2.4 Platonizmus: az ideák tanítása – Platonismus: Die Lehre von den Ideen

1. Ha egyetlen ember képes egy egész kontinens gondolkodásmódját meghatározni, akkor az ez az ember volt.

2. A neve Platón volt, és körülbelül kétezer-négyszáz évvel ezelőtt élt Athénban.

3. Egy tudós egyszer azt mondta, hogy az egész későbbi filozófia csupán Platónhoz fűzött lábjegyzetek sorozata.

4. Ez ugyan eltúlzott, de van benne igazság.

5. Alig van olyan kérdés, amit ma felvetünk, és amit Platón ne érintett volna már valahol.

6. Platón egy előkelő athéni családból származott, és politikai pályára szánták.

7. De egy esemény felborította az életét, és filozófussá tette.

8. Tanítóját, Szókratészt egy bíróság halálra ítélte, és meg kellett innia a méregpoharat.

9. A fiatal Platón számára ez olyan sokk volt, amely soha többé nem hagyta nyugodni.

10. Hogyan tudott egy város megölni a legbölcsebb polgárát?

11. Ez a kérdés arra késztette, hogy elgondolkodjon az igazságról, az igazságosságról és a jó életről.

12. Platón elhatározta, hogy életben tartja Szókratész emlékét.

13. Ezért szinte minden művét beszélgetések, úgynevezett párbeszédek formájában írta meg.

14. Ezekben a párbeszédekben Szókratész újra és újra főszereplőként tűnik fel.

15. Szókratész kérdez, utánajár a dolgoknak, és leleplezi a látszólagos tudást, mint puszta véleményt.

16. Így a tanítvány a tanítójának szócsövévé vált, a tanító pedig halhatatlanná.

17. Ma már gyakran nem lehet pontosan megkülönböztetni, mely gondolatok Szókratésztől, és melyek Platónból származnak.

18. A párbeszédekben mindkettőjük hangja egyetlen hanggá olvadt össze.

19. Platón Athénban alapított egy iskolát, amelyet egy ligetről nevezett el: az Akadémiát.

20. Ez a szó a mai napig él, amikor akadémiákról és akadémiai oktatásról beszélünk.

21. Az Akadémia csaknem kilencszáz évig működött, és a világ egyik első felsőoktatási intézménye volt.

22. Itt nemcsak filozófiát tanítottak, hanem matematikát és csillagászatot is.

23. A bejárat felett állítólag az állt, hogy a geometria ismerete nélkül senki sem léphet be.

24. Platón számára a matematika a biztos tudás mintaképe volt.

25. Egy háromszög háromszög marad, függetlenül attól, ki rajzolja vagy hol.

26. Az ilyen változatlan igazságok sokkal jobban lenyűgözték őt, mint a mindennapi élet változékony dolgai.

27. Ebből a lenyűgözésből nőtt ki leghíresebb gondolata, az ideák tanítása.

28. Platón meg volt győződve arról, hogy látható világunk mögött létezik egy második, magasabb rendű világ.

29. Ebben a magasabb rendű világban találhatók minden dolog tökéletes archetípusai.

30. Azok a dolgok, amelyeket látunk és megérintünk, csupán e tökéletes archetípusok másai.

31. Egy festett ló, egy élő ló és a „ló” szó mind ugyanarra a ló-ideára utalnak.

32. Maga ez az idea láthatatlan, de Platón szerint ez a valódi valóság.

33. Ezzel Platón a valóságot két területre osztotta: egy látható és egy szellemi világra.

34. Ez a két világ gondolata a történelem egyik leghatásosabb gondolatává vált.

35. Hogy ezt elmagyarázza, Platón lenyűgöző képeket és példázatokat talált ki.

36. A legismertebb ezek közül a barlangi példázat, amelyről az első alfejezet szól.

37. Ez olyan embereket ábrázol, akik megkötözve ülnek egy barlangban, és csak az árnyékokat tartják a valóságnak.

38. Csak az ismeri fel az igazi világot, aki kiszabadul és feljut a fénybe.

39. A második alfejezet részletesebben foglalkozik ezzel az ideák világával és annak a dolgokhoz fűződő viszonyával.

40. Ott azt a kérdést vetik fel, hogy hogyan kapcsolódik össze az örök archetípus és a mulandó más.

41. A harmadik alfejezet az emberi lélekkel foglalkozik.

42. Platón úgy vélte, hogy a lélek halhatatlan, és születése előtt már látta az ideákat.

43. Számára ezért a tanulás a rég elfeledett tudás felidézése.

44. A negyedik alfejezet mindezt kiterjeszti a közösségre, és megalkotja az igazságos államot.

45. Platón azt kérdezte, hogyan kellene kinéznie egy olyan államnak, amelyben Szókratésznek nem kellett volna meghalnia.

46. Válasza merész és egyben vitatott is volt, hiszen azt akarta, hogy a legbölcsebbek uralkodjanak.

47. Így Platón gondolkodása a barlangtól az ideákon és a léleken át egészen az államig terjed.

48. Nála minden összefügg, akár egy nagy építmény részei.

49. A középpontban mindig ugyanaz a meggyőződés áll: a színes látszat mögött szilárd rend rejlik.

50. Aki felismeri ezt a rendet, az egyszerre bölcsebb, jobb és boldogabb lesz.

51. A megismerés és az erény tehát Platón számára nem ellentét, hanem egy és ugyanaz a cél.

52. Az igazság és a jó élet ezen összekapcsolódása végigvonul egész művein.

53. Platón hatása messze túlnyúlik az ókoron.

54. A kereszténység átvette tőle a magasabb, szellemi világról alkotott elképzelését.

55. Az újkorig a tudósok Platón által kijelölt pályán gondolkodtak.

56. Még azok is, akik ellentmondtak neki, kénytelenek voltak vele foglalkozni, elsősorban tanítványa, Arisztotelész.

57. Ma is vitatkozunk arról, hogy léteznek-e örök igazságok, vagy minden csupán vélemény.

58. Pontosan ez az a kérdés, amelyet Platón kétezer évvel ezelőtt felvetett.

59. A következő alfejezetek lépésről lépésre vezetnek be gondolati világába.

60. A legjobb ott kezdeni, ahol Platón maga is kezdte: egy barlang sötétjében.

1. Wenn ein einzelner Mensch das Denken eines ganzen Erdteils prägen kann, dann war es dieser Mann.

2. Sein Name war Platon, und er lebte vor rund zweitausendvierhundert Jahren in Athen.

3. Ein Gelehrter hat einmal gesagt, die gesamte spätere Philosophie sei nur eine Reihe von Fußnoten zu Platon.

4. Das ist überspitzt, aber es trifft einen wahren Kern.

5. Kaum eine Frage, die wir heute stellen, hat Platon nicht schon irgendwo berührt.

6. Platon stammte aus einer vornehmen athenischen Familie und war für eine politische Laufbahn bestimmt.

7. Doch ein Ereignis warf sein Leben aus der Bahn und machte ihn zum Philosophen.

8. Sein Lehrer Sokrates wurde von einem Gericht zum Tode verurteilt und musste den Giftbecher trinken.

9. Für den jungen Platon war das ein Schock, der ihn nie wieder losließ.

10. Wie konnte eine Stadt ihren weisesten Bürger umbringen?

11. Diese Frage trieb ihn an, über Wahrheit, Gerechtigkeit und das gute Leben nachzudenken.

12. Platon beschloss, das Andenken an Sokrates lebendig zu halten.

13. Deshalb schrieb er fast alle seine Werke in Form von Gesprächen, sogenannten Dialogen.

14. In diesen Dialogen tritt Sokrates immer wieder als Hauptfigur auf.

15. Sokrates fragt, hakt nach und entlarvt scheinbares Wissen als bloße Meinung.

16. So wurde der Schüler zum Sprachrohr seines Lehrers, und der Lehrer wurde unsterblich.

17. Man kann heute oft nicht mehr genau trennen, welche Gedanken von Sokrates und welche von Platon stammen.

18. Beide sind in den Dialogen zu einer einzigen Stimme verschmolzen.

19. Platon gründete in Athen eine Schule, die er nach einem Hain benannte: die Akademie.

20. Dieses Wort lebt bis heute fort, wenn wir von Akademien und akademischer Bildung sprechen.

21. Die Akademie bestand fast neunhundert Jahre lang und war eine der ersten Hochschulen der Welt.

22. Hier wurde nicht nur Philosophie gelehrt, sondern auch Mathematik und Astronomie.

23. Über dem Eingang soll gestanden haben, dass niemand ohne Kenntnis der Geometrie eintreten dürfe.

24. Für Platon war die Mathematik ein Vorbild für sicheres Wissen.

25. Ein Dreieck bleibt ein Dreieck, ganz gleich, wer es zeichnet oder wo.

26. Solche unwandelbaren Wahrheiten faszinierten ihn weit mehr als die wechselhaften Dinge des Alltags.

27. Aus dieser Faszination wuchs seine berühmteste Idee, die Ideenlehre.

28. Platon war überzeugt, dass es hinter unserer sichtbaren Welt eine zweite, höhere Welt gibt.

29. In dieser höheren Welt liegen die vollkommenen Urbilder aller Dinge.

30. Die Dinge, die wir sehen und anfassen, sind nur Abbilder dieser vollkommenen Urbilder.

31. Ein gemaltes Pferd, ein lebendes Pferd und das Wort Pferd verweisen alle auf dieselbe Idee des Pferdes.

32. Diese Idee selbst ist unsichtbar, aber sie ist nach Platon das eigentlich Wirkliche.

33. Damit teilte Platon die Wirklichkeit in zwei Bereiche, eine sichtbare und eine geistige Welt.

34. Dieser Gedanke der zwei Welten wurde zu einem der wirkmächtigsten der Geschichte.

35. Um ihn zu erklären, erfand Platon eindrucksvolle Bilder und Gleichnisse.

36. Das bekannteste ist das Höhlengleichnis, von dem das erste Unterkapitel handelt.

37. Es zeigt Menschen, die gefesselt in einer Höhle sitzen und nur Schatten für die Wirklichkeit halten.

38. Erst wer sich befreit und ans Licht steigt, erkennt die wahre Welt.

39. Im zweiten Unterkapitel geht es genauer um diese Welt der Ideen und ihr Verhältnis zu den Dingen.

40. Dort wird gefragt, wie das ewige Urbild und das vergängliche Abbild zusammenhängen.

41. Das dritte Unterkapitel wendet sich der menschlichen Seele zu.

42. Platon glaubte, die Seele sei unsterblich und habe die Ideen vor der Geburt geschaut.

43. Lernen ist für ihn deshalb ein Wiedererinnern an längst vergessenes Wissen.

44. Das vierte Unterkapitel überträgt all das auf die Gemeinschaft und entwirft einen gerechten Staat.

45. Platon fragte, wie ein Staat aussehen müsste, in dem ein Sokrates nicht hätte sterben müssen.

46. Seine Antwort war kühn und umstritten zugleich, denn er wollte die Klügsten herrschen lassen.

47. So spannt sich Platons Denken von der Höhle über die Ideen und die Seele bis zum Staat.

48. Alles hängt bei ihm zusammen wie die Teile eines großen Bauwerks.

49. Im Mittelpunkt steht immer dieselbe Überzeugung: hinter dem bunten Schein liegt eine feste Ordnung.

50. Wer diese Ordnung erkennt, der wird zugleich klüger, besser und glücklicher.

51. Erkenntnis und Tugend sind für Platon also kein Gegensatz, sondern ein und dasselbe Ziel.

52. Diese Verbindung von Wahrheit und gutem Leben zieht sich durch sein ganzes Werk.

53. Platons Einfluss reicht weit über die Antike hinaus.

54. Das Christentum übernahm seine Vorstellung einer höheren, geistigen Welt.

55. Bis in die Neuzeit dachten Gelehrte in den Bahnen, die Platon vorgezeichnet hatte.

56. Selbst wer ihm widersprach, musste sich an ihm abarbeiten, allen voran sein Schüler Aristoteles.

57. Noch heute streiten wir, ob es ewige Wahrheiten gibt oder ob alles nur Meinung ist.

58. Genau das ist die Frage, die Platon vor zweitausend Jahren gestellt hat.

59. Die folgenden Unterkapitel führen Schritt für Schritt in seine Gedankenwelt hinein.

60. Am besten beginnt man dort, wo Platon selbst begann: im Dunkel einer Höhle.