5.2.2 – Az ember tragédiája szerkezete – Der Aufbau der Tragödie des Menschen
1. „Az ember tragédiája” drámai költemény. – „Die Tragödie des Menschen“ ist ein dramatisches Gedicht.
2. A cím németül azt jelenti: „Die Tragödie des Menschen”. – Der Titel bedeutet „Die Tragödie des Menschen“.
3. Szerzője Madách Imre. – Sein Verfasser ist Imre Madách.
4. A mű a világirodalom jelentős alkotásai közé tartozik. – Das Werk gehört zu den bedeutenden Werken der Weltliteratur.
5. Az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik. – Es behandelt die großen Fragen der Menschheit.
6. Azt kérdezi, van-e értelme az emberi történelemnek. – Es fragt nach dem Sinn der menschlichen Geschichte.
7. Azt is vizsgálja, mi az emberi törekvések célja. – Es fragt auch nach dem Ziel des menschlichen Strebens.
8. Ezek a nagy kérdések határozzák meg a mű felépítését. – Diese großen Fragen bestimmen den Aufbau des Werks.
9. Az alkotás nem hagyományos színpadi dráma. – Das Werk ist kein gewöhnliches Bühnendrama.
10. Könyvdrámának vagy drámai költeménynek is nevezik. – Man bezeichnet es als Lesedrama oder als dramatisches Gedicht.
11. Terjedelme és gondolati gazdagsága miatt nehéz színpadra állítani. – Wegen seines Umfangs und seines Gedankenreichtums ist es schwer auf die Bühne zu bringen.
12. Ennek ellenére később gyakran előadták. – Dennoch wurde es später häufig aufgeführt.
13. A mű tizenöt színből áll. – Das Werk besteht aus fünfzehn Szenen.
14. Ezeket a jeleneteket magyarul „színeknek” nevezik. – Auf Ungarisch nennt man diese Szenen „színek“.
15. Minden szín önálló képet alkot. – Jede Szene bildet ein eigenes Bild.
16. Együtt azonban nagy egészet hoznak létre. – Zusammen ergeben sie jedoch ein großes Ganzes.
17. A felépítés világos tervet követ. – Der Aufbau folgt einem klaren Plan.
18. A színeket két nagy csoportra lehet osztani. – Man kann die Szenen in zwei große Gruppen teilen.
19. Az első csoportot a keretszínek alkotják. – Die erste Gruppe bilden die Rahmenszenen.
20. A második csoportba az álomszínek tartoznak. – Die zweite Gruppe bilden die Traumbilder.
21. A keretszínek körülölelik az álomszíneket. – Die Rahmenszenen umschließen die Traumbilder.
22. A mű elején és végén helyezkednek el. – Sie stehen am Anfang und am Ende des Werks.
23. A kerethez tartozik az első három szín. – Zum Rahmen gehören die ersten drei Szenen.
24. Ugyancsak a keret része az utolsó, tizenötödik szín. – Auch die letzte, fünfzehnte Szene gehört zum Rahmen.
25. Az álomszínek a keretszínek között helyezkednek el. – Die Traumbilder liegen zwischen den Rahmenszenen.
26. A negyediktől a tizennegyedik színig tartanak. – Sie umfassen die Szenen vier bis vierzehn.
27. Ez a szerkezet művészi és jelentéssel teli. – Diese Bauweise ist kunstvoll und bedeutungsvoll.
28. A keretszínek az emberi történelmen kívüli térben játszódnak. – Die Rahmenszenen spielen in einem Raum außerhalb der menschlichen Geschichte.
29. Az álomszínek viszont a történelem különböző korszakaiban játszódnak. – Die Traumbilder spielen dagegen in verschiedenen Epochen der Geschichte.
30. Így a mű összekapcsolja az örökkévalóságot és a történelmet. – So verbindet das Werk Ewigkeit und Geschichte.
31. A kerettörténet a mennyben kezdődik. – Die Rahmenhandlung beginnt im Himmel.
32. Az első szín a világ teremtésének befejezését mutatja. – Die erste Szene zeigt die Vollendung der Schöpfung.
33. Isten éppen befejezte a világ megalkotását. – Gott hat soeben die Erschaffung der Welt vollendet.
34. Az angyalok dicsérik művét. – Die Engel preisen sein Werk.
35. Csak egyetlen lény nem kapcsolódik be a dicséretbe. – Nur ein Wesen stimmt nicht in das Lob ein.
36. Ő Lucifer, a tagadás szelleme. – Es ist Luzifer, der Geist der Verneinung.
37. Lucifer bírálja a teremtés művét. – Luzifer kritisiert das Werk der Schöpfung.
38. Úgy gondolja, hogy nélküle a teremtett világ nem lehet teljes. – Er meint, dass die geschaffene Welt ohne ihn nicht vollständig sein kann.
39. Isten átengedi neki a paradicsom két fáját. – Gott überlässt ihm die beiden Bäume des Paradieses.
40. Ezzel megkezdődik az emberért folytatott küzdelem. – Damit beginnt der Kampf um den Menschen.
41. A második szín a paradicsomban játszódik. – Die zweite Szene spielt im Paradies.
42. Ádám és Éva ott még boldogan élnek. – Dort leben Adam und Eva noch glücklich.
43. Ők az első emberek. – Sie sind die ersten Menschen.
44. Lucifer odalép hozzájuk. – Luzifer tritt an sie heran.
45. Engedetlenségre csábítja őket. – Er verführt sie zum Ungehorsam.
46. Esznek a tiltott gyümölcsből. – Sie essen von der verbotenen Frucht.
47. Ezzel elveszítik a paradicsomot. – Damit verlieren sie das Paradies.
48. A harmadik szín a paradicsomból való kiűzetés utáni helyzetet mutatja. – Die dritte Szene zeigt die Situation nach der Vertreibung aus dem Paradies.
49. Ádám és Éva már a paradicsomon kívül állnak. – Adam und Eva stehen nun außerhalb des Paradieses.
50. Ettől kezdve saját erejükből kell élniük. – Von nun an müssen sie aus eigener Kraft leben.
51. Ádám meg akarja ismerni az emberiség jövőjét. – Adam will die Zukunft der Menschheit kennenlernen.
52. Tudni szeretné, hová vezet az útja. – Er will wissen, wohin sein Weg führt.
53. Lucifer teljesíti ezt a kívánságát. – Luzifer erfüllt ihm diesen Wunsch.
54. Mély álomba meríti Ádámot és Évát. – Er versetzt Adam und Eva in einen tiefen Schlaf.
55. Álmukban meglátják a jövőt. – In ihrem Traum sehen sie die Zukunft.
56. Végigjárják az emberiség egész történelmét. – Sie durchwandern die gesamte Geschichte der Menschheit.
57. Ezzel kezdetüket veszik az álomszínek. – Damit beginnen die Traumbilder.
58. Ádám minden álomszínben új alakban jelenik meg. – In jedem Traumbild erscheint Adam in einer neuen Gestalt.
59. Mindig a történelem valamely ismert személyét alakítja. – Er verkörpert jeweils eine bekannte Gestalt der Geschichte.
60. Éva és Lucifer szintén mindig új alakban jelennek meg. – Auch Eva und Luzifer erscheinen jeweils in neuer Gestalt.
61. Éva mindig Ádám mellett álló nőként szerepel. – Eva erscheint stets als die Frau an Adams Seite.
62. Lucifer pedig állandó kísérője és kísértője marad. – Luzifer bleibt stets sein Begleiter und Versucher.
63. Így halad végig a három alak a különböző korszakokon. – So durchschreiten die drei Gestalten die verschiedenen Zeitalter.
64. Minden álomszín a történelem egy-egy korszakát mutatja be. – Jedes Traumbild zeigt eine Epoche der Geschichte.
65. Mindegyik az emberiség valamely nagy eszméjét is megjeleníti. – Jedes stellt zugleich eine große Idee der Menschheit dar.
66. Ádám minden korszakban egy eszményt követ. – In jeder Epoche verfolgt Adam ein Ideal.
67. Mindig hisz egy meghatározott célban. – Er glaubt jeweils an ein bestimmtes Ziel.
68. Az eszmények megvalósítása azonban rendre csalódáshoz vezet. – Die Verwirklichung der Ideale führt jedoch immer wieder zur Enttäuschung.
69. Az ember törekvése újra és újra kudarcot vall. – Das menschliche Streben scheitert immer wieder.
70. Ez a mű egyik központi gondolata. – Das ist einer der Grundgedanken des Werks.
71. A legtöbb történelmi szín hasonló folyamatot mutat. – Die meisten historischen Szenen zeigen einen ähnlichen Vorgang.
72. Először megjelenik egy eszménybe vetett remény. – Zuerst entsteht die Hoffnung auf ein Ideal.
73. Ezután következik az eszmény megvalósításának kísérlete. – Danach folgt der Versuch, dieses Ideal zu verwirklichen.
74. Végül bekövetkezik a csalódás. – Schließlich kommt es zur Enttäuschung.
75. A következő színben ezért új eszmény jelenik meg. – Deshalb erscheint in der nächsten Szene ein neues Ideal.
76. Ilyen módon halad előre a történelem. – Auf diese Weise schreitet die Geschichte voran.
77. Ez a szerkezet sajátos ritmust ad a műnek. – Diese Bauweise gibt dem Werk seinen besonderen Rhythmus.
78. Minden szín egy új kísérlethez hasonlít. – Jede Szene gleicht einem neuen Versuch.
79. A kísérlet azonban mindig újabb ellentmondásokhoz vezet. – Der Versuch führt jedoch stets zu neuen Widersprüchen.
80. Ádám ennek ellenére nem adja fel. – Trotzdem gibt Adam nicht auf.
81. Újra és újra elölről kezdi a keresést. – Immer wieder beginnt er seine Suche von vorn.
82. Ebben mutatkozik meg az ember ereje. – Darin zeigt sich die Kraft des Menschen.
83. Az álomszínek nagyjából időrendben követik a történelmet. – Die Traumbilder folgen der Geschichte ungefähr in zeitlicher Reihenfolge.
84. Az első álomszín az ókori Egyiptomban játszódik. – Das erste Traumbild spielt im alten Ägypten.
85. Ádám ott fáraóként jelenik meg. – Dort erscheint Adam als Pharao.
86. A hatalmat és a dicsőséget testesíti meg. – Er verkörpert Macht und Ruhm.
87. A következő kép az ókori Athénban játszódik. – Das nächste Bild spielt im alten Athen.
88. Ádám ott Miltiadész hadvezér alakját ölti magára. – Dort nimmt Adam die Gestalt des Feldherrn Miltiades an.
89. A szabadság és a demokrácia eszméjét képviseli. – Er verkörpert die Idee der Freiheit und der Demokratie.
90. A harmadik álomkép az ókori Rómában játszódik. – Das dritte Traumbild spielt im alten Rom.
91. Ádám ott az élvezeteket kereső római férfiként jelenik meg. – Dort erscheint Adam als ein Römer, der den Lebensgenuss sucht.
92. A negyedik álomkép Bizáncban játszódik. – Das vierte Traumbild spielt in Byzanz.
93. Ebben a hitről, az egyházról és a keresztes hadjáratokról van szó. – Darin geht es um den Glauben, die Kirche und die Kreuzzüge.
94. Ezek a képek a történelmi múlthoz tartoznak. – Diese Bilder gehören zur historischen Vergangenheit.
95. A történelem jól ismert korszakait mutatják be. – Sie zeigen bekannte Epochen der Geschichte.
96. Ezután további történelmi képek következnek. – Danach folgen weitere historische Bilder.
97. Az egyik szín Prágában, Kepler korában játszódik. – Eine Szene spielt in Prag zur Zeit Keplers.
98. Itt a tudomány és az igazság keresése kerül előtérbe. – Hier stehen die Wissenschaft und die Suche nach Wahrheit im Mittelpunkt.
99. Ebbe a színbe egy másik álomkép is beépül. – In diese Szene ist ein weiteres Traumbild eingebettet.
100. Ez a francia forradalom képe. – Es ist das Bild der Französischen Revolution.
101. Ádám ezt álombeli álomként éli át. – Adam erlebt sie als einen Traum im Traum.
102. Ebben a képben a párizsi forradalom résztvevője lesz. – In diesem Bild wird er zum Teilnehmer der Revolution in Paris.
103. Ezután ismét visszatér Prágába. – Danach kehrt er wieder nach Prag zurück.
104. A következő kép Londonban játszódik. – Das nächste Bild spielt in London.
105. A szabad verseny és a piac világát mutatja. – Es zeigt die Welt des freien Wettbewerbs und des Marktes.
106. Egyúttal a modern polgári társadalmat is ábrázolja. – Zugleich stellt es die moderne bürgerliche Gesellschaft dar.
107. Ezek a képek már Madách saját korához közelítenek. – Diese Bilder nähern sich bereits Madáchs eigener Zeit.
108. A szerző jelenének fontos társadalmi tapasztalatait mutatják. – Sie zeigen wichtige gesellschaftliche Erfahrungen seiner Gegenwart.
109. A jelenhez közeli képek után a jövő következik. – Nach den gegenwartsnahen Bildern folgt die Zukunft.
110. Az egyik szín egy távoli jövő társadalmát ábrázolja. – Eine Szene zeigt eine Gesellschaft der fernen Zukunft.
111. Ezt falanszternek nevezik. – Man nennt sie Phalanstère.
112. Szigorúan megszervezett közösség. – Es ist eine streng organisierte Gemeinschaft.
113. Ott mindent a tudomány és a célszerűség irányít. – Dort werden alle Lebensbereiche von Wissenschaft und Zweckmäßigkeit bestimmt.
114. Az ember azonban elveszítette benne szabadságát és egyéniségét. – Der Mensch hat darin jedoch seine Freiheit und Individualität verloren.
115. A következő kép a világűrbe vezet. – Das nächste Bild führt in den Weltraum.
116. Ádám el akarja hagyni a Földet. – Adam will die Erde verlassen.
117. Megpróbál elszakadni a földi léttől. – Er versucht, sich vom irdischen Dasein zu lösen.
118. Ez azonban nem sikerül neki. – Das gelingt ihm jedoch nicht.
119. A Föld nélkül nem képes élni. – Ohne die Erde kann er nicht leben.
120. Az utolsó álomszín egy kihűlt Földet mutat. – Das letzte Traumbild zeigt eine erkaltete Erde.
121. A Nap fénye és melege már alig érezhető. – Licht und Wärme der Sonne sind kaum noch spürbar.
122. A Földet jég borítja. – Die Erde ist mit Eis bedeckt.
123. Már csak kevés ember él rajta. – Nur noch wenige Menschen leben auf ihr.
124. Életük kezdetleges és nyomorúságos. – Ihr Leben ist primitiv und elend.
125. Ez a mű legsötétebb képe. – Dieses Bild ist das düsterste des Werks.
126. Az emberiség végső hanyatlását mutatja. – Es zeigt den endgültigen Niedergang der Menschheit.
127. Ezzel véget érnek az álomszínek. – Damit enden die Traumbilder.
128. Ádám mélyen kétségbeesik. – Adam ist tief verzweifelt.
129. Látta az emberiség egész történelmét. – Er hat die gesamte Geschichte der Menschheit gesehen.
130. Minden korszakban kudarcot és csalódást tapasztalt. – In jeder Epoche hat er Scheitern und Enttäuschung erlebt.
131. A történelem ezért értelmetlennek látszik számára. – Deshalb erscheint ihm die Geschichte sinnlos.
132. Ekkor Ádám felébred álmából. – Nun erwacht Adam aus seinem Traum.
133. Ezzel megkezdődik az utolsó szín. – Damit beginnt die letzte Szene.
134. Ez ismét a kerettörténethez tartozik. – Sie gehört wieder zur Rahmenhandlung.
135. Ádám újra a paradicsomon kívül áll. – Adam steht erneut außerhalb des Paradieses.
136. Rémülettel tölti el a megismert jövő. – Die gesehene Zukunft erfüllt ihn mit Entsetzen.
137. Kétségbeesésében öngyilkosságra készül. – In seiner Verzweiflung will er sich das Leben nehmen.
138. Azt akarja, hogy az emberiség története el se kezdődjön. – Er will verhindern, dass die Geschichte der Menschheit überhaupt beginnt.
139. Ekkor azonban váratlan fordulat következik. – Doch dann tritt eine unerwartete Wendung ein.
140. Éva bejelenti, hogy gyermeket vár. – Eva verkündet, dass sie ein Kind erwartet.
141. Az emberiség tehát tovább fog élni. – Die Menschheit wird also weiterleben.
142. Ádám már nem tudja megakadályozni történetének kezdetét. – Adam kann den Beginn ihrer Geschichte nicht mehr verhindern.
143. Most Istenhez fordul. – Nun wendet er sich an Gott.
144. Az élet értelméről kérdezi. – Er fragt ihn nach dem Sinn des Lebens.
145. Azt akarja tudni, van-e célja az emberi küzdelemnek. – Er will wissen, ob das menschliche Streben einen Zweck hat.
146. Isten nem ad neki egyértelmű választ. – Gott gibt ihm keine eindeutige Antwort.
147. Végül azonban elhangzanak a mű híres zárószavai. – Schließlich fallen jedoch die berühmten Schlussworte des Werks.
148. Isten arra szólítja fel az embert, hogy küzdjön és bízzon. – Gott ruft den Menschen dazu auf, zu kämpfen und zu vertrauen.
149. A híres zárómondat ezt a gondolatot foglalja össze. – Der berühmte Schlusssatz fasst diesen Gedanken zusammen.
150. Németül körülbelül így hangzik: „Ember, mondottam neked: küzdj és bízzál!”. – Auf Deutsch lautet er sinngemäß: „Mensch, ich sagte es dir: Kämpfe und vertraue!“.
151. Az eredeti magyar mondat így szól: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”. – Auf Ungarisch lautet er: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!“.
152. Ezzel ér véget a mű. – Damit endet das Werk.
153. A befejezés nem pusztán kétségbeesést fejez ki. – Das Ende bringt nicht nur Verzweiflung zum Ausdruck.
154. Egyúttal bátorítást is ad. – Zugleich vermittelt es eine Ermutigung.
155. Az embernek minden csalódás ellenére tovább kell küzdenie. – Der Mensch soll trotz aller Enttäuschungen weiterkämpfen.
156. Akkor is, ha a végső cél bizonytalan marad. – Das gilt auch dann, wenn das endgültige Ziel ungewiss bleibt.
157. A küzdelem maga adhat értelmet az emberi életnek. – Der Kampf selbst kann dem menschlichen Leben Sinn verleihen.
158. Ez az üzenet zárja le a mű gondolati ívét. – Diese Botschaft schließt den gedanklichen Bogen des Werks ab.
159. Ezzel a mű szerkezete is teljessé válik. – Damit ist auch der Aufbau des Werks vollendet.
160. A keretszínek körülölelik a történelmi álomképeket. – Die Rahmenszenen umschließen die historischen Traumbilder.
161. A mű elején a teremtés, a végén pedig a biztatás áll. – Am Anfang des Werks steht die Schöpfung, am Ende die Ermutigung.
162. A kettő között az emberiség egész történelme bontakozik ki. – Dazwischen entfaltet sich die gesamte Geschichte der Menschheit.
163. Ez a szerkezet művészi és mélyen jelentéses. – Diese Bauweise ist kunstvoll und tief bedeutungsvoll.
164. Az emberi történelmet nagyobb, egyetemes keretbe helyezi. – Sie stellt die menschliche Geschichte in einen größeren, universellen Rahmen.
165. A történelem az első ember álmának formájában jelenik meg. – Die Geschichte erscheint in Form eines Traums des ersten Menschen.
166. Egyszerre jelenik meg próbatételként és megválaszolatlan kérdésként. – Sie erscheint zugleich als Prüfung und als unbeantwortete Frage.
167. A végső kérdés nyitva marad. – Die endgültige Frage bleibt offen.
168. A záró biztatás azonban irányt ad az emberi cselekvésnek. – Die abschließende Ermutigung gibt dem menschlichen Handeln jedoch eine Richtung.
169. Három alak vonul végig az egész művön. – Drei Gestalten durchziehen das gesamte Werk.
170. Ezek Ádám, Éva és Lucifer. – Es sind Adam, Eva und Luzifer.
171. Ádám a küzdő és törekvő emberiséget testesíti meg. – Adam verkörpert die kämpfende und strebende Menschheit.
172. Minden korszakban egy új eszményt keres. – In jeder Epoche sucht er nach einem neuen Ideal.
173. Éva az életet, a szerelmet és a folytonosságot képviseli. – Eva verkörpert das Leben, die Liebe und die Kontinuität.
174. A szépséghez, az érzelmekhez és az emberiség fennmaradásához kapcsolódik. – Sie steht für Schönheit, Gefühle und den Fortbestand der Menschheit.
175. Lucifer a kételyt és a tagadást testesíti meg. – Luzifer verkörpert den Zweifel und die Verneinung.
176. Minden eszményt bírál, és feltárja annak ellentmondásait. – Er kritisiert jedes Ideal und deckt dessen Widersprüche auf.
177. Ugyanakkor állandóan további gondolkodásra és cselekvésre készteti az embert. – Zugleich zwingt er den Menschen immer wieder zum weiteren Denken und Handeln.
178. A kétely nélkül az emberi fejlődés sem volna elképzelhető. – Ohne Zweifel wäre auch die menschliche Entwicklung kaum denkbar.
179. Így mindhárom alaknak saját feladata van. – So hat jede der drei Gestalten ihre eigene Aufgabe.
180. Kölcsönhatásuk alkotja a mű központi feszültségét. – Ihr Zusammenspiel bildet die zentrale Spannung des Werks.
181. Az alkotás összekapcsolja a filozófiát és a költészetet. – Das Werk verbindet Philosophie und Dichtung.
182. Az emberi lét végső kérdéseit teszi fel. – Es stellt die letzten Fragen des menschlichen Daseins.
183. Az értelemről, a célról és a fejlődésről kérdez. – Es fragt nach Sinn, Ziel und Fortschritt.
184. Mindezt költői formában fejezi ki. – Zugleich bringt es all dies in dichterischer Form zum Ausdruck.
185. Nyelve emelkedett és gondolatokban gazdag. – Seine Sprache ist erhaben und gedankenreich.
186. Minden szín önálló művészi egységet alkot. – Jede Szene bildet eine eigenständige künstlerische Einheit.
187. Együtt mégis hatalmas egésszé kapcsolódnak össze. – Zusammen verbinden sie sich dennoch zu einem gewaltigen Ganzen.
188. A szerkezet szigorú és alaposan átgondolt. – Der Aufbau ist streng und sorgfältig durchdacht.
189. Az egyes részek tudatos rendben követik egymást. – Die einzelnen Teile folgen in einer bewusst gestalteten Ordnung aufeinander.
190. Minden színnek meghatározott helye és szerepe van. – Jede Szene hat ihren festen Platz und ihre bestimmte Funktion.
191. Mindegyik az emberi törekvés egy-egy állomását mutatja. – Jede zeigt eine Station des menschlichen Strebens.
192. Ez a rend teszi a művet különösen hatásossá. – Diese Ordnung macht das Werk besonders eindrucksvoll.
193. A történelmet annak kezdetétől a távoli jövőig vezeti végig. – Sie führt durch die Geschichte von ihren Anfängen bis in die ferne Zukunft.
194. A teremtéstől egészen a Föld kihűléséig jut el. – Sie führt von der Schöpfung bis zur Erkaltung der Erde.
195. Végül ismét visszatér az élet értelmének kérdéséhez. – Schließlich kehrt sie wieder zur Frage nach dem Sinn des Lebens zurück.
196. Így a mű az emberi lét egészét próbálja átfogni. – So versucht das Werk, das gesamte menschliche Dasein zu umfassen.
197. Felépítése ezért kulcsfontosságú a megértéséhez. – Sein Aufbau ist deshalb der Schlüssel zu seinem Verständnis.
198. Egységgé kapcsolja össze a kerettörténetet és az álomszíneket. – Er verbindet die Rahmenhandlung und die Traumbilder zu einer Einheit.
199. Egyesíti a történelmet és az örökkévalóságot. – Er verbindet Geschichte und Ewigkeit.
200. Ebben rejlik „Az ember tragédiája” nagysága. – Darin liegt die Größe der „Tragödie des Menschen“.
(aufklappen)magyar
1. „Az ember tragédiája” drámai költemény.
2. A cím németül azt jelenti: „Die Tragödie des Menschen”.
3. Szerzője Madách Imre.
4. A mű a világirodalom jelentős alkotásai közé tartozik.
5. Az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik.
6. Azt kérdezi, van-e értelme az emberi történelemnek.
7. Azt is vizsgálja, mi az emberi törekvések célja.
8. Ezek a nagy kérdések határozzák meg a mű felépítését.
9. Az alkotás nem hagyományos színpadi dráma.
10. Könyvdrámának vagy drámai költeménynek is nevezik.
11. Terjedelme és gondolati gazdagsága miatt nehéz színpadra állítani.
12. Ennek ellenére később gyakran előadták.
13. A mű tizenöt színből áll.
14. Ezeket a jeleneteket magyarul „színeknek” nevezik.
15. Minden szín önálló képet alkot.
16. Együtt azonban nagy egészet hoznak létre.
17. A felépítés világos tervet követ.
18. A színeket két nagy csoportra lehet osztani.
19. Az első csoportot a keretszínek alkotják.
20. A második csoportba az álomszínek tartoznak.
21. A keretszínek körülölelik az álomszíneket.
22. A mű elején és végén helyezkednek el.
23. A kerethez tartozik az első három szín.
24. Ugyancsak a keret része az utolsó, tizenötödik szín.
25. Az álomszínek a keretszínek között helyezkednek el.
26. A negyediktől a tizennegyedik színig tartanak.
27. Ez a szerkezet művészi és jelentéssel teli.
28. A keretszínek az emberi történelmen kívüli térben játszódnak.
29. Az álomszínek viszont a történelem különböző korszakaiban játszódnak.
30. Így a mű összekapcsolja az örökkévalóságot és a történelmet.
31. A kerettörténet a mennyben kezdődik.
32. Az első szín a világ teremtésének befejezését mutatja.
33. Isten éppen befejezte a világ megalkotását.
34. Az angyalok dicsérik művét.
35. Csak egyetlen lény nem kapcsolódik be a dicséretbe.
36. Ő Lucifer, a tagadás szelleme.
37. Lucifer bírálja a teremtés művét.
38. Úgy gondolja, hogy nélküle a teremtett világ nem lehet teljes.
39. Isten átengedi neki a paradicsom két fáját.
40. Ezzel megkezdődik az emberért folytatott küzdelem.
41. A második szín a paradicsomban játszódik.
42. Ádám és Éva ott még boldogan élnek.
43. Ők az első emberek.
44. Lucifer odalép hozzájuk.
45. Engedetlenségre csábítja őket.
46. Esznek a tiltott gyümölcsből.
47. Ezzel elveszítik a paradicsomot.
48. A harmadik szín a paradicsomból való kiűzetés utáni helyzetet mutatja.
49. Ádám és Éva már a paradicsomon kívül állnak.
50. Ettől kezdve saját erejükből kell élniük.
51. Ádám meg akarja ismerni az emberiség jövőjét.
52. Tudni szeretné, hová vezet az útja.
53. Lucifer teljesíti ezt a kívánságát.
54. Mély álomba meríti Ádámot és Évát.
55. Álmukban meglátják a jövőt.
56. Végigjárják az emberiség egész történelmét.
57. Ezzel kezdetüket veszik az álomszínek.
58. Ádám minden álomszínben új alakban jelenik meg.
59. Mindig a történelem valamely ismert személyét alakítja.
60. Éva és Lucifer szintén mindig új alakban jelennek meg.
61. Éva mindig Ádám mellett álló nőként szerepel.
62. Lucifer pedig állandó kísérője és kísértője marad.
63. Így halad végig a három alak a különböző korszakokon.
64. Minden álomszín a történelem egy-egy korszakát mutatja be.
65. Mindegyik az emberiség valamely nagy eszméjét is megjeleníti.
66. Ádám minden korszakban egy eszményt követ.
67. Mindig hisz egy meghatározott célban.
68. Az eszmények megvalósítása azonban rendre csalódáshoz vezet.
69. Az ember törekvése újra és újra kudarcot vall.
70. Ez a mű egyik központi gondolata.
71. A legtöbb történelmi szín hasonló folyamatot mutat.
72. Először megjelenik egy eszménybe vetett remény.
73. Ezután következik az eszmény megvalósításának kísérlete.
74. Végül bekövetkezik a csalódás.
75. A következő színben ezért új eszmény jelenik meg.
76. Ilyen módon halad előre a történelem.
77. Ez a szerkezet sajátos ritmust ad a műnek.
78. Minden szín egy új kísérlethez hasonlít.
79. A kísérlet azonban mindig újabb ellentmondásokhoz vezet.
80. Ádám ennek ellenére nem adja fel.
81. Újra és újra elölről kezdi a keresést.
82. Ebben mutatkozik meg az ember ereje.
83. Az álomszínek nagyjából időrendben követik a történelmet.
84. Az első álomszín az ókori Egyiptomban játszódik.
85. Ádám ott fáraóként jelenik meg.
86. A hatalmat és a dicsőséget testesíti meg.
87. A következő kép az ókori Athénban játszódik.
88. Ádám ott Miltiadész hadvezér alakját ölti magára.
89. A szabadság és a demokrácia eszméjét képviseli.
90. A harmadik álomkép az ókori Rómában játszódik.
91. Ádám ott az élvezeteket kereső római férfiként jelenik meg.
92. A negyedik álomkép Bizáncban játszódik.
93. Ebben a hitről, az egyházról és a keresztes hadjáratokról van szó.
94. Ezek a képek a történelmi múlthoz tartoznak.
95. A történelem jól ismert korszakait mutatják be.
96. Ezután további történelmi képek következnek.
97. Az egyik szín Prágában, Kepler korában játszódik.
98. Itt a tudomány és az igazság keresése kerül előtérbe.
99. Ebbe a színbe egy másik álomkép is beépül.
100. Ez a francia forradalom képe.
101. Ádám ezt álombeli álomként éli át.
102. Ebben a képben a párizsi forradalom résztvevője lesz.
103. Ezután ismét visszatér Prágába.
104. A következő kép Londonban játszódik.
105. A szabad verseny és a piac világát mutatja.
106. Egyúttal a modern polgári társadalmat is ábrázolja.
107. Ezek a képek már Madách saját korához közelítenek.
108. A szerző jelenének fontos társadalmi tapasztalatait mutatják.
109. A jelenhez közeli képek után a jövő következik.
110. Az egyik szín egy távoli jövő társadalmát ábrázolja.
111. Ezt falanszternek nevezik.
112. Szigorúan megszervezett közösség.
113. Ott mindent a tudomány és a célszerűség irányít.
114. Az ember azonban elveszítette benne szabadságát és egyéniségét.
115. A következő kép a világűrbe vezet.
116. Ádám el akarja hagyni a Földet.
117. Megpróbál elszakadni a földi léttől.
118. Ez azonban nem sikerül neki.
119. A Föld nélkül nem képes élni.
120. Az utolsó álomszín egy kihűlt Földet mutat.
121. A Nap fénye és melege már alig érezhető.
122. A Földet jég borítja.
123. Már csak kevés ember él rajta.
124. Életük kezdetleges és nyomorúságos.
125. Ez a mű legsötétebb képe.
126. Az emberiség végső hanyatlását mutatja.
127. Ezzel véget érnek az álomszínek.
128. Ádám mélyen kétségbeesik.
129. Látta az emberiség egész történelmét.
130. Minden korszakban kudarcot és csalódást tapasztalt.
131. A történelem ezért értelmetlennek látszik számára.
132. Ekkor Ádám felébred álmából.
133. Ezzel megkezdődik az utolsó szín.
134. Ez ismét a kerettörténethez tartozik.
135. Ádám újra a paradicsomon kívül áll.
136. Rémülettel tölti el a megismert jövő.
137. Kétségbeesésében öngyilkosságra készül.
138. Azt akarja, hogy az emberiség története el se kezdődjön.
139. Ekkor azonban váratlan fordulat következik.
140. Éva bejelenti, hogy gyermeket vár.
141. Az emberiség tehát tovább fog élni.
142. Ádám már nem tudja megakadályozni történetének kezdetét.
143. Most Istenhez fordul.
144. Az élet értelméről kérdezi.
145. Azt akarja tudni, van-e célja az emberi küzdelemnek.
146. Isten nem ad neki egyértelmű választ.
147. Végül azonban elhangzanak a mű híres zárószavai.
148. Isten arra szólítja fel az embert, hogy küzdjön és bízzon.
149. A híres zárómondat ezt a gondolatot foglalja össze.
150. Németül körülbelül így hangzik: „Ember, mondottam neked: küzdj és bízzál!”.
151. Az eredeti magyar mondat így szól: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”.
152. Ezzel ér véget a mű.
153. A befejezés nem pusztán kétségbeesést fejez ki.
154. Egyúttal bátorítást is ad.
155. Az embernek minden csalódás ellenére tovább kell küzdenie.
156. Akkor is, ha a végső cél bizonytalan marad.
157. A küzdelem maga adhat értelmet az emberi életnek.
158. Ez az üzenet zárja le a mű gondolati ívét.
159. Ezzel a mű szerkezete is teljessé válik.
160. A keretszínek körülölelik a történelmi álomképeket.
161. A mű elején a teremtés, a végén pedig a biztatás áll.
162. A kettő között az emberiség egész történelme bontakozik ki.
163. Ez a szerkezet művészi és mélyen jelentéses.
164. Az emberi történelmet nagyobb, egyetemes keretbe helyezi.
165. A történelem az első ember álmának formájában jelenik meg.
166. Egyszerre jelenik meg próbatételként és megválaszolatlan kérdésként.
167. A végső kérdés nyitva marad.
168. A záró biztatás azonban irányt ad az emberi cselekvésnek.
169. Három alak vonul végig az egész művön.
170. Ezek Ádám, Éva és Lucifer.
171. Ádám a küzdő és törekvő emberiséget testesíti meg.
172. Minden korszakban egy új eszményt keres.
173. Éva az életet, a szerelmet és a folytonosságot képviseli.
174. A szépséghez, az érzelmekhez és az emberiség fennmaradásához kapcsolódik.
175. Lucifer a kételyt és a tagadást testesíti meg.
176. Minden eszményt bírál, és feltárja annak ellentmondásait.
177. Ugyanakkor állandóan további gondolkodásra és cselekvésre készteti az embert.
178. A kétely nélkül az emberi fejlődés sem volna elképzelhető.
179. Így mindhárom alaknak saját feladata van.
180. Kölcsönhatásuk alkotja a mű központi feszültségét.
181. Az alkotás összekapcsolja a filozófiát és a költészetet.
182. Az emberi lét végső kérdéseit teszi fel.
183. Az értelemről, a célról és a fejlődésről kérdez.
184. Mindezt költői formában fejezi ki.
185. Nyelve emelkedett és gondolatokban gazdag.
186. Minden szín önálló művészi egységet alkot.
187. Együtt mégis hatalmas egésszé kapcsolódnak össze.
188. A szerkezet szigorú és alaposan átgondolt.
189. Az egyes részek tudatos rendben követik egymást.
190. Minden színnek meghatározott helye és szerepe van.
191. Mindegyik az emberi törekvés egy-egy állomását mutatja.
192. Ez a rend teszi a művet különösen hatásossá.
193. A történelmet annak kezdetétől a távoli jövőig vezeti végig.
194. A teremtéstől egészen a Föld kihűléséig jut el.
195. Végül ismét visszatér az élet értelmének kérdéséhez.
196. Így a mű az emberi lét egészét próbálja átfogni.
197. Felépítése ezért kulcsfontosságú a megértéséhez.
198. Egységgé kapcsolja össze a kerettörténetet és az álomszíneket.
199. Egyesíti a történelmet és az örökkévalóságot.
200. Ebben rejlik „Az ember tragédiája” nagysága.
(aufklappen)német
1. „Die Tragödie des Menschen“ ist ein dramatisches Gedicht.
2. Der Titel bedeutet „Die Tragödie des Menschen“.
3. Sein Verfasser ist Imre Madách.
4. Das Werk gehört zu den bedeutenden Werken der Weltliteratur.
5. Es behandelt die großen Fragen der Menschheit.
6. Es fragt nach dem Sinn der menschlichen Geschichte.
7. Es fragt auch nach dem Ziel des menschlichen Strebens.
8. Diese großen Fragen bestimmen den Aufbau des Werks.
9. Das Werk ist kein gewöhnliches Bühnendrama.
10. Man bezeichnet es als Lesedrama oder als dramatisches Gedicht.
11. Wegen seines Umfangs und seines Gedankenreichtums ist es schwer auf die Bühne zu bringen.
12. Dennoch wurde es später häufig aufgeführt.
13. Das Werk besteht aus fünfzehn Szenen.
14. Auf Ungarisch nennt man diese Szenen „színek“.
15. Jede Szene bildet ein eigenes Bild.
16. Zusammen ergeben sie jedoch ein großes Ganzes.
17. Der Aufbau folgt einem klaren Plan.
18. Man kann die Szenen in zwei große Gruppen teilen.
19. Die erste Gruppe bilden die Rahmenszenen.
20. Die zweite Gruppe bilden die Traumbilder.
21. Die Rahmenszenen umschließen die Traumbilder.
22. Sie stehen am Anfang und am Ende des Werks.
23. Zum Rahmen gehören die ersten drei Szenen.
24. Auch die letzte, fünfzehnte Szene gehört zum Rahmen.
25. Die Traumbilder liegen zwischen den Rahmenszenen.
26. Sie umfassen die Szenen vier bis vierzehn.
27. Diese Bauweise ist kunstvoll und bedeutungsvoll.
28. Die Rahmenszenen spielen in einem Raum außerhalb der menschlichen Geschichte.
29. Die Traumbilder spielen dagegen in verschiedenen Epochen der Geschichte.
30. So verbindet das Werk Ewigkeit und Geschichte.
31. Die Rahmenhandlung beginnt im Himmel.
32. Die erste Szene zeigt die Vollendung der Schöpfung.
33. Gott hat soeben die Erschaffung der Welt vollendet.
34. Die Engel preisen sein Werk.
35. Nur ein Wesen stimmt nicht in das Lob ein.
36. Es ist Luzifer, der Geist der Verneinung.
37. Luzifer kritisiert das Werk der Schöpfung.
38. Er meint, dass die geschaffene Welt ohne ihn nicht vollständig sein kann.
39. Gott überlässt ihm die beiden Bäume des Paradieses.
40. Damit beginnt der Kampf um den Menschen.
41. Die zweite Szene spielt im Paradies.
42. Dort leben Adam und Eva noch glücklich.
43. Sie sind die ersten Menschen.
44. Luzifer tritt an sie heran.
45. Er verführt sie zum Ungehorsam.
46. Sie essen von der verbotenen Frucht.
47. Damit verlieren sie das Paradies.
48. Die dritte Szene zeigt die Situation nach der Vertreibung aus dem Paradies.
49. Adam und Eva stehen nun außerhalb des Paradieses.
50. Von nun an müssen sie aus eigener Kraft leben.
51. Adam will die Zukunft der Menschheit kennenlernen.
52. Er will wissen, wohin sein Weg führt.
53. Luzifer erfüllt ihm diesen Wunsch.
54. Er versetzt Adam und Eva in einen tiefen Schlaf.
55. In ihrem Traum sehen sie die Zukunft.
56. Sie durchwandern die gesamte Geschichte der Menschheit.
57. Damit beginnen die Traumbilder.
58. In jedem Traumbild erscheint Adam in einer neuen Gestalt.
59. Er verkörpert jeweils eine bekannte Gestalt der Geschichte.
60. Auch Eva und Luzifer erscheinen jeweils in neuer Gestalt.
61. Eva erscheint stets als die Frau an Adams Seite.
62. Luzifer bleibt stets sein Begleiter und Versucher.
63. So durchschreiten die drei Gestalten die verschiedenen Zeitalter.
64. Jedes Traumbild zeigt eine Epoche der Geschichte.
65. Jedes stellt zugleich eine große Idee der Menschheit dar.
66. In jeder Epoche verfolgt Adam ein Ideal.
67. Er glaubt jeweils an ein bestimmtes Ziel.
68. Die Verwirklichung der Ideale führt jedoch immer wieder zur Enttäuschung.
69. Das menschliche Streben scheitert immer wieder.
70. Das ist einer der Grundgedanken des Werks.
71. Die meisten historischen Szenen zeigen einen ähnlichen Vorgang.
72. Zuerst entsteht die Hoffnung auf ein Ideal.
73. Danach folgt der Versuch, dieses Ideal zu verwirklichen.
74. Schließlich kommt es zur Enttäuschung.
75. Deshalb erscheint in der nächsten Szene ein neues Ideal.
76. Auf diese Weise schreitet die Geschichte voran.
77. Diese Bauweise gibt dem Werk seinen besonderen Rhythmus.
78. Jede Szene gleicht einem neuen Versuch.
79. Der Versuch führt jedoch stets zu neuen Widersprüchen.
80. Trotzdem gibt Adam nicht auf.
81. Immer wieder beginnt er seine Suche von vorn.
82. Darin zeigt sich die Kraft des Menschen.
83. Die Traumbilder folgen der Geschichte ungefähr in zeitlicher Reihenfolge.
84. Das erste Traumbild spielt im alten Ägypten.
85. Dort erscheint Adam als Pharao.
86. Er verkörpert Macht und Ruhm.
87. Das nächste Bild spielt im alten Athen.
88. Dort nimmt Adam die Gestalt des Feldherrn Miltiades an.
89. Er verkörpert die Idee der Freiheit und der Demokratie.
90. Das dritte Traumbild spielt im alten Rom.
91. Dort erscheint Adam als ein Römer, der den Lebensgenuss sucht.
92. Das vierte Traumbild spielt in Byzanz.
93. Darin geht es um den Glauben, die Kirche und die Kreuzzüge.
94. Diese Bilder gehören zur historischen Vergangenheit.
95. Sie zeigen bekannte Epochen der Geschichte.
96. Danach folgen weitere historische Bilder.
97. Eine Szene spielt in Prag zur Zeit Keplers.
98. Hier stehen die Wissenschaft und die Suche nach Wahrheit im Mittelpunkt.
99. In diese Szene ist ein weiteres Traumbild eingebettet.
100. Es ist das Bild der Französischen Revolution.
101. Adam erlebt sie als einen Traum im Traum.
102. In diesem Bild wird er zum Teilnehmer der Revolution in Paris.
103. Danach kehrt er wieder nach Prag zurück.
104. Das nächste Bild spielt in London.
105. Es zeigt die Welt des freien Wettbewerbs und des Marktes.
106. Zugleich stellt es die moderne bürgerliche Gesellschaft dar.
107. Diese Bilder nähern sich bereits Madáchs eigener Zeit.
108. Sie zeigen wichtige gesellschaftliche Erfahrungen seiner Gegenwart.
109. Nach den gegenwartsnahen Bildern folgt die Zukunft.
110. Eine Szene zeigt eine Gesellschaft der fernen Zukunft.
111. Man nennt sie Phalanstère.
112. Es ist eine streng organisierte Gemeinschaft.
113. Dort werden alle Lebensbereiche von Wissenschaft und Zweckmäßigkeit bestimmt.
114. Der Mensch hat darin jedoch seine Freiheit und Individualität verloren.
115. Das nächste Bild führt in den Weltraum.
116. Adam will die Erde verlassen.
117. Er versucht, sich vom irdischen Dasein zu lösen.
118. Das gelingt ihm jedoch nicht.
119. Ohne die Erde kann er nicht leben.
120. Das letzte Traumbild zeigt eine erkaltete Erde.
121. Licht und Wärme der Sonne sind kaum noch spürbar.
122. Die Erde ist mit Eis bedeckt.
123. Nur noch wenige Menschen leben auf ihr.
124. Ihr Leben ist primitiv und elend.
125. Dieses Bild ist das düsterste des Werks.
126. Es zeigt den endgültigen Niedergang der Menschheit.
127. Damit enden die Traumbilder.
128. Adam ist tief verzweifelt.
129. Er hat die gesamte Geschichte der Menschheit gesehen.
130. In jeder Epoche hat er Scheitern und Enttäuschung erlebt.
131. Deshalb erscheint ihm die Geschichte sinnlos.
132. Nun erwacht Adam aus seinem Traum.
133. Damit beginnt die letzte Szene.
134. Sie gehört wieder zur Rahmenhandlung.
135. Adam steht erneut außerhalb des Paradieses.
136. Die gesehene Zukunft erfüllt ihn mit Entsetzen.
137. In seiner Verzweiflung will er sich das Leben nehmen.
138. Er will verhindern, dass die Geschichte der Menschheit überhaupt beginnt.
139. Doch dann tritt eine unerwartete Wendung ein.
140. Eva verkündet, dass sie ein Kind erwartet.
141. Die Menschheit wird also weiterleben.
142. Adam kann den Beginn ihrer Geschichte nicht mehr verhindern.
143. Nun wendet er sich an Gott.
144. Er fragt ihn nach dem Sinn des Lebens.
145. Er will wissen, ob das menschliche Streben einen Zweck hat.
146. Gott gibt ihm keine eindeutige Antwort.
147. Schließlich fallen jedoch die berühmten Schlussworte des Werks.
148. Gott ruft den Menschen dazu auf, zu kämpfen und zu vertrauen.
149. Der berühmte Schlusssatz fasst diesen Gedanken zusammen.
150. Auf Deutsch lautet er sinngemäß: „Mensch, ich sagte es dir: Kämpfe und vertraue!“.
151. Auf Ungarisch lautet er: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!“.
152. Damit endet das Werk.
153. Das Ende bringt nicht nur Verzweiflung zum Ausdruck.
154. Zugleich vermittelt es eine Ermutigung.
155. Der Mensch soll trotz aller Enttäuschungen weiterkämpfen.
156. Das gilt auch dann, wenn das endgültige Ziel ungewiss bleibt.
157. Der Kampf selbst kann dem menschlichen Leben Sinn verleihen.
158. Diese Botschaft schließt den gedanklichen Bogen des Werks ab.
159. Damit ist auch der Aufbau des Werks vollendet.
160. Die Rahmenszenen umschließen die historischen Traumbilder.
161. Am Anfang des Werks steht die Schöpfung, am Ende die Ermutigung.
162. Dazwischen entfaltet sich die gesamte Geschichte der Menschheit.
163. Diese Bauweise ist kunstvoll und tief bedeutungsvoll.
164. Sie stellt die menschliche Geschichte in einen größeren, universellen Rahmen.
165. Die Geschichte erscheint in Form eines Traums des ersten Menschen.
166. Sie erscheint zugleich als Prüfung und als unbeantwortete Frage.
167. Die endgültige Frage bleibt offen.
168. Die abschließende Ermutigung gibt dem menschlichen Handeln jedoch eine Richtung.
169. Drei Gestalten durchziehen das gesamte Werk.
170. Es sind Adam, Eva und Luzifer.
171. Adam verkörpert die kämpfende und strebende Menschheit.
172. In jeder Epoche sucht er nach einem neuen Ideal.
173. Eva verkörpert das Leben, die Liebe und die Kontinuität.
174. Sie steht für Schönheit, Gefühle und den Fortbestand der Menschheit.
175. Luzifer verkörpert den Zweifel und die Verneinung.
176. Er kritisiert jedes Ideal und deckt dessen Widersprüche auf.
177. Zugleich zwingt er den Menschen immer wieder zum weiteren Denken und Handeln.
178. Ohne Zweifel wäre auch die menschliche Entwicklung kaum denkbar.
179. So hat jede der drei Gestalten ihre eigene Aufgabe.
180. Ihr Zusammenspiel bildet die zentrale Spannung des Werks.
181. Das Werk verbindet Philosophie und Dichtung.
182. Es stellt die letzten Fragen des menschlichen Daseins.
183. Es fragt nach Sinn, Ziel und Fortschritt.
184. Zugleich bringt es all dies in dichterischer Form zum Ausdruck.
185. Seine Sprache ist erhaben und gedankenreich.
186. Jede Szene bildet eine eigenständige künstlerische Einheit.
187. Zusammen verbinden sie sich dennoch zu einem gewaltigen Ganzen.
188. Der Aufbau ist streng und sorgfältig durchdacht.
189. Die einzelnen Teile folgen in einer bewusst gestalteten Ordnung aufeinander.
190. Jede Szene hat ihren festen Platz und ihre bestimmte Funktion.
191. Jede zeigt eine Station des menschlichen Strebens.
192. Diese Ordnung macht das Werk besonders eindrucksvoll.
193. Sie führt durch die Geschichte von ihren Anfängen bis in die ferne Zukunft.
194. Sie führt von der Schöpfung bis zur Erkaltung der Erde.
195. Schließlich kehrt sie wieder zur Frage nach dem Sinn des Lebens zurück.
196. So versucht das Werk, das gesamte menschliche Dasein zu umfassen.
197. Sein Aufbau ist deshalb der Schlüssel zu seinem Verständnis.
198. Er verbindet die Rahmenhandlung und die Traumbilder zu einer Einheit.
199. Er verbindet Geschichte und Ewigkeit.
200. Darin liegt die Größe der „Tragödie des Menschen“.