosophie und die Rolle der Kunst
12.3.3 – A szabadságról szóló írás és a későbbi filozófia – Freiheitsschrift und spätere Philosophie
12.4 – Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Életútja és a filozófiai rendszer eszméje – Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Lebensweg und die Idee eines philosophischen Systems
12.5 – Hegel A szellem fenomenológiája című műve: tapasztalat, elismerés és történelmi tudat – Hegels Phänomenologie des Geistes: Erfahrung, Anerkennung und geschichtliches Bewusstsein
12.5.1 – A tudat és a bizonyosságainak változása – Bewusstsein und die Veränderung seiner Gewissheiten
12.5.2 – Öntudat, uralom és szolgaság – Selbstbewusstsein, Herrschaft und Knechtschaft
12.5.3 – Szellem, vallás és abszolút tudás – Geist, Religion und absolutes Wissen
12.6 – Hegel logikája és rendszere: fogalom, természet és szellem – Hegels Logik und System: Begriff, Natur und Geist
12.7 – Hegel jog- és történelemfilozófiája: a szabadság és intézményei – Hegels Rechts- und Geschichtsphilosophie: Freiheit und ihre Institutionen
12.8 – Kora romantika: Friedrich Schlegel, Novalis és a gondolkodás nyitott formája – Frühromantik: Friedrich Schlegel, Novalis und die offene Form des Denkens
12.9 – Herder, Humboldt és Schleiermacher: nyelv, egyéniség és megértés – Herder, Humboldt und Schleiermacher: Sprache, Individualität und Verstehen
↑ Hoch zum Seitenanfang
13.1 – A filozófia százada: iparosodás, forradalmak és új tudományok – Das philosophische Jahrhundert: Industrialisierung, Revolutionen und neue Wissenschaften
13.2 – Arthur Schopenhauer: Akarat, szenvedés, művészet és együttérzés – Arthur Schopenhauer: Wille, Leiden, Kunst und Mitgefühl
13.3 – Søren Kierkegaard: Az egyén, a döntés és a vallási létezés – Søren Kierkegaard: Einzelner, Entscheidung und religiöse Existenz
13.4 – A fiatal hegeliánusok és Ludwig Feuerbach: a vallás, az ember és az idealizmus kritikája – Junghegelianer und Ludwig Feuerbach: Religion, Mensch und die Kritik des Idealismus
13.5 – Karl Marx és Friedrich Engels: Munka, társadalom és történelmi változás – Karl Marx und Friedrich Engels: Arbeit, Gesellschaft und geschichtliche Veränderung
13.5.1 – A fiatal hegeliánusoktól a politikai gazdaságtan kritikájáig – Vom Junghegelianismus zur Kritik der politischen Ökonomie
13.5.2 – Elidegenedés, ideológia és materialista történelemszemlélet – Entfremdung, Ideologie und materialistische Geschichtsauffassung
13.5.3 – Áru, érték és tőke – Ware, Wert und Kapital
13.5.4 – Osztályok, forradalom és a marxizmus későbbi hatása – Klassen, Revolution und die spätere Wirkung des Marxismus
13.6 – Jeremy Bentham és John Stuart Mill: haszon, szabadság és társadalmi reform – Jeremy Bentham und John Stuart Mill: Nutzen, Freiheit und gesellschaftliche Reform
13.7 – Auguste Comte, a materializmus és a darwinizmus recepciója: a tudomány mint új orientáció – Auguste Comte, Materialismus und Darwinrezeption: Wissenschaft als neue Orientierung
13.8 – Friedrich Nietzsche: Erkölcs, kultúra és a hagyományos értékek kritikája – Friedrich Nietzsche: Moral, Kultur und die Kritik überlieferter Werte
13.8.1 – Filológia, Wagner és a tragédia születése – Philologie, Wagner und die Geburt der Tragödie
13.8.2 – Szabad szellem, valláskritika és Isten halála – Freigeist, Religionskritik und der Tod Gottes
13.8.3 – Az erkölcs genealógiája és az értékek értékének kérdése – Genealogie der Moral und die Frage nach dem Wert der Werte
13.8.4 – Zarathustra, az örök visszatérés és a hatalom akarat – Zarathustra, ewige Wiederkehr und Wille zur Macht
13.8.5 – Hagyaték, kiadási történet és politikai kisajátítás – Nachlass, Editionsgeschichte und politische Vereinnahmung
13.9 – Újkantianizmus, Dilthey és Brentano: új alapok a 20. századi gondolkodáshoz – Neukantianismus, Dilthey und Brentano: Neue Grundlagen für das Denken des 20. Jahrhunderts
↑ Hoch zum Seitenanfang
14.1 – Pragmatizmus: Peirce, James és Dewey mint az európai filozófia beszélgetőpartnerei – Pragmatismus: Peirce, James und Dewey als Gesprächspartner europäischer Philosophie
14.2 – Gottlob Frege: Modern logika, jelentés és a matematika alapjai – Gottlob Frege: Moderne Logik, Bedeutung und die Grundlagen der Mathematik
14.3 – Bertrand Russell és G. E. Moore: Az analitikus filozófia kezdetei – Bertrand Russell und G. E. Moore: Die Anfänge der analytischen Philosophie
14.4 – Ludwig Wittgenstein: Két megközelítés a nyelvhez és a filozófiai problémákhoz – Ludwig Wittgenstein: Zwei Zugänge zu Sprache und philosophischen Problemen
14.4.1 – Életút Bécs, Cambridge és a filozófiai visszavonulás között – Lebensweg zwischen Wien, Cambridge und philosophischem Rückzug
14.4.2 – A Tractatus: nyelv, világ és a kimondható határai – Der Tractatus: Sprache, Welt und die Grenzen des Sagbaren
14.4.3 – A Filozófiai vizsgálódások: jelentés, használat és nyelvi játékok – Die Philosophischen Untersuchungen: Bedeutung, Gebrauch und Sprachspiele
14.4.4 – Szabályok, magánnyelv és a filozófiai zavarok kezelése – Regeln, private Sprache und die Behandlung philosophischer Verwirrung
14.5 – A Bécsi Kör és a logikai empirizmus: Schlick, Carnap és Neurath – Wiener Kreis und logischer Empirismus: Schlick, Carnap und Neurath
14.6 – A tudományelmélet változásai: Popper, Kuhn, Lakatos és Feyerabend – Wissenschaftstheorie im Wandel: Popper, Kuhn, Lakatos und Feyerabend
14.7 – A mindennapi nyelv filozófiája: Ryle, Austin és Strawson – Philosophie der gewöhnlichen Sprache: Ryle, Austin und Strawson
14.8 – Quine, Kripke és Putnam: tapasztalat, jelentés és valóság – Quine, Kripke und Putnam: Erfahrung, Bedeutung und Wirklichkeit
14.9 – Az elmefilozófia és az analitikus etika: új viták a század közepe óta – Philosophie des Geistes und analytische Ethik: Neue Debatten seit der Jahrhundertmitte
14.9.1 – Az identitáselmélettől a funkcionalizmusig – Von der Identitätstheorie zum Funktionalismus
14.9.2 – Nagel és Dennett: A tudatosság és az élmény perspektívája – Nagel und Dennett: Bewusstsein und die Perspektive des Erlebens
14.9.3 – Elizabeth Anscombe és Philippa Foot: A cselekvés és az erényetika megújulása – Elizabeth Anscombe und Philippa Foot: Handlung und die Erneuerung der Tugendethik
14.9.4 – Derek Parfit: Személyes identitás és erkölcsi indokok – Derek Parfit: Persönliche Identität und moralische Gründe
↑ Hoch zum Seitenanfang
15.1 – Edmund Husserl és a fenomenológia: tapasztalat, intencionalitás és életvilág – Edmund Husserl und die Phänomenologie: Erfahrung, Intentionalität und Lebenswelt
15.2 – Martin Heidegger: Lét, emberi létezés és a technika kérdése – Martin Heidegger: Sein, menschliche Existenz und die Frage nach der Technik
15.2.1 – Lét és idő: létezés, világ és megértés – Sein und Zeit: Dasein, Welt und Verstehen
15.2.2 – Aggodalom, félelem, végesség és időbeliség – Sorge, Angst, Endlichkeit und Zeitlichkeit
15.2.3 – Nácizmus: politikai elkötelezettség és filozófiai viták – Nationalsozialismus: Politische Bindung und philosophische Auseinandersetzung
15.2.4 – A későbbi gondolkodás: igazság, nyelv és technika – Das spätere Denken: Wahrheit, Sprache und Technik
15.3 – Létfilozófia és egzisztencializmus: Jaspers, Sartre, Beauvoir és Camus – Existenzphilosophie und Existenzialismus: Jaspers, Sartre, Beauvoir und Camus
15.3.1 – Karl Jaspers: Határhelyzetek és filozófiai kommunikáció – Karl Jaspers: Grenzsituationen und philosophische Kommunikation
15.3.2 – Jean-Paul Sartre: Szabadság, felelősség és politikai elkötelezettség – Jean-Paul Sartre: Freiheit, Verantwortung und politische Bindung
15.3.3 – Simone de Beauvoir: Nem, szabadság és a Másik helyzete – Simone de Beauvoir: Geschlecht, Freiheit und die Situation des Anderen
15.3.4 – Albert Camus: Abszurditás, lázadás és a politikai erő határai – Albert Camus: Absurdität, Revolte und die Grenzen politischer Gewalt
15.4 – Testiség, értelmezés és találkozás: Merleau-Ponty, Gadamer és Levinas – Leiblichkeit, Auslegung und Begegnung: Merleau-Ponty, Gadamer und Levinas
15.5 – Kritikai elmélet: Horkheimer, Adorno, Marcuse és Habermas – Kritische Theorie: Horkheimer, Adorno, Marcuse und Habermas
15.5.1 – A frankfurti iskola: társadalomkritika, száműzetés és történelmi tapasztalat – Die Frankfurter Schule: Gesellschaftskritik, Exil und historische Erfahrung
15.5.2 – A felvilágosodás dialektikája és az instrumentális ész kritikája – Dialektik der Aufklärung und die Kritik instrumenteller Vernunft
15.5.3 – Adorno és Marcuse: kultúra, uralom és a felszabadulás lehetőségei – Adorno und Marcuse: Kultur, Herrschaft und Möglichkeiten der Befreiung
15.5.4 – Habermas: Kommunikáció, nyilvánosság és demokratikus megértés – Habermas: Kommunikation, Öffentlichkeit und demokratische Verständigung
15.6 – Hannah Arendt és Hans Jonas: Politikai tapasztalat és felelősség – Hannah Arendt und Hans Jonas: Politische Erfahrung und Verantwortung
15.6.1 – Hannah Arendt: Totalitarizmus, cselekvés és politikai szabadság – Hannah Arendt: Totalitarismus, Handeln und politische Freiheit
15.6.2 – Ítélőképesség, felelősség és a gonosz banalitása – Urteilskraft, Verantwortung und die Banalität des Bösen
15.6.3 – Hans Jonas: Technika, sebezhetőség és felelősség a jövőért – Hans Jonas: Technik, Verletzlichkeit und Verantwortung für die Zukunft
15.7 – Strukturalizmus és posztstrukturalizmus: struktúrák, hatalom és különbség – Strukturalismus und Poststrukturalismus: Strukturen, Macht und Differenz
15.7.1 – Saussure és Lévi-Strauss: a nyelv és a kultúra mint kapcsolatrendszer – Saussure und Lévi-Strauss: Sprache und Kultur als Beziehungsgefüge
15.7.2 – Michel Foucault: Tudás, intézmények és hatalom – Michel Foucault: Wissen, Institutionen und Macht
15.7.3 – Jacques Derrida: Írás, különbség és dekonstrukció – Jacques Derrida: Schrift, Differenz und Dekonstruktion
15.7.4 – Gilles Deleuze és Jean-François Lyotard: Új gondolkodási formák és a posztmodernról szóló vita – Gilles Deleuze und Jean-François Lyotard: Neue Denkformen und die Debatte um die Postmoderne
15.8 – Igazságosság, elismerés és feminista filozófia – Gerechtigkeit, Anerkennung und feministische Philosophie
15.8.1 – John Rawls és Robert Nozick: Igazságosság és egyéni jogok – John Rawls und Robert Nozick: Gerechtigkeit und individuelle Rechte
15.8.2 – Kommunitárius ellenvetések: közösség, hagyomány és hovatartozás – Kommunitaristische Einwände: Gemeinschaft, Tradition und Zugehörigkeit
15.8.3 – Axel Honneth és Nancy Fraser: elismerés és újraelosztás – Axel Honneth und Nancy Fraser: Anerkennung und Umverteilung
15.8.4 – Judith Butler: Nem, normák és társadalmi hatalom – Judith Butler: Geschlecht, Normen und gesellschaftliche Macht
15.8.5 – Amartya Sen és Martha Nussbaum: Képességek és az emberi életlehetőségek – Amartya Sen und Martha Nussbaum: Fähigkeiten und menschliche Lebensmöglichkeiten
15.9 – Új horizontok: globális viták, környezet és digitális technológia – Neue Horizonte: Globale Debatten, Umwelt und digitale Technik
15.9.1 – A posztkoloniális kritika és az európai kánon megnyitása – Postkoloniale Kritik und die Öffnung des europäischen Kanons
15.9.2 – Állat- és környezetetika: az erkölcsi felelősség kiterjesztése – Tier- und Umweltethik: Die Erweiterung moralischer Verantwortung
15.9.3 – Digitális élettér és mesterséges intelligencia: új kérdések a tudásról és a cselekvési képességről – Digitale Lebenswelten und künstliche Intelligenz: Neue Fragen nach Wissen und Handlungsmacht
15.9.4 – A filozófia a jelenben: specializáció, nyilvánosság és nyitott fejlemények – Philosophie in der Gegenwart: Spezialisierung, Öffentlichkeit und offene Entwicklungen
↑ Hoch zum Seitenanfang