4.10.1 – A felső állcsont és a szomszédos arccsontok – Oberkiefer und benachbarte Gesichtsknochen
1. Az arckoponya csontjai az arc formáját adják, és részt vesznek a szemüreg, az orrüreg és a szájüreg kialakításában. – Die Knochen des Gesichtsschädels geben dem Gesicht seine Form und sind am Aufbau der Augenhöhle, der Nasenhöhle und der Mundhöhle beteiligt.
2. Az arckoponya legnagyobb páros csontja a felső állcsont, latin nevén maxilla. – Der größte paarige Knochen des Gesichtsschädels ist der Oberkiefer, lateinisch Maxilla.
3. A jobb és a bal felső állcsont a középvonalban szorosan összekapcsolódik egymással. – Der rechte und der linke Oberkiefer sind in der Mittellinie fest miteinander verbunden.
4. Mindkét felső állcsont egy testből és négy nyúlványból áll. – Jeder Oberkiefer besteht aus einem Körper und vier Fortsätzen.
5. A felső állcsont teste nagyrészt üreges, mert benne helyezkedik el az arcüreg. – Der Körper des Oberkiefers ist größtenteils hohl, weil sich in ihm die Kieferhöhle befindet.
6. A test felső felszíne a szemüreg alsó falának jelentős részét alkotja. – Die obere Fläche des Körpers bildet einen wesentlichen Teil des Bodens der Augenhöhle.
7. Ezen a felszínen húzódik a szemüreg alatti barázda, amely a szemüreg alatti csatornában folytatódik. – Auf dieser Fläche verläuft die Unteraugenhöhlenfurche, die sich im Unteraugenhöhlenkanal fortsetzt.
8. A csatorna az arcon a szemüreg alatti nyílással végződik. – Der Kanal endet im Gesicht mit dem Unteraugenhöhlenloch.
9. Ezen a nyíláson keresztül idegek és erek jutnak az arc középső területére. – Durch diese Öffnung gelangen Nerven und Gefäße in den mittleren Gesichtsbereich.
10. A felső állcsont elülső felszíne az arc külső csontos alapjának része. – Die Vorderfläche des Oberkiefers gehört zur äußeren knöchernen Grundlage des Gesichts.
11. A test orr felőli felszíne az orrüreg oldalfalának kialakításában vesz részt. – Die nasenwärts gerichtete Fläche des Körpers ist am Aufbau der Seitenwand der Nasenhöhle beteiligt.
12. A test hátulsó felszíne a mély arctájak felé tekint. – Die hintere Fläche des Körpers ist den tiefen Gesichtsregionen zugewandt.
13. A homloknyúlvány felfelé halad, és a homlokcsonttal, az orrcsonttal és a könnycsonttal kapcsolódik. – Der Stirnfortsatz zieht nach oben und verbindet sich mit Stirnbein, Nasenbein und Tränenbein.
14. A járomnyúlvány oldalra irányul, és a járomcsonttal alkot csontos kapcsolatot. – Der Jochfortsatz ist seitwärts gerichtet und bildet eine knöcherne Verbindung mit dem Jochbein.
15. A fogmedernyúlvány lefelé ível, és a felső fogak fogmedreit tartalmazza. – Der Zahnfortsatz zieht bogenförmig nach unten und enthält die Zahnfächer der oberen Zähne.
16. A fogmedrek alakja és mélysége az egyes fogak gyökeréhez igazodik. – Form und Tiefe der Zahnfächer sind an die Wurzeln der einzelnen Zähne angepasst.
17. A szájpadnyúlvány vízszintesen a középvonal felé nyúlik. – Der Gaumenfortsatz erstreckt sich waagerecht zur Mittellinie hin.
18. A két szájpadnyúlvány együtt a kemény szájpad elülső, nagyobb részét alkotja. – Die beiden Gaumenfortsätze bilden gemeinsam den vorderen, größeren Teil des harten Gaumens.
19. A kemény szájpad elválasztja egymástól az orrüreget és a szájüreget. – Der harte Gaumen trennt die Nasenhöhle von der Mundhöhle.
20. A szájpad elülső részén található a metszőcsatorna, amely ereket és idegeket vezet. – Im vorderen Teil des Gaumens befindet sich der Schneidezahnkanal, der Gefäße und Nerven führt.
21. A felső állcsont több szomszédos csonttal kapcsolódik, ezért az arckoponya központi összekötő csontjának tekinthető. – Der Oberkiefer steht mit mehreren benachbarten Knochen in Verbindung und kann daher als zentraler Verbindungsknochen des Gesichtsschädels angesehen werden.
22. A járomcsont az arc oldalsó kiemelkedését és az arccsont jellegzetes formáját adja. – Das Jochbein bildet die seitliche Vorwölbung des Gesichts und die typische Form des Wangenknochens.
23. Részt vesz a szemüreg oldalfalának és alsó falának kialakításában. – Es ist am Aufbau der Seitenwand und des Bodens der Augenhöhle beteiligt.
24. A járomcsont a homlokcsonttal, a felső állcsonttal, az ékcsonttal és a halántékcsonttal kapcsolódik. – Das Jochbein steht mit Stirnbein, Oberkiefer, Keilbein und Schläfenbein in Verbindung.
25. A halántékcsonttal együtt létrehozza a járomívet. – Zusammen mit dem Schläfenbein bildet es den Jochbogen.
26. A szájpadcsont páros, szabálytalan alakú csont az arckoponya mélyén. – Das Gaumenbein ist ein paariger, unregelmäßig geformter Knochen in der Tiefe des Gesichtsschädels.
27. Vízszintes lemeze a kemény szájpad hátulsó részét alkotja. – Seine waagerechte Platte bildet den hinteren Teil des harten Gaumens.
28. Függőleges lemeze az orrüreg oldalfalának és a környező mély tereknek a felépítésében vesz részt. – Seine senkrechte Platte ist am Aufbau der Seitenwand der Nasenhöhle und der angrenzenden tiefen Räume beteiligt.
29. A könnycsont vékony, kis páros csont a szemüreg belső falában. – Das Tränenbein ist ein dünner, kleiner paariger Knochen in der medialen Wand der Augenhöhle.
30. A könnycsont és a felső állcsont együtt határolja a könnyelvezető rendszer csontos csatornáját. – Tränenbein und Oberkiefer begrenzen gemeinsam den knöchernen Kanal des Tränenabflusses.
31. Az orrcsontok páros, lapos csontok, amelyek az orrhát felső részének csontos vázát alkotják. – Die Nasenbeine sind paarige, flache Knochen, die das knöcherne Gerüst des oberen Nasenrückens bilden.
32. Az orrcsontok lefelé már porcokkal folytatódnak, ezért a külső orr alsó része rugalmasabb. – Nach unten setzen sich die Nasenbeine in Knorpeln fort, weshalb der untere Teil der äußeren Nase beweglicher ist.
33. Az arckoponya csontjai varratokkal kapcsolódnak egymáshoz, és felnőttkorban csak csekély mozgást engednek. – Die Knochen des Gesichtsschädels sind durch Nähte miteinander verbunden und erlauben im Erwachsenenalter nur geringe Bewegungen.
34. Kivételt az alsó állcsont jelent, amely mozgatható ízülettel kapcsolódik a koponyához. – Eine Ausnahme bildet der Unterkiefer, der durch ein bewegliches Gelenk mit dem Schädel verbunden ist.
35. A felső állcsont és szomszédos csontjai így egyszerre biztosítják az arc alakját, az érzékszervek védelmét és a fogazat szilárd rögzítését. – Der Oberkiefer und seine Nachbarknochen sichern somit zugleich die Form des Gesichts, den Schutz der Sinnesorgane und die feste Verankerung des Gebisses.
(aufklappen)magyar
1. Az arckoponya csontjai az arc formáját adják, és részt vesznek a szemüreg, az orrüreg és a szájüreg kialakításában.
2. Az arckoponya legnagyobb páros csontja a felső állcsont, latin nevén maxilla.
3. A jobb és a bal felső állcsont a középvonalban szorosan összekapcsolódik egymással.
4. Mindkét felső állcsont egy testből és négy nyúlványból áll.
5. A felső állcsont teste nagyrészt üreges, mert benne helyezkedik el az arcüreg.
6. A test felső felszíne a szemüreg alsó falának jelentős részét alkotja.
7. Ezen a felszínen húzódik a szemüreg alatti barázda, amely a szemüreg alatti csatornában folytatódik.
8. A csatorna az arcon a szemüreg alatti nyílással végződik.
9. Ezen a nyíláson keresztül idegek és erek jutnak az arc középső területére.
10. A felső állcsont elülső felszíne az arc külső csontos alapjának része.
11. A test orr felőli felszíne az orrüreg oldalfalának kialakításában vesz részt.
12. A test hátulsó felszíne a mély arctájak felé tekint.
13. A homloknyúlvány felfelé halad, és a homlokcsonttal, az orrcsonttal és a könnycsonttal kapcsolódik.
14. A járomnyúlvány oldalra irányul, és a járomcsonttal alkot csontos kapcsolatot.
15. A fogmedernyúlvány lefelé ível, és a felső fogak fogmedreit tartalmazza.
16. A fogmedrek alakja és mélysége az egyes fogak gyökeréhez igazodik.
17. A szájpadnyúlvány vízszintesen a középvonal felé nyúlik.
18. A két szájpadnyúlvány együtt a kemény szájpad elülső, nagyobb részét alkotja.
19. A kemény szájpad elválasztja egymástól az orrüreget és a szájüreget.
20. A szájpad elülső részén található a metszőcsatorna, amely ereket és idegeket vezet.
21. A felső állcsont több szomszédos csonttal kapcsolódik, ezért az arckoponya központi összekötő csontjának tekinthető.
22. A járomcsont az arc oldalsó kiemelkedését és az arccsont jellegzetes formáját adja.
23. Részt vesz a szemüreg oldalfalának és alsó falának kialakításában.
24. A járomcsont a homlokcsonttal, a felső állcsonttal, az ékcsonttal és a halántékcsonttal kapcsolódik.
25. A halántékcsonttal együtt létrehozza a járomívet.
26. A szájpadcsont páros, szabálytalan alakú csont az arckoponya mélyén.
27. Vízszintes lemeze a kemény szájpad hátulsó részét alkotja.
28. Függőleges lemeze az orrüreg oldalfalának és a környező mély tereknek a felépítésében vesz részt.
29. A könnycsont vékony, kis páros csont a szemüreg belső falában.
30. A könnycsont és a felső állcsont együtt határolja a könnyelvezető rendszer csontos csatornáját.
31. Az orrcsontok páros, lapos csontok, amelyek az orrhát felső részének csontos vázát alkotják.
32. Az orrcsontok lefelé már porcokkal folytatódnak, ezért a külső orr alsó része rugalmasabb.
33. Az arckoponya csontjai varratokkal kapcsolódnak egymáshoz, és felnőttkorban csak csekély mozgást engednek.
34. Kivételt az alsó állcsont jelent, amely mozgatható ízülettel kapcsolódik a koponyához.
35. A felső állcsont és szomszédos csontjai így egyszerre biztosítják az arc alakját, az érzékszervek védelmét és a fogazat szilárd rögzítését.
(aufklappen)német
1. Die Knochen des Gesichtsschädels geben dem Gesicht seine Form und sind am Aufbau der Augenhöhle, der Nasenhöhle und der Mundhöhle beteiligt.
2. Der größte paarige Knochen des Gesichtsschädels ist der Oberkiefer, lateinisch Maxilla.
3. Der rechte und der linke Oberkiefer sind in der Mittellinie fest miteinander verbunden.
4. Jeder Oberkiefer besteht aus einem Körper und vier Fortsätzen.
5. Der Körper des Oberkiefers ist größtenteils hohl, weil sich in ihm die Kieferhöhle befindet.
6. Die obere Fläche des Körpers bildet einen wesentlichen Teil des Bodens der Augenhöhle.
7. Auf dieser Fläche verläuft die Unteraugenhöhlenfurche, die sich im Unteraugenhöhlenkanal fortsetzt.
8. Der Kanal endet im Gesicht mit dem Unteraugenhöhlenloch.
9. Durch diese Öffnung gelangen Nerven und Gefäße in den mittleren Gesichtsbereich.
10. Die Vorderfläche des Oberkiefers gehört zur äußeren knöchernen Grundlage des Gesichts.
11. Die nasenwärts gerichtete Fläche des Körpers ist am Aufbau der Seitenwand der Nasenhöhle beteiligt.
12. Die hintere Fläche des Körpers ist den tiefen Gesichtsregionen zugewandt.
13. Der Stirnfortsatz zieht nach oben und verbindet sich mit Stirnbein, Nasenbein und Tränenbein.
14. Der Jochfortsatz ist seitwärts gerichtet und bildet eine knöcherne Verbindung mit dem Jochbein.
15. Der Zahnfortsatz zieht bogenförmig nach unten und enthält die Zahnfächer der oberen Zähne.
16. Form und Tiefe der Zahnfächer sind an die Wurzeln der einzelnen Zähne angepasst.
17. Der Gaumenfortsatz erstreckt sich waagerecht zur Mittellinie hin.
18. Die beiden Gaumenfortsätze bilden gemeinsam den vorderen, größeren Teil des harten Gaumens.
19. Der harte Gaumen trennt die Nasenhöhle von der Mundhöhle.
20. Im vorderen Teil des Gaumens befindet sich der Schneidezahnkanal, der Gefäße und Nerven führt.
21. Der Oberkiefer steht mit mehreren benachbarten Knochen in Verbindung und kann daher als zentraler Verbindungsknochen des Gesichtsschädels angesehen werden.
22. Das Jochbein bildet die seitliche Vorwölbung des Gesichts und die typische Form des Wangenknochens.
23. Es ist am Aufbau der Seitenwand und des Bodens der Augenhöhle beteiligt.
24. Das Jochbein steht mit Stirnbein, Oberkiefer, Keilbein und Schläfenbein in Verbindung.
25. Zusammen mit dem Schläfenbein bildet es den Jochbogen.
26. Das Gaumenbein ist ein paariger, unregelmäßig geformter Knochen in der Tiefe des Gesichtsschädels.
27. Seine waagerechte Platte bildet den hinteren Teil des harten Gaumens.
28. Seine senkrechte Platte ist am Aufbau der Seitenwand der Nasenhöhle und der angrenzenden tiefen Räume beteiligt.
29. Das Tränenbein ist ein dünner, kleiner paariger Knochen in der medialen Wand der Augenhöhle.
30. Tränenbein und Oberkiefer begrenzen gemeinsam den knöchernen Kanal des Tränenabflusses.
31. Die Nasenbeine sind paarige, flache Knochen, die das knöcherne Gerüst des oberen Nasenrückens bilden.
32. Nach unten setzen sich die Nasenbeine in Knorpeln fort, weshalb der untere Teil der äußeren Nase beweglicher ist.
33. Die Knochen des Gesichtsschädels sind durch Nähte miteinander verbunden und erlauben im Erwachsenenalter nur geringe Bewegungen.
34. Eine Ausnahme bildet der Unterkiefer, der durch ein bewegliches Gelenk mit dem Schädel verbunden ist.
35. Der Oberkiefer und seine Nachbarknochen sichern somit zugleich die Form des Gesichts, den Schutz der Sinnesorgane und die feste Verankerung des Gebisses.