6.3 A romantika – Die Romantik

1. 1800 körül Európában kialakult egy szellemi mozgalom, amelyet később romantikának neveztek.

2. A romantika kezdetben nem szerelmi történet volt, hanem egy egész gondolkodási, érzelmi és világnézeti irányzat.

3. A név a „roman” szóból származik, vagyis a tudományos latin helyett a népnyelven írt kitalált történetekre utal.

4. A romantika előtt a felvilágosodás közel száz éven át az ésszerűséget ünnepelte, mint a legfőbb képességet.

5. A felvilágosodás az éles elmét tekintette az ember legfontosabb eszközének.

6. 1800 körül azonban sok fiatal ember ezt a tiszta ésszerűség világát hidegnek és üresnek érezte.

7. Ezek a fiatalok úgy érezték, hogy a felvilágosodás ugyan sok mindent megmagyarázott, de elűzte a csodálatot.

8. A romantikusok az érzelmet, a fantáziát és a vágyakozást állították szembe ezzel a hidegséggel.

9. A romantika egyik fontos előfutára a genfi gondolkodó, Jean-Jacques Rousseau volt.

10. Rousseau azt tanította, hogy az ember természeténél fogva jó, és csak a társadalom rombolja meg.

11. Ebből a gondolatból merítették a romantikusok a „Vissza a természethez” és a „Vissza az érzelmekhez” jelszavakat.

12. Már a romantika kialakulása előtt is létezett Németországban a „Sturm und Drang” mozgalom.

13. A Sturm und Drang mozgalomban olyan fiatal költők, mint a korai Goethe, a zsenit, a szenvedélyt és a vad természetet dicsőítették.

14. Johann Gottfried Herder filozófus azt tanította, hogy minden népnek megvan a maga lelke és nyelve.

15. A korai romantika igazi központja 1800 körül a kis német egyetemi város, Jena volt.

16. Jenában találkoztak azok a fiatal költők és gondolkodók, akiket ma a jénai kör néven emlegetnek.

17. Ehhez a körhöz tartoztak August Wilhelm és Friedrich Schlegel testvérek.

18. A körhöz tartozott Novalis költő is, akinek valódi neve Friedrich von Hardenberg volt.

19. A kör másik fontos alakja Friedrich Schelling természetfilozófus volt.

20. Friedrich Schleiermacher teológus is részese volt ennek a szellemi újjászületésnek.

21. Ezek a barátok a költészetet, a filozófiát, a tudományt és a vallást újra egy egésszé akarták egyesíteni.

22. A romantikusok úgy vélték, hogy a felvilágosodás a világot puszta, élettelen részekre bontotta.

23. E felbontás helyett a romantikusok mindenhol a dolgok közötti titkos összefüggést keresték.

24. A romantika egyik alapérzelme a végtelen és távoli iránti vágy volt.

25. Egy másik alapérzelem az élő, lelkes természet iránti szeretet volt.

26. A romantikusok imádták az alkotó zsenit, amely – akárcsak maga a természet – újat teremt.

27. A romantikusok számára a művészet nem dísz volt, hanem az út a legmélyebb igazsághoz.

28. Különösen a zenét tartották sok romantikus számára a művészetek legfőbbikének.

29. A romantikusok újra felfedezték a középkort is, amelyet a felvilágosodás sötét korszakként megvetett.

30. A romantikusok az ősi várakban, a gótikus templomokban és a lovagi legendákban egy elveszett mélységet láttak.

31. A romantika nem korlátozódott Németországra, hanem egész Európára kiterjedt.

32. Angliában William Wordsworth és Samuel Coleridge a természet szépségéről és erejéről írtak.

33. Az angol költő és festő, William Blake saját, álomszerű képi világokat teremtett.

34. A festészetben Caspar David Friedrich magányos alakokat ábrázolt tágas, ködös tájak előtt.

35. A zenében olyan zeneszerzők, mint Franz Schubert és Robert Schumann, megnyitották a hangulatok világát.

36. A romantikának azonban nemcsak világos, hanem sötét oldala is volt.

37. A romantikusok szerették az éjszakát, az álmot és a titokzatos félhomályt.

38. Felfedezték a kísértetieset, az őrültséget és az emberi lélek mélységét.

39. E. T. A. Hoffmann költő kísérteties történeteket írt doppelgängerekről és kísérteties babákról.

40. Ezekben a sötét elbeszélésekben a romantikusok már előre sejtették a tudatalattiról később megszerzett ismereteket.

41. A romantikusok egyúttal régi népdalokat, legendákat és meséket is gyűjtöttek.

42. Jacob és Wilhelm Grimm testvérek híres mesegyűjteményükben megőrizték ezeknek a régi elbeszéléseknek a nagy részét.

43. A mesékben a romantikusok a nép egyszerű, de mély bölcsességét látták.

44. A romantika szoros kapcsolatban állt a német idealizmus filozófiájával.

45. Schelling és Hegel osztálytársak voltak, és osztották azt a hitet, hogy a természet mögött egy szellem áll.

46. Míg azonban Hegel a szigorú ésszerűségre támaszkodott, a romantikusok inkább az intuícióra és az érzelmekre támaszkodtak.

47. A romantika mély ellentmondást rejtett magában.

48. Egyrészt szabadon akart elmerülni a fantáziában, másrészt pedig a hazáért és a rendért vágyakozott.

49. Sok romantikus, aki szabad szellemként indult, később az egyház és a régi hagyományok felé fordult.

50. A nép iránti romantikus tisztelet a 19. században a nacionalizmus gyökereivé is vált.

51. Így a szülőföld iránti szép szeretet később veszélyes büszkeséggé válhatott a saját nép iránt.

52. A kritikusok azzal vádolták a romantikát, hogy a valóság elől az álmokba és a múltba menekül.

53. E kritikák ellenére a romantika a mai napig meghatározza az európai gondolkodást.

54. A művészről alkotott mai elképzelésünk, miszerint ő egy magányos, alkotó zseni, nagy részben a romantikából származik.

55. A modern természetvédelem is az érintetlen természet iránti romantikus szeretetben gyökerezik.

56. Az álom romantikus kutatása előkészítette a talajt a későbbi mélypszichológiának.

57. A romantika azt tanította, hogy az ember több, mint pusztán számító értelem.

58. Emlékeztetett arra, hogy az érzelem, a fantázia és a csodálat a teljes emberi lét részét képezik.

59. Ugyanakkor a romantika megmutatta, milyen könnyen válhat az érzelmekbe való menekülés rajongássá és babonává.

60. Így a romantika a mai napig a hideg ésszerűség ragyogó és egyben figyelmeztető ellentéte marad.

1. Um das Jahr 1800 entstand in Europa eine geistige Bewegung, die man später die Romantik nannte.

2. Die Romantik war zunächst keine Liebesgeschichte, sondern eine ganze Art, zu denken, zu fühlen und die Welt zu sehen.

3. Der Name leitet sich vom Wort „Roman" ab, also von erfundenen Geschichten in der Volkssprache statt im gelehrten Latein.

4. Vor der Romantik hatte die Aufklärung fast hundert Jahre lang die Vernunft als höchstes Vermögen gefeiert.

5. Die Aufklärung sah im klaren Verstand das wichtigste Werkzeug des Menschen.

6. Viele junge Leute um 1800 empfanden diese Welt der reinen Vernunft jedoch als kalt und leer.

7. Diese jungen Leute hatten das Gefühl, dass die Aufklärung zwar vieles erklärte, aber das Staunen vertrieb.

8. Gegen diese Kälte setzten die Romantiker das Gefühl, die Fantasie und die Sehnsucht.

9. Ein wichtiger Vorläufer der Romantik war der Genfer Denker Jean-Jacques Rousseau.

10. Rousseau hatte gelehrt, dass der Mensch von Natur aus gut sei und erst durch die Gesellschaft verdorben werde.

11. Aus diesem Gedanken zogen die Romantiker den Ruf „Zurück zur Natur" und „Zurück zum Gefühl".

12. Schon vor der eigentlichen Romantik gab es in Deutschland die Bewegung des „Sturm und Drang".

13. Im Sturm und Drang feierten junge Dichter wie der frühe Goethe das Genie, die Leidenschaft und die wilde Natur.

14. Der Denker Johann Gottfried Herder lehrte, dass jedes Volk seine eigene Seele und seine eigene Sprache besitze.

15. Das eigentliche Zentrum der frühen Romantik war um 1800 die kleine deutsche Universitätsstadt Jena.

16. In Jena trafen sich junge Dichter und Denker, die man heute den Jenaer Kreis nennt.

17. Zu diesem Kreis gehörten die Brüder August Wilhelm und Friedrich Schlegel.

18. Zum Kreis gehörte auch der Dichter Novalis, der eigentlich Friedrich von Hardenberg hieß.

19. Ein weiterer wichtiger Kopf des Kreises war der Naturphilosoph Friedrich Schelling.

20. Auch der Theologe Friedrich Schleiermacher gehörte zu diesem geistigen Aufbruch.

21. Diese Freunde wollten Dichtung, Philosophie, Wissenschaft und Religion wieder zu einem Ganzen verbinden.

22. Die Romantiker glaubten, dass die Aufklärung die Welt in lauter tote Einzelteile zerlegt habe.

23. Statt dieser Zerlegung suchten die Romantiker überall den geheimen Zusammenhang aller Dinge.

24. Ein Grundgefühl der Romantik war die Sehnsucht nach etwas Unendlichem und Fernem.

25. Ein anderes Grundgefühl war die Liebe zur lebendigen, beseelten Natur.

26. Die Romantiker verehrten das schöpferische Genie, das wie die Natur selbst Neues hervorbringt.

27. Für die Romantiker war die Kunst kein Schmuck, sondern ein Weg zur tiefsten Wahrheit.

28. Besonders die Musik galt vielen Romantikern als höchste aller Künste.

29. Die Romantiker entdeckten auch das Mittelalter neu, das die Aufklärung als finster verachtet hatte.

30. In alten Burgen, gotischen Kirchen und Rittersagen sahen die Romantiker eine verlorene Tiefe.

31. Die Romantik blieb nicht auf Deutschland beschränkt, sondern verbreitete sich über ganz Europa.

32. In England dichteten William Wordsworth und Samuel Coleridge über die Schönheit und Macht der Natur.

33. Der englische Dichter und Maler William Blake schuf eigene, traumhafte Bilderwelten.

34. In der Malerei zeigte Caspar David Friedrich einsame Gestalten vor weiten, nebligen Landschaften.

35. In der Musik öffneten Komponisten wie Franz Schubert und Robert Schumann eine Welt der Stimmungen.

36. Die Romantik hatte aber nicht nur eine helle, sondern auch eine dunkle Seite.

37. Die Romantiker liebten die Nacht, den Traum und das geheimnisvolle Halbdunkel.

38. Sie erkundeten das Unheimliche, das Wahnsinnige und die Abgründe der menschlichen Seele.

39. Der Dichter E. T. A. Hoffmann schrieb gespenstische Geschichten über Doppelgänger und unheimliche Puppen.

40. In diesen dunklen Erzählungen ahnten die Romantiker bereits das spätere Wissen über das Unbewusste.

41. Die Romantiker sammelten zugleich alte Volkslieder, Sagen und Märchen.

42. Die Brüder Jacob und Wilhelm Grimm bewahrten in ihrer berühmten Märchensammlung viele dieser alten Erzählungen.

43. In den Märchen sahen die Romantiker eine einfache, aber tiefe Weisheit des Volkes.

44. Die Romantik stand in enger Verbindung mit der Philosophie des deutschen Idealismus.

45. Schelling und Hegel waren Mitschüler gewesen und teilten den Glauben an einen Geist hinter der Natur.

46. Doch während Hegel auf die strenge Vernunft setzte, vertrauten die Romantiker mehr der Anschauung und dem Gefühl.

47. Die Romantik enthielt einen tiefen Widerspruch in sich selbst.

48. Einerseits wollte sie sich frei in die Fantasie verlieren, andererseits sehnte sie sich nach Heimat und Ordnung.

49. Viele Romantiker, die als freie Geister begannen, wandten sich später der Kirche und alten Traditionen zu.

50. Die romantische Verehrung des Volkes wurde im 19. Jahrhundert auch zur Wurzel des Nationalismus.

51. So konnte aus der schönen Liebe zur Heimat später ein gefährlicher Stolz auf das eigene Volk werden.

52. Kritiker warfen der Romantik vor, sie flüchte vor der Wirklichkeit in Traum und Vergangenheit.

53. Trotz dieser Kritik hat die Romantik das europäische Denken bis heute geprägt.

54. Unsere heutige Vorstellung vom Künstler als einsamem, schöpferischem Genie stammt zu großen Teilen aus der Romantik.

55. Auch der moderne Naturschutz hat eine seiner Wurzeln in der romantischen Liebe zur unberührten Natur.

56. Die romantische Erforschung des Traums bereitete den Boden für die spätere Tiefenpsychologie.

57. Die Romantik lehrte, dass der Mensch mehr ist als nur ein rechnender Verstand.

58. Sie erinnerte daran, dass Gefühl, Fantasie und Staunen zum vollen Menschsein gehören.

59. Zugleich zeigte die Romantik, wie leicht die Flucht ins Gefühl in Schwärmerei und Aberglauben umschlagen kann.

60. So bleibt die Romantik bis heute ein leuchtender und zugleich warnender Gegenpol zur kalten Vernunft.