14.24 – A paraszimpatikus rész – Der parasympathische Teil
1. A paraszimpatikus rész az autonóm, más néven vegetatív idegrendszer egyik fő része. – Der parasympathische Teil (Pars parasympathica) ist einer der Hauptteile des autonomen beziehungsweise vegetativen Nervensystems.
2. A szimpatikus résszel együtt a belső szervek akaratunktól független működését szabályozza. – Gemeinsam mit dem sympathischen Teil steuert er die unwillkürlichen Funktionen der inneren Organe.
3. A paraszimpatikus rendszer elsősorban nyugalomban, emésztéskor és a szervezet regenerációja során aktív. – Das parasympathische System ist vor allem in Ruhe, bei der Verdauung und während der Erholung des Organismus aktiv.
4. Működését gyakran a „pihenés és emésztés” kifejezéssel foglalják össze. – Seine Wirkung wird häufig mit dem Ausdruck „Ruhe und Verdauung“ zusammengefasst.
5. A paraszimpatikus idegsejtek központjai az agytörzsben és a keresztcsonti gerincvelőben helyezkednek el. – Die Zentren der parasympathischen Nervenzellen liegen im Hirnstamm und im Kreuzbeinabschnitt des Rückenmarks.
6. Eredése miatt a paraszimpatikus rendszert koponya-keresztcsonti rendszernek is nevezik. – Aufgrund seines Ursprungs wird das parasympathische System auch als kraniosakrales System bezeichnet.
7. A szervekhez vezető paraszimpatikus pálya két egymás után kapcsolt idegsejtből áll. – Die zu den Organen führende parasympathische Bahn besteht aus zwei hintereinandergeschalteten Nervenzellen.
8. Az első idegsejt sejtteste a központi idegrendszerben, nyúlványa pedig a vegetatív dúcban végződik. – Der Zellkörper der ersten Nervenzelle liegt im Zentralnervensystem, während ihr Fortsatz in einem vegetativen Ganglion endet.
9. Ezt a hosszú nyúlványt dúc előtti vagy preganglionáris rostnak nevezzük. – Diesen langen Fortsatz bezeichnet man als präganglionäre Faser.
10. A második idegsejt a vegetatív dúcban található, és rövid rostot küld a célszervhez. – Die zweite Nervenzelle liegt im vegetativen Ganglion und sendet eine kurze Faser zum Zielorgan.
11. A paraszimpatikus dúcok rendszerint a beidegzett szerv közelében vagy annak falában helyezkednek el. – Die parasympathischen Ganglien liegen gewöhnlich in der Nähe des innervierten Organs oder in dessen Wand.
12. Ezért a dúc előtti rostok hosszúak, a dúc utáni rostok pedig többnyire rövidek. – Deshalb sind die präganglionären Fasern lang und die postganglionären Fasern meist kurz.
13. Mind a dúc előtti, mind a dúc utáni paraszimpatikus idegvégződések acetil-kolint szabadítanak fel. – Sowohl die präganglionären als auch die postganglionären parasympathischen Nervenendigungen setzen Acetylcholin frei.
14. A vegetatív dúcban az acetil-kolin nikotinos receptorokhoz kötődik. – Im vegetativen Ganglion bindet das Acetylcholin an nikotinische Rezeptoren.
15. A célszerveken az ingerületátvitel főként muszkarinos receptorokon keresztül történik. – An den Zielorganen erfolgt die Erregungsübertragung hauptsächlich über muskarinische Rezeptoren.
16. A koponyai paraszimpatikus rostok négy agyidegben haladnak. – Die kranialen parasympathischen Fasern verlaufen in vier Hirnnerven.
17. Ezek a szemmozgató ideg, az arcideg, a nyelvgaratideg és a bolygóideg. – Dies sind der Augenmuskelnerv, der Gesichtsnerv, der Zungen-Rachen-Nerv und der Vagusnerv.
18. A szemmozgató ideg paraszimpatikus rostjai a középagy járulékos szemmozgató magjából indulnak ki. – Die parasympathischen Fasern des Augenmuskelnervs entspringen dem akzessorischen Augenmuskelnervenkern im Mittelhirn.
19. Ezek a rostok a szemmozgató ideggel a szemüregben fekvő sugárdúcba jutnak. – Diese Fasern gelangen mit dem Augenmuskelnerv zum in der Augenhöhle gelegenen Ziliarganglion (Ganglion ciliare).
20. A sugárdúcból kilépő rövid rostok a pupillaszűkítő izmot és a sugárizmot idegzik be. – Die aus dem Ziliarganglion austretenden kurzen Fasern innervieren den Pupillenverenger und den Ziliarmuskel.
21. Hatásukra a pupilla beszűkül, a szemlencse pedig a közeli tárgyak látásához alkalmazkodik. – Durch ihre Wirkung verengt sich die Pupille, und die Augenlinse stellt sich auf das Sehen naher Gegenstände ein.
22. Az arcideg paraszimpatikus rostjai főként a hídban fekvő felső nyálelválasztó magból erednek. – Die parasympathischen Fasern des Gesichtsnervs entspringen hauptsächlich dem in der Brücke gelegenen oberen Speichelkern.
23. A nagy sziklacsonti ideg rostjai a szárnyas-szájpadlási dúcban kapcsolódnak át. – Die Fasern des großen Felsenbeinnervs werden im Flügel-Gaumen-Ganglion (Ganglion pterygopalatinum) umgeschaltet.
24. A dúc utáni rostok a könnymirigyet, valamint az orr- és a szájpad nyálkahártyájának mirigyeit érik el. – Die postganglionären Fasern erreichen die Tränendrüse sowie die Drüsen der Nasen- und Gaumenschleimhaut.
25. Az arcideg másik paraszimpatikus ága a dobüregi húr, amely a nyelvideghez csatlakozik. – Ein weiterer parasympathischer Ast des Gesichtsnervs ist die Paukensaite (Chorda tympani), die sich dem Zungennerv anschließt.
26. Rostjai az állkapocs alatti dúcban kapcsolódnak át. – Ihre Fasern werden im Unterkieferganglion (Ganglion submandibulare) umgeschaltet.
27. Innen a dúc utáni rostok az állkapocs alatti és a nyelv alatti nyálmirigyekhez futnak. – Von hier ziehen die postganglionären Fasern zur Unterkiefer- und zur Unterzungenspeicheldrüse.
28. A nyelvgaratideg paraszimpatikus rostjai a nyúltvelő alsó nyálelválasztó magjából indulnak ki. – Die parasympathischen Fasern des Zungen-Rachen-Nervs entspringen dem unteren Speichelkern im verlängerten Mark.
29. A rostok a dobüregi idegen, a dobüregi fonaton és a kis sziklacsonti idegen keresztül haladnak. – Die Fasern verlaufen über den Paukennerv, das Paukengeflecht und den kleinen Felsenbeinnerv.
30. Átkapcsolásuk a fül alatti dúcban történik. – Ihre Umschaltung erfolgt im Ohrganglion (Ganglion oticum).
31. A dúc utáni rostok a fül-halántéki ideggel jutnak el a fültőmirigyhez. – Die postganglionären Fasern gelangen mit dem Ohr-Schläfen-Nerv zur Ohrspeicheldrüse.
32. A bolygóideg szállítja a koponyai paraszimpatikus rostok legnagyobb részét. – Der Vagusnerv führt den größten Teil der kranialen parasympathischen Fasern.
33. Rostjai főként a bolygóideg háti magjából és részben a kettős magból erednek. – Seine Fasern entspringen hauptsächlich dem dorsalen Vaguskern und teilweise dem Doppelkern (Nucleus ambiguus).
34. A bolygóideg paraszimpatikus ágakat ad a szívhez, a légutakhoz és az emésztőrendszer nagy részéhez. – Der Vagusnerv gibt parasympathische Äste zum Herzen, zu den Atemwegen und zum größten Teil des Verdauungssystems ab.
35. Ágai a szimpatikus rostokkal együtt szerv körüli vegetatív fonatokat alkotnak. – Seine Äste bilden gemeinsam mit sympathischen Fasern vegetative Geflechte um die Organe.
36. A szívben a paraszimpatikus rostok csökkentik a szívverés gyakoriságát és lassítják az ingerületvezetést. – Im Herzen vermindern die parasympathischen Fasern die Herzfrequenz und verlangsamen die Erregungsleitung.
37. A légutakban összehúzzák a hörgők simaizomzatát, és fokozzák a mirigyek váladéktermelését. – In den Atemwegen verengen sie die Bronchialmuskulatur und steigern die Sekretbildung der Drüsen.
38. Az emésztőrendszerben fokozzák a mirigyek működését és a bélfal mozgásait. – Im Verdauungssystem steigern sie die Tätigkeit der Drüsen und die Bewegungen der Darmwand.
39. A bolygóideg a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet és a vastagbél kezdeti szakaszát is ellátja. – Der Vagusnerv versorgt auch die Speiseröhre, den Magen, den Dünndarm und den Anfangsabschnitt des Dickdarms.
40. A mellkasban a két bolygóideg a nyelőcső körül fonatot, majd elülső és hátulsó törzset alkot. – Im Brustkorb bilden die beiden Vagusnerven um die Speiseröhre ein Geflecht und anschließend einen vorderen und einen hinteren Vagusstamm.
41. A keresztcsonti paraszimpatikus idegsejtek a gerincvelő második–negyedik keresztcsonti szelvényében helyezkednek el. – Die sakralen parasympathischen Nervenzellen liegen im zweiten bis vierten Kreuzbeinsegment des Rückenmarks.
42. Rostjaik az elülső gyökereken, a gerincvelői idegeken és azok elülső ágain keresztül hagyják el a gerinccsatornát. – Ihre Fasern verlassen den Wirbelkanal über die Vorderwurzeln, die Spinalnerven und deren Vorderäste.
43. Ezekből a rostokból alakulnak ki a medencei zsigeri idegek. – Aus diesen Fasern entstehen die Beckeneingeweidenerven (Nervi splanchnici pelvici).
44. A medencei zsigeri idegek az alsó hasi fonatba lépnek, majd a kismedence szerveihez haladnak. – Die Beckeneingeweidenerven treten in das untere Bauchgeflecht (Plexus hypogastricus inferior) ein und ziehen anschließend zu den Beckenorganen.
45. Ellátják a vastagbél végső szakaszait és a végbelet. – Sie versorgen die Endabschnitte des Dickdarms und den Mastdarm.
46. Paraszimpatikus rostokat vezetnek a húgyhólyaghoz, a húgycsőhöz és a belső nemi szervekhez is. – Sie führen außerdem parasympathische Fasern zur Harnblase, zur Harnröhre und zu den inneren Geschlechtsorganen.
47. A húgyhólyagban összehúzzák a hólyag izomzatát, és elősegítik a vizelet kiürítését. – In der Harnblase ziehen sie die Blasenmuskulatur zusammen und fördern die Entleerung des Urins.
48. A nemi szervek barlangos testeiben az erek kitágításával részt vesznek a merevedés kialakulásában. – In den Schwellkörpern der Geschlechtsorgane beteiligen sie sich durch Erweiterung der Gefäße an der Entstehung der Erektion.
49. A paraszimpatikus hatások általában körülhatároltabbak, mint a szimpatikus rendszer egész szervezetet mozgósító hatásai. – Parasympathische Wirkungen sind gewöhnlich stärker begrenzt als die den gesamten Organismus mobilisierenden Wirkungen des sympathischen Systems.
50. A paraszimpatikus rész így fontos szerepet játszik a nyugalmi állapot, az emésztés, a kiválasztás és a szervezet belső egyensúlyának fenntartásában. – Der parasympathische Teil spielt damit eine wichtige Rolle für den Ruhezustand, die Verdauung, die Ausscheidung und die Aufrechterhaltung des inneren Gleichgewichts.
(aufklappen)magyar
1. A paraszimpatikus rész az autonóm, más néven vegetatív idegrendszer egyik fő része.
2. A szimpatikus résszel együtt a belső szervek akaratunktól független működését szabályozza.
3. A paraszimpatikus rendszer elsősorban nyugalomban, emésztéskor és a szervezet regenerációja során aktív.
4. Működését gyakran a „pihenés és emésztés” kifejezéssel foglalják össze.
5. A paraszimpatikus idegsejtek központjai az agytörzsben és a keresztcsonti gerincvelőben helyezkednek el.
6. Eredése miatt a paraszimpatikus rendszert koponya-keresztcsonti rendszernek is nevezik.
7. A szervekhez vezető paraszimpatikus pálya két egymás után kapcsolt idegsejtből áll.
8. Az első idegsejt sejtteste a központi idegrendszerben, nyúlványa pedig a vegetatív dúcban végződik.
9. Ezt a hosszú nyúlványt dúc előtti vagy preganglionáris rostnak nevezzük.
10. A második idegsejt a vegetatív dúcban található, és rövid rostot küld a célszervhez.
11. A paraszimpatikus dúcok rendszerint a beidegzett szerv közelében vagy annak falában helyezkednek el.
12. Ezért a dúc előtti rostok hosszúak, a dúc utáni rostok pedig többnyire rövidek.
13. Mind a dúc előtti, mind a dúc utáni paraszimpatikus idegvégződések acetil-kolint szabadítanak fel.
14. A vegetatív dúcban az acetil-kolin nikotinos receptorokhoz kötődik.
15. A célszerveken az ingerületátvitel főként muszkarinos receptorokon keresztül történik.
16. A koponyai paraszimpatikus rostok négy agyidegben haladnak.
17. Ezek a szemmozgató ideg, az arcideg, a nyelvgaratideg és a bolygóideg.
18. A szemmozgató ideg paraszimpatikus rostjai a középagy járulékos szemmozgató magjából indulnak ki.
19. Ezek a rostok a szemmozgató ideggel a szemüregben fekvő sugárdúcba jutnak.
20. A sugárdúcból kilépő rövid rostok a pupillaszűkítő izmot és a sugárizmot idegzik be.
21. Hatásukra a pupilla beszűkül, a szemlencse pedig a közeli tárgyak látásához alkalmazkodik.
22. Az arcideg paraszimpatikus rostjai főként a hídban fekvő felső nyálelválasztó magból erednek.
23. A nagy sziklacsonti ideg rostjai a szárnyas-szájpadlási dúcban kapcsolódnak át.
24. A dúc utáni rostok a könnymirigyet, valamint az orr- és a szájpad nyálkahártyájának mirigyeit érik el.
25. Az arcideg másik paraszimpatikus ága a dobüregi húr, amely a nyelvideghez csatlakozik.
26. Rostjai az állkapocs alatti dúcban kapcsolódnak át.
27. Innen a dúc utáni rostok az állkapocs alatti és a nyelv alatti nyálmirigyekhez futnak.
28. A nyelvgaratideg paraszimpatikus rostjai a nyúltvelő alsó nyálelválasztó magjából indulnak ki.
29. A rostok a dobüregi idegen, a dobüregi fonaton és a kis sziklacsonti idegen keresztül haladnak.
30. Átkapcsolásuk a fül alatti dúcban történik.
31. A dúc utáni rostok a fül-halántéki ideggel jutnak el a fültőmirigyhez.
32. A bolygóideg szállítja a koponyai paraszimpatikus rostok legnagyobb részét.
33. Rostjai főként a bolygóideg háti magjából és részben a kettős magból erednek.
34. A bolygóideg paraszimpatikus ágakat ad a szívhez, a légutakhoz és az emésztőrendszer nagy részéhez.
35. Ágai a szimpatikus rostokkal együtt szerv körüli vegetatív fonatokat alkotnak.
36. A szívben a paraszimpatikus rostok csökkentik a szívverés gyakoriságát és lassítják az ingerületvezetést.
37. A légutakban összehúzzák a hörgők simaizomzatát, és fokozzák a mirigyek váladéktermelését.
38. Az emésztőrendszerben fokozzák a mirigyek működését és a bélfal mozgásait.
39. A bolygóideg a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet és a vastagbél kezdeti szakaszát is ellátja.
40. A mellkasban a két bolygóideg a nyelőcső körül fonatot, majd elülső és hátulsó törzset alkot.
41. A keresztcsonti paraszimpatikus idegsejtek a gerincvelő második–negyedik keresztcsonti szelvényében helyezkednek el.
42. Rostjaik az elülső gyökereken, a gerincvelői idegeken és azok elülső ágain keresztül hagyják el a gerinccsatornát.
43. Ezekből a rostokból alakulnak ki a medencei zsigeri idegek.
44. A medencei zsigeri idegek az alsó hasi fonatba lépnek, majd a kismedence szerveihez haladnak.
45. Ellátják a vastagbél végső szakaszait és a végbelet.
46. Paraszimpatikus rostokat vezetnek a húgyhólyaghoz, a húgycsőhöz és a belső nemi szervekhez is.
47. A húgyhólyagban összehúzzák a hólyag izomzatát, és elősegítik a vizelet kiürítését.
48. A nemi szervek barlangos testeiben az erek kitágításával részt vesznek a merevedés kialakulásában.
49. A paraszimpatikus hatások általában körülhatároltabbak, mint a szimpatikus rendszer egész szervezetet mozgósító hatásai.
50. A paraszimpatikus rész így fontos szerepet játszik a nyugalmi állapot, az emésztés, a kiválasztás és a szervezet belső egyensúlyának fenntartásában.
(aufklappen)német
1. Der parasympathische Teil (Pars parasympathica) ist einer der Hauptteile des autonomen beziehungsweise vegetativen Nervensystems.
2. Gemeinsam mit dem sympathischen Teil steuert er die unwillkürlichen Funktionen der inneren Organe.
3. Das parasympathische System ist vor allem in Ruhe, bei der Verdauung und während der Erholung des Organismus aktiv.
4. Seine Wirkung wird häufig mit dem Ausdruck „Ruhe und Verdauung“ zusammengefasst.
5. Die Zentren der parasympathischen Nervenzellen liegen im Hirnstamm und im Kreuzbeinabschnitt des Rückenmarks.
6. Aufgrund seines Ursprungs wird das parasympathische System auch als kraniosakrales System bezeichnet.
7. Die zu den Organen führende parasympathische Bahn besteht aus zwei hintereinandergeschalteten Nervenzellen.
8. Der Zellkörper der ersten Nervenzelle liegt im Zentralnervensystem, während ihr Fortsatz in einem vegetativen Ganglion endet.
9. Diesen langen Fortsatz bezeichnet man als präganglionäre Faser.
10. Die zweite Nervenzelle liegt im vegetativen Ganglion und sendet eine kurze Faser zum Zielorgan.
11. Die parasympathischen Ganglien liegen gewöhnlich in der Nähe des innervierten Organs oder in dessen Wand.
12. Deshalb sind die präganglionären Fasern lang und die postganglionären Fasern meist kurz.
13. Sowohl die präganglionären als auch die postganglionären parasympathischen Nervenendigungen setzen Acetylcholin frei.
14. Im vegetativen Ganglion bindet das Acetylcholin an nikotinische Rezeptoren.
15. An den Zielorganen erfolgt die Erregungsübertragung hauptsächlich über muskarinische Rezeptoren.
16. Die kranialen parasympathischen Fasern verlaufen in vier Hirnnerven.
17. Dies sind der Augenmuskelnerv, der Gesichtsnerv, der Zungen-Rachen-Nerv und der Vagusnerv.
18. Die parasympathischen Fasern des Augenmuskelnervs entspringen dem akzessorischen Augenmuskelnervenkern im Mittelhirn.
19. Diese Fasern gelangen mit dem Augenmuskelnerv zum in der Augenhöhle gelegenen Ziliarganglion (Ganglion ciliare).
20. Die aus dem Ziliarganglion austretenden kurzen Fasern innervieren den Pupillenverenger und den Ziliarmuskel.
21. Durch ihre Wirkung verengt sich die Pupille, und die Augenlinse stellt sich auf das Sehen naher Gegenstände ein.
22. Die parasympathischen Fasern des Gesichtsnervs entspringen hauptsächlich dem in der Brücke gelegenen oberen Speichelkern.
23. Die Fasern des großen Felsenbeinnervs werden im Flügel-Gaumen-Ganglion (Ganglion pterygopalatinum) umgeschaltet.
24. Die postganglionären Fasern erreichen die Tränendrüse sowie die Drüsen der Nasen- und Gaumenschleimhaut.
25. Ein weiterer parasympathischer Ast des Gesichtsnervs ist die Paukensaite (Chorda tympani), die sich dem Zungennerv anschließt.
26. Ihre Fasern werden im Unterkieferganglion (Ganglion submandibulare) umgeschaltet.
27. Von hier ziehen die postganglionären Fasern zur Unterkiefer- und zur Unterzungenspeicheldrüse.
28. Die parasympathischen Fasern des Zungen-Rachen-Nervs entspringen dem unteren Speichelkern im verlängerten Mark.
29. Die Fasern verlaufen über den Paukennerv, das Paukengeflecht und den kleinen Felsenbeinnerv.
30. Ihre Umschaltung erfolgt im Ohrganglion (Ganglion oticum).
31. Die postganglionären Fasern gelangen mit dem Ohr-Schläfen-Nerv zur Ohrspeicheldrüse.
32. Der Vagusnerv führt den größten Teil der kranialen parasympathischen Fasern.
33. Seine Fasern entspringen hauptsächlich dem dorsalen Vaguskern und teilweise dem Doppelkern (Nucleus ambiguus).
34. Der Vagusnerv gibt parasympathische Äste zum Herzen, zu den Atemwegen und zum größten Teil des Verdauungssystems ab.
35. Seine Äste bilden gemeinsam mit sympathischen Fasern vegetative Geflechte um die Organe.
36. Im Herzen vermindern die parasympathischen Fasern die Herzfrequenz und verlangsamen die Erregungsleitung.
37. In den Atemwegen verengen sie die Bronchialmuskulatur und steigern die Sekretbildung der Drüsen.
38. Im Verdauungssystem steigern sie die Tätigkeit der Drüsen und die Bewegungen der Darmwand.
39. Der Vagusnerv versorgt auch die Speiseröhre, den Magen, den Dünndarm und den Anfangsabschnitt des Dickdarms.
40. Im Brustkorb bilden die beiden Vagusnerven um die Speiseröhre ein Geflecht und anschließend einen vorderen und einen hinteren Vagusstamm.
41. Die sakralen parasympathischen Nervenzellen liegen im zweiten bis vierten Kreuzbeinsegment des Rückenmarks.
42. Ihre Fasern verlassen den Wirbelkanal über die Vorderwurzeln, die Spinalnerven und deren Vorderäste.
43. Aus diesen Fasern entstehen die Beckeneingeweidenerven (Nervi splanchnici pelvici).
44. Die Beckeneingeweidenerven treten in das untere Bauchgeflecht (Plexus hypogastricus inferior) ein und ziehen anschließend zu den Beckenorganen.
45. Sie versorgen die Endabschnitte des Dickdarms und den Mastdarm.
46. Sie führen außerdem parasympathische Fasern zur Harnblase, zur Harnröhre und zu den inneren Geschlechtsorganen.
47. In der Harnblase ziehen sie die Blasenmuskulatur zusammen und fördern die Entleerung des Urins.
48. In den Schwellkörpern der Geschlechtsorgane beteiligen sie sich durch Erweiterung der Gefäße an der Entstehung der Erektion.
49. Parasympathische Wirkungen sind gewöhnlich stärker begrenzt als die den gesamten Organismus mobilisierenden Wirkungen des sympathischen Systems.
50. Der parasympathische Teil spielt damit eine wichtige Rolle für den Ruhezustand, die Verdauung, die Ausscheidung und die Aufrechterhaltung des inneren Gleichgewichts.