5.1.3 A természet és a világ új képe – Das neue Bild von Natur und Welt

1. Hosszú ideig az emberek azt hitték, hogy a Föld mozdulatlanul áll az egész világegyetem középpontjában.

2. Ez a kép az ókori tudós, Ptolemaiosz gondolataiból származott, és több mint ezer éven át alig kérdőjelezték meg.

3. Ezen ősi világkép szerint a Nap, a Hold és a csillagok a mozdulatlan Föld körül forogtak.

4. A Föld, mint középpont, jól illett ahhoz a hithez, hogy az ember áll a teremtés középpontjában.

5. A reneszánsz idején egy lengyel tudós alapjaiban kezdte megkérdőjelezni ezt a régi képet.

6. Ez a tudós Miklós Kopernikusz volt, aki egyszerre volt csillagász és katedráliskanonok.

7. Kopernikusz merész állítást fogalmazott meg, miszerint nem a Föld, hanem a Nap áll a középpontban.

8. Ezt a tanítást, amely szerint a Nap a középpont, heliocentrikusnak nevezik, a görög „nap” szóból.

9. Kopernikusz szerint a Föld, akárcsak a többi bolygó, a Nap körül kering.

10. A Föld így a mozdulatlan középpontból a sok vándorló bolygó egyikévé vált.

11. Ez az elképzelés ellentmondott a közvetlen érzékelésnek, hiszen a Föld szilárdnak és mozdulatlannak tűnik.

12. Ennek ellenére Kopernikusz modelljével jobban meg tudta magyarázni a bolygók mozgását.

13. Kopernikusz fő művét csak röviddel halála előtt, 1543-ban adta ki.

14. Sokan az ember világban betöltött helyzetére mért támadásnak érezték tanítását.

15. Ha a Föld nem volt a középpont, az ember hirtelen sokkal jelentéktelenebbnek tűnt.

16. Ezt a szakítást a régi világképpel gyakran kopernikuszi fordulatnak nevezik.

17. Egy új világkép az egész felépítéséről alkotott elképzelés alapvető megváltozását jelenti.

18. Kopernikusz után további kutatók is merész lépéseket tettek ugyanebben az irányban.

19. Közülük az egyik az olasz Galileo Galilei volt, aki éles szemmel figyelte az eget.

20. Galilei az elsők között irányította távcsövét az éjszakai égboltra.

21. A távcső segítségével Galilei hegyeket és krátereket fedezett fel a Holdon.

22. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Hold nem teljesen sima égitest.

23. Galilei emellett négy holdat is felfedezett, amelyek a Jupiter bolygó körül keringenek.

24. Ezek a holdak bizonyították, hogy nem minden égitestnek kell a Föld körül forognia.

25. Galilei megfigyelései kézzelfogható bizonyítékokkal támasztották alá Kopernikusz tanítását.

26. Galilei azt az elvet vallotta, hogy a természet könyve a matematika nyelvén van megírva.

27. Ezzel azt értette, hogy a természet számok és mérések segítségével érthető meg.

28. Galilei tudását a tapasztalatra és a mérésre alapozta, nem pedig a régi tekintélyekre.

29. A tapasztalat itt a valóság saját érzékszerveinkkel történő pontos megfigyelését jelenti.

30. A mérés azt jelenti, hogy a megfigyelt dolgokat számokban és méretekben pontosan rögzítjük.

31. A megfigyelés és a számítás ezen összekapcsolása az új tudomány magjává vált.

32. Galilei meggyőződései miatt súlyos konfliktusba keveredett az egyházzal.

33. Az egyházi bíróság előtt Galileinak nyilvánosan vissza kellett vonnia tanítását.

34. E kényszer ellenére a természetmegfigyelési módszere hatékony maradt, és elterjedt.

35. E korszak egy másik nagy kutatója a német Johannes Kepler volt.

36. Kepler hosszú évek során tanulmányozta a bolygók pontos pályáit az égen.

37. Ehhez Tycho Brahe csillagász rendkívül pontos megfigyelési adataira támaszkodott.

38. Kepler felfedezte, hogy a bolygók nem körpályán, hanem ellipsziseken mozognak.

39. Az ellipszis egy hosszúkás, ovális alakzat, hasonló egy megnyújtott körhöz.

40. Ezekkel a pályatörvényekkel Kepler rendet teremtett a csillagok látszólagos káoszában.

41. Kepler törvényei megmutatták, hogy az égbolt egyértelmű matematikai szabályokat követ.

42. Angliában is új bizalom alakult ki ebben az időben a megfigyelés és a kísérletezés iránt.

43. Az angol gondolkodó, Francis Bacon olyan tudományt szorgalmazott, amely a tapasztalaton alapul.

44. Bacon bírálta a valóság figyelmen kívül hagyásával járó, puszta régi könyvek felett való töprengést.

45. Ehelyett Bacon azt követelte, hogy a természetet tervezett kísérletekkel vizsgálják.

46. Egy ilyen, pontos feltételek mellett végzett, tervezett kísérletet kísérletnek nevezünk.

47. Bacon először számos egyedi megfigyelést gyűjtött össze, és ezekből általános törvényekre következtetett.

48. Ezt a módszert, amely az egyedi esetből az általánosra következtet, indukciónak nevezik.

49. Bacon a tudásban olyan erőt látott, amellyel az ember uralhatja a természetet.

50. Bacon szerint a tudásnak javítania kell az emberek életét, és hasznosnak kell lennie.

51. Ezzel Bacon egyértelmű célt és új önbizalmat adott a tudománynak.

52. E korszak egyik különösen merész gondolkodója az olasz Giordano Bruno volt.

53. Bruno túllépett Kopernikuson, és azt állította, hogy a világegyetem végtelenül nagy.

54. Bruno szerint számtalan nap létezik, amelyek mindegyike saját bolygókkal rendelkezik.

55. Ezzel az emberek Napja csupán egy a végtelen világegyetem számtalan csillaga közül.

56. A végtelen világegyetem határok nélküli teret jelent, amelynek nincs rögzített középpontja.

57. Ez az elképzelés annyira merész volt, hogy sok embert mélyen megrázott.

58. Giordano Brunót tanításai miatt 1600-ban eretneknek nyilvánították és máglyán elégették.

59. Halála jól mutatja, milyen hevesen ütközött az új világkép a régi meggyőződésekkel.

60. Végül az új természet- és világkép érvényesült, és a modern tudomány alapjává vált.

1. Lange Zeit glaubten die Menschen, die Erde stehe unbeweglich im Mittelpunkt des ganzen Weltalls.

2. Dieses Bild stammte vom antiken Gelehrten Ptolemäus und wurde über tausend Jahre kaum bezweifelt.

3. Nach diesem alten Weltbild drehten sich Sonne, Mond und Sterne um die ruhende Erde.

4. Die Erde als Mittelpunkt passte gut zu dem Glauben, der Mensch stehe im Zentrum der Schöpfung.

5. In der Renaissance begann ein polnischer Gelehrter, dieses alte Bild grundlegend infrage zu stellen.

6. Dieser Gelehrte hieß Nikolaus Kopernikus und war zugleich Astronom und Domherr.

7. Kopernikus stellte die kühne Behauptung auf, dass nicht die Erde, sondern die Sonne im Mittelpunkt stehe.

8. Diese Lehre von der Sonne als Mitte nennt man Heliozentrik, nach dem griechischen Wort für Sonne.

9. Nach Kopernikus bewegt sich die Erde wie die anderen Planeten um die Sonne.

10. Die Erde wurde damit von einem ruhenden Zentrum zu einem von vielen wandernden Planeten.

11. Diese Idee widersprach dem unmittelbaren Augenschein, denn die Erde fühlt sich ja fest und ruhig an.

12. Trotzdem konnte Kopernikus mit seinem Modell die Bewegungen der Planeten besser erklären.

13. Kopernikus veröffentlichte sein Hauptwerk erst kurz vor seinem Tod im Jahr 1543.

14. Viele Menschen empfanden seine Lehre als Angriff auf die Stellung des Menschen in der Welt.

15. Wenn die Erde nicht der Mittelpunkt war, schien der Mensch plötzlich viel weniger bedeutend.

16. Dieser Bruch mit dem alten Weltbild wird oft als kopernikanische Wende bezeichnet.

17. Ein neues Weltbild bedeutet eine grundlegend veränderte Vorstellung vom Aufbau des Ganzen.

18. Nach Kopernikus wagten weitere Forscher mutige Schritte in dieselbe Richtung.

19. Einer von ihnen war der Italiener Galileo Galilei, ein scharfer Beobachter des Himmels.

20. Galilei richtete als einer der Ersten ein Fernrohr auf den nächtlichen Himmel.

21. Durch das Fernrohr entdeckte Galilei Berge und Krater auf dem Mond.

22. Damit zeigte sich, dass der Mond kein vollkommen glatter Himmelskörper war.

23. Galilei entdeckte außerdem vier Monde, die um den Planeten Jupiter kreisen.

24. Diese Monde bewiesen, dass sich nicht alle Himmelskörper um die Erde drehen müssen.

25. Galileis Beobachtungen stützten die Lehre des Kopernikus mit handfesten Belegen.

26. Galilei vertrat den Grundsatz, dass das Buch der Natur in der Sprache der Mathematik geschrieben sei.

27. Damit meinte er, dass sich die Natur durch Zahlen und Messungen verstehen lasse.

28. Galilei stützte sein Wissen auf Erfahrung und Messung statt auf alte Autoritäten.

29. Erfahrung bedeutet hier das genaue Beobachten der Wirklichkeit mit den eigenen Sinnen.

30. Messung bedeutet, die beobachteten Dinge in Zahlen und Größen genau zu erfassen.

31. Diese Verbindung von Beobachtung und Rechnung wurde zum Kern der neuen Wissenschaft.

32. Galilei geriet wegen seiner Überzeugungen in einen schweren Konflikt mit der Kirche.

33. Vor einem Gericht der Kirche musste Galilei seine Lehre öffentlich widerrufen.

34. Trotz dieses Zwangs blieb seine Methode der Naturbeobachtung wirksam und setzte sich durch.

35. Ein weiterer großer Forscher dieser Zeit war der Deutsche Johannes Kepler.

36. Kepler untersuchte über viele Jahre die genauen Bahnen der Planeten am Himmel.

37. Dabei stützte er sich auf die sehr genauen Beobachtungsdaten des Astronomen Tycho Brahe.

38. Kepler entdeckte, dass die Planeten sich nicht auf Kreisen, sondern auf Ellipsen bewegen.

39. Eine Ellipse ist eine längliche, ovale Form, ähnlich einem gestreckten Kreis.

40. Mit diesen Bahngesetzen brachte Kepler Ordnung in das scheinbare Chaos der Sterne.

41. Keplers Gesetze zeigten, dass der Himmel klaren mathematischen Regeln folgt.

42. Auch in England wuchs in dieser Zeit ein neues Vertrauen in Beobachtung und Versuch.

43. Der englische Denker Francis Bacon forderte eine Wissenschaft, die auf Erfahrung beruht.

44. Bacon kritisierte das bloße Grübeln über alte Bücher ohne Blick auf die Wirklichkeit.

45. Stattdessen verlangte Bacon, dass man die Natur durch geplante Versuche befragt.

46. Ein solcher geplanter Versuch unter genauen Bedingungen wird Experiment genannt.

47. Bacon sammelte zunächst viele Einzelbeobachtungen und schloss daraus auf allgemeine Gesetze.

48. Diese Methode, vom Einzelnen zum Allgemeinen zu schließen, nennt man Induktion.

49. Bacon sah im Wissen eine Macht, mit der der Mensch die Natur beherrschen könne.

50. Wissen sollte nach Bacon das Leben der Menschen verbessern und nützlich sein.

51. Damit gab Bacon der Wissenschaft ein klares Ziel und ein neues Selbstvertrauen.

52. Ein besonders kühner Denker dieser Epoche war der Italiener Giordano Bruno.

53. Bruno ging über Kopernikus hinaus und behauptete, das Weltall sei unendlich groß.

54. Nach Bruno gibt es unzählige Sonnen, von denen jede ihre eigenen Planeten besitzt.

55. Damit war die Sonne der Menschen nur einer von zahllosen Sternen im unendlichen All.

56. Ein unendliches All bedeutet einen Raum ohne Grenze und ohne festen Mittelpunkt.

57. Diese Vorstellung war so gewagt, dass sie viele Menschen zutiefst erschütterte.

58. Giordano Bruno wurde wegen seiner Lehren im Jahr 1600 als Ketzer verbrannt.

59. Sein Tod zeigt, wie heftig das neue Weltbild mit den alten Überzeugungen zusammenstieß.

60. Am Ende setzte sich das neue Bild von Natur und Welt durch und wurde zur Grundlage der modernen Wissenschaft.