4.4.2 – A Szózat – Der Aufruf
„`text
1. A „Szózat” Magyarország egyik leghíresebb költeménye. – Der „Szózat” ist eines der berühmtesten Gedichte Ungarns.
2. A cím jelentése „Felhívás” vagy „Intelem”. – Der Titel bedeutet „Der Aufruf” oder „Die Mahnung”.
3. Szerzője Vörösmarty Mihály. – Verfasser ist Mihály Vörösmarty.
4. A költő 1836-ban írta a verset. – Er schrieb das Gedicht im Jahr 1836.
5. A mű a reformkor közepén keletkezett. – Es entstand mitten im Reformzeitalter.
6. A költemény az egész magyar néphez szól. – Das Gedicht wendet sich an das ganze ungarische Volk.
7. Ünnepélyes intelem a nemzet számára. – Es ist eine feierliche Mahnung an die Nation.
8. Első sora híressé vált. – Der erste Vers ist berühmt geworden.
9. Értelme körülbelül így hangzik: „Légy rendületlenül hű hazádhoz, ó, magyar.” – Er lautet sinngemäß: „Sei deinem Vaterland unerschütterlich treu, o Ungar.”
10. Ezzel a vers rögtön megnevezi központi témáját. – Damit ist das Thema sofort genannt.
11. A hazához való hűségről van szó. – Es geht um die Treue zum Vaterland.
12. A költő erre a hűségre szólítja fel a magyarokat. – Der Dichter ruft die Ungarn zu dieser Treue auf.
13. A haza az ember bölcsője és sírja. – Das Vaterland ist die Wiege und das Grab des Menschen.
14. Életében táplálja, halálában pedig betakarja őt. – Es nährt ihn im Leben und deckt ihn im Tod.
15. Ezért az ember feltétlen hűséggel tartozik neki. – Deshalb schulde ihm der Mensch unbedingte Treue.
16. A hazán kívül nincs hely számára. – Außerhalb des Vaterlandes gebe es keinen Platz für ihn.
17. Ez a gondolat alkotja a költemény kezdetét. – Dieser Gedanke bildet den Anfang des Gedichts.
18. Ezután a költő a történelemre tekint vissza. – Danach blickt der Dichter auf die Geschichte.
19. Felidézi a dicsőséges múltat. – Er erinnert an die große Vergangenheit.
20. Megemlíti a magyar történelem hőseit. – Er nennt die Helden der ungarischen Geschichte.
21. Emlékeztet Árpádra, a honfoglaló vezérre. – Er erinnert an Árpád, den Landnehmer.
22. Emlékeztet Hunyadira, a nagy hadvezérre is. – Er erinnert auch an Hunyadi, den großen Heerführer.
23. Ezek a hősök a hazáért harcoltak. – Diese Helden hatten für das Land gekämpft.
24. Vérük megszentelte a földet. – Ihr Blut hatte den Boden geheiligt.
25. Így kapcsolja össze a vers a jelent és a történelmet. – So verbindet das Gedicht Gegenwart und Geschichte.
26. Az ősök hűségre intik az élőket. – Die Vorfahren mahnen die Lebenden zur Treue.
27. Ezután a költemény a jövő felé fordul. – Danach wendet sich das Gedicht der Zukunft zu.
28. Vörösmarty két lehetőséget mutat be. – Vörösmarty stellt zwei Möglichkeiten vor.
29. Az egyik lehetőség egy jobb jövő. – Die eine Möglichkeit ist eine bessere Zukunft.
30. Hosszú szenvedés után boldogabb korszak következhet. – Nach langem Leiden könne eine glückliche Zeit kommen.
31. A költő ebben a kedvezőbb sorsban reménykedik. – Der Dichter hofft auf dieses bessere Los.
32. A másik lehetőség a pusztulás. – Die andere Möglichkeit ist der Untergang.
33. Talán a nemzetre a halál vár. – Vielleicht stehe der Nation der Tod bevor.
34. A költő ezt a lehetőséget is kimondja. – Auch diese Möglichkeit spricht der Dichter aus.
35. Még a pusztulásnak is méltóságteljesnek kell lennie. – Doch selbst der Untergang solle würdig sein.
36. Ha a népnek meg kell halnia, akkor nagyszerűen haljon meg. – Wenn das Volk sterben müsse, dann in Größe.
37. Erről szól a költemény egyik híres sora. – Ein berühmter Vers spricht davon.
38. Egy nagy és ünnepélyes halálról beszél. – Er spricht von einem großen, feierlichen Tod.
39. Az egész világnak meg kell gyászolnia a nemzet pusztulását. – Die ganze Welt solle den Untergang betrauern.
40. Ez a gondolat egyszerre megrendítő és fenséges. – Dieser Gedanke ist erschütternd und erhaben.
41. Tragikus nagyságot fejez ki. – Er zeigt eine tragische Größe.
42. A vers ezért komoly és ünnepélyes hangú. – Das Gedicht ist damit ernst und feierlich.
43. Reményt és kétségbeesést egyszerre foglal magában. – Es kennt Hoffnung und Verzweiflung zugleich.
44. A végén visszatér a kezdő gondolathoz. – Am Ende kehrt es zum Anfang zurück.
45. Megismétli a hűségre szólító intelmet. – Es wiederholt die Mahnung zur Treue.
46. Így a költemény szerkezete körkörösen bezárul. – So schließt sich das Gedicht zu einem Kreis.
47. A „Szózatot” gyakran összehasonlítják a „Himnusszal”. – Der „Szózat” wird oft mit der Hymne verglichen.
48. Mindkettő a nemzet szent költeménye. – Beide sind heilige Gedichte der Nation.
49. Hangvételük azonban különbözik egymástól. – Doch sie unterscheiden sich im Ton.
50. A „Himnusz” Istenhez szóló imádság. – Die Hymne ist ein Gebet an Gott.
51. A „Szózat” a néphez intézett intelem. – Der „Szózat” ist eine Mahnung an das Volk.
52. A „Himnusz” alázatosan kér kegyelmet. – Die Hymne bittet demütig um Gnade.
53. A „Szózat” bátran szólít fel a hűségre. – Der „Szózat” ruft mutig zur Treue auf.
54. A két költemény kiegészíti egymást. – Beide ergänzen einander.
55. Együtt a nemzeti költészet szívét alkotják. – Zusammen bilden sie das Herz der nationalen Dichtung.
56. A „Szózatot” rendkívüli nyelvi erő jellemzi. – Der „Szózat” ist von großer sprachlicher Kraft.
57. Sorai erőteljesek és ünnepélyesek. – Seine Verse sind wuchtig und feierlich.
58. Erős és kifejező képekben gazdagok. – Sie sind voller kraftvoller Bilder.
59. Ritmusa méltóságteljes és emelkedett. – Der Rhythmus ist getragen und würdevoll.
60. Vörösmarty ebben a műben egész nyelvi művészetét megmutatja. – Vörösmarty zeigt darin seine ganze Sprachkunst.
61. A költemény gyorsan híressé vált. – Das Gedicht wurde rasch berühmt.
62. Az egész országban elterjedt. – Es verbreitete sich im ganzen Land.
63. A „Himnuszhoz” hasonlóan a „Szózatot” is megzenésítették. – Wie die Hymne wurde auch der „Szózat” vertont.
64. A dallamot Egressy Béni szerezte. – Der Komponist Béni Egressy schuf die Melodie.
65. A költeményt ettől kezdve ezzel a dallammal énekelték. – Mit ihr wurde das Gedicht gesungen.
66. Így a „Szózat” a nemzet egyik dalává vált. – So wurde der „Szózat” zu einem Lied der Nation.
67. Szinte második nemzeti himnusznak tekintik. – Er gilt fast als zweite Nationalhymne.
68. Ünnepélyes alkalmakkor rendszeresen eléneklik. – Bei feierlichen Anlässen wird er gesungen.
69. Minden magyar ismeri a kezdő sorait. – Jeder Ungar kennt seinen Anfang.
70. A „Szózat” összeköti a nemzet tagjait. – Der „Szózat” verbindet die Nation.
71. A történelemre, a kötelességre és a sorsra emlékeztet. – Er erinnert an Geschichte, Pflicht und Schicksal.
72. Hűségre és állhatatosságra int. – Er mahnt zur Treue und zur Standhaftigkeit.
73. Ezzel fontos feladatot teljesít. – Damit erfüllt er eine wichtige Aufgabe.
74. Erősíti a nemzeti öntudatot. – Er stärkt das nationale Bewusstsein.
75. Különösen a nehéz időkben adott erőt. – Besonders in schweren Zeiten gab er Kraft.
76. A szabadságért folytatott küzdelmek idején is énekelték. – Im Kampf um die Freiheit wurde er gesungen.
77. Vigaszt és bizakodást nyújtott. – Er spendete Trost und Zuversicht.
78. Így a vers messze túlmutatott saját korán. – So wirkte das Gedicht weit über seine Zeit hinaus.
79. A „Szózat” a reformkor szellemében született. – Der „Szózat” entstand im Geist des Reformzeitalters.
80. A korszak reménye és komolysága egyaránt érezhető benne. – Er atmet dessen Hoffnung und Ernst.
81. Ugyanakkor a lehetséges veszélyekre is figyelmeztet. – Zugleich weist er auf mögliche Gefahren hin.
82. Ez az előrelátás különösen jelentőssé teszi. – Diese Weitsicht macht ihn bedeutend.
83. Vörösmarty érzelmet és gondolatot kapcsolt össze benne. – Vörösmarty verband darin Gefühl und Gedanken.
84. Szeretettel és komolysággal beszélt a hazáról. – Er sprach vom Vaterland mit Liebe und Ernst.
85. Ismerte a nemzet reményeit és félelmeit. – Er kannte die Hoffnung und die Furcht der Nation.
86. Mindkettőt kifejezte költeményében. – Beides drückte er in seinem Gedicht aus.
87. Ezért érintette meg a „Szózat” a nép szívét. – Deshalb traf der „Szózat” das Herz des Volkes.
88. A nemzet hitvallásává vált. – Er wurde zu seinem Bekenntnis.
89. Mindmáig semmit sem veszített erejéből. – Bis heute hat er nichts von seiner Kraft verloren.
90. Nemzeti ünnepeken ma is eléneklik. – Er wird bei nationalen Feiern gesungen.
91. Korszakokon át összeköti a magyarokat. – Er verbindet die Ungarn über die Zeiten hinweg.
92. A „Szózat” a romantikus költészet egyik csúcspontja. – Der „Szózat” ist ein Höhepunkt der romantischen Dichtung.
93. Vörösmartyt művészetének csúcsán mutatja. – Er zeigt Vörösmarty auf der Höhe seiner Kunst.
94. Történelmet, érzelmet és erkölcsi intelmet kapcsol össze. – Er verbindet Geschichte, Gefühl und Mahnung.
95. Néhány versszakban összefoglalja a nemzet sorsát. – In wenigen Strophen fasst er das Schicksal der Nation.
96. Hűségre szólít fel, miközben a jövőbe tekint. – Er ruft zur Treue auf und blickt in die Zukunft.
97. Ezzel Kölcsey „Himnusza” mellett foglal helyet. – Damit steht er neben der Hymne Kölcseys.
98. Mindkettő a magyar nemzet szent szövegei közé tartozik. – Beide sind die heiligen Texte der ungarischen Nation.
99. A „Szózat” biztosította Vörösmarty halhatatlanságát. – Der „Szózat” sicherte Vörösmartys Unsterblichkeit.
100. A magyar irodalom legnagyobb költeményei közé tartozik. – Er gehört zu den größten Gedichten der ungarischen Literatur.
(aufklappen)magyar
1. A „Szózat” Magyarország egyik leghíresebb költeménye.
2. A cím jelentése „Felhívás” vagy „Intelem”.
3. Szerzője Vörösmarty Mihály.
4. A költő 1836-ban írta a verset.
5. A mű a reformkor közepén keletkezett.
6. A költemény az egész magyar néphez szól.
7. Ünnepélyes intelem a nemzet számára.
8. Első sora híressé vált.
9. Értelme körülbelül így hangzik: „Légy rendületlenül hű hazádhoz, ó, magyar.”
10. Ezzel a vers rögtön megnevezi központi témáját.
11. A hazához való hűségről van szó.
12. A költő erre a hűségre szólítja fel a magyarokat.
13. A haza az ember bölcsője és sírja.
14. Életében táplálja, halálában pedig betakarja őt.
15. Ezért az ember feltétlen hűséggel tartozik neki.
16. A hazán kívül nincs hely számára.
17. Ez a gondolat alkotja a költemény kezdetét.
18. Ezután a költő a történelemre tekint vissza.
19. Felidézi a dicsőséges múltat.
20. Megemlíti a magyar történelem hőseit.
21. Emlékeztet Árpádra, a honfoglaló vezérre.
22. Emlékeztet Hunyadira, a nagy hadvezérre is.
23. Ezek a hősök a hazáért harcoltak.
24. Vérük megszentelte a földet.
25. Így kapcsolja össze a vers a jelent és a történelmet.
26. Az ősök hűségre intik az élőket.
27. Ezután a költemény a jövő felé fordul.
28. Vörösmarty két lehetőséget mutat be.
29. Az egyik lehetőség egy jobb jövő.
30. Hosszú szenvedés után boldogabb korszak következhet.
31. A költő ebben a kedvezőbb sorsban reménykedik.
32. A másik lehetőség a pusztulás.
33. Talán a nemzetre a halál vár.
34. A költő ezt a lehetőséget is kimondja.
35. Még a pusztulásnak is méltóságteljesnek kell lennie.
36. Ha a népnek meg kell halnia, akkor nagyszerűen haljon meg.
37. Erről szól a költemény egyik híres sora.
38. Egy nagy és ünnepélyes halálról beszél.
39. Az egész világnak meg kell gyászolnia a nemzet pusztulását.
40. Ez a gondolat egyszerre megrendítő és fenséges.
41. Tragikus nagyságot fejez ki.
42. A vers ezért komoly és ünnepélyes hangú.
43. Reményt és kétségbeesést egyszerre foglal magában.
44. A végén visszatér a kezdő gondolathoz.
45. Megismétli a hűségre szólító intelmet.
46. Így a költemény szerkezete körkörösen bezárul.
47. A „Szózatot” gyakran összehasonlítják a „Himnusszal”.
48. Mindkettő a nemzet szent költeménye.
49. Hangvételük azonban különbözik egymástól.
50. A „Himnusz” Istenhez szóló imádság.
51. A „Szózat” a néphez intézett intelem.
52. A „Himnusz” alázatosan kér kegyelmet.
53. A „Szózat” bátran szólít fel a hűségre.
54. A két költemény kiegészíti egymást.
55. Együtt a nemzeti költészet szívét alkotják.
56. A „Szózatot” rendkívüli nyelvi erő jellemzi.
57. Sorai erőteljesek és ünnepélyesek.
58. Erős és kifejező képekben gazdagok.
59. Ritmusa méltóságteljes és emelkedett.
60. Vörösmarty ebben a műben egész nyelvi művészetét megmutatja.
61. A költemény gyorsan híressé vált.
62. Az egész országban elterjedt.
63. A „Himnuszhoz” hasonlóan a „Szózatot” is megzenésítették.
64. A dallamot Egressy Béni szerezte.
65. A költeményt ettől kezdve ezzel a dallammal énekelték.
66. Így a „Szózat” a nemzet egyik dalává vált.
67. Szinte második nemzeti himnusznak tekintik.
68. Ünnepélyes alkalmakkor rendszeresen eléneklik.
69. Minden magyar ismeri a kezdő sorait.
70. A „Szózat” összeköti a nemzet tagjait.
71. A történelemre, a kötelességre és a sorsra emlékeztet.
72. Hűségre és állhatatosságra int.
73. Ezzel fontos feladatot teljesít.
74. Erősíti a nemzeti öntudatot.
75. Különösen a nehéz időkben adott erőt.
76. A szabadságért folytatott küzdelmek idején is énekelték.
77. Vigaszt és bizakodást nyújtott.
78. Így a vers messze túlmutatott saját korán.
79. A „Szózat” a reformkor szellemében született.
80. A korszak reménye és komolysága egyaránt érezhető benne.
81. Ugyanakkor a lehetséges veszélyekre is figyelmeztet.
82. Ez az előrelátás különösen jelentőssé teszi.
83. Vörösmarty érzelmet és gondolatot kapcsolt össze benne.
84. Szeretettel és komolysággal beszélt a hazáról.
85. Ismerte a nemzet reményeit és félelmeit.
86. Mindkettőt kifejezte költeményében.
87. Ezért érintette meg a „Szózat” a nép szívét.
88. A nemzet hitvallásává vált.
89. Mindmáig semmit sem veszített erejéből.
90. Nemzeti ünnepeken ma is eléneklik.
91. Korszakokon át összeköti a magyarokat.
92. A „Szózat” a romantikus költészet egyik csúcspontja.
93. Vörösmartyt művészetének csúcsán mutatja.
94. Történelmet, érzelmet és erkölcsi intelmet kapcsol össze.
95. Néhány versszakban összefoglalja a nemzet sorsát.
96. Hűségre szólít fel, miközben a jövőbe tekint.
97. Ezzel Kölcsey „Himnusza” mellett foglal helyet.
98. Mindkettő a magyar nemzet szent szövegei közé tartozik.
99. A „Szózat” biztosította Vörösmarty halhatatlanságát.
100. A magyar irodalom legnagyobb költeményei közé tartozik.
(aufklappen)német
1. Der „Szózat” ist eines der berühmtesten Gedichte Ungarns.
2. Der Titel bedeutet „Der Aufruf” oder „Die Mahnung”.
3. Verfasser ist Mihály Vörösmarty.
4. Er schrieb das Gedicht im Jahr 1836.
5. Es entstand mitten im Reformzeitalter.
6. Das Gedicht wendet sich an das ganze ungarische Volk.
7. Es ist eine feierliche Mahnung an die Nation.
8. Der erste Vers ist berühmt geworden.
9. Er lautet sinngemäß: „Sei deinem Vaterland unerschütterlich treu, o Ungar.”
10. Damit ist das Thema sofort genannt.
11. Es geht um die Treue zum Vaterland.
12. Der Dichter ruft die Ungarn zu dieser Treue auf.
13. Das Vaterland ist die Wiege und das Grab des Menschen.
14. Es nährt ihn im Leben und deckt ihn im Tod.
15. Deshalb schulde ihm der Mensch unbedingte Treue.
16. Außerhalb des Vaterlandes gebe es keinen Platz für ihn.
17. Dieser Gedanke bildet den Anfang des Gedichts.
18. Danach blickt der Dichter auf die Geschichte.
19. Er erinnert an die große Vergangenheit.
20. Er nennt die Helden der ungarischen Geschichte.
21. Er erinnert an Árpád, den Landnehmer.
22. Er erinnert auch an Hunyadi, den großen Heerführer.
23. Diese Helden hatten für das Land gekämpft.
24. Ihr Blut hatte den Boden geheiligt.
25. So verbindet das Gedicht Gegenwart und Geschichte.
26. Die Vorfahren mahnen die Lebenden zur Treue.
27. Danach wendet sich das Gedicht der Zukunft zu.
28. Vörösmarty stellt zwei Möglichkeiten vor.
29. Die eine Möglichkeit ist eine bessere Zukunft.
30. Nach langem Leiden könne eine glückliche Zeit kommen.
31. Der Dichter hofft auf dieses bessere Los.
32. Die andere Möglichkeit ist der Untergang.
33. Vielleicht stehe der Nation der Tod bevor.
34. Auch diese Möglichkeit spricht der Dichter aus.
35. Doch selbst der Untergang solle würdig sein.
36. Wenn das Volk sterben müsse, dann in Größe.
37. Ein berühmter Vers spricht davon.
38. Er spricht von einem großen, feierlichen Tod.
39. Die ganze Welt solle den Untergang betrauern.
40. Dieser Gedanke ist erschütternd und erhaben.
41. Er zeigt eine tragische Größe.
42. Das Gedicht ist damit ernst und feierlich.
43. Es kennt Hoffnung und Verzweiflung zugleich.
44. Am Ende kehrt es zum Anfang zurück.
45. Es wiederholt die Mahnung zur Treue.
46. So schließt sich das Gedicht zu einem Kreis.
47. Der „Szózat” wird oft mit der Hymne verglichen.
48. Beide sind heilige Gedichte der Nation.
49. Doch sie unterscheiden sich im Ton.
50. Die Hymne ist ein Gebet an Gott.
51. Der „Szózat” ist eine Mahnung an das Volk.
52. Die Hymne bittet demütig um Gnade.
53. Der „Szózat” ruft mutig zur Treue auf.
54. Beide ergänzen einander.
55. Zusammen bilden sie das Herz der nationalen Dichtung.
56. Der „Szózat” ist von großer sprachlicher Kraft.
57. Seine Verse sind wuchtig und feierlich.
58. Sie sind voller kraftvoller Bilder.
59. Der Rhythmus ist getragen und würdevoll.
60. Vörösmarty zeigt darin seine ganze Sprachkunst.
61. Das Gedicht wurde rasch berühmt.
62. Es verbreitete sich im ganzen Land.
63. Wie die Hymne wurde auch der „Szózat” vertont.
64. Der Komponist Béni Egressy schuf die Melodie.
65. Mit ihr wurde das Gedicht gesungen.
66. So wurde der „Szózat” zu einem Lied der Nation.
67. Er gilt fast als zweite Nationalhymne.
68. Bei feierlichen Anlässen wird er gesungen.
69. Jeder Ungar kennt seinen Anfang.
70. Der „Szózat” verbindet die Nation.
71. Er erinnert an Geschichte, Pflicht und Schicksal.
72. Er mahnt zur Treue und zur Standhaftigkeit.
73. Damit erfüllt er eine wichtige Aufgabe.
74. Er stärkt das nationale Bewusstsein.
75. Besonders in schweren Zeiten gab er Kraft.
76. Im Kampf um die Freiheit wurde er gesungen.
77. Er spendete Trost und Zuversicht.
78. So wirkte das Gedicht weit über seine Zeit hinaus.
79. Der „Szózat” entstand im Geist des Reformzeitalters.
80. Er atmet dessen Hoffnung und Ernst.
81. Zugleich weist er auf mögliche Gefahren hin.
82. Diese Weitsicht macht ihn bedeutend.
83. Vörösmarty verband darin Gefühl und Gedanken.
84. Er sprach vom Vaterland mit Liebe und Ernst.
85. Er kannte die Hoffnung und die Furcht der Nation.
86. Beides drückte er in seinem Gedicht aus.
87. Deshalb traf der „Szózat” das Herz des Volkes.
88. Er wurde zu seinem Bekenntnis.
89. Bis heute hat er nichts von seiner Kraft verloren.
90. Er wird bei nationalen Feiern gesungen.
91. Er verbindet die Ungarn über die Zeiten hinweg.
92. Der „Szózat” ist ein Höhepunkt der romantischen Dichtung.
93. Er zeigt Vörösmarty auf der Höhe seiner Kunst.
94. Er verbindet Geschichte, Gefühl und Mahnung.
95. In wenigen Strophen fasst er das Schicksal der Nation.
96. Er ruft zur Treue auf und blickt in die Zukunft.
97. Damit steht er neben der Hymne Kölcseys.
98. Beide sind die heiligen Texte der ungarischen Nation.
99. Der „Szózat” sicherte Vörösmartys Unsterblichkeit.
100. Er gehört zu den größten Gedichten der ungarischen Literatur.
„`