14.5 A Bécsi Kör és a logikai empirizmus: Schlick, Carnap és Neurath – Wiener Kreis und logischer Empirismus: Schlick, Carnap und Neurath

1. Képzeljük el, hogy egy laboratórium azt a mondatot vizsgálja, miszerint minden fém melegítés hatására tágul, és gondos mérésekkel kezd a réz, a vas és az alumínium esetében.

2. A kísérleti elrendezés kifejezetten egy gondolati példa, és már leírása is korlátozásokat igényel, mert az anyag tulajdonságai, a hőmérsékleti tartomány és egyéb feltételek befolyásolhatják az eredményt.

3. A filozófiai kérdés szempontjából egyelőre elegendő az a leegyszerűsített feltételezés, hogy minden vizsgált minta a várt tágulást mutatja.

4. Még ezer sikeres kísérlet után sem lennének azonban vizsgálva sem az összes fém, sem az összes lehetséges körülmény.

5. Egy általános törvény ezért úgy tűnik, többet állít, mint amit egy véges megfigyeléssorozat valaha is véglegesen alátámaszthatna.

6. Ha csak a véglegesen ellenőrizhető állításoknak lenne tudományos értelme, éppen az ilyen törvények kerülnének nehéz helyzetbe.

7. Ezen a problémán keresztül érthetővé válik, miért kellett a Bécsi Körnek saját munkája során többször is módosítania a tudományos világnézetről alkotott elképzelését.

8. 1924 óta Bécsben rendszeresen találkoztak filozófusok, matematikusok és tudósok Moritz Schlick körében, hogy a tudományos ismeret alapjait és nyelvét vizsgálják.

9. A modern logika és Einstein relativitáselmélete megmutatta, mennyire képes egy pontos elemzés megváltoztatni a bizonyítékról, a térről és az időről alkotott megszokott elképzeléseket.

10. Schlick a fizika és az ismeretelmélet összekapcsolását hozta be, Rudolf Carnap a fogalmak logikai rendezésén dolgozott, Otto Neurath pedig a tudományelméleti kérdéseket összekapcsolta a társadalomtudománnyal és a társadalmi reformokkal.

11. Amikor 1929-ben megjelent a „Tudományos világnézet. A Bécsi Kör” című programkiadvány, ez a közös munka nyilvánosan is elismert nevet kapott.

12. Carnap, Hans Hahn és Neurath voltak a szerzők, akik a Schlicknek szentelt írásért feleltek.

13. Programjának egységessége azonban nem takarhatja el azt a tényt, hogy a résztvevők fontos kérdésekben vitáztak, és egyáltalán nem kötelezték el magukat egy változatlan tan mellett.

14. A „logikai empirizmus” kifejezés két olyan igény összekapcsolását jelöli, amelyek első ránézésre nem feltétlenül illeszkednek egymáshoz.

15. Az empirizmus itt azt jelenti, hogy a világról szóló állításoknak a tapasztalatból kell származniuk.

16. A logikai elemzésnek ugyanakkor fel kell tárnia, hogyan épülnek fel az állítások, milyen előfeltevéseket tartalmaznak, és mi következik belőlük.

17. Egy mérés megmutathatja, hogyan viselkedik egy fémminta, míg a logika tisztázza, hogy ebből valóban le lehet-e vezetni egy állítást az összes fémre vonatkozóan.

18. A logikai és matematikai igazságok esetében viszont a kör olyan magyarázatot keresett, amely nem feltételezi megfigyelések gyűjteményét.

19. Alapvető felfogásuk szerint ezek a formális rendhez tartoznak, amelyben ábrázolunk és következtetünk, ahelyett, hogy további tényeket közölnének a világról.

20. Különösen Carnapnál egy állítás egy meghatározott nyelven belül akkor analitikus, ha érvényességét annak logikai szabályai és fogalmi meghatározásai határozzák meg.

21. Ezzel szemben az, hogy egy konkrét minta hosszabb lett, empirikus állítás marad, amelynek igazságát pusztán nyelvi meghatározás alapján nem lehet eldönteni.

22. Ez a megkülönböztetés választ ígért arra a kérdésre, hogy a filozófiának milyen feladata maradhat az egyes tudományok mellett.

23. Feladata az lenne, hogy tisztázza a fogalmakat és vizsgálja az állítások közötti kapcsolatokat, ahelyett, hogy saját tekintélyéből kiindulva további igazságokat hirdetne egy rejtett valóságról.

24. Schlick már 1918-ban megjelent „Általános ismeretelmélet” című műve e keresés előzményei közé tartozott, és nem tekinthető egyszerűen kész csoportprogramnak.

25. A korai Wittgenstein a „Tractatus”-szal fontos ösztönzéseket nyújtott a nyelv logikai szerkezetéhez, anélkül, hogy maga a kör rendes tagja lett volna.

26. Gondolatait átvették és újraértelmezték, bár különösen az etikáról alkotott nézetei nem egyeztek meg az empirista programokkal.

27. Aki egy mondatot ismeretként ad ki, annak képesnek kell lennie arra, hogy elmagyarázza, mely lehetséges tapasztalat szólna mellette vagy ellene.

28. Ebből fakadt a metafizikai látszatállítások éles kritikája, amelyek formájukban tudást ígérnek anélkül, hogy megadnák azok ellenőrizhetőségének érthető feltételeit.

29. Saját példaként elképzelhetünk valakit, aki azt állítja, hogy egy fém minden mérhető változása mögött egy rejtett erő működik, amely semmilyen körülmények között nem eredményez észlelhető különbséget.

30. Amíg nincs olyan lehetséges megfigyelés, amely megkülönböztetné ezt az állítást annak tagadásától, addig nem világos, hogy egyáltalán milyen további információt tartalmaz.

31. Ugyanígy nem következik ebből az sem, hogy csak a közvetlenül látható dolgok létezhetnének.

32. A közvetlenül nem megfigyelhető folyamatokra vonatkozó tudományos fogalmak a mérésekhez és előrejelzésekhez fűződő kapcsolataik révén rendelkezhetnek meghatározható tapasztalati vonatkozással.

33. A nehéz feladat éppen abban áll, hogy ezt a vonatkozást megmagyarázzuk anélkül, hogy bármely kényelmetlen vagy jelenleg még nem ellenőrzött állítást elhamarkodottan értelmetlennek nyilvánítanánk.

34. A korai értelmi kritérium egyik különösen szigorú változata megkövetelte a végleges igazolás lehetőségét, vagyis az igazság végleges megállapítását.

35. Itt egy elképzelhető ellenőrzésről volt szó, és nem arról, hogy minden értelmes mondatot már ténylegesen ellenőrizni kellene.

36. A laboratóriumi példánkból származó törvény azonban mégis nyilvánvalóvá teszi, miért nem oldja meg a problémát még ez a korlátozás sem.

37. Semmilyen, bármilyen nagy gyűjtemény kedvező egyedi eredményekből nem válik pusztán méretéből adódóan az összes lehetséges eset vizsgálatává.

38. Egy olyan értelmi kritérium, amely kizárja az ilyen általános kijelentéseket, ezért azzal fenyeget, hogy korlátozza azt a tudományt, amelyet valójában érthetővé kellene tennie.

39. Schlick fontolóra vette, hogy az általános hipotéziseket olyan szabályokként fogja fel, amelyekből ellenőrizhető kijelentések nyerhetők az egyes esetekről.

40. Más résztvevők olyan kritériumokat kerestek, amelyek mellett maga az általános törvény is megőrizhette empirikus tartalmát.

41. Ezenkívül a jelentéskritériummal szemben felhozható az a kifogás, hogy az maga sem empirikusan igazolt törvény, sem pedig szokásos logikai igazság.

42. Ezzel felmerült a kérdés, hogy a tudományos beszéd szabályát általános nyelvi ismeretként kell-e tekinteni, vagy pedig indoklásra szoruló javaslatként a nyelv kialakítására vonatkozóan.

43. A kutatás – különösen Carnap esetében – a végleges verifikációtól a megerősítés felé vezetett, amelyben a megállapítások alátámasztanak egy állítást anélkül, hogy kizárnák a tévedés minden lehetőségét.

44. A „Testability and Meaning” című, 1936-ban és 1937-ben megjelent művében kifejezetten kidolgozta ezt a megváltozott kérdésfeltevést.

45. E szerint egy hipotézist bizonyos tapasztalatok alátámaszthatnak, mások pedig gyengíthetik, még akkor is, ha igazságát soha nem lehet véglegesen megállapítani.

46. Példánkban a kiterjedésre vonatkozó feltételezés akkor nyer támogatást, ha gondosan változtatott körülmények között sikeres előrejelzéseket tesz lehetővé.

47. A falszifikáció ezzel szemben egy állítás cáfolatát jelenti egy ellentmondó megállapítás révén, amelynek megbízhatóságát magának is ellenőrizni kell.

48. Karl Popper, aki a kör kritikusaként állt szemben vele, és szintén nem volt rendes tagja, a tudományos elméletek falszifikálhatóságát helyezte a középpontba.

49. Megkülönböztető kritériuma azonban a tudomány és a nem-tudomány közötti különbségtételre vonatkozik, és nem keverhető össze egy általános ítélettel az értelmes és értelmetlen nyelvhasználatról.

50. A kör álláspontjának felülvizsgálatai saját vitáikból is fakadtak, ezért nem tekinthetők pusztán Popper kritikájának eredményének.

51. A rugalmasabb ellenőrzési feltételek felé való átmenet egyúttal a tudományos fogalmak megértését is megváltoztatta.

52. Egy elméleti kifejezést nem kell teljes mértékben egyetlen megfigyeléssel vagy egyszerű mérési utasítással helyettesíteni.

53. Funkcióját olyan összefüggésben is megőrizheti, amely több feltételezést kapcsol össze, és azokból ellenőrizhető várakozásokat vezet le.

54. Carnap 1928-as „A világ logikai felépítése” című műve még megkísérelte azt az ambiciózus vállalkozást, hogy különböző tárgykörök fogalmait szabályos logikai konstrukciók segítségével összekapcsolja egymással.

55. Ennek során azt vizsgálta, hogyan lehetne az elemi élmények közötti kapcsolatokból egy átfogóbb fogalmi rendszert rekonstruálni.

56. Ez egy módszertani konstrukciós projekt volt, és nem egyszerűen az az állítás, hogy a külső világ valójában magánélményekből áll.

57. A későbbi, a nyilvánosan használható tudományos nyelv felé történő erőteljesebb orientáció eltolította a kiindulási pontot, és lehetővé tette az élmény és az elmélet közötti másfajta kapcsolatokat.

58. Az 1934-es „A nyelv logikai szintaxisa” című művében Carnap számára kifejezetten előtérbe került a különböző nyelvi rendszerek konstrukciója.

59. A szintaxis itt azokat a szabályokat jelenti, amelyek szerint a jelek megengedett kifejezésekbe kapcsolódnak, és az állítások egy rendszer keretein belül átalakíthatók.

60. Az ilyen szabályokat egyértelműen meg kellett határozni, hogy vizsgálható legyen, milyen következtetéseket tesz lehetővé egy adott nyelvi forma.

61. Toleranciaelvével Carnap ellenezte azt az igényt, hogy minden tudományos munka megkezdése előtt egyetlen logikai nyelvet kellene kijelölni, mint az egyedül helyeset.

62. Különböző konstrukciók alkalmasak lehetnek különböző feladatokra, feltéve, hogy szabályaikat nyilvánosságra hozzák.

63. Ez a szabadság a reprezentációs eszközök választására vonatkozik, és semmiképpen sem teszi lehetővé, hogy egy kedvezőtlen mérési értéket tetszés szerint kedvezőnek nyilvánítsanak.

64. Az, hogy melyik nyelv célszerű, és hogy egy abban megfogalmazott empirikus állítás igaz-e, két különböző kérdés marad.

65. Neurath egy további előfeltételt helyezett a középpontba, hiszen mielőtt egy törvényt értékelhetnénk, el kell döntenünk, hogy a kísérletekről szóló mely jelentésekben bízunk.

66. Az ilyen jelentéseket az 1930-as évek eleji vitában „jegyzőkönyvi mondatoknak” nevezték, mivel azok célja az volt, hogy a tudományos vizsgálat céljára rögzítsék a megfigyeléseket.

67. Egy saját példamondat úgy hangozhatna, hogy egy bizonyos személy egy meghatározott időpontban egy megnevezett mintán egy bizonyos hosszúságváltozást mért le.

68. Már ez a látszólag egyszerű megállapítás is feltételezi a személyek, tárgyak, időpontok és mérési eljárások fogalmainak ismeretét.

69. Ezenkívül helyesbíthető, ha kiderül, hogy leolvasási hiba, összetévesztés vagy megbízhatatlan kalibrálás történt.

70. Neurath ezért vitatta, hogy a megfigyelési jelentések minden más feltételezéstől független és elvileg megkérdőjelezhetetlen alapot képezhetnének.

71. Számára ezek is egy meglévő nyelv keretein belül fogalmazódnak meg, és további elismert állításokkal kerülnek összehasonlításra.

72. Schlick attól tartott, hogy a kijelentések egymás közötti puszta egyezése elmoshatja a különbséget a tudás és egy ellentmondásmentes kitalálás között.

73. 1934-es „A megismerés alapjáról” című tanulmányában ezért hangsúlyozta a közvetlen megállapítások – amelyeket ő „konstatálásoknak” nevezett – különleges szerepét.

74. Ezek alatt a jelenlegi tapasztalathoz kötődő megállapításokat értette, például egy várt észlelés megerősítését annak bekövetkezésének pillanatában.

75. Az ilyen megállapításoknak biztosítaniuk kellett a közvetlen kapcsolatot a tapasztalattal, de nem voltak tetszés szerint tárolható, hibátlan jegyzőkönyvekből álló készlet.

76. Neurath ezzel szemben ragaszkodott a tudományos állítások javíthatóságához és nyilvános összehasonlíthatóságához.

77. Carnap már 1932-ben különböző módszereket tárgyalt a jegyzőkönyvi mondatok osztályozására, mint lehetséges nyelvi formákat, amelyek következményeit és gyakorlati előnyeit meg kellett vizsgálni.

78. A vita tehát egyaránt érintette a tapasztalati alap megbízhatóságát, valamint azt a kérdést, hogy annak formáját felfedezik-e, vagy bizonyos célokra rögzítik-e.

79. Neurath hajóhasonlata érthetővé teszi, miért nem tette számára lehetetlenné a tudományos munkát az utolsó alap hiánya.

80. Lényegében az embereknek útközben kell javítaniuk a hajójukat, miközben a meglévő szerkezet egyes részeit használják fel más részek pótlására.

81. Az ismeretekre átültetve ez azt jelenti, hogy a fogalmakat, mérési eljárásokat és feltételezéseket fokozatosan korrigáljuk, anélkül, hogy egyszerre minden előfeltételt elvethetnénk.

82. Az, hogy egy-egy megfigyelési jelentés hibás lehet, még nem teszi azt értéktelenné.

83. Ismételhetjük a méréseket, összehasonlíthatjuk az eljárásokat és további eredményeket vonhatunk be, hogy megalapozottan megkülönböztessük az egymással versengő magyarázatokat.

84. Neurath számára ehhez a közös korrekciós munkához hozzátartozott egy nyilvánosan hozzáférhető nyelv, amelyben a különböző tudományágak kijelentéseiket egymással összefüggésbe hozhatják.

85. Fizikalizmusa egy ilyen közös, tér-időben meghatározható folyamatokra orientált kifejezésmódot követelt meg.

86. A fogalom itt elsősorban a tudományos megértés programját jelöli, és nem azonosítható a későbbi tétellel, miszerint minden szellemi állapot azonos egy meghatározott agyi állapottal.

87. Az egységes tudománynak lehetővé kellett tennie a tudományágak közötti kapcsolatokat anélkül, hogy ebből minden szakterület számára ugyanazokat a konkrét vizsgálati eljárásokat vezetné le.

88. Neurath és más reformorientált résztvevők számára a tudás hozzáférhetősége emellett politikai jelentőséget is hordozott, miközben a körön belül különböző társadalmi álláspontokat képviseltek.

89. Az értékekkel és az emberi cselekvéssel kapcsolatos kérdések sem tűntek el egyszerűen gondolkodásukból csak azért, mert a normatív kijelentések ismereti státusza továbbra is vitatott maradt.

90. Bécsben az autoriter politika és az üldözés egyre inkább korlátozta az ilyen viták lehetőségét.

91. Az osztrák demokrácia felszámolása után, 1934-ben betiltották az Ernst Mach Egyesületet, és Neurathnak száműzetésben kellett maradnia.

92. Schlicket 1936-ban a Bécsi Egyetem főépületében egy volt hallgatója meggyilkolta.

93. Meg kell különböztetni a tett személyes hátterét és annak politikai kihasználását, mivel reakciós hangok a filozófiájának állítólagosan romboló hatására hivatkozva igazolták a gyilkosságot.

94. A bécsi közösség azonban már korábban is meggyengült, és az 1938-as osztrák annektálás utáni náci uralom tovább fokozta az üldözést és a kitelepítést.

95. Carnap az Egyesült Államokban folytatta munkáját, Neurath eleinte Hollandiában, később Nagy-Britanniában, miközben a kutatási programok az új intézményi környezetben átalakultak.

96. A bécsi beszélgetőcsoport végének háttere egyben a kérdéseik kényszerű nemzetközi áthelyeződésének is része volt.

97. Eközben gondolati példánk laboratóriumában a megfigyelés és a spekuláció látszólag egyszerű ellentétéből egy alaposabb vizsgálat lett.

98. Meg kell határoznunk a törvény hatályát, ellenőriznünk kell jelentéseink megbízhatóságát, és meg kell magyaráznunk, hogyan kapcsolódnak az elméleti feltételezések a lehetséges eredményekhez.

99. Egy szigorú kritérium túl szűk lehet, egy laza pedig túl sokat enged meg, és egyik sem mentesít minket a konkrét indoklások kidolgozásának munkája alól.

100. A nyilvános vizsgálat igénye éppen akkor nyeri el erejét, ha nyitva hagyja saját fogalmait és mércéit az indokolt változás számára.

1. Stellen wir uns vor, ein Labor prüfe den Satz, dass sich alle Metalle bei Erwärmung ausdehnen, und beginne mit sorgfältigen Messungen an Kupfer, Eisen und Aluminium.

2. Die Versuchsanordnung ist ausdrücklich ein Gedankenbeispiel, und schon ihre Beschreibung verlangt Einschränkungen, weil Materialbeschaffenheit, Temperaturbereich und weitere Bedingungen das Ergebnis beeinflussen können.

3. Für die philosophische Frage genügt zunächst die vereinfachte Annahme, dass jede untersuchte Probe die erwartete Ausdehnung zeigt.

4. Selbst nach tausend erfolgreichen Versuchen wären jedoch weder alle Metalle noch alle möglichen Bedingungen geprüft.

5. Ein allgemeines Gesetz scheint deshalb mehr zu behaupten, als eine endliche Reihe von Beobachtungen jemals abschließend sichern könnte.

6. Wenn nur endgültig überprüfbare Aussagen einen wissenschaftlichen Sinn hätten, gerieten gerade solche Gesetze in Schwierigkeiten.

7. An diesem Problem lässt sich verstehen, weshalb der Wiener Kreis seine Vorstellung einer wissenschaftlichen Weltauffassung während der eigenen Arbeit mehrfach verändern musste.

8. Seit 1924 trafen sich in Wien regelmäßig Philosophen, Mathematiker und Wissenschaftler um Moritz Schlick, um die Grundlagen und die Sprache wissenschaftlicher Erkenntnis zu untersuchen.

9. Die moderne Logik und Einsteins Relativitätstheorie hatten gezeigt, wie weit eine genaue Analyse vertraute Vorstellungen von Beweis, Raum und Zeit verändern konnte.

10. Schlick brachte die Verbindung von Physik und Erkenntnistheorie ein, Rudolf Carnap arbeitete an der logischen Ordnung von Begriffen, und Otto Neurath verband wissenschaftstheoretische Fragen mit Sozialwissenschaft und gesellschaftlicher Reform.

11. Als 1929 die Programmschrift „Wissenschaftliche Weltauffassung. Der Wiener Kreis“ erschien, erhielt diese gemeinsame Arbeit einen öffentlich sichtbaren Namen.

12. Carnap, Hans Hahn und Neurath zeichneten für die Schrift verantwortlich, die Schlick gewidmet war.

13. Ihre programmatische Geschlossenheit darf jedoch nicht darüber hinwegtäuschen, dass die Beteiligten über wichtige Fragen stritten und sich keineswegs auf eine unveränderliche Lehre verpflichteten.

14. Der Ausdruck „logischer Empirismus“ bezeichnet die Verbindung zweier Ansprüche, die zunächst nicht selbstverständlich zusammenpassen.

15. Empirismus bedeutet hier, dass Aussagen über die Welt ihre Rechtfertigung durch Erfahrung erhalten müssen.

16. Logische Analyse soll zugleich offenlegen, wie Aussagen aufgebaut sind, welche Voraussetzungen sie enthalten und was aus ihnen folgt.

17. Eine Messung kann zeigen, wie sich eine Metallprobe verhält, während die Logik klärt, ob daraus tatsächlich eine Aussage über sämtliche Metalle abgeleitet werden darf.

18. Für logische und mathematische Wahrheiten suchte der Kreis dagegen eine Erklärung, die keine Sammlung von Beobachtungen voraussetzt.

19. In seiner Grundauffassung gehören sie zur formalen Ordnung unseres Darstellens und Schließens, statt zusätzliche Tatsachen über die Welt mitzuteilen.

20. Besonders bei Carnap heißt eine Aussage innerhalb einer festgelegten Sprache analytisch, wenn ihre Geltung durch deren logische Regeln und begriffliche Festlegungen bestimmt ist.

21. Dass eine konkrete Probe länger geworden ist, bleibt demgegenüber eine empirische Behauptung, deren Wahrheit sich durch sprachliche Festlegung allein nicht entscheiden lässt.

22. Diese Unterscheidung versprach eine Antwort auf die Frage, welche Aufgabe der Philosophie neben den einzelnen Wissenschaften bleiben konnte.

23. Sie sollte Begriffe klären und die Beziehungen zwischen Aussagen untersuchen, anstatt aus eigener Autorität zusätzliche Wahrheiten über eine verborgene Wirklichkeit zu verkünden.

24. Schlicks schon 1918 erschienene „Allgemeine Erkenntnislehre“ gehörte zur Vorgeschichte dieser Suche und darf nicht einfach als fertiges Gruppenprogramm gelesen werden.

25. Der frühe Wittgenstein lieferte mit dem „Tractatus“ wichtige Anregungen zur logischen Struktur von Sprache, ohne selbst ein reguläres Mitglied des Kreises zu sein.

26. Seine Überlegungen wurden aufgenommen und umgedeutet, wobei insbesondere seine Auffassung des Ethischen mit den empiristischen Programmen nicht zusammenfiel.

27. Wer einen Satz als Erkenntnis ausgibt, sollte erklären können, welche mögliche Erfahrung für oder gegen ihn sprechen würde.

28. Daraus erwuchs die scharfe Kritik an metaphysischen Scheinaussagen, deren Form Wissen verspricht, ohne nachvollziehbare Bedingungen ihrer Überprüfung anzugeben.

29. Als eigene Veranschaulichung können wir uns jemanden vorstellen, der behauptet, hinter sämtlichen messbaren Veränderungen eines Metalls wirke eine verborgene Kraft, die unter allen Umständen keinerlei feststellbaren Unterschied mache.

30. Solange keine mögliche Beobachtung diese Behauptung von ihrer Verneinung unterscheidet, bleibt unklar, welche zusätzliche Auskunft sie überhaupt enthält.

31. Ebenso wenig folgt daraus, dass nur unmittelbar sichtbare Dinge existieren dürften.

32. Wissenschaftliche Begriffe für nicht direkt beobachtbare Vorgänge können durch ihre Beziehungen zu Messungen und Vorhersagen einen bestimmbaren Erfahrungsbezug besitzen.

33. Die schwierige Aufgabe besteht gerade darin, solchen Bezug zu erklären, ohne jede unbequeme oder gegenwärtig ungeprüfte Behauptung vorschnell für bedeutungslos zu erklären.

34. Eine besonders strenge Fassung des frühen Sinnkriteriums verlangte die Möglichkeit abschließender Verifikation, also einer endgültigen Feststellung der Wahrheit.

35. Dabei ging es um eine denkbare Prüfung und nicht darum, dass jeder sinnvolle Satz bereits tatsächlich geprüft sein müsste.

36. Das Gesetz aus unserem Laborbeispiel macht dennoch sichtbar, weshalb selbst diese Einschränkung das Problem nicht behebt.

37. Keine noch so große Sammlung günstiger Einzelbefunde verwandelt sich allein durch ihre Größe in die Untersuchung aller möglichen Fälle.

38. Ein Sinnkriterium, das solche allgemeinen Aussagen ausschließt, droht daher die Wissenschaft zu beschneiden, die es eigentlich verständlich machen soll.

39. Schlick erwog, allgemeine Hypothesen als Regeln aufzufassen, aus denen überprüfbare Aussagen über einzelne Fälle gewonnen werden.

40. Andere Beteiligte suchten nach Kriterien, unter denen auch das allgemeine Gesetz selbst einen empirischen Gehalt behalten konnte.

41. Außerdem ließ sich gegen das Sinnkriterium einwenden, dass es selbst weder ein empirisch geprüftes Gesetz noch eine gewöhnliche logische Wahrheit sei.

42. Damit stellte sich die Frage, ob die Regel wissenschaftlichen Sprechens als allgemeine Erkenntnis über Sprache gelten sollte oder als begründungsbedürftiger Vorschlag für ihre Gestaltung.

43. Die Suche führte besonders bei Carnap von endgültiger Verifikation zur Bestätigung, bei der Befunde eine Aussage stützen, ohne jede Möglichkeit eines Irrtums auszuschließen.

44. In „Testability and Meaning“, veröffentlicht 1936 und 1937, arbeitete er diese veränderte Fragestellung ausdrücklich aus.

45. Eine Hypothese kann danach durch bestimmte Erfahrungen gestützt und durch andere geschwächt werden, auch wenn sich ihre Wahrheit niemals abschließend feststellen lässt.

46. In unserem Beispiel gewinnt die Ausdehnungsannahme an Unterstützung, wenn sie unter sorgfältig variierten Bedingungen erfolgreiche Vorhersagen ermöglicht.

47. Falsifikation bezeichnet demgegenüber die Widerlegung einer Behauptung durch einen widersprechenden Befund, wobei dessen Zuverlässigkeit selbst geprüft werden muss.

48. Karl Popper, der dem Kreis als Kritiker gegenüberstand und ebenfalls kein reguläres Mitglied war, rückte die Falsifizierbarkeit wissenschaftlicher Theorien in den Mittelpunkt.

49. Sein Abgrenzungskriterium betrifft jedoch die Unterscheidung von Wissenschaft und Nichtwissenschaft und darf nicht mit einem allgemeinen Urteil über sinnvolle und sinnlose Sprache verwechselt werden.

50. Die Revisionen des Kreises entstanden auch aus eigenen Diskussionen und lassen sich deshalb nicht als bloßes Ergebnis von Poppers Kritik erzählen.

51. Der Übergang zu flexibleren Prüfbedingungen veränderte zugleich das Verständnis wissenschaftlicher Begriffe.

52. Ein theoretischer Ausdruck muss nicht vollständig durch eine einzelne Beobachtung oder eine einfache Messanweisung ersetzt werden können.

53. Er kann seine Funktion in einem Zusammenhang erhalten, der mehrere Annahmen verbindet und aus ihnen prüfbare Erwartungen ableitet.

54. Carnaps „Der logische Aufbau der Welt“ von 1928 hatte noch den ehrgeizigen Versuch unternommen, Begriffe verschiedener Gegenstandsbereiche durch geregelte logische Konstruktionen miteinander zu verbinden.

55. Dabei untersuchte er, wie sich aus Beziehungen zwischen elementaren Erlebnissen eine umfassendere begriffliche Ordnung rekonstruieren ließe.

56. Das war ein methodisches Konstruktionsprojekt und nicht einfach die Behauptung, die äußere Welt bestehe tatsächlich aus privaten Empfindungen.

57. Die spätere stärkere Orientierung an öffentlich verwendbarer Wissenschaftssprache verschob den Ausgangspunkt und machte andere Formen der Verbindung zwischen Erfahrung und Theorie möglich.

58. In der „Logischen Syntax der Sprache“ von 1934 trat für Carnap die Konstruktion unterschiedlicher sprachlicher Systeme ausdrücklich in den Vordergrund.

59. Syntax bezeichnet hier die Regeln, nach denen Zeichen zu zulässigen Ausdrücken verbunden und Aussagen innerhalb eines Systems umgeformt werden.

60. Solche Regeln sollten klar angegeben werden, damit sich untersuchen ließ, welche Folgerungen eine bestimmte Sprachform erlaubt.

61. Mit seinem Toleranzprinzip wandte Carnap sich gegen den Anspruch, eine einzige logische Sprache müsse vor jeder wissenschaftlichen Arbeit als die allein richtige feststehen.

62. Verschiedene Konstruktionen konnten für unterschiedliche Aufgaben geeignet sein, sofern ihre Regeln offengelegt wurden.

63. Diese Freiheit betrifft die Wahl der Darstellungswerkzeuge und erlaubt keineswegs, einen ungünstigen Messwert nach Belieben für günstig zu erklären.

64. Welche Sprache zweckmäßig ist und ob eine in ihr formulierte empirische Behauptung zutrifft, bleiben verschiedene Fragen.

65. Neurath rückte eine weitere Voraussetzung in den Mittelpunkt, denn bevor wir ein Gesetz beurteilen können, müssen wir entscheiden, welchen Berichten über die Versuche wir vertrauen.

66. Solche Berichte wurden in der Debatte der frühen 1930er Jahre als Protokollsätze bezeichnet, weil sie Beobachtungen für die wissenschaftliche Prüfung festhalten sollten.

67. Ein eigener Beispielsatz könnte besagen, dass eine bestimmte Person zu einer bestimmten Zeit an einer bezeichneten Probe eine bestimmte Längenänderung abgelesen habe.

68. Schon diese scheinbar schlichte Feststellung setzt Begriffe für Personen, Gegenstände, Zeitpunkte und Messverfahren voraus.

69. Außerdem kann sie berichtigt werden, wenn sich ein Ablesefehler, eine Verwechslung oder eine unzuverlässige Kalibrierung herausstellt.

70. Neurath bestritt deshalb, dass Beobachtungsberichte eine von allen anderen Annahmen unabhängige und grundsätzlich unantastbare Grundlage bilden könnten.

71. Für ihn werden auch sie innerhalb einer vorhandenen Sprache formuliert und mit weiteren anerkannten Aussagen verglichen.

72. Schlick befürchtete, dass eine bloße Übereinstimmung von Aussagen untereinander den Unterschied zwischen Wissen und einer widerspruchsfreien Erfindung verwischen könnte.

73. In seiner Untersuchung „Über das Fundament der Erkenntnis“ von 1934 betonte er daher die besondere Rolle unmittelbarer Feststellungen, die er Konstatierungen nannte.

74. Gemeint waren an die gegenwärtige Erfahrung gebundene Feststellungen, etwa die Bestätigung einer erwarteten Wahrnehmung im Augenblick ihres Eintretens.

75. Solche Konstatierungen sollten einen unmittelbaren Kontakt mit Erfahrung sichern, waren aber kein beliebig aufbewahrbarer Vorrat unfehlbarer Protokolle.

76. Neurath hielt dagegen an der Korrigierbarkeit wissenschaftlicher Aussagen und an ihrer öffentlichen Vergleichbarkeit fest.

77. Carnap behandelte unterschiedliche Verfahren zur Einordnung von Protokollsätzen bereits 1932 als mögliche Sprachgestaltungen, deren Folgen und praktische Vorzüge untersucht werden sollten.

78. Der Streit betraf damit sowohl die Verlässlichkeit der Erfahrungsbasis als auch die Frage, ob ihre Form entdeckt oder für bestimmte Zwecke festgelegt wird.

79. Neuraths Schiffsvergleich macht verständlich, weshalb die fehlende letzte Grundlage für ihn wissenschaftliche Arbeit nicht unmöglich werden ließ.

80. Sinngemäß müssen Menschen ihr Schiff während der Fahrt ausbessern, wobei sie jeweils Teile des vorhandenen Baus nutzen, um andere Teile zu ersetzen.

81. Auf Erkenntnis übertragen bedeutet das, dass wir Begriffe, Messverfahren und Annahmen schrittweise korrigieren, ohne sämtliche Voraussetzungen zugleich ablegen zu können.

82. Dass ein einzelner Beobachtungsbericht fehlbar ist, macht ihn deshalb noch nicht wertlos.

83. Wir können Messungen wiederholen, Verfahren vergleichen und zusätzliche Befunde heranziehen, um zwischen konkurrierenden Erklärungen begründet zu unterscheiden.

84. Zu dieser gemeinsamen Korrekturarbeit gehörte für Neurath eine öffentlich zugängliche Sprache, in der verschiedene Wissenschaften ihre Aussagen miteinander in Beziehung setzen können.

85. Sein Physikalismus verlangte eine solche gemeinsame, an raumzeitlich bestimmbaren Vorgängen orientierte Ausdrucksweise.

86. Der Begriff bezeichnet hier zunächst ein Programm wissenschaftlicher Verständigung und ist nicht mit der späteren These gleichzusetzen, jeder geistige Zustand sei mit einem bestimmten Gehirnzustand identisch.

87. Einheitswissenschaft sollte Verbindungen zwischen Disziplinen ermöglichen, ohne daraus für jedes Fach dieselben konkreten Untersuchungsverfahren abzuleiten.

88. Für Neurath und andere reformorientierte Beteiligte besaß die Zugänglichkeit von Wissen außerdem eine politische Bedeutung, während innerhalb des Kreises unterschiedliche gesellschaftliche Positionen vertreten wurden.

89. Auch Fragen nach Werten und menschlichem Handeln verschwanden nicht einfach aus ihrem Denken, nur weil der Erkenntnisstatus normativer Aussagen umstritten blieb.

90. Die Möglichkeit solcher Diskussionen wurde in Wien durch autoritäre Politik und Verfolgung zunehmend eingeschränkt.

91. Nach der Ausschaltung der österreichischen Demokratie wurde 1934 der Verein Ernst Mach verboten, und Neurath musste im Exil bleiben.

92. Schlick wurde 1936 im Hauptgebäude der Universität Wien von einem ehemaligen Studenten ermordet.

93. Die persönlichen Hintergründe der Tat und ihre politische Vereinnahmung müssen unterschieden werden, denn reaktionäre Stimmen rechtfertigten den Mord unter Berufung auf die angeblich verderbliche Wirkung seiner Philosophie.

94. Der Wiener Zusammenhang war allerdings schon zuvor geschwächt worden, und die nationalsozialistische Herrschaft nach dem Anschluss Österreichs 1938 verschärfte Verfolgung und Vertreibung.

95. Carnap arbeitete in den Vereinigten Staaten weiter, Neurath zunächst in den Niederlanden und später in Großbritannien, während sich die Forschungsprogramme in neuen institutionellen Umgebungen veränderten.

96. Das Ende des Wiener Gesprächskreises war deshalb zugleich Teil einer erzwungenen internationalen Verlagerung seiner Fragen.

97. Im Labor unseres Gedankenbeispiels ist unterdessen aus dem scheinbar einfachen Gegensatz von Beobachtung und Spekulation eine genauere Untersuchung geworden.

98. Wir müssen den Geltungsbereich des Gesetzes bestimmen, die Verlässlichkeit unserer Berichte prüfen und erklären, wie theoretische Annahmen mit möglichen Befunden zusammenhängen.

99. Ein strenges Kriterium kann zu eng sein, ein gelockertes zu viel zulassen, und keines enthebt uns der Arbeit an konkreten Begründungen.

100. Der Anspruch öffentlicher Prüfung gewinnt seine Kraft gerade dann, wenn er die eigenen Begriffe und Maßstäbe für begründete Veränderung offenhält.