9.3 – Az orrmelléküregek és kivezetőnyílásaik – Nasennebenhöhlen und ihre Ausführungsöffnungen
1. Az orrmelléküregek a koponyacsontokban található, levegővel telt üregek. – Die Nasennebenhöhlen (Sinus paranasales) sind mit Luft gefüllte Hohlräume innerhalb der Schädelknochen.
2. Nevüket azokról a csontokról kapták, amelyekben elhelyezkednek. – Sie sind nach den Schädelknochen benannt, in denen sie liegen.
3. Minden melléküreg nyálkahártyával van kibélelve, és összeköttetésben áll az orrüreggel. – Jede Nebenhöhle ist mit einer Schleimhaut ausgekleidet und steht mit der Nasenhöhle in Verbindung.
4. Az orrmelléküregek jelentősen csökkentik a koponya tömegét. – Die Nasennebenhöhlen reduzieren das Gewicht des Schädels erheblich.
5. Fontos szerepet játszanak a hang rezonanciájában is a beszéd és az éneklés során. – Sie spielen auch eine wichtige Rolle für die Resonanz der Stimme beim Sprechen und Singen.
6. A homloküreg a homlokcsontban, a szemöldökök felett található. – Die Stirnhöhle (Sinus frontalis) befindet sich im Stirnbein oberhalb der Augenbrauen.
7. Ez az üreg rendszerint páros, de a két oldal gyakran aszimmetrikus. – Dieser Hohlraum ist in der Regel paarig angelegt, wobei beide Seiten oft asymmetrisch sind.
8. A két homloküreget egy vékony csontos válaszfal különíti el egymástól. – Die beiden Stirnhöhlen werden durch eine dünne knöcherne Scheidewand (Septum interfrontale) voneinander getrennt.
9. A homloküreg kivezető nyílása a középső orrjáratba torkollik. – Die Ausführungsöffnung der Stirnhöhle mündet in den mittleren Nasengang (Meatus nasi medius).
10. A nyílás pontos helye a középső orrjáratban található félhold alakú hasadék. – Der genaue Ort der Öffnung ist der halbmondförmige Spalt (Hiatus semilunaris) im mittleren Nasengang.
11. Gyulladás esetén a homloküreg felett nyomásérzékenység és fájdalom jelentkezhet. – Bei einer Entzündung können Druckempfindlichkeit und Schmerzen über der Stirnhöhle auftreten.
12. A homloküreg hátsó fala közvetlenül érintkezik az elülső koponyagödörrel. – Die Hinterwand der Stirnhöhle grenzt direkt an die vordere Schädelgrube (Fossa cranii anterior).
13. Sérüléseknél a vékony csontfal miatt fennáll a koponyaüreg megnyílásának veszélye. – Bei Verletzungen besteht aufgrund der dünnen Knochenwand die Gefahr einer Eröffnung der Schädelhöhle.
14. A homloküreg alsó fala egyben a szemüreg tetejének egy részét is alkotja. – Die untere Wand der Stirnhöhle bildet zugleich einen Teil des Daches der Augenhöhle (Orbita).
15. Fertőzések ezen a vékony falon keresztül átterjedhetnek a szemkörnyékre. – Infektionen können über diese dünne Wand auf den Augenbereich übergreifen.
16. Az arcüreg a legnagyobb az orrmelléküregek közül. – Die Kieferhöhle (Sinus maxillaris) ist die größte der Nasennebenhöhlen.
17. Ez az üreg a felső állcsont testét szinte teljesen kitölti. – Dieser Hohlraum füllt den Körper des Oberkiefers (Corpus maxillae) fast vollständig aus.
18. Az arcüreg felső fala alkotja a szemüreg aljának jelentős részét. – Die kraniale Wand der Kieferhöhle bildet einen erheblichen Teil des Bodens der Augenhöhle.
19. Az üreg alja és a felső rágófogak gyökerei között csak egy nagyon vékony csontlemez található. – Zwischen dem Boden der Höhle und den Wurzeln der oberen Backenzähne liegt nur eine sehr dünne Knochenlamelle.
20. Ezért a fogak gyulladásai könnyen átterjedhetnek az arcüreg nyálkahártyájára. – Daher können Entzündungen der Zähne leicht auf die Schleimhaut der Kieferhöhle übergreifen.
21. Az arcüreg kivezető nyílása, az arcüregi nyílás, szintén a középső orrjáratba vezet. – Die Ausführungsöffnung der Kieferhöhle (Hiatus maxillaris) führt ebenfalls in den mittleren Nasengang.
22. Ennek a nyílásnak a helyzete anatómiai szempontból kifejezetten kedvezőtlen. – Die Lage dieser Öffnung ist aus anatomischer Sicht ausgesprochen ungünstig.
23. A nyílás ugyanis az arcüreg belső falának legfelső részén helyezkedik el. – Die Öffnung befindet sich nämlich im obersten Teil der Innenwand der Kieferhöhle.
24. Emiatt az üregben termelődő váladék nem tud a nehézségi erő segítségével kiürülni. – Aus diesem Grund kann das in der Höhle produzierte Sekret nicht mithilfe der Schwerkraft abfließen.
25. A váladéknak felfelé kell jutnia, hogy elérje a kivezető nyílást. – Das Sekret muss nach oben gelangen, um die Ausführungsöffnung zu erreichen.
26. Ez a szerkezeti megoldás nagyban hozzájárul a krónikus arcüreggyulladások kialakulásához. – Diese strukturelle Lösung trägt wesentlich zur Entstehung chronischer Kieferhöhlenentzündungen (Sinusitis maxillaris) bei.
27. Csak az orrnyálkahártya csillóinak folyamatos munkája biztosítja a váladék távozását. – Nur die kontinuierliche Arbeit der Flimmerhaare der Nasenschleimhaut gewährleistet den Abtransport des Sekrets.
28. Ha a nyálkahártya megduzzad, a szűk és magasan fekvő nyílás azonnal elzáródik. – Wenn die Schleimhaut anschwillt, wird die enge und hochgelegene Öffnung sofort verschlossen.
29. Ilyenkor a váladék felgyülemlik, és feszítő fájdalmat okoz az arc területén. – In diesem Fall staut sich das Sekret und verursacht einen drückenden Schmerz im Gesichtsbereich.
30. Az arcüreg elhelyezkedése miatt ez a leggyakrabban érintett terület a melléküreg-gyulladásoknál. – Aufgrund ihrer Lage ist die Kieferhöhle die am häufigsten betroffene Region bei Nebenhöhlenentzündungen.
31. Az ékcsonti öböl a koponyaalap közepén, az ékcsont testében található. – Die Keilbeinhöhle (Sinus sphenoidalis) befindet sich in der Mitte der Schädelbasis im Körper des Keilbeins.
32. Ez a melléküreg helyezkedik el a legmélyebben és leghátul a koponyában. – Diese Nebenhöhle liegt am tiefsten und am weitesten hinten im Schädel.
33. Az ékcsonti öböl felett található a töröknyereg, amely az agyalapi mirigyet befogadja. – Über der Keilbeinhöhle befindet sich der Türkensattel (Sella turcica), der die Hirnhanhangsdrüse (Hypophyse) beherbergt.
34. A melléküreg oldalsó fala mentén fut a belső fejverőér és egy vénás öböl. – Entlang der Seitenwand der Nebenhöhle verlaufen die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) und ein venöser Blutleiter (Sinus cavernosus).
35. Az ékcsonti öböl kivezető nyílása a legfelső orrkagyló feletti területre nyílik. – Die Ausführungsöffnung der Keilbeinhöhle mündet in den Bereich oberhalb der obersten Nasenmuschel.
36. Ezt a területet ékcsont-rostacsonti mélyedésnek nevezzük. – Dieser Bereich wird als Keilbein-Siebbein-Nische (Recessus sphenoethmoidalis) bezeichnet.
37. A nyílás itt is magasan helyezkedik el az üreg hátsó falához képest. – Auch hier liegt die Öffnung im Vergleich zur Hinterwand der Höhle hoch.
38. Az ékcsonti öböl gyulladása mélyen fekvő, tarkótájékra sugárzó fejfájást okozhat. – Eine Entzündung der Keilbeinhöhle kann tief sitzende, in den Hinterkopf ausstrahlende Kopfschmerzen verursachen.
39. Az agyalapi mirigy daganatainál az orron és az ékcsonti öblön keresztül vezet a sebészi út. – Bei Tumoren der Hirnhanhangsdrüse führt der chirurgische Weg durch die Nase und die Keilbeinhöhle.
40. Ez a hozzáférés lehetővé teszi a koponya megnyitása nélküli műtéteket. – Dieser Zugang ermöglicht Operationen ohne eine Eröffnung der Schädeldecke.
41. A rostasejtek számos apró, vékony falú üregből állnak a rostacsontban. – Die Siebbeinzellen (Cellulae ethmoidales) bestehen aus zahlreichen kleinen, dünnwandigen Hohlräumen im Siebbein.
42. Elhelyezkedésük alapján elülső, középső és hátulsó csoportra oszthatók. – Basierend auf ihrer Lage werden sie in eine vordere, mittlere und hintere Gruppe unterteilt.
43. A rostasejtek a két szemüreg között, az orrüreg felső részén találhatók. – Die Siebbeinzellen liegen zwischen den beiden Augenhöhlen im oberen Teil der Nasenhöhle.
44. Az elülső rostasejtek nyílásai a középső orrjáratba torkollnak. – Die Öffnungen der vorderen Siebbeinzellen münden in den mittleren Nasengang (Meatus nasi medius).
45. A középső rostasejtek egy domborulatot hoznak létre, amely a középső orrjáratban látható. – Die mittleren Siebbeinzellen bilden eine Vorwölbung (Bulla ethmoidalis), die im mittleren Nasengang sichtbar ist.
46. A hátulsó rostasejtek kivezető nyílásai a felső orrjáratba nyílnak. – Die Ausführungsöffnungen der hinteren Siebbeinzellen münden in den oberen Nasengang (Meatus nasi superior).
47. A rostasejteket a szemüregtől csak egy papírvékony csontlemez választja el. – Die Siebbeinzellen sind von der Augenhöhle nur durch eine papierdünne Knochenlamelle (Lamina orbitalis) getrennt.
48. Emiatt a rostasejtek gyulladása nagyon gyorsan átterjedhet a szemüregbe. – Aus diesem Grund kann eine Entzündung der Siebbeinzellen sehr schnell in die Augenhöhle übertreten.
49. A rostacsont felső lemeze, a szitalemez, apró lyukakat tartalmaz a szaglóidegek számára. – Die obere Platte des Siebbeins, die Siebplatte (Lamina cribrosa), enthält winzige Löcher für die Riechnerven (Nervi olfactorii).
50. Ez a terület a koponyaalap egyik leggyengébb és legsérülékenyebb pontja. – Dieser Bereich ist einer der schwächsten und verletzlichsten Punkte der Schädelbasis.
51. Összefoglalva elmondható, hogy a melléküregek nyílásai többnyire szűkek és kedvezőtlen helyzetűek. – Zusammenfassend lässt sich sagen, dass die Öffnungen der Nebenhöhlen meist eng und ungünstig gelegen sind.
52. A váladék elvezetése nem a gravitáción, hanem a csillós hám aktív működésén alapul. – Die Ableitung des Sekrets beruht nicht auf der Schwerkraft, sondern auf der aktiven Tätigkeit des Flimmerepithels.
53. A nyálkahártya bármilyen duzzanata könnyen akadályozza ezt a kényes egyensúlyt. – Jede Schwellung der Schleimhaut stört dieses empfindliche Gleichgewicht leicht.
54. Az orrmelléküregek tehát a koponya anatómiai gyenge pontjainak tekinthetők. – Die Nasennebenhöhlen können daher als anatomische Schwachstellen des Schädels betrachtet werden.
55. Ezek a szerkezeti sajátosságok teszik az embert hajlamossá a visszatérő gyulladásokra. – Diese strukturellen Besonderheiten machen den Menschen anfällig für wiederkehrende Entzündungen.
(aufklappen)magyar
1. Az orrmelléküregek a koponyacsontokban található, levegővel telt üregek.
2. Nevüket azokról a csontokról kapták, amelyekben elhelyezkednek.
3. Minden melléküreg nyálkahártyával van kibélelve, és összeköttetésben áll az orrüreggel.
4. Az orrmelléküregek jelentősen csökkentik a koponya tömegét.
5. Fontos szerepet játszanak a hang rezonanciájában is a beszéd és az éneklés során.
6. A homloküreg a homlokcsontban, a szemöldökök felett található.
7. Ez az üreg rendszerint páros, de a két oldal gyakran aszimmetrikus.
8. A két homloküreget egy vékony csontos válaszfal különíti el egymástól.
9. A homloküreg kivezető nyílása a középső orrjáratba torkollik.
10. A nyílás pontos helye a középső orrjáratban található félhold alakú hasadék.
11. Gyulladás esetén a homloküreg felett nyomásérzékenység és fájdalom jelentkezhet.
12. A homloküreg hátsó fala közvetlenül érintkezik az elülső koponyagödörrel.
13. Sérüléseknél a vékony csontfal miatt fennáll a koponyaüreg megnyílásának veszélye.
14. A homloküreg alsó fala egyben a szemüreg tetejének egy részét is alkotja.
15. Fertőzések ezen a vékony falon keresztül átterjedhetnek a szemkörnyékre.
16. Az arcüreg a legnagyobb az orrmelléküregek közül.
17. Ez az üreg a felső állcsont testét szinte teljesen kitölti.
18. Az arcüreg felső fala alkotja a szemüreg aljának jelentős részét.
19. Az üreg alja és a felső rágófogak gyökerei között csak egy nagyon vékony csontlemez található.
20. Ezért a fogak gyulladásai könnyen átterjedhetnek az arcüreg nyálkahártyájára.
21. Az arcüreg kivezető nyílása, az arcüregi nyílás, szintén a középső orrjáratba vezet.
22. Ennek a nyílásnak a helyzete anatómiai szempontból kifejezetten kedvezőtlen.
23. A nyílás ugyanis az arcüreg belső falának legfelső részén helyezkedik el.
24. Emiatt az üregben termelődő váladék nem tud a nehézségi erő segítségével kiürülni.
25. A váladéknak felfelé kell jutnia, hogy elérje a kivezető nyílást.
26. Ez a szerkezeti megoldás nagyban hozzájárul a krónikus arcüreggyulladások kialakulásához.
27. Csak az orrnyálkahártya csillóinak folyamatos munkája biztosítja a váladék távozását.
28. Ha a nyálkahártya megduzzad, a szűk és magasan fekvő nyílás azonnal elzáródik.
29. Ilyenkor a váladék felgyülemlik, és feszítő fájdalmat okoz az arc területén.
30. Az arcüreg elhelyezkedése miatt ez a leggyakrabban érintett terület a melléküreg-gyulladásoknál.
31. Az ékcsonti öböl a koponyaalap közepén, az ékcsont testében található.
32. Ez a melléküreg helyezkedik el a legmélyebben és leghátul a koponyában.
33. Az ékcsonti öböl felett található a töröknyereg, amely az agyalapi mirigyet befogadja.
34. A melléküreg oldalsó fala mentén fut a belső fejverőér és egy vénás öböl.
35. Az ékcsonti öböl kivezető nyílása a legfelső orrkagyló feletti területre nyílik.
36. Ezt a területet ékcsont-rostacsonti mélyedésnek nevezzük.
37. A nyílás itt is magasan helyezkedik el az üreg hátsó falához képest.
38. Az ékcsonti öböl gyulladása mélyen fekvő, tarkótájékra sugárzó fejfájást okozhat.
39. Az agyalapi mirigy daganatainál az orron és az ékcsonti öblön keresztül vezet a sebészi út.
40. Ez a hozzáférés lehetővé teszi a koponya megnyitása nélküli műtéteket.
41. A rostasejtek számos apró, vékony falú üregből állnak a rostacsontban.
42. Elhelyezkedésük alapján elülső, középső és hátulsó csoportra oszthatók.
43. A rostasejtek a két szemüreg között, az orrüreg felső részén találhatók.
44. Az elülső rostasejtek nyílásai a középső orrjáratba torkollnak.
45. A középső rostasejtek egy domborulatot hoznak létre, amely a középső orrjáratban látható.
46. A hátulsó rostasejtek kivezető nyílásai a felső orrjáratba nyílnak.
47. A rostasejteket a szemüregtől csak egy papírvékony csontlemez választja el.
48. Emiatt a rostasejtek gyulladása nagyon gyorsan átterjedhet a szemüregbe.
49. A rostacsont felső lemeze, a szitalemez, apró lyukakat tartalmaz a szaglóidegek számára.
50. Ez a terület a koponyaalap egyik leggyengébb és legsérülékenyebb pontja.
51. Összefoglalva elmondható, hogy a melléküregek nyílásai többnyire szűkek és kedvezőtlen helyzetűek.
52. A váladék elvezetése nem a gravitáción, hanem a csillós hám aktív működésén alapul.
53. A nyálkahártya bármilyen duzzanata könnyen akadályozza ezt a kényes egyensúlyt.
54. Az orrmelléküregek tehát a koponya anatómiai gyenge pontjainak tekinthetők.
55. Ezek a szerkezeti sajátosságok teszik az embert hajlamossá a visszatérő gyulladásokra.
(aufklappen)német
1. Die Nasennebenhöhlen (Sinus paranasales) sind mit Luft gefüllte Hohlräume innerhalb der Schädelknochen.
2. Sie sind nach den Schädelknochen benannt, in denen sie liegen.
3. Jede Nebenhöhle ist mit einer Schleimhaut ausgekleidet und steht mit der Nasenhöhle in Verbindung.
4. Die Nasennebenhöhlen reduzieren das Gewicht des Schädels erheblich.
5. Sie spielen auch eine wichtige Rolle für die Resonanz der Stimme beim Sprechen und Singen.
6. Die Stirnhöhle (Sinus frontalis) befindet sich im Stirnbein oberhalb der Augenbrauen.
7. Dieser Hohlraum ist in der Regel paarig angelegt, wobei beide Seiten oft asymmetrisch sind.
8. Die beiden Stirnhöhlen werden durch eine dünne knöcherne Scheidewand (Septum interfrontale) voneinander getrennt.
9. Die Ausführungsöffnung der Stirnhöhle mündet in den mittleren Nasengang (Meatus nasi medius).
10. Der genaue Ort der Öffnung ist der halbmondförmige Spalt (Hiatus semilunaris) im mittleren Nasengang.
11. Bei einer Entzündung können Druckempfindlichkeit und Schmerzen über der Stirnhöhle auftreten.
12. Die Hinterwand der Stirnhöhle grenzt direkt an die vordere Schädelgrube (Fossa cranii anterior).
13. Bei Verletzungen besteht aufgrund der dünnen Knochenwand die Gefahr einer Eröffnung der Schädelhöhle.
14. Die untere Wand der Stirnhöhle bildet zugleich einen Teil des Daches der Augenhöhle (Orbita).
15. Infektionen können über diese dünne Wand auf den Augenbereich übergreifen.
16. Die Kieferhöhle (Sinus maxillaris) ist die größte der Nasennebenhöhlen.
17. Dieser Hohlraum füllt den Körper des Oberkiefers (Corpus maxillae) fast vollständig aus.
18. Die kraniale Wand der Kieferhöhle bildet einen erheblichen Teil des Bodens der Augenhöhle.
19. Zwischen dem Boden der Höhle und den Wurzeln der oberen Backenzähne liegt nur eine sehr dünne Knochenlamelle.
20. Daher können Entzündungen der Zähne leicht auf die Schleimhaut der Kieferhöhle übergreifen.
21. Die Ausführungsöffnung der Kieferhöhle (Hiatus maxillaris) führt ebenfalls in den mittleren Nasengang.
22. Die Lage dieser Öffnung ist aus anatomischer Sicht ausgesprochen ungünstig.
23. Die Öffnung befindet sich nämlich im obersten Teil der Innenwand der Kieferhöhle.
24. Aus diesem Grund kann das in der Höhle produzierte Sekret nicht mithilfe der Schwerkraft abfließen.
25. Das Sekret muss nach oben gelangen, um die Ausführungsöffnung zu erreichen.
26. Diese strukturelle Lösung trägt wesentlich zur Entstehung chronischer Kieferhöhlenentzündungen (Sinusitis maxillaris) bei.
27. Nur die kontinuierliche Arbeit der Flimmerhaare der Nasenschleimhaut gewährleistet den Abtransport des Sekrets.
28. Wenn die Schleimhaut anschwillt, wird die enge und hochgelegene Öffnung sofort verschlossen.
29. In diesem Fall staut sich das Sekret und verursacht einen drückenden Schmerz im Gesichtsbereich.
30. Aufgrund ihrer Lage ist die Kieferhöhle die am häufigsten betroffene Region bei Nebenhöhlenentzündungen.
31. Die Keilbeinhöhle (Sinus sphenoidalis) befindet sich in der Mitte der Schädelbasis im Körper des Keilbeins.
32. Diese Nebenhöhle liegt am tiefsten und am weitesten hinten im Schädel.
33. Über der Keilbeinhöhle befindet sich der Türkensattel (Sella turcica), der die Hirnhanhangsdrüse (Hypophyse) beherbergt.
34. Entlang der Seitenwand der Nebenhöhle verlaufen die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) und ein venöser Blutleiter (Sinus cavernosus).
35. Die Ausführungsöffnung der Keilbeinhöhle mündet in den Bereich oberhalb der obersten Nasenmuschel.
36. Dieser Bereich wird als Keilbein-Siebbein-Nische (Recessus sphenoethmoidalis) bezeichnet.
37. Auch hier liegt die Öffnung im Vergleich zur Hinterwand der Höhle hoch.
38. Eine Entzündung der Keilbeinhöhle kann tief sitzende, in den Hinterkopf ausstrahlende Kopfschmerzen verursachen.
39. Bei Tumoren der Hirnhanhangsdrüse führt der chirurgische Weg durch die Nase und die Keilbeinhöhle.
40. Dieser Zugang ermöglicht Operationen ohne eine Eröffnung der Schädeldecke.
41. Die Siebbeinzellen (Cellulae ethmoidales) bestehen aus zahlreichen kleinen, dünnwandigen Hohlräumen im Siebbein.
42. Basierend auf ihrer Lage werden sie in eine vordere, mittlere und hintere Gruppe unterteilt.
43. Die Siebbeinzellen liegen zwischen den beiden Augenhöhlen im oberen Teil der Nasenhöhle.
44. Die Öffnungen der vorderen Siebbeinzellen münden in den mittleren Nasengang (Meatus nasi medius).
45. Die mittleren Siebbeinzellen bilden eine Vorwölbung (Bulla ethmoidalis), die im mittleren Nasengang sichtbar ist.
46. Die Ausführungsöffnungen der hinteren Siebbeinzellen münden in den oberen Nasengang (Meatus nasi superior).
47. Die Siebbeinzellen sind von der Augenhöhle nur durch eine papierdünne Knochenlamelle (Lamina orbitalis) getrennt.
48. Aus diesem Grund kann eine Entzündung der Siebbeinzellen sehr schnell in die Augenhöhle übertreten.
49. Die obere Platte des Siebbeins, die Siebplatte (Lamina cribrosa), enthält winzige Löcher für die Riechnerven (Nervi olfactorii).
50. Dieser Bereich ist einer der schwächsten und verletzlichsten Punkte der Schädelbasis.
51. Zusammenfassend lässt sich sagen, dass die Öffnungen der Nebenhöhlen meist eng und ungünstig gelegen sind.
52. Die Ableitung des Sekrets beruht nicht auf der Schwerkraft, sondern auf der aktiven Tätigkeit des Flimmerepithels.
53. Jede Schwellung der Schleimhaut stört dieses empfindliche Gleichgewicht leicht.
54. Die Nasennebenhöhlen können daher als anatomische Schwachstellen des Schädels betrachtet werden.
55. Diese strukturellen Besonderheiten machen den Menschen anfällig für wiederkehrende Entzündungen.