2.10 – A kuruc kor költészete – Die Dichtung der Kurutzenzeit
1. A kuruc kor költészete a Rákóczi-szabadságharc idejének küzdő, dacos és fájdalmas líráját foglalja magában. – Die Dichtung der Kurutzenzeit umfasst die kämpferische, trotzige und schmerzliche Lyrik der Zeit des Rákóczi-Freiheitskampfes.
2. E költészet a szabadságért folytatott harc érzelmi világát örökítette meg. – Diese Dichtung hielt die Gefühlswelt des Kampfes um die Freiheit fest.
3. A „kuruc” szó a Habsburgok ellen küzdő magyar felkelőket jelölte. – Das Wort „Kuruzen“ bezeichnete die gegen die Habsburger kämpfenden ungarischen Aufständischen.
4. E felkelők a nemzeti függetlenség és a szabadság eszméjéért fogtak fegyvert. – Diese Aufständischen griffen für die Idee der nationalen Unabhängigkeit und der Freiheit zu den Waffen.
5. A kuruc költészet a szóbeli és az írott hagyomány határán született. – Die Kuruzendichtung entstand an der Grenze zwischen der mündlichen und der schriftlichen Überlieferung.
6. E dalok nagy részét vándorénekesek adták elő, majd később jegyezték le. – Einen großen Teil dieser Lieder trugen fahrende Sänger vor und zeichnete man erst später auf.
7. A kuruc énekek így a népi és a magas költészet sajátos ötvözetei. – Die Kuruzenlieder sind so eigene Verschmelzungen der volkstümlichen und der hohen Dichtung.
8. E dalok szerzőjét legtöbbször nem ismerjük, mert a közösség alkotásai. – Den Verfasser dieser Lieder kennen wir meist nicht, denn sie sind Werke der Gemeinschaft.
9. A névtelenség a kuruc költészet népi jellegének egyik jele. – Die Namenlosigkeit ist ein Zeichen des volkstümlichen Charakters der Kuruzendichtung.
10. E költészet történelmi háttere II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. – Der geschichtliche Hintergrund dieser Dichtung ist der Freiheitskampf von Franz II. Rákóczi.
11. A szabadságharc 1703 és 1711 között zajlott a Habsburg-uralom ellen. – Der Freiheitskampf fand zwischen 1703 und 1711 gegen die Habsburgerherrschaft statt.
12. Rákóczi Ferenc a magyar nemzeti függetlenség nagy vezéralakja volt. – Franz Rákóczi war die große Führungsgestalt der ungarischen nationalen Unabhängigkeit.
13. A felkelés célja a magyar szabadság és önállóság visszaszerzése volt. – Das Ziel des Aufstands war die Wiedererlangung der ungarischen Freiheit und Selbstständigkeit.
14. A harc végül vereséggel és a szatmári békével zárult. – Der Kampf endete schließlich mit einer Niederlage und dem Frieden von Sathmar.
15. E bukás a kuruc költészetet mély fájdalommal és keserűséggel töltötte meg. – Dieses Scheitern erfüllte die Kuruzendichtung mit tiefem Schmerz und tiefer Bitterkeit.
16. A kuruc énekek egyik nagy csoportja a bujdosóénekek. – Eine große Gruppe der Kuruzenlieder sind die Lieder der Heimatlosen.
17. A bujdosók azok a felkelők voltak, akik a bukás után hazátlanná váltak. – Die Heimatlosen waren jene Aufständischen, die nach dem Scheitern heimatlos wurden.
18. Sokan közülük idegen földre menekültek, mint maga Rákóczi és Mikes. – Viele von ihnen flohen in fremde Länder, wie Rákóczi selbst und Mikes.
19. A bujdosóénekek a hontalanság, a magány és a honvágy fájdalmát fejezik ki. – Die Lieder der Heimatlosen drücken den Schmerz der Heimatlosigkeit, der Einsamkeit und des Heimwehs aus.
20. E dalok a magyar líra legmeghatóbb, legszemélyesebb darabjai közé tartoznak. – Diese Lieder gehören zu den ergreifendsten, persönlichsten Stücken der ungarischen Lyrik.
21. A bujdosó ember alakja a magyar költészet visszatérő, fájdalmas jelképe lett. – Die Gestalt des heimatlosen Menschen wurde zu einem wiederkehrenden, schmerzlichen Sinnbild der ungarischen Dichtung.
22. E jelkép a szabadságáért mindent feláldozó, mégis vesztes hazafit testesíti meg. – Dieses Sinnbild verkörpert den Patrioten, der für seine Freiheit alles opfert und dennoch verliert.
23. A bujdosóénekek gyakran a természet képeivel fejezik ki a magányt. – Die Lieder der Heimatlosen drücken die Einsamkeit häufig mit den Bildern der Natur aus.
24. Az elhagyott táj, a hulló levél és a vándormadár a hontalanság jelképei. – Die verlassene Landschaft, das fallende Blatt und der Zugvogel sind Sinnbilder der Heimatlosigkeit.
25. E képek a bujdosó lelkiállapotát érzékletessé és megrendítővé teszik. – Diese Bilder machen den Seelenzustand des Heimatlosen anschaulich und erschütternd.
26. A kuruc énekek másik csoportja a harci és a tánczok, a vidámabb dalok. – Eine andere Gruppe der Kuruzenlieder sind die Kampf- und Tanzlieder, die heitereren Lieder.
27. E dalok a harc hevét, a katonaéletet és a dacos vidámságot ünneplik. – Diese Lieder feiern die Hitze des Kampfes, das Soldatenleben und die trotzige Fröhlichkeit.
28. A kuruc vitéz a szabadságért harcoló, bátor és büszke magyar jelképe. – Der Kuruzenkrieger ist das Sinnbild des für die Freiheit kämpfenden, tapferen und stolzen Ungarn.
29. E alak a magyar hazafias költészet fontos, eleven hőse lett. – Diese Gestalt wurde zu einem wichtigen, lebendigen Helden der ungarischen vaterländischen Dichtung.
30. A harci dalok ritmusa eleven, lüktető és táncos. – Der Rhythmus der Kampflieder ist lebendig, pulsierend und tänzerisch.
31. E ritmus a kuruc költészet zenei erejét és lendületét mutatja. – Dieser Rhythmus zeigt die musikalische Kraft und den Schwung der Kuruzendichtung.
32. A kuruc énekek zenéje és szövege elválaszthatatlan egységet alkot. – Die Musik und der Text der Kuruzenlieder bilden eine untrennbare Einheit.
33. E dalok teljes erejüket éneklés közben nyerik el. – Diese Lieder gewinnen ihre volle Kraft beim Singen.
34. A kuruc költészet így a magyar népzene fontos, gazdag rétege is. – Die Kuruzendichtung ist so auch eine wichtige, reiche Schicht der ungarischen Volksmusik.
35. E zene és költészet a nemzeti öntudat eleven hordozója lett. – Diese Musik und Dichtung wurden zu einem lebendigen Träger des nationalen Selbstbewusstseins.
36. A kuruc énekek legismertebb darabja a Rákóczi-nóta. – Das bekannteste Stück der Kuruzenlieder ist das Rákóczi-Lied.
37. E dal a bukott szabadságharc fájdalmát és a haza siratását fejezi ki. – Dieses Lied drückt den Schmerz des gescheiterten Freiheitskampfes und die Beweinung der Heimat aus.
38. A Rákóczi-nóta a magyar nemzeti fájdalom egyik legmélyebb kifejezése. – Das Rákóczi-Lied ist einer der tiefsten Ausdrücke des ungarischen nationalen Schmerzes.
39. E dal a haza pusztulását és a nemzet szenvedését panaszolja el. – Dieses Lied beklagt den Untergang der Heimat und das Leiden der Nation.
40. A Rákóczi-nóta dallama később a Rákóczi-induló alapja lett. – Die Melodie des Rákóczi-Liedes wurde später die Grundlage des Rákóczi-Marsches.
41. E induló a magyar nemzeti zene egyik legfontosabb, legismertebb darabja. – Dieser Marsch ist eines der wichtigsten, bekanntesten Stücke der ungarischen Nationalmusik.
42. Liszt Ferenc és Berlioz is feldolgozta a Rákóczi-induló dallamát. – Auch Franz Liszt und Berlioz bearbeiteten die Melodie des Rákóczi-Marsches.
43. Így a kuruc kori dallam a nagy európai zenébe is bekerült. – So gelangte die Melodie aus der Kuruzenzeit auch in die große europäische Musik.
44. A Rákóczi-nóta és -induló a magyar szabadságvágy örök jelképei. – Das Rákóczi-Lied und der Rákóczi-Marsch sind ewige Sinnbilder des ungarischen Freiheitsdranges.
45. E dallamok a nemzeti öntudat eleven, ható emlékei maradtak. – Diese Melodien blieben lebendige, wirkende Denkmäler des nationalen Selbstbewusstseins.
46. A kuruc költészet a nemzeti fájdalom és a szabadságvágy művészi kifejezése. – Die Kuruzendichtung ist der künstlerische Ausdruck des nationalen Schmerzes und des Freiheitsdranges.
47. E két érzés a magyar líra állandó, mély témája lett. – Diese beiden Gefühle wurden zu einem beständigen, tiefen Thema der ungarischen Lyrik.
48. A szabadság utáni vágy a magyar költészet egész történetét áthatja. – Der Drang nach Freiheit durchdringt die gesamte Geschichte der ungarischen Dichtung.
49. A kuruc dalok e vágy egyik legerőteljesebb, legkorábbi megfogalmazásai. – Die Kuruzenlieder sind einige der kraftvollsten, frühesten Formulierungen dieses Dranges.
50. E hagyomány Kölcsey, Petőfi és a későbbi költők művében is tovább élt. – Diese Überlieferung lebte auch im Werk von Kölcsey, Petőfi und den späteren Dichtern weiter.
51. A kuruc költészet hitelességét a valóságos történelmi élmény adja. – Die Glaubwürdigkeit der Kuruzendichtung verleiht das wirkliche geschichtliche Erlebnis.
52. E dalok nem kitalált, hanem átélt fájdalmat és lelkesedést fejeznek ki. – Diese Lieder drücken keinen erfundenen, sondern einen erlebten Schmerz und eine erlebte Begeisterung aus.
53. E hitelesség a kuruc énekek maradandó erejének forrása. – Diese Glaubwürdigkeit ist die Quelle der bleibenden Kraft der Kuruzenlieder.
54. A közösség saját sorsát és érzéseit ismerte fel e dalokban. – Die Gemeinschaft erkannte in diesen Liedern ihr eigenes Schicksal und ihre eigenen Gefühle.
55. E azonosulás tette a kuruc költészetet a nemzet közös kincsévé. – Diese Identifikation machte die Kuruzendichtung zum gemeinsamen Schatz der Nation.
56. A kuruc énekek kutatása körül a tizenkilencedik században vita támadt. – Um die Erforschung der Kuruzenlieder entstand im neunzehnten Jahrhundert ein Streit.
57. Kiderült, hogy néhány „kuruc” dalt valójában később, Thaly Kálmán írt. – Es stellte sich heraus, dass einige „Kuruzen“-Lieder in Wahrheit später von Kálmán Thaly geschrieben wurden.
58. Thaly a régi dalok stílusában alkotott, és azokat régiként adta ki. – Thaly dichtete im Stil der alten Lieder und gab sie als alt heraus.
59. E felfedezés a hitelesség kérdését állította a kutatás középpontjába. – Diese Entdeckung stellte die Frage der Echtheit in den Mittelpunkt der Forschung.
60. A valódi kuruc dalok azonban így is a magyar líra kincsei maradtak. – Die echten Kuruzenlieder blieben dennoch Schätze der ungarischen Lyrik.
61. A kuruc költészet a magyar nemzeti öntudat fontos, éltető forrása. – Die Kuruzendichtung ist eine wichtige, belebende Quelle des ungarischen Nationalbewusstseins.
62. E dalok a szabadságért folytatott harc emlékét őrzik. – Diese Lieder bewahren die Erinnerung an den Kampf um die Freiheit.
63. E emlék a nemzeti önérzet és a remény forrása maradt. – Diese Erinnerung blieb eine Quelle des nationalen Selbstgefühls und der Hoffnung.
64. A kuruc kor a magyar történelem hősies, mégis tragikus fejezete. – Die Kuruzenzeit ist ein heldenhaftes, gleichwohl tragisches Kapitel der ungarischen Geschichte.
65. E korszak költészete e kettősséget megrendítő erővel fejezi ki. – Die Dichtung dieser Epoche drückt diese Doppelheit mit erschütternder Kraft aus.
66. A kuruc énekek a bátorság és a bánat, a dac és a fájdalom dalai. – Die Kuruzenlieder sind Lieder des Mutes und der Trauer, des Trotzes und des Schmerzes.
67. E érzelmi gazdagság a kuruc líra páratlan mélységét adja. – Dieser gefühlsmäßige Reichtum verleiht der Kuruzenlyrik ihre unvergleichliche Tiefe.
68. A kuruc költészet a magyar sorstragédia egyik legszebb művészi tükre. – Die Kuruzendichtung ist einer der schönsten künstlerischen Spiegel der ungarischen Schicksalstragödie.
69. E dalokban a nemzet szabadságvágya és fájdalma egyszerre szólal meg. – In diesen Liedern erklingen zugleich der Freiheitsdrang und der Schmerz der Nation.
70. E kettősség a magyar líra egyik legmélyebb, örök témája. – Diese Doppelheit ist eines der tiefsten, ewigen Themen der ungarischen Lyrik.
71. A kuruc énekek a mai olvasót és hallgatót is közvetlenül megérintik. – Die Kuruzenlieder berühren auch den heutigen Leser und Hörer unmittelbar.
72. A szabadságvágy és a honvágy örök emberi érzései minden korhoz szólnak. – Die ewigen menschlichen Gefühle des Freiheitsdranges und des Heimwehs sprechen zu jeder Epoche.
73. E dalok zenéje és szövege ma is eleven és ható. – Die Musik und der Text dieser Lieder sind auch heute lebendig und wirksam.
74. A kuruc költészet így az idő fölött álló, örök érvényű alkotás. – Die Kuruzendichtung ist so ein über der Zeit stehendes, ewig gültiges Werk.
75. E dalok a magyar szellem szabadságszeretetét örökre megőrizték. – Diese Lieder bewahrten die Freiheitsliebe des ungarischen Geistes für immer.
76. A kuruc kor költészete a magyar népi líra fontos, gazdag korszaka. – Die Dichtung der Kurutzenzeit ist ein wichtiges, reiches Zeitalter der ungarischen Volkslyrik.
77. E korszak a szóbeli és az írott hagyomány termékeny találkozása. – Diese Epoche ist eine fruchtbare Begegnung der mündlichen und der schriftlichen Überlieferung.
78. A népi dalok a magas költészet erejével és mélységével szólalnak meg. – Die volkstümlichen Lieder erklingen mit der Kraft und Tiefe der hohen Dichtung.
79. E egység a kuruc líra sajátos, eredeti értéke. – Diese Einheit ist der eigene, originelle Wert der Kuruzenlyrik.
80. A kuruc költészet így a nemzeti kultúra kimeríthetetlen kincse. – Die Kuruzendichtung ist so ein unerschöpflicher Schatz der nationalen Kultur.
81. E dalok a nemzeti emlékezet eleven, éltető részei. – Diese Lieder sind lebendige, belebende Teile des nationalen Gedächtnisses.
82. A Rákóczi-szabadságharc emléke e költészet révén él tovább. – Die Erinnerung an den Rákóczi-Freiheitskampf lebt durch diese Dichtung weiter.
83. E emlék a magyar szabadságvágy örök, éltető forrása. – Diese Erinnerung ist eine ewige, belebende Quelle des ungarischen Freiheitsdranges.
84. A kuruc dalok a nemzet szabadságszeretetét minden kor számára őrzik. – Die Kuruzenlieder bewahren die Freiheitsliebe der Nation für jede Epoche.
85. E szeretet a magyar történelem és irodalom állandó, mély motívuma. – Diese Liebe ist ein beständiges, tiefes Motiv der ungarischen Geschichte und Literatur.
86. A kuruc költészet a nemzeti fájdalom nemes, művészi kifejezése. – Die Kuruzendichtung ist der edle, künstlerische Ausdruck des nationalen Schmerzes.
87. E fájdalom nem kétségbeesés, hanem méltóságteljes gyász és remény. – Dieser Schmerz ist keine Verzweiflung, sondern würdevolle Trauer und Hoffnung.
88. E méltóság a kuruc líra nemes, emberi vonása. – Diese Würde ist ein edler, menschlicher Zug der Kuruzenlyrik.
89. A kuruc dalok a vereségben is megőrzik a nemzet büszkeségét. – Die Kuruzenlieder bewahren auch in der Niederlage den Stolz der Nation.
90. E büszkeség a magyar jellem egyik legnemesebb vonása. – Dieser Stolz ist einer der edelsten Züge des ungarischen Charakters.
91. A kuruc kor költészete a bujdosóénektől a Rákóczi-nótáig gazdag világot ölel fel. – Die Dichtung der Kurutzenzeit umfasst eine reiche Welt, vom Lied der Heimatlosen bis zum Rákóczi-Lied.
92. E világ a harc, a bukás, a magány és a remény érzéseit egyesíti. – Diese Welt vereint die Gefühle des Kampfes, des Scheiterns, der Einsamkeit und der Hoffnung.
93. E érzelmi teljesség a kuruc líra páratlan gazdagságát adja. – Diese gefühlsmäßige Ganzheit verleiht der Kuruzenlyrik ihren unvergleichlichen Reichtum.
94. A kuruc költészet így a magyar nemzeti líra fontos, mély fejezete. – Die Kuruzendichtung ist so ein wichtiges, tiefes Kapitel der ungarischen Nationallyrik.
95. E fejezet a szabadságvágy és a nemzeti fájdalom örök emlékét őrzi. – Dieses Kapitel bewahrt die ewige Erinnerung an den Freiheitsdrang und den nationalen Schmerz.
96. A kuruc dalok megismerése a magyar líra megértéséhez elengedhetetlen. – Die Kenntnis der Kuruzenlieder ist für das Verständnis der ungarischen Lyrik unerlässlich.
97. E dalok a nemzeti öntudat és a szabadságszeretet gyökereihez vezetnek. – Diese Lieder führen zu den Wurzeln des nationalen Selbstbewusstseins und der Freiheitsliebe.
98. E gyökerek mélyen a magyar történelem tragikus tapasztalatába nyúlnak. – Diese Wurzeln reichen tief in die tragische Erfahrung der ungarischen Geschichte.
99. A kuruc költészet e tapasztalatot örök művészetté formálta. – Die Kuruzendichtung formte diese Erfahrung zu ewiger Kunst.
100. E művészet a magyar szellem szabadságszeretetének örök tanúsága. – Diese Kunst ist ein ewiges Zeugnis der Freiheitsliebe des ungarischen Geistes.
101. A kuruc énekek a magyar népi képzelet gazdagságát is mutatják. – Die Kuruzenlieder zeigen auch den Reichtum der ungarischen Volksfantasie.
102. A képek, a jelképek és a fordulatok a nép költői erejéről tanúskodnak. – Die Bilder, die Sinnbilder und die Wendungen zeugen von der dichterischen Kraft des Volkes.
103. E költői erő a magyar líra kimeríthetetlen forrása. – Diese dichterische Kraft ist eine unerschöpfliche Quelle der ungarischen Lyrik.
104. A kuruc dalok a népi és a magas költészet szép egységét valósítják meg. – Die Kuruzenlieder verwirklichen die schöne Einheit der volkstümlichen und der hohen Dichtung.
105. E egység a magyar líra egyik legnagyobb ereje. – Diese Einheit ist eine der größten Kräfte der ungarischen Lyrik.
106. A kuruc költészet a nemzeti kultúra eleven, gazdag öröksége. – Die Kuruzendichtung ist ein lebendiges, reiches Erbe der nationalen Kultur.
107. E örökség a magyar szabadságvágy és önérzet forrása maradt. – Dieses Erbe blieb eine Quelle des ungarischen Freiheitsdranges und Selbstgefühls.
108. A kuruc dalok a mai magyar kultúrában is elevenen élnek. – Die Kuruzenlieder leben auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig fort.
109. E dalokat ma is éneklik, hallgatják és szeretik. – Diese Lieder singt, hört und liebt man auch heute.
110. A kuruc költészet így a nemzeti emlékezet eleven, ható része. – Die Kuruzendichtung ist so ein lebendiger, wirkender Teil des nationalen Gedächtnisses.
111. A kuruc kor költészete a szabadságért folytatott harc örök himnusza. – Die Dichtung der Kurutzenzeit ist eine ewige Hymne des Kampfes um die Freiheit.
112. E himnusz a magyar szellem legnemesebb vágyát hirdeti. – Diese Hymne verkündet die edelste Sehnsucht des ungarischen Geistes.
113. A szabadságvágy a magyar történelem és irodalom állandó, éltető ereje. – Der Freiheitsdrang ist eine beständige, belebende Kraft der ungarischen Geschichte und Literatur.
114. A kuruc dalok e vágyat örökre a nemzeti emlékezetbe vésték. – Die Kuruzenlieder meißelten diesen Drang für immer in das nationale Gedächtnis.
115. E emlékezet a nemzeti önazonosság kimeríthetetlen forrása. – Dieses Gedächtnis ist eine unerschöpfliche Quelle der nationalen Selbstidentität.
116. A kuruc költészet a bukásban is a remény és a méltóság dala. – Die Kuruzendichtung ist auch im Scheitern das Lied der Hoffnung und der Würde.
117. E remény a nemzeti megmaradás egyik éltető ereje volt. – Diese Hoffnung war eine der belebenden Kräfte des nationalen Fortbestands.
118. A kuruc dalok a nehéz időkben is erőt és vigaszt adtak. – Die Kuruzenlieder gaben auch in den schweren Zeiten Kraft und Trost.
119. E szerep a magyar líra egyik legmélyebb, máig ható hagyománya. – Diese Rolle ist eine der tiefsten, bis heute wirkenden Überlieferungen der ungarischen Lyrik.
120. A kuruc költészet e hagyomány fontos, korai forrása. – Die Kuruzendichtung ist eine wichtige, frühe Quelle dieser Überlieferung.
121. A kuruc énekek a magyar szabadságharcok egész sorát megelőlegezik. – Die Kuruzenlieder nehmen die ganze Reihe der ungarischen Freiheitskämpfe vorweg.
122. A szabadságvágy 1848-ban és 1956-ban is új erővel tört fel. – Der Freiheitsdrang brach auch 1848 und 1956 mit neuer Kraft hervor.
123. A kuruc dalok e későbbi harcok szellemi előzményei. – Die Kuruzenlieder sind die geistigen Vorstufen dieser späteren Kämpfe.
124. E folytonosság a magyar szabadságvágy mélységét mutatja. – Diese Kontinuität zeigt die Tiefe des ungarischen Freiheitsdranges.
125. A kuruc költészet így a nemzeti szabadságküzdelem örök jelképe. – Die Kuruzendichtung ist so ein ewiges Sinnbild des nationalen Freiheitskampfes.
126. A kuruc dalok megismerése a magyar történelem és lelkiség megértéséhez vezet. – Die Kenntnis der Kuruzenlieder führt zum Verständnis der ungarischen Geschichte und Geistigkeit.
127. E lelkiség a szabadságszeretet és a méltóság szellemét hordozza. – Diese Geistigkeit trägt den Geist der Freiheitsliebe und der Würde in sich.
128. E szellem a magyar jellem egyik legnemesebb, legmélyebb vonása. – Dieser Geist ist einer der edelsten, tiefsten Züge des ungarischen Charakters.
129. A kuruc költészet e szellemet örökre megőrizte és megörökítette. – Die Kuruzendichtung bewahrte und verewigte diesen Geist für immer.
130. E megörökítés a nemzeti kultúra el nem múló érdeme. – Diese Verewigung ist ein unvergänglicher Verdienst der nationalen Kultur.
131. A kuruc kor költészete a magyar líra egyik legmélyebb, legmeghatóbb korszaka. – Die Dichtung der Kurutzenzeit ist eines der tiefsten, ergreifendsten Zeitalter der ungarischen Lyrik.
132. E korszak a szabadságvágy és a nemzeti fájdalom művészi összegzése. – Diese Epoche ist die künstlerische Zusammenfassung des Freiheitsdranges und des nationalen Schmerzes.
133. E összegzés a magyar szellem egyik legnemesebb kifejezése. – Diese Zusammenfassung ist einer der edelsten Ausdrücke des ungarischen Geistes.
134. A kuruc dalok a nemzeti kultúra eleven, éltető kincsei. – Die Kuruzenlieder sind lebendige, belebende Schätze der nationalen Kultur.
135. E kincsek megőrzése és éneklése a nemzeti emlékezet ápolása. – Die Bewahrung und das Singen dieser Schätze ist die Pflege des nationalen Gedächtnisses.
136. A kuruc költészet a magyar szabadságvágy örök, eleven himnusza marad. – Die Kuruzendichtung bleibt eine ewige, lebendige Hymne des ungarischen Freiheitsdranges.
137. E himnusz a nehéz időkben is erőt és reményt ad. – Diese Hymne gibt auch in den schweren Zeiten Kraft und Hoffnung.
138. A kuruc dalok a magyar szellem szabadságszeretetét örökre hirdetik. – Die Kuruzenlieder verkünden die Freiheitsliebe des ungarischen Geistes für immer.
139. E szeretet a nemzeti önazonosság éltető, mély forrása. – Diese Liebe ist eine belebende, tiefe Quelle der nationalen Selbstidentität.
140. A kuruc költészet így a nemzeti kultúra el nem múló, fényes öröksége. – Die Kuruzendichtung ist so ein unvergängliches, glänzendes Erbe der nationalen Kultur.
141. A kuruc kor a barokk irodalom küzdő, dacos lezárása. – Die Kuruzenzeit ist der kämpferische, trotzige Abschluss der Barockliteratur.
142. E kor a nemzeti szabadságvágy és a művészi kifejezés termékeny találkozása. – Diese Zeit ist eine fruchtbare Begegnung des nationalen Freiheitsdranges und des künstlerischen Ausdrucks.
143. A kuruc dalok e találkozás legszebb, legmaradandóbb gyümölcsei. – Die Kuruzenlieder sind die schönsten, bleibendsten Früchte dieser Begegnung.
144. E gyümölcsök a magyar kultúrát évszázadokon át táplálták. – Diese Früchte nährten die ungarische Kultur jahrhundertelang.
145. A kuruc költészet a nemzeti szabadságvágy örök, eleven emléke. – Die Kuruzendichtung ist ein ewiges, lebendiges Denkmal des nationalen Freiheitsdranges.
146. E emlék a magyar szellem legnemesebb értékeit hordozza. – Dieses Denkmal trägt die edelsten Werte des ungarischen Geistes in sich.
147. A kuruc dalok a nemzeti kultúra el nem múló, féltett kincsei. – Die Kuruzenlieder sind unvergängliche, gehütete Schätze der nationalen Kultur.
148. E kincsek a szabadságszeretet és a méltóság örök tanúságai. – Diese Schätze sind ewige Zeugnisse der Freiheitsliebe und der Würde.
149. A kuruc költészet fényében a barokk kor küzdő, szabadságvágyó lelke tárul fel. – Im Licht der Kuruzendichtung offenbart sich die kämpferische, freiheitsdurstige Seele des Barockzeitalters.
150. E lélektől most a tudós Apáczai Csere János és az anyanyelvű tudományosság felé fordulunk. – Von dieser Seele wenden wir uns nun dem Gelehrten János Apáczai Csere und der muttersprachlichen Wissenschaft zu.
(aufklappen)magyar
1. A kuruc kor költészete a Rákóczi-szabadságharc idejének küzdő, dacos és fájdalmas líráját foglalja magában.
2. E költészet a szabadságért folytatott harc érzelmi világát örökítette meg.
3. A „kuruc” szó a Habsburgok ellen küzdő magyar felkelőket jelölte.
4. E felkelők a nemzeti függetlenség és a szabadság eszméjéért fogtak fegyvert.
5. A kuruc költészet a szóbeli és az írott hagyomány határán született.
6. E dalok nagy részét vándorénekesek adták elő, majd később jegyezték le.
7. A kuruc énekek így a népi és a magas költészet sajátos ötvözetei.
8. E dalok szerzőjét legtöbbször nem ismerjük, mert a közösség alkotásai.
9. A névtelenség a kuruc költészet népi jellegének egyik jele.
10. E költészet történelmi háttere II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.
11. A szabadságharc 1703 és 1711 között zajlott a Habsburg-uralom ellen.
12. Rákóczi Ferenc a magyar nemzeti függetlenség nagy vezéralakja volt.
13. A felkelés célja a magyar szabadság és önállóság visszaszerzése volt.
14. A harc végül vereséggel és a szatmári békével zárult.
15. E bukás a kuruc költészetet mély fájdalommal és keserűséggel töltötte meg.
16. A kuruc énekek egyik nagy csoportja a bujdosóénekek.
17. A bujdosók azok a felkelők voltak, akik a bukás után hazátlanná váltak.
18. Sokan közülük idegen földre menekültek, mint maga Rákóczi és Mikes.
19. A bujdosóénekek a hontalanság, a magány és a honvágy fájdalmát fejezik ki.
20. E dalok a magyar líra legmeghatóbb, legszemélyesebb darabjai közé tartoznak.
21. A bujdosó ember alakja a magyar költészet visszatérő, fájdalmas jelképe lett.
22. E jelkép a szabadságáért mindent feláldozó, mégis vesztes hazafit testesíti meg.
23. A bujdosóénekek gyakran a természet képeivel fejezik ki a magányt.
24. Az elhagyott táj, a hulló levél és a vándormadár a hontalanság jelképei.
25. E képek a bujdosó lelkiállapotát érzékletessé és megrendítővé teszik.
26. A kuruc énekek másik csoportja a harci és a tánczok, a vidámabb dalok.
27. E dalok a harc hevét, a katonaéletet és a dacos vidámságot ünneplik.
28. A kuruc vitéz a szabadságért harcoló, bátor és büszke magyar jelképe.
29. E alak a magyar hazafias költészet fontos, eleven hőse lett.
30. A harci dalok ritmusa eleven, lüktető és táncos.
31. E ritmus a kuruc költészet zenei erejét és lendületét mutatja.
32. A kuruc énekek zenéje és szövege elválaszthatatlan egységet alkot.
33. E dalok teljes erejüket éneklés közben nyerik el.
34. A kuruc költészet így a magyar népzene fontos, gazdag rétege is.
35. E zene és költészet a nemzeti öntudat eleven hordozója lett.
36. A kuruc énekek legismertebb darabja a Rákóczi-nóta.
37. E dal a bukott szabadságharc fájdalmát és a haza siratását fejezi ki.
38. A Rákóczi-nóta a magyar nemzeti fájdalom egyik legmélyebb kifejezése.
39. E dal a haza pusztulását és a nemzet szenvedését panaszolja el.
40. A Rákóczi-nóta dallama később a Rákóczi-induló alapja lett.
41. E induló a magyar nemzeti zene egyik legfontosabb, legismertebb darabja.
42. Liszt Ferenc és Berlioz is feldolgozta a Rákóczi-induló dallamát.
43. Így a kuruc kori dallam a nagy európai zenébe is bekerült.
44. A Rákóczi-nóta és -induló a magyar szabadságvágy örök jelképei.
45. E dallamok a nemzeti öntudat eleven, ható emlékei maradtak.
46. A kuruc költészet a nemzeti fájdalom és a szabadságvágy művészi kifejezése.
47. E két érzés a magyar líra állandó, mély témája lett.
48. A szabadság utáni vágy a magyar költészet egész történetét áthatja.
49. A kuruc dalok e vágy egyik legerőteljesebb, legkorábbi megfogalmazásai.
50. E hagyomány Kölcsey, Petőfi és a későbbi költők művében is tovább élt.
51. A kuruc költészet hitelességét a valóságos történelmi élmény adja.
52. E dalok nem kitalált, hanem átélt fájdalmat és lelkesedést fejeznek ki.
53. E hitelesség a kuruc énekek maradandó erejének forrása.
54. A közösség saját sorsát és érzéseit ismerte fel e dalokban.
55. E azonosulás tette a kuruc költészetet a nemzet közös kincsévé.
56. A kuruc énekek kutatása körül a tizenkilencedik században vita támadt.
57. Kiderült, hogy néhány „kuruc” dalt valójában később, Thaly Kálmán írt.
58. Thaly a régi dalok stílusában alkotott, és azokat régiként adta ki.
59. E felfedezés a hitelesség kérdését állította a kutatás középpontjába.
60. A valódi kuruc dalok azonban így is a magyar líra kincsei maradtak.
61. A kuruc költészet a magyar nemzeti öntudat fontos, éltető forrása.
62. E dalok a szabadságért folytatott harc emlékét őrzik.
63. E emlék a nemzeti önérzet és a remény forrása maradt.
64. A kuruc kor a magyar történelem hősies, mégis tragikus fejezete.
65. E korszak költészete e kettősséget megrendítő erővel fejezi ki.
66. A kuruc énekek a bátorság és a bánat, a dac és a fájdalom dalai.
67. E érzelmi gazdagság a kuruc líra páratlan mélységét adja.
68. A kuruc költészet a magyar sorstragédia egyik legszebb művészi tükre.
69. E dalokban a nemzet szabadságvágya és fájdalma egyszerre szólal meg.
70. E kettősség a magyar líra egyik legmélyebb, örök témája.
71. A kuruc énekek a mai olvasót és hallgatót is közvetlenül megérintik.
72. A szabadságvágy és a honvágy örök emberi érzései minden korhoz szólnak.
73. E dalok zenéje és szövege ma is eleven és ható.
74. A kuruc költészet így az idő fölött álló, örök érvényű alkotás.
75. E dalok a magyar szellem szabadságszeretetét örökre megőrizték.
76. A kuruc kor költészete a magyar népi líra fontos, gazdag korszaka.
77. E korszak a szóbeli és az írott hagyomány termékeny találkozása.
78. A népi dalok a magas költészet erejével és mélységével szólalnak meg.
79. E egység a kuruc líra sajátos, eredeti értéke.
80. A kuruc költészet így a nemzeti kultúra kimeríthetetlen kincse.
81. E dalok a nemzeti emlékezet eleven, éltető részei.
82. A Rákóczi-szabadságharc emléke e költészet révén él tovább.
83. E emlék a magyar szabadságvágy örök, éltető forrása.
84. A kuruc dalok a nemzet szabadságszeretetét minden kor számára őrzik.
85. E szeretet a magyar történelem és irodalom állandó, mély motívuma.
86. A kuruc költészet a nemzeti fájdalom nemes, művészi kifejezése.
87. E fájdalom nem kétségbeesés, hanem méltóságteljes gyász és remény.
88. E méltóság a kuruc líra nemes, emberi vonása.
89. A kuruc dalok a vereségben is megőrzik a nemzet büszkeségét.
90. E büszkeség a magyar jellem egyik legnemesebb vonása.
91. A kuruc kor költészete a bujdosóénektől a Rákóczi-nótáig gazdag világot ölel fel.
92. E világ a harc, a bukás, a magány és a remény érzéseit egyesíti.
93. E érzelmi teljesség a kuruc líra páratlan gazdagságát adja.
94. A kuruc költészet így a magyar nemzeti líra fontos, mély fejezete.
95. E fejezet a szabadságvágy és a nemzeti fájdalom örök emlékét őrzi.
96. A kuruc dalok megismerése a magyar líra megértéséhez elengedhetetlen.
97. E dalok a nemzeti öntudat és a szabadságszeretet gyökereihez vezetnek.
98. E gyökerek mélyen a magyar történelem tragikus tapasztalatába nyúlnak.
99. A kuruc költészet e tapasztalatot örök művészetté formálta.
100. E művészet a magyar szellem szabadságszeretetének örök tanúsága.
101. A kuruc énekek a magyar népi képzelet gazdagságát is mutatják.
102. A képek, a jelképek és a fordulatok a nép költői erejéről tanúskodnak.
103. E költői erő a magyar líra kimeríthetetlen forrása.
104. A kuruc dalok a népi és a magas költészet szép egységét valósítják meg.
105. E egység a magyar líra egyik legnagyobb ereje.
106. A kuruc költészet a nemzeti kultúra eleven, gazdag öröksége.
107. E örökség a magyar szabadságvágy és önérzet forrása maradt.
108. A kuruc dalok a mai magyar kultúrában is elevenen élnek.
109. E dalokat ma is éneklik, hallgatják és szeretik.
110. A kuruc költészet így a nemzeti emlékezet eleven, ható része.
111. A kuruc kor költészete a szabadságért folytatott harc örök himnusza.
112. E himnusz a magyar szellem legnemesebb vágyát hirdeti.
113. A szabadságvágy a magyar történelem és irodalom állandó, éltető ereje.
114. A kuruc dalok e vágyat örökre a nemzeti emlékezetbe vésték.
115. E emlékezet a nemzeti önazonosság kimeríthetetlen forrása.
116. A kuruc költészet a bukásban is a remény és a méltóság dala.
117. E remény a nemzeti megmaradás egyik éltető ereje volt.
118. A kuruc dalok a nehéz időkben is erőt és vigaszt adtak.
119. E szerep a magyar líra egyik legmélyebb, máig ható hagyománya.
120. A kuruc költészet e hagyomány fontos, korai forrása.
121. A kuruc énekek a magyar szabadságharcok egész sorát megelőlegezik.
122. A szabadságvágy 1848-ban és 1956-ban is új erővel tört fel.
123. A kuruc dalok e későbbi harcok szellemi előzményei.
124. E folytonosság a magyar szabadságvágy mélységét mutatja.
125. A kuruc költészet így a nemzeti szabadságküzdelem örök jelképe.
126. A kuruc dalok megismerése a magyar történelem és lelkiség megértéséhez vezet.
127. E lelkiség a szabadságszeretet és a méltóság szellemét hordozza.
128. E szellem a magyar jellem egyik legnemesebb, legmélyebb vonása.
129. A kuruc költészet e szellemet örökre megőrizte és megörökítette.
130. E megörökítés a nemzeti kultúra el nem múló érdeme.
131. A kuruc kor költészete a magyar líra egyik legmélyebb, legmeghatóbb korszaka.
132. E korszak a szabadságvágy és a nemzeti fájdalom művészi összegzése.
133. E összegzés a magyar szellem egyik legnemesebb kifejezése.
134. A kuruc dalok a nemzeti kultúra eleven, éltető kincsei.
135. E kincsek megőrzése és éneklése a nemzeti emlékezet ápolása.
136. A kuruc költészet a magyar szabadságvágy örök, eleven himnusza marad.
137. E himnusz a nehéz időkben is erőt és reményt ad.
138. A kuruc dalok a magyar szellem szabadságszeretetét örökre hirdetik.
139. E szeretet a nemzeti önazonosság éltető, mély forrása.
140. A kuruc költészet így a nemzeti kultúra el nem múló, fényes öröksége.
141. A kuruc kor a barokk irodalom küzdő, dacos lezárása.
142. E kor a nemzeti szabadságvágy és a művészi kifejezés termékeny találkozása.
143. A kuruc dalok e találkozás legszebb, legmaradandóbb gyümölcsei.
144. E gyümölcsök a magyar kultúrát évszázadokon át táplálták.
145. A kuruc költészet a nemzeti szabadságvágy örök, eleven emléke.
146. E emlék a magyar szellem legnemesebb értékeit hordozza.
147. A kuruc dalok a nemzeti kultúra el nem múló, féltett kincsei.
148. E kincsek a szabadságszeretet és a méltóság örök tanúságai.
149. A kuruc költészet fényében a barokk kor küzdő, szabadságvágyó lelke tárul fel.
150. E lélektől most a tudós Apáczai Csere János és az anyanyelvű tudományosság felé fordulunk.
(aufklappen)német
1. Die Dichtung der Kurutzenzeit umfasst die kämpferische, trotzige und schmerzliche Lyrik der Zeit des Rákóczi-Freiheitskampfes.
2. Diese Dichtung hielt die Gefühlswelt des Kampfes um die Freiheit fest.
3. Das Wort „Kuruzen“ bezeichnete die gegen die Habsburger kämpfenden ungarischen Aufständischen.
4. Diese Aufständischen griffen für die Idee der nationalen Unabhängigkeit und der Freiheit zu den Waffen.
5. Die Kuruzendichtung entstand an der Grenze zwischen der mündlichen und der schriftlichen Überlieferung.
6. Einen großen Teil dieser Lieder trugen fahrende Sänger vor und zeichnete man erst später auf.
7. Die Kuruzenlieder sind so eigene Verschmelzungen der volkstümlichen und der hohen Dichtung.
8. Den Verfasser dieser Lieder kennen wir meist nicht, denn sie sind Werke der Gemeinschaft.
9. Die Namenlosigkeit ist ein Zeichen des volkstümlichen Charakters der Kuruzendichtung.
10. Der geschichtliche Hintergrund dieser Dichtung ist der Freiheitskampf von Franz II. Rákóczi.
11. Der Freiheitskampf fand zwischen 1703 und 1711 gegen die Habsburgerherrschaft statt.
12. Franz Rákóczi war die große Führungsgestalt der ungarischen nationalen Unabhängigkeit.
13. Das Ziel des Aufstands war die Wiedererlangung der ungarischen Freiheit und Selbstständigkeit.
14. Der Kampf endete schließlich mit einer Niederlage und dem Frieden von Sathmar.
15. Dieses Scheitern erfüllte die Kuruzendichtung mit tiefem Schmerz und tiefer Bitterkeit.
16. Eine große Gruppe der Kuruzenlieder sind die Lieder der Heimatlosen.
17. Die Heimatlosen waren jene Aufständischen, die nach dem Scheitern heimatlos wurden.
18. Viele von ihnen flohen in fremde Länder, wie Rákóczi selbst und Mikes.
19. Die Lieder der Heimatlosen drücken den Schmerz der Heimatlosigkeit, der Einsamkeit und des Heimwehs aus.
20. Diese Lieder gehören zu den ergreifendsten, persönlichsten Stücken der ungarischen Lyrik.
21. Die Gestalt des heimatlosen Menschen wurde zu einem wiederkehrenden, schmerzlichen Sinnbild der ungarischen Dichtung.
22. Dieses Sinnbild verkörpert den Patrioten, der für seine Freiheit alles opfert und dennoch verliert.
23. Die Lieder der Heimatlosen drücken die Einsamkeit häufig mit den Bildern der Natur aus.
24. Die verlassene Landschaft, das fallende Blatt und der Zugvogel sind Sinnbilder der Heimatlosigkeit.
25. Diese Bilder machen den Seelenzustand des Heimatlosen anschaulich und erschütternd.
26. Eine andere Gruppe der Kuruzenlieder sind die Kampf- und Tanzlieder, die heitereren Lieder.
27. Diese Lieder feiern die Hitze des Kampfes, das Soldatenleben und die trotzige Fröhlichkeit.
28. Der Kuruzenkrieger ist das Sinnbild des für die Freiheit kämpfenden, tapferen und stolzen Ungarn.
29. Diese Gestalt wurde zu einem wichtigen, lebendigen Helden der ungarischen vaterländischen Dichtung.
30. Der Rhythmus der Kampflieder ist lebendig, pulsierend und tänzerisch.
31. Dieser Rhythmus zeigt die musikalische Kraft und den Schwung der Kuruzendichtung.
32. Die Musik und der Text der Kuruzenlieder bilden eine untrennbare Einheit.
33. Diese Lieder gewinnen ihre volle Kraft beim Singen.
34. Die Kuruzendichtung ist so auch eine wichtige, reiche Schicht der ungarischen Volksmusik.
35. Diese Musik und Dichtung wurden zu einem lebendigen Träger des nationalen Selbstbewusstseins.
36. Das bekannteste Stück der Kuruzenlieder ist das Rákóczi-Lied.
37. Dieses Lied drückt den Schmerz des gescheiterten Freiheitskampfes und die Beweinung der Heimat aus.
38. Das Rákóczi-Lied ist einer der tiefsten Ausdrücke des ungarischen nationalen Schmerzes.
39. Dieses Lied beklagt den Untergang der Heimat und das Leiden der Nation.
40. Die Melodie des Rákóczi-Liedes wurde später die Grundlage des Rákóczi-Marsches.
41. Dieser Marsch ist eines der wichtigsten, bekanntesten Stücke der ungarischen Nationalmusik.
42. Auch Franz Liszt und Berlioz bearbeiteten die Melodie des Rákóczi-Marsches.
43. So gelangte die Melodie aus der Kuruzenzeit auch in die große europäische Musik.
44. Das Rákóczi-Lied und der Rákóczi-Marsch sind ewige Sinnbilder des ungarischen Freiheitsdranges.
45. Diese Melodien blieben lebendige, wirkende Denkmäler des nationalen Selbstbewusstseins.
46. Die Kuruzendichtung ist der künstlerische Ausdruck des nationalen Schmerzes und des Freiheitsdranges.
47. Diese beiden Gefühle wurden zu einem beständigen, tiefen Thema der ungarischen Lyrik.
48. Der Drang nach Freiheit durchdringt die gesamte Geschichte der ungarischen Dichtung.
49. Die Kuruzenlieder sind einige der kraftvollsten, frühesten Formulierungen dieses Dranges.
50. Diese Überlieferung lebte auch im Werk von Kölcsey, Petőfi und den späteren Dichtern weiter.
51. Die Glaubwürdigkeit der Kuruzendichtung verleiht das wirkliche geschichtliche Erlebnis.
52. Diese Lieder drücken keinen erfundenen, sondern einen erlebten Schmerz und eine erlebte Begeisterung aus.
53. Diese Glaubwürdigkeit ist die Quelle der bleibenden Kraft der Kuruzenlieder.
54. Die Gemeinschaft erkannte in diesen Liedern ihr eigenes Schicksal und ihre eigenen Gefühle.
55. Diese Identifikation machte die Kuruzendichtung zum gemeinsamen Schatz der Nation.
56. Um die Erforschung der Kuruzenlieder entstand im neunzehnten Jahrhundert ein Streit.
57. Es stellte sich heraus, dass einige „Kuruzen“-Lieder in Wahrheit später von Kálmán Thaly geschrieben wurden.
58. Thaly dichtete im Stil der alten Lieder und gab sie als alt heraus.
59. Diese Entdeckung stellte die Frage der Echtheit in den Mittelpunkt der Forschung.
60. Die echten Kuruzenlieder blieben dennoch Schätze der ungarischen Lyrik.
61. Die Kuruzendichtung ist eine wichtige, belebende Quelle des ungarischen Nationalbewusstseins.
62. Diese Lieder bewahren die Erinnerung an den Kampf um die Freiheit.
63. Diese Erinnerung blieb eine Quelle des nationalen Selbstgefühls und der Hoffnung.
64. Die Kuruzenzeit ist ein heldenhaftes, gleichwohl tragisches Kapitel der ungarischen Geschichte.
65. Die Dichtung dieser Epoche drückt diese Doppelheit mit erschütternder Kraft aus.
66. Die Kuruzenlieder sind Lieder des Mutes und der Trauer, des Trotzes und des Schmerzes.
67. Dieser gefühlsmäßige Reichtum verleiht der Kuruzenlyrik ihre unvergleichliche Tiefe.
68. Die Kuruzendichtung ist einer der schönsten künstlerischen Spiegel der ungarischen Schicksalstragödie.
69. In diesen Liedern erklingen zugleich der Freiheitsdrang und der Schmerz der Nation.
70. Diese Doppelheit ist eines der tiefsten, ewigen Themen der ungarischen Lyrik.
71. Die Kuruzenlieder berühren auch den heutigen Leser und Hörer unmittelbar.
72. Die ewigen menschlichen Gefühle des Freiheitsdranges und des Heimwehs sprechen zu jeder Epoche.
73. Die Musik und der Text dieser Lieder sind auch heute lebendig und wirksam.
74. Die Kuruzendichtung ist so ein über der Zeit stehendes, ewig gültiges Werk.
75. Diese Lieder bewahrten die Freiheitsliebe des ungarischen Geistes für immer.
76. Die Dichtung der Kurutzenzeit ist ein wichtiges, reiches Zeitalter der ungarischen Volkslyrik.
77. Diese Epoche ist eine fruchtbare Begegnung der mündlichen und der schriftlichen Überlieferung.
78. Die volkstümlichen Lieder erklingen mit der Kraft und Tiefe der hohen Dichtung.
79. Diese Einheit ist der eigene, originelle Wert der Kuruzenlyrik.
80. Die Kuruzendichtung ist so ein unerschöpflicher Schatz der nationalen Kultur.
81. Diese Lieder sind lebendige, belebende Teile des nationalen Gedächtnisses.
82. Die Erinnerung an den Rákóczi-Freiheitskampf lebt durch diese Dichtung weiter.
83. Diese Erinnerung ist eine ewige, belebende Quelle des ungarischen Freiheitsdranges.
84. Die Kuruzenlieder bewahren die Freiheitsliebe der Nation für jede Epoche.
85. Diese Liebe ist ein beständiges, tiefes Motiv der ungarischen Geschichte und Literatur.
86. Die Kuruzendichtung ist der edle, künstlerische Ausdruck des nationalen Schmerzes.
87. Dieser Schmerz ist keine Verzweiflung, sondern würdevolle Trauer und Hoffnung.
88. Diese Würde ist ein edler, menschlicher Zug der Kuruzenlyrik.
89. Die Kuruzenlieder bewahren auch in der Niederlage den Stolz der Nation.
90. Dieser Stolz ist einer der edelsten Züge des ungarischen Charakters.
91. Die Dichtung der Kurutzenzeit umfasst eine reiche Welt, vom Lied der Heimatlosen bis zum Rákóczi-Lied.
92. Diese Welt vereint die Gefühle des Kampfes, des Scheiterns, der Einsamkeit und der Hoffnung.
93. Diese gefühlsmäßige Ganzheit verleiht der Kuruzenlyrik ihren unvergleichlichen Reichtum.
94. Die Kuruzendichtung ist so ein wichtiges, tiefes Kapitel der ungarischen Nationallyrik.
95. Dieses Kapitel bewahrt die ewige Erinnerung an den Freiheitsdrang und den nationalen Schmerz.
96. Die Kenntnis der Kuruzenlieder ist für das Verständnis der ungarischen Lyrik unerlässlich.
97. Diese Lieder führen zu den Wurzeln des nationalen Selbstbewusstseins und der Freiheitsliebe.
98. Diese Wurzeln reichen tief in die tragische Erfahrung der ungarischen Geschichte.
99. Die Kuruzendichtung formte diese Erfahrung zu ewiger Kunst.
100. Diese Kunst ist ein ewiges Zeugnis der Freiheitsliebe des ungarischen Geistes.
101. Die Kuruzenlieder zeigen auch den Reichtum der ungarischen Volksfantasie.
102. Die Bilder, die Sinnbilder und die Wendungen zeugen von der dichterischen Kraft des Volkes.
103. Diese dichterische Kraft ist eine unerschöpfliche Quelle der ungarischen Lyrik.
104. Die Kuruzenlieder verwirklichen die schöne Einheit der volkstümlichen und der hohen Dichtung.
105. Diese Einheit ist eine der größten Kräfte der ungarischen Lyrik.
106. Die Kuruzendichtung ist ein lebendiges, reiches Erbe der nationalen Kultur.
107. Dieses Erbe blieb eine Quelle des ungarischen Freiheitsdranges und Selbstgefühls.
108. Die Kuruzenlieder leben auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig fort.
109. Diese Lieder singt, hört und liebt man auch heute.
110. Die Kuruzendichtung ist so ein lebendiger, wirkender Teil des nationalen Gedächtnisses.
111. Die Dichtung der Kurutzenzeit ist eine ewige Hymne des Kampfes um die Freiheit.
112. Diese Hymne verkündet die edelste Sehnsucht des ungarischen Geistes.
113. Der Freiheitsdrang ist eine beständige, belebende Kraft der ungarischen Geschichte und Literatur.
114. Die Kuruzenlieder meißelten diesen Drang für immer in das nationale Gedächtnis.
115. Dieses Gedächtnis ist eine unerschöpfliche Quelle der nationalen Selbstidentität.
116. Die Kuruzendichtung ist auch im Scheitern das Lied der Hoffnung und der Würde.
117. Diese Hoffnung war eine der belebenden Kräfte des nationalen Fortbestands.
118. Die Kuruzenlieder gaben auch in den schweren Zeiten Kraft und Trost.
119. Diese Rolle ist eine der tiefsten, bis heute wirkenden Überlieferungen der ungarischen Lyrik.
120. Die Kuruzendichtung ist eine wichtige, frühe Quelle dieser Überlieferung.
121. Die Kuruzenlieder nehmen die ganze Reihe der ungarischen Freiheitskämpfe vorweg.
122. Der Freiheitsdrang brach auch 1848 und 1956 mit neuer Kraft hervor.
123. Die Kuruzenlieder sind die geistigen Vorstufen dieser späteren Kämpfe.
124. Diese Kontinuität zeigt die Tiefe des ungarischen Freiheitsdranges.
125. Die Kuruzendichtung ist so ein ewiges Sinnbild des nationalen Freiheitskampfes.
126. Die Kenntnis der Kuruzenlieder führt zum Verständnis der ungarischen Geschichte und Geistigkeit.
127. Diese Geistigkeit trägt den Geist der Freiheitsliebe und der Würde in sich.
128. Dieser Geist ist einer der edelsten, tiefsten Züge des ungarischen Charakters.
129. Die Kuruzendichtung bewahrte und verewigte diesen Geist für immer.
130. Diese Verewigung ist ein unvergänglicher Verdienst der nationalen Kultur.
131. Die Dichtung der Kurutzenzeit ist eines der tiefsten, ergreifendsten Zeitalter der ungarischen Lyrik.
132. Diese Epoche ist die künstlerische Zusammenfassung des Freiheitsdranges und des nationalen Schmerzes.
133. Diese Zusammenfassung ist einer der edelsten Ausdrücke des ungarischen Geistes.
134. Die Kuruzenlieder sind lebendige, belebende Schätze der nationalen Kultur.
135. Die Bewahrung und das Singen dieser Schätze ist die Pflege des nationalen Gedächtnisses.
136. Die Kuruzendichtung bleibt eine ewige, lebendige Hymne des ungarischen Freiheitsdranges.
137. Diese Hymne gibt auch in den schweren Zeiten Kraft und Hoffnung.
138. Die Kuruzenlieder verkünden die Freiheitsliebe des ungarischen Geistes für immer.
139. Diese Liebe ist eine belebende, tiefe Quelle der nationalen Selbstidentität.
140. Die Kuruzendichtung ist so ein unvergängliches, glänzendes Erbe der nationalen Kultur.
141. Die Kuruzenzeit ist der kämpferische, trotzige Abschluss der Barockliteratur.
142. Diese Zeit ist eine fruchtbare Begegnung des nationalen Freiheitsdranges und des künstlerischen Ausdrucks.
143. Die Kuruzenlieder sind die schönsten, bleibendsten Früchte dieser Begegnung.
144. Diese Früchte nährten die ungarische Kultur jahrhundertelang.
145. Die Kuruzendichtung ist ein ewiges, lebendiges Denkmal des nationalen Freiheitsdranges.
146. Dieses Denkmal trägt die edelsten Werte des ungarischen Geistes in sich.
147. Die Kuruzenlieder sind unvergängliche, gehütete Schätze der nationalen Kultur.
148. Diese Schätze sind ewige Zeugnisse der Freiheitsliebe und der Würde.
149. Im Licht der Kuruzendichtung offenbart sich die kämpferische, freiheitsdurstige Seele des Barockzeitalters.
150. Von dieser Seele wenden wir uns nun dem Gelehrten János Apáczai Csere und der muttersprachlichen Wissenschaft zu.