4.4.3 – Csongor és Tünde – Csongor und Tünde
1. A „Csongor és Tünde” Vörösmarty Mihály színpadi műve. – „Csongor és Tünde” ist ein Bühnenwerk von Mihály Vörösmarty.
2. A cím a két főszereplőt nevezi meg. – Der Titel nennt die beiden Hauptfiguren.
3. Csongor egy fiatal férfi. – Csongor ist ein junger Mann.
4. Tünde egy tündérlény. – Tünde ist ein Feenwesen.
5. A mű 1830-ban keletkezett. – Das Werk entstand im Jahr 1830.
6. Műfaja mesejáték. – Es ist ein Märchendrama.
7. A mesejáték a színházi előadást a mese világával kapcsolja össze. – Ein Märchendrama verbindet Bühnenspiel und Märchen.
8. Csodálatos és fantasztikus történetet mesél el. – Es erzählt eine wunderbare, fantastische Geschichte.
9. Ugyanakkor mély gondolatokat is tartalmaz. – Zugleich enthält es tiefe Gedanken.
10. Így a mű filozófiai mese is. – So ist das Werk ein philosophisches Märchen.
11. Vörösmarty egy régi történetet dolgozott fel. – Vörösmarty griff einen alten Stoff auf.
12. Az Árgirus-történet szolgált számára mintául. – Als Vorlage diente ihm die Árgirus-Geschichte.
13. Ez a régi verses elbeszélés a reneszánsz korából származik. – Diese alte Verserzählung stammt aus der Renaissance.
14. Egy királyfi keresi benne tündérkedvesét. – In ihr sucht ein Königssohn seine Feengeliebte.
15. Vörösmarty teljesen új formát adott ennek a történetnek. – Vörösmarty gestaltete diesen Stoff völlig neu.
16. Mély értelmű műalkotást teremtett belőle. – Er machte aus ihm ein tiefsinniges Kunstwerk.
17. A középpontban a boldogság keresése áll. – Im Mittelpunkt steht die Suche nach dem Glück.
18. Csongor a tökéletes boldogságot keresi. – Csongor sucht das vollkommene Glück.
19. Ezt a boldogságot Tünde alakjában keresi. – Er sucht es in der Gestalt der Fee Tünde.
20. Tünde az eszményt és a szerelmet testesíti meg. – Tünde verkörpert das Ideal und die Liebe.
21. Egy varázsfa alatt találkoznak egymással. – Die beiden begegnen sich unter einem Zauberbaum.
22. Ez a fa aranyalmákat terem. – Dieser Baum trägt goldene Äpfel.
23. Csongor és Tünde egymásba szeretnek. – Zwischen Csongor und Tünde entsteht Liebe.
24. Gonosz erők azonban elválasztják őket. – Doch böse Mächte trennen die beiden.
25. Tündének vissza kell térnie a tündérek birodalmába. – Tünde muss in ihr Feenreich zurückkehren.
26. Csongor egyedül marad. – Csongor bleibt allein zurück.
27. Elhatározza, hogy megkeresi kedvesét. – Er beschließt, die Geliebte zu suchen.
28. Így kezdődik hosszú vándorlása. – So beginnt eine lange Wanderung.
29. Csongor bejárja a nagyvilágot. – Csongor zieht durch die weite Welt.
30. Vándorlása során három férfival találkozik. – Auf seiner Wanderung begegnet er drei Männern.
31. Ez a három férfi különböző életcélokat testesít meg. – Diese drei Männer verkörpern verschiedene Lebensziele.
32. Az első egy kereskedő. – Der erste ist ein Kaufmann.
33. Ő a gazdagságban keresi a boldogságát. – Er sucht sein Glück im Reichtum.
34. A második egy fejedelem. – Der zweite ist ein Fürst.
35. Ő a hatalomban keresi a boldogságát. – Er sucht sein Glück in der Macht.
36. A harmadik egy tudós. – Der dritte ist ein Gelehrter.
37. Ő a tudásban keresi a boldogságát. – Er sucht sein Glück im Wissen.
38. Csongor útja kezdetén találkozik velük. – Csongor trifft sie zu Beginn seiner Reise.
39. Az út végén másodszor is találkozik velük. – Am Ende trifft er sie ein zweites Mal.
40. Ekkorra azonban mindannyian kudarcot vallottak. – Doch nun sind sie alle gescheitert.
41. A kereskedő elveszítette a vagyonát. – Der Kaufmann hat seinen Reichtum verloren.
42. A fejedelem elveszítette a hatalmát. – Der Fürst hat seine Macht verloren.
43. A tudós kétségbeesett a tudása miatt. – Der Gelehrte ist an seinem Wissen verzweifelt.
44. Egyikük sem találta meg a boldogságot. – Keiner von ihnen hat das Glück gefunden.
45. A mű így mutatja meg e célok hiábavalóságát. – So zeigt das Werk die Vergeblichkeit dieser Ziele.
46. A gazdagság, a hatalom és a tudás nem hoz valódi boldogságot. – Reichtum, Macht und Wissen bringen kein wahres Glück.
47. Ez a felismerés a mű egyik fontos üzenete. – Diese Erkenntnis ist eine wichtige Botschaft des Werks.
48. Csongor mellett egy másik szerelmespár is szerepel. – Neben Csongor gibt es ein zweites Paar.
49. Ők Balga és Ilma. – Es sind seine Diener Balga und Ilma.
50. Balga Csongor szolgája. – Balga ist der Diener Csongors.
51. Ilma Tünde szolgálója. – Ilma ist die Dienerin Tündes.
52. Ők is szeretik egymást. – Auch sie lieben einander.
53. Szerelmük azonban egyszerűbb és földibb. – Doch ihre Liebe ist einfacher und irdischer.
54. Balga evésre, ivásra és pihenésre gondol. – Balga denkt an Essen, Trinken und Ruhe.
55. Komikus ellentétet alkot Csongorral. – Er bildet einen komischen Gegensatz zu Csongor.
56. Míg Csongor az eszményt keresi, Balga a kézzelfogható dolgokat kutatja. – Während Csongor das Ideal sucht, sucht Balga das Handfeste.
57. Így az eszményi és a földi szerelem áll egymással szemben. – So stehen sich hohe und niedere Liebe gegenüber.
58. Ez az ellentét humort és mélységet ad a műnek. – Dieser Gegensatz gibt dem Werk Humor und Tiefe.
59. A történet egyik gonosz alakja Mirígy boszorkány. – Eine böse Gestalt ist die Hexe Mirígy.
60. Mirígy el akarja pusztítani a szerelmesek boldogságát. – Mirígy will das Glück der Liebenden zerstören.
61. Újra és újra csapdákat állít nekik. – Immer wieder stellt sie ihnen Fallen.
62. Három ördögfi is megjelenik a műben. – Auch drei Teufelsburschen treten auf.
63. Varázseszközökön veszekednek. – Sie streiten um Zaubergegenstände.
64. Csongor ravaszsággal túljár az eszükön. – Csongor überlistet sie mit Klugheit.
65. Így csodálatos segédeszközöket szerez. – So gewinnt er wunderbare Hilfsmittel.
66. Útja során Csongor számos kalandot él át. – Auf seiner Reise besteht Csongor viele Abenteuer.
67. Újra és újra a kétségbeesés fenyegeti. – Immer wieder droht er zu verzweifeln.
68. Keresését azonban nem adja fel. – Doch er gibt seine Suche nicht auf.
69. Hűsége és kitartása viszi tovább. – Seine Treue und Beharrlichkeit tragen ihn weiter.
70. A mű egyik csúcspontja egy nagy monológ. – Ein Höhepunkt des Werks ist ein großer Monolog.
71. Ez az Éj monológja. – Es ist der Monolog der Nacht.
72. Maga az Éj is személyként jelenik meg. – Die Nacht selbst tritt als Gestalt auf.
73. Minden dolog mulandóságáról beszél. – Sie spricht über die Vergänglichkeit aller Dinge.
74. A világ kezdetéről és végéről szól. – Sie spricht über den Anfang und das Ende der Welt.
75. Ez a monológ rendkívül mély értelmű. – Dieser Monolog ist von großer Tiefe.
76. Az irodalom leghíresebb részletei közé tartozik. – Er gehört zu den berühmtesten Stellen der Literatur.
77. Ebben mutatkozik meg Vörösmarty gondolkodásának ereje. – In ihm zeigt sich Vörösmartys Gedankenkraft.
78. A végén Csongor újra megtalálja Tündét. – Am Ende findet Csongor die Fee Tünde wieder.
79. Hosszú keresés után a szerelmesek újra egyesülnek. – Nach langer Suche werden die Liebenden vereint.
80. Hűségük végül elnyeri jutalmát. – Ihre Treue wird endlich belohnt.
81. A mű tehát boldogan végződik. – Das Werk endet also glücklich.
82. A boldogság azonban értékes és törékeny dologként jelenik meg. – Doch das Glück wird als kostbar und zerbrechlich gezeigt.
83. Nem a gazdagságban, a hatalomban vagy a tudásban rejlik. – Es liegt nicht in Reichtum, Macht oder Wissen.
84. Egyedül a hűséges szerelemben található meg. – Es liegt allein in der treuen Liebe.
85. Ez a mű legfontosabb üzenete. – Das ist die Botschaft des Werks.
86. A „Csongor és Tünde” jelentésekben gazdag alkotás. – „Csongor és Tünde” ist reich an Bedeutung.
87. Egyszerre mese és filozófia. – Es ist Märchen und Philosophie zugleich.
88. Szép történetet mesél el. – Es erzählt eine schöne Geschichte.
89. Ugyanakkor mély kérdéseket tesz fel. – Zugleich stellt es tiefe Fragen.
90. Az élet értelmét kutatja. – Es fragt nach dem Sinn des Lebens.
91. A valódi boldogság mibenlétét keresi. – Es fragt nach dem wahren Glück.
92. A mű nyelve csodálatos. – Die Sprache des Werks ist wunderbar.
93. Képekben gazdag, zenei és finom. – Sie ist bildreich, musikalisch und zart.
94. Vörösmarty egész művészete megmutatkozik benne. – Vörösmarty zeigt darin seine ganze Kunst.
95. A mű a képzeletet és a gondolkodást kapcsolja össze. – Das Werk verbindet Fantasie und Gedanken.
96. A derűt és a komolyságot is egyesíti. – Es verbindet Heiterkeit und Ernst.
97. Ezáltal egyedülálló remekművé válik. – Damit ist es ein einzigartiges Meisterwerk.
98. Sokáig alig játszották színpadon. – Lange wurde es kaum aufgeführt.
99. Nagyságát csak később ismerték fel. – Erst später erkannte man seine Größe.
100. Ma a „Csongor és Tünde” a romantikus költészet egyik csúcspontjának számít. – Heute gilt „Csongor és Tünde” als ein Höhepunkt der romantischen Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. A „Csongor és Tünde” Vörösmarty Mihály színpadi műve.
2. A cím a két főszereplőt nevezi meg.
3. Csongor egy fiatal férfi.
4. Tünde egy tündérlény.
5. A mű 1830-ban keletkezett.
6. Műfaja mesejáték.
7. A mesejáték a színházi előadást a mese világával kapcsolja össze.
8. Csodálatos és fantasztikus történetet mesél el.
9. Ugyanakkor mély gondolatokat is tartalmaz.
10. Így a mű filozófiai mese is.
11. Vörösmarty egy régi történetet dolgozott fel.
12. Az Árgirus-történet szolgált számára mintául.
13. Ez a régi verses elbeszélés a reneszánsz korából származik.
14. Egy királyfi keresi benne tündérkedvesét.
15. Vörösmarty teljesen új formát adott ennek a történetnek.
16. Mély értelmű műalkotást teremtett belőle.
17. A középpontban a boldogság keresése áll.
18. Csongor a tökéletes boldogságot keresi.
19. Ezt a boldogságot Tünde alakjában keresi.
20. Tünde az eszményt és a szerelmet testesíti meg.
21. Egy varázsfa alatt találkoznak egymással.
22. Ez a fa aranyalmákat terem.
23. Csongor és Tünde egymásba szeretnek.
24. Gonosz erők azonban elválasztják őket.
25. Tündének vissza kell térnie a tündérek birodalmába.
26. Csongor egyedül marad.
27. Elhatározza, hogy megkeresi kedvesét.
28. Így kezdődik hosszú vándorlása.
29. Csongor bejárja a nagyvilágot.
30. Vándorlása során három férfival találkozik.
31. Ez a három férfi különböző életcélokat testesít meg.
32. Az első egy kereskedő.
33. Ő a gazdagságban keresi a boldogságát.
34. A második egy fejedelem.
35. Ő a hatalomban keresi a boldogságát.
36. A harmadik egy tudós.
37. Ő a tudásban keresi a boldogságát.
38. Csongor útja kezdetén találkozik velük.
39. Az út végén másodszor is találkozik velük.
40. Ekkorra azonban mindannyian kudarcot vallottak.
41. A kereskedő elveszítette a vagyonát.
42. A fejedelem elveszítette a hatalmát.
43. A tudós kétségbeesett a tudása miatt.
44. Egyikük sem találta meg a boldogságot.
45. A mű így mutatja meg e célok hiábavalóságát.
46. A gazdagság, a hatalom és a tudás nem hoz valódi boldogságot.
47. Ez a felismerés a mű egyik fontos üzenete.
48. Csongor mellett egy másik szerelmespár is szerepel.
49. Ők Balga és Ilma.
50. Balga Csongor szolgája.
51. Ilma Tünde szolgálója.
52. Ők is szeretik egymást.
53. Szerelmük azonban egyszerűbb és földibb.
54. Balga evésre, ivásra és pihenésre gondol.
55. Komikus ellentétet alkot Csongorral.
56. Míg Csongor az eszményt keresi, Balga a kézzelfogható dolgokat kutatja.
57. Így az eszményi és a földi szerelem áll egymással szemben.
58. Ez az ellentét humort és mélységet ad a műnek.
59. A történet egyik gonosz alakja Mirígy boszorkány.
60. Mirígy el akarja pusztítani a szerelmesek boldogságát.
61. Újra és újra csapdákat állít nekik.
62. Három ördögfi is megjelenik a műben.
63. Varázseszközökön veszekednek.
64. Csongor ravaszsággal túljár az eszükön.
65. Így csodálatos segédeszközöket szerez.
66. Útja során Csongor számos kalandot él át.
67. Újra és újra a kétségbeesés fenyegeti.
68. Keresését azonban nem adja fel.
69. Hűsége és kitartása viszi tovább.
70. A mű egyik csúcspontja egy nagy monológ.
71. Ez az Éj monológja.
72. Maga az Éj is személyként jelenik meg.
73. Minden dolog mulandóságáról beszél.
74. A világ kezdetéről és végéről szól.
75. Ez a monológ rendkívül mély értelmű.
76. Az irodalom leghíresebb részletei közé tartozik.
77. Ebben mutatkozik meg Vörösmarty gondolkodásának ereje.
78. A végén Csongor újra megtalálja Tündét.
79. Hosszú keresés után a szerelmesek újra egyesülnek.
80. Hűségük végül elnyeri jutalmát.
81. A mű tehát boldogan végződik.
82. A boldogság azonban értékes és törékeny dologként jelenik meg.
83. Nem a gazdagságban, a hatalomban vagy a tudásban rejlik.
84. Egyedül a hűséges szerelemben található meg.
85. Ez a mű legfontosabb üzenete.
86. A „Csongor és Tünde” jelentésekben gazdag alkotás.
87. Egyszerre mese és filozófia.
88. Szép történetet mesél el.
89. Ugyanakkor mély kérdéseket tesz fel.
90. Az élet értelmét kutatja.
91. A valódi boldogság mibenlétét keresi.
92. A mű nyelve csodálatos.
93. Képekben gazdag, zenei és finom.
94. Vörösmarty egész művészete megmutatkozik benne.
95. A mű a képzeletet és a gondolkodást kapcsolja össze.
96. A derűt és a komolyságot is egyesíti.
97. Ezáltal egyedülálló remekművé válik.
98. Sokáig alig játszották színpadon.
99. Nagyságát csak később ismerték fel.
100. Ma a „Csongor és Tünde” a romantikus költészet egyik csúcspontjának számít.
(aufklappen)német
1. „Csongor és Tünde” ist ein Bühnenwerk von Mihály Vörösmarty.
2. Der Titel nennt die beiden Hauptfiguren.
3. Csongor ist ein junger Mann.
4. Tünde ist ein Feenwesen.
5. Das Werk entstand im Jahr 1830.
6. Es ist ein Märchendrama.
7. Ein Märchendrama verbindet Bühnenspiel und Märchen.
8. Es erzählt eine wunderbare, fantastische Geschichte.
9. Zugleich enthält es tiefe Gedanken.
10. So ist das Werk ein philosophisches Märchen.
11. Vörösmarty griff einen alten Stoff auf.
12. Als Vorlage diente ihm die Árgirus-Geschichte.
13. Diese alte Verserzählung stammt aus der Renaissance.
14. In ihr sucht ein Königssohn seine Feengeliebte.
15. Vörösmarty gestaltete diesen Stoff völlig neu.
16. Er machte aus ihm ein tiefsinniges Kunstwerk.
17. Im Mittelpunkt steht die Suche nach dem Glück.
18. Csongor sucht das vollkommene Glück.
19. Er sucht es in der Gestalt der Fee Tünde.
20. Tünde verkörpert das Ideal und die Liebe.
21. Die beiden begegnen sich unter einem Zauberbaum.
22. Dieser Baum trägt goldene Äpfel.
23. Zwischen Csongor und Tünde entsteht Liebe.
24. Doch böse Mächte trennen die beiden.
25. Tünde muss in ihr Feenreich zurückkehren.
26. Csongor bleibt allein zurück.
27. Er beschließt, die Geliebte zu suchen.
28. So beginnt eine lange Wanderung.
29. Csongor zieht durch die weite Welt.
30. Auf seiner Wanderung begegnet er drei Männern.
31. Diese drei Männer verkörpern verschiedene Lebensziele.
32. Der erste ist ein Kaufmann.
33. Er sucht sein Glück im Reichtum.
34. Der zweite ist ein Fürst.
35. Er sucht sein Glück in der Macht.
36. Der dritte ist ein Gelehrter.
37. Er sucht sein Glück im Wissen.
38. Csongor trifft sie zu Beginn seiner Reise.
39. Am Ende trifft er sie ein zweites Mal.
40. Doch nun sind sie alle gescheitert.
41. Der Kaufmann hat seinen Reichtum verloren.
42. Der Fürst hat seine Macht verloren.
43. Der Gelehrte ist an seinem Wissen verzweifelt.
44. Keiner von ihnen hat das Glück gefunden.
45. So zeigt das Werk die Vergeblichkeit dieser Ziele.
46. Reichtum, Macht und Wissen bringen kein wahres Glück.
47. Diese Erkenntnis ist eine wichtige Botschaft des Werks.
48. Neben Csongor gibt es ein zweites Paar.
49. Es sind seine Diener Balga und Ilma.
50. Balga ist der Diener Csongors.
51. Ilma ist die Dienerin Tündes.
52. Auch sie lieben einander.
53. Doch ihre Liebe ist einfacher und irdischer.
54. Balga denkt an Essen, Trinken und Ruhe.
55. Er bildet einen komischen Gegensatz zu Csongor.
56. Während Csongor das Ideal sucht, sucht Balga das Handfeste.
57. So stehen sich hohe und niedere Liebe gegenüber.
58. Dieser Gegensatz gibt dem Werk Humor und Tiefe.
59. Eine böse Gestalt ist die Hexe Mirígy.
60. Mirígy will das Glück der Liebenden zerstören.
61. Immer wieder stellt sie ihnen Fallen.
62. Auch drei Teufelsburschen treten auf.
63. Sie streiten um Zaubergegenstände.
64. Csongor überlistet sie mit Klugheit.
65. So gewinnt er wunderbare Hilfsmittel.
66. Auf seiner Reise besteht Csongor viele Abenteuer.
67. Immer wieder droht er zu verzweifeln.
68. Doch er gibt seine Suche nicht auf.
69. Seine Treue und Beharrlichkeit tragen ihn weiter.
70. Ein Höhepunkt des Werks ist ein großer Monolog.
71. Es ist der Monolog der Nacht.
72. Die Nacht selbst tritt als Gestalt auf.
73. Sie spricht über die Vergänglichkeit aller Dinge.
74. Sie spricht über den Anfang und das Ende der Welt.
75. Dieser Monolog ist von großer Tiefe.
76. Er gehört zu den berühmtesten Stellen der Literatur.
77. In ihm zeigt sich Vörösmartys Gedankenkraft.
78. Am Ende findet Csongor die Fee Tünde wieder.
79. Nach langer Suche werden die Liebenden vereint.
80. Ihre Treue wird endlich belohnt.
81. Das Werk endet also glücklich.
82. Doch das Glück wird als kostbar und zerbrechlich gezeigt.
83. Es liegt nicht in Reichtum, Macht oder Wissen.
84. Es liegt allein in der treuen Liebe.
85. Das ist die Botschaft des Werks.
86. „Csongor és Tünde” ist reich an Bedeutung.
87. Es ist Märchen und Philosophie zugleich.
88. Es erzählt eine schöne Geschichte.
89. Zugleich stellt es tiefe Fragen.
90. Es fragt nach dem Sinn des Lebens.
91. Es fragt nach dem wahren Glück.
92. Die Sprache des Werks ist wunderbar.
93. Sie ist bildreich, musikalisch und zart.
94. Vörösmarty zeigt darin seine ganze Kunst.
95. Das Werk verbindet Fantasie und Gedanken.
96. Es verbindet Heiterkeit und Ernst.
97. Damit ist es ein einzigartiges Meisterwerk.
98. Lange wurde es kaum aufgeführt.
99. Erst später erkannte man seine Größe.
100. Heute gilt „Csongor és Tünde” als ein Höhepunkt der romantischen Dichtung.