6.5 – Juhász Gyula és Tóth Árpád – Gyula Juhász und Árpád Tóth
1. Juhász Gyula és Tóth Árpád a Nyugat első nemzedékének két finom lírikusa. – Gyula Juhász und Árpád Tóth sind zwei feine Lyriker der ersten Generation der Nyugat.
2. Mindketten a csendes, elégikus költészet mesterei voltak. – Beide waren Meister der stillen, elegischen Dichtung.
3. Verseiket a magány, a szépség és a mulandóság hatja át. – Ihre Gedichte durchdringen die Einsamkeit, die Schönheit und die Vergänglichkeit.
4. Költészetük a magyar impresszionizmus legszebb teljesítménye. – Ihre Dichtung ist die schönste Leistung des ungarischen Impressionismus.
5. E fejezet e két költő életét és líráját mutatja be. – Dieses Kapitel stellt das Leben und die Lyrik dieser beiden Dichter dar.
6. Juhász Gyula 1883-ban született Szegeden. – Gyula Juhász wurde 1883 in Szeged geboren.
7. Egész életében mélyen kötődött szülővárosához. – Sein ganzes Leben lang war er tief mit seiner Heimatstadt verbunden.
8. Szeged, a Tisza és az Alföld költészetének fő ihletője lett. – Szeged, die Theiß und die Tiefebene wurden zur Hauptinspiration seiner Dichtung.
9. Budapesten tanult, ahol Babits és Kosztolányi barátja lett. – In Budapest studierte er, wo er ein Freund von Babits und Kosztolányi wurde.
10. E három fiatal költő együtt indult az irodalmi pályán. – Diese drei jungen Dichter brachen gemeinsam auf die literarische Laufbahn auf.
11. Juhász tanárként távoli, vidéki városokba került. – Juhász kam als Lehrer in ferne Städte der Provinz.
12. Máramarosszigeten, Nagyváradon és Szakolcán tanított. – Er unterrichtete in Máramarossziget, Nagyvárad und Szakolca.
13. A vidéki magány és elszigeteltség mélyen megviselte. – Die Einsamkeit und Abgeschiedenheit der Provinz setzten ihm tief zu.
14. Élete végig a csendes szomorúság jegyében telt. – Sein Leben verlief durchweg im Zeichen der stillen Traurigkeit.
15. Súlyos depresszió gyötörte szinte egész életében. – Eine schwere Depression quälte ihn fast sein ganzes Leben.
16. Verseiben a bánat és a lemondás halk hangja szól. – In seinen Gedichten spricht der leise Ton der Trauer und der Entsagung.
17. Juhász lírájának nagy témája a reménytelen szerelem. – Ein großes Thema von Juhász‘ Lyrik ist die hoffnungslose Liebe.
18. Fiatalon szeretett bele egy Sárvári Anna nevű színésznőbe. – In jungen Jahren verliebte er sich in eine Schauspielerin namens Anna Sárvári.
19. Szerelme viszonzatlan és beteljesületlen maradt. – Seine Liebe blieb unerwidert und unerfüllt.
20. Anna alakja mégis egész költészetét végigkísérte. – Die Gestalt Annas begleitete dennoch seine ganze Dichtung.
21. Az Anna-versek a magyar szerelmi líra finom gyöngyszemei. – Die Anna-Gedichte sind feine Perlen der ungarischen Liebeslyrik.
22. A leghíresebb közülük a Milyen volt… kezdetű költemény. – Das berühmteste unter ihnen ist das Gedicht mit dem Beginn „Milyen volt…”.
23. E versben a költő már a kedves arcát is elfelejtette. – In diesem Gedicht hat der Dichter schon das Gesicht der Geliebten vergessen.
24. „Milyen volt szőkesége, nem tudom már” – így kezdődik. – „Wie ihr Blondsein war, weiß ich nicht mehr” – so beginnt es.
25. A vers a felejtés és az emlékezés finom fájdalmát fejezi ki. – Das Gedicht drückt den feinen Schmerz des Vergessens und des Erinnerns aus.
26. A szépség csak halvány, tünékeny emlékként él tovább. – Die Schönheit lebt nur als blasse, flüchtige Erinnerung fort.
27. Az Anna-versek a csendes, örök szerelem költeményei. – Die Anna-Gedichte sind Gedichte der stillen, ewigen Liebe.
28. Juhász másik nagy témája a szülőföld és a táj. – Ein weiteres großes Thema von Juhász ist die Heimat und die Landschaft.
29. A Tiszai csönd a folyó menti béke finom képe. – Tiszai csönd (Stille an der Theiß) ist ein feines Bild des Friedens am Fluss.
30. A vers a kikötött hajók csendes, mozdulatlan világát festi. – Das Gedicht malt die stille, reglose Welt der vertäuten Schiffe.
31. Juhász az Alföld tájait meleg szeretettel örökítette meg. – Juhász hielt die Landschaften der Tiefebene mit warmer Liebe fest.
32. A Magyar táj, magyar ecsettel a hazai föld vallomása. – Magyar táj, magyar ecsettel (Ungarische Landschaft mit ungarischem Pinsel) ist ein Bekenntnis zur heimatlichen Erde.
33. Verseiben a szegedi táj színei és hangulatai elevenednek meg. – In seinen Gedichten werden die Farben und Stimmungen der Szegediner Landschaft lebendig.
34. Juhász a magyar múltat és a nép életét is megénekelte. – Juhász besang auch die ungarische Vergangenheit und das Leben des Volkes.
35. A Tápai lagzi a falusi élet eleven, mégis szomorú képe. – Tápai lagzi (Hochzeit in Tápé) ist ein lebendiges, dennoch trauriges Bild des Dorflebens.
36. Költészetét a finom megfigyelés és a mély érzés jellemzi. – Seine Dichtung kennzeichnen die feine Beobachtung und das tiefe Gefühl.
37. Verseinek formája tiszta, zenei és harmonikus. – Die Form seiner Gedichte ist rein, musikalisch und harmonisch.
38. Juhász a szonett és a dal kiváló mestere volt. – Juhász war ein hervorragender Meister des Sonetts und des Liedes.
39. Betegsége és magánya az évekkel egyre súlyosbodott. – Seine Krankheit und Einsamkeit verschlimmerten sich mit den Jahren.
40. Többször is megkísérelte, hogy önként vessen véget életének. – Mehrmals versuchte er, seinem Leben freiwillig ein Ende zu setzen.
41. Juhász Gyula 1937-ben, Szegeden halt meg. – Gyula Juhász starb 1937 in Szeged.
42. Halálát önkezével okozott vég zárta le. – Seinen Tod beschloss ein selbst herbeigeführtes Ende.
43. Költészete a csendes szépség és a mély bánat öröksége. – Seine Dichtung ist ein Erbe der stillen Schönheit und der tiefen Trauer.
44. Juhász a magyar elégikus líra egyik legfinomabb hangja. – Juhász ist einer der feinsten Töne der ungarischen elegischen Lyrik.
45. Verseit ma is szeretik halk, bensőséges szépségükért. – Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre leise, innige Schönheit.
46. Tóth Árpád a Nyugat egyik legfinomabb, legzeneibb költője. – Árpád Tóth ist einer der feinsten, musikalischsten Dichter der Nyugat.
47. 1886-ban született Aradon, de Debrecenben nevelkedett. – Er wurde 1886 in Arad geboren, wuchs aber in Debrecen auf.
48. Édesapja szobrász volt, a család azonban szegényen élt. – Sein Vater war Bildhauer, die Familie lebte jedoch in Armut.
49. Tóth Árpád Budapesten kezdett egyetemi tanulmányokat. – Árpád Tóth begann in Budapest ein Universitätsstudium.
50. A szegénység miatt tanulmányait nem tudta befejezni. – Wegen der Armut konnte er sein Studium nicht abschließen.
51. Újságíróként és nevelőként nehéz körülmények közt élt. – Als Journalist und Erzieher lebte er unter schweren Umständen.
52. Egész életét végigkísérte a tüdőbaj, a tuberkulózis. – Sein ganzes Leben begleitete das Lungenleiden, die Tuberkulose.
53. A betegség és a szegénység költészetét is meghatározta. – Die Krankheit und die Armut bestimmten auch seine Dichtung.
54. Verseit halk mélabú és gyengéd szomorúság hatja át. – Seine Gedichte durchdringen leise Schwermut und zarte Traurigkeit.
55. Tóth Árpád a hosszú, muzsikáló verssorok mestere. – Árpád Tóth ist ein Meister der langen, musikalischen Verszeilen.
56. Sorai lágyan, ringatóan hömpölyögnek. – Seine Zeilen strömen weich und wiegend dahin.
57. Gazdag, meglepő rímei a versek zenéjét erősítik. – Seine reichen, überraschenden Reime verstärken die Musik der Gedichte.
58. Költészetét finom, hangulatos képek jellemzik. – Seine Dichtung kennzeichnen feine, stimmungsvolle Bilder.
59. Az Elégia egy rekettyebokorhoz nagy bölcseleti verse. – Elégia egy rekettyebokorhoz (Elegie an einen Ginsterstrauch) ist ein großes philosophisches Gedicht.
60. A költő egy domboldalon, a bokor mellett elmélkedik. – Der Dichter sinnt an einem Hang, neben dem Strauch, nach.
61. A természet békéjéből az emberi lét fájdalmára gondol. – Aus dem Frieden der Natur denkt er an den Schmerz des menschlichen Daseins.
62. A vers a magány és a világegyetem nagy kérdéseit érinti. – Das Gedicht berührt die großen Fragen der Einsamkeit und des Weltalls.
63. Az Esti sugárkoszorú a szerelem gyengéd, meghitt verse. – Esti sugárkoszorú (Abendlicher Strahlenkranz) ist ein zartes, inniges Liebesgedicht.
64. A költő a kedvese köré fényből font koszorút képzel. – Der Dichter stellt sich um seine Geliebte einen aus Licht geflochtenen Kranz vor.
65. E vers a szeretett lény iránti gyöngéd áhítat költeménye. – Dieses Gedicht ist ein Gedicht der zarten Andacht für das geliebte Wesen.
66. A Körúti hajnal a nagyváros ébredésének finom képe. – Körúti hajnal (Morgengrauen am Ring) ist ein feines Bild des Erwachens der Großstadt.
67. A hajnali fény egy pillanatra széppé varázsolja a szürke várost. – Das Licht der Morgendämmerung verzaubert für einen Augenblick die graue Stadt zur Schönheit.
68. E versben az impresszionista pillanat csodája ragyog fel. – In diesem Gedicht leuchtet das Wunder des impressionistischen Augenblicks auf.
69. A Lélektől lélekig a kozmikus magány megrendítő verse. – Lélektől lélekig (Von Seele zu Seele) ist ein ergreifendes Gedicht der kosmischen Einsamkeit.
70. A költő a csillagok végtelen távolságát nézi az éjszakában. – Der Dichter betrachtet die unendliche Ferne der Sterne in der Nacht.
71. E távolság az emberi lelkek közti szakadékot jelképezi. – Diese Ferne versinnbildlicht die Kluft zwischen den menschlichen Seelen.
72. Az emberek egymás mellett élnek, mégis végtelen messze vannak. – Die Menschen leben nebeneinander, dennoch sind sie unendlich weit entfernt.
73. A vers a modern ember elszigeteltségének nagy költeménye. – Das Gedicht ist ein großes Gedicht der Vereinsamung des modernen Menschen.
74. Tóth Árpád kiváló műfordító is volt. – Árpád Tóth war auch ein hervorragender Übersetzer.
75. Baudelaire, Verlaine és Shelley verseit ültette át magyarra. – Er übertrug Gedichte von Baudelaire, Verlaine und Shelley ins Ungarische.
76. Shelley Óda a nyugati szélhez fordítása különösen híres. – Seine Übersetzung von Shelleys Óda a nyugati szélhez (Ode an den Westwind) ist besonders berühmt.
77. Fordításai a magyar műfordítás remekei közé tartoznak. – Seine Übersetzungen gehören zu den Meisterwerken der ungarischen Übersetzungskunst.
78. Tóth Árpád kései verseiben a béke és a testvériség szólal meg. – In Árpád Tóths späten Gedichten kommen der Frieden und die Brüderlichkeit zum Klingen.
79. Az Isten oltó-kése a szenvedés értelmét keresi. – Az Isten oltó-kése (Das Pfropfmesser Gottes) sucht den Sinn des Leidens.
80. A vers szerint a fájdalom nemesebbé és jobbá tesz. – Nach dem Gedicht macht der Schmerz edler und besser.
81. Tóth Árpád a szelíd emberség és a szépség költője. – Árpád Tóth ist der Dichter der sanften Menschlichkeit und der Schönheit.
82. Betegsége az évek során egyre inkább elhatalmasodott rajta. – Seine Krankheit gewann im Lauf der Jahre immer mehr Macht über ihn.
83. Tóth Árpád 1928-ban, fiatalon halt meg Budapesten. – Árpád Tóth starb 1928 jung in Budapest.
84. Rövid élete ellenére maradandó életművet hagyott hátra. – Trotz seines kurzen Lebens hinterließ er ein bleibendes Lebenswerk.
85. Költészete a finom szépség és a mély érzés remeke. – Seine Dichtung ist ein Meisterwerk der feinen Schönheit und des tiefen Gefühls.
86. Tóth Árpád a magyar líra egyik legszebb hangja. – Árpád Tóth ist einer der schönsten Töne der ungarischen Lyrik.
87. Verseit zeneiségük és gyöngédségük teszi felejthetetlenné. – Seine Gedichte machen ihre Musikalität und Zärtlichkeit unvergesslich.
88. A szenvedést sosem panaszként, inkább szelíd bölcsességként élte meg. – Das Leiden erlebte er nie als Klage, eher als sanfte Weisheit.
89. Költészete a fájdalomból szépséget teremtett. – Seine Dichtung schuf aus dem Schmerz Schönheit.
90. Tóth Árpád a Nyugat legtisztább lírai tehetségeinek egyike. – Árpád Tóth ist eines der reinsten lyrischen Talente der Nyugat.
91. Juhász Gyula és Tóth Árpád a magyar impresszionizmus mesterei. – Gyula Juhász und Árpád Tóth sind Meister des ungarischen Impressionismus.
92. Az impresszionizmus a festészetből indult el a XIX. században. – Der Impressionismus ging im 19. Jahrhundert von der Malerei aus.
93. Lényege a pillanat, a fény és a benyomás megragadása. – Sein Wesen ist das Erfassen des Augenblicks, des Lichts und des Eindrucks.
94. Az irodalomban a hangulatok és az érzékletek költészetét jelenti. – In der Literatur bedeutet er die Dichtung der Stimmungen und der Sinneseindrücke.
95. Az impresszionista költő a múló pillanatot örökíti meg. – Der impressionistische Dichter hält den vergehenden Augenblick fest.
96. A fény, a szín és a hang finom árnyalatait figyeli. – Er beobachtet die feinen Schattierungen des Lichts, der Farbe und des Klangs.
97. Nem a nagy eszméket, hanem a benyomásokat festi. – Er malt nicht die großen Ideen, sondern die Eindrücke.
98. A hangulat fontosabb nála, mint a gondolat vagy a tett. – Die Stimmung ist ihm wichtiger als der Gedanke oder die Tat.
99. Az impresszionista vers gyakran halk, lágy és zenei. – Das impressionistische Gedicht ist oft leise, weich und musikalisch.
100. A finom jelzők és a lágy rímek e stílus eszközei. – Die feinen Beiwörter und die weichen Reime sind die Mittel dieses Stils.
101. Juhász versei a szegedi táj hangulatait örökítik meg. – Juhász‘ Gedichte halten die Stimmungen der Szegediner Landschaft fest.
102. A Tisza csöndje, az est és az ősz gyakori motívumai. – Die Stille der Theiß, der Abend und der Herbst sind seine häufigen Motive.
103. Tóth Árpád a fény és a színek finom rezdüléseit festi. – Árpád Tóth malt die feinen Regungen des Lichts und der Farben.
104. A hajnal, az alkony és a nagyváros a kedvelt képei. – Die Morgendämmerung, die Abenddämmerung und die Großstadt sind seine bevorzugten Bilder.
105. Mindkét költő a pillanat szépségét emeli a versbe. – Beide Dichter erheben die Schönheit des Augenblicks in das Gedicht.
106. Az impresszionizmus a Nyugat egyik fontos stílusa volt. – Der Impressionismus war einer der wichtigen Stile der Nyugat.
107. E stílus a személyes élményt és az érzékenységet állította előtérbe. – Dieser Stil stellte das persönliche Erlebnis und die Empfindsamkeit in den Vordergrund.
108. A magyar impresszionizmus a szomorúsággal is szorosan összefonódott. – Der ungarische Impressionismus verflocht sich auch eng mit der Traurigkeit.
109. A múló pillanat szépsége a mulandóság érzését is felkeltette. – Die Schönheit des vergehenden Augenblicks weckte auch das Gefühl der Vergänglichkeit.
110. E kettősség adja e líra finom, elégikus jellegét. – Diese Doppelheit verleiht dieser Lyrik ihren feinen, elegischen Charakter.
111. A szépség és az elmúlás e versekben elválaszthatatlan. – Die Schönheit und das Vergehen sind in diesen Gedichten untrennbar.
112. Az impresszionista líra a modern érzékenység finom kifejezése. – Die impressionistische Lyrik ist ein feiner Ausdruck der modernen Empfindsamkeit.
113. Juhász és Tóth e stílust a magyar költészet csúcsára emelte. – Juhász und Tóth erhoben diesen Stil auf den Gipfel der ungarischen Dichtung.
114. Verseik a hangulatok és a színek finom remekei. – Ihre Gedichte sind feine Meisterwerke der Stimmungen und der Farben.
115. E líra a csendes, befelé forduló szépség világa. – Diese Lyrik ist die Welt der stillen, nach innen gewandten Schönheit.
116. Az impresszionizmus a nagy szimbolista líra mellett gazdagította a kort. – Der Impressionismus bereicherte neben der großen symbolistischen Lyrik die Epoche.
117. Míg Ady a szenvedély, e két költő a finomság hangja. – Während Ady die Stimme der Leidenschaft ist, sind diese beiden Dichter die der Feinheit.
118. A Nyugat lírája így sokszínű és gazdag volt. – Die Lyrik der Nyugat war so vielfarbig und reich.
119. A különböző hangok együtt alkották a korszak teljességét. – Die verschiedenen Stimmen bildeten zusammen die Fülle der Epoche.
120. Juhász és Tóth a halk, mégis mély szépség örökségét hagyták ránk. – Juhász und Tóth hinterließen uns das Erbe der leisen, dennoch tiefen Schönheit.
121. Az impresszionista versek ma is finom élményt nyújtanak. – Die impressionistischen Gedichte bieten auch heute ein feines Erlebnis.
122. E líra a rácsodálkozás és a mélabú örök forrása. – Diese Lyrik ist eine ewige Quelle des Staunens und der Schwermut.
123. A pillanat szépsége e versekben időtlenné válik. – Die Schönheit des Augenblicks wird in diesen Gedichten zeitlos.
124. Az impresszionizmus a magyar líra egyik legszebb színe. – Der Impressionismus ist eine der schönsten Farben der ungarischen Lyrik.
125. Juhász és Tóth e szín legfinomabb mesterei maradtak. – Juhász und Tóth blieben die feinsten Meister dieser Farbe.
126. Juhász Gyula és Tóth Árpád a Nyugat halk, elégikus lírikusai. – Gyula Juhász und Árpád Tóth sind die leisen, elegischen Lyriker der Nyugat.
127. Verseik a szépség, a magány és a mulandóság költeményei. – Ihre Gedichte sind Gedichte der Schönheit, der Einsamkeit und der Vergänglichkeit.
128. Mindketten nehéz, szenvedéssel teli életet éltek. – Beide führten ein schweres, leidvolles Leben.
129. Betegség, szegénység és magány kísérte pályájukat. – Krankheit, Armut und Einsamkeit begleiteten ihre Laufbahn.
130. Fájdalmukból mégis tiszta, nemes szépséget teremtettek. – Aus ihrem Schmerz schufen sie dennoch eine reine, edle Schönheit.
131. Költészetük a csendes emberség és a finomság öröksége. – Ihre Dichtung ist ein Erbe der stillen Menschlichkeit und der Feinheit.
132. E két költő a nemzedék gyengéd, bensőséges hangja. – Diese beiden Dichter sind die zarte, innige Stimme der Generation.
133. Verseik ma is megérintik az érzékeny olvasót. – Ihre Gedichte berühren auch heute den empfindsamen Leser.
134. Juhász és Tóth a magyar líra el nem múló kincsei. – Juhász und Tóth sind unvergängliche Schätze der ungarischen Lyrik.
135. A Nyugat első nemzedéke azonban nemcsak lírikusokból állt. – Die erste Generation der Nyugat bestand jedoch nicht nur aus Lyrikern.
136. A nemzedékhez tartozott a humor és a szellem nagy mestere is. – Zur Generation gehörte auch der große Meister des Humors und des Geistes.
137. Karinthy Frigyes a magyar irodalom páratlan, sokoldalú alakja. – Frigyes Karinthy ist eine unvergleichliche, vielseitige Gestalt der ungarischen Literatur.
138. Ő az irodalmi humor és a paródia legnagyobb magyar mestere. – Er ist der größte ungarische Meister des literarischen Humors und der Parodie.
139. Karinthy a nevettetés mögött mindig mély gondolatot rejtett. – Karinthy verbarg hinter dem Lachen stets einen tiefen Gedanken.
140. Írásai szellemesek, mégis komoly emberi kérdéseket vetnek fel. – Seine Schriften sind geistreich, werfen dennoch ernste menschliche Fragen auf.
141. A humor nála a gondolkodás és a bírálat eszköze. – Der Humor ist bei ihm ein Mittel des Denkens und der Kritik.
142. Karinthy egyszerre volt író, humorista és gondolkodó. – Karinthy war zugleich Schriftsteller, Humorist und Denker.
143. Sokoldalúsága a Nyugat egyik legszínesebb alakjává tette. – Seine Vielseitigkeit machte ihn zu einer der farbigsten Gestalten der Nyugat.
144. A halk lírikusok után most az ő pezsgő világát mutatjuk be. – Nach den leisen Lyrikern stellen wir nun seine sprudelnde Welt dar.
145. Karinthy műveiben a nevetés és a bölcsesség találkozik. – In Karinthys Werken begegnen sich das Lachen und die Weisheit.
146. Az Így írtok ti a magyar irodalmi paródia remeke. – Így írtok ti (So schreibt ihr) ist ein Meisterwerk der ungarischen literarischen Parodie.
147. A Tanár úr kérem a diákévek humoros, mégis megható rajza. – Tanár úr kérem (Bitte, Herr Lehrer) ist ein humorvolles, dennoch rührendes Bild der Schuljahre.
148. Karinthy a humor mögött az emberi lélek mélyét kutatta. – Karinthy erforschte hinter dem Humor die Tiefe der menschlichen Seele.
149. Juhász és Tóth után most Karinthy Frigyes következik. – Nach Juhász und Tóth folgt nun Frigyes Karinthy.
150. Az ő művészetében a szellem és a nevetés egyesül. – In seiner Kunst vereinen sich der Geist und das Lachen.
(aufklappen)magyar
1. Juhász Gyula és Tóth Árpád a Nyugat első nemzedékének két finom lírikusa.
2. Mindketten a csendes, elégikus költészet mesterei voltak.
3. Verseiket a magány, a szépség és a mulandóság hatja át.
4. Költészetük a magyar impresszionizmus legszebb teljesítménye.
5. E fejezet e két költő életét és líráját mutatja be.
6. Juhász Gyula 1883-ban született Szegeden.
7. Egész életében mélyen kötődött szülővárosához.
8. Szeged, a Tisza és az Alföld költészetének fő ihletője lett.
9. Budapesten tanult, ahol Babits és Kosztolányi barátja lett.
10. E három fiatal költő együtt indult az irodalmi pályán.
11. Juhász tanárként távoli, vidéki városokba került.
12. Máramarosszigeten, Nagyváradon és Szakolcán tanított.
13. A vidéki magány és elszigeteltség mélyen megviselte.
14. Élete végig a csendes szomorúság jegyében telt.
15. Súlyos depresszió gyötörte szinte egész életében.
16. Verseiben a bánat és a lemondás halk hangja szól.
17. Juhász lírájának nagy témája a reménytelen szerelem.
18. Fiatalon szeretett bele egy Sárvári Anna nevű színésznőbe.
19. Szerelme viszonzatlan és beteljesületlen maradt.
20. Anna alakja mégis egész költészetét végigkísérte.
21. Az Anna-versek a magyar szerelmi líra finom gyöngyszemei.
22. A leghíresebb közülük a Milyen volt… kezdetű költemény.
23. E versben a költő már a kedves arcát is elfelejtette.
24. „Milyen volt szőkesége, nem tudom már” — így kezdődik.
25. A vers a felejtés és az emlékezés finom fájdalmát fejezi ki.
26. A szépség csak halvány, tünékeny emlékként él tovább.
27. Az Anna-versek a csendes, örök szerelem költeményei.
28. Juhász másik nagy témája a szülőföld és a táj.
29. A Tiszai csönd a folyó menti béke finom képe.
30. A vers a kikötött hajók csendes, mozdulatlan világát festi.
31. Juhász az Alföld tájait meleg szeretettel örökítette meg.
32. A Magyar táj, magyar ecsettel a hazai föld vallomása.
33. Verseiben a szegedi táj színei és hangulatai elevenednek meg.
34. Juhász a magyar múltat és a nép életét is megénekelte.
35. A Tápai lagzi a falusi élet eleven, mégis szomorú képe.
36. Költészetét a finom megfigyelés és a mély érzés jellemzi.
37. Verseinek formája tiszta, zenei és harmonikus.
38. Juhász a szonett és a dal kiváló mestere volt.
39. Betegsége és magánya az évekkel egyre súlyosbodott.
40. Többször is megkísérelte, hogy önként vessen véget életének.
41. Juhász Gyula 1937-ben, Szegeden halt meg.
42. Halálát önkezével okozott vég zárta le.
43. Költészete a csendes szépség és a mély bánat öröksége.
44. Juhász a magyar elégikus líra egyik legfinomabb hangja.
45. Verseit ma is szeretik halk, bensőséges szépségükért.
46. Tóth Árpád a Nyugat egyik legfinomabb, legzeneibb költője.
47. 1886-ban született Aradon, de Debrecenben nevelkedett.
48. Édesapja szobrász volt, a család azonban szegényen élt.
49. Tóth Árpád Budapesten kezdett egyetemi tanulmányokat.
50. A szegénység miatt tanulmányait nem tudta befejezni.
51. Újságíróként és nevelőként nehéz körülmények közt élt.
52. Egész életét végigkísérte a tüdőbaj, a tuberkulózis.
53. A betegség és a szegénység költészetét is meghatározta.
54. Verseit halk mélabú és gyengéd szomorúság hatja át.
55. Tóth Árpád a hosszú, muzsikáló verssorok mestere.
56. Sorai lágyan, ringatóan hömpölyögnek.
57. Gazdag, meglepő rímei a versek zenéjét erősítik.
58. Költészetét finom, hangulatos képek jellemzik.
59. Az Elégia egy rekettyebokorhoz nagy bölcseleti verse.
60. A költő egy domboldalon, a bokor mellett elmélkedik.
61. A természet békéjéből az emberi lét fájdalmára gondol.
62. A vers a magány és a világegyetem nagy kérdéseit érinti.
63. Az Esti sugárkoszorú a szerelem gyengéd, meghitt verse.
64. A költő a kedvese köré fényből font koszorút képzel.
65. E vers a szeretett lény iránti gyöngéd áhítat költeménye.
66. A Körúti hajnal a nagyváros ébredésének finom képe.
67. A hajnali fény egy pillanatra széppé varázsolja a szürke várost.
68. E versben az impresszionista pillanat csodája ragyog fel.
69. A Lélektől lélekig a kozmikus magány megrendítő verse.
70. A költő a csillagok végtelen távolságát nézi az éjszakában.
71. E távolság az emberi lelkek közti szakadékot jelképezi.
72. Az emberek egymás mellett élnek, mégis végtelen messze vannak.
73. A vers a modern ember elszigeteltségének nagy költeménye.
74. Tóth Árpád kiváló műfordító is volt.
75. Baudelaire, Verlaine és Shelley verseit ültette át magyarra.
76. Shelley Óda a nyugati szélhez fordítása különösen híres.
77. Fordításai a magyar műfordítás remekei közé tartoznak.
78. Tóth Árpád kései verseiben a béke és a testvériség szólal meg.
79. Az Isten oltó-kése a szenvedés értelmét keresi.
80. A vers szerint a fájdalom nemesebbé és jobbá tesz.
81. Tóth Árpád a szelíd emberség és a szépség költője.
82. Betegsége az évek során egyre inkább elhatalmasodott rajta.
83. Tóth Árpád 1928-ban, fiatalon halt meg Budapesten.
84. Rövid élete ellenére maradandó életművet hagyott hátra.
85. Költészete a finom szépség és a mély érzés remeke.
86. Tóth Árpád a magyar líra egyik legszebb hangja.
87. Verseit zeneiségük és gyöngédségük teszi felejthetetlenné.
88. A szenvedést sosem panaszként, inkább szelíd bölcsességként élte meg.
89. Költészete a fájdalomból szépséget teremtett.
90. Tóth Árpád a Nyugat legtisztább lírai tehetségeinek egyike.
91. Juhász Gyula és Tóth Árpád a magyar impresszionizmus mesterei.
92. Az impresszionizmus a festészetből indult el a XIX. században.
93. Lényege a pillanat, a fény és a benyomás megragadása.
94. Az irodalomban a hangulatok és az érzékletek költészetét jelenti.
95. Az impresszionista költő a múló pillanatot örökíti meg.
96. A fény, a szín és a hang finom árnyalatait figyeli.
97. Nem a nagy eszméket, hanem a benyomásokat festi.
98. A hangulat fontosabb nála, mint a gondolat vagy a tett.
99. Az impresszionista vers gyakran halk, lágy és zenei.
100. A finom jelzők és a lágy rímek e stílus eszközei.
101. Juhász versei a szegedi táj hangulatait örökítik meg.
102. A Tisza csöndje, az est és az ősz gyakori motívumai.
103. Tóth Árpád a fény és a színek finom rezdüléseit festi.
104. A hajnal, az alkony és a nagyváros a kedvelt képei.
105. Mindkét költő a pillanat szépségét emeli a versbe.
106. Az impresszionizmus a Nyugat egyik fontos stílusa volt.
107. E stílus a személyes élményt és az érzékenységet állította előtérbe.
108. A magyar impresszionizmus a szomorúsággal is szorosan összefonódott.
109. A múló pillanat szépsége a mulandóság érzését is felkeltette.
110. E kettősség adja e líra finom, elégikus jellegét.
111. A szépség és az elmúlás e versekben elválaszthatatlan.
112. Az impresszionista líra a modern érzékenység finom kifejezése.
113. Juhász és Tóth e stílust a magyar költészet csúcsára emelte.
114. Verseik a hangulatok és a színek finom remekei.
115. E líra a csendes, befelé forduló szépség világa.
116. Az impresszionizmus a nagy szimbolista líra mellett gazdagította a kort.
117. Míg Ady a szenvedély, e két költő a finomság hangja.
118. A Nyugat lírája így sokszínű és gazdag volt.
119. A különböző hangok együtt alkották a korszak teljességét.
120. Juhász és Tóth a halk, mégis mély szépség örökségét hagyták ránk.
121. Az impresszionista versek ma is finom élményt nyújtanak.
122. E líra a rácsodálkozás és a mélabú örök forrása.
123. A pillanat szépsége e versekben időtlenné válik.
124. Az impresszionizmus a magyar líra egyik legszebb színe.
125. Juhász és Tóth e szín legfinomabb mesterei maradtak.
126. Juhász Gyula és Tóth Árpád a Nyugat halk, elégikus lírikusai.
127. Verseik a szépség, a magány és a mulandóság költeményei.
128. Mindketten nehéz, szenvedéssel teli életet éltek.
129. Betegség, szegénység és magány kísérte pályájukat.
130. Fájdalmukból mégis tiszta, nemes szépséget teremtettek.
131. Költészetük a csendes emberség és a finomság öröksége.
132. E két költő a nemzedék gyengéd, bensőséges hangja.
133. Verseik ma is megérintik az érzékeny olvasót.
134. Juhász és Tóth a magyar líra el nem múló kincsei.
135. A Nyugat első nemzedéke azonban nemcsak lírikusokból állt.
136. A nemzedékhez tartozott a humor és a szellem nagy mestere is.
137. Karinthy Frigyes a magyar irodalom páratlan, sokoldalú alakja.
138. Ő az irodalmi humor és a paródia legnagyobb magyar mestere.
139. Karinthy a nevettetés mögött mindig mély gondolatot rejtett.
140. Írásai szellemesek, mégis komoly emberi kérdéseket vetnek fel.
141. A humor nála a gondolkodás és a bírálat eszköze.
142. Karinthy egyszerre volt író, humorista és gondolkodó.
143. Sokoldalúsága a Nyugat egyik legszínesebb alakjává tette.
144. A halk lírikusok után most az ő pezsgő világát mutatjuk be.
145. Karinthy műveiben a nevetés és a bölcsesség találkozik.
146. Az Így írtok ti a magyar irodalmi paródia remeke.
147. A Tanár úr kérem a diákévek humoros, mégis megható rajza.
148. Karinthy a humor mögött az emberi lélek mélyét kutatta.
149. Juhász és Tóth után most Karinthy Frigyes következik.
150. Az ő művészetében a szellem és a nevetés egyesül.
(aufklappen)német
1. Gyula Juhász und Árpád Tóth sind zwei feine Lyriker der ersten Generation der Nyugat.
2. Beide waren Meister der stillen, elegischen Dichtung.
3. Ihre Gedichte durchdringen die Einsamkeit, die Schönheit und die Vergänglichkeit.
4. Ihre Dichtung ist die schönste Leistung des ungarischen Impressionismus.
5. Dieses Kapitel stellt das Leben und die Lyrik dieser beiden Dichter dar.
6. Gyula Juhász wurde 1883 in Szeged geboren.
7. Sein ganzes Leben lang war er tief mit seiner Heimatstadt verbunden.
8. Szeged, die Theiß und die Tiefebene wurden zur Hauptinspiration seiner Dichtung.
9. In Budapest studierte er, wo er ein Freund von Babits und Kosztolányi wurde.
10. Diese drei jungen Dichter brachen gemeinsam auf die literarische Laufbahn auf.
11. Juhász kam als Lehrer in ferne Städte der Provinz.
12. Er unterrichtete in Máramarossziget, Nagyvárad und Szakolca.
13. Die Einsamkeit und Abgeschiedenheit der Provinz setzten ihm tief zu.
14. Sein Leben verlief durchweg im Zeichen der stillen Traurigkeit.
15. Eine schwere Depression quälte ihn fast sein ganzes Leben.
16. In seinen Gedichten spricht der leise Ton der Trauer und der Entsagung.
17. Ein großes Thema von Juhász‘ Lyrik ist die hoffnungslose Liebe.
18. In jungen Jahren verliebte er sich in eine Schauspielerin namens Anna Sárvári.
19. Seine Liebe blieb unerwidert und unerfüllt.
20. Die Gestalt Annas begleitete dennoch seine ganze Dichtung.
21. Die Anna-Gedichte sind feine Perlen der ungarischen Liebeslyrik.
22. Das berühmteste unter ihnen ist das Gedicht mit dem Beginn „Milyen volt…”.
23. In diesem Gedicht hat der Dichter schon das Gesicht der Geliebten vergessen.
24. „Wie ihr Blondsein war, weiß ich nicht mehr” — so beginnt es.
25. Das Gedicht drückt den feinen Schmerz des Vergessens und des Erinnerns aus.
26. Die Schönheit lebt nur als blasse, flüchtige Erinnerung fort.
27. Die Anna-Gedichte sind Gedichte der stillen, ewigen Liebe.
28. Ein weiteres großes Thema von Juhász ist die Heimat und die Landschaft.
29. Tiszai csönd (Stille an der Theiß) ist ein feines Bild des Friedens am Fluss.
30. Das Gedicht malt die stille, reglose Welt der vertäuten Schiffe.
31. Juhász hielt die Landschaften der Tiefebene mit warmer Liebe fest.
32. Magyar táj, magyar ecsettel (Ungarische Landschaft mit ungarischem Pinsel) ist ein Bekenntnis zur heimatlichen Erde.
33. In seinen Gedichten werden die Farben und Stimmungen der Szegediner Landschaft lebendig.
34. Juhász besang auch die ungarische Vergangenheit und das Leben des Volkes.
35. Tápai lagzi (Hochzeit in Tápé) ist ein lebendiges, dennoch trauriges Bild des Dorflebens.
36. Seine Dichtung kennzeichnen die feine Beobachtung und das tiefe Gefühl.
37. Die Form seiner Gedichte ist rein, musikalisch und harmonisch.
38. Juhász war ein hervorragender Meister des Sonetts und des Liedes.
39. Seine Krankheit und Einsamkeit verschlimmerten sich mit den Jahren.
40. Mehrmals versuchte er, seinem Leben freiwillig ein Ende zu setzen.
41. Gyula Juhász starb 1937 in Szeged.
42. Seinen Tod beschloss ein selbst herbeigeführtes Ende.
43. Seine Dichtung ist ein Erbe der stillen Schönheit und der tiefen Trauer.
44. Juhász ist einer der feinsten Töne der ungarischen elegischen Lyrik.
45. Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre leise, innige Schönheit.
46. Árpád Tóth ist einer der feinsten, musikalischsten Dichter der Nyugat.
47. Er wurde 1886 in Arad geboren, wuchs aber in Debrecen auf.
48. Sein Vater war Bildhauer, die Familie lebte jedoch in Armut.
49. Árpád Tóth begann in Budapest ein Universitätsstudium.
50. Wegen der Armut konnte er sein Studium nicht abschließen.
51. Als Journalist und Erzieher lebte er unter schweren Umständen.
52. Sein ganzes Leben begleitete das Lungenleiden, die Tuberkulose.
53. Die Krankheit und die Armut bestimmten auch seine Dichtung.
54. Seine Gedichte durchdringen leise Schwermut und zarte Traurigkeit.
55. Árpád Tóth ist ein Meister der langen, musikalischen Verszeilen.
56. Seine Zeilen strömen weich und wiegend dahin.
57. Seine reichen, überraschenden Reime verstärken die Musik der Gedichte.
58. Seine Dichtung kennzeichnen feine, stimmungsvolle Bilder.
59. Elégia egy rekettyebokorhoz (Elegie an einen Ginsterstrauch) ist ein großes philosophisches Gedicht.
60. Der Dichter sinnt an einem Hang, neben dem Strauch, nach.
61. Aus dem Frieden der Natur denkt er an den Schmerz des menschlichen Daseins.
62. Das Gedicht berührt die großen Fragen der Einsamkeit und des Weltalls.
63. Esti sugárkoszorú (Abendlicher Strahlenkranz) ist ein zartes, inniges Liebesgedicht.
64. Der Dichter stellt sich um seine Geliebte einen aus Licht geflochtenen Kranz vor.
65. Dieses Gedicht ist ein Gedicht der zarten Andacht für das geliebte Wesen.
66. Körúti hajnal (Morgengrauen am Ring) ist ein feines Bild des Erwachens der Großstadt.
67. Das Licht der Morgendämmerung verzaubert für einen Augenblick die graue Stadt zur Schönheit.
68. In diesem Gedicht leuchtet das Wunder des impressionistischen Augenblicks auf.
69. Lélektől lélekig (Von Seele zu Seele) ist ein ergreifendes Gedicht der kosmischen Einsamkeit.
70. Der Dichter betrachtet die unendliche Ferne der Sterne in der Nacht.
71. Diese Ferne versinnbildlicht die Kluft zwischen den menschlichen Seelen.
72. Die Menschen leben nebeneinander, dennoch sind sie unendlich weit entfernt.
73. Das Gedicht ist ein großes Gedicht der Vereinsamung des modernen Menschen.
74. Árpád Tóth war auch ein hervorragender Übersetzer.
75. Er übertrug Gedichte von Baudelaire, Verlaine und Shelley ins Ungarische.
76. Seine Übersetzung von Shelleys Óda a nyugati szélhez (Ode an den Westwind) ist besonders berühmt.
77. Seine Übersetzungen gehören zu den Meisterwerken der ungarischen Übersetzungskunst.
78. In Árpád Tóths späten Gedichten kommen der Frieden und die Brüderlichkeit zum Klingen.
79. Az Isten oltó-kése (Das Pfropfmesser Gottes) sucht den Sinn des Leidens.
80. Nach dem Gedicht macht der Schmerz edler und besser.
81. Árpád Tóth ist der Dichter der sanften Menschlichkeit und der Schönheit.
82. Seine Krankheit gewann im Lauf der Jahre immer mehr Macht über ihn.
83. Árpád Tóth starb 1928 jung in Budapest.
84. Trotz seines kurzen Lebens hinterließ er ein bleibendes Lebenswerk.
85. Seine Dichtung ist ein Meisterwerk der feinen Schönheit und des tiefen Gefühls.
86. Árpád Tóth ist einer der schönsten Töne der ungarischen Lyrik.
87. Seine Gedichte machen ihre Musikalität und Zärtlichkeit unvergesslich.
88. Das Leiden erlebte er nie als Klage, eher als sanfte Weisheit.
89. Seine Dichtung schuf aus dem Schmerz Schönheit.
90. Árpád Tóth ist eines der reinsten lyrischen Talente der Nyugat.
91. Gyula Juhász und Árpád Tóth sind Meister des ungarischen Impressionismus.
92. Der Impressionismus ging im 19. Jahrhundert von der Malerei aus.
93. Sein Wesen ist das Erfassen des Augenblicks, des Lichts und des Eindrucks.
94. In der Literatur bedeutet er die Dichtung der Stimmungen und der Sinneseindrücke.
95. Der impressionistische Dichter hält den vergehenden Augenblick fest.
96. Er beobachtet die feinen Schattierungen des Lichts, der Farbe und des Klangs.
97. Er malt nicht die großen Ideen, sondern die Eindrücke.
98. Die Stimmung ist ihm wichtiger als der Gedanke oder die Tat.
99. Das impressionistische Gedicht ist oft leise, weich und musikalisch.
100. Die feinen Beiwörter und die weichen Reime sind die Mittel dieses Stils.
101. Juhász‘ Gedichte halten die Stimmungen der Szegediner Landschaft fest.
102. Die Stille der Theiß, der Abend und der Herbst sind seine häufigen Motive.
103. Árpád Tóth malt die feinen Regungen des Lichts und der Farben.
104. Die Morgendämmerung, die Abenddämmerung und die Großstadt sind seine bevorzugten Bilder.
105. Beide Dichter erheben die Schönheit des Augenblicks in das Gedicht.
106. Der Impressionismus war einer der wichtigen Stile der Nyugat.
107. Dieser Stil stellte das persönliche Erlebnis und die Empfindsamkeit in den Vordergrund.
108. Der ungarische Impressionismus verflocht sich auch eng mit der Traurigkeit.
109. Die Schönheit des vergehenden Augenblicks weckte auch das Gefühl der Vergänglichkeit.
110. Diese Doppelheit verleiht dieser Lyrik ihren feinen, elegischen Charakter.
111. Die Schönheit und das Vergehen sind in diesen Gedichten untrennbar.
112. Die impressionistische Lyrik ist ein feiner Ausdruck der modernen Empfindsamkeit.
113. Juhász und Tóth erhoben diesen Stil auf den Gipfel der ungarischen Dichtung.
114. Ihre Gedichte sind feine Meisterwerke der Stimmungen und der Farben.
115. Diese Lyrik ist die Welt der stillen, nach innen gewandten Schönheit.
116. Der Impressionismus bereicherte neben der großen symbolistischen Lyrik die Epoche.
117. Während Ady die Stimme der Leidenschaft ist, sind diese beiden Dichter die der Feinheit.
118. Die Lyrik der Nyugat war so vielfarbig und reich.
119. Die verschiedenen Stimmen bildeten zusammen die Fülle der Epoche.
120. Juhász und Tóth hinterließen uns das Erbe der leisen, dennoch tiefen Schönheit.
121. Die impressionistischen Gedichte bieten auch heute ein feines Erlebnis.
122. Diese Lyrik ist eine ewige Quelle des Staunens und der Schwermut.
123. Die Schönheit des Augenblicks wird in diesen Gedichten zeitlos.
124. Der Impressionismus ist eine der schönsten Farben der ungarischen Lyrik.
125. Juhász und Tóth blieben die feinsten Meister dieser Farbe.
126. Gyula Juhász und Árpád Tóth sind die leisen, elegischen Lyriker der Nyugat.
127. Ihre Gedichte sind Gedichte der Schönheit, der Einsamkeit und der Vergänglichkeit.
128. Beide führten ein schweres, leidvolles Leben.
129. Krankheit, Armut und Einsamkeit begleiteten ihre Laufbahn.
130. Aus ihrem Schmerz schufen sie dennoch eine reine, edle Schönheit.
131. Ihre Dichtung ist ein Erbe der stillen Menschlichkeit und der Feinheit.
132. Diese beiden Dichter sind die zarte, innige Stimme der Generation.
133. Ihre Gedichte berühren auch heute den empfindsamen Leser.
134. Juhász und Tóth sind unvergängliche Schätze der ungarischen Lyrik.
135. Die erste Generation der Nyugat bestand jedoch nicht nur aus Lyrikern.
136. Zur Generation gehörte auch der große Meister des Humors und des Geistes.
137. Frigyes Karinthy ist eine unvergleichliche, vielseitige Gestalt der ungarischen Literatur.
138. Er ist der größte ungarische Meister des literarischen Humors und der Parodie.
139. Karinthy verbarg hinter dem Lachen stets einen tiefen Gedanken.
140. Seine Schriften sind geistreich, werfen dennoch ernste menschliche Fragen auf.
141. Der Humor ist bei ihm ein Mittel des Denkens und der Kritik.
142. Karinthy war zugleich Schriftsteller, Humorist und Denker.
143. Seine Vielseitigkeit machte ihn zu einer der farbigsten Gestalten der Nyugat.
144. Nach den leisen Lyrikern stellen wir nun seine sprudelnde Welt dar.
145. In Karinthys Werken begegnen sich das Lachen und die Weisheit.
146. Így írtok ti (So schreibt ihr) ist ein Meisterwerk der ungarischen literarischen Parodie.
147. Tanár úr kérem (Bitte, Herr Lehrer) ist ein humorvolles, dennoch rührendes Bild der Schuljahre.
148. Karinthy erforschte hinter dem Humor die Tiefe der menschlichen Seele.
149. Nach Juhász und Tóth folgt nun Frigyes Karinthy.
150. In seiner Kunst vereinen sich der Geist und das Lachen.