4.9.2 – A halántékcsont és a nyakszirtcsont – Schläfenbein und Hinterhauptsbein
1. A páros halántékcsont az agykoponya oldalfalának és koponyaalapjának jelentős részét alkotja. – Das paarige Schläfenbein bildet einen bedeutenden Teil der Seitenwand und der Basis des Hirnschädels.
2. Szabálytalan alakú csont, amely számos nyúlványt, csatornát és üreget tartalmaz. – Es ist ein unregelmäßig geformter Knochen, der zahlreiche Fortsätze, Kanäle und Hohlräume enthält.
3. A halántékcsont fő részei a pikkelyrész, a sziklacsonti rész, a csecsnyúlványi rész és a dobüregi rész. – Die Hauptabschnitte des Schläfenbeins sind der Schuppenteil, der Felsenteil, der Warzenteil und der Paukenteil.
4. A vékony pikkelyrész az agykoponya oldalfalának felső szakaszát képezi. – Der dünne Schuppenteil bildet den oberen Abschnitt der seitlichen Wand des Hirnschädels.
5. Ebből indul előre a járomnyúlvány, amely a járomcsont nyúlványával együtt létrehozza a járomívet. – Von ihm zieht der Jochfortsatz nach vorne, der zusammen mit dem Fortsatz des Jochbeins den Jochbogen bildet.
6. A járomív alatt található az állkapocsi árok, amelybe az alsó állcsont feje illeszkedik. – Unter dem Jochbogen liegt die Unterkiefergrube, in die sich der Kopf des Unterkiefers einfügt.
7. Az állkapocsi árok előtt elhelyezkedő ízületi gumó az állkapocsízület mozgásait vezeti. – Der vor der Unterkiefergrube gelegene Gelenkhöcker führt die Bewegungen des Kiefergelenks.
8. A külső hallójárat nyílása az állkapocsi árok mögött található. – Die Öffnung des äußeren Gehörgangs liegt hinter der Unterkiefergrube.
9. A dobüregi rész csontos gyűrűként veszi körül a külső hallójárat jelentős részét. – Der Paukenteil umgibt einen großen Teil des äußeren Gehörgangs wie ein knöcherner Ring.
10. A sziklacsonti rész rendkívül tömör és kemény csontállományból épül fel. – Der Felsenteil besteht aus besonders dichter und harter Knochensubstanz.
11. A koponya belseje felé irányuló, piramis alakú sziklacsonti rész tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás szerveit. – Der pyramidenförmige, zum Schädelinneren gerichtete Felsenteil enthält die Organe des Hörens und des Gleichgewichts.
12. Hátsó felszínén nyílik a belső hallójárat. – Auf seiner hinteren Fläche öffnet sich der innere Gehörgang.
13. A sziklacsonti részt a belső nyaki verőér csatornája is átfúrja. – Der Felsenteil wird außerdem vom Kanal der inneren Halsschlagader durchzogen.
14. A fül mögött tapintható csecsnyúlvány a halántékcsont alsó-hátsó részéből emelkedik ki. – Der hinter dem Ohr tastbare Warzenfortsatz ragt aus dem unteren hinteren Abschnitt des Schläfenbeins hervor.
15. A csecsnyúlvány belsejében egymással összeköttetésben álló, levegőt tartalmazó üregek találhatók. – Im Inneren des Warzenfortsatzes befinden sich miteinander verbundene, luftgefüllte Hohlräume.
16. Ezeket az üregeket csecsnyúlványi sejteknek nevezzük, és kapcsolatban állnak a dobüreggel. – Diese Hohlräume heißen Warzenzellen und stehen mit der Paukenhöhle in Verbindung.
17. A csecsnyúlvány több nyakizom, köztük a fejbiccentő izom tapadási helye. – Der Warzenfortsatz dient mehreren Halsmuskeln, darunter dem Kopfnickermuskel, als Ansatzstelle.
18. A hosszú és vékony íróvessző-nyúlvány a halántékcsont alsó felszínéről indul. – Der lange und dünne Griffelfortsatz geht von der Unterfläche des Schläfenbeins aus.
19. Az íróvessző-nyúlványhoz a nyelv, a garat és a nyelvcsont mozgatásában részt vevő izmok és szalagok kapcsolódnak. – Am Griffelfortsatz setzen Muskeln und Bänder an, die an der Bewegung von Zunge, Rachen und Zungenbein beteiligt sind.
20. Az íróvessző-nyúlvány és a csecsnyúlvány között található az íróvessző-csecsnyúlványi nyílás. – Zwischen Griffelfortsatz und Warzenfortsatz liegt das Griffelwarzenloch.
21. A halántékcsont sziklacsonti része elválasztja egymástól a középső és a hátsó koponyagödröt. – Der Felsenteil des Schläfenbeins trennt die mittlere von der hinteren Schädelgrube.
22. A páratlan nyakszirtcsont az agykoponya hátulsó falát és alsó részének jelentős területét alkotja. – Das unpaarige Hinterhauptsbein bildet die hintere Wand und einen großen Teil der Unterseite des Hirnschädels.
23. A nyakszirtcsont részei az öreglyuk körül helyezkednek el. – Die Abschnitte des Hinterhauptsbeins sind um das große Hinterhauptsloch angeordnet.
24. Megkülönböztetjük az elöl fekvő alapi részt, a két oldalsó részt és a hátulsó pikkelyrészt. – Man unterscheidet den vorne liegenden Basilarteil, die beiden Seitenteile und den hinteren Schuppenteil.
25. Az öreglyuk a koponya legnagyobb nyílása. – Das große Hinterhauptsloch ist die größte Öffnung des Schädels.
26. Ezen keresztül függ össze a koponyaüreg a gerinccsatornával. – Durch diese Öffnung steht die Schädelhöhle mit dem Wirbelkanal in Verbindung.
27. Az öreglyuk két oldalán találhatók a nyakszirtbütykök. – Zu beiden Seiten des großen Hinterhauptslochs liegen die Hinterhauptskondylen.
28. A nyakszirtbütykök az első nyakcsigolyával, az atlasszal alkotnak ízületet. – Die Hinterhauptskondylen bilden mit dem ersten Halswirbel, dem Atlas, ein Gelenk.
29. A bütykök közelében helyezkedik el a nyelv alatti ideg csatornája. – In der Nähe der Kondylen liegt der Kanal des Unterzungennervs.
30. Az alapi rész az öreglyuk előtt helyezkedik el, és felnőttkorban összecsontosodik az ékcsonttal. – Der Basilarteil liegt vor dem großen Hinterhauptsloch und verschmilzt im Erwachsenenalter mit dem Keilbein.
31. A két csont együttesen alakítja ki a koponya belső felszínén található lejtőt. – Beide Knochen bilden gemeinsam den an der inneren Schädelbasis gelegenen Clivus.
32. A nyakszirtcsont külső felszínén kitapintható a külső nyakszirti dudor. – Auf der Außenfläche des Hinterhauptsbeins ist der äußere Hinterhauptshöcker tastbar.
33. A külső nyakszirti dudortól oldalra futó tarkóvonalakon erős nyakizmok tapadnak. – An den seitlich vom äußeren Hinterhauptshöcker verlaufenden Nackenlinien setzen kräftige Nackenmuskeln an.
34. A nyakszirtcsont belső felszínén kereszt alakú kiemelkedés és a vénás öblök barázdái figyelhetők meg. – Auf der Innenfläche des Hinterhauptsbeins sind eine kreuzförmige Erhebung und Furchen der venösen Blutleiter erkennbar.
35. A halántékcsont és a nyakszirtcsont együtt védi a halló- és egyensúlyozó szerveket, az agytörzset és a fej-nyak átmenetet. – Schläfenbein und Hinterhauptsbein schützen gemeinsam die Hör- und Gleichgewichtsorgane, den Hirnstamm und den Übergang zwischen Kopf und Hals.
(aufklappen)magyar
1. A páros halántékcsont az agykoponya oldalfalának és koponyaalapjának jelentős részét alkotja.
2. Szabálytalan alakú csont, amely számos nyúlványt, csatornát és üreget tartalmaz.
3. A halántékcsont fő részei a pikkelyrész, a sziklacsonti rész, a csecsnyúlványi rész és a dobüregi rész.
4. A vékony pikkelyrész az agykoponya oldalfalának felső szakaszát képezi.
5. Ebből indul előre a járomnyúlvány, amely a járomcsont nyúlványával együtt létrehozza a járomívet.
6. A járomív alatt található az állkapocsi árok, amelybe az alsó állcsont feje illeszkedik.
7. Az állkapocsi árok előtt elhelyezkedő ízületi gumó az állkapocsízület mozgásait vezeti.
8. A külső hallójárat nyílása az állkapocsi árok mögött található.
9. A dobüregi rész csontos gyűrűként veszi körül a külső hallójárat jelentős részét.
10. A sziklacsonti rész rendkívül tömör és kemény csontállományból épül fel.
11. A koponya belseje felé irányuló, piramis alakú sziklacsonti rész tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás szerveit.
12. Hátsó felszínén nyílik a belső hallójárat.
13. A sziklacsonti részt a belső nyaki verőér csatornája is átfúrja.
14. A fül mögött tapintható csecsnyúlvány a halántékcsont alsó-hátsó részéből emelkedik ki.
15. A csecsnyúlvány belsejében egymással összeköttetésben álló, levegőt tartalmazó üregek találhatók.
16. Ezeket az üregeket csecsnyúlványi sejteknek nevezzük, és kapcsolatban állnak a dobüreggel.
17. A csecsnyúlvány több nyakizom, köztük a fejbiccentő izom tapadási helye.
18. A hosszú és vékony íróvessző-nyúlvány a halántékcsont alsó felszínéről indul.
19. Az íróvessző-nyúlványhoz a nyelv, a garat és a nyelvcsont mozgatásában részt vevő izmok és szalagok kapcsolódnak.
20. Az íróvessző-nyúlvány és a csecsnyúlvány között található az íróvessző-csecsnyúlványi nyílás.
21. A halántékcsont sziklacsonti része elválasztja egymástól a középső és a hátsó koponyagödröt.
22. A páratlan nyakszirtcsont az agykoponya hátulsó falát és alsó részének jelentős területét alkotja.
23. A nyakszirtcsont részei az öreglyuk körül helyezkednek el.
24. Megkülönböztetjük az elöl fekvő alapi részt, a két oldalsó részt és a hátulsó pikkelyrészt.
25. Az öreglyuk a koponya legnagyobb nyílása.
26. Ezen keresztül függ össze a koponyaüreg a gerinccsatornával.
27. Az öreglyuk két oldalán találhatók a nyakszirtbütykök.
28. A nyakszirtbütykök az első nyakcsigolyával, az atlasszal alkotnak ízületet.
29. A bütykök közelében helyezkedik el a nyelv alatti ideg csatornája.
30. Az alapi rész az öreglyuk előtt helyezkedik el, és felnőttkorban összecsontosodik az ékcsonttal.
31. A két csont együttesen alakítja ki a koponya belső felszínén található lejtőt.
32. A nyakszirtcsont külső felszínén kitapintható a külső nyakszirti dudor.
33. A külső nyakszirti dudortól oldalra futó tarkóvonalakon erős nyakizmok tapadnak.
34. A nyakszirtcsont belső felszínén kereszt alakú kiemelkedés és a vénás öblök barázdái figyelhetők meg.
35. A halántékcsont és a nyakszirtcsont együtt védi a halló- és egyensúlyozó szerveket, az agytörzset és a fej-nyak átmenetet.
(aufklappen)német
1. Das paarige Schläfenbein bildet einen bedeutenden Teil der Seitenwand und der Basis des Hirnschädels.
2. Es ist ein unregelmäßig geformter Knochen, der zahlreiche Fortsätze, Kanäle und Hohlräume enthält.
3. Die Hauptabschnitte des Schläfenbeins sind der Schuppenteil, der Felsenteil, der Warzenteil und der Paukenteil.
4. Der dünne Schuppenteil bildet den oberen Abschnitt der seitlichen Wand des Hirnschädels.
5. Von ihm zieht der Jochfortsatz nach vorne, der zusammen mit dem Fortsatz des Jochbeins den Jochbogen bildet.
6. Unter dem Jochbogen liegt die Unterkiefergrube, in die sich der Kopf des Unterkiefers einfügt.
7. Der vor der Unterkiefergrube gelegene Gelenkhöcker führt die Bewegungen des Kiefergelenks.
8. Die Öffnung des äußeren Gehörgangs liegt hinter der Unterkiefergrube.
9. Der Paukenteil umgibt einen großen Teil des äußeren Gehörgangs wie ein knöcherner Ring.
10. Der Felsenteil besteht aus besonders dichter und harter Knochensubstanz.
11. Der pyramidenförmige, zum Schädelinneren gerichtete Felsenteil enthält die Organe des Hörens und des Gleichgewichts.
12. Auf seiner hinteren Fläche öffnet sich der innere Gehörgang.
13. Der Felsenteil wird außerdem vom Kanal der inneren Halsschlagader durchzogen.
14. Der hinter dem Ohr tastbare Warzenfortsatz ragt aus dem unteren hinteren Abschnitt des Schläfenbeins hervor.
15. Im Inneren des Warzenfortsatzes befinden sich miteinander verbundene, luftgefüllte Hohlräume.
16. Diese Hohlräume heißen Warzenzellen und stehen mit der Paukenhöhle in Verbindung.
17. Der Warzenfortsatz dient mehreren Halsmuskeln, darunter dem Kopfnickermuskel, als Ansatzstelle.
18. Der lange und dünne Griffelfortsatz geht von der Unterfläche des Schläfenbeins aus.
19. Am Griffelfortsatz setzen Muskeln und Bänder an, die an der Bewegung von Zunge, Rachen und Zungenbein beteiligt sind.
20. Zwischen Griffelfortsatz und Warzenfortsatz liegt das Griffelwarzenloch.
21. Der Felsenteil des Schläfenbeins trennt die mittlere von der hinteren Schädelgrube.
22. Das unpaarige Hinterhauptsbein bildet die hintere Wand und einen großen Teil der Unterseite des Hirnschädels.
23. Die Abschnitte des Hinterhauptsbeins sind um das große Hinterhauptsloch angeordnet.
24. Man unterscheidet den vorne liegenden Basilarteil, die beiden Seitenteile und den hinteren Schuppenteil.
25. Das große Hinterhauptsloch ist die größte Öffnung des Schädels.
26. Durch diese Öffnung steht die Schädelhöhle mit dem Wirbelkanal in Verbindung.
27. Zu beiden Seiten des großen Hinterhauptslochs liegen die Hinterhauptskondylen.
28. Die Hinterhauptskondylen bilden mit dem ersten Halswirbel, dem Atlas, ein Gelenk.
29. In der Nähe der Kondylen liegt der Kanal des Unterzungennervs.
30. Der Basilarteil liegt vor dem großen Hinterhauptsloch und verschmilzt im Erwachsenenalter mit dem Keilbein.
31. Beide Knochen bilden gemeinsam den an der inneren Schädelbasis gelegenen Clivus.
32. Auf der Außenfläche des Hinterhauptsbeins ist der äußere Hinterhauptshöcker tastbar.
33. An den seitlich vom äußeren Hinterhauptshöcker verlaufenden Nackenlinien setzen kräftige Nackenmuskeln an.
34. Auf der Innenfläche des Hinterhauptsbeins sind eine kreuzförmige Erhebung und Furchen der venösen Blutleiter erkennbar.
35. Schläfenbein und Hinterhauptsbein schützen gemeinsam die Hör- und Gleichgewichtsorgane, den Hirnstamm und den Übergang zwischen Kopf und Hals.