8.6.2 – Az objektív líra – Die objektive Lyrik
1. A tárgyias líra a költészet különleges formája. – Die objektive Lyrik ist eine besondere Art der Dichtung.
2. Nemes Nagy Ágnes ennek legfontosabb képviselője. – Ágnes Nemes Nagy ist ihre wichtigste Vertreterin.
3. Más költők is ehhez az irányzathoz tartoznak. – Auch andere Dichter gehören dazu.
4. Ez a költői felfogás fontos szerepet játszik a modern lírában. – Das Konzept ist wichtig für die moderne Lyrik.
5. Mit jelent a tárgyias líra? – Was bedeutet objektive Lyrik?
6. A „tárgyias” szó azt jelenti, hogy a költészet a dolgokra és a tárgyakra irányul. – Das Wort „objektiv” meint „gegenständlich”.
7. Ez a „szubjektív” szemlélet ellentéte. – Es ist das Gegenteil von „subjektiv”.
8. A szubjektív szemlélet a személyes érzést helyezi előtérbe. – Subjektiv meint das persönliche Gefühl.
9. A tárgyias szemlélet magára a dologra figyel. – Objektiv meint die Sache selbst.
10. A régebbi líra gyakran közvetlenül beszélt az érzelmekről. – Die alte Lyrik sprach oft direkt vom Gefühl.
11. A költő azt mondta: „érzek” és „szenvedek”. – Der Dichter sagte „ich fühle” und „ich leide”.
12. Közvetlenül önmagáról beszélt. – Er sprach unmittelbar von sich.
13. A tárgyias líra másképpen jár el. – Die objektive Lyrik macht es anders.
14. Nem nevezi meg közvetlenül az érzést. – Sie spricht nicht direkt vom Gefühl.
15. Inkább tárgyakról és képekről beszél. – Sie spricht von Dingen und Bildern.
16. A világ tárgyait mutatja meg. – Sie zeigt Gegenstände der Welt.
17. Fákat, köveket és természeti elemeket ábrázol. – Sie zeigt Bäume, Steine und Elemente.
18. Az érzés azonban ezek mögött a dolgok mögött rejtőzik. – Hinter diesen Dingen liegt das Gefühl.
19. Az olvasó akkor is megérzi, ha a vers nem nevezi meg. – Der Leser spürt es, ohne dass es genannt wird.
20. Így az érzés tárgyi formát ölt. – So wird das Gefühl in Dinge verwandelt.
21. Ez a tárgyias líra lényege. – Das ist der Kern der objektiven Lyrik.
22. Az érzelem elrejtőzik a tárgyban. – Das Gefühl versteckt sich im Gegenstand.
23. Ezt tárgyias képnek nevezzük. – Man nennt das ein objektives Bild.
24. A kép önmagában hordozza a jelentést. – Es trägt die Bedeutung in sich.
25. Ez a gondolat a világirodalomból érkezett. – Diese Idee kam aus der Weltliteratur.
26. Egyik fontos előfutára T. S. Eliot volt. – Ein wichtiger Vordenker war T. S. Eliot.
27. Nagy angol költő volt. – Er war ein großer englischer Dichter.
28. Az „objektív korrelatívum” fogalmáról beszélt. – Er sprach vom „objektiven Korrelat”.
29. Ez olyan tárgy, amely egy érzést fejez ki. – Das ist ein Ding, das ein Gefühl ausdrückt.
30. Nemes Nagy ismerte ezeket az elképzeléseket. – Nemes Nagy kannte diese Ideen.
31. Saját módján továbbfejlesztette őket. – Sie entwickelte sie auf ihre Weise weiter.
32. Miért választották a költők ezt az utat? – Warum wählten die Dichter diesen Weg?
33. Ennek több oka is volt. – Dafür gibt es mehrere Gründe.
34. Az egyik ok a művészi fegyelem volt. – Ein Grund ist die künstlerische Strenge.
35. A közvetlenül kimondott érzés gyakran gyengének hat. – Das direkte Gefühl wirkt oft schwach.
36. Érzelgőssé és olcsóvá válhat. – Es kann sentimental und billig werden.
37. A tárgyias kép erősebb. – Das objektive Bild ist stärker.
38. Pontos és maradandó. – Es ist genau und dauerhaft.
39. Szemléletességével hat az olvasóra. – Es wirkt durch seine Anschaulichkeit.
40. Így a költészet nagyobb erőre tesz szert. – So gewinnt die Dichtung an Kraft.
41. Egy másik ok maga a történelmi korszak volt. – Ein weiterer Grund war die Zeit.
42. A költők diktatúrában éltek. – Die Dichter lebten in der Diktatur.
43. Nem beszélhettek nyíltan. – Sie durften nicht offen sprechen.
44. Az érzelmek közvetlen kimondása veszélyes volt. – Das direkte Gefühl war gefährlich.
45. A tárgyias kép biztonságosabb eszköznek bizonyult. – Das objektive Bild war sicherer.
46. Rejtetten mondta ki az igazságot. – Es sagte die Wahrheit versteckt.
47. Így többet lehetett kifejezni. – So konnte man mehr ausdrücken.
48. Emiatt is fontossá vált a tárgyias líra. – Auch darum war die objektive Lyrik wichtig.
49. Milyen egy ilyen költemény? – Wie sieht ein solches Gedicht aus?
50. Gyakran egy tárgyat ír le. – Es beschreibt oft einen Gegenstand.
51. Nagyon pontosan ábrázolja. – Es beschreibt ihn sehr genau.
52. Ilyen tárgy lehet például egy fa vagy egy kő. – Zum Beispiel einen Baum oder einen Stein.
53. Megmutatja az alakját és a lényegét. – Es zeigt seine Form und sein Wesen.
54. A vers azonban nem marad meg a leírásnál. – Doch es bleibt nicht bei der Beschreibung.
55. A tárgy jelentést kap. – Der Gegenstand erhält eine Bedeutung.
56. Valaminek a jelképévé válik. – Er wird zum Sinnbild für etwas.
57. A fa például az állhatatosságot jelképezheti. – Der Baum steht vielleicht für Standhaftigkeit.
58. A kő talán a maradandóságot fejezi ki. – Der Stein steht vielleicht für Dauer.
59. Így a dolog a jelentés hordozójává válik. – So wird das Ding zum Träger von Sinn.
60. Nemes Nagy ennek a művészetnek a mestere volt. – Nemes Nagy war Meisterin dieser Kunst.
61. A természeti elemekről is írt. – Sie schrieb über die Elemente.
62. Levegőről, vízről és tűzről írt. – Sie schrieb über Luft, Wasser und Feuer.
63. Fákról és növényekről is írt. – Sie schrieb über Bäume und Pflanzen.
64. Tájakat is megjelenített. – Sie schrieb über Landschaften.
65. Ezeken a dolgokon keresztül a belső világot mutatta meg. – In diesen Dingen zeigte sie das Innere.
66. Gondolatait és érzéseit fejezte ki. – Sie zeigte ihre Gedanken und Gefühle.
67. Mégsem nevezte meg őket közvetlenül. – Doch sie nannte sie nicht direkt.
68. Beszélni hagyta a dolgokat. – Sie ließ die Dinge sprechen.
69. Ez szigorú szépséget adott lírájának. – Das gab ihrer Lyrik eine strenge Schönheit.
70. Egyik híres verse a „Fák”. – Ein berühmtes Gedicht heißt „Fák”.
71. A cím németül „Bäume”. – Der Titel bedeutet „Bäume”.
72. A vers téli fákat mutat. – Es zeigt die Bäume im Winter.
73. Szilárdan és türelmesen állnak. – Sie stehen fest und geduldig.
74. Elviselik a hideget. – Sie ertragen die Kälte.
75. Így példaképpé válnak. – So werden sie zum Vorbild.
76. Állhatatosságra tanítanak. – Sie lehren die Standhaftigkeit.
77. Az embernek olyannak kellene lennie, mint a fáknak. – Der Mensch soll wie die Bäume sein.
78. A vers azonban ezt nem mondja ki közvetlenül. – Doch das Gedicht sagt es nicht direkt.
79. Csak a fákat mutatja. – Es zeigt nur die Bäume.
80. Az olvasó felismeri a jelentést. – Der Leser versteht die Bedeutung.
81. Ez a tárgyias líra tökéletes formája. – Das ist objektive Lyrik in Vollendung.
82. Ez a költészet igényes. – Diese Dichtung ist anspruchsvoll.
83. Nem tárul fel azonnal. – Sie öffnet sich nicht sofort.
84. Az olvasónak együtt kell gondolkodnia a verssel. – Der Leser muss mitdenken.
85. Értelmeznie kell a képeket. – Er muss die Bilder deuten.
86. Ez azonban megéri a fáradságot. – Doch das lohnt sich.
87. A versek nagy mélységet hordoznak. – Die Gedichte haben große Tiefe.
88. Egyszerre szigorúak és szépek. – Sie sind streng und schön zugleich.
89. A tárgyias líra meghatározó volt a háború utáni korszakban. – Die objektive Lyrik prägte die Nachkriegszeit.
90. Nemes Nagy és Pilinszky is ehhez az irányhoz tartozott. – Nemes Nagy und Pilinszky gehörten dazu.
91. Mindketten képek és dolgok segítségével szólaltak meg. – Beide sprachen durch Bilder und Dinge.
92. Mindketten kerülték a felszínes érzelmességet. – Beide mieden das leichte Gefühl.
93. Mindketten a pontos szót keresték. – Beide suchten das genaue Wort.
94. Így fegyelmezett és mély művészetet teremtettek. – So schufen sie eine strenge, tiefe Kunst.
95. A tárgyias líra válasz volt saját korára. – Die objektive Lyrik war eine Antwort auf ihre Zeit.
96. Művészileg fegyelmezett volt. – Sie war künstlerisch streng.
97. Ugyanakkor az igazság kimondásának egyik útját is jelentette. – Sie war auch ein Weg, die Wahrheit zu sagen.
98. A pontosságot a mélységgel kapcsolta össze. – Sie verband Genauigkeit und Tiefe.
99. Megmutatja a képek erejét. – Sie zeigt die Kraft der Bilder.
100. Ezzel gazdagította a magyar költészetet. – Damit bereicherte sie die ungarische Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. A tárgyias líra a költészet különleges formája.
2. Nemes Nagy Ágnes ennek legfontosabb képviselője.
3. Más költők is ehhez az irányzathoz tartoznak.
4. Ez a költői felfogás fontos szerepet játszik a modern lírában.
5. Mit jelent a tárgyias líra?
6. A „tárgyias” szó azt jelenti, hogy a költészet a dolgokra és a tárgyakra irányul.
7. Ez a „szubjektív” szemlélet ellentéte.
8. A szubjektív szemlélet a személyes érzést helyezi előtérbe.
9. A tárgyias szemlélet magára a dologra figyel.
10. A régebbi líra gyakran közvetlenül beszélt az érzelmekről.
11. A költő azt mondta: „érzek” és „szenvedek”.
12. Közvetlenül önmagáról beszélt.
13. A tárgyias líra másképpen jár el.
14. Nem nevezi meg közvetlenül az érzést.
15. Inkább tárgyakról és képekről beszél.
16. A világ tárgyait mutatja meg.
17. Fákat, köveket és természeti elemeket ábrázol.
18. Az érzés azonban ezek mögött a dolgok mögött rejtőzik.
19. Az olvasó akkor is megérzi, ha a vers nem nevezi meg.
20. Így az érzés tárgyi formát ölt.
21. Ez a tárgyias líra lényege.
22. Az érzelem elrejtőzik a tárgyban.
23. Ezt tárgyias képnek nevezzük.
24. A kép önmagában hordozza a jelentést.
25. Ez a gondolat a világirodalomból érkezett.
26. Egyik fontos előfutára T. S. Eliot volt.
27. Nagy angol költő volt.
28. Az „objektív korrelatívum” fogalmáról beszélt.
29. Ez olyan tárgy, amely egy érzést fejez ki.
30. Nemes Nagy ismerte ezeket az elképzeléseket.
31. Saját módján továbbfejlesztette őket.
32. Miért választották a költők ezt az utat?
33. Ennek több oka is volt.
34. Az egyik ok a művészi fegyelem volt.
35. A közvetlenül kimondott érzés gyakran gyengének hat.
36. Érzelgőssé és olcsóvá válhat.
37. A tárgyias kép erősebb.
38. Pontos és maradandó.
39. Szemléletességével hat az olvasóra.
40. Így a költészet nagyobb erőre tesz szert.
41. Egy másik ok maga a történelmi korszak volt.
42. A költők diktatúrában éltek.
43. Nem beszélhettek nyíltan.
44. Az érzelmek közvetlen kimondása veszélyes volt.
45. A tárgyias kép biztonságosabb eszköznek bizonyult.
46. Rejtetten mondta ki az igazságot.
47. Így többet lehetett kifejezni.
48. Emiatt is fontossá vált a tárgyias líra.
49. Milyen egy ilyen költemény?
50. Gyakran egy tárgyat ír le.
51. Nagyon pontosan ábrázolja.
52. Ilyen tárgy lehet például egy fa vagy egy kő.
53. Megmutatja az alakját és a lényegét.
54. A vers azonban nem marad meg a leírásnál.
55. A tárgy jelentést kap.
56. Valaminek a jelképévé válik.
57. A fa például az állhatatosságot jelképezheti.
58. A kő talán a maradandóságot fejezi ki.
59. Így a dolog a jelentés hordozójává válik.
60. Nemes Nagy ennek a művészetnek a mestere volt.
61. A természeti elemekről is írt.
62. Levegőről, vízről és tűzről írt.
63. Fákról és növényekről is írt.
64. Tájakat is megjelenített.
65. Ezeken a dolgokon keresztül a belső világot mutatta meg.
66. Gondolatait és érzéseit fejezte ki.
67. Mégsem nevezte meg őket közvetlenül.
68. Beszélni hagyta a dolgokat.
69. Ez szigorú szépséget adott lírájának.
70. Egyik híres verse a „Fák”.
71. A cím németül „Bäume”.
72. A vers téli fákat mutat.
73. Szilárdan és türelmesen állnak.
74. Elviselik a hideget.
75. Így példaképpé válnak.
76. Állhatatosságra tanítanak.
77. Az embernek olyannak kellene lennie, mint a fáknak.
78. A vers azonban ezt nem mondja ki közvetlenül.
79. Csak a fákat mutatja.
80. Az olvasó felismeri a jelentést.
81. Ez a tárgyias líra tökéletes formája.
82. Ez a költészet igényes.
83. Nem tárul fel azonnal.
84. Az olvasónak együtt kell gondolkodnia a verssel.
85. Értelmeznie kell a képeket.
86. Ez azonban megéri a fáradságot.
87. A versek nagy mélységet hordoznak.
88. Egyszerre szigorúak és szépek.
89. A tárgyias líra meghatározó volt a háború utáni korszakban.
90. Nemes Nagy és Pilinszky is ehhez az irányhoz tartozott.
91. Mindketten képek és dolgok segítségével szólaltak meg.
92. Mindketten kerülték a felszínes érzelmességet.
93. Mindketten a pontos szót keresték.
94. Így fegyelmezett és mély művészetet teremtettek.
95. A tárgyias líra válasz volt saját korára.
96. Művészileg fegyelmezett volt.
97. Ugyanakkor az igazság kimondásának egyik útját is jelentette.
98. A pontosságot a mélységgel kapcsolta össze.
99. Megmutatja a képek erejét.
100. Ezzel gazdagította a magyar költészetet.
(aufklappen)német
1. Die objektive Lyrik ist eine besondere Art der Dichtung.
2. Ágnes Nemes Nagy ist ihre wichtigste Vertreterin.
3. Auch andere Dichter gehören dazu.
4. Das Konzept ist wichtig für die moderne Lyrik.
5. Was bedeutet objektive Lyrik?
6. Das Wort „objektiv” meint „gegenständlich”.
7. Es ist das Gegenteil von „subjektiv”.
8. Subjektiv meint das persönliche Gefühl.
9. Objektiv meint die Sache selbst.
10. Die alte Lyrik sprach oft direkt vom Gefühl.
11. Der Dichter sagte „ich fühle” und „ich leide”.
12. Er sprach unmittelbar von sich.
13. Die objektive Lyrik macht es anders.
14. Sie spricht nicht direkt vom Gefühl.
15. Sie spricht von Dingen und Bildern.
16. Sie zeigt Gegenstände der Welt.
17. Sie zeigt Bäume, Steine und Elemente.
18. Hinter diesen Dingen liegt das Gefühl.
19. Der Leser spürt es, ohne dass es genannt wird.
20. So wird das Gefühl in Dinge verwandelt.
21. Das ist der Kern der objektiven Lyrik.
22. Das Gefühl versteckt sich im Gegenstand.
23. Man nennt das ein objektives Bild.
24. Es trägt die Bedeutung in sich.
25. Diese Idee kam aus der Weltliteratur.
26. Ein wichtiger Vordenker war T. S. Eliot.
27. Er war ein großer englischer Dichter.
28. Er sprach vom „objektiven Korrelat”.
29. Das ist ein Ding, das ein Gefühl ausdrückt.
30. Nemes Nagy kannte diese Ideen.
31. Sie entwickelte sie auf ihre Weise weiter.
32. Warum wählten die Dichter diesen Weg?
33. Dafür gibt es mehrere Gründe.
34. Ein Grund ist die künstlerische Strenge.
35. Das direkte Gefühl wirkt oft schwach.
36. Es kann sentimental und billig werden.
37. Das objektive Bild ist stärker.
38. Es ist genau und dauerhaft.
39. Es wirkt durch seine Anschaulichkeit.
40. So gewinnt die Dichtung an Kraft.
41. Ein weiterer Grund war die Zeit.
42. Die Dichter lebten in der Diktatur.
43. Sie durften nicht offen sprechen.
44. Das direkte Gefühl war gefährlich.
45. Das objektive Bild war sicherer.
46. Es sagte die Wahrheit versteckt.
47. So konnte man mehr ausdrücken.
48. Auch darum war die objektive Lyrik wichtig.
49. Wie sieht ein solches Gedicht aus?
50. Es beschreibt oft einen Gegenstand.
51. Es beschreibt ihn sehr genau.
52. Zum Beispiel einen Baum oder einen Stein.
53. Es zeigt seine Form und sein Wesen.
54. Doch es bleibt nicht bei der Beschreibung.
55. Der Gegenstand erhält eine Bedeutung.
56. Er wird zum Sinnbild für etwas.
57. Der Baum steht vielleicht für Standhaftigkeit.
58. Der Stein steht vielleicht für Dauer.
59. So wird das Ding zum Träger von Sinn.
60. Nemes Nagy war Meisterin dieser Kunst.
61. Sie schrieb über die Elemente.
62. Sie schrieb über Luft, Wasser und Feuer.
63. Sie schrieb über Bäume und Pflanzen.
64. Sie schrieb über Landschaften.
65. In diesen Dingen zeigte sie das Innere.
66. Sie zeigte ihre Gedanken und Gefühle.
67. Doch sie nannte sie nicht direkt.
68. Sie ließ die Dinge sprechen.
69. Das gab ihrer Lyrik eine strenge Schönheit.
70. Ein berühmtes Gedicht heißt „Fák”.
71. Der Titel bedeutet „Bäume”.
72. Es zeigt die Bäume im Winter.
73. Sie stehen fest und geduldig.
74. Sie ertragen die Kälte.
75. So werden sie zum Vorbild.
76. Sie lehren die Standhaftigkeit.
77. Der Mensch soll wie die Bäume sein.
78. Doch das Gedicht sagt es nicht direkt.
79. Es zeigt nur die Bäume.
80. Der Leser versteht die Bedeutung.
81. Das ist objektive Lyrik in Vollendung.
82. Diese Dichtung ist anspruchsvoll.
83. Sie öffnet sich nicht sofort.
84. Der Leser muss mitdenken.
85. Er muss die Bilder deuten.
86. Doch das lohnt sich.
87. Die Gedichte haben große Tiefe.
88. Sie sind streng und schön zugleich.
89. Die objektive Lyrik prägte die Nachkriegszeit.
90. Nemes Nagy und Pilinszky gehörten dazu.
91. Beide sprachen durch Bilder und Dinge.
92. Beide mieden das leichte Gefühl.
93. Beide suchten das genaue Wort.
94. So schufen sie eine strenge, tiefe Kunst.
95. Die objektive Lyrik war eine Antwort auf ihre Zeit.
96. Sie war künstlerisch streng.
97. Sie war auch ein Weg, die Wahrheit zu sagen.
98. Sie verband Genauigkeit und Tiefe.
99. Sie zeigt die Kraft der Bilder.
100. Damit bereicherte sie die ungarische Dichtung.