7.6 – Erdélyi líra: Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő – Siebenbürgische Lyrik: Sándor Reményik, Lajos Áprily, Jenő Dsida
1. Az erdélyi magyar líra a két háború közötti kor gazdag színe. – Die ungarische Lyrik Siebenbürgens ist eine reiche Farbe der Zwischenkriegszeit.
2. Három nagy költője Reményik Sándor, Áprily Lajos és Dsida Jenő. – Ihre drei großen Dichter sind Sándor Reményik, Lajos Áprily und Jenő Dsida.
3. Verseiket a hűség, a szépség és a hit hatja át. – Ihre Gedichte durchdringen die Treue, die Schönheit und der Glaube.
4. Költészetük a kisebbségi sorsban is a méltóságot őrizte. – Ihre Dichtung bewahrte auch im Minderheitenschicksal die Würde.
5. E fejezet e három erdélyi költő líráját mutatja be. – Dieses Kapitel stellt die Lyrik dieser drei siebenbürgischen Dichter dar.
6. Reményik Sándor az erdélyi helytállás nagy költője. – Sándor Reményik ist der große Dichter der siebenbürgischen Standhaftigkeit.
7. 1890-ben született Kolozsvárott, és ott is élt egész életében. – Er wurde 1890 in Kolozsvár geboren und lebte dort sein ganzes Leben.
8. Kolozsvár, Erdély szellemi fővárosa, mélyen meghatározta. – Kolozsvár, die geistige Hauptstadt Siebenbürgens, prägte ihn tief.
9. Protestáns, mélyen vallásos családból származott. – Er stammte aus einer protestantischen, tief religiösen Familie.
10. A hit egész költészetének szilárd alapja volt. – Der Glaube war die feste Grundlage seiner ganzen Dichtung.
11. Trianon után az erdélyi magyarság sorsa lett fő témája. – Nach Trianon wurde das Schicksal des Siebenbürger Ungartums sein Hauptthema.
12. A veszteséget és a kisebbségi létet mélyen átélte. – Den Verlust und das Minderheitendasein erlebte er tief.
13. A kezdeti években Végvári álnéven írt harcos verseket. – In den ersten Jahren schrieb er unter dem Pseudonym Végvári kämpferische Gedichte.
14. E versek a nemzeti ellenállás és a remény hangját szólaltatták meg. – Diese Gedichte brachten den Ton des nationalen Widerstands und der Hoffnung zum Klingen.
15. Reményik költészete a hűség és a kitartás lírája lett. – Reményiks Dichtung wurde zur Lyrik der Treue und der Ausdauer.
16. Verseiben a szülőföld iránti szeretet mélyen él. – In seinen Gedichten lebt die Liebe zur Heimat tief.
17. Leghíresebb verse a Templom és iskola. – Sein berühmtestes Gedicht ist Templom és iskola (Kirche und Schule).
18. E vers a magyar egyház és iskola védelmére szólít. – Dieses Gedicht ruft zum Schutz der ungarischen Kirche und Schule auf.
19. A templom és az iskola a közösség két nagy oszlopa. – Die Kirche und die Schule sind die zwei großen Säulen der Gemeinschaft.
20. E két intézmény őrizte a magyar nyelvet és hitet. – Diese beiden Institutionen bewahrten die ungarische Sprache und den Glauben.
21. „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” – hangzik a felhívás. – „Verlasst nicht die Kirche, die Kirche und die Schule!” – lautet der Aufruf.
22. E sor a kisebbségi magyarság jelmondatává vált. – Diese Zeile wurde zum Wahlspruch des ungarischen Minderheitentums.
23. A vers a megmaradás és a hűség parancsát fogalmazza meg. – Das Gedicht formuliert das Gebot des Fortbestehens und der Treue.
24. A templom a hitet, az iskola a nyelvet és a jövőt jelenti. – Die Kirche bedeutet den Glauben, die Schule die Sprache und die Zukunft.
25. E két érték nélkül a közösség nem maradhat fenn. – Ohne diese beiden Werte kann die Gemeinschaft nicht fortbestehen.
26. A vers a kultúra nemzetmegtartó erejét hirdeti. – Das Gedicht verkündet die nationserhaltende Kraft der Kultur.
27. Reményik e verssel a közösség lelkiismerete lett. – Reményik wurde mit diesem Gedicht zum Gewissen der Gemeinschaft.
28. Másik híres verse az Eredj, ha tudsz. – Ein weiteres berühmtes Gedicht ist Eredj, ha tudsz (Geh, wenn du kannst).
29. E vers a szülőföldjét elhagyni készülőhöz szól. – Dieses Gedicht spricht zu dem, der seine Heimat verlassen will.
30. A költő megkérdezi: valóban el tudsz-e menni? – Der Dichter fragt: kannst du wirklich fortgehen?
31. A vers szerint a szülőföldet nem lehet igazán elhagyni. – Nach dem Gedicht kann man die Heimat nicht wirklich verlassen.
32. Az emlékek, a gyökerek és a táj örökre magukhoz kötnek. – Die Erinnerungen, die Wurzeln und die Landschaft binden auf ewig an sich.
33. Aki elmegy, magával viszi és örökké gyászolja hazáját. – Wer fortgeht, trägt seine Heimat mit sich und betrauert sie ewig.
34. A vers a maradás mellett érvel, mély, fájdalmas erővel. – Das Gedicht spricht für das Bleiben, mit tiefer, schmerzhafter Kraft.
35. Reményik a helytállás és a hűség költője maradt. – Reményik blieb der Dichter der Standhaftigkeit und der Treue.
36. Verseiben a hit és a haza elválaszthatatlanul összefonódik. – In seinen Gedichten verflechten sich der Glaube und die Heimat untrennbar.
37. Költészete vigaszt és erőt adott a kisebbségi magyarságnak. – Seine Dichtung gab dem ungarischen Minderheitentum Trost und Kraft.
38. Reményik a szenvedést méltósággal és hittel viselte. – Reményik trug das Leiden mit Würde und Glauben.
39. Verseit a csendes, mély komolyság jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnet der stille, tiefe Ernst.
40. Betegen, sokat szenvedve is fáradhatatlanul alkotott. – Krank und viel leidend schuf er dennoch unermüdlich.
41. Reményik Sándor 1941-ben halt meg Kolozsvárott. – Sándor Reményik starb 1941 in Kolozsvár.
42. Halálát az egész erdélyi magyarság gyásszal fogadta. – Seinen Tod nahm das ganze Siebenbürger Ungartum mit Trauer auf.
43. Költészete a helytállás és a hűség örök példája. – Seine Dichtung ist ein ewiges Beispiel der Standhaftigkeit und der Treue.
44. Reményik az erdélyi líra egyik legnagyobb alakja. – Reményik ist eine der größten Gestalten der siebenbürgischen Lyrik.
45. Verseit ma is szeretik mély hitükért és igazságukért. – Seine Gedichte liebt man auch heute für ihren tiefen Glauben und ihre Wahrheit.
46. Reményik a kisebbségi magyarság hű énekmondója volt. – Reményik war der treue Sänger des ungarischen Minderheitentums.
47. Költészete a megmaradás nemes, emberi tanúsága. – Seine Dichtung ist ein edles, menschliches Zeugnis des Fortbestehens.
48. A hit és a haza az ő világában egységet alkot. – Der Glaube und die Heimat bilden in seiner Welt eine Einheit.
49. Reményik a szenvedő közösség vigasztaló hangja lett. – Reményik wurde zur tröstenden Stimme der leidenden Gemeinschaft.
50. Öröksége az erdélyi magyar szellem el nem múló kincse. – Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz des Siebenbürger ungarischen Geistes.
51. Áprily Lajos az erdélyi líra finom, elégikus mestere. – Lajos Áprily ist der feine, elegische Meister der siebenbürgischen Lyrik.
52. 1887-ben született Brassóban. – Er wurde 1887 in Brassó geboren.
53. Eredeti neve Jékely Lajos volt. – Sein ursprünglicher Name war Lajos Jékely.
54. Fia, Jékely Zoltán szintén jelentős költő lett. – Sein Sohn, Zoltán Jékely, wurde ebenfalls ein bedeutender Dichter.
55. Áprily az Erdélyi Helikon első szerkesztője volt. – Áprily war der erste Redakteur des Erdélyi Helikon.
56. Költészetét a természet és a táj mély szeretete hatja át. – Seine Dichtung durchdringt die tiefe Liebe zur Natur und zur Landschaft.
57. Verseiben az erdélyi hegyek és erdők elevenednek meg. – In seinen Gedichten werden die siebenbürgischen Berge und Wälder lebendig.
58. Áprily a csendes szemlélődés és a harmónia költője. – Áprily ist der Dichter der stillen Betrachtung und der Harmonie.
59. Verseit klasszikus tisztaság és zeneiség jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnen klassische Reinheit und Musikalität.
60. A természet nála a lélek belső békéjének tükre. – Die Natur ist bei ihm ein Spiegel des inneren Friedens der Seele.
61. A Március című verse a tavasz eljövetelének öröme. – Sein Gedicht Március (März) ist die Freude über das Kommen des Frühlings.
62. A vers a hó olvadását és az élet ébredését festi. – Das Gedicht malt das Schmelzen des Schnees und das Erwachen des Lebens.
63. A természet megújulása a remény jelképe lesz. – Die Erneuerung der Natur wird zum Sinnbild der Hoffnung.
64. A vers friss, tiszta képei a tavasz örömét árasztják. – Die frischen, reinen Bilder des Gedichts verströmen die Freude des Frühlings.
65. Áprily a természet apró csodáit finoman figyeli meg. – Áprily beobachtet die kleinen Wunder der Natur fein.
66. Híres verse a Tavasz a házsongárdi temetőben. – Ein berühmtes Gedicht ist Tavasz a házsongárdi temetőben (Frühling auf dem Házsongárd-Friedhof).
67. A házsongárdi temető Kolozsvár híres, régi temetője. – Der Házsongárd-Friedhof ist der berühmte, alte Friedhof von Kolozsvár.
68. E temetőben sok nagy magyar alszik örök álmát. – Auf diesem Friedhof schlafen viele große Ungarn ihren ewigen Schlaf.
69. A vers a tavasz és a halál, az élet és a mulandóság kontrasztja. – Das Gedicht ist der Kontrast von Frühling und Tod, von Leben und Vergänglichkeit.
70. A költő egy régi sír előtt áll, és a múltra gondol. – Der Dichter steht vor einem alten Grab und denkt an die Vergangenheit.
71. Megidézi Apáczai Csere János holland feleségének emlékét. – Er beschwört die Erinnerung an die holländische Frau von János Apáczai Csere.
72. Az idegen földben nyugvó asszony a hűség jelképe lesz. – Die in fremder Erde ruhende Frau wird zum Sinnbild der Treue.
73. A vers a magyar múlt és a szülőföld iránti hűségről szól. – Das Gedicht handelt von der Treue zur ungarischen Vergangenheit und zur Heimat.
74. A tavaszi élet és a régi sírok együtt idézik a mulandóságot. – Das frühlingshafte Leben und die alten Gräber beschwören zusammen die Vergänglichkeit.
75. A vers finom, elégikus szépsége mélyen megrendítő. – Die feine, elegische Schönheit des Gedichts ist zutiefst ergreifend.
76. Áprily a szépséget és a szomorúságot harmóniába oldja. – Áprily löst die Schönheit und die Traurigkeit in Harmonie auf.
77. Költészete a csendes bölcsesség és a béke világa. – Seine Dichtung ist eine Welt der stillen Weisheit und des Friedens.
78. 1929-ben Áprily Magyarországra költözött. – 1929 zog Áprily nach Ungarn.
79. Ott is tovább alkotott, a természet és a béke költőjeként. – Auch dort schuf er weiter, als Dichter der Natur und des Friedens.
80. Áprily kiváló műfordító is volt. – Áprily war auch ein hervorragender Übersetzer.
81. Puskin Anyeginjét is ő ültette át remekbe magyarra. – Auch Puschkins Onegin übertrug er meisterhaft ins Ungarische.
82. Fordításai a magyar műfordítás kincsei közé tartoznak. – Seine Übersetzungen gehören zu den Schätzen der ungarischen Übersetzungskunst.
83. Áprily Lajos 1967-ben halt meg. – Lajos Áprily starb 1967.
84. Költészete a természet és a lélek finom harmóniája. – Seine Dichtung ist eine feine Harmonie von Natur und Seele.
85. Verseit tisztaság, mélység és zeneiség jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnen Reinheit, Tiefe und Musikalität.
86. Áprily az erdélyi líra egyik legfinomabb hangja. – Áprily ist einer der feinsten Töne der siebenbürgischen Lyrik.
87. A természet szépségét mélyen és hűen örökítette meg. – Die Schönheit der Natur hielt er tief und treu fest.
88. Költészete a béke és a szemlélődés örök forrása. – Seine Dichtung ist eine ewige Quelle des Friedens und der Betrachtung.
89. Áprily a magyar tájköltészet nagy, csendes mestere. – Áprily ist ein großer, stiller Meister der ungarischen Landschaftsdichtung.
90. Verseiben a szülőföld és a múlt hűséggel idéződik fel. – In seinen Gedichten werden die Heimat und die Vergangenheit mit Treue beschworen.
91. A mulandóság és a szépség nála elválaszthatatlan. – Die Vergänglichkeit und die Schönheit sind bei ihm untrennbar.
92. Áprily költészete a finom szomorúság és a béke világa. – Áprilys Dichtung ist eine Welt der feinen Traurigkeit und des Friedens.
93. Öröksége a magyar líra nemes, tiszta része. – Sein Erbe ist ein edler, reiner Teil der ungarischen Lyrik.
94. Áprily a szemlélődő, harmonikus költészet mestere maradt. – Áprily blieb ein Meister der betrachtenden, harmonischen Dichtung.
95. Verseit ma is szeretik finom, elégikus szépségükért. – Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre feine, elegische Schönheit.
96. Dsida Jenő az erdélyi líra fiatalon elhunyt, nagy tehetsége. – Jenő Dsida ist das jung verstorbene, große Talent der siebenbürgischen Lyrik.
97. 1907-ben született Szatmárnémetiben. – Er wurde 1907 in Szatmárnémeti geboren.
98. Katolikus, mélyen vallásos költő volt. – Er war ein katholischer, tief religiöser Dichter.
99. Költészetét a hit, a szépség és a finom zeneiség jellemzi. – Seine Dichtung kennzeichnen der Glaube, die Schönheit und die feine Musikalität.
100. Dsida a forma virtuóz mestere volt. – Dsida war ein virtuoser Meister der Form.
101. Verseiben a nyelv zenéje és a rímek játéka ragyog. – In seinen Gedichten leuchten die Musik der Sprache und das Spiel der Reime.
102. Költészete könnyed, mégis mély és megrendítő. – Seine Dichtung ist leicht, dennoch tief und ergreifend.
103. A játékosság és a komolyság finoman egyesül nála. – Die Verspieltheit und der Ernst vereinen sich fein bei ihm.
104. Híres verse a Nagycsütörtök. – Ein berühmtes Gedicht ist Nagycsütörtök (Gründonnerstag).
105. A vers egy éjszakai vasútállomáson játszódik. – Das Gedicht spielt auf einem nächtlichen Bahnhof.
106. A költő egyedül, elhagyatottan várakozik a hidegben. – Der Dichter wartet allein, verlassen in der Kälte.
107. A magány és a kiszolgáltatottság mély élménye szólal meg. – Das tiefe Erlebnis der Einsamkeit und der Schutzlosigkeit kommt zum Klingen.
108. A cím a nagycsütörtök éjszakájára, Krisztus magányára utal. – Der Titel verweist auf die Nacht des Gründonnerstags, auf die Einsamkeit Christi.
109. Krisztust az Olajfák hegyén elhagyták a tanítványai. – Christus verließen am Ölberg seine Jünger.
110. A költő a maga magányát Krisztus magányához hasonlítja. – Der Dichter vergleicht seine eigene Einsamkeit mit der Einsamkeit Christi.
111. A vers az emberi elhagyatottság megrendítő verse. – Das Gedicht ist ein ergreifendes Gedicht der menschlichen Verlassenheit.
112. Az ember a döntő pillanatokban végső soron egyedül van. – Der Mensch ist in den entscheidenden Augenblicken letztlich allein.
113. A Nagycsütörtök a hit és a magány mély költeménye. – Nagycsütörtök ist ein tiefes Gedicht des Glaubens und der Einsamkeit.
114. Dsida másik szép verse a Hálaadás. – Ein weiteres schönes Gedicht Dsidas ist Hálaadás (Danksagung).
115. A vers a hála és a szeretet gyengéd költeménye. – Das Gedicht ist ein zartes Gedicht der Dankbarkeit und der Liebe.
116. A költő az édesanyjának és az életnek mond köszönetet. – Der Dichter dankt seiner Mutter und dem Leben.
117. A vers a szeretet és a gyermeki hála meleg vallomása. – Das Gedicht ist ein warmes Bekenntnis der Liebe und der kindlichen Dankbarkeit.
118. Dsida az élet apró ajándékaiért is hálát ad. – Dsida dankt auch für die kleinen Gaben des Lebens.
119. Költészetében a hit és a szeretet mindig jelen van. – In seiner Dichtung sind der Glaube und die Liebe stets präsent.
120. Dsida az erdélyi magyarság sorsáról is írt. – Dsida schrieb auch über das Schicksal des Siebenbürger Ungartums.
121. A Psalmus Hungaricus a magyar sors nagy, megrendítő verse. – Der Psalmus Hungaricus ist ein großes, ergreifendes Gedicht des ungarischen Schicksals.
122. E vers a magyarsághoz való hűséget szenvedélyesen vallja. – Dieses Gedicht bekennt sich leidenschaftlich zur Treue zum Ungartum.
123. Dsida a nyelv és a nemzet iránti szeretetet fejezi ki. – Dsida drückt die Liebe zur Sprache und zur Nation aus.
124. Költészete a finomság és a mélység ritka egysége. – Seine Dichtung ist eine seltene Einheit von Feinheit und Tiefe.
125. Dsida súlyos szívbetegségben szenvedett. – Dsida litt an einer schweren Herzkrankheit.
126. A betegség árnyéka kései verseit is beborította. – Der Schatten der Krankheit umhüllte auch seine späten Gedichte.
127. Dsida Jenő 1938-ban, alig harmincegy évesen halt meg. – Jenő Dsida starb 1938, kaum einunddreißig Jahre alt.
128. Korai halála nagy veszteség volt a magyar líra számára. – Sein früher Tod war ein großer Verlust für die ungarische Lyrik.
129. Rövid élete alatt is maradandó életművet alkotott. – Auch in seinem kurzen Leben schuf er ein bleibendes Lebenswerk.
130. Költészete a hit, a szépség és a magány finom világa. – Seine Dichtung ist eine feine Welt des Glaubens, der Schönheit und der Einsamkeit.
131. Dsida a forma és a zeneiség páratlan mestere maradt. – Dsida blieb ein unvergleichlicher Meister der Form und der Musikalität.
132. Verseit ma is szeretik finom szépségükért és mélységükért. – Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre feine Schönheit und Tiefe.
133. Dsida az erdélyi líra egyik legtisztább hangja. – Dsida ist einer der reinsten Töne der siebenbürgischen Lyrik.
134. Költészete a fájdalomból és a hitből szépséget teremtett. – Seine Dichtung schuf aus dem Schmerz und dem Glauben Schönheit.
135. Dsida a rövid, mégis ragyogó élet költője lett. – Dsida wurde zum Dichter des kurzen, dennoch strahlenden Lebens.
136. Öröksége az erdélyi és a magyar líra kincse. – Sein Erbe ist ein Schatz der siebenbürgischen und der ungarischen Lyrik.
137. Reményik, Áprily és Dsida az erdélyi líra három nagy alakja. – Reményik, Áprily und Dsida sind die drei großen Gestalten der siebenbürgischen Lyrik.
138. Reményik a hűség, Áprily a természet, Dsida a hit költője. – Reményik ist der Dichter der Treue, Áprily der der Natur, Dsida der des Glaubens.
139. Együtt az erdélyi magyar szellem gazdagságát mutatják. – Zusammen zeigen sie den Reichtum des Siebenbürger ungarischen Geistes.
140. Verseik a kisebbségi sors méltó, szép tanúsága. – Ihre Gedichte sind ein würdiges, schönes Zeugnis des Minderheitenschicksals.
141. Az erdélyi líra a magyar költészet nemes ága. – Die siebenbürgische Lyrik ist ein edler Zweig der ungarischen Dichtung.
142. E költők a hűséget és a szépséget egyaránt szolgálták. – Diese Dichter dienten der Treue und der Schönheit gleichermaßen.
143. Az erdélyi irodalomnak azonban nagy prózaírói is voltak. – Die siebenbürgische Literatur hatte jedoch auch große Prosaautoren.
144. A regény és az elbeszélés is virágzott Erdélyben. – Auch der Roman und die Erzählung blühten in Siebenbürgen.
145. Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József és Wass Albert a legnagyobbak. – Károly Kós, Áron Tamási, József Nyirő und Albert Wass sind die größten.
146. Prózájuk az erdélyi táj és nép hű ábrázolása. – Ihre Prosa ist eine treue Darstellung der siebenbürgischen Landschaft und des Volkes.
147. A következő fejezet e nagy erdélyi prózaírókat mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt diese großen siebenbürgischen Prosaautoren dar.
148. Megismerjük regényeik és elbeszéléseik világát. – Wir lernen die Welt ihrer Romane und Erzählungen kennen.
149. Az erdélyi líra után most az erdélyi próza következik. – Nach der siebenbürgischen Lyrik folgt nun die siebenbürgische Prosa.
150. E prózában a székely és az erdélyi világ elevenedik meg. – In dieser Prosa werden die szeklerische und die siebenbürgische Welt lebendig.
(aufklappen)magyar
1. Az erdélyi magyar líra a két háború közötti kor gazdag színe.
2. Három nagy költője Reményik Sándor, Áprily Lajos és Dsida Jenő.
3. Verseiket a hűség, a szépség és a hit hatja át.
4. Költészetük a kisebbségi sorsban is a méltóságot őrizte.
5. E fejezet e három erdélyi költő líráját mutatja be.
6. Reményik Sándor az erdélyi helytállás nagy költője.
7. 1890-ben született Kolozsvárott, és ott is élt egész életében.
8. Kolozsvár, Erdély szellemi fővárosa, mélyen meghatározta.
9. Protestáns, mélyen vallásos családból származott.
10. A hit egész költészetének szilárd alapja volt.
11. Trianon után az erdélyi magyarság sorsa lett fő témája.
12. A veszteséget és a kisebbségi létet mélyen átélte.
13. A kezdeti években Végvári álnéven írt harcos verseket.
14. E versek a nemzeti ellenállás és a remény hangját szólaltatták meg.
15. Reményik költészete a hűség és a kitartás lírája lett.
16. Verseiben a szülőföld iránti szeretet mélyen él.
17. Leghíresebb verse a Templom és iskola.
18. E vers a magyar egyház és iskola védelmére szólít.
19. A templom és az iskola a közösség két nagy oszlopa.
20. E két intézmény őrizte a magyar nyelvet és hitet.
21. „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” — hangzik a felhívás.
22. E sor a kisebbségi magyarság jelmondatává vált.
23. A vers a megmaradás és a hűség parancsát fogalmazza meg.
24. A templom a hitet, az iskola a nyelvet és a jövőt jelenti.
25. E két érték nélkül a közösség nem maradhat fenn.
26. A vers a kultúra nemzetmegtartó erejét hirdeti.
27. Reményik e verssel a közösség lelkiismerete lett.
28. Másik híres verse az Eredj, ha tudsz.
29. E vers a szülőföldjét elhagyni készülőhöz szól.
30. A költő megkérdezi: valóban el tudsz-e menni?
31. A vers szerint a szülőföldet nem lehet igazán elhagyni.
32. Az emlékek, a gyökerek és a táj örökre magukhoz kötnek.
33. Aki elmegy, magával viszi és örökké gyászolja hazáját.
34. A vers a maradás mellett érvel, mély, fájdalmas erővel.
35. Reményik a helytállás és a hűség költője maradt.
36. Verseiben a hit és a haza elválaszthatatlanul összefonódik.
37. Költészete vigaszt és erőt adott a kisebbségi magyarságnak.
38. Reményik a szenvedést méltósággal és hittel viselte.
39. Verseit a csendes, mély komolyság jellemzi.
40. Betegen, sokat szenvedve is fáradhatatlanul alkotott.
41. Reményik Sándor 1941-ben halt meg Kolozsvárott.
42. Halálát az egész erdélyi magyarság gyásszal fogadta.
43. Költészete a helytállás és a hűség örök példája.
44. Reményik az erdélyi líra egyik legnagyobb alakja.
45. Verseit ma is szeretik mély hitükért és igazságukért.
46. Reményik a kisebbségi magyarság hű énekmondója volt.
47. Költészete a megmaradás nemes, emberi tanúsága.
48. A hit és a haza az ő világában egységet alkot.
49. Reményik a szenvedő közösség vigasztaló hangja lett.
50. Öröksége az erdélyi magyar szellem el nem múló kincse.
51. Áprily Lajos az erdélyi líra finom, elégikus mestere.
52. 1887-ben született Brassóban.
53. Eredeti neve Jékely Lajos volt.
54. Fia, Jékely Zoltán szintén jelentős költő lett.
55. Áprily az Erdélyi Helikon első szerkesztője volt.
56. Költészetét a természet és a táj mély szeretete hatja át.
57. Verseiben az erdélyi hegyek és erdők elevenednek meg.
58. Áprily a csendes szemlélődés és a harmónia költője.
59. Verseit klasszikus tisztaság és zeneiség jellemzi.
60. A természet nála a lélek belső békéjének tükre.
61. A Március című verse a tavasz eljövetelének öröme.
62. A vers a hó olvadását és az élet ébredését festi.
63. A természet megújulása a remény jelképe lesz.
64. A vers friss, tiszta képei a tavasz örömét árasztják.
65. Áprily a természet apró csodáit finoman figyeli meg.
66. Híres verse a Tavasz a házsongárdi temetőben.
67. A házsongárdi temető Kolozsvár híres, régi temetője.
68. E temetőben sok nagy magyar alszik örök álmát.
69. A vers a tavasz és a halál, az élet és a mulandóság kontrasztja.
70. A költő egy régi sír előtt áll, és a múltra gondol.
71. Megidézi Apáczai Csere János holland feleségének emlékét.
72. Az idegen földben nyugvó asszony a hűség jelképe lesz.
73. A vers a magyar múlt és a szülőföld iránti hűségről szól.
74. A tavaszi élet és a régi sírok együtt idézik a mulandóságot.
75. A vers finom, elégikus szépsége mélyen megrendítő.
76. Áprily a szépséget és a szomorúságot harmóniába oldja.
77. Költészete a csendes bölcsesség és a béke világa.
78. 1929-ben Áprily Magyarországra költözött.
79. Ott is tovább alkotott, a természet és a béke költőjeként.
80. Áprily kiváló műfordító is volt.
81. Puskin Anyeginjét is ő ültette át remekbe magyarra.
82. Fordításai a magyar műfordítás kincsei közé tartoznak.
83. Áprily Lajos 1967-ben halt meg.
84. Költészete a természet és a lélek finom harmóniája.
85. Verseit tisztaság, mélység és zeneiség jellemzi.
86. Áprily az erdélyi líra egyik legfinomabb hangja.
87. A természet szépségét mélyen és hűen örökítette meg.
88. Költészete a béke és a szemlélődés örök forrása.
89. Áprily a magyar tájköltészet nagy, csendes mestere.
90. Verseiben a szülőföld és a múlt hűséggel idéződik fel.
91. A mulandóság és a szépség nála elválaszthatatlan.
92. Áprily költészete a finom szomorúság és a béke világa.
93. Öröksége a magyar líra nemes, tiszta része.
94. Áprily a szemlélődő, harmonikus költészet mestere maradt.
95. Verseit ma is szeretik finom, elégikus szépségükért.
96. Dsida Jenő az erdélyi líra fiatalon elhunyt, nagy tehetsége.
97. 1907-ben született Szatmárnémetiben.
98. Katolikus, mélyen vallásos költő volt.
99. Költészetét a hit, a szépség és a finom zeneiség jellemzi.
100. Dsida a forma virtuóz mestere volt.
101. Verseiben a nyelv zenéje és a rímek játéka ragyog.
102. Költészete könnyed, mégis mély és megrendítő.
103. A játékosság és a komolyság finoman egyesül nála.
104. Híres verse a Nagycsütörtök.
105. A vers egy éjszakai vasútállomáson játszódik.
106. A költő egyedül, elhagyatottan várakozik a hidegben.
107. A magány és a kiszolgáltatottság mély élménye szólal meg.
108. A cím a nagycsütörtök éjszakájára, Krisztus magányára utal.
109. Krisztust az Olajfák hegyén elhagyták a tanítványai.
110. A költő a maga magányát Krisztus magányához hasonlítja.
111. A vers az emberi elhagyatottság megrendítő verse.
112. Az ember a döntő pillanatokban végső soron egyedül van.
113. A Nagycsütörtök a hit és a magány mély költeménye.
114. Dsida másik szép verse a Hálaadás.
115. A vers a hála és a szeretet gyengéd költeménye.
116. A költő az édesanyjának és az életnek mond köszönetet.
117. A vers a szeretet és a gyermeki hála meleg vallomása.
118. Dsida az élet apró ajándékaiért is hálát ad.
119. Költészetében a hit és a szeretet mindig jelen van.
120. Dsida az erdélyi magyarság sorsáról is írt.
121. A Psalmus Hungaricus a magyar sors nagy, megrendítő verse.
122. E vers a magyarsághoz való hűséget szenvedélyesen vallja.
123. Dsida a nyelv és a nemzet iránti szeretetet fejezi ki.
124. Költészete a finomság és a mélység ritka egysége.
125. Dsida súlyos szívbetegségben szenvedett.
126. A betegség árnyéka kései verseit is beborította.
127. Dsida Jenő 1938-ban, alig harmincegy évesen halt meg.
128. Korai halála nagy veszteség volt a magyar líra számára.
129. Rövid élete alatt is maradandó életművet alkotott.
130. Költészete a hit, a szépség és a magány finom világa.
131. Dsida a forma és a zeneiség páratlan mestere maradt.
132. Verseit ma is szeretik finom szépségükért és mélységükért.
133. Dsida az erdélyi líra egyik legtisztább hangja.
134. Költészete a fájdalomból és a hitből szépséget teremtett.
135. Dsida a rövid, mégis ragyogó élet költője lett.
136. Öröksége az erdélyi és a magyar líra kincse.
137. Reményik, Áprily és Dsida az erdélyi líra három nagy alakja.
138. Reményik a hűség, Áprily a természet, Dsida a hit költője.
139. Együtt az erdélyi magyar szellem gazdagságát mutatják.
140. Verseik a kisebbségi sors méltó, szép tanúsága.
141. Az erdélyi líra a magyar költészet nemes ága.
142. E költők a hűséget és a szépséget egyaránt szolgálták.
143. Az erdélyi irodalomnak azonban nagy prózaírói is voltak.
144. A regény és az elbeszélés is virágzott Erdélyben.
145. Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József és Wass Albert a legnagyobbak.
146. Prózájuk az erdélyi táj és nép hű ábrázolása.
147. A következő fejezet e nagy erdélyi prózaírókat mutatja be.
148. Megismerjük regényeik és elbeszéléseik világát.
149. Az erdélyi líra után most az erdélyi próza következik.
150. E prózában a székely és az erdélyi világ elevenedik meg.
(aufklappen)német
1. Die ungarische Lyrik Siebenbürgens ist eine reiche Farbe der Zwischenkriegszeit.
2. Ihre drei großen Dichter sind Sándor Reményik, Lajos Áprily und Jenő Dsida.
3. Ihre Gedichte durchdringen die Treue, die Schönheit und der Glaube.
4. Ihre Dichtung bewahrte auch im Minderheitenschicksal die Würde.
5. Dieses Kapitel stellt die Lyrik dieser drei siebenbürgischen Dichter dar.
6. Sándor Reményik ist der große Dichter der siebenbürgischen Standhaftigkeit.
7. Er wurde 1890 in Kolozsvár geboren und lebte dort sein ganzes Leben.
8. Kolozsvár, die geistige Hauptstadt Siebenbürgens, prägte ihn tief.
9. Er stammte aus einer protestantischen, tief religiösen Familie.
10. Der Glaube war die feste Grundlage seiner ganzen Dichtung.
11. Nach Trianon wurde das Schicksal des Siebenbürger Ungartums sein Hauptthema.
12. Den Verlust und das Minderheitendasein erlebte er tief.
13. In den ersten Jahren schrieb er unter dem Pseudonym Végvári kämpferische Gedichte.
14. Diese Gedichte brachten den Ton des nationalen Widerstands und der Hoffnung zum Klingen.
15. Reményiks Dichtung wurde zur Lyrik der Treue und der Ausdauer.
16. In seinen Gedichten lebt die Liebe zur Heimat tief.
17. Sein berühmtestes Gedicht ist Templom és iskola (Kirche und Schule).
18. Dieses Gedicht ruft zum Schutz der ungarischen Kirche und Schule auf.
19. Die Kirche und die Schule sind die zwei großen Säulen der Gemeinschaft.
20. Diese beiden Institutionen bewahrten die ungarische Sprache und den Glauben.
21. „Verlasst nicht die Kirche, die Kirche und die Schule!” — lautet der Aufruf.
22. Diese Zeile wurde zum Wahlspruch des ungarischen Minderheitentums.
23. Das Gedicht formuliert das Gebot des Fortbestehens und der Treue.
24. Die Kirche bedeutet den Glauben, die Schule die Sprache und die Zukunft.
25. Ohne diese beiden Werte kann die Gemeinschaft nicht fortbestehen.
26. Das Gedicht verkündet die nationserhaltende Kraft der Kultur.
27. Reményik wurde mit diesem Gedicht zum Gewissen der Gemeinschaft.
28. Ein weiteres berühmtes Gedicht ist Eredj, ha tudsz (Geh, wenn du kannst).
29. Dieses Gedicht spricht zu dem, der seine Heimat verlassen will.
30. Der Dichter fragt: kannst du wirklich fortgehen?
31. Nach dem Gedicht kann man die Heimat nicht wirklich verlassen.
32. Die Erinnerungen, die Wurzeln und die Landschaft binden auf ewig an sich.
33. Wer fortgeht, trägt seine Heimat mit sich und betrauert sie ewig.
34. Das Gedicht spricht für das Bleiben, mit tiefer, schmerzhafter Kraft.
35. Reményik blieb der Dichter der Standhaftigkeit und der Treue.
36. In seinen Gedichten verflechten sich der Glaube und die Heimat untrennbar.
37. Seine Dichtung gab dem ungarischen Minderheitentum Trost und Kraft.
38. Reményik trug das Leiden mit Würde und Glauben.
39. Seine Gedichte kennzeichnet der stille, tiefe Ernst.
40. Krank und viel leidend schuf er dennoch unermüdlich.
41. Sándor Reményik starb 1941 in Kolozsvár.
42. Seinen Tod nahm das ganze Siebenbürger Ungartum mit Trauer auf.
43. Seine Dichtung ist ein ewiges Beispiel der Standhaftigkeit und der Treue.
44. Reményik ist eine der größten Gestalten der siebenbürgischen Lyrik.
45. Seine Gedichte liebt man auch heute für ihren tiefen Glauben und ihre Wahrheit.
46. Reményik war der treue Sänger des ungarischen Minderheitentums.
47. Seine Dichtung ist ein edles, menschliches Zeugnis des Fortbestehens.
48. Der Glaube und die Heimat bilden in seiner Welt eine Einheit.
49. Reményik wurde zur tröstenden Stimme der leidenden Gemeinschaft.
50. Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz des Siebenbürger ungarischen Geistes.
51. Lajos Áprily ist der feine, elegische Meister der siebenbürgischen Lyrik.
52. Er wurde 1887 in Brassó geboren.
53. Sein ursprünglicher Name war Lajos Jékely.
54. Sein Sohn, Zoltán Jékely, wurde ebenfalls ein bedeutender Dichter.
55. Áprily war der erste Redakteur des Erdélyi Helikon.
56. Seine Dichtung durchdringt die tiefe Liebe zur Natur und zur Landschaft.
57. In seinen Gedichten werden die siebenbürgischen Berge und Wälder lebendig.
58. Áprily ist der Dichter der stillen Betrachtung und der Harmonie.
59. Seine Gedichte kennzeichnen klassische Reinheit und Musikalität.
60. Die Natur ist bei ihm ein Spiegel des inneren Friedens der Seele.
61. Sein Gedicht Március (März) ist die Freude über das Kommen des Frühlings.
62. Das Gedicht malt das Schmelzen des Schnees und das Erwachen des Lebens.
63. Die Erneuerung der Natur wird zum Sinnbild der Hoffnung.
64. Die frischen, reinen Bilder des Gedichts verströmen die Freude des Frühlings.
65. Áprily beobachtet die kleinen Wunder der Natur fein.
66. Ein berühmtes Gedicht ist Tavasz a házsongárdi temetőben (Frühling auf dem Házsongárd-Friedhof).
67. Der Házsongárd-Friedhof ist der berühmte, alte Friedhof von Kolozsvár.
68. Auf diesem Friedhof schlafen viele große Ungarn ihren ewigen Schlaf.
69. Das Gedicht ist der Kontrast von Frühling und Tod, von Leben und Vergänglichkeit.
70. Der Dichter steht vor einem alten Grab und denkt an die Vergangenheit.
71. Er beschwört die Erinnerung an die holländische Frau von János Apáczai Csere.
72. Die in fremder Erde ruhende Frau wird zum Sinnbild der Treue.
73. Das Gedicht handelt von der Treue zur ungarischen Vergangenheit und zur Heimat.
74. Das frühlingshafte Leben und die alten Gräber beschwören zusammen die Vergänglichkeit.
75. Die feine, elegische Schönheit des Gedichts ist zutiefst ergreifend.
76. Áprily löst die Schönheit und die Traurigkeit in Harmonie auf.
77. Seine Dichtung ist eine Welt der stillen Weisheit und des Friedens.
78. 1929 zog Áprily nach Ungarn.
79. Auch dort schuf er weiter, als Dichter der Natur und des Friedens.
80. Áprily war auch ein hervorragender Übersetzer.
81. Auch Puschkins Onegin übertrug er meisterhaft ins Ungarische.
82. Seine Übersetzungen gehören zu den Schätzen der ungarischen Übersetzungskunst.
83. Lajos Áprily starb 1967.
84. Seine Dichtung ist eine feine Harmonie von Natur und Seele.
85. Seine Gedichte kennzeichnen Reinheit, Tiefe und Musikalität.
86. Áprily ist einer der feinsten Töne der siebenbürgischen Lyrik.
87. Die Schönheit der Natur hielt er tief und treu fest.
88. Seine Dichtung ist eine ewige Quelle des Friedens und der Betrachtung.
89. Áprily ist ein großer, stiller Meister der ungarischen Landschaftsdichtung.
90. In seinen Gedichten werden die Heimat und die Vergangenheit mit Treue beschworen.
91. Die Vergänglichkeit und die Schönheit sind bei ihm untrennbar.
92. Áprilys Dichtung ist eine Welt der feinen Traurigkeit und des Friedens.
93. Sein Erbe ist ein edler, reiner Teil der ungarischen Lyrik.
94. Áprily blieb ein Meister der betrachtenden, harmonischen Dichtung.
95. Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre feine, elegische Schönheit.
96. Jenő Dsida ist das jung verstorbene, große Talent der siebenbürgischen Lyrik.
97. Er wurde 1907 in Szatmárnémeti geboren.
98. Er war ein katholischer, tief religiöser Dichter.
99. Seine Dichtung kennzeichnen der Glaube, die Schönheit und die feine Musikalität.
100. Dsida war ein virtuoser Meister der Form.
101. In seinen Gedichten leuchten die Musik der Sprache und das Spiel der Reime.
102. Seine Dichtung ist leicht, dennoch tief und ergreifend.
103. Die Verspieltheit und der Ernst vereinen sich fein bei ihm.
104. Ein berühmtes Gedicht ist Nagycsütörtök (Gründonnerstag).
105. Das Gedicht spielt auf einem nächtlichen Bahnhof.
106. Der Dichter wartet allein, verlassen in der Kälte.
107. Das tiefe Erlebnis der Einsamkeit und der Schutzlosigkeit kommt zum Klingen.
108. Der Titel verweist auf die Nacht des Gründonnerstags, auf die Einsamkeit Christi.
109. Christus verließen am Ölberg seine Jünger.
110. Der Dichter vergleicht seine eigene Einsamkeit mit der Einsamkeit Christi.
111. Das Gedicht ist ein ergreifendes Gedicht der menschlichen Verlassenheit.
112. Der Mensch ist in den entscheidenden Augenblicken letztlich allein.
113. Nagycsütörtök ist ein tiefes Gedicht des Glaubens und der Einsamkeit.
114. Ein weiteres schönes Gedicht Dsidas ist Hálaadás (Danksagung).
115. Das Gedicht ist ein zartes Gedicht der Dankbarkeit und der Liebe.
116. Der Dichter dankt seiner Mutter und dem Leben.
117. Das Gedicht ist ein warmes Bekenntnis der Liebe und der kindlichen Dankbarkeit.
118. Dsida dankt auch für die kleinen Gaben des Lebens.
119. In seiner Dichtung sind der Glaube und die Liebe stets präsent.
120. Dsida schrieb auch über das Schicksal des Siebenbürger Ungartums.
121. Der Psalmus Hungaricus ist ein großes, ergreifendes Gedicht des ungarischen Schicksals.
122. Dieses Gedicht bekennt sich leidenschaftlich zur Treue zum Ungartum.
123. Dsida drückt die Liebe zur Sprache und zur Nation aus.
124. Seine Dichtung ist eine seltene Einheit von Feinheit und Tiefe.
125. Dsida litt an einer schweren Herzkrankheit.
126. Der Schatten der Krankheit umhüllte auch seine späten Gedichte.
127. Jenő Dsida starb 1938, kaum einunddreißig Jahre alt.
128. Sein früher Tod war ein großer Verlust für die ungarische Lyrik.
129. Auch in seinem kurzen Leben schuf er ein bleibendes Lebenswerk.
130. Seine Dichtung ist eine feine Welt des Glaubens, der Schönheit und der Einsamkeit.
131. Dsida blieb ein unvergleichlicher Meister der Form und der Musikalität.
132. Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre feine Schönheit und Tiefe.
133. Dsida ist einer der reinsten Töne der siebenbürgischen Lyrik.
134. Seine Dichtung schuf aus dem Schmerz und dem Glauben Schönheit.
135. Dsida wurde zum Dichter des kurzen, dennoch strahlenden Lebens.
136. Sein Erbe ist ein Schatz der siebenbürgischen und der ungarischen Lyrik.
137. Reményik, Áprily und Dsida sind die drei großen Gestalten der siebenbürgischen Lyrik.
138. Reményik ist der Dichter der Treue, Áprily der der Natur, Dsida der des Glaubens.
139. Zusammen zeigen sie den Reichtum des Siebenbürger ungarischen Geistes.
140. Ihre Gedichte sind ein würdiges, schönes Zeugnis des Minderheitenschicksals.
141. Die siebenbürgische Lyrik ist ein edler Zweig der ungarischen Dichtung.
142. Diese Dichter dienten der Treue und der Schönheit gleichermaßen.
143. Die siebenbürgische Literatur hatte jedoch auch große Prosaautoren.
144. Auch der Roman und die Erzählung blühten in Siebenbürgen.
145. Károly Kós, Áron Tamási, József Nyirő und Albert Wass sind die größten.
146. Ihre Prosa ist eine treue Darstellung der siebenbürgischen Landschaft und des Volkes.
147. Das nächste Kapitel stellt diese großen siebenbürgischen Prosaautoren dar.
148. Wir lernen die Welt ihrer Romane und Erzählungen kennen.
149. Nach der siebenbürgischen Lyrik folgt nun die siebenbürgische Prosa.
150. In dieser Prosa werden die szeklerische und die siebenbürgische Welt lebendig.