7.2.2 Az emberi tudás szintjei – Die Stufen des menschlichen Wissens

1. Auguste Comte nem elégedett meg azzal, hogy csupán a tárgyilagos tudományt dicsérje.

2. Comte azt is meg akarta magyarázni, hogy az emberi gondolkodás hogyan jutott el egyáltalán a tudományig.

3. Ehhez Comte kidolgozta híres három szakasz törvényét.

4. E törvény szerint a gondolkodás három nagy, egymást követő szakaszon megy keresztül.

5. Comte ezt a három szakaszt teológiai, metafizikai és pozitív szakasznak nevezte.

6. Az első, teológiai szakaszban az ember istenekkel magyarázza a világot.

7. A mennydörgést, a betegségeket és a termést ekkor magasabb rendű lények akaratának tulajdonítják.

8. A villámot például egy isten haragjának tekintik, és nem elektromos kisülésnek.

9. Ezen a szakaszon az ember minden esemény mögött egy cselekvő erőt keres.

10. Comte ebben látta az emberi gondolkodás legkorábbi, gyermeki formáját.

11. Comte a teológiai szakaszt még több lépésre osztotta.

12. Az elején sok természeti szellem áll, később egyes istenek, végül egyetlen isten.

13. Így vezet a teológiai szint a többistenhitből az egyistenhitbe.

14. A második, metafizikai szinten az istenek helyét elvont erők veszik át.

15. Egy isten helyett most például „a természet”, „a lény” vagy „az életerő” hat.

16. Ezek a fogalmak tárgyilagosabbnak tűnnek, de ugyanolyan láthatatlanok maradnak, mint a régi istenek.

17. A metafizika továbbra is a jelenségek mögött rejlő rejtett okokat kutatja.

18. A metafizika csupán a személyes Istent cseréli fel egy személytelen, titokzatos erővel.

19. Comte a metafizikai szintet szükséges, de csupán átmeneti szakaszának tartotta.

20. Ez a szakasz lassan feloldja a hitet, anélkül, hogy már eljutna a valódi tudásig.

21. A harmadik, a pozitív szakaszon az egész kérdésfeltevés iránya megváltozik.

22. Az ember végleg feladja a végső okok keresését.

23. Az ember már nem kérdezi, ki vagy mi áll a dolgok mögött.

24. Ehelyett az ember a tényeket figyeli, és szilárd törvényeket keres.

25. Egy törvény leírja, milyen szabályszerűen követik egymást bizonyos események.

26. A zuhanási törvény például megmondja, milyen gyorsan zuhan egy test a föld felé.

27. A pozitív tudomány már nem kérdezi, miért létezik a gravitáció.

28. A pozitív tudomány megelégszik a mérhető „hogyan”-nal, és lemond a végső „miért”-ről.

29. Ez a harmadik szakasz Comte számára a gondolkodás érett csúcspontja.

30. A pozitív szakaszon alapul a modern természettudomány minden eredményével együtt.

31. Comte úgy vélte, hogy ez a törvény az egész emberiségre érvényes.

32. A tudás története lassan halad előre az elsőtől a harmadik szintig.

33. De a törvény nem csupán a nagy népeket és korszakokat írja le.

34. Comte szerint minden egyes ember végigjárja ezt a három szintet a saját életében.

35. Gyerekként mesékben szereplő lények segítségével magyarázzuk meg magunknak a világot.

36. Fiatalként szívesen gondolkodunk nagy, elvont fogalmakban.

37. Érett felnőttként végül a tapasztalatra és a tényekre támaszkodunk.

38. Így az egyéni élet tükrözi az egész emberiség hosszú útját.

39. Ezt az elképzelést Comte szorosan összekapcsolta a haladásba vetett hittel.

40. Comte szerint a tudás nem véletlenszerűen fejlődik, hanem egy világos irányba.

41. Minden szakasz magasabb szintű és érettebb, mint az előző.

42. Az út a hittől a spekuláción át a bizonyított tudományig vezet.

43. Comte az egyes tudományágakat is ennek a fejlődésnek megfelelően sorolta be.

44. Először az egyszerű tudományágak, mint a matematika és a csillagászat váltak „pozitívvá”

45. Ezt követte a fizika, a kémia és az életről szóló tudomány, a biológia.

46. Utolsóként és legnehezebb tudományként a szociológiának kellett elérnie ezt a rangot.

47. A szociológia az emberi társadalom tudománya.

48. Comte a szociológiát tartotta az összes tudomány koronájának, mert tárgya a legbonyolultabb.

49. Csak akkor lesz a gondolkodás teljes, ha a társadalmat is pozitív módon kutatják.

50. Erre a felismerésre kellene épülnie a világ új, stabil rendjének.

51. Comte egy híres kifejezéssel foglalta össze célját.

52. Comte a „rend és haladás” kifejezést emelte ki a társadalom két pilléreként.

53. A rend megőrzi a beváltat, a haladás pedig a jobb felé vezet.

54. Comte szerint mindkettő elválaszthatatlanul összetartozik, és nem szabad, hogy egymással ellentétben álljanak.

55. Ezt a mottót később még egy állami zászlóra is felvitték.

56. A brazil zászlón a mai napig is ott áll az „Ordem e Progresso” mottó.

57. Ez jól mutatja, milyen messzire hatottak Comte gondolatai a filozófia határain túl.

58. A háromfázisú törvény azonban nem maradt kritika nélkül.

59. Későbbi kutatók kimutatták, hogy a hit, a spekuláció és a tudomány gyakran egymás mellett léteznek.

60. Ennek ellenére Comte képe továbbra is lenyűgöző: a tudás lépésről lépésre érik be, a mítosztól a tényig.

1. Auguste Comte begnügte sich nicht damit, nur die nüchterne Wissenschaft zu loben.

2. Comte wollte auch erklären, wie das menschliche Denken überhaupt zur Wissenschaft gelangte.

3. Dazu entwarf Comte sein berühmtes Gesetz der drei Stadien.

4. Nach diesem Gesetz durchläuft das Denken drei große, aufeinanderfolgende Stufen.

5. Diese drei Stufen nannte Comte die theologische, die metaphysische und die positive Stufe.

6. Auf der ersten, der theologischen Stufe erklärt der Mensch die Welt durch Götter.

7. Donner, Krankheit und Ernte werden dabei dem Willen höherer Wesen zugeschrieben.

8. Ein Blitz gilt etwa als Zorn eines Gottes und nicht als elektrische Entladung.

9. Auf dieser Stufe sucht der Mensch hinter jedem Ereignis eine handelnde Macht.

10. Comte sah darin die früheste, kindliche Form des menschlichen Denkens.

11. Die theologische Stufe gliederte Comte noch in mehrere Schritte.

12. Am Anfang stehen viele Naturgeister, später einzelne Götter, zuletzt ein einziger Gott.

13. So führt die theologische Stufe vom Vielgötterglauben zum Glauben an einen Gott.

14. Auf der zweiten, der metaphysischen Stufe treten abstrakte Kräfte an die Stelle der Götter.

15. Statt eines Gottes wirkt nun etwa "die Natur", "das Wesen" oder "die Lebenskraft".

16. Diese Begriffe klingen sachlicher, bleiben aber ebenso unsichtbar wie die alten Götter.

17. Die Metaphysik fragt weiter nach verborgenen Gründen hinter den Erscheinungen.

18. Die Metaphysik ersetzt nur den persönlichen Gott durch eine unpersönliche, geheimnisvolle Macht.

19. Comte hielt die metaphysische Stufe für einen notwendigen, aber bloßen Übergang.

20. Diese Stufe löst den Glauben langsam auf, ohne schon zu echtem Wissen vorzudringen.

21. Auf der dritten, der positiven Stufe ändert sich die ganze Fragerichtung.

22. Der Mensch gibt die Suche nach letzten Gründen endgültig auf.

23. Der Mensch fragt nicht mehr, wer oder was hinter den Dingen steht.

24. Stattdessen beobachtet der Mensch die Tatsachen und sucht nach festen Gesetzen.

25. Ein Gesetz beschreibt, wie regelmäßig bestimmte Ereignisse aufeinanderfolgen.

26. Das Fallgesetz etwa sagt, wie schnell ein Körper zur Erde stürzt.

27. Warum es Schwerkraft gibt, fragt die positive Wissenschaft nicht mehr.

28. Die positive Wissenschaft begnügt sich mit dem messbaren "Wie" und verzichtet auf das letzte "Warum".

29. Diese dritte Stufe ist für Comte der reife Höhepunkt des Denkens.

30. Auf der positiven Stufe beruht die moderne Naturwissenschaft mit all ihren Erfolgen.

31. Comte glaubte, dass dieses Gesetz für die ganze Menschheit gilt.

32. Die Geschichte des Wissens schreitet langsam von der ersten zur dritten Stufe voran.

33. Doch das Gesetz beschreibt nicht nur die großen Völker und Zeitalter.

34. Comte meinte, jeder einzelne Mensch durchlaufe diese drei Stufen im eigenen Leben.

35. Als Kind erklärt man sich die Welt durch Wesen wie in einem Märchen.

36. Als Jugendlicher denkt man gern in großen, abstrakten Begriffen.

37. Als reifer Erwachsener vertraut man schließlich auf Erfahrung und Tatsachen.

38. So spiegelt das einzelne Leben den langen Weg der ganzen Menschheit.

39. Diese Idee verband Comte eng mit dem Glauben an den Fortschritt.

40. Das Wissen entwickelt sich für Comte nicht zufällig, sondern in einer klaren Richtung.

41. Jede Stufe ist dabei höher und reifer als die vorhergehende.

42. Der Weg führt vom Glauben über die Spekulation zur gesicherten Wissenschaft.

43. Comte ordnete auch die einzelnen Wissenschaften nach diesem Fortschritt.

44. Zuerst wurden die einfachen Fächer wie Mathematik und Astronomie "positiv".

45. Danach folgten Physik, Chemie und die Lehre vom Leben, die Biologie.

46. Als letzte und schwierigste Wissenschaft sollte die Soziologie diesen Rang erreichen.

47. Die Soziologie ist die Lehre von der menschlichen Gesellschaft.

48. Comte hielt die Soziologie für die Krone aller Wissenschaften, weil ihr Gegenstand am verwickeltsten ist.

49. Erst wenn auch die Gesellschaft positiv erforscht werde, sei das Denken vollendet.

50. Auf dieser Einsicht sollte eine neue, stabile Ordnung der Welt aufbauen.

51. Comte fasste sein Ziel in einem berühmten Doppelwort zusammen.

52. Comte sprach von "Ordnung und Fortschritt" als den beiden Säulen der Gesellschaft.

53. Ordnung bewahrt das Bewährte, Fortschritt führt zum Besseren.

54. Beide gehören für Comte untrennbar zusammen und dürfen sich nicht bekämpfen.

55. Dieser Leitspruch wurde später sogar in eine Staatsflagge aufgenommen.

56. Auf der Flagge Brasiliens steht bis heute der Wahlspruch "Ordem e Progresso".

57. Darin zeigt sich, wie weit Comtes Gedanken über die Philosophie hinaus wirkten.

58. Das Dreistadiengesetz blieb dennoch nicht von Kritik verschont.

59. Spätere Forscher zeigten, dass Glaube, Spekulation und Wissenschaft oft nebeneinander bestehen.

60. Trotzdem bleibt Comtes Bild eindrücklich: Das Wissen reift Stufe um Stufe vom Mythos zur Tatsache.