5.2.3 – A történelmi színek – Die historischen Bilder
1. „Az ember tragédiája” középpontjában az álomszínek állnak. – Den Kern der „Tragödie des Menschen“ bilden die Traumbilder.
2. Jelentős részük történelmi szín. – Ein großer Teil von ihnen sind geschichtliche Bilder.
3. A múlt ismert korszakait mutatják be. – Sie zeigen bekannte Epochen der Vergangenheit.
4. Ádám minden korszakban egy eszményt követ. – In jeder Epoche verfolgt Adam ein Ideal.
5. Minden eszmény csalódáshoz vezet. – Jedes Ideal endet in Enttäuschung.
6. Így minden színben hasonló folyamat ismétlődik. – So wiederholt sich in jeder Szene ein ähnliches Muster.
7. Először megjelenik a lelkesedés egy eszme iránt. – Zuerst kommt die Begeisterung für eine Idee.
8. Ezután következik az eszme megvalósításának kísérlete. – Dann folgt der Versuch, die Idee zu verwirklichen.
9. Végül elérkezik a kiábrándulás. – Schließlich kommt die Ernüchterung.
10. Az első történelmi szín Egyiptomban játszódik. – Das erste geschichtliche Bild spielt in Ägypten.
11. Ádám ott hatalmas fáraóként jelenik meg. – Dort erscheint Adam als mächtiger Pharao.
12. A hatalmat és a dicsőséget testesíti meg. – Er verkörpert Macht und Ruhm.
13. Hatalmas piramist építtet. – Er lässt eine gewaltige Pyramide errichten.
14. A piramisnak halhatatlanná kell tennie a nevét. – Die Pyramide soll seinen Namen unsterblich machen.
15. Az építkezésen számtalan rabszolga dolgozik embertelen körülmények között. – Für den Bau arbeiten zahllose Sklaven unter unmenschlichen Bedingungen.
16. Ádám eleinte nem veszi észre szenvedésüket. – Adam bemerkt ihr Leid zunächst nicht.
17. Később azonban találkozik egy rabszolganővel. – Doch dann begegnet er einer Sklavin.
18. Ebben a színben ő Éva alakja. – In dieser Szene verkörpert sie Eva.
19. Ádám rajta keresztül ismeri fel a nép szenvedését. – Durch sie erkennt Adam das Leid des Volkes.
20. Meghallja egy haldokló rabszolga panaszát. – Er hört die Klage eines sterbenden Sklaven.
21. Ekkor felismeri hatalmának értelmetlenségét. – Da erkennt er die Sinnlosigkeit seiner Macht.
22. Egyetlen ember dicsősége nem hozhat általános boldogságot. – Der Ruhm eines Einzelnen kann kein allgemeines Glück bringen.
23. Ez a dicsőség sok ember szenvedésére épül. – Dieser Ruhm beruht auf dem Leid vieler Menschen.
24. Ádám ezért elfordul az egyeduralomtól. – Adam wendet sich deshalb von der Alleinherrschaft ab.
25. Minden ember számára szabadságot kíván. – Er sehnt sich nach Freiheit für alle Menschen.
26. Ezzel véget ér az egyiptomi szín. – Damit endet das ägyptische Bild.
27. A második történelmi szín Athénban játszódik. – Das zweite geschichtliche Bild spielt in Athen.
28. Athént a demokrácia hazájának tekintik. – Athen gilt als die Heimat der Demokratie.
29. Ádám ott Miltiadész hadvezér alakját ölti magára. – Dort nimmt Adam die Gestalt des Feldherrn Miltiades an.
30. Most a szabadságot és a népuralmat képviseli. – Nun verkörpert er Freiheit und Volksherrschaft.
31. Miltiadész hősiesen harcolt hazájáért. – Miltiades hat heldenhaft für seine Heimat gekämpft.
32. A nép azonban ellene fordul. – Doch das Volk wendet sich gegen ihn.
33. Lázítók uszítják ellene a tömeget. – Aufwiegler hetzen die Menge gegen ihn auf.
34. A nép ingatagnak és hálátlannak mutatkozik. – Das Volk erweist sich als wankelmütig und undankbar.
35. Saját hősét ítéli el. – Es verurteilt seinen eigenen Helden.
36. Miltiadészt halálra ítélik. – Miltiades wird zum Tode verurteilt.
37. Így a demokrácia is csalódást okoz Ádámnak. – So enttäuscht auch die Demokratie Adam.
38. A nép még nem bizonyul elég érettnek a szabadságra. – Das Volk erweist sich noch nicht als reif genug für die Freiheit.
39. Könnyen félrevezethető és fellázítható. – Es lässt sich leicht verführen und aufhetzen.
40. Ezzel lezárul az athéni szín. – Damit endet das athenische Bild.
41. A harmadik történelmi szín az ókori Rómában játszódik. – Das dritte geschichtliche Bild spielt im alten Rom.
42. Ádám itt az élet élvezésében keresi a boldogságot. – Hier sucht Adam das Glück im Lebensgenuss.
43. A szabadságban való csalódása után a szórakozás felé fordul. – Nach seiner Enttäuschung über die Freiheit wendet er sich dem Vergnügen zu.
44. Fényűző és pazarló életet él. – Er führt ein luxuriöses und verschwenderisches Leben.
45. Már csak az élvezeteket és a kicsapongást ismeri. – Er kennt nur noch Genuss und Ausschweifung.
46. Ez az életforma azonban szintén nem elégíti ki. – Doch auch diese Lebensweise befriedigt ihn nicht.
47. A várost erkölcsi hanyatlás és járvány sújtja. – Die Stadt ist von moralischem Verfall und einer Seuche gezeichnet.
48. A puszta élvezet ürességhez vezet. – Der bloße Genuss führt zur Leere.
49. Ebben a színben megjelenik Péter apostol. – In dieser Szene erscheint der Apostel Petrus.
50. Új tanítást hirdet. – Er verkündet eine neue Lehre.
51. Ez a keresztényi szeretet tanítása. – Es ist die Lehre der christlichen Liebe.
52. Ez az eszme túlmutat az önző élvezeteken. – Diese Idee weist über den selbstsüchtigen Genuss hinaus.
53. Ádám lelkesedéssel fordul az új eszme felé. – Adam wendet sich begeistert der neuen Idee zu.
54. Így a római szín új reménnyel ér véget. – So endet das römische Bild mit einer neuen Hoffnung.
55. A negyedik történelmi szín Bizáncban játszódik. – Das vierte geschichtliche Bild spielt in Byzanz.
56. Ádám itt a keresztény hit eszméjét követi. – Hier folgt Adam dem Ideal des christlichen Glaubens.
57. Tankréd keresztes lovag alakjában jelenik meg. – Er erscheint in der Gestalt des Kreuzritters Tankred.
58. A keresztény eszméért akar harcolni. – Er will für die christliche Idee kämpfen.
59. A vallás azonban már eltávolodott eredeti tanításától. – Die Religion hat sich jedoch bereits von ihrer ursprünglichen Lehre entfernt.
60. A keresztények jelentéktelen hittani kérdéseken vitatkoznak. – Die Christen streiten über unbedeutende Glaubensfragen.
61. Üldözik és megölik egymást. – Sie verfolgen und töten einander.
62. Még egyetlen betű miatt is harcot folytatnak. – Sie führen sogar wegen eines einzigen Buchstabens Krieg.
63. A tiszta eszme türelmetlenséggé és fanatizmussá torzult. – Die reine Idee ist zu Unduldsamkeit und Fanatismus entartet.
64. Ádámot elborzasztja ez a vallási fanatizmus. – Adam ist über diesen religiösen Fanatismus entsetzt.
65. Így a hit történelmi megvalósulása is csalódást okoz neki. – So enttäuscht ihn auch die geschichtliche Verwirklichung des Glaubens.
66. Ezzel véget ér a bizánci szín. – Damit endet das byzantinische Bild.
67. Ez a négy kép a régebbi történelmi múlthoz tartozik. – Diese vier Bilder gehören zur älteren geschichtlichen Vergangenheit.
68. Ókori és középkori korszakokat mutatnak be. – Sie zeigen antike und mittelalterliche Epochen.
69. Ezután az újabb korok képei következnek. – Danach folgen Bilder der neueren Zeit.
70. Az egyik szín Prágában, Kepler korában játszódik. – Eine Szene spielt in Prag zur Zeit Keplers.
71. Ádám itt a tudomány eszményét képviseli. – Hier verkörpert Adam das Ideal der Wissenschaft.
72. Kepler tudós alakjában jelenik meg. – Er erscheint in der Gestalt des Gelehrten Kepler.
73. A császár számára azonban horoszkópokat kell készítenie. – Er muss jedoch für den Kaiser Horoskope erstellen.
74. A valódi tudománynak így a babonát kell szolgálnia. – Die wahre Wissenschaft muss dadurch dem Aberglauben dienen.
75. A tudós nem szabad, hanem kénytelen eladni tudását. – Der Gelehrte ist nicht frei, sondern muss sein Wissen verkaufen.
76. Ebbe a prágai színbe egy másik álomkép is beépül. – In diese Prager Szene ist ein weiteres Traumbild eingebettet.
77. Kepler a francia forradalomról álmodik. – Kepler träumt von der Französischen Revolution.
78. Így jelenik meg a párizsi szín. – So erscheint das Pariser Bild.
79. Ádám ott Danton forradalmár alakját ölti magára. – Dort nimmt Adam die Gestalt des Revolutionärs Danton an.
80. A szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget képviseli. – Er verkörpert Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit.
81. A forradalom kezdetben lelkesedéssel tölti el. – Zunächst erfüllt ihn die Revolution mit Begeisterung.
82. Hamarosan azonban terrorba fordul. – Doch bald schlägt sie in Terror um.
83. A szabadság nevében embereket gyilkolnak meg. – Im Namen der Freiheit werden Menschen ermordet.
84. A nemes eszme vérhez és borzalomhoz vezet. – Die edle Idee führt zu Blut und Schrecken.
85. Így a forradalom is csalódást okoz. – So führt auch die Revolution zur Enttäuschung.
86. Ádám ezután ismét Prágában ébred fel. – Danach erwacht Adam wieder in Prag.
87. A következő kép Londonban játszódik. – Das nächste Bild spielt in London.
88. Ádám itt a polgári szabadság világát tapasztalja meg. – Hier erlebt Adam die Welt der bürgerlichen Freiheit.
89. Ez a szabad verseny és a kereskedelem világa. – Es ist die Welt des freien Wettbewerbs und des Handels.
90. Látszólag mindenki szabadon követheti saját érdekeit. – Scheinbar darf jeder frei seinen eigenen Interessen folgen.
91. A valóságban azonban mindenütt önzés és csalás uralkodik. – In Wirklichkeit herrschen jedoch überall Eigennutz und Betrug.
92. A szabad piac keménységet és részvétlenséget teremt. – Der freie Markt erzeugt Härte und Gefühllosigkeit.
93. Az ember kizsákmányolja a másik embert. – Der Mensch beutet den anderen Menschen aus.
94. Így a polgári szabadság is kiábránduláshoz vezet. – So führt auch die bürgerliche Freiheit zur Ernüchterung.
95. Mindezek a képek ugyanazt az alapvető törvényt követik. – Alle diese Bilder folgen demselben grundlegenden Gesetz.
96. Mindegyik egy eszményt és annak kudarcát mutatja be. – Jedes zeigt ein Ideal und dessen Scheitern.
97. Ilyen eszmény a hatalom, a szabadság, az élvezet, a hit, a tudomány és a szabad verseny. – Zu diesen Idealen gehören Macht, Freiheit, Genuss, Glaube, Wissenschaft und freier Wettbewerb.
98. Egyik eszmény sem valósul meg tökéletesen a történelemben. – Keines dieser Ideale verwirklicht sich vollkommen in der Geschichte.
99. A történelmi színek így az emberi lét tragikumát mutatják meg. – So zeigen die geschichtlichen Bilder die Tragik des menschlichen Daseins.
100. Az ember törekvése nagyszerű, de minden elért cél újabb csalódást hoz. – Das menschliche Streben ist groß, doch jedes erreichte Ziel bringt eine neue Enttäuschung.
(aufklappen)magyar
1. „Az ember tragédiája” középpontjában az álomszínek állnak.
2. Jelentős részük történelmi szín.
3. A múlt ismert korszakait mutatják be.
4. Ádám minden korszakban egy eszményt követ.
5. Minden eszmény csalódáshoz vezet.
6. Így minden színben hasonló folyamat ismétlődik.
7. Először megjelenik a lelkesedés egy eszme iránt.
8. Ezután következik az eszme megvalósításának kísérlete.
9. Végül elérkezik a kiábrándulás.
10. Az első történelmi szín Egyiptomban játszódik.
11. Ádám ott hatalmas fáraóként jelenik meg.
12. A hatalmat és a dicsőséget testesíti meg.
13. Hatalmas piramist építtet.
14. A piramisnak halhatatlanná kell tennie a nevét.
15. Az építkezésen számtalan rabszolga dolgozik embertelen körülmények között.
16. Ádám eleinte nem veszi észre szenvedésüket.
17. Később azonban találkozik egy rabszolganővel.
18. Ebben a színben ő Éva alakja.
19. Ádám rajta keresztül ismeri fel a nép szenvedését.
20. Meghallja egy haldokló rabszolga panaszát.
21. Ekkor felismeri hatalmának értelmetlenségét.
22. Egyetlen ember dicsősége nem hozhat általános boldogságot.
23. Ez a dicsőség sok ember szenvedésére épül.
24. Ádám ezért elfordul az egyeduralomtól.
25. Minden ember számára szabadságot kíván.
26. Ezzel véget ér az egyiptomi szín.
27. A második történelmi szín Athénban játszódik.
28. Athént a demokrácia hazájának tekintik.
29. Ádám ott Miltiadész hadvezér alakját ölti magára.
30. Most a szabadságot és a népuralmat képviseli.
31. Miltiadész hősiesen harcolt hazájáért.
32. A nép azonban ellene fordul.
33. Lázítók uszítják ellene a tömeget.
34. A nép ingatagnak és hálátlannak mutatkozik.
35. Saját hősét ítéli el.
36. Miltiadészt halálra ítélik.
37. Így a demokrácia is csalódást okoz Ádámnak.
38. A nép még nem bizonyul elég érettnek a szabadságra.
39. Könnyen félrevezethető és fellázítható.
40. Ezzel lezárul az athéni szín.
41. A harmadik történelmi szín az ókori Rómában játszódik.
42. Ádám itt az élet élvezésében keresi a boldogságot.
43. A szabadságban való csalódása után a szórakozás felé fordul.
44. Fényűző és pazarló életet él.
45. Már csak az élvezeteket és a kicsapongást ismeri.
46. Ez az életforma azonban szintén nem elégíti ki.
47. A várost erkölcsi hanyatlás és járvány sújtja.
48. A puszta élvezet ürességhez vezet.
49. Ebben a színben megjelenik Péter apostol.
50. Új tanítást hirdet.
51. Ez a keresztényi szeretet tanítása.
52. Ez az eszme túlmutat az önző élvezeteken.
53. Ádám lelkesedéssel fordul az új eszme felé.
54. Így a római szín új reménnyel ér véget.
55. A negyedik történelmi szín Bizáncban játszódik.
56. Ádám itt a keresztény hit eszméjét követi.
57. Tankréd keresztes lovag alakjában jelenik meg.
58. A keresztény eszméért akar harcolni.
59. A vallás azonban már eltávolodott eredeti tanításától.
60. A keresztények jelentéktelen hittani kérdéseken vitatkoznak.
61. Üldözik és megölik egymást.
62. Még egyetlen betű miatt is harcot folytatnak.
63. A tiszta eszme türelmetlenséggé és fanatizmussá torzult.
64. Ádámot elborzasztja ez a vallási fanatizmus.
65. Így a hit történelmi megvalósulása is csalódást okoz neki.
66. Ezzel véget ér a bizánci szín.
67. Ez a négy kép a régebbi történelmi múlthoz tartozik.
68. Ókori és középkori korszakokat mutatnak be.
69. Ezután az újabb korok képei következnek.
70. Az egyik szín Prágában, Kepler korában játszódik.
71. Ádám itt a tudomány eszményét képviseli.
72. Kepler tudós alakjában jelenik meg.
73. A császár számára azonban horoszkópokat kell készítenie.
74. A valódi tudománynak így a babonát kell szolgálnia.
75. A tudós nem szabad, hanem kénytelen eladni tudását.
76. Ebbe a prágai színbe egy másik álomkép is beépül.
77. Kepler a francia forradalomról álmodik.
78. Így jelenik meg a párizsi szín.
79. Ádám ott Danton forradalmár alakját ölti magára.
80. A szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget képviseli.
81. A forradalom kezdetben lelkesedéssel tölti el.
82. Hamarosan azonban terrorba fordul.
83. A szabadság nevében embereket gyilkolnak meg.
84. A nemes eszme vérhez és borzalomhoz vezet.
85. Így a forradalom is csalódást okoz.
86. Ádám ezután ismét Prágában ébred fel.
87. A következő kép Londonban játszódik.
88. Ádám itt a polgári szabadság világát tapasztalja meg.
89. Ez a szabad verseny és a kereskedelem világa.
90. Látszólag mindenki szabadon követheti saját érdekeit.
91. A valóságban azonban mindenütt önzés és csalás uralkodik.
92. A szabad piac keménységet és részvétlenséget teremt.
93. Az ember kizsákmányolja a másik embert.
94. Így a polgári szabadság is kiábránduláshoz vezet.
95. Mindezek a képek ugyanazt az alapvető törvényt követik.
96. Mindegyik egy eszményt és annak kudarcát mutatja be.
97. Ilyen eszmény a hatalom, a szabadság, az élvezet, a hit, a tudomány és a szabad verseny.
98. Egyik eszmény sem valósul meg tökéletesen a történelemben.
99. A történelmi színek így az emberi lét tragikumát mutatják meg.
100. Az ember törekvése nagyszerű, de minden elért cél újabb csalódást hoz.
(aufklappen)német
1. Den Kern der „Tragödie des Menschen“ bilden die Traumbilder.
2. Ein großer Teil von ihnen sind geschichtliche Bilder.
3. Sie zeigen bekannte Epochen der Vergangenheit.
4. In jeder Epoche verfolgt Adam ein Ideal.
5. Jedes Ideal endet in Enttäuschung.
6. So wiederholt sich in jeder Szene ein ähnliches Muster.
7. Zuerst kommt die Begeisterung für eine Idee.
8. Dann folgt der Versuch, die Idee zu verwirklichen.
9. Schließlich kommt die Ernüchterung.
10. Das erste geschichtliche Bild spielt in Ägypten.
11. Dort erscheint Adam als mächtiger Pharao.
12. Er verkörpert Macht und Ruhm.
13. Er lässt eine gewaltige Pyramide errichten.
14. Die Pyramide soll seinen Namen unsterblich machen.
15. Für den Bau arbeiten zahllose Sklaven unter unmenschlichen Bedingungen.
16. Adam bemerkt ihr Leid zunächst nicht.
17. Doch dann begegnet er einer Sklavin.
18. In dieser Szene verkörpert sie Eva.
19. Durch sie erkennt Adam das Leid des Volkes.
20. Er hört die Klage eines sterbenden Sklaven.
21. Da erkennt er die Sinnlosigkeit seiner Macht.
22. Der Ruhm eines Einzelnen kann kein allgemeines Glück bringen.
23. Dieser Ruhm beruht auf dem Leid vieler Menschen.
24. Adam wendet sich deshalb von der Alleinherrschaft ab.
25. Er sehnt sich nach Freiheit für alle Menschen.
26. Damit endet das ägyptische Bild.
27. Das zweite geschichtliche Bild spielt in Athen.
28. Athen gilt als die Heimat der Demokratie.
29. Dort nimmt Adam die Gestalt des Feldherrn Miltiades an.
30. Nun verkörpert er Freiheit und Volksherrschaft.
31. Miltiades hat heldenhaft für seine Heimat gekämpft.
32. Doch das Volk wendet sich gegen ihn.
33. Aufwiegler hetzen die Menge gegen ihn auf.
34. Das Volk erweist sich als wankelmütig und undankbar.
35. Es verurteilt seinen eigenen Helden.
36. Miltiades wird zum Tode verurteilt.
37. So enttäuscht auch die Demokratie Adam.
38. Das Volk erweist sich noch nicht als reif genug für die Freiheit.
39. Es lässt sich leicht verführen und aufhetzen.
40. Damit endet das athenische Bild.
41. Das dritte geschichtliche Bild spielt im alten Rom.
42. Hier sucht Adam das Glück im Lebensgenuss.
43. Nach seiner Enttäuschung über die Freiheit wendet er sich dem Vergnügen zu.
44. Er führt ein luxuriöses und verschwenderisches Leben.
45. Er kennt nur noch Genuss und Ausschweifung.
46. Doch auch diese Lebensweise befriedigt ihn nicht.
47. Die Stadt ist von moralischem Verfall und einer Seuche gezeichnet.
48. Der bloße Genuss führt zur Leere.
49. In dieser Szene erscheint der Apostel Petrus.
50. Er verkündet eine neue Lehre.
51. Es ist die Lehre der christlichen Liebe.
52. Diese Idee weist über den selbstsüchtigen Genuss hinaus.
53. Adam wendet sich begeistert der neuen Idee zu.
54. So endet das römische Bild mit einer neuen Hoffnung.
55. Das vierte geschichtliche Bild spielt in Byzanz.
56. Hier folgt Adam dem Ideal des christlichen Glaubens.
57. Er erscheint in der Gestalt des Kreuzritters Tankred.
58. Er will für die christliche Idee kämpfen.
59. Die Religion hat sich jedoch bereits von ihrer ursprünglichen Lehre entfernt.
60. Die Christen streiten über unbedeutende Glaubensfragen.
61. Sie verfolgen und töten einander.
62. Sie führen sogar wegen eines einzigen Buchstabens Krieg.
63. Die reine Idee ist zu Unduldsamkeit und Fanatismus entartet.
64. Adam ist über diesen religiösen Fanatismus entsetzt.
65. So enttäuscht ihn auch die geschichtliche Verwirklichung des Glaubens.
66. Damit endet das byzantinische Bild.
67. Diese vier Bilder gehören zur älteren geschichtlichen Vergangenheit.
68. Sie zeigen antike und mittelalterliche Epochen.
69. Danach folgen Bilder der neueren Zeit.
70. Eine Szene spielt in Prag zur Zeit Keplers.
71. Hier verkörpert Adam das Ideal der Wissenschaft.
72. Er erscheint in der Gestalt des Gelehrten Kepler.
73. Er muss jedoch für den Kaiser Horoskope erstellen.
74. Die wahre Wissenschaft muss dadurch dem Aberglauben dienen.
75. Der Gelehrte ist nicht frei, sondern muss sein Wissen verkaufen.
76. In diese Prager Szene ist ein weiteres Traumbild eingebettet.
77. Kepler träumt von der Französischen Revolution.
78. So erscheint das Pariser Bild.
79. Dort nimmt Adam die Gestalt des Revolutionärs Danton an.
80. Er verkörpert Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit.
81. Zunächst erfüllt ihn die Revolution mit Begeisterung.
82. Doch bald schlägt sie in Terror um.
83. Im Namen der Freiheit werden Menschen ermordet.
84. Die edle Idee führt zu Blut und Schrecken.
85. So führt auch die Revolution zur Enttäuschung.
86. Danach erwacht Adam wieder in Prag.
87. Das nächste Bild spielt in London.
88. Hier erlebt Adam die Welt der bürgerlichen Freiheit.
89. Es ist die Welt des freien Wettbewerbs und des Handels.
90. Scheinbar darf jeder frei seinen eigenen Interessen folgen.
91. In Wirklichkeit herrschen jedoch überall Eigennutz und Betrug.
92. Der freie Markt erzeugt Härte und Gefühllosigkeit.
93. Der Mensch beutet den anderen Menschen aus.
94. So führt auch die bürgerliche Freiheit zur Ernüchterung.
95. Alle diese Bilder folgen demselben grundlegenden Gesetz.
96. Jedes zeigt ein Ideal und dessen Scheitern.
97. Zu diesen Idealen gehören Macht, Freiheit, Genuss, Glaube, Wissenschaft und freier Wettbewerb.
98. Keines dieser Ideale verwirklicht sich vollkommen in der Geschichte.
99. So zeigen die geschichtlichen Bilder die Tragik des menschlichen Daseins.
100. Das menschliche Streben ist groß, doch jedes erreichte Ziel bringt eine neue Enttäuschung.