1.1.1 – A honfoglalás előtti hitvilág – Die Glaubenswelt vor der Landnahme
1. A honfoglalás előtti magyarok hitvilágáról csak kevés biztos ismeretünk van. – Über die Glaubenswelt der Ungarn vor der Landnahme wissen wir nur wenig Gesichertes.
2. Ebből a korai időszakból nem maradtak fenn magyar nyelvű írásos emlékek. – Aus dieser frühen Zeit sind keine schriftlichen Zeugnisse in ungarischer Sprache erhalten.
3. A magyarok ősei akkor még nem rendelkeztek saját írással hosszabb szövegek lejegyzésére. – Die Vorfahren der Ungarn kannten damals noch keine eigene Schrift für längere Texte.
4. Mindazt, amit ma hitvilágukról tudunk, későbbi forrásokból kell kikövetkeztetni. – Alles, was heute über ihren Glauben bekannt ist, muss aus späteren Quellen erschlossen werden.
5. E források közé tartoznak idegen utazók és krónikaírók beszámolói. – Zu diesen Quellen gehören Berichte fremder Reisender und Chronisten.
6. Fontosak továbbá a honfoglalás kori sírokból származó régészeti leletek. – Wichtig sind außerdem archäologische Funde aus den Gräbern der Zeit der Landnahme (Landnahmezeit).
7. További forrás az összehasonlító nyelvészet és néprajztudomány. – Eine weitere Quelle ist die vergleichende Sprach- und Völkerkunde.
8. A kutatás ennek érdekében a magyar hitvilágot rokon népek hitvilágával hasonlítja össze. – Die Forschung vergleicht dazu den ungarischen Glauben mit dem verwandter Völker.
9. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. – Die ungarische Sprache gehört zur finnougrischen Sprachfamilie.
10. Ezért kézenfekvő az összehasonlítás más finnugor népekkel. – Deshalb liegt ein Vergleich mit anderen finnougrischen Völkern nahe.
11. Hasonlóképpen tanulságos az összehasonlítás az eurázsiai sztyeppe török népeivel. – Ebenso aufschlussreich ist der Vergleich mit den Turkvölkern der eurasischen Steppe.
12. Ezekkel a népekkel a magyarok a honfoglalás előtt hosszú ideig szoros szomszédságban éltek. – Mit diesen Völkern lebten die Ungarn vor der Landnahme lange in enger Nachbarschaft.
13. Mindezekből a forrásokból csak hiányos kép rajzolható meg. – Aus all diesen Quellen lässt sich nur ein lückenhaftes Bild gewinnen.
14. Ezért sok részlet mindmáig vitatott vagy bizonytalan. – Viele Einzelheiten bleiben deshalb bis heute umstritten oder ungewiss.
15. Biztos, hogy a korai magyaroknak nem volt egységes, rendezett vallásuk. – Sicher ist, dass die frühen Ungarn keine einheitliche, geordnete Religion besaßen.
16. Hitük inkább különféle elképzelések és szokások laza együttese volt. – Ihr Glaube war vielmehr eine lose Verbindung verschiedener Vorstellungen und Bräuche.
17. Középpontjában a természethez és a sztyeppei élethez fűződő szoros kapcsolat állt. – Im Mittelpunkt stand die enge Bindung an die Natur und an das Leben der Steppe.
18. A magyarok ebben az időben félnomád életmódot folytató lovas nép voltak. – Die Ungarn waren in dieser Zeit ein Reitervolk mit halbnomadischer Lebensweise.
19. Világképüket erősen meghatározta a sztyeppe tágas tája. – Ihr Weltbild war stark von der weiten Landschaft der Steppe geprägt.
20. A mai kutatások szerint a világot több szintre osztották. – Nach heutigem Forschungsstand teilten sie die Welt in mehrere Ebenen ein.
21. Feltételezik, hogy hittek egy felső, egy középső és egy alsó világban. – Man nimmt an, dass sie an eine obere, eine mittlere und eine untere Welt glaubten.
22. A felső világot a jó erők és az ég lakhelyének tartották. – Die obere Welt galt als Wohnsitz der guten Mächte und des Himmels.
23. A középső világ az emberek, állatok és növények világa volt. – Die mittlere Welt war die Welt der Menschen, Tiere und Pflanzen.
24. Az alsó világot a holtak birodalmával és sötét erőkkel hozták kapcsolatba. – Die untere Welt wurde mit dem Reich der Toten und finsterer Mächte verbunden.
25. Ezt a három szintet egy nagy tengely által összekapcsoltnak képzelték. – Diese drei Ebenen dachte man sich durch eine große Achse verbunden.
26. Sok rokon kultúrában világfa szolgált ilyen tengelyként. – Als solche Achse diente in vielen verwandten Kulturen ein Weltenbaum.
27. Magyarul ezt a fát gyakran „életfának” nevezik. – Auf Ungarisch wird dieser Baum oft „életfa” (Lebensbaum) genannt.
28. A „világfa” elnevezés is használatos. – Man findet auch die Bezeichnung „világfa” (Weltenbaum).
29. Elképzelésük szerint gyökerei az alvilágba nyúltak le. – Nach der Vorstellung reichten seine Wurzeln in die Unterwelt hinab.
30. Koronája egészen az égig ért. – Seine Krone ragte bis in den Himmel hinauf.
31. A törzs így összekötötte egymással a világ különböző szintjeit. – Der Stamm verband so die verschiedenen Ebenen der Welt miteinander.
32. A hagyomány szerint a világfának gyakran hét vagy kilenc ága volt. – Der Weltenbaum trug der Überlieferung nach oft sieben oder neun Äste.
33. Ezeket a számokat a magyarok különösen jelentősnek tartották. – Diese Zahlen galten den Ungarn als besonders bedeutungsvoll.
34. Világképükben mindenekelőtt a hetes szám játszott nagy szerepet. – Vor allem die Zahl Sieben spielte in ihrem Weltbild eine große Rolle.
35. Később számos mesében és mondában újra meg újra megjelenik. – Sie kehrt später in vielen Märchen und Sagen immer wieder.
36. Az istenvilág élén feltehetően egy égisten állt. – An der Spitze der Götterwelt stand vermutlich eine Gottheit des Himmels.
37. Az eget a legfőbb és leghatalmasabb erőnek tekintették. – Der Himmel galt als höchste und mächtigste Kraft.
38. A rokon török népeknél ezt az égistent Tengrinek nevezték. – Bei verwandten Turkvölkern trug diese Himmelsgottheit den Namen Tengri.
39. Nem bizonyítható biztosan, hogy a magyarok pontosan ezt a nevet ismerték-e. – Ob die Ungarn genau diesen Namen kannten, ist nicht sicher belegt.
40. Az azonban világos, hogy az ég számukra isteni hatalmat jelentett. – Klar ist aber, dass der Himmel für sie eine göttliche Macht darstellte.
41. Az ég mellett feltehetően a napot és a holdat is tisztelték. – Neben dem Himmel verehrten sie vermutlich auch die Sonne und den Mond.
42. Bizonyos csillagoknak és természeti erőknek is isteni jelentőséget tulajdonítottak. – Auch bestimmten Sternen und Naturkräften maß man göttliche Bedeutung bei.
43. A magyarok ezenkívül abban is hittek, hogy az egész természetnek lelke van. – Die Ungarn glaubten außerdem an eine Beseeltheit der ganzen Natur.
44. E felfogás szerint a hegyeknek, folyóknak és fáknak saját szellemük volt. – Nach dieser Vorstellung besaßen Berge, Flüsse und Bäume einen eigenen Geist.
45. Az ilyen világszemléletet a kutatás animisztikusnak nevezi. – Eine solche Weltsicht bezeichnet die Forschung als animistisch.
46. A forrásokat és folyókat szent és élő helyeknek tartották. – Quellen und Flüsse galten als heilige und belebte Orte.
47. Az ilyen helyeken feltehetően áldozati ajándékokat mutattak be a szellemeknek. – An solchen Plätzen brachte man den Geistern vermutlich Opfergaben dar.
48. A lovak is különleges szerepet játszottak a sztyeppei népek hitvilágában. – Auch Pferde spielten im Glauben der Steppenvölker eine besondere Rolle.
49. A ló a lovas nomád számára szent és értékes állat volt. – Das Pferd war für den berittenen Nomaden ein heiliges und wertvolles Tier.
50. Ünnepélyes alkalmakkor lovakat áldoztak fel. – Bei feierlichen Anlässen wurden Pferde geopfert.
51. Előkelő harcosok sírjaiban a régészek gyakran találtak lócsontokat. – In den Gräbern vornehmer Krieger fanden Archäologen häufig Pferdeknochen.
52. A halott mellé a lovát vagy annak részeit is a sírba helyezték. – Dem Toten legte man sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab.
53. Úgy hitték, hogy az elhunytnak a túlvilágon továbbra is szüksége lesz az állatra. – Man glaubte, dass der Verstorbene das Tier im Jenseits weiter brauche.
54. Ezek a leletek azt mutatják, hogy a magyarok hittek a halál utáni életben. – Diese Funde zeigen, dass die Ungarn an ein Weiterleben nach dem Tod glaubten.
55. A halottat teljes felszerelésben temették el. – Der Tote wurde in voller Ausrüstung bestattet.
56. Fegyvereket, ékszereket és használati tárgyakat tettek mellé a sírba. – Man gab ihm Waffen, Schmuck und Alltagsgegenstände mit ins Grab.
57. Ételeket és italokat is helyeztek az elhunyt mellé. – Auch Speisen und Getränke legte man dem Verstorbenen bei.
58. Mindez azt szolgálta, hogy megkönnyítse számára az utat a másik világba. – All dies sollte ihm den Weg in die andere Welt erleichtern.
59. A túlvilágot feltehetően a földi világhoz hasonlónak képzelték. – Das Jenseits stellte man sich offenbar ähnlich der diesseitigen Welt vor.
60. A halott így ott is folytathatta megszokott életét. – Der Tote sollte dort sein gewohntes Leben fortsetzen können.
61. Az akkori hit szerint az embernek nem egy, hanem több lelke volt. – Nach damaligem Glauben besaß der Mensch nicht nur eine, sondern mehrere Seelen.
62. Feltehetően különbséget tettek a testlélek és a szabadlélek között. – Man unterschied vermutlich zwischen einer Körperseele und einer freien Seele.
63. A testlélek az élő testhez kötődött. – Die Körperseele war an den lebenden Leib gebunden.
64. A szabadlélek időlegesen elhagyhatta a testet. – Die freie Seele konnte den Körper zeitweise verlassen.
65. E felfogás szerint ez például álomban vagy mély ájulásban történt. – Nach dieser Vorstellung geschah das etwa im Traum oder in tiefer Ohnmacht.
66. Ilyen lélekképzetek számos sztyeppei és finnugor népnél kimutathatók. – Solche Seelenvorstellungen sind bei vielen Steppen- und finnougrischen Völkern belegt.
67. Az ősök tisztelete is fontos volt a magyarok számára. – Wichtig war den Ungarn auch die Verehrung der Ahnen.
68. Az elhunyt ősöket a nemzetség védelmezőinek tekintették. – Die verstorbenen Vorfahren galten als Beschützer der Sippe.
69. Úgy hitték, hogy a halál után is közel maradnak az élőkhöz. – Man glaubte, dass sie den Lebenden auch nach dem Tod nahe blieben.
70. Ezért emléküket különös gonddal ápolták. – Deshalb pflegte man ihr Andenken mit besonderer Sorgfalt.
71. A nagycsalád és a nemzetség összetartása központi jelentőségű volt. – Der Zusammenhalt der Großfamilie und der Sippe war zentral.
72. A vért és a származást szent, összekötő erőknek tekintették. – Blut und Abstammung galten als heilige, verbindende Kräfte.
73. Ennek látható jele volt a vérszerződés. – Ein sichtbares Zeichen dafür war der Bund des Blutes.
74. E szertartás során a törzsek vezetői egy edényben összekeverték vérüket. – Bei diesem Ritus vermischten die Anführer der Stämme ihr Blut in einem Gefäß.
75. Ily módon pecsételte meg szövetségét a hét magyar törzs. – Auf diese Weise besiegelten die sieben ungarischen Stämme ihr Bündnis.
76. Ezt az úgynevezett vérszerződést későbbi krónikák írják le. – Dieser sogenannte Blutvertrag wird in späteren Chroniken beschrieben.
77. Ez megmutatja, milyen szent jelentőséget tulajdonítottak a vérnek. – Er zeigt, welche heilige Bedeutung dem Blut zugemessen wurde.
78. Bizonyos állatok különleges helyet foglaltak el ebben a világképben. – Bestimmte Tiere nahmen in diesem Weltbild einen besonderen Rang ein.
79. A ló mellett mindenekelőtt a szarvast tartották szent állatnak. – Neben dem Pferd galt vor allem der Hirsch als heiliges Tier.
80. A szarvas sok régi mondában vezető lényként jelenik meg. – Der Hirsch tritt in vielen alten Sagen als führendes Wesen auf.
81. A ragadozó madaraknak is nagy jelentőségük volt a magyarok hitvilágában. – Auch Raubvögel besaßen im Glauben der Ungarn große Bedeutung.
82. Különösen fontos volt egy Turul nevű nagy ragadozó madár. – Besonders wichtig war ein großer Greifvogel namens Turul.
83. A Turult szent madárnak és az uralkodóház ősállatának tekintették. – Der Turul galt als heiliger Vogel und Ahnentier des Herrscherhauses.
84. A magyar fejedelmek több eredetmondája is köré fonódik. – Um ihn ranken sich mehrere Ursprungssagen der ungarischen Fürsten.
85. Az ilyen állatok összekötötték az embereket a felső világgal. – Solche Tiere verbanden die Menschen mit der oberen Welt.
86. Egyes nemzetségek a hagyomány szerint egy ősállattól származtatták magukat. – Manche Sippen führten sich der Vorstellung nach auf ein Ahnentier zurück.
87. Ez az elképzelés hasonlít ahhoz, amit a kutatás totemizmusnak nevez. – Diese Vorstellung ähnelt dem, was die Forschung Totemismus nennt.
88. Az ilyen totemhit azonban a magyarok esetében nem bizonyítható teljes bizonyossággal. – Ganz sicher belegt ist ein solcher Totemglaube für die Ungarn jedoch nicht.
89. Biztos, hogy az állatok alapvető szerepet játszottak hitvilágukban. – Fest steht, dass Tiere in ihrem Glauben eine tragende Rolle spielten.
90. Összességében ez a hit szorosan összefonódott a sztyeppei mindennapokkal. – Insgesamt war dieser Glaube tief mit dem Alltag der Steppe verbunden.
91. Segített az embereknek rendbe foglalni és értelmezni világukat. – Er half den Menschen, ihre Welt zu ordnen und zu deuten.
92. A természeti erők, az állatok és az ősök összefüggő egészet alkottak benne. – Naturkräfte, Tiere und Ahnen bildeten darin ein zusammenhängendes Ganzes.
93. A Kárpát-medencei honfoglalással ez a világ változni kezdett. – Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich diese Welt zu verändern.
94. A magyarok ekkor szorosabb kapcsolatba kerültek keresztény szomszédaikkal. – Die Ungarn kamen nun in engeren Kontakt mit christlichen Nachbarn.
95. Az ország 1000 körül, István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet. – Um das Jahr 1000 nahm das Land unter König Stephan das Christentum an.
96. A régi pogány hitet ezt követően visszaszorították és betiltották. – Der alte heidnische Glaube wurde in der Folge zurückgedrängt und verboten.
97. A korábbi hitvilág sok eleme emiatt végleg elveszett. – Vieles aus der früheren Glaubenswelt ging dadurch endgültig verloren.
98. Egyes nyomai azonban sokáig fennmaradtak a néphitben. – Einzelne Spuren aber blieben im Volksglauben lange erhalten.
99. Mesékben, mondákban és szokásokban egészen az újkorig tovább éltek. – In Märchen, Sagen und Bräuchen klingen sie bis in die Neuzeit nach.
100. Így ez az elsüllyedt hitvilág alkotja a későbbi magyar irodalom távoli hátterét. – So bildet dieser versunkene Glaube den fernen Hintergrund der späteren ungarischen Literatur.
(aufklappen)magyar
1. A honfoglalás előtti magyarok hitvilágáról csak kevés biztos ismeretünk van.
2. Ebből a korai időszakból nem maradtak fenn magyar nyelvű írásos emlékek.
3. A magyarok ősei akkor még nem rendelkeztek saját írással hosszabb szövegek lejegyzésére.
4. Mindazt, amit ma hitvilágukról tudunk, későbbi forrásokból kell kikövetkeztetni.
5. E források közé tartoznak idegen utazók és krónikaírók beszámolói.
6. Fontosak továbbá a honfoglalás kori sírokból származó régészeti leletek.
7. További forrás az összehasonlító nyelvészet és néprajztudomány.
8. A kutatás ennek érdekében a magyar hitvilágot rokon népek hitvilágával hasonlítja össze.
9. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik.
10. Ezért kézenfekvő az összehasonlítás más finnugor népekkel.
11. Hasonlóképpen tanulságos az összehasonlítás az eurázsiai sztyeppe török népeivel.
12. Ezekkel a népekkel a magyarok a honfoglalás előtt hosszú ideig szoros szomszédságban éltek.
13. Mindezekből a forrásokból csak hiányos kép rajzolható meg.
14. Ezért sok részlet mindmáig vitatott vagy bizonytalan.
15. Biztos, hogy a korai magyaroknak nem volt egységes, rendezett vallásuk.
16. Hitük inkább különféle elképzelések és szokások laza együttese volt.
17. Középpontjában a természethez és a sztyeppei élethez fűződő szoros kapcsolat állt.
18. A magyarok ebben az időben félnomád életmódot folytató lovas nép voltak.
19. Világképüket erősen meghatározta a sztyeppe tágas tája.
20. A mai kutatások szerint a világot több szintre osztották.
21. Feltételezik, hogy hittek egy felső, egy középső és egy alsó világban.
22. A felső világot a jó erők és az ég lakhelyének tartották.
23. A középső világ az emberek, állatok és növények világa volt.
24. Az alsó világot a holtak birodalmával és sötét erőkkel hozták kapcsolatba.
25. Ezt a három szintet egy nagy tengely által összekapcsoltnak képzelték.
26. Sok rokon kultúrában világfa szolgált ilyen tengelyként.
27. Magyarul ezt a fát gyakran „életfának” nevezik.
28. A „világfa” elnevezés is használatos.
29. Elképzelésük szerint gyökerei az alvilágba nyúltak le.
30. Koronája egészen az égig ért.
31. A törzs így összekötötte egymással a világ különböző szintjeit.
32. A hagyomány szerint a világfának gyakran hét vagy kilenc ága volt.
33. Ezeket a számokat a magyarok különösen jelentősnek tartották.
34. Világképükben mindenekelőtt a hetes szám játszott nagy szerepet.
35. Később számos mesében és mondában újra meg újra megjelenik.
36. Az istenvilág élén feltehetően egy égisten állt.
37. Az eget a legfőbb és leghatalmasabb erőnek tekintették.
38. A rokon török népeknél ezt az égistent Tengrinek nevezték.
39. Nem bizonyítható biztosan, hogy a magyarok pontosan ezt a nevet ismerték-e.
40. Az azonban világos, hogy az ég számukra isteni hatalmat jelentett.
41. Az ég mellett feltehetően a napot és a holdat is tisztelték.
42. Bizonyos csillagoknak és természeti erőknek is isteni jelentőséget tulajdonítottak.
43. A magyarok ezenkívül abban is hittek, hogy az egész természetnek lelke van.
44. E felfogás szerint a hegyeknek, folyóknak és fáknak saját szellemük volt.
45. Az ilyen világszemléletet a kutatás animisztikusnak nevezi.
46. A forrásokat és folyókat szent és élő helyeknek tartották.
47. Az ilyen helyeken feltehetően áldozati ajándékokat mutattak be a szellemeknek.
48. A lovak is különleges szerepet játszottak a sztyeppei népek hitvilágában.
49. A ló a lovas nomád számára szent és értékes állat volt.
50. Ünnepélyes alkalmakkor lovakat áldoztak fel.
51. Előkelő harcosok sírjaiban a régészek gyakran találtak lócsontokat.
52. A halott mellé a lovát vagy annak részeit is a sírba helyezték.
53. Úgy hitték, hogy az elhunytnak a túlvilágon továbbra is szüksége lesz az állatra.
54. Ezek a leletek azt mutatják, hogy a magyarok hittek a halál utáni életben.
55. A halottat teljes felszerelésben temették el.
56. Fegyvereket, ékszereket és használati tárgyakat tettek mellé a sírba.
57. Ételeket és italokat is helyeztek az elhunyt mellé.
58. Mindez azt szolgálta, hogy megkönnyítse számára az utat a másik világba.
59. A túlvilágot feltehetően a földi világhoz hasonlónak képzelték.
60. A halott így ott is folytathatta megszokott életét.
61. Az akkori hit szerint az embernek nem egy, hanem több lelke volt.
62. Feltehetően különbséget tettek a testlélek és a szabadlélek között.
63. A testlélek az élő testhez kötődött.
64. A szabadlélek időlegesen elhagyhatta a testet.
65. E felfogás szerint ez például álomban vagy mély ájulásban történt.
66. Ilyen lélekképzetek számos sztyeppei és finnugor népnél kimutathatók.
67. Az ősök tisztelete is fontos volt a magyarok számára.
68. Az elhunyt ősöket a nemzetség védelmezőinek tekintették.
69. Úgy hitték, hogy a halál után is közel maradnak az élőkhöz.
70. Ezért emléküket különös gonddal ápolták.
71. A nagycsalád és a nemzetség összetartása központi jelentőségű volt.
72. A vért és a származást szent, összekötő erőknek tekintették.
73. Ennek látható jele volt a vérszerződés.
74. E szertartás során a törzsek vezetői egy edényben összekeverték vérüket.
75. Ily módon pecsételte meg szövetségét a hét magyar törzs.
76. Ezt az úgynevezett vérszerződést későbbi krónikák írják le.
77. Ez megmutatja, milyen szent jelentőséget tulajdonítottak a vérnek.
78. Bizonyos állatok különleges helyet foglaltak el ebben a világképben.
79. A ló mellett mindenekelőtt a szarvast tartották szent állatnak.
80. A szarvas sok régi mondában vezető lényként jelenik meg.
81. A ragadozó madaraknak is nagy jelentőségük volt a magyarok hitvilágában.
82. Különösen fontos volt egy Turul nevű nagy ragadozó madár.
83. A Turult szent madárnak és az uralkodóház ősállatának tekintették.
84. A magyar fejedelmek több eredetmondája is köré fonódik.
85. Az ilyen állatok összekötötték az embereket a felső világgal.
86. Egyes nemzetségek a hagyomány szerint egy ősállattól származtatták magukat.
87. Ez az elképzelés hasonlít ahhoz, amit a kutatás totemizmusnak nevez.
88. Az ilyen totemhit azonban a magyarok esetében nem bizonyítható teljes bizonyossággal.
89. Biztos, hogy az állatok alapvető szerepet játszottak hitvilágukban.
90. Összességében ez a hit szorosan összefonódott a sztyeppei mindennapokkal.
91. Segített az embereknek rendbe foglalni és értelmezni világukat.
92. A természeti erők, az állatok és az ősök összefüggő egészet alkottak benne.
93. A Kárpát-medencei honfoglalással ez a világ változni kezdett.
94. A magyarok ekkor szorosabb kapcsolatba kerültek keresztény szomszédaikkal.
95. Az ország 1000 körül, István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet.
96. A régi pogány hitet ezt követően visszaszorították és betiltották.
97. A korábbi hitvilág sok eleme emiatt végleg elveszett.
98. Egyes nyomai azonban sokáig fennmaradtak a néphitben.
99. Mesékben, mondákban és szokásokban egészen az újkorig tovább éltek.
100. Így ez az elsüllyedt hitvilág alkotja a későbbi magyar irodalom távoli hátterét.
(aufklappen)német
1. Über die Glaubenswelt der Ungarn vor der Landnahme wissen wir nur wenig Gesichertes.
2. Aus dieser frühen Zeit sind keine schriftlichen Zeugnisse in ungarischer Sprache erhalten.
3. Die Vorfahren der Ungarn kannten damals noch keine eigene Schrift für längere Texte.
4. Alles, was heute über ihren Glauben bekannt ist, muss aus späteren Quellen erschlossen werden.
5. Zu diesen Quellen gehören Berichte fremder Reisender und Chronisten.
6. Wichtig sind außerdem archäologische Funde aus den Gräbern der Zeit der Landnahme (Landnahmezeit).
7. Eine weitere Quelle ist die vergleichende Sprach- und Völkerkunde.
8. Die Forschung vergleicht dazu den ungarischen Glauben mit dem verwandter Völker.
9. Die ungarische Sprache gehört zur finnougrischen Sprachfamilie.
10. Deshalb liegt ein Vergleich mit anderen finnougrischen Völkern nahe.
11. Ebenso aufschlussreich ist der Vergleich mit den Turkvölkern der eurasischen Steppe.
12. Mit diesen Völkern lebten die Ungarn vor der Landnahme lange in enger Nachbarschaft.
13. Aus all diesen Quellen lässt sich nur ein lückenhaftes Bild gewinnen.
14. Viele Einzelheiten bleiben deshalb bis heute umstritten oder ungewiss.
15. Sicher ist, dass die frühen Ungarn keine einheitliche, geordnete Religion besaßen.
16. Ihr Glaube war vielmehr eine lose Verbindung verschiedener Vorstellungen und Bräuche.
17. Im Mittelpunkt stand die enge Bindung an die Natur und an das Leben der Steppe.
18. Die Ungarn waren in dieser Zeit ein Reitervolk mit halbnomadischer Lebensweise.
19. Ihr Weltbild war stark von der weiten Landschaft der Steppe geprägt.
20. Nach heutigem Forschungsstand teilten sie die Welt in mehrere Ebenen ein.
21. Man nimmt an, dass sie an eine obere, eine mittlere und eine untere Welt glaubten.
22. Die obere Welt galt als Wohnsitz der guten Mächte und des Himmels.
23. Die mittlere Welt war die Welt der Menschen, Tiere und Pflanzen.
24. Die untere Welt wurde mit dem Reich der Toten und finsterer Mächte verbunden.
25. Diese drei Ebenen dachte man sich durch eine große Achse verbunden.
26. Als solche Achse diente in vielen verwandten Kulturen ein Weltenbaum.
27. Auf Ungarisch wird dieser Baum oft „életfa” (Lebensbaum) genannt.
28. Man findet auch die Bezeichnung „világfa” (Weltenbaum).
29. Nach der Vorstellung reichten seine Wurzeln in die Unterwelt hinab.
30. Seine Krone ragte bis in den Himmel hinauf.
31. Der Stamm verband so die verschiedenen Ebenen der Welt miteinander.
32. Der Weltenbaum trug der Überlieferung nach oft sieben oder neun Äste.
33. Diese Zahlen galten den Ungarn als besonders bedeutungsvoll.
34. Vor allem die Zahl Sieben spielte in ihrem Weltbild eine große Rolle.
35. Sie kehrt später in vielen Märchen und Sagen immer wieder.
36. An der Spitze der Götterwelt stand vermutlich eine Gottheit des Himmels.
37. Der Himmel galt als höchste und mächtigste Kraft.
38. Bei verwandten Turkvölkern trug diese Himmelsgottheit den Namen Tengri.
39. Ob die Ungarn genau diesen Namen kannten, ist nicht sicher belegt.
40. Klar ist aber, dass der Himmel für sie eine göttliche Macht darstellte.
41. Neben dem Himmel verehrten sie vermutlich auch die Sonne und den Mond.
42. Auch bestimmten Sternen und Naturkräften maß man göttliche Bedeutung bei.
43. Die Ungarn glaubten außerdem an eine Beseeltheit der ganzen Natur.
44. Nach dieser Vorstellung besaßen Berge, Flüsse und Bäume einen eigenen Geist.
45. Eine solche Weltsicht bezeichnet die Forschung als animistisch.
46. Quellen und Flüsse galten als heilige und belebte Orte.
47. An solchen Plätzen brachte man den Geistern vermutlich Opfergaben dar.
48. Auch Pferde spielten im Glauben der Steppenvölker eine besondere Rolle.
49. Das Pferd war für den berittenen Nomaden ein heiliges und wertvolles Tier.
50. Bei feierlichen Anlässen wurden Pferde geopfert.
51. In den Gräbern vornehmer Krieger fanden Archäologen häufig Pferdeknochen.
52. Dem Toten legte man sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab.
53. Man glaubte, dass der Verstorbene das Tier im Jenseits weiter brauche.
54. Diese Funde zeigen, dass die Ungarn an ein Weiterleben nach dem Tod glaubten.
55. Der Tote wurde in voller Ausrüstung bestattet.
56. Man gab ihm Waffen, Schmuck und Alltagsgegenstände mit ins Grab.
57. Auch Speisen und Getränke legte man dem Verstorbenen bei.
58. All dies sollte ihm den Weg in die andere Welt erleichtern.
59. Das Jenseits stellte man sich offenbar ähnlich der diesseitigen Welt vor.
60. Der Tote sollte dort sein gewohntes Leben fortsetzen können.
61. Nach damaligem Glauben besaß der Mensch nicht nur eine, sondern mehrere Seelen.
62. Man unterschied vermutlich zwischen einer Körperseele und einer freien Seele.
63. Die Körperseele war an den lebenden Leib gebunden.
64. Die freie Seele konnte den Körper zeitweise verlassen.
65. Nach dieser Vorstellung geschah das etwa im Traum oder in tiefer Ohnmacht.
66. Solche Seelenvorstellungen sind bei vielen Steppen- und finnougrischen Völkern belegt.
67. Wichtig war den Ungarn auch die Verehrung der Ahnen.
68. Die verstorbenen Vorfahren galten als Beschützer der Sippe.
69. Man glaubte, dass sie den Lebenden auch nach dem Tod nahe blieben.
70. Deshalb pflegte man ihr Andenken mit besonderer Sorgfalt.
71. Der Zusammenhalt der Großfamilie und der Sippe war zentral.
72. Blut und Abstammung galten als heilige, verbindende Kräfte.
73. Ein sichtbares Zeichen dafür war der Bund des Blutes.
74. Bei diesem Ritus vermischten die Anführer der Stämme ihr Blut in einem Gefäß.
75. Auf diese Weise besiegelten die sieben ungarischen Stämme ihr Bündnis.
76. Dieser sogenannte Blutvertrag wird in späteren Chroniken beschrieben.
77. Er zeigt, welche heilige Bedeutung dem Blut zugemessen wurde.
78. Bestimmte Tiere nahmen in diesem Weltbild einen besonderen Rang ein.
79. Neben dem Pferd galt vor allem der Hirsch als heiliges Tier.
80. Der Hirsch tritt in vielen alten Sagen als führendes Wesen auf.
81. Auch Raubvögel besaßen im Glauben der Ungarn große Bedeutung.
82. Besonders wichtig war ein großer Greifvogel namens Turul.
83. Der Turul galt als heiliger Vogel und Ahnentier des Herrscherhauses.
84. Um ihn ranken sich mehrere Ursprungssagen der ungarischen Fürsten.
85. Solche Tiere verbanden die Menschen mit der oberen Welt.
86. Manche Sippen führten sich der Vorstellung nach auf ein Ahnentier zurück.
87. Diese Vorstellung ähnelt dem, was die Forschung Totemismus nennt.
88. Ganz sicher belegt ist ein solcher Totemglaube für die Ungarn jedoch nicht.
89. Fest steht, dass Tiere in ihrem Glauben eine tragende Rolle spielten.
90. Insgesamt war dieser Glaube tief mit dem Alltag der Steppe verbunden.
91. Er half den Menschen, ihre Welt zu ordnen und zu deuten.
92. Naturkräfte, Tiere und Ahnen bildeten darin ein zusammenhängendes Ganzes.
93. Mit der Landnahme im Karpatenbecken begann sich diese Welt zu verändern.
94. Die Ungarn kamen nun in engeren Kontakt mit christlichen Nachbarn.
95. Um das Jahr 1000 nahm das Land unter König Stephan das Christentum an.
96. Der alte heidnische Glaube wurde in der Folge zurückgedrängt und verboten.
97. Vieles aus der früheren Glaubenswelt ging dadurch endgültig verloren.
98. Einzelne Spuren aber blieben im Volksglauben lange erhalten.
99. In Märchen, Sagen und Bräuchen klingen sie bis in die Neuzeit nach.
100. So bildet dieser versunkene Glaube den fernen Hintergrund der späteren ungarischen Literatur.