2 – Literatur kurz

1. Kilenc évvel azelőtt, hogy Magyarország Mohácsnál (1526) elveszítette királyát, egy német szerzetes kiszögezte kilencvenöt tételét a wittenbergi vártemplom kapujára (1517).

2. Ez a két esemény jelöli ki annak a korszaknak a kezdetét, amely 1517 körül indult, és nagyjából 1730-ig tartott.

3. A magyar irodalomtörténet ezt a két évszázadot a reformáció és a barokk korának nevezi.

4. A 16. század Magyarország számára a katasztrófa évszázada volt — és mégis ekkor született meg a magyar nyelvű irodalom.

5. Ez a korszak nagy paradoxonja: az ország politikailag széthullott, a kultúra viszont virágzásnak indult.

6. Amíg a középkorban a magyarországi irodalom nyelve túlnyomórészt a latin volt, ebben a korszakban a magyar nyelv vált az írásbeliség fő hordozójává.

7. Ennek a fordulatnak két motorja volt: a reformáció és a könyvnyomtatás.

8. Johannes Gutenberg találmánya, a mozgatható betűkkel való nyomtatás, már 1450 körül készen állt, de igazi hatását éppen a 16. században fejtette ki.

9. A reformátorok felismerték, hogy a nyomtatott könyv a leggyorsabb út az emberek gondolkodásához.

10. Aki el akarta juttatni tanait a néphez, annak a nép nyelvén kellett írnia — németül, angolul, magyarul.

11. Így lett a hitvita korszaka egyben az anyanyelvű irodalmak születésének korszaka egész Európában.

12. Magyarországon mindez egy szétdarabolt, háborúktól pusztított országban ment végbe.

13. Ezért érdemes ezt a fejezetet nem csupán irodalomtörténetként, hanem túlélési történetként is olvasni.

14. Egy nyelv, amelynek állama összeomlott, a könyvekben talált magának új hazát.

15. Mielőtt azonban az irodalomról esne szó, érdemes felrajzolni a kor történelmi térképét: mi történt Magyarországon, Európában és a nagyvilágban.

16. 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatatéren nemcsak II. Lajos király esett el, hanem egy egész középkori királyság is összeomlott.

17. A csata alig másfél óráig tartott, következményei viszont másfél évszázadig határozták meg az ország sorsát.

18. A király halála után két uralkodót is megválasztottak, és az ország polgárháborúba süllyedt.

19. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és az ország három részre szakadt.

20. Nyugaton és északon a Habsburgok uralkodtak, középen a törökök rendezkedtek be, keleten pedig létrejött az Erdélyi Fejedelemség.

21. Ez a hármas felosztás körülbelül 150 évig állt fenn.

22. A 16. század közepét a végvári harcok korszakának nevezik, amikor magyar várak láncolata próbálta feltartóztatni a török előrenyomulást.

23. 1552-ben Eger védői visszaverték a hatalmas török sereget — ez a győzelem a nemzeti emlékezet egyik legfényesebb pontja lett.

24. 1566-ban Szigetvár ostrománál elesett a várkapitány Zrínyi Miklós, de a vár alatt meghalt az idős Szulejmán szultán is.

25. Ez az ostrom 100 évvel később egy nagy eposz témája lett, amelyet a hős dédunokája írt.

26. A megosztott országban közben gyorsan terjedt a reformáció, előbb Luther, majd Kálvin tanítása.

27. A század végére a magyar lakosság túlnyomó többsége protestáns lett.

28. Debrecen városát a kortársak „kálvinista Rómának” nevezték.

29. Erdély ebben a korban Európa egyik legtoleránsabb állama volt: az 1568-as tordai országgyűlés a világon az elsők között mondta ki több felekezet szabad vallásgyakorlatát.

30. A századfordulón a tizenöt éves háború (1591–1606) újabb pusztítást hozott az országra.

31. 1604-ben Bocskai István felkelést indított a Habsburgok vallási és politikai elnyomása ellen, és 1606-ban a bécsi békében kivívta a protestánsok vallásszabadságát.

32. A 17. század első felében Erdély élte aranykorát: Bethlen Gábor fejedelem (1613–1629) alatt a kis állam Európa politikájának megbecsült szereplője lett.

33. Bethlen iskolákat alapított, tudósokat hívott az országba, és fényes udvart tartott Gyulafehérváron.

34. Az 1650-es években a kor leghíresebb pedagógusa, a cseh Comenius is Magyarországon, Sárospatakon tanított.

35. A 17. században azután megfordult az irány: a Habsburgok és a katolikus egyház megindította az ellenreformációt.

36. Az ország nagy fordulata 1683-ban kezdődött, amikor a törökök másodszor is megostromolták Bécset — és katasztrofális vereséget szenvedtek.

37. Egy kedves mellékszál: a legenda szerint a menekülő törökök hátrahagyott kávékészletéből nyílt meg Bécs első kávéháza.

38. 1686-ban az egyesült keresztény seregek visszafoglalták Budát, közel másfél évszázados török uralom után.

39. Az 1699-es karlócai béke hivatalosan is lezárta a török kort Magyarország nagy részén.

40. A felszabadítás azonban nem hozott szabadságot: az ország a Habsburg Birodalom részévé vált.

41. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc vezetésével kitört a kuruc szabadságharc, amely 8 évig tartott.

42. 1711-ben a szatmári béke lezárta a felkelést; Rákóczi és hívei törökországi száműzetésbe mentek.

43. Ezzel a száműzetéssel a korszak irodalma is szimbolikusan lezárul: az utolsó nagy művek már a Márvány-tenger partján születnek.

44. Két évszázad alatt Magyarország lakossága háborúk, járványok és pusztítás következtében drámaian megfogyatkozott.

45. És mégis: éppen ez a két évszázad teremtette meg a magyar irodalmi nyelvet.

46. Most tágítsuk a látókört Európára, mert a magyar események csak az európai összefüggésben érthetők.

47. Luther 1517-es fellépése után a reformáció futótűzként terjedt a kontinensen.

48. 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlésen Luther a császár előtt is kitartott tanai mellett.

49. Luther 1534-re elkészítette a teljes német bibliafordítást, amely a modern német irodalmi nyelv alapja lett.

50. Néhány évtizeddel később a magyarok is megkapták a maguk teljes bibliáját — erről a fejezet későbbi része szól.

51. Genfben Kálvin János 1536-tól építette ki a maga szigorú egyházát, amelynek tanítása Magyarországon különösen mély gyökeret vert.

52. Angliában VIII. Henrik 1534-ben szakított Rómával, mert a pápa nem engedélyezte a válását.

53. A katolikus egyház a válasszal sem késett sokáig: 1540-ben megalakult a jezsuita rend, 1545 és 1563 között pedig a tridenti zsinat megújította az egyházat.

54. Ezzel megkezdődött az ellenreformáció, amely a 17. században Magyarországot is elérte.

55. 1555-ben az augsburgi vallásbéke Németországban kimondta az elvet: akié a föld, azé a vallás.

56. A vallási feszültségek azonban nem szűntek meg, hanem véres konfliktusokba torkolltak.

57. 1572-ben Párizsban a Szent Bertalan-éjszakán ezrével gyilkolták le a protestáns hugenottákat.

58. 1588-ban az angol flotta és a viharok megsemmisítették a spanyol Nagy Armadát, ami Anglia felemelkedésének kezdetét jelentette.

59. A vallásháborúk csúcspontja a harmincéves háború volt (1618–1648), amely Közép-Európát pusztasággá változtatta.

60. Németország egyes vidékein a lakosság fele elpusztult — hasonló sors, mint amilyet a török kori Magyarország szenvedett el.

61. Ebbe a háborúba Erdély fejedelmei is beavatkoztak a protestáns oldalon.

62. Az 1648-as vesztfáliai béke új európai rendet teremtett, amelyben már nem a vallás, hanem az államérdek diktált.

63. Angliában közben polgárháború dúlt, és 1649-ben a parlament lefejeztette I. Károly királyt — ez példátlan esemény volt Európában.

64. 1665-ben Londont a nagy pestisjárvány, 1666-ban a nagy tűzvész pusztította.

65. A 17. század második felének Európáját egyetlen uralkodó jelképezi: XIV. Lajos, a Napkirály.

66. Versailles-i kastélya a barokk hatalmi reprezentáció mintaképe lett, amelyet Európa minden udvara utánozni próbált.

67. A barokk — a fejezet második felének korstílusa — éppen ebből a szellemből született: a pompa, a mozgalmasság és a lenyűgözés művészetéből.

68. Kelet-Európában közben új nagyhatalom emelkedett: Nagy Péter cár a századfordulón erőszakkal modernizálta Oroszországot, és 1703-ban megalapította Szentpétervárt.

69. Ugyanabban az évben, amikor Magyarországon kitört a Rákóczi-szabadságharc, a Néva mocsaraiban felépült Oroszország új fővárosa.

70. Magyarország tehát két évszázadon át nagyhatalmak — Habsburgok, oszmánok, majd oroszok és franciák — erőterében élt.

71. De ez a korszak nemcsak a háborúké volt, hanem a világ kitágulásáé is.

72. Miközben Luther tételei felforgatták Európát, Magellán hajói körülvitorlázták a Földet (1519–1522).

73. Első ízben bizonyosodott be a gyakorlatban, hogy a Föld gömbölyű, és minden tengere összefügg.

74. Ugyanezekben az években Cortés meghódította az azték birodalmat (1519–1521), egy évtizeddel később Pizarro az inkákét.

75. Amerika ezüstje és aranya átformálta az európai gazdaságot, és megindult a világkereskedelem első nagy korszaka.

76. Új növények érkeztek Európába: a burgonya, a kukorica, a paradicsom, a dohány — és a paprika, amely később a magyar konyha jelképe lett.

77. 1602-ben megalakult a holland Kelet-indiai Társaság, a világ első részvénytársasága.

78. 1637-ben Hollandiában kipukkadt a tulipánhagymák árába vetett őrült spekuláció — a történelem első tőzsdei buboréka.

79. Miközben Európa kifelé terjeszkedett, a világ másik végén Japán 1639-ben bezárta kapuit az idegenek előtt — több mint 200 évre.

80. Indiában ugyanezekben az évtizedekben épült a világ egyik legszebb épülete: a Tádzs Mahal (1632–1653).

81. A korszak azonban nemcsak a kereskedőké és az építőké volt, hanem a tudósoké is: ekkor született meg a modern természettudomány.

82. 1543-ban jelent meg Kopernikusz műve a bolygók keringéséről, amely a Napot állította a világegyetem középpontjába.

83. Érdemes megjegyezni az egybeesést: ugyanebben az évtizedben készültek az első magyar nyomtatott bibliafordítások.

84. Galilei 1609-ben távcsövet fordított az égre, és felfedezte a Jupiter holdjait.

85. 1633-ban az inkvizíció tanai visszavonására kényszerítette — a hit és a tudomány konfliktusa a barokk kor egyik alapélménye.

86. Kepler, a bolygómozgás törvényeinek felfedezője, évekig Prágában dolgozott — tehát a magyar határtól alig néhány napi járóföldre.

87. 1637-ben Descartes megjelentette az „Értekezés a módszerről” című művét, a modern filozófia alapkövét.

88. 1687-ben jelent meg Newton főműve a gravitációról — csupán egy évvel Buda visszafoglalása után.

89. Amíg tehát Magyarországon a török elleni háború dúlt, Angliában lefektették a modern fizika alapjait.

90. Az oktatás is világméretűvé vált: 1636-ban az amerikai gyarmatokon megalapították a Harvard Egyetemet.

91. Ugyanebben az évszázadban Erdélyben és a királyi Magyarországon is virágzó protestáns kollégiumok működtek.

92. A század végén Európában megjelentek az első kávéházak, tudományos folyóiratok és napilapok — a modern nyilvánosság csírái.

93. És most nézzük a kor irodalmát és művészetét a nagyvilágban — mert a magyar szerzők kortársai között a világirodalom óriásai sorakoznak.

94. A legszebb egybeesés: William Shakespeare (1564–1616) szinte pontosan kortársa volt az első nagy magyar lírikusnak, Balassi Bálintnak (1554–1594).

95. Balassi Esztergom ostrománál halt hősi halált — körülbelül abban az időben, amikor Shakespeare a „Romeo és Júlia” („Romeo und Julia“) című tragédiáján dolgozott.

96. Shakespeare 1600 körül írta a „Hamlet”-et, néhány évvel később a „Lear király”-t és a „Macbeth”-et.

97. Spanyolországban Cervantes 1605-ben adta ki a „Don Quijote” első részét, amelyet sokan az első modern regénynek tartanak.

98. Cervantes és Shakespeare 1616-ban, ugyanabban az évben halt meg.

99. Franciaországban Montaigne az 1580-as években megteremtette az esszé műfaját.

100. Itáliában Torquato Tasso 1581-ben fejezte be „A megszabadított Jeruzsálem” („Das befreite Jerusalem“) című eposzát, amely az egész európai barokk eposzköltészet mintája lett.

101. Ez a mű később a magyar barokk legnagyobb alkotására is közvetlen hatást gyakorolt.

102. Angliában Milton 1667-ben adta ki az „Elveszett Paradicsom” („Das verlorene Paradies“) című eposzát — alig 3 évvel a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halála után.

103. A 17. századi Európa tehát az eposzok második virágkorát élte, és ebben Magyarország is teljes értékű résztvevő volt.

104. XIV. Lajos udvarában közben a színház aranykora zajlott: Corneille, Racine és Molière egymással versengve írták drámáikat.

105. Molière 1664-ben mutatta be a „Tartuffe”-öt — ugyanabban az évben, amikor Zrínyi Miklós vadászbalesetben életét vesztette.

106. Itáliában eközben új műfaj született: az opera.

107. Monteverdi „Orfeo” című művét 1607-ben mutatták be Mantovában — ezt tekintik az első nagy operának.

108. A festészetben a barokk olyan mestereket adott a világnak, mint Caravaggio, Rubens, Rembrandt és Velázquez.

109. Rembrandt 1642-ben festette meg az „Éjjeli őrjárat”-ot, Velázquez 1656-ban az „Udvarhölgyek”-et.

110. És egy utolsó, könnyen megjegyezhető egybeesés: 1685-ben, egy évvel Buda visszafoglalása előtt született Johann Sebastian Bach és Georg Friedrich Händel.

111. A barokk zene csúcspontja tehát időben pontosan egybeesik a török kor magyarországi lezárulásával.

112. Ebben a hatalmas világszínházban kell elhelyeznünk a magyar irodalom történetét.

113. Miközben Európa Shakespeare-t és Cervantest olvasta, a magyar irodalom magáért a nyelvéért küzdött — és győzött.

114. A győzelem első nagy dokumentuma a teljes magyar bibliafordítás volt, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban.

115. A vizsolyi Biblia a magyar művelődésben ugyanazt a szerepet töltötte be, mint Luther bibliája a németben.

116. Mellette zsoltárfordítások, hitviták, fabulák, históriás énekek és széphistóriák sora bizonyította, hogy a magyar nyelv mindenre alkalmas.

117. A század végén pedig megjelent az első nagy formátumú magyar költő, aki a szerelemről, a vitézi életről és Istenről egyaránt európai színvonalon írt.

118. A 17. század azután meghozta a magyar barokk nagy alakjait: a hitvitázó főpapot, az eposzíró hadvezért és a levélíró bujdosót.

119. Róluk szólnak részletesen e fejezet következő részei.

120. Előbb a reformáció irodalmát tekintjük át: a bibliafordításokat, a zsoltárokat, a világi énekeket és a fabulákat.

121. Azután Balassi Bálint költészete következik, majd a barokk stílus és a katolikus megújulás.

122. A fejezetet a barokk eposz, a kuruc kor költészete és a törökországi levelek zárják.

123. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni ezt a két évszázadot, így hangozhatna: az ország romokban hevert, de a magyar nyelv — a Biblia, a zsoltárok, a versek és az eposzok révén — erősebb volt, mint valaha.

124. Két évszázad háborúi nem tudták elpusztítani azt, amit a nyomdák, a prédikátorok és a költők felépítettek: a magyar irodalmi nyelvet.

125. Amikor 1711 után elhallgattak a kuruc tárogatók, Európa már a felvilágosodás küszöbén állt — és vele együtt, néhány évtizedes késéssel, Magyarország is.

126. A törököt kiűzték, a szabadságharc elbukott, az ország kimerült — de a következő évszázad már nem a kard, hanem a toll évszázada lesz.

1. Neun Jahre bevor Ungarn bei Mohács (1526) seinen König verlor, schlug ein deutscher Mönch seine 95 Thesen an die Tür der Schlosskirche zu Wittenberg (1517).

2. Diese beiden Ereignisse markieren den Beginn jener Epoche, die um 1517 einsetzte und ungefähr bis 1730 dauerte.

3. Die ungarische Literaturgeschichte nennt diese zwei Jahrhunderte das Zeitalter der Reformation und des Barock.

4. Das 16. Jahrhundert war für Ungarn das Jahrhundert der Katastrophe — und doch wurde gerade damals die ungarischsprachige Literatur geboren.

5. Das ist das große Paradox dieser Epoche: Das Land zerfiel politisch, die Kultur aber begann zu blühen.

6. Während im Mittelalter die Sprache der Literatur in Ungarn überwiegend Latein war, wurde in dieser Epoche das Ungarische zum Hauptträger der Schriftlichkeit.

7. Diese Wende hatte zwei Motoren: die Reformation und den Buchdruck.

8. Johannes Gutenbergs Erfindung, der Druck mit beweglichen Lettern, war schon um 1450 fertig, entfaltete ihre wahre Wirkung aber gerade im 16. Jahrhundert.

9. Die Reformatoren erkannten, dass das gedruckte Buch der schnellste Weg zum Denken der Menschen ist.

10. Wer seine Lehren zum Volk bringen wollte, musste in der Sprache des Volkes schreiben — auf Deutsch, Englisch, Ungarisch.

11. So wurde das Zeitalter des Glaubensstreits zugleich das Zeitalter der Geburt der muttersprachlichen Literaturen in ganz Europa.

12. In Ungarn vollzog sich all das in einem zerstückelten, von Kriegen verwüsteten Land.

13. Deshalb lohnt es sich, dieses Kapitel nicht nur als Literaturgeschichte, sondern auch als Überlebensgeschichte zu lesen.

14. Eine Sprache, deren Staat zusammengebrochen war, fand in den Büchern eine neue Heimat.

15. Bevor jedoch von der Literatur die Rede ist, lohnt es sich, die historische Landkarte der Zeit zu zeichnen: was in Ungarn, in Europa und in der weiten Welt geschah.

16. Am 29. August 1526 fiel auf dem Schlachtfeld von Mohács nicht nur König Ludwig II., sondern ein ganzes mittelalterliches Königreich brach zusammen.

17. Die Schlacht dauerte kaum anderthalb Stunden, ihre Folgen aber bestimmten anderthalb Jahrhunderte lang das Schicksal des Landes.

18. Nach dem Tod des Königs wurden gleich zwei Herrscher gewählt, und das Land versank im Bürgerkrieg.

19. 1541 nahmen die Türken Buda durch eine List ein, und das Land zerfiel in drei Teile.

20. Im Westen und Norden herrschten die Habsburger, in der Mitte richteten sich die Türken ein, und im Osten entstand das Fürstentum Siebenbürgen.

21. Diese Dreiteilung bestand ungefähr 150 Jahre lang.

22. Die Mitte des 16. Jahrhunderts nennt man die Epoche der Grenzfestungskämpfe, als eine Kette ungarischer Burgen den türkischen Vormarsch aufzuhalten versuchte.

23. 1552 schlugen die Verteidiger von Eger das gewaltige türkische Heer zurück — dieser Sieg wurde zu einem der glänzendsten Punkte des nationalen Gedächtnisses.

24. 1566 fiel bei der Belagerung von Szigetvár der Burgkapitän Miklós Zrínyi, doch unter der Burg starb auch der greise Sultan Süleyman.

25. Diese Belagerung wurde 100 Jahre später zum Thema eines großen Epos, das der Urenkel des Helden schrieb.

26. Im geteilten Land verbreitete sich unterdessen rasch die Reformation, zuerst die Lehre Luthers, dann die Calvins.

27. Bis zum Ende des Jahrhunderts war die überwiegende Mehrheit der ungarischen Bevölkerung protestantisch geworden.

28. Die Stadt Debrecen nannten die Zeitgenossen das „calvinistische Rom“.

29. Siebenbürgen war in dieser Zeit einer der tolerantesten Staaten Europas: Der Landtag von Torda sprach 1568 als einer der ersten der Welt die freie Religionsausübung mehrerer Konfessionen aus.

30. Um die Jahrhundertwende brachte der Fünfzehnjährige Krieg (1591–1606) neue Verwüstung über das Land.

31. 1604 begann István Bocskai einen Aufstand gegen die religiöse und politische Unterdrückung durch die Habsburger und erkämpfte 1606 im Wiener Frieden die Religionsfreiheit der Protestanten.

32. In der 1. Hälfte des 17. Jahrhunderts erlebte Siebenbürgen sein goldenes Zeitalter: Unter Fürst Gábor Bethlen (1613–1629) wurde der kleine Staat zu einem geachteten Akteur der europäischen Politik.

33. Bethlen gründete Schulen, holte Gelehrte ins Land und hielt einen glanzvollen Hof in Gyulafehérvár (Weißenburg).

34. In den 1650er Jahren lehrte auch der berühmteste Pädagoge der Zeit, der Tscheche Comenius, in Ungarn, in Sárospatak.

35. Im 17. Jahrhundert kehrte sich dann die Richtung um: Die Habsburger und die katholische Kirche leiteten die Gegenreformation ein.

36. Die große Wende des Landes begann 1683, als die Türken Wien zum 2. Mal belagerten — und eine katastrophale Niederlage erlitten.

37. Eine hübsche Randnotiz: Der Legende nach eröffnete aus den zurückgelassenen Kaffeevorräten der fliehenden Türken das erste Kaffeehaus Wiens.

38. 1686 eroberten die vereinigten christlichen Heere Buda zurück, nach fast anderthalb Jahrhunderten türkischer Herrschaft.

39. Der Friede von Karlowitz 1699 beendete offiziell die Türkenzeit im größten Teil Ungarns.

40. Die Befreiung brachte jedoch keine Freiheit: Das Land wurde Teil des Habsburgerreiches.

41. 1703 brach unter der Führung von Ferenc Rákóczi II. der Kuruzen-Freiheitskampf aus, der 8 Jahre dauerte.

42. 1711 beendete der Friede von Sathmar den Aufstand; Rákóczi und seine Getreuen gingen ins türkische Exil.

43. Mit diesem Exil schließt sich auch die Literatur der Epoche symbolisch: Die letzten großen Werke entstehen bereits am Ufer des Marmarameeres.

44. Innerhalb von zwei Jahrhunderten schrumpfte Ungarns Bevölkerung durch Kriege, Seuchen und Verwüstung dramatisch.

45. Und dennoch: Gerade diese zwei Jahrhunderte schufen die ungarische Literatursprache.

46. Nun weiten wir den Blick auf Europa, denn die ungarischen Ereignisse sind nur im europäischen Zusammenhang verständlich.

47. Nach Luthers Auftreten von 1517 verbreitete sich die Reformation wie ein Lauffeuer auf dem Kontinent.

48. 1521 hielt Luther auf dem Reichstag zu Worms auch vor dem Kaiser an seinen Lehren fest.

49. Bis 1534 vollendete Luther die vollständige deutsche Bibelübersetzung, die zur Grundlage der modernen deutschen Literatursprache wurde.

50. Einige Jahrzehnte später erhielten auch die Ungarn ihre vollständige Bibel — davon handelt ein späterer Teil dieses Kapitels.

51. In Genf baute Johannes Calvin ab 1536 seine strenge Kirche auf, deren Lehre in Ungarn besonders tiefe Wurzeln schlug.

52. In England brach Heinrich VIII. 1534 mit Rom, weil der Papst seine Scheidung nicht erlaubte.

53. Die katholische Kirche ließ mit ihrer Antwort nicht lange auf sich warten: 1540 wurde der Jesuitenorden gegründet, und zwischen 1545 und 1563 erneuerte das Konzil von Trient die Kirche.

54. Damit begann die Gegenreformation, die im 17. Jahrhundert auch Ungarn erreichte.

55. 1555 verkündete der Augsburger Religionsfrieden in Deutschland den Grundsatz: Wessen das Land, dessen die Religion.

56. Die religiösen Spannungen verschwanden jedoch nicht, sondern mündeten in blutige Konflikte.

57. 1572 wurden in Paris in der Bartholomäusnacht die protestantischen Hugenotten zu Tausenden ermordet.

58. 1588 vernichteten die englische Flotte und die Stürme die spanische Große Armada, was den Beginn des Aufstiegs Englands bedeutete.

59. Der Höhepunkt der Religionskriege war der Dreißigjährige Krieg (1618–1648), der Mitteleuropa in eine Wüstenei verwandelte.

60. In manchen Gegenden Deutschlands kam die Hälfte der Bevölkerung um — ein ähnliches Schicksal, wie es das Ungarn der Türkenzeit erlitt.

61. In diesen Krieg griffen auch die Fürsten Siebenbürgens auf protestantischer Seite ein.

62. Der Westfälische Friede von 1648 schuf eine neue europäische Ordnung, in der nicht mehr die Religion, sondern die Staatsräson diktierte.

63. In England tobte unterdessen der Bürgerkrieg, und 1649 ließ das Parlament König Karl I. enthaupten — ein beispielloses Ereignis in Europa.

64. 1665 verwüstete die große Pest London, 1666 der große Brand.

65. Das Europa der 2. Hälfte des 17. Jahrhunderts symbolisiert ein einziger Herrscher: Ludwig XIV., der Sonnenkönig.

66. Sein Schloss von Versailles wurde zum Musterbild barocker Machtrepräsentation, das jeder Hof Europas nachzuahmen versuchte.

67. Der Barock — der Epochenstil der 2. Hälfte dieses Kapitels — wurde genau aus diesem Geist geboren: aus der Kunst der Pracht, der Bewegtheit und der Überwältigung.

68. In Osteuropa stieg unterdessen eine neue Großmacht auf: Zar Peter der Große modernisierte um die Jahrhundertwende Russland mit Gewalt und gründete 1703 Sankt Petersburg.

69. Im selben Jahr, in dem in Ungarn der Rákóczi-Freiheitskampf ausbrach, entstand in den Sümpfen der Newa die neue Hauptstadt Russlands.

70. Ungarn lebte also zwei Jahrhunderte lang im Kraftfeld der Großmächte — der Habsburger, der Osmanen, später der Russen und Franzosen.

71. Doch diese Epoche gehörte nicht nur den Kriegen, sondern auch der Ausweitung der Welt.

72. Während Luthers Thesen Europa erschütterten, umsegelten Magellans Schiffe die Erde (1519–1522).

73. Zum ersten Mal erwies sich in der Praxis, dass die Erde rund ist und alle ihre Meere zusammenhängen.

74. In denselben Jahren eroberte Cortés das Aztekenreich (1519–1521), ein Jahrzehnt später Pizarro das der Inka.

75. Das Silber und Gold Amerikas formte die europäische Wirtschaft um, und die erste große Epoche des Welthandels begann.

76. Neue Pflanzen kamen nach Europa: die Kartoffel, der Mais, die Tomate, der Tabak — und der Paprika, der später zum Symbol der ungarischen Küche wurde.

77. 1602 wurde die Niederländische Ostindien-Kompanie gegründet, die erste Aktiengesellschaft der Welt.

78. 1637 platzte in Holland die wahnwitzige Spekulation auf Tulpenzwiebelpreise — die erste Börsenblase der Geschichte.

79. Während Europa nach außen expandierte, schloss am anderen Ende der Welt Japan 1639 seine Tore vor den Fremden — für mehr als 200 Jahre.

80. In Indien entstand in denselben Jahrzehnten eines der schönsten Bauwerke der Welt: das Taj Mahal (1632–1653).

81. Die Epoche gehörte jedoch nicht nur den Kaufleuten und Baumeistern, sondern auch den Gelehrten: Damals wurde die moderne Naturwissenschaft geboren.

82. 1543 erschien das Werk des Kopernikus über die Umläufe der Planeten, das die Sonne in den Mittelpunkt des Weltalls stellte.

83. Die Koinzidenz ist bemerkenswert: Im selben Jahrzehnt entstanden die ersten gedruckten ungarischen Bibelübersetzungen.

84. Galilei richtete 1609 ein Fernrohr auf den Himmel und entdeckte die Monde des Jupiter.

85. 1633 zwang ihn die Inquisition zum Widerruf seiner Lehren — der Konflikt von Glaube und Wissenschaft ist eine Grunderfahrung des Barockzeitalters.

86. Kepler, der Entdecker der Gesetze der Planetenbewegung, arbeitete jahrelang in Prag — also kaum einige Tagesreisen von der ungarischen Grenze entfernt.

87. 1637 veröffentlichte Descartes seine „Abhandlung über die Methode“, den Grundstein der modernen Philosophie.

88. 1687 erschien Newtons Hauptwerk über die Gravitation — nur ein Jahr nach der Rückeroberung Budas.

89. Während also in Ungarn der Krieg gegen die Türken tobte, wurden in England die Grundlagen der modernen Physik gelegt.

90. Auch die Bildung wurde weltumspannend: 1636 wurde in den amerikanischen Kolonien die Harvard-Universität gegründet.

91. Im selben Jahrhundert wirkten auch in Siebenbürgen und im königlichen Ungarn blühende protestantische Kollegien.

92. Am Ende des Jahrhunderts erschienen in Europa die ersten Kaffeehäuser, wissenschaftlichen Zeitschriften und Tageszeitungen — die Keime der modernen Öffentlichkeit.

93. Und nun zur Literatur und Kunst der Zeit in der weiten Welt — denn unter den Zeitgenossen der ungarischen Autoren reihen sich die Giganten der Weltliteratur.

94. Die schönste Koinzidenz: William Shakespeare (1564–1616) war fast genau ein Zeitgenosse des ersten großen ungarischen Lyrikers Bálint Balassi (1554–1594).

95. Balassi starb den Heldentod bei der Belagerung von Esztergom — ungefähr zu der Zeit, als Shakespeare an seiner Tragödie „Romeo és Júlia” („Romeo und Julia“) arbeitete.

96. Shakespeare schrieb um 1600 den „Hamlet“, einige Jahre später „König Lear“ und „Macbeth“.

97. In Spanien veröffentlichte Cervantes 1605 den 1. Teil des „Don Quijote“, den viele für den ersten modernen Roman halten.

98. Cervantes und Shakespeare starben 1616, im selben Jahr.

99. In Frankreich schuf Montaigne in den 1580er Jahren die Gattung des Essays.

100. In Italien vollendete Torquato Tasso 1581 sein Epos „A megszabadított Jeruzsálem” („Das befreite Jerusalem“), das zum Vorbild der gesamten europäischen barocken Epik wurde.

101. Dieses Werk übte später auch auf die größte Schöpfung des ungarischen Barock einen unmittelbaren Einfluss aus.

102. In England veröffentlichte Milton 1667 sein Epos „Elveszett Paradicsom” („Das verlorene Paradies“) — kaum 3 Jahre nach dem Tod des Dichters und Feldherrn Miklós Zrínyi.

103. Das Europa des 17. Jahrhunderts erlebte also eine 2. Blütezeit des Epos, und Ungarn war daran ein vollwertiger Teilnehmer.

104. Am Hof Ludwigs XIV. spielte sich unterdessen das goldene Zeitalter des Theaters ab: Corneille, Racine und Molière schrieben ihre Dramen im Wettstreit miteinander.

105. Molière führte 1664 den „Tartuffe“ auf — im selben Jahr, in dem Miklós Zrínyi bei einem Jagdunfall ums Leben kam.

106. In Italien wurde unterdessen eine neue Gattung geboren: die Oper.

107. Monteverdis „Orfeo“ wurde 1607 in Mantua uraufgeführt — er gilt als die erste große Oper.

108. In der Malerei schenkte der Barock der Welt Meister wie Caravaggio, Rubens, Rembrandt und Velázquez.

109. Rembrandt malte 1642 die „Nachtwache“, Velázquez 1656 „Las Meninas“ („Die Hoffräulein“).

110. Und eine letzte, leicht zu merkende Koinzidenz: 1685, ein Jahr vor der Rückeroberung Budas, wurden Johann Sebastian Bach und Georg Friedrich Händel geboren.

111. Der Höhepunkt der Barockmusik fällt zeitlich also genau mit dem Ende der Türkenzeit in Ungarn zusammen.

112. In diesem gewaltigen Welttheater müssen wir die Geschichte der ungarischen Literatur verorten.

113. Während Europa Shakespeare und Cervantes las, kämpfte die ungarische Literatur um ihre Sprache selbst — und siegte.

114. Das erste große Dokument dieses Sieges war die vollständige ungarische Bibelübersetzung, die 1590 in Vizsoly erschien.

115. Die Bibel von Vizsoly erfüllte in der ungarischen Kultur dieselbe Rolle wie Luthers Bibel in der deutschen.

116. Daneben bewies eine Reihe von Psalmenübersetzungen, Glaubensstreitschriften, Fabeln, Historienliedern und Verserzählungen, dass die ungarische Sprache zu allem fähig ist.

117. Am Ende des Jahrhunderts trat dann der erste ungarische Dichter großen Formats auf, der über die Liebe, das Soldatenleben und Gott gleichermaßen auf europäischem Niveau schrieb.

118. Das 17. Jahrhundert brachte dann die großen Gestalten des ungarischen Barock hervor: den streitbaren Kirchenfürsten, den Epos schreibenden Feldherrn und den briefschreibenden Exilanten.

119. Von ihnen handeln ausführlich die folgenden Teile dieses Kapitels.

120. Zuerst betrachten wir die Literatur der Reformation: die Bibelübersetzungen, die Psalmen, die weltlichen Lieder und die Fabeln.

121. Danach folgt die Dichtung von Bálint Balassi, dann der Barockstil und die katholische Erneuerung.

122. Das Kapitel beschließen das Barockepos, die Dichtung der Kuruzenzeit und die Briefe aus der Türkei.

123. Wollte man diese zwei Jahrhunderte in einem einzigen Satz zusammenfassen, könnte er so lauten: Das Land lag in Trümmern, doch die ungarische Sprache war — durch die Bibel, die Psalmen, die Gedichte und die Epen — stärker als je zuvor.

124. Zwei Jahrhunderte Krieg konnten nicht zerstören, was Druckereien, Prediger und Dichter aufgebaut hatten: die ungarische Literatursprache.

125. Als nach 1711 die Kuruzen-Tárogatós verstummten, stand Europa bereits an der Schwelle der Aufklärung — und mit ihm, mit einigen Jahrzehnten Verspätung, auch Ungarn.

126. Die Türken waren vertrieben, der Freiheitskampf gescheitert, das Land erschöpft — doch das nächste Jahrhundert wird nicht mehr das Jahrhundert des Schwertes sein, sondern das der Feder.