2.4.3 – A mozgások megnevezése az ízületekben – Die Bezeichnung der Bewegungen in den Gelenken
1. Az ízületek mozgásainak megnevezése az anatómiai szaknyelv egyik legfontosabb része. – Die Benennung von Gelenkbewegungen ist einer der wichtigsten Teile der anatomischen Fachsprache.
2. A mozgások leírásakor mindig a kiinduló alaphelyzetből indulunk ki. – Bei der Beschreibung von Bewegungen gehen wir immer von der Ausgangsgrundstellung aus.
3. A hajlítás során az ízületet alkotó csontok közötti szög csökken. – Bei der Beugung (Flexion) verringert sich der Winkel zwischen den am Gelenk beteiligten Knochen.
4. A feszítés a hajlítás ellentéte, ilyenkor az ízületi szög növekszik. – Die Streckung (Extension) ist das Gegenteil der Beugung; hierbei vergrößert sich der Gelenkwinkel.
5. A törzs esetében az előrehajlást ventrálflexiónak is nevezhetjük. – Im Fall des Rumpfes können wir das Vorbeugen auch als Ventralflexion bezeichnen.
6. A hátrahajlást dorzálflexiónak vagy egyszerűen feszítésnek hívjuk. – Das Rückwärtsbeugen nennen wir Dorsalflexion oder einfach Streckung.
7. A végtagok távolítása a test középsíkjától az abdukció. – Das Wegführen der Gliedmaßen von der Medianebene des Körpers ist die Abduktion.
8. A végtagok közelítése a középsík felé az addukció nevet viseli. – Das Heranführen der Gliedmaßen zur Medianebene trägt den Namen Adduktion.
9. A forgómozgást, amikor egy testrész a saját hossztengelye körül fordul el, rotációnak nevezzük. – Eine Drehbewegung, bei der sich ein Körperteil um seine eigene Längsachse dreht, nennen wir Rotation.
10. Ha az elülső felszín a középvonal felé fordul, befelé forgatásról beszélünk. – Wenn sich die vordere Fläche zur Mittellinie hin dreht, sprechen wir von Innenrotation.
11. Ha az elülső felszín a középvonaltól távolodik, az a kifelé forgatás. – Wenn sich die vordere Fläche von der Mittellinie entfernt, ist das die Außenrotation.
12. Az alkar speciális forgómozgásait borintásnak és hanyintásnak nevezzük. – Die speziellen Drehbewegungen des Unterarms nennen wir Pronation und Supination.
13. Hanyintáskor a tenyér felfelé vagy előre néz, az alkarcsontok párhuzamosak. – Bei der Supination zeigt die Handfläche nach oben oder vorne, und die Unterarmknochen liegen parallel.
14. Borintáskor a tenyér lefelé vagy hátrafelé néz, az orsócsont keresztezi a singcsontot. – Bei der Pronation zeigt die Handfläche nach unten oder hinten, und die Speiche kreuzt die Elle.
15. A vállöv és az állkapocs felemelését elevációnak hívjuk. – Das Heben des Schultergürtels und des Unterkiefers nennen wir Elevation.
16. Ezeknek a részeknek a lesüllyesztése a depresszió. – Das Absenken dieser Teile ist die Depression.
17. Az állkapocs előretolása a protrakció, hátrahúzása pedig a retrakció. – Das Vorschieben des Unterkiefers ist die Protraktion, und das Zurückziehen die Retraktion.
18. A hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal az oppozíció mozgása. – Das Gegenüberstellen des Daumens zu den übrigen Fingern ist die Bewegung der Opposition.
19. Amikor a hüvelykujj visszatér az alaphelyzetbe, azt repozíciónak nevezzük. – Wenn der Daumen in die Grundstellung zurückkehrt, nennen wir das Reposition.
20. A lábfejnek a lábhát felé történő mozgása a dorzálflexió. – Die Bewegung des Fußes in Richtung des Fußrückens ist die Dorsalflexion.
21. A lábfej talp felé történő hajlítása a plantárflexió. – Das Beugen des Fußes in Richtung der Fußsohle ist die Plantarflexion.
22. A köröző mozgás, amely több mozgásforma kombinációja, a cirkumdukció. – Eine kreisende Bewegung, die eine Kombination mehrerer Bewegungsformen ist, ist die Zirkumduktion.
23. Ilyenkor a végtag egy képzeletbeli kúp felszínét írja le. – Hierbei beschreibt die Gliedmaße die Fläche eines imaginären Kegels.
24. A mozgások megnevezése alapvető a gyógytorna és a fizioterápia számára. – Die Benennung von Bewegungen ist grundlegend für die Krankengymnastik und die Physiotherapie.
25. Az ízületek mozgásképessége függ a felszínek alakjától és a szalagoktól. – Die Beweglichkeit von Gelenken hängt von der Form der Flächen und von den Bändern ab.
26. A hajlítók és feszítők általában ellentétes izomcsoportokhoz tartoznak. – Beuger und Strecker gehören in der Regel zu gegensätzlichen Muskelgruppen.
27. Az abdukció és addukció a végtagok oldalirányú mozgékonyságát jelenti. – Abduktion und Adduktion bedeuten die seitliche Beweglichkeit der Gliedmaßen.
28. A rotáció mértéke ízületenként jelentősen eltérhet. – Das Ausmaß der Rotation kann sich je nach Gelenk erheblich unterscheiden.
29. A csípőízületben például nagyfokú a forgási szabadság. – Im Hüftgelenk gibt es zum Beispiel eine hohe Drehfreiheit.
30. A térdízületben a rotáció csak hajlított helyzetben lehetséges. – Im Kniegelenk ist eine Rotation nur in gebeugter Position möglich.
31. A mozgások iránya meghatározza a hozzájuk tartozó izmok működését. – Die Richtung der Bewegungen bestimmt die Wirkung der zugehörigen Muskeln.
32. Az anatómiai szaknyelv segít a mozgáskorlátozottság pontos rögzítésében. – Die anatomische Fachsprache hilft bei der exakten Dokumentation von Bewegungseinschränkungen.
33. A passzív mozgás az, amit a vizsgáló végez a páciens ízületén. – Passive Bewegung ist jenige, welche der Untersucher am Gelenk des Patienten durchführt.
34. Az aktív mozgást a páciens saját izomerejével hajtja végre. – Aktive Bewegung führt der Patient mit eigener Muskelkraft aus.
35. A mozgások megértése kulcsfontosságú a biomechanika tanulmányozásához. – Das Verständnis von Bewegungen ist von entscheidender Bedeutung für das Studium der Biomechanik.
36. Az ízületi tengelyek mentén végzett méréseket goniométerrel végzik. – Messungen entlang der Gelenkachsen werden mit einem Goniometer durchgeführt.
37. Minden mozgás egy adott síkban és egy arra merőleges tengely körül zajlik. – Jede Bewegung findet in einer gegebenen Ebene und um eine darauf senkrechte Achse statt.
38. A rotáció a hossztengely körül valósul meg a horizontális síkban. – Die Rotation wird um die Längsachse in der Horizontalebene vollzogen.
39. Az abdukció a szagittális tengely körül történik a frontális síkban. – Die Abduktion erfolgt um die Sagittalachse in der Frontalebene.
40. A flexió a transzverzális tengely körül zajlik a szagittális síkban. – Die Flexion findet um die Transversalachse in der Sagittalebene statt.
41. Ez az összefüggés az összes nagy ízületünkre érvényes. – Dieser Zusammenhang gilt für alle unsere großen Gelenke.
42. A pontos mozgástani terminológia elengedhetetlen a sportorvoslásban is. – Eine präzise bewegungswissenschaftliche Terminologie ist auch in der Sportmedizin unerlässlich.
43. A sérülések mechanizmusa gyakran a túlzott mértékű mozgásokra vezethető vissza. – Der Mechanismus von Verletzungen lässt sich oft auf Bewegungen von übermäßigem Ausmaß zurückführen.
44. A túlfeszítés vagy hiperkiterjesztés sérüléshez vezethet. – Eine Überstreckung oder Hyperextension kann zu einer Verletzung führen.
45. Összegezve, a mozgások megnevezése az élő anatómia leírásának alapja. – Zusammenfassend ist die Benennung von Bewegungen die Basis für die Beschreibung der lebendigen Anatomie.
(aufklappen)magyar
1. Az ízületek mozgásainak megnevezése az anatómiai szaknyelv egyik legfontosabb része.
2. A mozgások leírásakor mindig a kiinduló alaphelyzetből indulunk ki.
3. A hajlítás során az ízületet alkotó csontok közötti szög csökken.
4. A feszítés a hajlítás ellentéte, ilyenkor az ízületi szög növekszik.
5. A törzs esetében az előrehajlást ventrálflexiónak is nevezhetjük.
6. A hátrahajlást dorzálflexiónak vagy egyszerűen feszítésnek hívjuk.
7. A végtagok távolítása a test középsíkjától az abdukció.
8. A végtagok közelítése a középsík felé az addukció nevet viseli.
9. A forgómozgást, amikor egy testrész a saját hossztengelye körül fordul el, rotációnak nevezzük.
10. Ha az elülső felszín a középvonal felé fordul, befelé forgatásról beszélünk.
11. Ha az elülső felszín a középvonaltól távolodik, az a kifelé forgatás.
12. Az alkar speciális forgómozgásait borintásnak és hanyintásnak nevezzük.
13. Hanyintáskor a tenyér felfelé vagy előre néz, az alkarcsontok párhuzamosak.
14. Borintáskor a tenyér lefelé vagy hátrafelé néz, az orsócsont keresztezi a singcsontot.
15. A vállöv és az állkapocs felemelését elevációnak hívjuk.
16. Ezeknek a részeknek a lesüllyesztése a depresszió.
17. Az állkapocs előretolása a protrakció, hátrahúzása pedig a retrakció.
18. A hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal az oppozíció mozgása.
19. Amikor a hüvelykujj visszatér az alaphelyzetbe, azt repozíciónak nevezzük.
20. A lábfejnek a lábhát felé történő mozgása a dorzálflexió.
21. A lábfej talp felé történő hajlítása a plantárflexió.
22. A köröző mozgás, amely több mozgásforma kombinációja, a cirkumdukció.
23. Ilyenkor a végtag egy képzeletbeli kúp felszínét írja le.
24. A mozgások megnevezése alapvető a gyógytorna és a fizioterápia számára.
25. Az ízületek mozgásképessége függ a felszínek alakjától és a szalagoktól.
26. A hajlítók és feszítők általában ellentétes izomcsoportokhoz tartoznak.
27. Az abdukció és addukció a végtagok oldalirányú mozgékonyságát jelenti.
28. A rotáció mértéke ízületenként jelentősen eltérhet.
29. A csípőízületben például nagyfokú a forgási szabadság.
30. A térdízületben a rotáció csak hajlított helyzetben lehetséges.
31. A mozgások iránya meghatározza a hozzájuk tartozó izmok működését.
32. Az anatómiai szaknyelv segít a mozgáskorlátozottság pontos rögzítésében.
33. A passzív mozgás az, amit a vizsgáló végez a páciens ízületén.
34. Az aktív mozgást a páciens saját izomerejével hajtja végre.
35. A mozgások megértése kulcsfontosságú a biomechanika tanulmányozásához.
36. Az ízületi tengelyek mentén végzett méréseket goniométerrel végzik.
37. Minden mozgás egy adott síkban és egy arra merőleges tengely körül zajlik.
38. A rotáció a hossztengely körül valósul meg a horizontális síkban.
39. Az abdukció a szagittális tengely körül történik a frontális síkban.
40. A flexió a transzverzális tengely körül zajlik a szagittális síkban.
41. Ez az összefüggés az összes nagy ízületünkre érvényes.
42. A pontos mozgástani terminológia elengedhetetlen a sportorvoslásban is.
43. A sérülések mechanizmusa gyakran a túlzott mértékű mozgásokra vezethető vissza.
44. A túlfeszítés vagy hiperkiterjesztés sérüléshez vezethet.
45. Összegezve, a mozgások megnevezése az élő anatómia leírásának alapja.
(aufklappen)német
1. Die Benennung von Gelenkbewegungen ist einer der wichtigsten Teile der anatomischen Fachsprache.
2. Bei der Beschreibung von Bewegungen gehen wir immer von der Ausgangsgrundstellung aus.
3. Bei der Beugung (Flexion) verringert sich der Winkel zwischen den am Gelenk beteiligten Knochen.
4. Die Streckung (Extension) ist das Gegenteil der Beugung; hierbei vergrößert sich der Gelenkwinkel.
5. Im Fall des Rumpfes können wir das Vorbeugen auch als Ventralflexion bezeichnen.
6. Das Rückwärtsbeugen nennen wir Dorsalflexion oder einfach Streckung.
7. Das Wegführen der Gliedmaßen von der Medianebene des Körpers ist die Abduktion.
8. Das Heranführen der Gliedmaßen zur Medianebene trägt den Namen Adduktion.
9. Eine Drehbewegung, bei der sich ein Körperteil um seine eigene Längsachse dreht, nennen wir Rotation.
10. Wenn sich die vordere Fläche zur Mittellinie hin dreht, sprechen wir von Innenrotation.
11. Wenn sich die vordere Fläche von der Mittellinie entfernt, ist das die Außenrotation.
12. Die speziellen Drehbewegungen des Unterarms nennen wir Pronation und Supination.
13. Bei der Supination zeigt die Handfläche nach oben oder vorne, und die Unterarmknochen liegen parallel.
14. Bei der Pronation zeigt die Handfläche nach unten oder hinten, und die Speiche kreuzt die Elle.
15. Das Heben des Schultergürtels und des Unterkiefers nennen wir Elevation.
16. Das Absenken dieser Teile ist die Depression.
17. Das Vorschieben des Unterkiefers ist die Protraktion, und das Zurückziehen die Retraktion.
18. Das Gegenüberstellen des Daumens zu den übrigen Fingern ist die Bewegung der Opposition.
19. Wenn der Daumen in die Grundstellung zurückkehrt, nennen wir das Reposition.
20. Die Bewegung des Fußes in Richtung des Fußrückens ist die Dorsalflexion.
21. Das Beugen des Fußes in Richtung der Fußsohle ist die Plantarflexion.
22. Eine kreisende Bewegung, die eine Kombination mehrerer Bewegungsformen ist, ist die Zirkumduktion.
23. Hierbei beschreibt die Gliedmaße die Fläche eines imaginären Kegels.
24. Die Benennung von Bewegungen ist grundlegend für die Krankengymnastik und die Physiotherapie.
25. Die Beweglichkeit von Gelenken hängt von der Form der Flächen und von den Bändern ab.
26. Beuger und Strecker gehören in der Regel zu gegensätzlichen Muskelgruppen.
27. Abduktion und Adduktion bedeuten die seitliche Beweglichkeit der Gliedmaßen.
28. Das Ausmaß der Rotation kann sich je nach Gelenk erheblich unterscheiden.
29. Im Hüftgelenk gibt es zum Beispiel eine hohe Drehfreiheit.
30. Im Kniegelenk ist eine Rotation nur in gebeugter Position möglich.
31. Die Richtung der Bewegungen bestimmt die Wirkung der zugehörigen Muskeln.
32. Die anatomische Fachsprache hilft bei der exakten Dokumentation von Bewegungseinschränkungen.
33. Passive Bewegung ist jenige, welche der Untersucher am Gelenk des Patienten durchführt.
34. Aktive Bewegung führt der Patient mit eigener Muskelkraft aus.
35. Das Verständnis von Bewegungen ist von entscheidender Bedeutung für das Studium der Biomechanik.
36. Messungen entlang der Gelenkachsen werden mit einem Goniometer durchgeführt.
37. Jede Bewegung findet in einer gegebenen Ebene und um eine darauf senkrechte Achse statt.
38. Die Rotation wird um die Längsachse in der Horizontalebene vollzogen.
39. Die Abduktion erfolgt um die Sagittalachse in der Frontalebene.
40. Die Flexion findet um die Transversalachse in der Sagittalebene statt.
41. Dieser Zusammenhang gilt für alle unsere großen Gelenke.
42. Eine präzise bewegungswissenschaftliche Terminologie ist auch in der Sportmedizin unerlässlich.
43. Der Mechanismus von Verletzungen lässt sich oft auf Bewegungen von übermäßigem Ausmaß zurückführen.
44. Eine Überstreckung oder Hyperextension kann zu einer Verletzung führen.
45. Zusammenfassend ist die Benennung von Bewegungen die Basis für die Beschreibung der lebendigen Anatomie.