7.2.1 Csak a tények számítanak – Nur Tatsachen zählen

1. A pozitivizmus középpontjában egy egyszerű, de szigorú gondolat áll.

2. Csak a tények számítanak, vagyis csak az, ami megfigyelhető és ellenőrizhető.

3. A 19. században a francia gondolkodó, Auguste Comte adta nevet ennek a szemléletnek.

4. Comte 1798-tól 1857-ig élt, és hosszú éveken át Párizsban dolgozott.

5. Fiatal korában Comte a társadalmi reformer, Henri de Saint-Simon titkára volt.

6. Saint-Simontól Comte átvette azt az elképzelést, hogy a társadalmat tudományos alapon kell megújítani.

7. Később Comte ebből saját, átfogó tanrendszert dolgozott ki.

8. E tanítás nevét Comte a latin „positivus” szóból vezette le.

9. A „positivus” annyit jelent, mint „adott”, „bizonyított” vagy „ténylegesen létező”.

10. Comte számára tehát a pozitív tudás az a tudás, amely szilárd tényekre épül.

11. Ténynek számít minden, ami az érzékekkel érzékelhető.

12. Egy mérés, egy megfigyelés vagy egy megismételhető kísérlet szolgáltat ilyen tényeket.

13. Ami nem megfigyelhető, az Comte szerint nem alapozhat meg biztos tudást.

14. Ezzel a pozitivizmus élesen szembefordult a metafizikával.

15. A metafizika a dolgok végső lényegét és a rejtett okokat kutatja.

16. A metafizika például azt kérdezi, mi is „a létezés önmagában” vagy „a világ valódi értelme”.

17. Comte ezeket a kérdéseket megoldhatatlannak tartotta, ezért időpazarlásnak.

18. Senki sem tudja ezeket a végső okokat megfigyelni vagy mérni.

19. Comte ezért azt javasolta, hogy teljesen hagyjuk fel a „miért” kérdésével.

20. A „miért” helyébe a „hogyan” kérdése lépjen.

21. A tudomány nem azt kérdezi, miért esik le egy kő a legmélyebb mélységbe.

22. A tudomány csupán leírja, hogyan esik egy kő, milyen sebességgel és milyen törvény szerint.

23. Pontosan ez a józan korlátozás jelentette Comte számára a tudomány értékét.

24. A természettudomány így Comte számára minden komoly gondolkodás mintaképévé vált.

25. A fizika, a kémia és a csillagászat elképesztő sikereket tudott felmutatni.

26. A csillagászat előre jelezte a napfogyatkozásokat, és megmagyarázta a bolygók pályáját.

27. Ez a megbízhatóság kizárólag a megfigyelésen, a mérésen és a számításon alapult.

28. Comte azt követelte, hogy a tudás minden területét e mintára építsék fel.

29. Az emberi együttélést is kemény tények alapján kellett kutatni.

30. Ebből a követelésből született meg a szociológia, amelyet Comte maga alapított.

31. A „szociológia” elnevezés Comte saját tollából származik.

32. Comte a szociológiát az emberi társadalom törvényeinek tudományaként értelmezte.

33. Ahogyan a fizika a természet törvényeit keresi, úgy a szociológiának is meg kellett találnia az együttélés törvényeit.

34. A pozitivizmus tehát a valóságot alapvetően mérhetőnek tekintette.

35. Ami valóságos, az olyan nyomokat hagy maga után, amelyeket megszámolhatunk, megmérhetünk vagy megfigyelhetünk.

36. Az érzelmek, vélemények és hitvallások ezzel szemben bizonytalan talajnak számítottak.

37. A biztos tudásnak mentesnek kellett lennie a puszta feltételezésektől és a személyes hajlamoktól.

38. Comte egy olyan világról álmodott, amely teljes egészében biztos tudásra épül.

39. A babona és az üres spekuláció végleg a múlté kellett, hogy legyen.

40. Comte ebben a józan világosságban látta az emberiség fejlődését.

41. A pozitivizmus így egyben az előítéletek elleni program is volt.

42. Egy állítás csak akkor volt érvényes, ha megfigyelésekkel alátámasztható volt.

43. Aki valamit állított, annak bizonyítékokat kellett felmutatnia, nem pedig puszta szavakat.

44. Ez az elv a mai napig hatással van a tudomány mindennapi gyakorlatára.

45. A kutató nem a dolgok mögött rejlő végső titkot kutatja.

46. A kutató azt kérdezi, mely adatok erősítik meg vagy cáfolják feltevéseit.

47. A pozitivizmust egy szigorú bíróhoz lehet hasonlítani.

48. Ez a bíró csak olyan tanúkat enged be, akiket kihallgathatnak és ellenőrizhetnek.

49. A kézzelfogható bizonyíték nélküli állításokat ez a bíró eleve elutasítja.

50. Ugyanígy a pozitivizmus is elutasít minden olyan állítást, amelynek tartalma nem ellenőrizhető.

51. Ennek a szigorúságnak nagy előnye volt, mert megvédett az üres beszédtől.

52. Az ókori filozófia számos vitatott kérdését így félre lehetett tenni.

53. Ugyanakkor ez a szigor kritika tárgyává is tette a pozitivizmust.

54. Egyesek azzal vádolták a pozitivizmust, hogy egyszerűen tiltja az élet fontos kérdéseit.

55. Az értelmet, az erkölcsöt vagy a szépséget érintő kérdéseket alig lehet mérni.

56. Ennek ellenére az emberek éppen ezeket a kérdéseket tartják jelentősnek.

57. A pozitivizmus azzal válaszolt, hogy az ilyen kérdések nem tartoznak a tudományba.

58. A mérhetőn túl legfeljebb hinni lehet, de tudni nem.

59. Így Comte egyértelmű határt húzott a biztos tudás és a puszta vélemény között.

60. Comte meggyőződése szerint e határ biztonságos oldalán csak a tények számítanak.

1. Im Mittelpunkt des Positivismus steht ein einfacher, aber strenger Gedanke.

2. Nur Tatsachen zählen, also nur das, was sich beobachten und überprüfen lässt.

3. Der französische Denker Auguste Comte gab dieser Haltung im 19. Jahrhundert ihren Namen.

4. Comte lebte von 1798 bis 1857 und arbeitete viele Jahre in Paris.

5. In seiner Jugend war Comte Sekretär des Sozialreformers Henri de Saint-Simon.

6. Von Saint-Simon übernahm Comte die Idee, die Gesellschaft wissenschaftlich zu erneuern.

7. Später entwickelte Comte daraus ein eigenes, umfassendes Lehrgebäude.

8. Den Namen dieser Lehre leitete Comte vom lateinischen Wort "positivus" ab.

9. "Positivus" bedeutet so viel wie "gegeben", "gesichert" oder "tatsächlich vorhanden".

10. Positives Wissen ist für Comte also Wissen, das auf festen Tatsachen ruht.

11. Tatsachen sind dabei alles, was sich mit den Sinnen wahrnehmen lässt.

12. Eine Messung, eine Beobachtung oder ein wiederholbarer Versuch liefert solche Tatsachen.

13. Was sich nicht beobachten lässt, kann nach Comte kein sicheres Wissen begründen.

14. Damit wandte sich der Positivismus scharf gegen die Metaphysik.

15. Die Metaphysik fragt nach dem letzten Wesen der Dinge und nach verborgenen Gründen.

16. Die Metaphysik fragt etwa, was "das Sein an sich" oder "der eigentliche Sinn der Welt" sei.

17. Solche Fragen hielt Comte für unlösbar und deshalb für Zeitverschwendung.

18. Niemand könne diese letzten Gründe je beobachten oder messen.

19. Comte empfahl deshalb, die Frage nach dem "Warum" ganz aufzugeben.

20. An die Stelle des "Warum" solle die Frage nach dem "Wie" treten.

21. Die Wissenschaft fragt nicht, warum ein Stein im tiefsten Grund fällt.

22. Die Wissenschaft beschreibt nur, wie ein Stein fällt, mit welcher Geschwindigkeit und nach welchem Gesetz.

23. Genau diese nüchterne Beschränkung machte für Comte den Wert der Wissenschaft aus.

24. Die Naturwissenschaft wurde Comte so zum Vorbild für alles ernsthafte Denken.

25. Physik, Chemie und Astronomie hatten erstaunliche Erfolge vorzuweisen.

26. Die Astronomie sagte Sonnenfinsternisse voraus und erklärte den Lauf der Planeten.

27. Diese Verlässlichkeit beruhte allein auf Beobachtung, Messung und Rechnung.

28. Comte forderte, alle Bereiche des Wissens nach diesem Muster aufzubauen.

29. Auch das menschliche Zusammenleben sollte mit harten Tatsachen erforscht werden.

30. Aus dieser Forderung entstand die Soziologie, die Comte selbst begründete.

31. Der Name "Soziologie" stammt aus Comtes eigener Feder.

32. Comte verstand die Soziologie als Wissenschaft von den Gesetzen der menschlichen Gesellschaft.

33. So wie die Physik Naturgesetze sucht, sollte die Soziologie Gesetze des Zusammenlebens finden.

34. Der Positivismus betrachtete die Wirklichkeit also als grundsätzlich messbar.

35. Was wirklich ist, hinterlässt Spuren, die sich zählen, wiegen oder beobachten lassen.

36. Gefühle, Meinungen und Glaubenssätze galten dagegen als unsicherer Boden.

37. Sicheres Wissen sollte frei von bloßer Vermutung und persönlicher Neigung sein.

38. Comte träumte von einer Welt, die ganz auf gesichertem Wissen aufgebaut ist.

39. Aberglaube und leere Spekulation sollten endgültig der Vergangenheit angehören.

40. In dieser nüchternen Klarheit sah Comte den Fortschritt der Menschheit.

41. Der Positivismus war damit auch ein Programm gegen Vorurteile.

42. Eine Behauptung galt nur dann, wenn sie sich durch Beobachtung stützen ließ.

43. Wer etwas behauptete, musste Belege vorlegen und nicht bloße Worte.

44. Dieser Anspruch wirkt bis heute im Alltag der Wissenschaft fort.

45. Ein Forscher fragt nicht nach dem letzten Geheimnis hinter den Dingen.

46. Ein Forscher fragt, welche Daten seine Vermutung bestätigen oder widerlegen.

47. Man kann den Positivismus mit einem strengen Richter vergleichen.

48. Dieser Richter lässt nur Zeugen zu, die man befragen und prüfen kann.

49. Aussagen ohne greifbaren Beweis weist dieser Richter von vornherein ab.

50. Genauso weist der Positivismus alle Sätze ohne prüfbaren Inhalt zurück.

51. Diese Strenge hatte einen großen Vorteil, denn sie schützte vor leerem Gerede.

52. Viele Streitfragen der alten Philosophie ließen sich so beiseitelegen.

53. Doch dieselbe Strenge brachte dem Positivismus auch Kritik ein.

54. Manche warfen dem Positivismus vor, wichtige Fragen des Lebens einfach zu verbieten.

55. Fragen nach Sinn, Moral oder Schönheit lassen sich kaum messen.

56. Trotzdem empfinden Menschen gerade diese Fragen als bedeutsam.

57. Der Positivismus antwortete, solche Fragen gehörten nicht in die Wissenschaft.

58. Über das Messbare hinaus könne man bestenfalls glauben, nicht wissen.

59. So zog Comte eine klare Grenze zwischen sicherem Wissen und bloßer Meinung.

60. Auf der sicheren Seite dieser Grenze, so Comtes Überzeugung, zählen nur Tatsachen.